Az orosz-ukrán háború 370. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhetvenedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A hollandok több mint 180 millió eurót adományoztak Ukrajnának

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának egy évvel ezelőtti kezdete óta a hollandok körülbelül 183 millió euró (mintegy 70,4 milliárd forint) adományt gyűjtöttek a háború ukrajnai károsultjainak – közölte az adománygyűjtésben és a támogatások eljuttatásában, elosztásában közreműködő 11 holland segélyszervezet kedden.

A segélyszervezetek Hágában tartott sajtótájékoztatójáról tudósító NT Times című angol nyelvű holland hírportál tudatta: az adomány több mint 2,8 millió embernek nyújtott segítséget Ukrajnában.
November végéig a segélyszervezetek 87,9 millió eurót költöttek főként akut sürgősségi segélyekre, valamint orvosi ellátás és pszichológiai támogatás nyújtására. Mivel az infrastruktúra elleni orosz támadások elhúzódó áramszüneteket eredményeztek, a segélyszervezetek generátorokat, kályhákat, tűzifát és meleg ruhákat osztottak szét – közölték.
Több tízmillió eurót fordítottak megélhetési költségekre, élelmiszerre és ivóvízre, valamint szállás, illetve menedék biztosítására. Az adományok közel háromnegyedét Ukrajnában költötték el, a maradékot pedig a háború elől Hollandiában menedéket találó ukránok megsegítésre fordították – közölték.
Elmondták továbbá, hogy az adományokat ezentúl házak és iskolák újjáépítésére is fordítják majd.
A napilap emlékeztetett, a holland segélyszervezetek katasztrófák esetén az ország mintegy 17 millió lakosától kérnek adományokat. Az ukrajnai segélyakció során a szervezetek a második legnagyobb összegű adományt gyűjtötték össze a 2004-2005-ös ázsiai cunami túlélőinek megsegítésére szervezett akció után, amelyre akkor közel 208 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) adomány érkezett. A február elején történt törökországi és szíriai földrengések túlélői számára eddig 108 millió euró (mintegy 41,6 milliárd forint) gyűlt össze – tették hozzá.

Donyecki tisztségviselő: háromezer ukrán katona maradt a bekerített Bahmutban

Legkevesebb háromezer ukrán katona maradt az ostromlott Artemivszk (Bahmut) városban – jelentette ki Jan Gagin katonai és politikai szakértő, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója kedden a TASZSZ hírügynökségnek.

Gagin szerint az orosz hadsereg szinte minden, a helyőrség katonáinak cseréjére, és az utánpótlás szállítására irányuló kísérletet meghiúsít, ezért erre nem is nagyon történnek kísérletek. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy hadianyagot szállító ukrán hadoszlopok megkísérelnek majd betörni a városba, vagy az ukrán hadvezetés megpróbálja kimenteni csapatai egy részét az ostromlott Bahmutból.
A tisztségviselő a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy Artemivszk körzetében Leopard harckocsikat észleltek. Hozzátette, hogy a süppedékeny talaj megnehezíti a súlyos német harckocsik mozgását.
„Ez ugyanolyan páncélozott célpont, mint az összes többi” – hangoztatta.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentésben az elmúlt egy nap folyamán elszenvedett ukrán veszteségeket mintegy 540 halottra és sebesültre tette. Közlése szerint a legtöbb, mintegy 350 katona Donyeck körzetében vesztette életét.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről ukrán tüzérségi támadást jelentettek a helyi hatóságok. A Donyeckre mért csapásokban legkevesebb hat civil megsebesült, a városban a lövedékek ismét gyalogsági aknákat szórtak szét.

Ukrán vezérkar: az orosz erők folytatják Bahmut ostromát

Az orosz erők változatlanul ostromolják a Donyeck megyei Bahmut városát, Herszon és Zaporozzsja térségében pedig egyes területeken a megszállók igyekeznek megteremteni a feltételeket az offenzíva megkezdéséhez – jelentette kedden az ukrán vezérkar.

Az ukrán légierő a nap folyamán három csapást mért az orosz haderő gócpontjaira. A rakéta- és tüzérségi egységek eltalálták az egyik csapatösszevonási területet, valamint az oroszok légvédelmi rakétarendszereinek két állását. Kedden az orosz erők egy rakétatámadást és két légicsapást hajtottak végre, továbbá 20-szor lőttek rakéta-sorozatvetőkkel. Az Oroszországi Föderáció fő erőfeszítéseit változatlanul a Harkiv megyei Kupjanszk, Donyeck megyében pedig Liman, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányában tervezett offenzív műveletekre összpontosítja – írta a vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat sajtószolgálata közben arról számolt be, hogy hét ukrán energiablokkot teljesen átállítottak az amerikai Westinghouse üzemanyagának használatára. Az Enerhoatom kiemelte, hogy 2024-től az ukrajnai atomerőművek mind a 15 blokkját ezzel a fűtőanyaggal kívánják ellátni. „Ennek köszönhetően Ukrajna atomenergia-ipara véglegesen függetlenné válik az Oroszországi Föderációtól” – hangsúlyozta a vállalat.
Az Enerhoatom a Westinghouse-szal közösen – az amerikai vállalat technológiáját használva -,nukleáris üzemanyag ukrajnai gyártásának létrehozásán dolgozik. Ez nemcsak az atomerőművek üzemanyag-ellátásának biztonságát javítaná, hanem a fűtőanyag minőségének javulásához is hozzájárulna – tette hozzá az Enerhoatom. Emlékeztetett arra, hogy a nukleáris ellátás diverzifikálásának folyamata 2000-ben kezdődött. „Hosszú és fokozatos folyamat volt, de a befejezését az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború felgyorsította” – tette hozzá az ukrán vállalat.

Nem hatályosak többé az Európa Tanács Oroszországra vonatkozó nemzetközi szerződései

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európa Tanács (ET) nemzetközi szerződéseinek Oroszországra vonatkozó hatályát megszüntető törvényt.

A jogi információs portálon közzétett jogszabály értelmében hatályát veszítette Oroszországnak az Európa Tanáccsal megkötött mind a 21 nemzetközi szerződése az orosz ET-tagság megszűnése miatt. Ezek között van az ET alapokmánya, a szervezet kiváltságokról és mentességekről szóló általános egyezménye, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló európai egyezmény, a helyi önkormányzatok európai chartája és az Európai Szociális Charta.
A törvényhez fűzött indokolás emlékeztetett rá, hogy az ET Miniszteri Bizottsága – az Ukrajna ellen indított háború miatt – 2022. február 25-én határozatot fogadott el az ET szerveiben való orosz képviselet felfüggesztéséről. Oroszország 2022. március 15-én hivatalosan értesítette az ET főtitkárát arról a szándékáról, hogy az ET alapokmányának az önkéntes kilépési eljárást szabályozó 7. cikke alapján kilép az Európa Tanácsból, valamint felmondja az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt.
Az ET Miniszteri Bizottsága egy napra rá, 2022. március 16-án határozatot fogadott el, amelyben Oroszország Európa tanácsi tagságát ugyanezen időponttal megszüntette.
Oroszország, amely 1996. február 28-án csatlakozott az ET-hez, tavaly szeptember 16-a óta már nem tagja az Emberi Jogok Európai Egyezményének, mivel kivonta magát az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) joghatósága alól. Júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Oroszország ne hajtsa végre az EJEB 2022. március 15-e után hozott ítéleteit.

Vlagyimir Putyin aláírta az Új START-szerződésben való orosz részvételt felfüggesztő törvényt

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz államfő azt a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz-amerikai Új START-szerződésben.

A jogszabály értelmében, amelyet a jogi információk hivatalos internetes portálján tettek közzé, Oroszországnak a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet.
Putyin a múlt kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be a szerződésben való részvétel felfüggesztésének szándékát, majd az erről rendelkező törvénytervezetet maga terjesztette be. Ezt szerdán a törvényhozás mindkét kamarája egyhangúlag megszavazta.
A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamit azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetett és a 800 telepített és nem telepített indító szerkezetet.

2021. február 3-án Oroszország és az Egyesült Államok jegyzéket váltott az öt évre szóló meghosszabbítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről. Oroszország 2022. augusztus 8-án tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az Új START-szerződés szerinti ellenőrzés alól. Az orosz külügyminisztérium indoklása szerint ez egy kényszerű döntés volt azon szankciók fényében, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett.

Külügyi szóvivő: nem hagyjuk, hogy bárki belesodorjon minket a háborúba

Nem hagyjuk, hogy bárki belesodorjon minket a háborúba, továbbra is tűszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazunk – reagált Paczolay Máté külügyi szóvivő az ukrán külügyminiszter-helyettes azon nyilatkozatára, amely szerint „Magyarország támogatja az ukrán nemzet elpusztítását”.

Paczolay Máté az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a nyilatkozatról úgy fogalmazott, hogy az „egy nyilvánvaló provokáció, ráadásul minősíthetetlen stílusban. Nem hagyjuk, hogy bárki belesodorjon minket a háborúba, továbbra is tűszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazunk”.
Jevhen Perebijnisz ukrán külügyminiszter-helyettes a szlovák SME Svetnek adott interjújában Magyarországgal kapcsolatban azt mondta: azzal, hogy Magyarország blokkolja az Oroszország elleni szankciókat, közvetlenül segíti Oroszországot. Jevhen Perebijnisz szavai szerint csalódottak Magyarország hozzáállása miatt. Erre példaként a többi között az Ukrajna-NATO bizottság ülésének blokkolását, valamint szankciókkal kapcsolatos kritikus megnyilvánulásokat említette.
Csalódásnak nevezte Magyarország álláspontját, miszerint a békéhez az az út, hogy Ukrajnának fel kell hagynia az ellenállással Oroszországgal szemben. Az ukrán külügyminiszter-helyettes szerint Vlagyimir Putyin célja „egész Ukrajna megszállása és az ukrán nemzet elpusztítása”. „Ez azt jelenti, hogy Magyarország támogatja az ukrán nemzet elpusztítását” – hangoztatta Jevhen Perebijnisz a szlovák SME Svetnek.

Lezuhant egy drón egy Moszkva megyei gázkompresszor közelében

Lezuhant egy drón száz méternyire a Gazprom gázkompresszor-állomásától a Kolomnai járásban lévő Gabasztovo községben – közölte Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányzója kedden a Telegramon.

A kormányzó szerint a drón lezuhanását követően nem történt robbanás, a földön sem sérülés, sem kár nem keletkezett.
A helyszínen tűzszerészek, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és más szervek munkatársai dolgoznak.
„A célpont valószínűleg a polgári infrastruktúra egyik létesítménye volt” – írta Vorobjov.
A drón eredetéről egyelőre nem adtak ki hivatalos tájékoztatást. A TASZSZ hírügynökség azt közölte, hogy egy külföldi, Oroszországban lajstromba nem vett pilóta nélküli repülő eszközről van szó.
A Kommerszant című lap a Shot Telegram-csatornára hivatkozva azt írta, hogy a drón típusa UJ-22 Airborne volt. Ezt a modellt az ukrán Ukrdzset vállalat gyártja. A szerkezet hatótávolsága 800 kilométer, sebessége óránként 130-140 kilométer, hasznos teherbírása pedig elérheti a 20 kilogrammot. A Shot informátora úgy véli, hogy a drónból kifogyhatott az üzemanyag, ezért veszített a magasságából, fának ütközött és lezuhant.
Az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy a rádióelektronikai egységek polgári infrastruktúra elleni ukrán dróntámadást akadályoztak meg a dél-oroszországi Kubány régióban és Adigeföldön. A minisztérium szerint mindkét drón letért a röppályájáról, és a földre zuhanva nem okozott kárt.
„Az egyik UAV a mezőn zuhant le, a másik UAV nem okozott kárt a megtámadott polgári infrastruktúrában” – áll a közleményben.
Kedden délelőtt egyébként Szentpéterváron, a pulkovói repülőtéren átmenetileg, helyi idő szerint 10 óra 20 perctől délig, leállították a repülőgépek fogadását és indítását. Az okot az intézkedés elrendelésekor nem közölték. A TASZSZ forrása szerint a repülőtér körül 200 kilométeres körzetben zárták le a légteret.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a szentpétervári légtérzárat a nyugati katonai körzet légvédelmi erőinek kiképzése miatt rendelték el; a vadászgépek egy feltételezett betolakodó célpont azonosítását és elfogását gyakorolták, a mentőszolgálatokkal és a rendvédelmi szervekkel együttműködésben.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a pulkovói helyzetről. A szóvivő a légtérzár okának megnevezését az illetékes szervek hatáskörébe utalta.
Az állami Sputnik rádió azt közölte, hogy információi szerint Szentpétervár légterét azért zárták le, mert egy ismeretlen tárgy repült be Finnország felől az orosz légtérbe, és áthaladt Karélia fölött.
A rendkívüli helyzetek minisztériuma arról tájékoztatott, hogy szerverek feltörése miatt néhány oroszországi régióban hamis légiriadót sugároztak a rádiók. Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget több körzeti adója a saját adása helyett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés parancsnokának fenyegetőzését adta. Hasonló hackertámadás történt Voronyezs megyében is, valamint több szórakoztató adó hullámhosszán.
A Sputnik rádió honlapján szakértőkre hivatkozva azt írta: a támadás – amely egyébként már nem az első volt – próba lehet egy, az orosz elektronikus média ellen végrehajtandó akcióhoz. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint januárban kísérlet történt az orosz műsorszóró műholdak blokkolására.

A kémelhárítás megerősítésére utasította az FSZB-t az orosz elnök

A kémelhárítási tevékenység és az ukrán szabotázscsoportok elleni küzdelem fokozására szólította fel az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) Vlagyimir Putyin a szakszolgálat kollégiumának keddi, moszkvai tanácskozásán.

Putyin szerint a terrorfenyegetettség oroszországi megnövekedése összefügg Ukrajna és a nyugati országok fellépésével, amelyek „régi barátaikat” használják e célra. Az FSZB feladataként nevezte meg a diverzánscsoportok, a fegyverek, és a lőszer határon át történő bejuttatásának megakadályozását, a hadsereg támogatását a „különleges hadművelet” során, valamint a biztonsági szervek felállításának támogatását az Ukrajnától elcsatolt területeken.
Hangsúlyozta, hogy elejét kell venni azok tevékenységének, akik megpróbálják megosztani az orosz társadalmat, „fegyverként használva a szeparatizmust, a nacionalizmust, a neonácizmust és az idegengyűlöletet”.
„Jelenleg a legaktívabb kísérletek történnek arra, hogy ezt a söpredéket aktivizálják országunkban” – mondta.
Putyin arra is utasította az FSZB-t, hogy szigorúbban ellenőrizze az államvédelmi megrendelések teljesítését, és az ukrajnai katonai műveletekben részt vevő csapatok ellátását. Utasította a szolgálatot, hogy haladéktalanul avatkozzon be az e célokra elkülönített költségvetési források jogellenes felhasználása estén.
Fontosnak nevezte, hogy az FSZB visszaszorítsa az internet és a közösségi média felhasználását a fiatalok szélsőséges tevékenységekbe való bevonására, és fellépjen azok ellen, akik ezeket az eszközöket a terrorizmus népszerűsítésére és toborzásra használják fel.

Ukrán elnöki iroda: az orosz erők ismét lőtték Herszont, halottak

Az orosz erők kedden ismét tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszon városára, a hatóságok eddigi értesülései szerint két civil meghalt a támadásban – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.

Az orosz támadás következtében egy családi ház összedőlt – tette hozzá Jermak. Az ukrán vezérkar közlése szerint az elmúlt napban az orosz erők több mint 25 településre nyitottak tüzet a herszoni régióban, a Denyeper (Dnyipro) folyó ukrán ellenőrzés alatt jobb partján, aminek következtében három helyi lakos sérült meg.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy az orosz erők Szvjatohirszk települést is tűz alá vették keddre virradó éjjel, aminek következtében az ukrán katasztrófavédelem egy tagja életét vesztette, további négy pedig megsebesült.
„Ez egy szándékos és cinikus csapásmérés volt, nem a fegyveres erőkre, hanem azokra, akik a harci tevékenységek alatt is segítik a civilek túlélését” – emelte ki a kormányzó.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról számolt be, hogy a régióban lévő Kupjanszk városra kedd reggel nyitottak tüzet az orosz erők, a támadásban egy civil vesztette életét. Hozzátette, hogy több lakóház dőlt romba és egy óvoda épülete megrongálódott.
Az ukrán vezérkar keddi jelentése szerint eddig hozzávetőleg 149 240 orosz katona halt meg Ukrajnában közülük mintegy 550-en az elmúlt nap alatt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett további három orosz harckocsit és három tüzérségi rendszert.

Kreml: Putyin nyitott marad a tárgyalásra

Vlagyimir Putyin elnök nyitott volt és marad minden olyan kapcsolatfelvételre, amely valamilyen módon segítheti Oroszországot biztonsági céljainak elérésében – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Izvesztyija című lapban kedden megjelent interjúban.

Peszkov a terjedelmes interjúban a biztonsági koncepcióban változást sürgetett a Nyugat részéről: a biztonság oszthatatlansága elvének elismerését, vagyis azt, hogy egy ország biztonsága nem szavatolható egy másik rovására. Nehezményezte, hogy a háborút megelőzően semmibe vették Moszkva Washingtonba, Brüsszelbe és Bécsbe eljuttatott biztonsági aggályait. Méltatta az ukrajnai politikai rendezéssel kapcsolatos kínai tervet, amely szerinte egybeesik az orosz megközelítéssel.
A szóvivő szerint Moszkva lehetőleg békésen, a tárgyalóasztalnál akarja elérni céljait, ám ha ez nem lehetséges, akkor katonailag is kész erre. Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tárgyalási készséget kifejező kijelentéseivel kapcsolatban kijelentette: a közelmúltban nem történt ilyen kezdeményezés. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a közvetítői potenciál „egyszerűen megszűnik”, ha valamelyik ország Ukrajna oldalán beavatkozik a konfliktusba.
„Ukrajnában maradtak még olyan erők, amelyeknek nem tetszik a jelenlegi kijevi rendszer” – válaszolt arra kérdésre, hogy vannak-e még tárgyalásra kész partnerek Ukrajnában. Mint mondta, ezen erők egy kis része még mindig Kijevben, más részük pedig máshol, egyebek között Oroszországban van. Közéjük sorolta Viktor Medvedcsukot, az ukrán állampolgárságától és parlamenti mandátumától idén megfosztott ellenzéki politikust, akinek, mint mondta, „vannak támogatói, még ha nem is olyan sokan, mint szeretnénk”.
Megjegyezte, hogy az Ukrajnában maradottak „egyszerűen félnek”. „Fizikai értelemben veszélyes bármilyen módon felemelni a fejüket, mert azonnal megsemmisítik őket” – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy Moszkva felfüggesztette részességét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz-amerikai Új START szerződésben, kijelentette: „A helyzetben a mi szempontunkból nézve kardinális változás állt be”.
Emlékeztetett arra, hogy a dokumentum születésekor a teljesítmény és mennyiség szempontjából az orosztól és az amerikaitól messze elmaradó, ám az európai stratégiai biztonsági rendszer számára jelentős brit és francia nukleáris arzenál „kimaradt a képből”.
„És abban a pillanatban, amikor a NATO de facto részesévé vált az ukrajnai konfliktusnak, a helyzet megváltozott. A NATO most lényegében egy tömbként, már nem hagyományos ellenfelünkként, hanem ellenségünkként lép fe. A hírszerzésük a nap 24 órájában ellenünk dolgozik, a fegyvereiket, ahogy Putyin egy nemrégiben adott interjúban hangsúlyozta, ingyen szállítják Ukrajnának, és lövik a hadseregünket (…). A NATO-n belül kötelezettségvállalások és kollektív döntések születnek az új szállítmányokról, az új, egyre magasabb műszaki színvonalú fegyverekről” – jelentette ki.
Peszkov nehezményezte, hogy a döntést nyugati részről csak kérlelhetetlen bírálatok érték, ám nem mutatott senki készséget arra, hogy megszívlelje az orosz aggályokat.
„Makacsul nem akarják meghallani Putyin szavait” – fogalmazott.
Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok és az uniós országok azzal, hogy az ENSZ megkerülésével vezetnek be szankciókat mások, elsősorban Oroszország ellen, megsértik a nemzetközi jogot, mert a gazdasági büntetőintézkedések kizárólag a világszervezet Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával érvényesíthetők.
Kitért arra is, hogy az orosz elnök politikájának támogatottsága az országon belül a közvélemény-kutatások szerint változatlanul magas. Mint mondta, Putyin egyelőre nem nyilatkozott róla, hogy kívánja-e jelöltetni magát a jövő évben esedékes államfőválasztáson.

Orosz tábornok: amerikai vegyi provokáció készül Kramatorszknál

Amerikai vegyi provokáció van előkészületeben a az ukrajnai műveleti övezetben: a donyecki régióban lévő Kramatorszkba pszichotróp anyagokat szállítottak – közölte Igor Kirillov altábornagy, az orosz nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erők parancsnoka a sajtó számára kedden kiadott nyilatkozatában.

Kirillov állítását John Sullivan volt moszkvai amerikai nagykövetnek egy múlt szerdai nyilvános kijelentéséből vezette le, amely szerint Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi a műveleti övezetben. Mint mondta, ezt az információt az orosz védelmi tárca olybá veszi, hogy maga az Egyesült Államok és bűntársai készülnek mérgező vegyi anyagokkal provokációt végrehajtani.
A tábornok szerint február 10-én egy külföldi állampolgárok által kísért, vegyi anyagokat szállító vagon érkezett Kramatorszkba, amelyet a helyi Kujbisev kohászati üzem területére vontattak. A rakományt, mint mondta, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), valamint az ukrán fegyveres erők parancsnoksága tisztjeinek felügyelete mellett rakodták ki.
Igor Kirillov azt mondta, hogy a vagonban 16 lezárt fémdoboz volt. Ezek felét vegyszerveszélyre felhívó táblával jelölték meg, amelyen a BZ felirat, valamint az ideiglenes harcképtelenséget okozó mérgező anyagok osztályának megfelelő jelölés, két piros vonal volt.
„Ez a vegyi anyag akut pszichózist, tájékozódási zavarokat, hallucinációkat, memóriazavarokat okoz” – mondta az orosz tábornok, emlékeztetve arra, hogy a BZ (3-kinuklidinil-benzilát) használata tilos a vegyi fegyverek tilalmáról szóló egyezmény 1. cikke szerint.
A kocsi öt CS-Riot feliratú és három CR-Riot feliratú dobozt is szállított, amelyeket az irritáló anyagokat jelző, egy piros vonalas jelöléssel látták el.
„A rakományt amerikai gyártmányú páncélozott járművekre helyezték, amelyek konvojban haladtak el az érintkezési vonal felé” – mondta Kirillov.
A tábornok által elmondottak értelmében Kramatorszkban február 19-én 11, „építőanyagok” és „cement” feliratú vasúti kocsit rakodtak ki. A vagonokban az orosz katonai tárca értesülései szerint valójában olyan, az amerikai szárazföldi erők számára korszerűsített repeszlőszer volt, amelyeket roncsoló elemekkel és folyékony irritálószerekkel töltöttek meg.
Kirillov azt állította, hogy az Euroatlanti Katasztrófaelhárítási Koordinációs Központ jelentős mennyiségű személyi védőfelszerelést tervez Ukrajnába szállítani, amely egyebek között 600 ezer ampullányi, foszfororganikus mérgező anyagok elleni szert, több mint 3 millió görcsoldó tablettát, méregtelenítő gyógyszereket, több mint 55 ezer személyi védőfelszerelés-készletet, 55 ezer gázálarcot és 13 ezer személyi vegyszerellenes csomagot tartalmaz. Mint mondta, ezt azzal indokolták, hogy az orosz fél már vetett be foszfortartalmú lőszert, és a helyzet előre jelzett súlyosbodása során mérgező anyagokat használhatnak.
„A mérgező vegyi anyagok és a védőfelszerelés egyidejű szállítására vonatkozó tények arra utalnak, hogy a konfliktus során a BZ pszichotróp harcanyaggal nagyszabású provokációkat próbálnak végrehajtani” – hangsúlyozta Kirillov.
Úgy vélekedett: az akció kitervelői arra számítanak, hogy mivel a háborús viszonyok lehetetlenné teszik az incidens nemzetközi kivizsgálását, a felelősséget Moszkvára fogják hárítani. Az altábornagy szerint az amerikai hadsereg a vietnami háborúban széles körben alkalmazta a BZ-t.

ORFK: csaknem nyolcezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 3827-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3877-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vonattal 97 ember – köztük 29 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Orosz óhitű vezető: a pápa tervet dolgozott ki a békés rendezésre

Ferenc pápa tervet dolgozott ki az ukrajnai helyzet békés rendezésére, és tárgyalást követel – közölte Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke a RIA Novosztyi hírügynökség hétfő esti jelentése szerint.

Szevasztyjanov azt állította: a kezdeményezés tartalmazza azt a tézist, miszerint minden konfliktusban egyenlően felelős minden fél. A tervvel a cél a hosszú és igazságos béke, és ezek garanciája a befogadás, a másik kultúrájának és nyelvének tisztelete, valamint az együttműködés minden fél között, ide értve Oroszországot, Ukrajnát és Európát. Mint mondta, prioritás lesz az emberi élet és az egészség megőrzése, valamint az, hogy kívülálló országok ne vegyenek részt a konfliktusban részes felek fegyverrel való ellátásában. Szevasztyjnaov szerint a pápa a Vatikánt javasolja a béketárgyalások helyszínéül.
„Minden háború oka az önzés és a másik fél meghallgatására való hajlandóság hiánya, ezért minden háborúban, minden konfliktusban mindenki hibás – írta Dosztojevszkij. A megbékélés és a kölcsönös megbocsátás alapvető keresztény erény. A Szentszék – a Vatikán – mindenki számára tárgyalási fórum. Róma a béke városa! A tárgyalások célja egy hosszú és igazságos béke mindenki számára” – áll a tervben az orosz tisztségviselő szerint.
Mint mondta, a vatikáni terv a konfliktus megoldása egyetlen módjának a tárgyalásokat ismeri el.
„Mindkét félnek fel kellene hagynia a másik támadásával, tárgyalóasztalhoz ülnie és megvitatnia az álláspontokat. A konfliktusban részt vevő feleket nem láthatják el fegyverrel más országok. A Szentlélek megtalálja a békére vágyók számára azt az algoritmust, amely lehetővé teszi, hogy a konfliktusban részt vevő felek egyike se tekintse magát legyőzöttnek, és egyáltalán ne legyen legyőzött” – idézte a pápát az orosz óhitű ortodoxok tisztségviselője.
Szevasztyjanov vasárnap, ugyancsak a RIA Novosztyinak nyilatkozva azt mondta, hogy a pápa kölcsönös megbocsátásra és tárgyalásra szólította fel az oroszokat és az ukránokat a kiengesztekődés ortodox vasárnapján.
Február 15-én ugyanennek a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Ferenc pápa szeretné megvitatni Vlagyimir Putyin elnökkel az Oroszország és a Nyugat közötti európai konfrontáció békés rendezésére vonatkozó tervét. Mint mondta, a katolikus egyházfő e célból kész Moszkvába utazni.

Az EU egy évvel meghosszabbította a Fehéroroszországgal szembeni szankcióit

Az Európai Unió Tanácsa további egy évvel, 2024. február 28-ig meghosszabbította azokat a szankcióit, amelyeket Minszk ellen vetett be a fehéroroszországi belső elnyomás, valamint amiatt, hogy támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborújában – jelentették be hétfőn hivatalosan.

Közleményében a Külügyek Tanácsa emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 2020 augusztusa óta büntetőintézkedések sorozatát vezette be a fehéroroszországi belső elnyomásért és emberi jogi visszaélésekért felelős személyekkel szemben, valamint az ukrajnai orosz háború támogatása miatt. Ezekkel az a célja, hogy jelezze: ára van az emberi jogok megsértésének és az orosz háború támogatásának – írták.
A vagyonbefagyasztással és uniós beutazási tilalommal járó korlátozó intézkedések jelenleg 34 szervezetre és 195 személyre, köztük Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökre és fiára, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadóra, a minszki vezetés kulcsfontosságú szereplőire, az elnökhöz közeli üzletemberekre és gazdasági szereplőkre terjednek ki. Emellett uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátaniuk.
Közölték továbbá, hogy Fehéroroszországra továbbra is célzott gazdasági szankciók vonatkoznak, egyebek között a pénzügyi ágazatra, a kereskedelemre, a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári tevékenységre is alkalmas gyártmányokra és technológiákra, a távközlésre, valamint az energiára vonatkozóan.
A közleményben az uniós tanács hangsúlyozta: az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli, hogy Fehéroroszország támogatja Oroszországot ukrajnai háborújában. Az EU továbbá folyamatosan figyeli a fehéroroszországi emberi jogi helyzetet, és támogatja a fehérorosz népnek a demokrácia iránti jogos igényét, egyebek között a civil társadalom és a független média támogatása által – tették hozzá.

Zelenszkij Kijevben fogadta az amerikai pénzügyminisztert

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta hétfőn Kijevben Janet Yellen amerikai pénzügyminisztert, és az Egyesült államok Ukrajnának nyújtott anyagi támogatásáról tárgyalt vele.

Az elnök hivatalos honlapjára kitett közlemény szerint Zelenszkij nagyra értékelte a támogatást, amelyet Ukrajna az orosz agresszió kezdete óta kapott az Egyesült Államoktól.
Zelenszkij kiemelte az amerikai kormány február 24-i döntését, miszerint 2023-ban 9,9 milliárd dollárt juttat Ukrajnának közvetlen költségvetési támogatásként. Hangsúlyozta, hogy ezek a források rendkívül fontosak, mert lehetővé teszik az állami költségvetés fedezetlen részének kitöltését, illetve az arra leginkább rászoruló lakossági rétegek támogatását.
A találkozón külön figyelmet fordítottak Ukrajna és a Nemzetközi Valutalap (IMF) közötti együttműködés jelenlegi helyzetére, valamint az alap programjai végrehajtásának kilátásaira.
Külön szóba került az orosz agresszió következtében megsemmisült ukrán infrastruktúra újjáépítésének kérdése. Egyetértettek abban, hogy szükség van a magánszektor bevonására az újjáépítési projektek megvalósításába. Zelenszkij azzal kapcsolatban, hogy a zárolt orosz pénzeszközöket Ukrajna újjáépítésére használnák, felhívta a figyelmet az ehhez szükséges mechanizmusok fontosságára.
Az elnök köszönetét fejezte ki az Egyesült Államoknak az Oroszországgal szembeni szankciókért. Hangsúlyozta viszont: szigorúbb szankciókra van szükség ahhoz, hogy Oroszország ne finanszírozhassa tovább Ukrajna elleni háborúját.

Ukrán hírszerzés: taktikát vált az orosz hadsereg a rakéták bevetésében

Változtat a rakéták bevetésének taktikáján az orosz hadsereg Ukrajnában – közölte hétfőn Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.

Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszországnak kevesebb mint száz robotrepülőgépe maradt azok közül, amelyeket a leggyakrabban vet be Ukrajna ellen, ezek pedig a Kalibr, a H-101-es és a H-555-ös típusúak. Csernyak kiemelte, hogy ugyan a többi rakétatípusból még több ezer darabja van Oroszországnak, ezekből sokkal többet használnak el, mint ahányat gyártanak. Az ukrán hírszerzés adatai szerint az oroszok egy hónap alatt legfeljebb 30-40 rakétát képesek előállítani.
Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz csapatok Herszon megyében a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján a Krím félszigethez közelítenek, és újabb védelmi sáncokat építenek ki. Hozzátette, hogy erre a feladatra Oroszország cseljabinszki régiójából érkeztek újabban besorozott katonák. Az ukrán vezérkar hétfői jelentésében azt írta az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint, hogy a herszoni régióból az orosz megszálló „hatóság” a Krímbe készül menekülni.
Olekszij Dmitrasovszkij, a délkelet-ukrajnai védelmi erők sajtóközpontjának képviselője az ukrán televíziók által sugárzott egyik hírműsorban közölte, hogy az orosz katonai vezetés a csecsenföldi háborúra létrehozott 136. dandárt a Donyeck megyei Vuhledar felé indította el. Hozzátette viszont, hogy az orosz csapatok az elmúlt négy napban kevésbé intenzíven támadnak Vuhledar irányába. Az elmúlt nap során az orosz erők 15 támadást hajtottak végre, míg egy hónappal ezelőtt akár 60-szor is támadtak naponta. Megjegyezte, hogy ennek okai egyrészt az időjárási viszonyok, amelyek nem teszik lehetővé a felszerelések mozgatását, másrészt az, hogy az orosz katonák tömegesen megtagadták a támadást.

Rádióelektronikai felderítő és különleges műveleti központ megsemmisítéséről számolt be az orosz hadsereg

Csapást mért az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők rádióelektronikai felderítő központjára a Kijev megyei Brovari közelében, valamint a Zapad különleges műveleti központra Hmelnyickij városnál – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A tábornok az elmúlt egy napban elszenvedett ukrán veszteségeket hatszáznál több halottban és sebesültben adta meg. Közlése szerint a legtöbb, 250-et meghaladó számú katona a Donyeck körzetében folytatott harcokban vesztette életét. Konasenkov a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok közé sorolt egyebek között egy Buk-M1-es légvédelmi rendszert, három harckocsit és két hadianyagraktárt.
A RIA hírügynökség hétfő este azt jelentette, hogy a Wagner katonai magánvállalat rohamalakulatai elfoglalták Artemivszk (Bahmut) város Sztupki nevű negyedét, és behatoltak Illinivka negyedbe is.
Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetőjének katonapolitikai tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy az orosz erők elvágták az Artemivszkben lévő ukrán csoportosulás minden utánpótlási útvonalát.
„Artemivszket végleg bekerítettük, erőink teljes ellenőrzésük alá vonták a városba vezető utakat. Az ukrán fegyveres erők helyőrségének lőszerellátása megszakadt, a rotáció és az emberutánpótlás leállt” – mondta, hozzátéve, hogy az artemivszki „katlan” hamarosan bezárul.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisául szolgáló Szevasztopolban őrizetbe vett két helyi lakost, akit az ukrán szakszolgálatok célvezetőnek szerveztek be. A 43 és a 28 éves gyanúsított ellen idegen állammal való együttműködés és hazaárulás címen indult eljárás. A két vádpont alapján összesen 28 évi szabadságvesztésre ítélhetik őket.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine