Az orosz-ukrán háború 375. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhetvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az Azov-parancsnokság megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Megsemmisítették az orosz erők az ukrán Azov alakulat parancsnoki állását a Zaporizzsja megyei Marijivka falu közelében – közölte ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok az elmúlt egy nap alatt felszámolt ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között sorolt fel két további vezetéspontot, egy drónirányító és egy rádióelektronikai harcra létrehozott központot, egy tüzérségi és rakétaraktárt, egy Buk-M1-es légvédelmi rakétarendszert, egy Mi-8-as helikoptert, valamint egy amerikai gyártmányú M777-es vontatott és egy M109-es önjáró tarackot. Konasenkov az ukrán fegyveres erők személyi állományában elszenvedett veszteséget mintegy 540 főben adta meg, akik közül több mint 210 katona a Donyeck körzetében folytatott harcok során esett el.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi közlése szerint a tárca vezetője, Szergej Sojgu a „különleges hadművelet” övezetében, az egyesített hadseregcsoport törzsében hallgatta meg a parancsnokok beszámolóját a fronton kialakult helyzetről és terveiről. Sojgu a tájékoztatás szerint szombaton a donyecki régióban tartott szemlét.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán hadvezetés három és félezer, Nagy-Britanniában kiképzett katonát vezényelt a régió általa ellenőrzött területeire. Rogov arról is beszélt, hogy az ukrán hadsereg – erőit főleg Dnyipropetrovszk megyébe összpontosítva – offenzívát készít elő az Azovi-tenger partvidékének elérésére azzal a céllal, hogy elvágja az Oroszország és az általa 2014-ben elcsatolt Krím félsziget közötti szárazföldi összeköttetést.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást vasárnap a helyi hatóságok. A csapások következtében a luhanszki régióban lévő Liszicsankszkban egy civil életét vesztette, hét pedig megsebesült.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) helyszínelőket küldött a donyecki régióban lévő Volovahába, ahol vasárnap két HIMARS-rakéta csapódott be. A RIA Novosztyi szerint a csapások célpontja az a megemlékezés lehetett, amelyet a donyecki szakadárok egy éve elesett egyik parancsnoka, Vlagyimir Zsoga tiszteletére rendeztek.

Ukrán katonai szóvivő: az orosz erők nem foglalták el Bahmutot

Oroszország nem vette át az ellenőrzést a donyecki régióban lévő Bahmut felett, és ukrán csapatokat sem vonnak ki onnan tömegesen – jelentette ki Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője a CNN amerikai hírtévének adott nyilatkozatában, amelyből az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál idézett a hétvégén.

„A harcok inkább Bahmut környékén folynak, magát a várost az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, az ukrán fegyveres erők, a határőrség és a nemzetőrség” – mondta a szóvivő. Az egyes ukrán alakulatok kivonásáról szóló hírekre reagálva kifejtette, hogy az ukrán csapatok ellenőrzött, tervezett rotációt hajtanak végre Bahmutban. Szavai szerint szombaton Bahmut környékén, a várostól északra fekvő Vaszjukivka és Dubovo-Vaszilivka falvakban, valamint a tőle nyugatra fekvő Ivanyivszke és Bohdanyivka falvakban dúltak a harcok. „Egy nap alatt csak Bahmut követlen közelében 21 tüzérségi támadás érte az ukrán erőket, valamint kilenc összecsapás történt. Eddig összesen 131 tüzérségi támadás és 38 összecsapás történt ezen a fronton. Több mint 150 orosz katona vesztette életét, 239-en megsérültek és hárman fogságba estek” – tette hozzá Cserevatij.
Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége egy lvivi konferencia egyik panelbeszélgetésén elmondta, hogy az ukrán ügyészség eddig 171, az orosz katonák által ukránokkal szemben elkövetett szexuális erőszak ügyében nyomoz, az áldozatok között 39 férfi és 13 kiskorú – köztük egy fiú – is van. „Csak azért tudunk ezekről az esetekről, mert ezek az emberek erőt vettek magukon, hogy elmondják. Azt, hogy hányan szenvednek csendben, különösen a megszállt területeken, nem tudjuk” – tette hozzá. Kiemelte: az ukrán civilek megerőszakolásának száma alapján kijelenthető, hogy ez az orosz hadsereg tudatos politikája, része a lakosságra gyakorolt pszichológiai nyomásnak.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők vasárnapra virradó éjjel és reggel lőtték Kupjanszk városát. A támadásban az eddigi információk szerint egy helyi lakos vesztette életét, valamint károk keletkeztek a közlekedési infrastruktúrában, öt magánházban és egy szülőotthon épületében.
A Herszon megyei kormányzói hivatal arról adott hírt, hogy vasárnap a régiót ért orosz támadások következtében három civil vesztette életét. Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője később hozzátette, hogy egy magánházat ért találat, amelyben egy nő és két gyermek halt meg.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter közölte, hogy Ukrajna energiatöbblettel, valamint elegendő gáz- és széntartalékkal zárja a fűtési szezont. Elmondta, hogy tavaly október óta Oroszország 31 légitámadást hajtott végre Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, ebből 14 nagyszabású rakétacsapás volt, 17-szer pedig kamikaze dróncsoportokkal indított támadás, amelyekkel kulcsfontosságú energetikai létesítményeket, hő- és vízerőműveket, víztározókat, átviteli alállomásokat sújtottak. Az ukrán energetikusok azonban a pusztítás ellenére is fenn tudták tartani az energiarendszert, „nem következett be az az összeomlás, amelyet az ellenség annyira remélt” – hangsúlyozta Haluscsenko. A miniszter kiemelte, hogy az energiarendszer 21 egymást követő napja biztosítja a kereslet és kínálat egyensúlyát a fogyasztók korlátozása nélkül.

