Az orosz-ukrán háború 367. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhatvanhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Közel 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. február 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5003 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6924 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 69 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Orosz külügy: Moszkva nagyra értékeli Peking hozzájárulási szándékát a rendezéshez

Moszkva nagyra értékeli a „kínai barátok őszinte szándékát”, hogy hozzájáruljanak az ukrajnai konfliktus békés rendezéséhez – közölte honlapján pénteken az orosz külügyminisztérium a kínai béketervre reagálva.

„Osztjuk Peking megfontolásait. Elkötelezettjei vagyunk az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog, köztük a humanitárius jog normái tiszteletben tartásának, a biztonság oszthatatlanságának elvéhez, amely szerint egyetlen ország biztonságát sem szabad egy másik ország biztonságának rovására erősíteni, ami az országok egyes csoportjainak biztonságára is alkalmazandó” – áll a moszkvai közleményben.
Az orosz diplomáciai tárca szerint Oroszország támogatja Kína álláspontját, és törvénytelennek tart minden olyan korlátozó intézkedést, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagy jóvá.
„Ez a tisztességtelen verseny és a gazdasági hadviselés nyilvánvaló eszköze” – hangsúlyozta a dokumentum.
A minisztérium kifejezte Moszkva nyitottságát arra, hogy a „különleges hadművelet” minden célját diplomáciai eszközökkel érje el. Egyúttal felszólította a nyugati országokat, hogy hagyjanak fel a fegyverszállításokkal és a zsoldosok Ukrajnába küldésével.
Az orosz külügyminisztérium szerint emellett az ukrán hatóságoknak bele kell egyezniük abba, hogy visszatérjenek az ország el nem kötelezett státuszához, és elismerjék az új területi realitásokat. Ezek a dokumentum szerzőinek állítása értelmében a népek önrendelkezési jogának érvényesítéséből, Ukrajna demilitarizálásából és nácitlanításából, valamint a területéről kiinduló fenyegetések megszüntetéséből fakadtak.
Oroszország külügyminisztériuma emellett arra szólított fel, hogy garantálják az ukrán állampolgárok, köztük az orosz ajkú lakosság és a nemzeti kisebbségek képviselői minden elidegeníthetetlen jogát, beleértve az anyanyelvhasználatot és az anyanyelvi oktatást. A tárca rámutatott: a béke legfőbb akadálya jelenleg az, hogy a „kijevi rezsim” törvényben utasította el, hogy „tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal”. A minisztérium emlékeztetett arra is, hogy tavaly áprilisban Ukrajna maga szakította meg az általa kezdeményezett békepárbeszédet.
A kínai külügyminisztérium pénteken egy 12 pontból álló béketervet tett közzé. Ezek között szerepel minden ország szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, a harci cselekmények beszüntetése, a tárgyalások újrakezdése, a hidegháborús mentalitás elutasítása, valamint a stratégiai kockázatok csökkentése.
A Peking által előterjesztett terv szól a humanitárius válság leküzdéséről, a gabonaegyezmény végrehajtásáról, Ukrajna újjáépítéséről és az atomerőmű biztosításáról. Kína maga is kifejezte, hogy kész együttműködni a nemzetközi közösséggel és konstruktív szerepet játszani a konfliktus megoldásában.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! Egy éve már. Egy éve tart a kegyetlen öldöklés, mely megváltoztatta az egész világot…

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine