Az orosz-ukrán háború 374. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhetvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az EP elnöke további nyugati fegyverszállítmányokat szorgalmazott Ukrajnában

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szombaton a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg)városban tett látogatásán azt szorgalmazta, hogy az uniós tagállamok küldjenek még több fegyvert Ukrajna támogatására, és komolyan vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is.

Metsola kiemelte, hogy továbbra is felhívásokat fog közzétenni annak érdekében, hogy a győzelemhez szükséges felszerelések eljussanak Ukrajnába.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban az EP elnöke úgy fogalmazott, reméli, hogy az erről szóló tárgyalások akár már az idén megindulhatnak. Elismeréssel szólt arról, hogy Ukrajna milyen gyors ütemben tett előrelépéseket a tagság érdekében, és azt hangoztatta, hogy az ország jövője az Európai Unióban van.
Az EU tavaly júniusban adott tagjelölti státuszt Ukrajnának, négy hónappal azt követően, hogy Oroszország megtámadta az országot.
Roberta Metsola találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel is. Ukrán tájékoztatás szerint a megbeszéléseken a Kijev által javasolt békeformuláról, illetve egy béke-csúcstalálkozó lehetőségéről is tanácskoztak a felek.
Az EP elnöke részt vesz azon a nemzetközi konferencián is, amelynek témája, hogyan lehetne Oroszországot felelősségre vonni az Ukrajna elleni agresszió miatt. A rendezvénnyel kapcsolatban Metsola úgy nyilatkozott, hogy elszámoltathatóság, szabadság és igazság nélkül nem lehet béke. „A megbékítés soha nem működött” – tette hozzá.

Ursula von der Leyen: Oroszországot felelősségre kell vonni az ukrajnai háború során elkövetett bűncselekményekért

Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt felelősségre kell vonni az ukrajnai háború során elkövetett bűncselekményekért – húzta alá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) létrehozásával kapcsolatban szombaton kiadott brüsszeli közleményében.

Az Oroszország indította ukrajnai háború során elkövetett bűncselekmények elszámoltathatósága érdekében Együtt az igazságért címmel tartanak konferenciát a hétvégén Kijevben. A tervek szerint ezen aláírják az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust struktúráján belül működő ICPA létrehozásáról szóló megállapodást.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy egyre több bizonyíték áll rendelkezésre a polgári lakosság, valamint az energia- és egyéb infrastruktúra elleni közvetlen támadásokra. Azt is bizonyítani lehet, hogy az orosz erők kínzásokat alkalmaztak, szexuális erőszakot követtek el, és kivégzéseket hajtottak végre. Az orosz katonák még a gyerekeket sem kímélték – hívta fel a figyelmet.
„Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy az elkövetőket bíróság elé állítsuk” – fogalmazott.
Közölte: az Európai Unió támogatja a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények, például a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények kivizsgálására létrehozott, hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkáját, ugyanakkor úgy véli, hogy külön bíróságra van szükség az orosz agresszió során elkövetetett bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Unió partnereivel együtt továbbra is azon fog dolgozni, hogy Oroszország megfizessen az elkövetett bűncselekményekért – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Az amerikai elnök a német kancellárral tárgyalt a Fehér Házban

Joe Biden amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban a nyilvánosság szinte teljes kizárásával találkozott Olaf Scholz német kancellárral pénteken délután.

A megbeszélésről előzetesen annyit közöltek, hogy a fő témája az ukrajnai háború lesz.
A találkozóról annyit hoztak nyilvánosságra, hogy az amerikai elnök köszönetet mondott a kancellárnak Németország átfogó támogatásáért Ukrajnának, és ebben a szoros együttműködésért az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel. Joe Biden nem csupán a katonai támogatást méltatta, de a német „morális” kiállást is Ukrajna mellett, ami az elnök megfogalmazása szerint nem volt könnyű Németországban. Az elnök elismeréssel említette a berlini kormány döntését a katonai kiadások növeléséről.
Olaf Scholz a találkozó rövid nyilvános részén úgy fogalmazott, hogy sok mindenről kell beszélniük, és fontosnak nevezte, hogy közösen azt az üzenetet közvetítsék: az Ukrajna melletti kiállás folytatódik, „tartson, ameddig szükséges”.
Olaf Scholz csütörtökön utazott az amerikai fővárosba, a pénteki találkozó Joe Bidennel nagyjából egy órán keresztül tartott jórészt az elnök dolgozószobájában, és részben kifejezetten négyszemközt. A német kancellár tavaly február elején, hivatalba lépése után alig két hónappal, és az ukrajnai háború kitörése előtt két héttel járt Washingtonban hivatalos látogatáson.
Csütörtökön egy magas rangú kormányzati tisztségviselő egy sajtóbeszélgetésen előzetesen annyit mondott, hogy a találkozó alkalmat ad a két politikusnak összegezni tapasztalataikat Ukrajnával kapcsolatban, hiszen a közelmúltban mindketten találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az is elhangzott, hogy az ukrajnai háború összefüggésében szóba kerülhet Kína, és az általa keltett aggodalmak.
Az illetékes fontos jelzésként említette, hogy Olaf Scholz csütörtökön a német törvényhozásban figyelmeztette Kínát, hogy ne nyújtson támogatást Oroszországnak a háborúhoz, és arra szólította fel Pekinget, hogy befolyását annak érdekében vesse be, hogy Oroszország vonuljon vissza Ukrajna területéről.
Az előzetes közlés szerint a megbeszélés lehetőség arra is, hogy a német kancellár szóba hozza az európai aggályokat az amerikai úgynevezett inflációcsökkentési törvénnyel kapcsolatban, amely támogatást ígér amerikai vállalkozásoknak a megújuló energiára és zöldgazdaságra való áttérés ösztönzésére. Európai álláspont szerint ez elfogadhatatlan protekcionista intézkedés.
Németország egyik legjelentősebb katonai segítsége Ukrajna számára a Leopard harckocsik szállítása, amit január végén jelentett be, és aminek a feltétele a hírek szerint német részről az volt, hogy – egyfajta szimmetria alapján – az Egyesült Államok is köteleződjön el. Az Egyesült Államok akkor azt jelentette be, hogy egy zászlóaljnyi Abrams harckocsit ad Ukrajnának.
A német kancellár pénteki látogatását egy héttel később követi Ursula von der Leyen utazása. Az Európai Bizottság német elnöke a Fehér Ház pénteki közlése szerint tárgyal majd Ukrajna további támogatásáról, valamint az Egyesült Államok és az EU közötti együttműködés további elemeiről.

Az Egyesült Államok újabb katonai támogatási csomagot jelentett be Ukrajnának

Az Egyesült Államok újabb 400 millió dollár (mintegy 140 milliárd forint) – gyorsan mozgósítható – katonai támogatást nyújt Ukrajnának – közölte az amerikai védelmi minisztérium pénteken.

A hivatalos közlemény szerint a szállítmány tartalmaz egyebek között nagy mozgékonyságú HIMARS és más rakétatüzérségi, valamint Bradley gyalogsági harci járművekhez használható lőszert. Emellett a katonai csomagban vannak folyami átkelésnél használható, pontonhidat szállító, páncélozott járművek, és romboló lőszerek.
A támogatás emellett tartalmaz pótalkatrészeket, és javításokhoz szükséges eszközöket, valamint kiképzési segítséget is az ukrán katonaság számára.
A közleményből az is kiderül, hogy a 400 millió dollár értékű felszerelést az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, így azok gyorsan eljuthatnak Ukrajnába.
Az amerikai kormány hivatalos összesítése szerint 2021 augusztusa óta a mostani a 33. katonai támogatási csomag, amelyet az amerikai hadsereg készleteiből juttatnak el Ukrajnába.

Közel 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 3-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5358 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5407 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 90 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 3-án 66 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine