Az orosz-ukrán háború 378. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhetvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A gabonamegállapodás meghosszabbítását sürgette Kijevben az ENSZ-főtitkár és az ukrán elnök

Ukrajna és az ENSZ közös célja a gabonamegállapodás meghosszabbítása – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, miután Kijevben tárgyalt António Guterres ENSZ-főtitkárral.

„Nekünk is érdekünk, hogy ne legyen éhínség a világon. A másik közös célunk a gabonafolyosó kibővítése. Felvetettük ez utóbbi lehetőségét, és annak részleteit, hogy miképpen segíthetnénk a világ népességét” – fejtette ki az államfő.
Guterres úgyszintén a fekete-tengeri gabonakezdeményezés folytatásának „rendkívüli fontosságát” hangsúlyozta – számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
Az ukrán gabona exportjáról szóló nemzetközi gabonaegyezmény a legutóbbi hosszabbítás szerint március 18-án lejár, és egyelőre nem lehet tudni, hogy sikerül-e meghosszabbítani.
Az ENSZ-főtitkár véleményt mondott arról a napokban nyilvánosságra került videofelvételről, amelyen egy fogságba esett fegyvertelen ukrán katonát orosz katonák agyonlőnek. „A szörnyű felvételek, amelyeken szemmel láthatóan egy ukrán katona meghalt, egyben arra is emlékeztet, hogy a hadviselés szabályait be kell tartani” – mondta Guterres.
A főtitkár kijelentette, hogy Oroszország ukrajnai inváziója sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot. „Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását meg kell őrizni az ország nemzetközileg elismert határain belül” – hangsúlyozta. Hozzátette: amíg ezt el nem érik, az ENSZ továbbra is azon dolgozik, hogy enyhítse az ukrajnai emberek szenvedését, és minimalizálja a háború globális következményeit. Sürgette továbbá a háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonását.
Az ENSZ főtitkára harmadik alkalommal látogatott el Ukrajnába az Oroszország által tavaly februárban indított háború kezdete óta.

Az Európai Unió Törvényszéke érvénytelenítette a Wagner-csoport alapítójának anyja elleni szankciókat

Az Európai Unió Törvényszéke érvénytelenítette a Wagner orosz zsoldossereg alapítója, Jevgenyij Prigozsin anyja elleni uniós szankciókat – közölte a luxembourgi székhelyű testület csütörtökön.

A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Jevgenyij Prigozsin és anyja, Violetta Prigozsina közötti rokoni kapcsolat önmagában nem indokolja, hogy szerepeljen az Ukrajna területi integritását és függetlenségét megsértő személyek szankcionálására létrehozott uniós listán.
Violetta Prigozsina ellen tavaly február 23-án, egy nappal Ukrajna orosz inváziója előtt vezetett be az uniós kormányokat tömörítő Tanács korlátozó intézkedéseket, arra hivatkozva, hogy üzleti tevékenysége kapcsolatban áll a fiáéval, aki az Ukrajnában is atrocitásokat elkövető fegyveres csoport alapítója.
A bíróság ítéletében helyt adott Prigozsina arra vonatkozó kérelmének, hogy érvénytelenítsék szankcionálását, mivel a büntetőintézkedések bevezetésekor már nem volt tulajdonosa Prigozsin Concord nevű cateringcégének, noha korábban részesedéssel rendelkezett a vállalkozásban. A Törvényszék ítélete ellen az uniós tagállamok az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szervénél, az Európai Unió Bíróságán fellebbezhetnek.
Jevgenyij Prigozsin 2014-ben, a Krím félsziget orosz annektálása után alapította a Wagner-csoportot. Zsoldosai először a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtottak támogatást, majd az ukrajnai háborúban is jelentős szerepet vállaltak. A zsoldossereg emellett tevékeny a Közép-afrikai Köztársaságban és Maliban is. A Wagner-csoportot az Egyesült Államok januárban nemzetközi bűnszervezetnek minősítette.

Orosz emberi jogi biztos: Kijev megtagadta 70 hadifogoly átvételét

Közzétette hetven olyan ukrán katona nevét szerdán Tatjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos, akit állítása szerint az orosz-ukrán fogolycsere keretében az ukrán fél nem volt hajlandó visszavenni.

„Itt van a 70 katona listája, akiket az ukrán fél nem akart kicserélni a mieinkre. Ahogy mondani szokták, mindenki vonja le a következtetést” – írta az ombudsman a Telegram-csatornáján.
Moszkalkova kedden közölte, hogy Kijev a korábban elért megállapodás ellenére, a 160-at 160-ért csereformátum helyett csak 90 ember cseréjébe egyezett bele, és orosz fogságban tartott 70 ukrán katona átvételére nem volt hajlandó.
Az ukrán fél kedden 130 ukrán katona szabadon bocsátásáról számolt be. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ugyanezen a napon 90 orosz katona tért vissza „a Kijev által ellenőrzött területről”.
Az elengedett orosz hadifoglyok a moszkvai katonai tárca egészségügyi létesítményeiben vizsgálaton esnek át, és szükség esetén rehabilitációra küldik őket.

Európai Bizottság: 4 millió ukrajnai menekült részesült az unió által biztosított átmeneti védelemben

Az ukrajnai háború kezdete óta ez idáig mintegy 4 millió ukrajnai menekült kért és kapott átmeneti védelmi jogállást az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Bizottság szerdán.

Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az átmeneti védelemről szóló irányelv bevezetésének egyéves évfordulója kapcsán tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy minden nyilvántartásba vett ukrajnai menekült jogosulttá vált a munkaerőpiachoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a szálláshoz való hozzáféréshez.
„Az átmeneti védelemről szóló irányelv alapvető eszköznek bizonyult az EU-n belüli azonnali védelem biztosításához, és a jövőben sem hiányozhat az Európai Unió eszköztárából” – fogalmazott.
Közölte, a tagállamok gyorsan létrehozták a nyilvántartásba vételre és a szükséges okmányok kiállítására vonatkozó eljárásokat. A szeptemberben kezdődött tanév elején mintegy félmillió ukrajnai gyermeket iskoláztak be az EU-n belüli különböző oktatási rendszerekben, és Európa-szerte mintegy egymillió ukrajnai menekült tudott munkát vállalni.
Az intézkedés keretében az EU az emberkereskedelem felszámolására tervet dolgozott ki a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek határokon átnyúló tájékoztatására. Közel kétezer beteget evakuált Ukrajnából, a tagállamok többségében pedig mentális egészségi és pszichoszociális támogatást nyújtottak a háború elől menekülőknek.
Az Európai Bizottság 5,5 millió eurót ítélt oda a Nemzetközi Vöröskereszt által működtetett, a biztonságos otthonok megvalósítását támogató projektnek, és pályázati felhívást tett közzé projekttámogatásokra a magánszponzorálási programok további előmozdítása érdekében.
Margarítisz Szkínász elmondta, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) 13 tagállamot támogat menekültügyi, befogadási tevékenységükből adódó szükségleteik kielégítésében. A EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) mintegy 200 főt küldött az ukrajnai menekültek fogadásában leginkább érintett tagállamokba és Moldovába határigazgatásuk támogatására. Az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol személyzetet küldött a biztonsági ellenőrzések elvégzésére öt tagállamba és Moldovába. Az uniós polgári védelmi mechanizmus három új központját hozták létre a tagállamokban, ezek segítségével több mint 80 ezer tonna természetbeni támogatást juttattak el Ukrajnába – közölte az uniós biztos.
Az EU pénzügyi támogatást, összesen 13,6 milliárd euró összegű kiegészítő finanszírozást is nyújtott a menekültek szükségleteinek biztosításához – emelte ki.
Közölte továbbá, az átmeneti védelemről szóló irányelv érvényességét 2024 márciusáig már meghosszabbították. Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy szükség esetén megtegye a további hosszabbításhoz szükséges lépéseket – tette hozzá az uniós biztos.

Az ukrán védelmi miniszter cáfolta, hogy Ukrajnának köze lenne az orosz gázvezetékek elleni szabotázshoz

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter szerdán tagadta, hogy ukrán hivatalos szervek részt vettek volna az Északi Áramlat gázvezetékek ellen tavaly ősszel a Balti-tengeren elkövetett robbantásos szabotázsakcióban.

„Számomra ez egy elég furcsa történet, semmi közünk hozzá. Úgy gondolom, hogy az illetékes hatóságok által lefolytatott hatósági vizsgálat majd minden részletet feltár. Ez bizonyos értelemben elismerés lenne különleges alakulatainknak, de ez nem a mi tevékenységünk” – mondta az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a tárcavezető szerdán Stockholmban, ahol az EU védelmi minisztereinek találkozóján vesz részt.
A hírportál arra emlékeztetett, hogy kedden a The New York Times amerikai lap titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz gázvezetékeken végrehajtott robbantás mögött olyan nem kormányzati csoportok állnak, amelyeknek ukránok és oroszok lehetnek a tagjai. A német Die Zeit című lap szerdán azt írta, hogy a bűnügyi nyomozás során azonosítottak egy hajót, amellyel a szabotázst elkövették, és – az újságcikk szerint – e hajó valamilyen módon Ukrajnához kapcsolható.
Reznyikov Stockholmba érkezésekor újságíróknak elmondta, hogy az uniós védelmi miniszterek találkozójának a középpontjában Ukrajna katonai támogatásának aktuális prioritásai állnak. A miniszter kifejtette, hogy elsődlegesen légvédelmi rendszerekre és nagy kaliberű nehéztüzérségi lőszerekre van szüksége Ukrajnának. „Ezért örömmel veszem észt kollégám, Hanno Pevkur kezdeményezését egymillió darab 155 milliméter kaliberű lőszer Ukrajnába szállításáról” – fűzte hozzá. Hangsúlyozta továbbá annak fontosságát, hogy Ukrajnát páncélozott gyalogsági harcjárművekkel, harckocsikkal, főként Leopard típusúakkal lássák el szövetségesei.

Bahmut keleti része orosz kézre került a Wagner csoport alapítója szerint

Az orosz erők teljesen ellenőrzésük alá vonták Artemivszk (Bahmut) város keleti részét – közölte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója szerdán a Telegramon.

„A Wagner katonai magánvállalat egységei elfoglalták Bahmut egész keleti részét. A Bahmutka folyótól keletre minden teljes mértékben a Wagner katonai magánvállalat ellenőrzése alatt áll” – mondta Prigozsin a sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint.
Artemivszk fontos közlekedési csomópont a Donyec-medencében harcoló ukrán csapatok ellátásában. Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője február 16-án jelentette be, hogy az orosz erők elfoglalták az összes jelentősebb magaslatot a város körül.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve közölte, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán mintegy 435 fő volt, akik közül a Donyeckben vívott harcokban több mint 180, Liman irányában pedig mintegy 130 katona esett el. A tábornok szerint az orosz erők megsemmisítették az ukrán 59. gépesített lövészdandár főhadiszállását a donyecki régióban lévő Memrik településnél.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint a háború eleje óta elpusztított ukrán tüzérségi lövegek és aknavetők száma elérte a 4100-at.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Donyeck város déli részén lévő lakóövezetben négy civil megsebesült, és sorozatvető-belövések miatt tűz ütött ki.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki szerdán a Kremlben kitüntetéseket adott át a nemzetközi nőnap alkalmából, azt hangoztatta, hogy sok példáját látni a személyes bátorságnak és elszántságnak, az állam jövőjének védelmezésére irányuló készségnek, amikor „Oroszország ismét a biztonsága és szuverenitása ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel szembesül”.

Német védelmi miniszter: be kell várni a robbantásokról végzett hivatalos vizsgálat eredményeit

Be kell várni az Északi Áramlat orosz földgázvezeték-rendszernél történt robbantások ügyében végzett hivatalos vizsgálatok eredményét – mondta a német védelmi miniszter szerdán az esetről megjelent sajtóértesülésekről.

Boris Pistorius a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva kiemelte, hogy elhamarkodott döntést hozna, aki csupán sajtóértesülések alapján vonna le következtetéseket az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő vezetékrendszer elleni szabotázsakcióból.
Mint mondta, nagy érdeklődéssel olvassa a médiajelentéseket, de bevárja, hogy a hivatalos vizsgálati eredmények alapján mi igazolódik be belőlük, ezért nem is foglalkozik olyan „hipotetikus” kérdésekkel, hogy az eset miként befolyásolhatja a német kormány és az orosz támadás ellen védekező Ukrajna viszonyát.
A Balti-tenger mélyén futó vezetékrendszer elleni robbantások Ukrajnába vezető nyomairól szóló értesülésekkel kapcsolatban rámutatott: az ilyen leleplezésekről kiderülhet, hogy valójában úgynevezett hamis zászlós művelet történt, vagyis az elkövetők szándékosan hagynak maguk után az ellenfélre, az Északi Áramlat esetében Ukrajnára mutató jeleket. Erről a lehetőségről az ügyről szóló sajtójelentésekben is lehet olvasni – tette hozzá a miniszter.
Két német közszolgálati médiatársaság, az ARD és a Südwestrundfunk (SWR) a Die Zeit című hetilap keddi közös beszámolója szerint a hírszerzési információk azt mutatják, hogy a robbantásokat egy hat emberből álló egység hajtotta végre, akik egy Lengyelországban bejegyzett ukrán tulajdonú cég nevében bérelt hajóval közelítették meg a helyszínt a németországi Rostock kikötőjéből.
A hajó kapitányából, két búvárból, két búvárasszisztensből és egy orvosból álló egység tagjainak állampolgársága ismeretlen, mert hamisított útleveleket használtak. Azt sem tudni, hogy ki adott megbízást a robbantásokra.
A The New York Times című amerikai lap szerdán ugyancsak hírszerzési forrásokra hivatkozva szintén arról írt, hogy egy ukránbarát csoport hajtotta végre az akciót.
A vezetékrendszer két vezetékpárból – Északi Áramlat-1, Északi Áramlat-2 – áll, mindkettő évi 55 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas. A négy vezetékből három rongálódott meg a 2022 szeptemberének végén elkövetett robbantásokban. Néhány nappal később, október 3-án a Gazprom orosz állami energetikai társaság közölte, hogy „technikai szempontból lehetséges” a szállítás megindítása az Északi Áramlat-2 B jelű vezetékszálán, és már csupán egy hivatalos német hatósági megerősítés szükséges ahhoz, hogy ez a lehetőség megvalósuljon. A német kormány elutasította az orosz kezdeményezést.
Az Északi Áramlat-1 2012 óta működött, az Északi Áramlat-2 kiépítését 2021-ben fejezték be, és el is indították az üzembe helyezést célzó hivatalos németországi eljárást, amelyet a szövetségi kormány 2022. február 22-én felfüggesztett, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.
Moszkva ezért csak az Északi Áramlat-1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen csökkentett, majd augusztusban, a robbantások előtt pár héttel teljesen leállította a szállítást, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Így 2022 szeptembere volt az első hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
A kormányzati adatok szerint a teljes németországi földgázfelhasználás 55 százalékát kitevő orosz import kiesését sikerül ellensúlyozni új beszerzési források bevonásával és a földgázszállítási infrastruktúra bővítésével. Az első számú importpartner – azaz Oroszország – helyére Norvégia lépett, és felépítették a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas első három tengeri terminált. Németország így néhány hónap alatt függetlenné vált az orosz földgáztól.

Tűzoltóautókat adományozott a Katolikus Karitász kárpátaljai településeknek

A Katolikus Karitász három tűzoltóautót adományozott kárpátaljai településeknek március elején – tudatta a szervezet közleményben kedden az MTI-vel.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta a lakosság egy része visszatért a fatüzelésre, így a korszerű tűzoltóautók még nagyobb segítséget jelentenek. Az adományozás a segélyszervezet németországi nagykövetének segítségével valósult meg.
A három tűzoltóautó közül kettő a Kárpátaljai Katasztrófavédelem Ungvári Igazgatóságára került. Az egyik mentésekkel szükséges speciális eszközökkel van ellátva, míg a másik vegyi katasztrófák esetén az ipari szennyeződések elhárításánál tud segédkezni. A harmadik tűzoltóautót ünnepélyes keretek között adták át Visken.
A Katolikus Karitász célja a legszegényebbek közvetlen segítése mellett az óvodák, iskolák, ingyenkonyhák és kórházak támogatása, hogy a háború következtében kiszolgáltatott helyzetbe került intézmények zavartalanul működhessenek.

A román védelmi minisztérium amerikai Abrams harckocsik beszerzését tervezi

A román védelmi minisztérium (MAPN) amerikai Abrams típusú harckocsik beszerzéséhez kéri a parlament előzetes jóváhagyását, ugyanakkor a haditengerészet harci képességeit is fejleszteni akarja – jelentette be Teodor Incicas altábornagy, a román hadsereg fegyverzetellátási főigazgatóságának vezetője a MAPN sajtótrösztje által kedden közzétett podcast-interjúban.

Az altábornagy nem pontosította, hány tankot akarnak vásárolni, de megjegyezte: mivel „egy egész zászlóaljról van szó”, nem a gyártóval kell szerződni, a beszerzést az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő kormányközi egyezmény révén lehet csak megvalósítani.
Megelőlegezve a MAPN választását érő esetleges kritikákat, Incicas hozzátette: sokan azt képzelik, hogy az Abrams egy idejétmúlt harckocsi, anélkül, hogy ismernék az amerikai korszerűsítési programokat. „Egy lecsupaszított harckocsiról beszélünk, amelynek a védelmi rendszerei megfelelőek, amit aztán olyan változatban fognak felszerelni, ahogyan mi igényeljük” – magyarázta az altábornagy.
Incicas szerint a MAPN-nél további 40-50 fegyverzet- és eszközbeszerzési program van folyamatban. Ezek között megemlítette, hogy Románia tavaly írt alá szerződést Norvégiával 32 használt F-16-os harci repülőgép megvásárlásáról: ezeket várhatóan idén és 2024 folyamán fogják leszállítani. Az F-16-os repülőrajokra átmeneti megoldásként tekintenek, az ötödik generációs F-35-ös harci repülők beszerzéséig, amelyekből az első rajt 2030 után tervezik hadrendbe állítani.
A bukaresti haderő-korszerűsítési tervekben szereplő hét Patriot rakétaelhárító rendszer közül eddig négyet vásároltak meg: kettőt már átvettek, másik kettőnek az érkezése pedig az első negyedév végéig várható. A három HIMARS-típusú, nagy mozgékonyságú sorozatvető-rendszerből egy üteg már megérkezett 2021-ben, egy második átvétele folyamatban van, a harmadik a jövő évre várható – sorolta az altábornagy.
Incicas azt is bejelentette, hogy Románia tengeralattjárók és aknászhajók beszerzését is tervezi, illetve korszerűsíteni akarja rakétahordozó hadihajóit, ezekről a programokról azonban nem közölt részleteket.
Az altábornagy szerint a román hadsereg feleszerelését saját fejlesztésű eszközökkel is korszerűsítik: ezek között egy olyan, „taktikai zsebdrónról” tett említést, amely utcai harcokban segítheti a katonákat közvetlen környezetük felderítésében. A román haditechnikai kutatóközpont egy 100 kilométeres hatósugarú, pilóta nélküli repülőgépet is kifejlesztett, most pedig annak függőleges fel- és leszállásra képes változatán dolgozik. Ezeket – jóváhagyásukat követően – rendszeresíteni akarják a román hadseregben.
Másfelől a MAPN hét Watchkeeper X típusú robotrepülőgép-rendszer beszerzéséről írt alá a szerződést az izraeli Elbit Systemsszel, és a napokban tárgyalásokat folytat a török gyártóval az ukrajnai háborúban hírnevet szerzett Bayraktar-2-es harci drónok vásárlásáról, amelyek beszerzéséhez hozzájárult már a román parlament – részletezte a román hadsereg fegyverzetellátási főigazgatóságának vezetője.

Ismét közel 8 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 7-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4214 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3553 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 7-én 38 ember, köztük 8 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán vezérkar: az ukrán erők ismét visszaverték az orosz csapatok rohamát Bahmutnál

Az ukrán csapatok meghiúsították az orosz erők újabb támadásait a Donyeck megyei Bahmutnál – közölte az ukrán vezérkar kedd esti harctéri helyzetjelentésében.

Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz hadsereg újabb veszteségeket szenvedett a Bahmutért vívott csatákban, az elmúlt nap során 244 orosz katona halt meg, további 315 pedig megsebesült. „Az ellenség már tartalékokat keres a kimerült csapatok pótlására” – állította.
Szavai szerint a nap folyamán kilenc összecsapást vívtak Bahmut térségében, és az orosz erők 26 támadást hajtottak végre az ukrán védelmi erők állásai ellen.
Kijelentette: a Bahmutban tartózkodó ukrán csapatoknak most az a feladatuk, hogy „megtörjék az ellenség harci potenciálját”, és biztosítsák az ukrán erősítés számára az odajutást.
A vezérkar a jelentésben kitért arra, hogy az ukrán légierő kedden hat csapást mért a térségben orosz bázisokra, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig eltaláltak egy Buk típusú orosz légvédelmi rakétarendszert, valamint három „koncentrációs területre” mértek csapást. Eközben az orosz hadsereg 19 légi- és egy rakétacsapást hajtott végre, valamint öt támadást rakéta-sorozatvetőkkel.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine