Orbán Viktor: ebből a háborúból mindenáron ki kell maradnunk, ezt a háborút nem lehet megnyerni! (VIDEÓ)

Az orosz-ukrán háborút egyik fél sem nyerheti meg. Csak az áldozatok száma fog folyamatosan növekedni, miközben már eddig is több százezer ember halt meg. A józan álláspont azt mondja: tűzszünetre és tárgyalásokra van szükség. Magyarországnak ki kell maradnia a konfliktusból. A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott élő interjút.

Az ukrajnai háborút „minden józan számítás szerint” nem lehet megnyerni, ezért is van szükség mihamarabbi tűzszünetre – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő kifejtette: a kormány Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatására kérte az Országgyűlést, azonban a kormánypárti frakciók egy része „nem túl lelkes”. A többi közt azért, mert ezen államok nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek a demokráciánkról, a nálunk lévő jogállamiságról.

Soros György a 90-es években arról beszélt, hogy a hidegháború után Oroszországra a végső csapást a kelet-európaiak áldozatával lehet mérni, de szerencse, hogy az angolszász erők ezt a gondolatot nem tették magukévá. Azonban nehézzé teszi a helyzet kezelését, hogy nem világos, hogy mi a hadicél – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő szerint ez érvényes a nyugati oldalra, de Ukrajnára is. Egy háborúban, amikor hadicélok tekintetében tisztázatlanságok vannak, akkor nagyon könnyű eltévedni – mondta.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a belesodródás oka nemcsak az, hogy mi nyugatiak hibás döntést hoztunk, amikor a konfliktus lokalizálása helyett ezt egy összeurópai háborúvá emeltük, de hiba volt az is, hogy nem tisztáztuk, hogy hol van a segítségnyújtás határa Ukrajna számára. Ehelyett azt mondja minden európai uniós dokumentum, hogy „akármeddig is tart, akármibe is kerül és így nehéz háborúzni.”

A magyarok már egy évvel ezelőtt is azt mondták, hogy nem lesz megoldása a konfliktusra és eközben Európa egyre inkább sodródik majd bele a háborúba.

„Nincs messze, amikor arról fog a magyar közvélemény hallani, hogy olyan javaslatok vannak az asztalon, hogy békefenntartók vagy valamilyen katonai csapatok szükségesek lesznek Ukrajna területén. Ez a belesodródás logikus következő lépése” – fogalmazott a miniszterelnök.

Mindeközben már arról is beszélnek, hogy Németország a saját védelmét hanyagolja el Ukrajna megsegítése miatt.

Orbán Viktor kifejtette: ha valaki ismeri a számokat, azokból jól látszik, hogy Oroszország mennyit költ egy évben a fegyverzetének a fejlesztésére. Ha összeadjuk az európai NATO-tagállamok éves katonai kiadásait, az nagyságrendekkel haladja meg az orosz hadi költségvetést; a washingtoni kiadásokkal együtt pedig mindez meghaladja az orosz és a kínai hadiipari költségvetést is.

A miniszterelnök rámutatott: a NATO egy védelmi szövetség, ami azt jelenti, hogy ha megtámadnak bennünket, akkor kötelező egymásnak segíteni.

Ezért problémás Ukrajna felvétele a szövetségbe. A miniszterelnök által aláírt NATO-csatlakozási szerződésben azonban nincs olyan passzus, amely kimondaná, hogy a NATO-tagállamoknak kötelessége részt venni egy nem-NATO tagország megtámadásában.

Ez egy védelmi szövetség, nem háborús szövetség – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök leszögezte: olyan mennyiségű fegyver van mozgósítva a Nyugat által, hogy megnyerni egy ilyen konfliktust az oroszoknak valószínűtlen. Ám a másik oldalon az orosz atomhatalmat sem lehet legyőzni. Vagyis ezen a háborún mindkét fél csak veszíthet.

A józan álláspont azt mondja: tűzszünet – hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: Ahhoz, hogy béke legyen, először tárgyalni kell. „Nem az a lényeg most, hogy milyen lesz egy jövőbeli béke, hanem hogy minél előbb tűzszünet legyen” – mondta. A kormányfő megemlítette a tegnapi ENSZ közgyűlési vitát, ahol elfogadtak egy békepárti szöveget.

„Nem vagyunk elszigetelve, a többséghez tartozunk. A világ országainak többsége azt mondja, mint amit mi” – emelte ki a miniszterelnök. Beszélt a kárpátaljai magyar közösségről is. Beszélt a kárpátaljai magyar közösségről is. Elmondta, hogy kárpátaljai magyar férfiakat – akik egy része ráadásul magyar állampolgár – soroznak be az ukrán hadseregbe és visznek el a frontra – „Ott meghalnak” – tette hozzá Orbán Viktor.

Ezért „mi vagyunk az egyetlen ország az EU-ban, mely nem orosz és nem ukrán, de emberáldozatot hoz” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Rendelkezünk azzal a tudással, hogy mi történik a fronton: mi is az áldozatok között vagyunk, és ezt respektálnia kell Brüsszelnek. Több tiszteletet a kárpátaljai magyaroknak Washingtonban és Brüsszelben is – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Ami Svédország és Finnország NATO-csatlakozását illeti, Orbán Viktor először Törökországról beszélt. Azt mondta, meg kell halljuk a hangjukat, a török álláspontot, ugyanis komoly kifogásaik vannak, főleg ami Svédországot illeti. A svédeknél ugyanis működnek olyan magukat civilnek mondó szervezetek, amelyek Törökország ellen dolgoznak, a török értelmezés szerint terrorista szervezetek, Törökország pedig nem akar ilyen országot látni a NATO-ban. Erre kérnek garanciákat, amiket eddig nem kaptak meg. Ha nem lesz megoldás a török problémára, a bővítésből semmi sem lesz.

A miniszterelnök a magyar szempontokról is beszélt. Emlékeztetett, hogy Magyarország nem volt NATO-alapító, a kommunizmus összeomlása után felvettek minket, pedig el is utasíthattak volna. Ez ad egy erkölcsi kötelességet, hogy amennyiben nincs magyar érdeksérelem, mi is támogassuk más országok felvételét. Elmondta: azt kérte a frakciótól, hogy támogassák a finnek és a svédek NATO-tagságát, ezért a kormány úgy terjeszti be a parlamenthez a javaslatot, hogy a képviselők szavazzák meg. A képviselőknek vannak azonban fenntartásaik – mondta Orbán Viktor.

Hiszen a csatlakozással a finnek esetében létrejön egy több mint 1000 km hosszú közvetlen határérintkezés háborús területtel. De a geopolitikai megfontolások mellett az is felmerült: váltani kellene néhány szót a finnekkel és a svédekkel, hogy miért is támogassuk őket, ha nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek Magyarországról, a magyar demokráciáról.

Ukrajna támogatása mellett az Európai Unió másik eszköze a szankciók, ami célja az lett volna, hogy meggyengítse Oroszországot, hogy az befejezze a háborút.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország a kezdetektől fogva azt hangsúlyozta, hogy ez nem jó útvonal. Egy Európai szankciós rendszer Oroszországgal szemben csak visszafelé sülhet el. Ugyanis energiafüggőségben vagyunk Oroszországgal. Magyarország a szankciók miatt megugró árak miatt 4 000 milliárd forinttal fizetett többet az energiahordozókért. A kormányfő hozzátette, hogy bár meg fogjuk oldani ezt is, de azért jobb helye lenne ennek a pénznek a családoknál vagy például az oktatásfejlesztés területén.

A miniszterelnök a hazánknak a szerződések szerint járó, ám mindeddig Brüsszelből nem folyósított 4000 milliárd forintnyi újjáépítési támogatásokról szólva kifejtette: „Van olyan magyar család, amelyik éppen tudna mit kezdeni 4000 milliárd forinttal, de bőven lenne helye ennek a pénznek az önkormányzatoknál, az egészségügyben vagy az oktatásban is.” Hozzátette, hogy ezeket a pénzeket Brüsszel jelenleg elveszi, kiveszi a magyarok zsebéből, egy elhibázott szankciós rendszer következményeként.

Felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a magyarok „okosak”, mások is látják, hogy mi zajlik a világban a háború következtében. Megjelentek például a spekulánsok, akik kifejezetten számítottak a szankciók következményeire. Tudták, hogy az energia ára meg fog drágulni, tudták, hogy LNG-szállítmányokat kell majd behozni Európába az Egyesült Államokból, ezért idejében befektettek az új infrastruktúrába.„

A spekulánsok halálra keresték magukat az Európai Unió döntésén, és nagyon erős hit kell ahhoz, hogy elhiggyük, hogy nem volt összejátszás a spekulánsok és Brüsszel között” – fogalmazott Orbán Viktor.

Az infláció letörése érdekében húsz döntést hozott meg a kormány – mondta Orbán Viktor, de kell egy kis idő, amíg a „beadott gyógyszer hatni kezd”. Azt fogjuk látni szerinte, hogy lelassul az áremelkedés mértéke, az intézkedések tehát ki fogják fejteni hatásukat.

Decemberben lehet számítani az egyszámjegyű inflációra – szögezte le a kormányfő.

A pedagógiai asszisztens botránya kapcsán a miniszterelnök elmondta, kevés olyan ország van, mely annyira fontosnak tartaná a gyereket, mint Magyarország. „Magyarországon a gyerek szent és sérthetetlen” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A felnőtteknek az a dolguk, hogy megvédjék a gyerekeket – „Ki más védené meg őket, mint a felnőttek?” – tette fel a kérdést.

A miniszterelnök elmondta, szeretné tudni, hogy hol voltak a felnőttek, az iskolaigazató, a tankerület, azok az állami emberek, akiknek az a dolguk, hogy vigyázzanak a gyerekere. Beszámolót vár az ügyben a belügyminisztertől, hiszen – tette hozzá – „csak akkor tudjuk megvédeni gyerekeinket a genderideológiától, ha tisztában vagyunk ezekkel a dolgokkal”.

Magyarországnak kell rendelkeznie a legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerrel EU-ban – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Korábban írtuk:

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorának a vendége péntek reggel. Törőcsik Zsolt műsorvezető elmondta, hogy pontosan egy évvel ezelőtt indult meg az orosz-ukrán háború. Megjegyezte, hogy Orbán Viktor mind az évértékelő beszédében, mind (sajtóinformációk szerint) a frakcióülésen is leszögezte, hogy ebből a háborúból ki kell maradni.

Orbán Viktor kormányfő a beszélgetés elején közölte, az angolszászok jól ismertek a kíméletlen fegyelmükről, és gondolkozásukról. Soros pedig korábban arról beszélt, hogy az oroszokat valahogyan le kell győzni katonailag, és mivel a nyugat demokráciák rosszul viselik, ha meghalnak a katonáik külföldön, ezért a közép-európaiakat kell rávenni a háborúra. Nagy szerencse, hogy ez az angolszász politika nem tette magáévá ezt a gondolkodást.

A legnagyobb veszteség ebben a háborúban, hogy egyik oldalon sem világos a hadicél – szögezte le.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy egy háborúban, ha a hadicélok tekintetében tisztázatlanok a célok, akkor nagyon könnyű eltévedni. Eszmei értelemben meghatározzák a célokat, de azt, hogy melyik vonalig tart a harc, az nincs tisztázva.

Orbán szerint a Nyugat részéről hiba volt, hogy egy összeurópai konfliktus lett ebből. A kormányfő felidézte, hogy már egy évvel ezelőtt is arról beszélt, hogy folyamatosan sodródni fogunk a háborúba és erre a legjobb példa a német álláspont változása. Szerinte a jövőben felmerülhet békefenntartó csapatok küldése is.

Orbán Viktor rámutatott arra, hogy fegyverkezési kiadások szerint a Nyugat és a NATO nagyon jelentős előnyben van az oroszokkal szemben. A NATO egy védelmi szövetség, és ezért is problémás Ukrajna esetleges tagsága, mert ott háború van, és háborús országot nem lehet felvenni – tette hozzá.

A NATO-nak az alapszerződés szerint nincs támadó feladata.

A kormányfő arról is beszélt, hogy egy ilyen konfliktusban valamelyik féllel azonosulnak az emberek, és ez egy természetes dolog. A politikusoknak ettől függetlenítenie kell magukat – tette hozzá. Ezt a háborút egyik fél sem tudja megnyerni, így Oroszország sem tud nyerni, de a Nyugat sem tud megverni egy atomhatalmat. Csak az áldozatok száma fog folyamatosan nőni, eddig is már több mint százezer ember halt meg – mondta. A józan álláspont a tűzszünet, de a béke megteremtése ennél hosszabb időt igényel – tette hozzá.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az ENSZ éjjel egy békepárti álláspontot fogadott el, tehát a világ többsége a béke mellett áll. Egyik országot se fenyegesse az a veszély, hogy belevonódnak ebbe a háborúba az akaratukon kívül.
Fontos, hogy a magyarok az egyetlen ország az Unióban, amelyik kénytelen emberáldozatot hozni, hiszen több száz kárpátaljai magyar esett már el a háborúban, és ezt mindig figyelmen kívül hagyják Brüsszelben.

Mi tudjuk, hogy mi történik a fronton, és ezért több tiszteletet a kárpátaljai magyaroknak – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor a svéd és finn NATO-tagságról azt mondta, hogy érdemes a török álláspontot jobban megnézni. Szerintük olyan szervezetek működnek Svédországban, amelyek veszélyeztetik Törökországot, és garanciát nem kaptak még. Ha nem lesz megoldás a török problémára, akkor nem lesz bővítés. Magyarország nem alapító tag, minket felvettek, ezért azt kérte a Fidesz-frakciótól, hogy támogassák a bővítést. A képviselők nem túl lelkesek ebben az ügyben, mivel Finnország esetében egy hosszú közös határ lesz Oroszországgal – tette hozzá.

Míg mások azt mondják, hogy a finnek és a svédek nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek Magyarországról, és erről érdemes beszélni, hogy ez mégis, hogy van.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a szankciók esetében egyeske komolyan gondolták, amiket mondtak, tehát, hogy ezekkel Oroszország meg fog gyengülni. Egy európai szankciós rendszer Magyarországnak rögtön súlyos gondokat okoz – ezt már egy évvel ezelőtt elmondtuk – ismertette a kormányfő. Erre a legjobb példa a kőolaj és a földgáz – tette hozzá. Nekünk jól felfogott nemzeti érdekünk, hogy a szankciós rezsim ne terjedjen ki az energiára – mondta a kormányfő. 4000 milliárd forinttal emelte az energiaárakat csak a szankciós rezsim.

Bőven lett volna elkölteni ezt a 4000 milliárd forintot, amit egy rossz brüsszeli döntés miatt kell fizetni.

Amit mi előre láttunk, azt mások is előre látták. Itt jönnek be a képbe a spekulánsok, akik nyertek a szankciókon – mondta a kormányfő. Orbán Viktor felhívta a figyelmet, hogy sokan sok pénzt tettek arra, hogy az energiaárak fel fognak venni. A spekulánsok halálra keresték magukat, és reméljük, hogy nem volt összejátszás a spekulánsok és a brüsszeli bürokraták között.

20 döntést hozott a magyar infláció ellen a kormány – tette hozzá. Bízik benne, hogy már márciustól csökkenni fog az árak növekedése, és decemberre egy számjegyű lesz az infláció.

Orbán Viktor az elmúlt hetek szexuális botrányairól azt mondta, hogy a magyarok családközpontúak és a gyerekek fontos szerepet töltenek be. Nekünk, felnőtteknek is az a dolgunk, hogy megvédjük a gyerekeket, a szülőknek van itt egy felelőssége – tette hozzá.

Van teendőm ebben az ügyben, és fel kell tenni a kérdést, hogy voltak az iskolai vezetők és az állami vezetők.

A kormányfő nagyon világos választ szeretne kapni a kérdéseire, és nem szeretné, ha szőnyeg alá söpörnék ezeket az ügyeket. A genderideológia nem egy jópofa marháskodás, hanem ez egy veszély, és az államnak kötelessége van, és itt kell lennie a legszigorúbb gyermekvédelmi törvénynek, rendszernek – húzta alá.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán