Az orosz-ukrán háború 372. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhetvenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: terrorcselekmény történt Brajnszk megyében

Terrorcselekményként jellemezte az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megyében csütörtökön történt fegyveres incidenst Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Ma újabb terrorcselekményt, újabb bűncselekményt követtek el, behatoltak a határmenti területre és civilekre nyitottak tüzet” – jelentette ki Putyin egy oktatási tanácskozás részvevőivel online kommunikálva.
Az elnök szerint a támadók látták, hogy egy civil autót, egy közönséges Nivát támadtak meg, amelyben civilek és gyerekek ültek, amikor tüzet nyitottak rá.

Ukrán diverzánsakcióról számolt be a brjanszki kormányzó

Ukrán diverzánsok hatoltak be a Klimovó járásbeli Ljubecsane községbe és dróntámadás érte a tőle mintegy 15 kilométerre található Szusane falut – közölte Alekszandr Bogomaz, az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye kormányzója csütörtökön a Telegram – csatornáján.

Az orosz Szövetségi Biztosági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a védelmi minisztériummal együtt műveletet indított az orosz területre behatoló „nacionalisták” likvidálására. A TASZSZ a rendvédelmi szervekre hivatkozva azt írta, hogy a fegyveresek, akinek létszáma több tucatnyira tehető, Ljubecsane mellett Szusanébe is behatoltak és legkevesebb hat túszt ejtettek. A hírügynökség informátora szerint az incidensnek több civil halottja és sebesültje volt.
A diverzánsok a kormányzó szerint tűz alá vettek egy mozgásban lévő járművet, aminek következtében egy lakos életét vesztette, egy tízéves gyermek pedig megsebesült. A helyi hatóságok cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint a támadás egy iskolabusz ellen irányult, és emlékeztettek rá, hogy a határövezetben korábban áttértek a távoktatásra.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője terrortámadásnak minősítette a történteket, és közölte, hogy intézkedések történtek a terroristák megsemmisítésére. Annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az incidens a Kreml kapcsolatba hozza-e az ukrán hatóságokkal, a rendvédelmi szervek által folytatott vizsgálat hatáskörébe utalta.
A szóvivő nem kívánt választ adni arra a kérdésre, hogy megváltoztatja-e a „különleges hadművelet” státusát a támadás. Elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos tájékoztatást kap a Brjanszk megyében kialakult helyzetről az FSZB, a védelmi tárca és az orosz nemzeti gárda vezetésétől, valamint a régió kormányzójától.
Hozzátette, hogy az orosz biztonsági tanács a történtek miatt nem fogja előbbre hozni a péntekre beütemezett ülését. Putyin ugyanakkor elhalasztotta a csütörtökre tervezett pjatyigorszki látogatását.
Roman Sztarovojt, a szintén az ukrán határ mentén fekvő Kurszk megye kormányzója azt írta a Telegramon, hogy Tyotkino községet csütörtökön ukrán belövések érték, amelyek következtében többen megsérültek. Sztarovojt szerint az orosz hadsereg viszonozta a tüzet.
A Tula megyei Berezovszkij községben a RIA Novosztyi szerint csütörtökön egy másfél méter átmérőjű, robbanás okozta gödröt fedeztek fel a helyiek. A hatóságok feltételezése szerint a kráter egy drón lezuhanásának nyoma lehet.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Szolovjov Live médiacsatornán azt állította, hogy az ukrán ellenőrzés alatt lévő Zaporizzsja városban az okozta több ember halálát, hogy az ukrán légvédelem lakóépületek felett próbálta meg elhárítani a katonai létesítmények elleni orosz rakétatámadást. Rogov szerint az eltalált rakéta, és a légvédelmi rakéta lezuhanása következtében egy háznak három emelete omlott össze. Három lakó életét vesztette, további hármat kórházba kellett szállítani.
Az FSZB közölte, hogy az orosz Távol-Keleten lévő Habarovszkban őrizetbe vett egy helyi lakost, aki együttműködött az ukrán felderítéssel, katonai objektumokra vonatkozó adatokat kísérelt meg eljuttatni az ukránoknak.

Milos Zeman szerint Ausztria közvetíthetne Moszkva és Kijev között

Milos Zeman cseh államfő szerint Ausztria semleges státusa lehetőséget nyújthat arra, hogy közvetítő szerepet játszhasson Ukrajna és Oroszország konfliktusában.

„A semleges státus néhány esetben előny lehet. Mondtam az elnök úrnak, hogy Ausztria semlegessége bizonyos összefüggésekben lehetővé teheti, hogy ez az ország közvetítő szerepet játszhasson Ukrajna és Oroszország esetében” – jelentette ki Milos Zeman, akinek március 8-án jár le második ötéves megbízatási ideje.
Van der Bellen osztrák államfő csütörtökön búcsúlátogatást tett a cseh fővárosban. A tárgyalásokat követően a két politikus közös sajtótájékoztatót tartott.
A távozó cseh köztársasági elnök korábbi nyilatkozataiban Kínáról és Szerbiáról is úgy szólt, mint olyan országokról, amelyek képesek lehetnek közvetíteni az orosz-ukrán konfliktusban.
Milos Zeman és Van der Bellen újságíróknak egyaránt azt mondták, hogy az ukrajnai háború megítélése esetében egyetértés volt közöttük. Az osztrák államfő „tiszteletre méltónak” minősítette azt a segítséget, amelyet Csehország nyújt Ukrajnának.
„Ausztria ugyan katonailag semleges ország, de ez a semlegesség nem jelent közömbösséget” – szögezte le Van der Bellen. Nagyon fontos, hogy az Európai Unió országai Ukrajna kérdésében továbbra is egységesek maradjanak, és közösen lépjenek fel – tette hozzá.
Az osztrák-cseh kapcsolatokat mindkét fél nagyon jónak minősítette.
Van der Bellen Prágában találkozik még Petr Pavel megválasztott cseh államfővel és Petr Fiala miniszterelnökkel is.

Ukrán diverzánsakcióról számolt be a brjanszki kormányzó

Ukrán diverzánsok hatoltak be a Klimovó járásbeli Ljubecsane községbe – közölte Alekszandr Bogomaz, az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye kormányzója csütörtökön a Telegram – csatornáján.

Az orosz Szövetségi Biztosági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a védelmi minisztériummal együtt műveletet indított az orosz területre behatoló „nacionalisták” likvidálására.
A Zvezda katonai tévécsatorna a kormányzói hivatalra hivatkozva közölte, hogy a helyi hatóságok egyelőre sem a támadók, sem a túszok létszámával nincsenek tisztában.
A diverzánsok a kormányzó szerint tűz alá vettek egy mozgásban lévő járművet, aminek következtében egy lakos életét vesztette, egy tízéves gyermek pedig megsebesült. A helyi hatóságok cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint a támadás egy iskolabusz ellen irányult, és emlékeztettek rá, hogy a határövezetben korábban áttértek a távoktatásra.
A TASZSZ közlése szerint a támadásnak több civil is áldozatául esett.
Roman Sztarovojt, a szintén az ukrán határ mentén fekvő Kurszk megye kormányzója azt írta a Telegramon, hogy Tyotkino községet csütörtökön ukrán belövések érték, amelyek következtében többen megsérültek. Sztarovojt szerint az orosz hadsereg viszonozta a tüzet.
A Tula megyei Berezovszkij községben a RIA Novosztyi szerint csütörtökön egy másfél méter átmérőjű gödröt fedeztek fel a helyiek. A hatóságok feltételezése szerint a kráter egy drón lezuhanásának nyoma lehet.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Szolovjov Live médiacsatornán azt állította, hogy az ukrán ellenőrzés alatt lévő Zaporizzsja városban az okozta több ember halálát, hogy az ukrán légvédelem lakóépületek felett próbálta meg elhárítani a katonai létesítmények elleni orosz rakétatámadást. Rogov szerint az eltalált rakéta, és a légvédelmi rakéta lezuhanása következtében egy háznak három emelete omlott össze. Három lakó életét vesztette, további hármat kórházba kellett szállítani.
Az FSZB közölte, hogy az orosz Távol-Keleten lévő Habarovszkban őrizetbe vett egy helyi lakost, aki együttműködött az ukrán felderítéssel, katonai objektumokra vonatkozó adatokat kísérelt meg eljuttatni az ukránoknak.

Olaf Scholz: csak igazságos békével lehet lezárni a háborút

Csak tartós és igazságos békével lehet lezárni Oroszország Ukrajna elleni háborúját – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár ismertette, hogy a szövetségi kormány tárgyalásokat kezdett a kijevi vezetéssel és más partnerekkel az Ukrajna szuverenitását és területi épségét szolgáló „jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokról”.
Közölte, minden ilyen biztonsági kötelezettségvállalás előfeltétele, hogy Ukrajna „sikeresen megvédje magát”, hiszen „halántékhoz szegezett fegyverrel” egyedül arról lehet tárgyalni, hogy a megtámadott fél aláveti magát az agresszornak.
A béke követelése nem lehet egyenlő a nagyobb, erősebb szomszéd előtti megadással – tette hozzá Olaf Scholz, aláhúzva: „ha Ukrajna nem védekezne többé, akkor nem a béke jönne el, hanem Ukrajna vége”.
Oroszország célja nem is a béke, hanem a „katonai győzelem”, ezt a célt azonban nem éri el, mert Ukrajna védekezik, Németország és partnerei pedig továbbra is támogatják, hogy megnyíljon az út a tartós és igazságos béke előtt – mondta a német kancellár.
Hozzátette: egyelőre semmi nem utal arra, hogy az agresszor megváltoztatná álláspontját, holott Vlagyimir Putyin orosz elnök „elszámítja magát, ha azt gondolja, hogy az idő neki dolgozik”.
„Minél előbb ráébred, hogy nem éri el imperialista céljait és a nemzetközi közösség nem tűri el jogsértéseit, annál nagyobb az esély a háború lezárására” – mondta.
Az ENSZ Közgyűlésének legutóbbi határozata is „világos üzenet Putyinnak, hogy vonja vissza csapatait, és akkor azonnal véget ér a háború”. Fontos, hogy az orosz elnök világszerte minél több helyről megkapja ezt az üzenetet – fejtette ki Olaf Scholz, üdvözölve, hogy Kína kezdettől, és a napokban bemutatott békejavaslatában is figyelmeztette Oroszországot, hogy elfogadhatatlan lenne a nukleáris erő, illetve a biológiai és a vegyifegyverek alkalmazása.
Ugyanakkor joggal várható el Kínától, hogy javaslatait a leginkább érintett féllel, Ukrajnával és elnökével, Volodimir Zelenszkijjel is egyeztesse, és az is „csalódást keltő”, hogy a vezető ipari országokat és a legnagyobb feltörekvő államokat összefogó G20 csoport pénzügyminiszteri tanácskozásán Kína már nem volt hajlandó elítélni az Ukrajna elleni orosz támadást – mondta.
Ezért „üzenem Kínának, hogy az orosz csapatok visszavonása érdekében vesse latba befolyását Moszkvában és ne szállítson fegyvereket az agresszornak” – jelentette ki a német kancellár.
Olaf Scholz a hazája védelmi képességeinek fejlesztését előirányzó úgynevezett korszakváltás, vagyis az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán elhatározott 100 milliárd eurós haderőfejlesztési program bejelentésének évfordulója alkalmából elmondott beszédében kiemelte, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztésére gyors, tervezhető és hatékony beszerzési rendszert építenek ki, a fegyverek, a lőszer és egyéb hadi felszerelések folyamatos gyártásának ösztönzésére pedig hosszú távú szerződéseket kötnek a gyártókkal és jelentős előlegekkel segítik a kapacitások bővítését.
A kancellár egyben megerősítette: a kormány kitart amellett, hogy a NATO-tagoktól elvárt szintre, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre emeljék a védelmi költségvetést.

Dömötör Csaba: ez az út a világháborúhoz vezet

Az a tény, hogy már 35 ország küld fegyvereket az ukrán hadszíntérre, azt jelzi, hogy már nem beszélhetünk helyi konfliktusról – jelentette ki Dömötör Csaba a Facebook-oldalán csütörtökön közzétett videójában. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint ennek alapján „nem túlzás azt mondani, hogy ez az út a világháborúhoz vezet”.

Nem könnyű fegyverekről van szó, ami abból is látszik, hogy 17 ország tankokat is felajánlott – hangsúlyozta Dömötör Csaba, rámutatva: már nem csak európai országok küldenek fegyvert, ami az eszkalációt mutatja. Ausztrália és Szudán, Pakisztán és az Egyesült Államok is küld fegyvereket. Utóbbi nem kevesebb mint 2 milliárd dollár értékben – mutatott rá.
Az államtitkár felidézte a német háborús politika fejlődéstörténetét, ami ötezer harci sisakkal kezdődött, míg ma már nemcsak páncéltörő fegyvereket és rakétákat, hanem Leopard tankokat is küldenek. De – folytatta – , küld ilyen tankokat Svédország és Spanyolország is.
És jön a következő szint: most már azon megy a vita, hogy menjenek-e vadászgépek. „Tényleg csak egy hajszál választ el minket attól, hogy európai katonák küldése is napirenden legyen” – tette hozzá Dömötör Csaba.
Kifejtette: bár a fegyverszállítások tagállami szinten dőlnek el, a brüsszeli intézmények is „ugyanazon a háborús tracken vannak”. Az Európai Bizottság elnöke és a tanács elnöke is még több fegyvert küldene, amit az Európai Parlament is megerősített.
Dömötör Csaba emlékeztetett arra a frissen elfogadott, háborúval kapcsolatos EP-állásfoglalásra, melynek egyik pontja tételesen felsorolja, hogy még milyen további fegyvereket kellene küldeni. Nem elég, hogy nyögjük a gazdasági terheket, „a háborús nyomás is egyre nagyobb” – mondta.
Az államtitkár szirénhangoknak nevezte azokat az érveket, amelyek szerint ha több fegyvert küldünk, hamarabb vége lesz a háborúnak. „1914-ben is ezt mondták. Most lenne jó megállni” – tette hozzá Dömötör Csaba.

Megint több mint 8 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 1-jén 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4220 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3955 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 1-jén nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Antony Blinken: a közép-ázsiai országok értik a háború veszélyeit

Az ukrajnai háború közép-ázsiai országokat fenyegető veszélyeire hívta fel a figyelmet az amerikai külügyminiszter szerdán Üzbegisztánban, egy nappal azután, hogy a C5+1 formátumban is tárgyalt a térség vezetőivel.

Antony Blinken Taskentben Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel és Baktijor Szajdov külügyminiszterrel megtartott megbeszélése után úgy fogalmazott, hogy „ha egy hatalmas ország megpróbálja erővel eltörölni egy szuverén szomszédját, akkor mi tartja vissza attól, hogy ezt másokkal is megtegye”. Hozzátette, hogy ezt Közép-Ázsia országai értik, az Egyesült Államok pedig elkötelezett nemcsak Ukrajna, de a térség országainak szuverenitása, területi egysége és függetlensége mellett.
A C5+1 kezdeményezés öt közép-ázsiai ország (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzgebisztán) és az Egyesült Államok közti kapcsolatok elősegítésére jött létre 2015-ben.
A washingtoni külügyminisztérium közleménye szerint Blinken megköszönte Üzbegisztánnak az afganisztáni nők jogainak érvényesítése érdekében tett lépéseit, viszont sürgette az üzbegisztáni emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét, valamint reformok végrehajtását ezeken a területeken.
Az üzbég fővárosban, Taskentben megtartott sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője az Oroszország elleni nyugati szankciók közép-ázsiai államokra gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatban azt mondta: Washington megpróbálja elmagyarázni a térség kormányainak, hogy mit jelentenek a szankciók, és milyen lépéseket tesznek szükségessé, valamint keresik a lehetőségeit annak, hogy e negatív hatásokat mérsékeljék, ahol pedig szükséges, engedélyezik a szankciók hatálya alóli kivételt a széleskörű orosz gazdadasági kapcsolatokkal rendelkező közép-ázsiai államoknak.
Blinken kedden Kazahsztánban a térség országait és az Egyesült Államokat tömörítő C5+1 formátum ülésén újabb 25 millió dolláros támogatási tervet jelentett be a térség országai gazdasági ellenállóképességének javítása, a regionális gazdasági kapcsolatok erősítése és alternatív kereskedelmi kapcsolatok kiépítése céljából. Ezzel összesen 50 millió dollárra növekszik a közép-ázsiai államoknak megígért amerikai forrás, amelyből egyebek között az orosz gazdaságtól való függetlenedés lépéseit is finanszírozhatják.
Antony Blinken Taskentből a G20-csoport külügyminisztereinek találkozójára utazott az indiai Újdelhibe.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine