Már a Vukot sem tudja megtölteni Márki-Zay Péter

Polgármesterré választásának ötéves évfordulóját ünnepelte Márki-Zay Péter. Beszédében Kossuthoz, Nagy Imréhez, de még magához Jézus Krisztushoz is hasonlította magát, és persze elmondta ugyanazokat az üres lózungokat, féligazságokat és hazugságokat, amiket mindig szokott. Már csak a családtagok, a legszűkebb támogatói kör és a képviselői voltak kíváncsiak rá.

Szomorkásra sikerült Márki-Zay Péter ötéves jubileuma a „vásárhelyi Pilvaxban”, amely minden bizonnyal nem rekordbevétellel zárta a szombat estét. A résztvevők száma meglepően alacsony volt, a helyszínen csak a családtagok, a legszűkebb támogatói kör, a képviselők egy része és a két alpolgármester követte az eseményeket, körülbelül 50-60 fő jelenthetett meg a rendezvényen.

„A szabadság napjaként” meghirdetett est egyik központi, vissza-visszatérő gondolata is ezt volt: egyre kevesebben vagyunk, azaz egyre kevesebben maradtak Márki-Zay mellett. Felszólalásukban ezt többen is elismerték. Molnár Róbert kübekházi polgármester mindezt különös módon azzal igyekezett magyarázni, hogy még az ellenzékiek is bedőlnek a propagandának, és hajlamosak elhinni Márki-Zayról, „hogy ez egy őrült bolond”. Szabó Margit „Momó”, a Vásárhely Jövőjéért Egyesület elnöke szintén arról beszélt, mára már olyanok is ellenük fordultak, és „lőnek rájuk”, akikről nem is gondolták volna, akikkel vállt vállnak vetve küzdöttek 2018-ban és 2019-ben. Berényi Károly alpolgármester a rá jellemző sóhajtozással megjegyezte, öt éve annyian voltak ugyanebben a teremben, hogy alig fértek be, most viszont ha körülnéz, mindenkit jól ismer. Maga a polgármester is többször kitért rá, sokan nincsenek már itt azok közül, akik öt éve jelen voltak, de az is belengette: a közeljövőben újabb támogatókat, szövetségeseket is el fog veszíteni.

Márki-Zay Péter egyébként a több mint háromnegyed órás beszédében nagyjából ugyanazt mondta el, amit mindig szokott, a szokásos paneljeit mantrázta. Orbánozott, orbánozott és orbánozott, és persze lázározott is. Részben elismételgette a történelmi bukással végződött miniszterelnök-jelölti kampányának elemeit, hosszan elemezte és szakértette az ukrajnai háborút Putyintól Wesley Clark tábornokon át Ruszin-Szendi Romuluszig. Ismét bejelentette, hogy pártot alapít, s elindul az európai parlamenti választáson. A szokásos féligazságokat és hazugságokat adta elő Hódmezővásárhely „fejlődéséről”: magasztalta saját kampányfuvarosa, Jovány Gyula önkormányzati megbízását, s megtapsoltatta saját városstratégiai tanácsadóját, Kendi Imrét, aki jelenleg a vásárhelyiek százmillióiból csinosítgatja a polgármesteri hivatal épületének tornyát. Sikertörténetként mutatta be a Jovány-féle buszközlekedés mellett a Pest megyei magáncégnek kiszervezett helyi közétkeztetést is.

A miniszterelnök-jelölti bukásával kapcsolatban gyakorlatilag ismét leárulózta az összes ellenzéki pártvezetőt. Egy a Szabad Európa Rádió által közölt cikksorozatra hivatkozva azt mondta róluk, tulajdonképpen mindegyik lepaktált a választás előtt a Fidesszel, s egyik se akart rendszerváltozást. (Értik, ugye: mindenki más a hibás, csak ő nem.) Természetesen azokat a volt szövetségeseit is árulóként emlegette, álellenzékinek minősítette, akik Vásárhelyen elfordultak tőle.

Azt, hogy Márki-Zay Péternek végleg összekavarodott a világ, talán a legmeglepőbb kijelentései mutatják a legjobban. A bukott miniszterelnök-jelölti kampányáról azt mondta, hogy Kossuth Lajosként és Nagy Imreként fog bevonulni a világtörténelembe, de a beszéde végén egyenesen Jézus Krisztushoz hasonlította magát, aki meghalt azért, hogy „kultúrát váltson”.

Ennél részletesebben nem foglalkoznánk az elhangzottakkal, a tartalom üressége miatt, s azért, mert ami szombaton este a Vukban történt, megerősíti, amit délelőtti cikkünkben is írtuk: amit a támogatóit mára szinte teljesen elveszítő Márki-Zay Péter újratervezésnek hív, az egy politikai karrier végét jelenti.