Donald Trump a Biden-kormány intézkedéseinek visszavonását és a háborús sodródás megállítását ígérte elnökké választása esetére

Az Egyesült Államok végtelen háború felé való további sodródásának megállítását ígérte Donald Trump újbóli elnökké választása esetére a CPAC amerikai konzervatív konferencia záróbeszédében szombaton Washingtonban.

Az előző elnök, aki tavaly novemberben hivatalosan is bejelentette újraindulását, beszédében az ukrajnai háborúra utalva az amerikai történelem legveszélyesebb időszakának nevezte a jelenlegit. Kijelentette, ha ő lett volna az elnök tavaly februárban, Oroszország nem támadja meg Ukrajnát, és hozzátette, elnökként meg tudna akadályozni egy harmadik világháborút.
Óriási hibának nevezte, hogy Oroszországot és Kínát egymás mellé sodorták az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének hozzájárulásával. Megjegyezte, hogy 2017 és 2021 közötti elnöksége idején Oroszország nem indított katonai akciót, Kína tiszteletben tartotta az Egyesült Államokat, és Iránt sikerült elszigetelnie.
A 2024-es elnökválasztási kampányának kulcsmondataként említette, hogy az emberek harcosa és igazsága lesz, az emberek nevében büntetéseket ígért.
Donald Trump a Joe Biden vezette kormányzatot az Egyesült Államok történetének legkorruptabbjának, az elnököt és fiát, Hunter Bident bűnözőknek nevezte. Azt mondta, hogy megválasztása esetén eltávolítja hivatalukból a nem választott bürokratákat, akik a szövetségi hatóságokat politikai fegyverként használják.
Beszédében hatékony határvédelmet ígért, a déli határfal meghosszabbítását, és azt, hogy hivatalba lépésének első napján intézkedik a határőrség megerősítéséről, valamint a kitoloncolások felgyorsításáról. Bírálta a demokrata adminisztrációt és a demokrata városvezetőket a puha büntetőpolitikáért, amely véleménye szerint okozója a nagyvárosi bűnözés növekedésének.
Azt mondta, harcolni fog a szülők jogaiért, és törvényt ígért arról, hogy az iskolavezetőket kötelezően a szülők válasszák meg. Minden olyan jogszabály eltörlését is kilátásba helyezte, amely a Biden-adminisztráció idején született, és amely lehetővé teszi a gyerekek nemváltó beavatkozásait.
A korábbi elnök kijelentette, hogy befejezi, amit hivatalban elkezdett, és Amerikát ismét naggyá teszi – ami utalás a korábbi kampányszlogenjére, a Tegyük ismét naggyá Amerikát (Make America Great Again – MAGA) mondatra.
A CPAC-konferencián hagyomány, hogy a résztvevőket szavaztatják arról, kit látnának legszívesebben elnöknek. A szombati zárónapon, nem sokkal Donald Trump beszéde előtt hozták nyilvánosságra a szervezők, hogy a Washingtonban tartott esemény több ezer látogatójának 62 százaléka voksolt Donald Trumpra, míg 20 százalék Ron DeSantis floridai kormányzóra, akit esélyes kihívónak tartanak, bár eddig hivatalosan nem jelentette be, hogy versenybe száll a republikánus elnökjelölti pozícióért a 2024-es elnökválasztáson.

Ismét közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5117 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4757 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 4-én 71 ember érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine