Az orosz-ukrán háború 381. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznyolcvanegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Menczer Tamás: aki nem akar azonnali tűzszünetet, az háborúpárti

A baloldali politikusok felszólalásai után egyértelművé és világossá kell tenni: aki nem akar azonnali tűzszünetet, aki nem akar azonnali békét, az valójában nem békét akar, az a háború folytatását akarja, tehát háborúpárti – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a Facebookon megosztott videójában.

Menczer Tamás a videóban, amelynek az elején három ellenzéki politikus parlamenti felszólalásaiból vágtak be részleteket, azt mondta, hogy a magyar baloldali politikusok a háború folytatását akarják, ezért háborúpártiak.
„Azt mondják a baloldali politikusok, hogy a háborúnak folytatódnia kell addig, amíg Ukrajna nem győz. Ezt az állítást – bár nem értek egyet vele – egy ukrán politikustól el tudnám fogadni, de egy magyartól soha” – fogalmazott az államtitkár.
Úgy folytatta, egyrészt azért nem tudná elfogadni, mert Magyarország alapvető érdeke a béke, és Ukrajnát soha nem helyezhetjük Magyarország elé. „Magyarország az első” – hangsúlyozta.
„Másrészt a háború folytatása azért is elfogadhatatlan, mert ebben a háborúban senki nem győz, és nem is fog győzni. Ebben a háborúban mindenki veszít” – emelte ki a politikus.
Menczer Tamás hozzátette: harmadrészt meggyőződése, hogy mindenkinek a béke lenne a legjobb, az ukránoknak is.
„Magyarország és a magyar kormány a béke pártján áll” – húzta alá Menczer Tamás.

ORFK: mintegy tizenegyezren érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 6106-an léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4692-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vonattal 39 ember – köztük 14 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Orosz külügyi szóvivő: Washington nem hunyhat szemet az ukrajnai egyházüldözés felett

Az Egyesült Államok nem teheti meg, hogy ne vegye észre a Moszkva által történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) üldöztetését – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken a Telegram-csatornáján.

Arra reagált, hogy az UPC szerzeteseit pénteken felszólították, hogy március 23-ig ürítsék ki azokat a helyiségeket, amelyeket a keleti szláv kereszténység de facto legfontosabb központjának tekintett kijevi barlangkolostorban használtak. Útjukat a Kijevi-Pecserszka Lavra Nemzeti Védett Terület megbízott főigazgatója adta ki, arra hivatkozva, hogy férfikolostor megsértette az állami tulajdonban lévő intézmény térítésmentes használatáról 2013-ban megkötött – és emiatt felmondott – megállapodás feltételeit.
„Tud erről az amerikai külügyminisztérium? Általában az amerikai külügyi hivatal illetékes osztálya élénken reagál a vallási elnyomás tényeire. Ezúttal nem fog sikerülni, hogy az államok +ne lássák meg+ az Ukrán Ortodox Egyház üldözését” – írta a szóvivő.
Vlagyimir Legojda, a moszkvai patriarchátus társadalmi és médiakapcsolatokért felelős zsinati osztályának vezetője ugyancsak a Telegramon törvénytelennek nevezte a szerzetesek felszólítását a barlangkolostor elhagyására.
„Ez a döntés a törvénytelenség csúcsa. Azé a törvénytelenségé, amely az elmúlt években a hívő ukránok milliói ellen folyt” – írta Legojda a Telegram-csatornáján.
Úgy vélekedett, hogy az UPC kiűzetése a barlangkolostorból bekerül az egyházüldözés történetébe.
Ukrajnában a közelmúltig alapvetően két ortodox egyház rivalizált egymással: a kijevi vezetés által Moszkva-barátnak bélyegzett, Moszkva által pedig kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatjának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarchátus fennhatósága alól, valamint az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapott autokefáliát.
Hiába fordult el a moszkvai patriarchátustól Oroszország Ukrajnában indított háborúja miatt, ez nem mentette meg az UPC-t – a háború előtt legnépesebb ukrajnai felekezetet – attól, hogy az ukrán kormány megvonja tőle a szovjet időkben államosított Pecserszka Lavra bérleti jogát. A kijevi barlangkolostor Nagyboldogasszony-székesegyházában az idei ortodox karácsony szertartásait már az állami segédlettel egyesített PCU tarthatta meg.
Antonyij (Szevrjuk) volokalamszki metropolita, az Orosz Ortodox Egyház külső egyházi kapcsolatok osztályának elnöke az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) január 18-i ülésén elmondott online felszólalásában rámutatott, hogy csak 2022-ben az UPC 129 templomát foglalták el, ugyanakkor az egyház új közösségeinek törvényi bejegyzését teljes mértékben megakadályozták. A metropolita emlékeztetett rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – alkotmánysértő módon – megfosztotta állampolgárságától az UPC több püspökét, amit „a politikai elnyomás egyik formájának” nevezett. Kifogásolta, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) átkutatta az UPC templomait, és az ukrán médiában „rágalomkampány” folyik ellene, erőszakra való felhívással és gyűlöletbeszéddel súlyosbítva.
Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének első helyettese pénteken a Telegram-csatornáján közölte, hogy Moszkva a BT összehívását kérte keddre az ukrajnai oroszellenesség ügyében. A diplomata szerint a ruszofóbiáról „mint az ukrán válság hosszú távú és fenntartható megoldásainak keresését akadályozó tényezőről” kell tárgyalni. Poljanszkij bejelentette, hogy az előadók nevét, az ő védelmükben, csak a rendezvény előestéjén fogják nyilvánosságra hozni.

Emmanuel Macron elítélte a Georgiára gyakorolt „nagyon erős nyomást” és nyugalomra szólított fel

Emmanuel Macron francia államfő elítélte pénteken a Georgiára (Grúzia) gyakorolt „nagyon erős nyomást”, és nyugalomra szólított fel a három napja tartó utcai megmozdulásokkal kapcsolatban, amelyeket Moszkva egy külföldről irányított, a kormány erőszakos leváltását célzó kísérletnek minősített.

„Georgia nagyon erős nyomásoknak van kitéve, és nyugtalanító folyamatokon megy keresztül” – mondta a francia elnök Rushi Sunak brit miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Párizsban. Azt is jelezte, szeretné, ha Georgiában visszatérne a nyugalom, és „a regionális feszültségeket illetően az ország megnyugvást” találna.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken úgy vélte, hogy a Tbilisziben zajló események nagyon emlékeztetnek a 2014-es kijevi fordulatra. Szerinte mindkét esetben kívülről vezényelték az események menetét. Párhuzamot vont a megdöntött ukrán elnök, Viktor Janukovics és a jelenlegi tbiliszi kormány gazdaságpolitikája között. Hangoztatta azt is, hogy az időközben visszavont törvénytervezet „elhalványul ahhoz képest, ahogyan a nonprofit szervezeteket szabályozzák az Egyesült Államokban, Franciaországban, Indiában, Izraelben.
„Azt gondolom, hogy van egy tendencia, amely nem új, amely minden tömegmegmozdulást kívülről irányított manipulációnak akar beállítani. Mert a mély meggyőződése az, hogy alapvetően nem létezik közvélemény, sem pedig szabad emberek” – fogalmazott a francia elnök. „Nekünk régi demokráciaként viszont jogunk van ennek az ellentétét gondolni” – tette hozzá,
Emmanuel Macron és Rushi Sunak egyaránt megerősítette a kétoldalú találkozójukat követő sajtótájékoztatón, hogy Ukrajna katonai győzelmét szeretnék az Oroszországgal való konfliktusban.
„A mi szándékunk Ukrajna segítsége az ellenállásban, és az ellentámadások véghezvitelében. A prioritás jelenleg katonai jellegű” mondta a francia elnök.
„Azt szeretnénk, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút, és ebben teljesen egységesek vagyunk” – jelezte a brit miniszterelnök.

Terrorellenes bizottság: Oroszországban tavaly 64 terrortámadást akadályoztak meg

A különleges szolgálatok és a bűnüldöző szervek 2022-ben 64 terrortámadást akadályoztak meg Oroszországban – közölte pénteken a Nemzeti Terrorellenes Bizottság (NAK) sajtószolgálata.

A tájékoztatás szerint emellett további 59 – közelebbről nem részletezett jellegű – terrorista bűncselekménynek sikerült elejét venni az elmúlt év folyamán. Az adatok a NAK és a Szövetségi Operatív Parancsnokság közös tanácskozásán hangzottak el, amelyen Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója elnökölt.
Az adatok szerint nemzetközi terrorszervezetek 68 kisebb csoportját számolták fel az országban, a tiltott fegyverkereskedelem mintegy 2600 esetét leplezték le, ötvennél több földalatti fegyverműhelyt számoltak fel, és 74 fegyvergyártással foglalkozó szervezett bűnözői csoportot göngyölítettek fel. Mintegy háromezer, a terrorizmus finanszírozásába bekapcsolódott személy számláját zárolták több mint 94 millió rubel (jelenlegi árfolyamon 444 millió forint) értékben.
Bortnyikov az ülésen egyebek között arról szólt, hogy idén „a terrorista megnyilvánulások” száma jelentősen megnőtt, elsősorban a központi és a déli szövetségi körzet határ menti régióiban. Ezt egyrészt a Nyugatról támogatott ukrán különleges szolgálatok hírszerzési és felforgató tevékenységével hozta összefüggésbe, másrészt pedig nemzetközi terrorszervezetekkel.
A NAK szerint az orosz határőrség és más rendvédelmi szervek több mint négyszáz ukrán „nacionalistát és háborús bűnöst” vettek őrizetbe a határellenőrzési pontokon, és megakadályozták 1026 „terrorista tevékenységben részt vevő személy” belépését Oroszországba.
A tanácskozáson megkülönböztetett figyelmet kapott a társadalom szempontjából fontos létesítmények, valamint az ipari, a nukleáris, az üzemanyag- és energiaipari, valamint a közlekedési létesítmények terrorizmus elleni megbízható védelme.

Párizs 2024 – A FIE engedélyezi orosz és fehérorosz vívók részvételét a kvalifikációban

A Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) kongresszusa amellett foglalt állást, hogy visszatérhetnek a nemzetközi megmérettetésekre az orosz és a fehérorosz versenyzők.

A pénteki rendkívüli online-ülésen a tagság – mintegy kétharmados támogatottsággal – úgy döntött, hogy április 1-jétől, a párizsi olimpia egyéves kvalifikációs időszakának kezdetétől engedélyezi orosz és fehérorosz vívók részvételét a versenyeken egyéniben és csapatban is, figyelembe véve ugyanakkor „a Nemzetközi Olimpiai Bizottság esetleges jövőbeli ajánlásait, határozatait”.
Kamuti Jenő, a hazai szövetség általános alelnöke az MTI érdeklődésére megerősítette a francia hírügynökség értesülését, és megemlítette, hogy az oroszok és fehéroroszok semleges színekben, nemzetiségükre vonatkozó jelzések nélkül indulhatnak majd a versenyeken.
„Szenvedélyes hangvételű hozzászólások is voltak, majdnem mindenki úgy kezdte a beszédét, hogy nem akar politizálni. Természetesen pro és kontra elhangzottak érvek” – mondta.
Kiemelte, hogy Vadim Hutcajt olimpiai bajnok kardozó, ukrán sportminiszter, egyben az ukrán ötkarikás testület elnöke ellenezte a javaslatot, arra kérte a tagokat, képzeljék el, milyen érzésekkel vívna egy – akár családtagját elveszített – ukrán sportoló, ha orosz ellenféllel kerülne szembe. Ilgar Mamedov olimpiai és világbajnok tőrvívó, az orosz szövetség elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy az orosz sportolók sem politizálnak, hanem edzenek, becsületesen készülnek és versenyezni szeretnének.
A NOB tavaly február 28-án – négy nappal az ukrajnai orosz invázió kezdete után – azt javasolta, hogy ne engedjék versenyezni az orosz és fehérorosz sportolókat. Idén január 25-én az általános tilalom helyett új, megengedőbb ajánlást adott ki az ötkarikás testület, már azt indítványozva, hogy a két ország azon sportolói, akik nem vesznek részt aktívan a háború támogatásában, bizonyos feltételek mellett, semleges státuszban, nemzeti szimbólumaik használata nélkül rajthoz állhassanak nemzetközi versenyeken. A javaslat ugyanakkor konkrétan nem szólt a párizsi olimpián való részvételük engedélyezéséről.ú

Volodimir Zelenszkij: Ukrajnának nincs köze az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázshoz

Volodimir Zelenszkij elnök tagadta pénteken, hogy Ukrajnának köze lenne az Északi Áramlat gázvezetékeken tavaly ősszel a Balti-tengeren történt robbantásokhoz, szerinte ezeket az információkat azért terjesztik, hogy lassítsák a segélynyújtást Ukrajnának.

Erről az ukrán államfő azon a sajtótájékoztatón beszélt Kijevben, amelyet Sanna Marin finn miniszterelnökkel együtt tartott. „Nagyon veszélyesnek tartom, hogy néhány független médium, amelyet mindig is nagyon tiszteltem, ilyen információkat terjeszt. Szerintem ez helytelen, mert ezzel az Oroszországi Föderáció kezére játszanak, illetve olyan üzleti csoportoknak kedveznek, amelyek abban érdekeltek, hogy ne vezessenek be erőteljes szankciókat Oroszországgal szemben, mert az sérti üzleti érdekeiket” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy ilyen üzleti csoportok nemcsak Oroszországban lehetnek.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna most nemcsak Oroszországgal harcol, hanem azokkal is, akiknek fontosabbak az üzleti érdekeik, mint a szankciók támogatása.
Hozzátette, hogy vannak olyan államok is, amelyek lehetővé teszik az Oroszországi Föderáció számára a szankciók megkerülését. „Ezek egyrészről támogatják Ukrajnát, a szuverenitásunkat, még adnak is valamit Ukrajnának, ahogy mondani szokás, a látszat kedvéért. Másrészről viszont megkerülik a szankciókat, amivel több tízmilliárd dollárt keresnek, és a háború előtti időszakhoz képest megnövekedett kereskedelmi forgalmuk van az Oroszországi Föderációval” – fejtette ki Zelenszkij. Megjegyezte, hogy ez több országra igaz, még európai uniós vagy NATO-tagállamokra is.
A Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint a finn külügyminisztérium pénteken – Sanna Marin kijevi látogatásával egy időben – nyilvánosságra hozta, hogy Finnország további 29 millió eurós humanitárius segélyt és fejlesztési együttműködési támogatást nyújt Ukrajnának.

Elérte a négyszázat a lelőtt ukrán harci gépek száma az orosz védelmi tárca szerint

Az orosz légierő a donyecki régióban lévő Marjinka felett lelőtt egy ukrán Szu-27-es repülőgépet, ezzel együtt az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 400 repülőgépet veszítettek – derült ki az orosz védelmi tárca pénteken kiadott hadijelentéséből.

Igor Konasenkov altábornagy, a tárca szóvivője az elmúlt napra vonatkozó jelentést ismertetve a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel még egyebek között egy Sz-300-as légvédelmi rendszert, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy harckocsit. A tábornok szerint az ukránok „mintegy 330” katonát is „elveszítettek”.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Kijev folytatja a csapatösszevonást az ostromlott Artemivszktől (Bahmutól) északnyugatra és délnyugatra. Úgy vélekedett, hogy az ott létrejött erő akár védekezésre, akár támadásra is készülhet.
Jevgenyij Prigozsin, a város ostromában kulcsszerepet játszó Wagner zsoldoscsoport alapítója sajtószolgálatán keresztül úgy nyilatkozott, hogy az ukrán hadsereg ellentámadásra készül Artemivszknél.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből és Enerhodarból jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Alekszandr Bogomaz, az Ukrajnával határos Belgorod oroszországi megye kormányzója közölte, hogy „találatok érték” Belevica községet, ahol egy civil meg is sebesült.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine