Az orosz-ukrán háború 368. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhatvannyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz óhitű vezető: a pápa tárgyalásra hívta fel az oroszokat és az ukránokat

Kölcsönös megbocsátásra és tárgyalásra szólította fel az oroszokat és az ukránokat Ferenc pápa a görögkeleti megbocsátás vasárnapján – jelentette ki a Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

„A pápa azt javasolja az oroszoknak és az ukránoknak, hogy a megbocsátás vasárnapján bocsássanak meg egymásnak, bocsássanak meg minden sérelmet és üljenek le tárgyalni. Keresztény erény a kölcsönös megbocsátás és az emberi élet védelme. Nincs olyan cél, amelyért emberi életeket lenne szabad feláldozni” – mondta Szevasztyjanov.
Az orosz óhitű ortodoxok tisztségviselője bocsánatot kért mindazoktól, akiket megsérthetett Oroszországban. A vajhagyó vasárnap, vagy megbocsátás vasárnapja a nagyböjt előtti ünnep, amelyen a hívők kiengesztelhetik, akiket megbántottak, vagy megbocsáthatnak azoknak, akik megsértették őket.
Szevasztyjanov decemberben szerepet vállalt a felháborodás elcsitításában Oroszországban, miután a pápa az America című jezsuita magazinban megjelent interjúja szerint azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb kegyetlenséget az „orosz hagyományokon kívül” nevelkedett katonák követték el. A pápa a burjátokat és a csecseneket hozta fel példaként.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő december 15-én közölte, hogy Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára diplomáciai csatornákon keresztül hivatalos bocsánatkérést juttatott el Moszkvának a pápának a csecsenekre és a burjátokra tett megjegyzése miatt. A szóvivő szerint ezzel az incidens rendeződött.
Február 15-én Szevasztyjanov, ugyancsak a RIA Novosztyinak úgy nyilatkozott, hogy Ferenc pápa szeretné megvitatni Vlagyimir Putyin elnökkel az Oroszország és a Nyugat közötti európai konfrontáció békés rendezésére vonatkozó tervét. Mint mondta, a katolikus egyházfő e célból kész Moszkvába utazni.

Német védelmi miniszter: Ukrajna 300 harckocsit kaphat Nyugatról

Ukrajna 300 harckocsit kaphat Nyugatról az orosz támadás elleni védekezéshez, köztük 62 darabot a legmodernebbnek számító Leopard 2-esekből – mondta a német védelmi miniszter egy vasárnapi interjúban.

Boris Pistorius a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte: bízik abban, hogy sikerül megvalósítani azt a német-lengyel kezdeményezést, hogy az orosz agresszió elhárítását segítő nyugati országok két harckocsizó zászlóaljnyi, azaz 62 darab Leopard 2-essel segítsék az ukrán hadsereget.
Az A4-es jelzésű modellből már össze is jött egy zászlóaljra való, és az újabb, Leopard 2 A6-os modellből is egyre többet ajánlanak fel a partnerek – fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy formálódnak újabb megállapodások, amelyekről még nem közölhet részleteket.
Mint mondta, valamennyi harckocsifajtát együttvéve Ukrajna 2024 tavaszáig megkaphatja az előirányzott mennyiséget, azaz 300 darabot, „és majd meglátjuk, hogy ezután miként változik a háború menete”.
A szövetségi kormány 18 darab Leopard 2 A6-os harckocsit ad át a hadsereg (Bundeswehr) állományából. Március végéig le is szállítja mindet, és a Bundeswehr befejezi az ukrán katonák első turnusának kiképzését a harckocsi használatára. További felajánlásokra ebből a típusból egyelőre nem lehet számítani német részről, mert be kell várni, hogy a gyártó pótolja az Ukrajnának átadott darabokat.
„Ha minden harckocsit átadunk, nem tudunk gyakorlatozni, és ha nem tudunk gyakorlatozni, kiképezni sem tudunk” – mondta a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy Németország Ukrajna támogatásával „közvetett módon” ugyan részt vesz Oroszország Ukrajna elleni háborújában, de nem hadviselő fél, és a részvételnek ezt a két eltérő fajtáját Vlagyimir Putyin orosz elnök is külön kezeli.
Kifejtette: érthető, hogy egy teljes évvel az orosz támadás kezdete után, amikor még egyáltalán nem látszik, hogy miként lehet vége az öldöklésnek, egyre nagyobb az aggodalom, hogy Németország belesodródhat a háborúba. Ezért a szövetségi kormány Ukrajna támogatása mellet arra törekszik, hogy elkerülje a háború kiterjedését.
Ez a két alapelv együtt érvényesül, így „addig támogatjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges, és mindennel, amire csak szüksége van” – mondta a szociáldemokrata politikus (SPD).
Németország azért támogatja Ukrajnát, mert a nemzetközi közösség nem engedheti, hogy Oroszország támadó háborúval érvényesítse akaratát. Ez a támogatás „üzenete” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a konkrét célokat tekintve „nem feltétlenül katonai győzelemről van szó, bár ez is egy lehetőség”, de lehet akár tárgyalóasztalnál elért eredmény is, például egy megállapodás az orosz csapatok kivonásáról.
Mindez nem számít, egyedül az a fontos, hogy „olyan eredmény legyen, amelyet Ukrajna szuverén államként elfogad”.
Ukrajna ugyanis nem „jó vagy gonosz hatalmak tevékenységének tárgya”, hanem szuverén állam, amely önállóan dönt, hogy mikor és milyen feltételek mellett kezdeményez tárgyalást – mondta a német védelmi miniszter.
A tárgyalásos rendezésről szóló kínai javaslatokkal kapcsolatban hozzátette, hogy üdvözli a kezdeményezést, de „nem a kínaiaknak kell eldönteniük, hogy ki tárgyal”.
Kifejtette, hogy Peking részéről javaslatok megfogalmazása után a békét szolgáló tettekre is szükség lenne. Mint mondta, amikor egyszerre szólnak hírek arról, hogy Kína béketervet mutat be, és állítólag öngyilkos drónok Oroszországnak szállítását tervezi, „akkor azt javaslom, hogy Kínát a tettei, és ne a nyilatkozatai alapján ítéljük meg”.

Egy település elfoglalásáról és egy bahmuti gát ukrán felrobbantásáról számolt be az orosz fél

Az orosz erők elfoglalták a Bahmut közelében lévő Jahidne települést, az ukrán hadsereg pedig felrobbantott egy gátat magában az ostromlott városban – közölte az orosz fél a hétvégén.

A Bahmuttól egy kilométerre északra fekvő Jahidne község bevételét Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója jelentette be.
Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetőjének tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökséggel szombat éjjel azt közölte, hogy az ukrán hadsereg felrobbantott egy gátat Bahmutban, amivel egyfelől az orosz előrenyomulást kívánja lelassítani, másfelől pedig, az életkörülményeket lehetetlenné téve, a város elhagyására akarja rákényszeríteni a lakosságot.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” kommunikációs tisztje a RIA Novosztyinak vasárnap nyilatkozva azt állította, hogy Bahmut körül az olvadás, a felázott talaj miatt nincs többé lehetőség biztonságosan megoldani a városban maradt ukrán erők utánpótlását, mert az orosz hadsereg a szilárd burkolatú utakat tűz alatt tartja, köztük a nyugati irányból, Hromove felől bevezető útvonalat is. Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió megbízott vezetője a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva ugyanakkor azt mondta, egyelőre nincs jele annak, hogy az ukrán fél ki szándékozná vonni az erőit Bahmutból.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett vesztségét 435 főben határozta meg, akik közül mintegy 130-an a Liman irányában, több mint százan pedig a Donyeck környékén zajló harcokban vesztették életüket. Ez a veszteséglista magában foglalt hat Harkiv megyében megsemmisített ukrán diverzáns- és felderítő csoportot is.
Konasenkov az elpusztított ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok között nevezett meg egyebek között egy Mi-8-as helikoptert, egy harckocsit, két hadianyag-raktárt, valamint egy haditechnikai szerelőbázist a donyecki régióban lévő Sztarorajszke közelében.
Darja Morozova, a „Donyecki Népköztársaság” emberi jogi biztosa a TASZSZ-nak kijelentette: videofelvételekkel dokumentált üzenettel fordult nemzetközi szervezetekhez amiatt, hogy egy csütörtöki ukrán tüzérségi csapás négy mentőst ölt meg Donyeckben. A mentősök tűzoltókkal együtt egy ágyúzás alá vett lakónegyedhez szálltak ki.
A régióra az ukrán tüzérség vasárnap reggeli hivatalos összesítés szerint 19-szer nyitott tüzet, három településre 95 lőszert kilőve. Az ágyúzás napközben is folytatódott.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában azt hangoztatta, hogy Oroszország kénytelen olyan messzire eltávolítani a határaitól a fenyegetést, amekkora az Ukrajnának biztosított nyugati fegyverek hatótávolsága. Pusilin a Telegram-csatornáján a donyecki régió összes településének „felszabadítását” ígérte és azt írta, hogy a „különleges hadműveletet” abbahagyni a kitűzött célok elérése nélkül egyet jelentene egy újabb háború átütemezésével.

Zelenszkij: a Krím visszaszerzésével helyreállítjuk a békét

A Krím félsziget visszatérésével helyreáll a béke Ukrajnában – fejezte ki meggyőződését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Zelenszkij ezt abból az alkalomból jelentette ki, hogy Ukrajna február 26-án ünnepli a Krím orosz megszállásával szembeni ellenállás napját.
„Kilenc évvel ezelőtt kezdődött az orosz agresszió a Krím félszigeten. A Krím visszaszerzésével helyreállítjuk a békét. Ez a mi földünk, a mi embereink élnek ott, a mi történelmünk. Visszavisszük az ukrán zászlót Ukrajna minden szegletébe” – hangoztatta az államfő.
adim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy az ukrán hadsereg tavaszra készen áll majd az ellentámadás megindítására, és az egyik stratégiai célja az lesz, hogy „éket verjenek a déli orosz frontba, a Krím és az orosz szárazföld között”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ellenoffenzíva konkrét időpontja számos tényezőtől függ, köztük a nyugati fegyverellátásától. Nem zárta ki, hogy Ukrajna csapást mér az Oroszországi Föderáció területén található fegyverraktárakra, főként a belgorodi régióban. „Onnan indulnak az Ukrajna elleni támadások. Ezek fenyegetést jelentenek több ukrajnai területre, köztük Harkivra nézve” – tette hozzá.
„Az ellenoffenzíva célja Ukrajna összes megszállt területének felszabadítása, beleértve a Krím félszigetet is. Csak akkor állunk meg, ha az 1991-es határokon belül visszaállítottuk Ukrajna egységét” – hangsúlyozta Szkibickij.
Az ukrán vezérkar közben vasárnap arról számolt be, hogy értesülései szerint az orosz megszállók a Krím védelmének további erősítésére készülnek. Oroszország cseljabinszki régiójából 150 orosz hadköteles érkezett mérnöki munkák elvégzésére – írta a vezérkar.
Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka egyik interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – elmondta, hogy tavaly szeptember óta az ukrán védelmi erők több mint 650 orosz robotrepülőgépet és 610 iráni gyártású drónt semmisítettek meg. Kifejtette, hogy az ukrán légierő NASAMS, IRIS-T, Crotale légvédelmi rakétarendszereket, Gepard légvédelmi önjáró fegyvereket kapott nyugati partnerektől, és most Patriot és SAMP/T-MAMBA típusú fegyverek érkezésére vár. Megjegyezte azonban, ez a segítség még nem elegendő. „Technológiailag fejlettebb fegyverekre van szükségünk, amelyek segítenek gyorsan helyreállítani a nyugalmat a légtérben, és megszabadítani a légideszant terroristák jelenlététől. Szövetségeseink pontosan tudják, mire van szüksége Ukrajnának, különösen a légierőnek. Ezek korszerű többcélú repülőgépek, valamint közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek” – mondta Olescsuk.
Az Ukrajinszka Pravda kormányzók beszámolóiból készített vasárnapi összefoglalójában azt írta, hogy az elmúlt napban nyolc ukrajnai régióra nyitottak tüzet az orosz erők. Donyeck megyében egy nap alatt három helyi vesztette életét és négy sérült meg az orosz támadások következtében.
Az ukrán határőrszolgálat arról számolt e, hogy katonái a légi felderítés támogatásával géppuskákkal, gránát- és aknavetőkkel közelharcban megsemmisítettek egy orosz rohamcsoportot a Donyeck megyei Bahmutban. Közlésük szerint a csata során kilenc orosz katona halt meg, további öt pedig megsebesült.

Putyin: Moszkvának az összes arzenált számításba kell vennie, amikor a NATO a vereségét akarja

Oroszországnak az Egyesült Államoké mellett a többi NATO-ország nukleáris arzenálját is számításba kell vennie egy olyan helyzetben, amikor a szövetség fő céljának tekinti Oroszország stratégiai legyőzését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a Rosszija 1 tévécsatorna a Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorának adott interjújában.

„A mai körülmények között, amikor az összes vezető NATO-ország kijelentette, hogy fő céljuk stratégiai vereséget okozni nekünk, az hogy népünk szenvedjen, ahogy ők mondják, (…) hát hogyan tehetnénk meg, hogy ne vegyük figyelembe nukleáris képességeiket ilyen körülmények között?” – nyilatkozott az elnök, aki kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START megállapodást.
Emlékeztetett rá, hogy a NATO hivatalosan nem részese a hadászati orosz-amerikai Új START-nak, és most az észak-atlanti szövetség amerikaiak ösztönzésre jelentette ki, hogy azzá akar válni.
„Ha ez így van, akkor kérem, nem bánjuk, hadd vegyenek részt ebben a vitában” – mondta.
Putyin megerősítette, hogy Oroszország szükségesnek tartja a brit és a francia nukleáris arzenál bevonását a tárgyalásokba. Mint mondta, korábban Moszkva az enyhülésre, valamint az arra való tekintettel „helyezte őket zárójelbe”, hogy „a NATO szinte demilitarizált szervezetnek nyilvánította magát”.
Felidézte azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a szövetség „leginkább politikai szervezet, nem pedig katonai blokk”. Mint mondta, ennek a kérdésnek a megvitatásában a jelenlegi helyzetben „vissza kell térni a kezdőkörbe”.
„Minden máson felül, amikor azt teszik, amit ma Ukrajnában tesznek, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy amerikai katonák a mi nukleáris létesítményeink körül settenkedjenek. Ez egyszerűen nevetséges” – hangsúlyozta Putyin.
Hangot adott álláspontjának, amely szerint a NATO az Ukrajnába irányuló, több tízmilliárd dolláros fegyverszállításai miatt a konfliktus részesének tekintendő, mivel a szövetség nem kap pénzt a szállítmányokért.
„Ezeket a fegyvereket egyoldalúan adják át, ami bizonyos mértékig, legalábbis közvetve, de mégis bűnrészességet jelent a kijevi rezsim által elkövetett bűncselekményekben, beleértve a Novorosszija (Új-Oroszország – az Orosz Birodalomban így nevezték a mai Ukrajna déli, a 18. századi orosz-török háborúk idején elhódított területeit) és Donyeck lakónegyedei lövetését” – hangoztatta. Putyin szerint a Nyugat egyetlen célja Oroszország felszámolása jelenlegi formájában.
„Egyetlen céljuk van – feloszlatni a volt Szovjetuniót és annak fő részét, az Oroszországi Föderációt” – fogalmazott Putyin.
Az orosz vezető azt mondta, hogy Oroszországot a nyugati elképzelések szerint „a civilizált nemzetek úgynevezett családjába” minden részt csak külön-külön vennének fel. Meglátása szerint a Nyugat ezeket a részeket elnyomná és az ellenőrzése alá vonná.Mint mondta, ilyen körülmények között az ország nagyon sok népének, mindenekelőtt az oroszok sorsa „drámaian” megváltozna és nem biztos, hogy az orosz nép fennmaradna, mert lennének helytette „moszkoviták, uráliak és mások”.
Putyin szerint Oroszország a kapcsolatok építése során „egyfajta partnerségi megfontolásból” eddig nem reagált ezekre a „papírra lefektetett” feldarabolási tervekre. A jelenlegi helyzetben azonban, amelyhez – szerinte – a nyugatiak arra irányuló kísérletei vezettek, hogy a Szovjetunió összeomlása után „kizárólag a maguk számára alkossák újra a világot”, kénytelen lesz ezt megtenni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország népének egységesnek kell maradnia, mert ez a fő feltétele minden eredménynek és győzelemnek.
Putyin szerint Oroszország egyetért azzal, hogy a világnak változnia kell, és ezt soha nem akadályozta, egyebek között az ENSZ-ben sem, de azt ellenzi, hogy az új világ csak egyetlen ország, jelen esetben az Egyesült Államok érdekei szerint épüljön. Azt mondta, hogy Washington több „szatellitája” a gazdasági és a katonai függősége miatt csatlakoztak az Oroszország elleni küzdelemhez, miközben tudatában vannak annak, hogy ez nem az ő csak az amerikaiak „egoista” érdekeinek felel meg. Emlékeztetett arra, ahogy a szövetséges Franciaországot „megalázták” azzal, hogy megfosztották őket az ausztráliai tengeralattjáró-megrendelésüktől, Párizs mégsem reagált semmilyen módon.
Az orosz elnök kifejezte meggyőződését, hogy a többpólusú, a kölcsönös tiszteleten alapuló világért folytatott küzdelem győzedelmeskedni fog.

Több százan tüntettek Ukrajna mellett Washington belvárosában

Washingtonban több százan vonultak fel az Ukrajna melletti szolidaritás jegyében az ukrajnai háború első évfordulójára emlékezve szombaton.

Az Egyesült Államokban élő ukrán közösség szervezésében megtartott menetben a tömeg ukrán és amerikai zászlókkal az Abraham Lincoln-emlékműtől haladt végig az amerikai nemzeti emlékhely, a National Mall mentén a Capitolium épülete felé. A szervezők elmondása szerint üzenni akartak Oroszországnak, hogy Ukrajnát nem tudja elfoglalni, és ebben soha nem jut sikerre, emellett az amerikai emberek támogatását és kiállását is szerették volna megköszönni.
Az eseményen az amerikai kormány nevében felszólalt Samantha Power, az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) igazgatója, valamint Karen Donfried, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára.
Marija Soroka, az egyik szervező az eseményt követően külön köszönetet mondott azoknak az amerikai veteránoknak, akik önkéntesként kapcsolódtak be a háborúba. Hozzátette, hogy országa az Ukrajnába küldött minden egyes amerikai dollárral elszámol majd.
Pénteken, a harcok megkezdésének évfordulóján az Egyesült Államokban élő ukránok és szimpatizánsok Oroszország amerikai nagykövetsége előtt gyűltek össze, hogy tiltakozzanak az orosz fél által indított háború ellen.

Megint közel 11 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. február 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4849 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5815 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Amerikai szakértők: a legemberségesebb út az azonnali tűzszünet

Ukrajna szuverenitása, és az, hogy polgárai maguk dönthessenek sorsukról, kiemelten fontos, de felmerül a kérdés, hogy ha elhúzódik a háború, marad-e valami országukból – hívta fel a figyelmet a háború első évfordulóján adott interjúban a Judicial Watch jogvédő intézet kutatási igazgatója.

Chris Farrell a magyar közmédiának adott interjúban az 1990-es évek csecsenföldi háborújához hasonlította a helyzetet, ami „holdbéli tájjá” tette a csecsen fővárost. „Ha valaki ilyen kimenetelben gondolkodik Ukrajnát tekintve, az nem látszik okos dolognak” – fogalmazott a washingtoni székhelyű intézmény kutatási igazgatója.
Kifejtette, hogy az azonnali fegyverszünet és béketárgyalás lenne ukrán és európai szempontból a legemberségesebb és legigazságosabb út.
Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok a folyamatban garanciát nyújthatna, és segítő szerepet tölthetne be. Minél később érünk el egy rendezett helyzetet, annál veszélyesebbé és életet fenyegetőbbé válik a világ – mondta Chris Farrell.
A Washingtonban működő Heritage Foundation Nemzetvédelmi Központjának vezető kutatója szintén a közmédiának adott interjúban kijelentette, hogy Oroszország eheti bejelentése az amerikai-orosz Új Start nukleáris fegyverzet-korlátozó megállapodásban való részvétel felfüggesztéséről beleilleszkedik egy sorba, ami Oroszország visszavonulását jelenti a fegyverzetellenőrzési egyezményekből.
Patty-Jane Geller szerint a legújabb lépés hátterében az az orosz törekvés állhat, hogy nukleáris kényszerhelyzetet teremtsen, nyomás alá helyezze a nyugatot és az Egyesült Államokat visszavonulásra késztesse az ukrajnai háborút illetően. A katonapolitikai szakértő rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az orosz fél bejelentése arról szól, hogy nem fog az Új Start megállapodásban rögzített 1550 robbanótöltet fölé menni.
Ennek ellenére az Egyesült Államok nem szorítkozhat arra, hogy megpróbálja az orosz felet visszaterelni az egyezmény hatálya alá, hanem ki kell dolgoznia a következő lépést, amivel erősítheti saját „nukleáris elrettentő erejét” – tette hozzá.
Közölte, az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon az Oroszország és Kína által már megkezdett fegyverkezési versenyben, ezért modernizálnia kell a hidegháborúból örökölt, és fenntartott atomfegyver-rendszereit.

Kárpátaljai gyermekotthonokban járt a háború évfordulóján Herczegh Anita

Kárpátaljai gyermekotthonokat keresett fel az orosz-ukrán háború kitörésének évfordulóján Herczegh Anita, Áder János volt köztársasági elnök felesége.

Az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány, amelynek Herczegh Anita a fővédnöke, 2015-ös megalakulása óta támogatja a jelenleg nyolcvannál is több árván maradt leányt nevelő nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthont, valamint a ráti, családi típusú Szent Mihály Gyermekotthont. Az alapítvány alapítója, Gui Angéla is elkísérte Herczegh Anitát a látogatásra.
A nagydobronyi gyermekotthon lakói ünnepi műsorral, közös kézműves foglalkozásokkal fogadták Herczegh Anitát, aki az intézmény megtekintése után elmondta, hogy korábban is rendszeresen felkereste a gyermekotthont. Mint fogalmazott, „a háború alatt még inkább fontos, hogy érezzék, fontosak nekünk, nem feledkezünk meg róluk, és segítünk, amikor csak tudunk”.
Szavai szerint „egy gyerek még inkább ki van szolgáltatva ennek a zűrzavaros időnek, nehéz neki értelmezni, hogy mi van körülötte”. Ezért is kellenek az ünnepnapok, „az alkalmak, hogy megmutathassák, milyen ügyesek, milyen szépen tudnak énekelni, táncolni”.
A nagydobronyi gyermekotthon zavartalan működése az anyaországi alapítványok támogatásának köszönhető – húzta alá Katkó Andrea igazgató. Emlékeztetett arra, hogy Herczegh Anita és Gui Angéla, az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány alapítója szinte már csapattagként keresi fel folyamatosan a gyerekeket, ami „túlmutat az alapítványi segítségen, hiszen tudnak velünk azonosulni, be tudnak bennünket fogadni”, és – ahogy fogalmazott – „ez a tökéletes szeretet”.
Délután az Ungvár közelében fekvő Rát községben található Szent Mihály Gyermekotthont tekintették meg a vendégek, ahol az ott élő négy család 25 gyereket fogadott örökbe. A jelentős magyarországi támogatásoknak köszönhetően komoly fejlesztések valósulnak meg: megújultak a lakóházak, befejeződött a rehabilitációs központ építése és felszerelése.
Herczegh Anita kifejtette, hogy a családi típusú gyermekotthonban lehet igazán átérezni, hogy „egy vérből valók vagyunk”, valamint további támogatást ígért az ott élőknek és a háború elől odamenekült ukrán embereknek egyaránt.
Gui Angéla elmondta: nem volt kérdéses, hogy a háború kitörésének egyéves évfordulóján is ellátogatnak Kárpátaljára, annak ellenére, hogy mindenkiben munkált a félelem. „Az, hogy itt vagyunk, a gyerekeknek egyfajta biztonságérzetet ad” – jelentette ki.

Svéd uniós elnökség: az EU jóváhagyta az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot

Az EU jóváhagyta az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot – közölte a Twitteren péntek késő este Európai Unió Tanácsának svéd soros elnöksége.

A közlés szerint a csomag szigorúbb exportkorlátozások tartalmaz a kettős felhasználású termékek és technológiák tekintetében, továbbá célzott korlátozó intézkedéseket a háborút támogató, propagandát és álhíreket terjesztő vagy Oroszország által a háborúban használt drónokat szállító személyekkel és szervezetekkel szemben.
A svéd elnökség hozzátette: az EU tagállamai együttesen az eddigi legerősebb és legmesszebbmenő szankciókat vezették be, hogy segítsék Ukrajnát a háború megnyerésében. „Az EU egységesen kiáll Ukrajna és az ukrán nép mellett. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges” – hangsúlyozták.
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács szombat délelőtti hivatalos sajtóközleményében kifejtette, hogy az újonnan bevezetett intézkedések további kiviteli tilalmakat rendelnek el a kritikus technológiai és ipari árukra, például az elektronikára, a speciális járművekre, a gépalkatrészekre, a teherautók és a sugárhajtóművek pótalkatrészeire. Ugyancsak korlátozó végzés vonatkozik olyan építőipari árucikkekre, amelyeket az orosz hadsereg alkalmazhat.
A Tanács közölte továbbá, hogy az orosz védelmi és biztonsági ágazat technológiai fejlesztéséhez hozzájáruló, korlátozás alá eső termékek listájára mostantól új, az orosz fegyverrendszerben használt technológiai termékek kerülnek fel: drónok, rakéták, helikopterek, valamint bizonyos ritkaföldfémek, elektronikus integrált áramkörök és hőkamerák.
A Tanács határozata további 96 szervezettel bővíti az orosz katonai és ipari komplexumot támogató szervezetek listáját, és ezáltal szigorúbb exportkorlátozásokat vezet be velük szemben. Megtiltja továbbá az EU-ból exportált kettős felhasználású termékek és technológia Oroszországon keresztül történő tranzitját.
A listára most először kerül fel hét, pilóta nélküli légi járműveket gyártó iráni szervezet, melyek termékeit az orosz hadsereg többek között a polgári infrastruktúra célbavételére is felhasználta. Emellett, az uniós tagállamok további korlátozásokat vezettek be az Oroszország számára jelentős bevételt hozó áruk, például az aszfalt és a szintetikus gumi behozatalára.
Ami az orosz nemzetközi dezinformációs tevékenységeket illeti, az tagállamok kezdeményezték további két, a Kreml által finanszírozott médium, az RT és a Szputnyik arab nyelvű hírcsatornájának műsorszolgálatatási engedélyének felfüggesztését az EU-ban.
A határozat ezentúl korlátozza az orosz állampolgárok lehetőségét arra, hogy bármilyen tisztséget betöltsenek az EU kritikus infrastruktúráit képviselő szervezetek vezető testületeiben. A tagállamok szerint, Oroszország befolyása ezekben a tisztségekben veszélyeztetheti a megfelelő működését, így az európai polgárok számára nyújtott alapvető szolgáltatásokat.
A vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó tilalmak hatékonyságának biztosítása érdekében a Tanács úgy határozott, hogy részletesebb jelentéstételi kötelezettséget vezet be a szankciók által sújtott személyek és szervezetkre vonatkozóan. A testület ezenkívül három további orosz bankot és jelentős számú magánszemélyt is feltett a szankciós listára. Az új szankciós csomag értelmében EU és Oroszország közötti, közvetlenül vagy harmadik országokon keresztül közlekedő magánrepülőjáratok üzemeltetőinek előzetesen értesítést kell adniuk az illetékes nemzeti hatóságoknak.
A vonatkozó jogi aktusokat az EU hivatalos közlönyében teszik közzé.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine