Az orosz-ukrán háború 366. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhatvanhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az amerikai kormány széles körű újabb szankciókat jelentett be orosz érdekeltségek ellen

Az amerikai kormányzat újabb büntetőintézkedésekkel sújtott több száz orosz vállalatot, intézményt és magánszemélyt, a Washingtonban pénteken bejelentett szankciók egyebek között az orosz hadi-, energia-, atomenergia- és acélipart, valamint a pénzügyi rendszert érintik.

Csak a külügyminisztérium több mint 60 magánszemélyt, köztük a legtöbb orosz régió vezetőjét és szinte a teljes orosz kormányt is tilalom alá sorolta, emellett büntetőintézkedéseket hozott az energiainfrastruktúra területén és a fejlett technológiák előállításában működő cégek ellen. Az intézkedések hatálya alá tartozik az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőmű vezetése és a működtetéssel megbízott orosz vállalat is.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma számos bankot és egyéb pénzügyi intézményt sorolt büntetőintézkedések hatálya alá, valamint korlátozást jelentett be több, oroszországi üzleti kapcsolattal rendelkező külföldi üzletember és vállalat ellen. Többek között olasz, német és svájci állampolgárokról van szó, akik az amerikai kormány indoklása szerint hozzásegítették Oroszországot ahhoz, hogy a már korábban életben lévő szankciókat megkerülhesse.
Ezzel párhuzamosan az amerikai adminisztráció 70 százalékra emelte az orosz acélipari termékek vámját, és 35 százalékra további Oroszországból származó termékekét.
Március 10-től 200 százalékos vámot vetettek ki az orosz alumíniumra. A drasztikus vámemelés gyakorlatilag ellehetetleníti az orosz alumíniumexportot az Egyesült Államokba.
Oroszország a világ második legnagyobb alumíniumtermelője, és az orosz alumínium hagyományosan az amerikai alumíniumimport mintegy 10 százalékát teszi ki.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium orosz, fehérorosz és iráni vállalatok ellen hozott exportkorlátozó lépéseket, és más államokban működő üzleti érdekeltségeket is szankciókkal sújtott.
A washingtoni külügyi tárca pénteki közleményéből az is kiderül, hogy a szankciós lépések mellett az orosz hadsereg több mint 1200 orosz tagját, köztük az ukrajnai hadműveletekben részt vevő több tisztjét vízumkorlátozásokkal sújtják. Több tiszt és családtagja ellen beutazási tilalmat is elrendelt az Egyesült Államok kormánya.
A tárcák összehangolt büntetőintézkedéseinek célja Oroszország további nyomás alá helyezése, az általa indított háborús cselekmények akadályozása, valamint az orosz gazdaság háborút támogató és finanszírozó képességének gyengítése – áll a külügyminisztérium hivatalos közleményében.

A Magyar Református Szeretetszolgálat több mint kétszázezer embernek segített a háború kitörése óta

A Magyar Református Szeretetszolgálat több mint kétszázezer embernek segített az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt egy év alatt – közölte Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója a szervezet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Juhász Márton elmondta: ezer tonna segélyszállítmányt juttattak el a rászorulók részére, amelynek nagyobb része a harcok elől Magyarországra menekülőkhöz került, a többit elsősorban Kárpátaljára szállították, de az adományokból Ukrajna belső területeire is jutott.
A segélyszállítmányok főképp tartós élelmiszerekből, egészségügyi és orvosi felszerelésekből és higiéniai eszközökből álltak, de nagyobb számban adományoztak aggregátorokat is, mivel Ukrajnában gyakoriak az áramszünetek.
Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a szolgálat nem tesz különbséget a különféle nemzetiségek között, egyaránt segítik a magyar mellett más nációk tagjait is.
Juhász Márton felidézte, hogy tavaly, egy nappal a háború kitörése után kezdtek önkénteseket toborozni a közösségi média segítségével, és néhány óra alatt több ezren jelezték, hogy segítenek a munkában. A szervezet eddig összesen 29 helyszínen nyújtott állandó ellátást, és több mint 200 ezer embernek segített 4700 önkéntesével.
Nagy Gábor, a szeretetszolgálat ügyvezető-helyettese elmondta: elsősorban a záhonyi ellátópontnál végzik a munkájukat, ahová jelenleg is több százan érkeznek naponta. „Budapesten a Marek József utcai adománypontunknál hetente több száz családot támogatunk, és a BOK Sportcsarnokban is teljesítünk szolgálatot. A krízisellátáson túl pedig több integrációs programot szervezünk, így segítve a munkaerőpiacon való elhelyezkedést, a nyelvi beilleszkedést és közösségépítést” – mondta.
Katona Viktória ügyvezető-helyettes, a kárpátaljai szolgálatokért felelős lelkipásztor részletesen bemutatta a Kárpátalján végzett munkájukat. „Lehet, hogy szolgálatunk csak egy cseppnek tűnik, de a tenger is cseppekből áll, így naggyá nőhet a sok összeadódó segítség” – mondta. A Magyar Református Szeretetszolgálat 108 kárpátaljai gyülekezetet támogat, több intézményt, kórházakat, iskolákat, idős- és gyermekotthonokat egyaránt. Óvóhelyek kialakítását és berendezését 81 millió forinttal segítették, emellett 76 gyülekezetnek nyújtottak rezsitámogatást. Csaknem háromszáz úgynevezett „Nyilas Misi csomagot” vittek Kárpátaljára, és száz gyermeket támogattak a tanszervásárlásban – sorolta.
A lelkipásztor kiemelte: a tárgyi dolgok mellett arra is figyelnek, hogy lelkileg megfelelő támogatást tudjanak adni.

Belgrádban békemenetet tartottak Ukrajnáért

A békéért, illetve az Ukrajnával vállalt szolidaritás jegyében sétált végig Belgrád központján pénteken mintegy ezer ember, köztük oroszok és ukránok.

A békemenetet a Szerbiában élő oroszok és ukránok egyesületei szervezték azzal a céllal, hogy megmutassák, a béke mellett állnak. A demonstrálók ukrán zászlókat lengettek, és „Állítsák meg a háborút Ukrajnában” feliratú táblákat vittek magukkal.
Az N1 regionális hírtelevízió beszámolója szerint a helyszínen az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségének első beosztottja arról beszélt, hogy a sétával az emberek azt jelzik, Ukrajna mellett állnak, és azt üzenik Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, nem oszthatja meg Európát. Az ukrajnai háború kitörésének első évfordulóján John Ginkel arra is felhívta a figyelmet, hogy Washington továbbra is Kijev mellett áll, és készen áll arra, hogy mindenben segítse Ukrajna győzelmét.
Volodimir Tolkacs, Ukrajna belgrádi nagykövete köszönetet mondott mindazoknak, akik eddig is támogatták országát, és segítettek abban, hogy Ukrajna 365 nap óta ellen tud állni az orosz agressziónak.
A tiltakozók egy radikálisabb csoportja egy koponyát és vért ábrázoló tortát helyezett el a belgrádi orosz nagykövetség épületének közelében. A nagykövetséget védők akadályozták meg őket abban, hogy a kapuig vihessék a háború rémtetteit szimbolizáló süteményt.
Tiltakozást jelentettek be péntekre oroszpárti szerb ultranacionalisták is, ám azt a rendezvényt a rendőrség nem engedélyezte.
A pénteki békemeneten a szerb kormány tagjai nem vettek részt. Szerbia többször is elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, a legutóbb éppen csütörtökön szavazta meg az ENSZ Közgyűlésében az ukrajnai békét sürgető határozatot, ám nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. Szerbiát történelmi, kulturális és vallási kapcsolat köti Oroszországhoz, illetve a szerb vezető politikusok kijelentették, hogy országukat is sújtották már szankciókkal, ezért pontosan tudják, hogy azok semmit sem érnek.

Weimari háromszög: Oroszország vonuljon ki Ukrajna teljes területéről

Oroszország feltételek nélkül szüntesse be a háborús cselekményeket, és vonuljon ki Ukrajna teljes területéről – szögezte le Andrzej Duda lengyel és Emmanuel Macron francia elnök, valamint Olaf Scholz német kancellár a varsói államfői hivatal honlapján pénteken közzétett közös nyilatkozatban.

Az 1991-ben Franciaország, Lengyelország és Németország által létrehozott „weimari háromszög” nyilatkozatát a három vezető politikus a múlt heti müncheni biztonságpolitikai konferencián fogadta el, nyilvánosságra hozatalát Ukrajna orosz megtámadásának első évfordulójára időzítették.
Az aláírók „rendíthetetlen szolidaritásukat” és feltétel nélküli támogatásukat nyilvánították ki Ukrajna függetlensége, szuverenitása és nemzetközileg elismert határain belüli területi egysége iránt.
A három ország addig fogja támogatni Ukrajnát és az ukrán népet, amíg erre szükség lesz – hangsúlyozzák, felszólítva Oroszországot a háborús cselekmények feltétel nélküli beszüntetésére és fegyveres erőinek kivonására Ukrajna teljes területéről.
Mint írják, a weimari háromszög katonai támogatást is nyújt Ukrajnának, az Európai Unió segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében, többek között Leopard harckocsik ukrán személyzetének kiképzésével.
A három vezető elítéli az ukrán civil lakosság, valamint a kritikus infrastruktúra elleni orosz támadásokat, a polgári lakosság erőszakos deportációit, és hangsúlyozza, hogy a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül.
Támogatják Ukrajna erőfeszítéseit az orosz agresszió által tönkretett infrastruktúra és az ukrán gazdaság újjáépítésére. Kiállnak az Oroszországra kivetett szankciók fenntartása mellett, javasolják újabb szankciók kiszabásának megfontolását, és a Moszkvával szembeni nemzetközi nyomás fokozását.
Aláhúzzák a szövetséges katonai jelenlét növelésének szükségességét a NATO keleti szárnyán, valamint a kollektív védelemről szóló 5. cikk betartásának fontosságát.
Támogatásukat fejezik ki a tízpontos ukrajnai béketerv iránt, mely – mint írják – alapja lehet egy minél szélesebb nemzetközi részvétellel tartandó békekonferencia megvalósításának.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által korábban ismertetett tízpontos béketerv szerint elengedhetetlen az orosz csapatok kivonása és Ukrajna területi egységének helyreállítása a 2014 előtti határain belül. A béketervben szó van a háború befejeződése után Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciákról is.

Zelenszkij csúcstalálkozót szeretne béketerve támogatói körének növelése érdekében

Több kontinens országaira kiterjedő csúcstalálkozót szeretne béketerve támogatói körének növelése érdekében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki erről pénteki, az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján beszélt.

Az államfő kijelentette, hogy kész külföldre utazni egy ilyen találkozóra. Hozzátette, csapatával azon dolgoznak, hogy Latin-Amerika, az afrikai országok, valamint India és Kína is csatlakozzanak az általa meghirdetett béketervhez. „Minél több országot vonzunk magunkhoz, annál nagyobb lesz a támogatásunk” – szögezte le Zelenszkij.
Zelenszkij a tavaly novemberben tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán „békeképletnek” nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről.
Kifejtette, hogy szerinte Ukrajna évek óta nem kellő mértékben működött együtt Afrika és Latin-Amerika országaival, most viszont a világ teljes támogatására van szüksége.
Úgy vélte, hogy Ukrajna képes lesz győzni 2023-ban, de ehhez elengedhetetlen, hogy az ukránok és a nemzetközi partnerek egyaránt egységesek maradjanak, és betartsák ígéreteiket. Szerinte Ukrajna és partnerei nagyon erősek, és erre bizonyítékok is vannak. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy „ne álljanak le, nehogy tovább terjedjen a háború”.
Zelenszkij kijelentette, hogy diplomáciai szintű tárgyalások a háború lezárásáról csakis akkor kezdődhetnek, ha az ukrán „békeképletnek” minden pontja teljesült. „Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára is biztonsági garanciákra van szükség” – szögezte le. Közölte: jelenleg nincs lehetőség arra, hogy tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának oda kell figyelnie Kína béketervére, ha pontjai megfelelnek a nemzetközi jog tiszteletben tartásának, az államok területi integritásának és a biztonsági kérdéseknek. Úgy vélte, hogy a kínai béketervben általánosságban, Ukrajna említése nélkül van szó a területi integritás tiszteletben tartásáról, továbbá a nukleáris biztonságról is, ami egybeesik Kijev érdekeivel.
„Már mondtam egyszer: az nagyon jó, hogy Kína elkezdett beszélni Ukrajnáról. A kérdés az, hogy mi következik a szavak után” – jegyezte meg Zelenszkij. Kijelentette: maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza kínai fegyverek Oroszországba szállítását.

Németország a tervezettnél több Leopard 2-es harckocsit ad át Ukrajnának

Németország a tervezett 14 helyett 18 Leopard 2-es harckocsit ad át Ukrajnának – közölték pénteken Berlinben.

A német gyártmányú Leopard 2 A6 típusú harckocsikat mind a német hadsereg (Bundeswehr) állományából biztosítják, és a támogatást azért növelik, hogy Németország Portugáliával és Svédországgal együtt egy zászlóaljra való Leopard 2-es harckocsival segíthesse az orosz támadás ellen védekező ukrán erőket – közölte a védelmi minisztérium.
Mint írták, Svédország tíz Leopard 2 A4 típusú harckocsit szállít. Ennek a modellnek a felszereltsége nagyjából megfelel a Bundeswehrnél rendszersített Leopard 2 A6-os modellével. Az összefogás révén Németország, Svédország és Portugália 31-et bocsát Ukrajna rendelkezésére a világ legerősebb harckocsijaként számon tartott Leopard 2-esekből.
A támogatási program háttere Lengyelország és Németország közös kezdeményezése, amelynek célja, hogy az ukrán hadsereg két zászlóaljnyi Leopard 2-essel megerősödve folytathassa az orosz agresszió elhárítását.
Németország ebben a közös kezdeményezésben nemcsak azt vállalta, hogy a Bundeswehr állományából átad harckocsikat Ukrajnának, hanem azt is, hogy összehangolja a védekezést ugyancsak Leopard 2-esekkel segítő partnerek törekvéseit.
A támogatáshoz kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik.
A Bundeswehr már meg is kezdte ukrán katonák kiképzését a Leopard 2-esek használatára. A harckocsikat március végéig szállítják le, a képzési program első turnusa is akkor fejeződik be.Berlin egy sor további nehézfegyver-típussal, köztük Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegekkel, Marder és Gepard páncélozott harcjárművekkel segíti az ukrán hadsereget. A napokban arról is döntöttek, hogy a Bundeswehrnél már nem használt Leopard 1-esekkel – a Leopard 2 elődjével – is támogatják Ukrajnát, a tervek szerint nagyjából 150 darabbal.

Az Egyesült Államok új katonai csomagot jelentett be Ukrajna számára a háború első évfordulóján

Az Egyesült Államok újabb 2 milliárd dollár (mintegy 760 milliárd forint) katonai segítséget jelentett be Ukrajna számára az Oroszország által indított háború kezdetének első évfordulóján, pénteken.

A támogatási csomag a többi között tartalmaz HIMARS rakétaindítókat, rakétákat, különböző drónokat, valamint drónelhárító eszközöket és aknamentesítéshez szükséges felszerelést.
A bejelentett intézkedés az úgynevezett Ukrajnai Biztonsági Támogatás Kezdeményezés keretében jut el Ukrajnába, vagyis az amerikai kormányzat közbeszerzés nyomán vásárolja meg a gyártóktól a szóban forgó eszközöket, és később születik majd döntés arról, hogy mikor indulhatnak Ukrajnába. Azokat a berendezéseket viszont haladéktalanul eljuttathatják a kelet-európai országba, amelyeket az amerikai készletekből hívnak le azonnali támogatásként.
Az amerikai kormányzat pénteken várhatóan újabb szankciókat is bejelent Oroszország ellen, amely magánszemélyeket és vállalkozásokat érinthet.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában is az ukrajnai háború lesz a téma pénteken New Yorkban.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn kijevi látogatásán 500 millió dollár azonnali támogatást is bejelentett.
Az Egyesült Államok a háború kezdete óta mintegy 113 milliárd dollár támogatást nyújtott Ukrajna számára, katonai, pénzügyi és humanitárius segítség formájában.

Mateusz Morawiecki: Lengyelország kész ukrán pilótákat kiképezni F-16-osokra

Lengyelország kész ukrán pilóták kiképzésére F-16-os vadászgépek használatára – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pénteken Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.

„Ha arról beszélünk, hogy készek vagyunk ukrán pilóták kiképzésére F-16-osokon, akkor igen, készek vagyunk ilyen gyakorlatokat lefolytatni F-16-os vadászgépeken Lengyelországban” – mondta a lengyel miniszterelnök. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy erről egy szélesebb koalíción belül kell megegyezni.
„Lengyelország készen áll ilyen gyakorlatok lebonyolítására. Nagyon fontos, hogy az ukrán égbolt végre biztonságban legyen” – fűzte hozzá.
A Jevropejszka Pravda hírporál emlékeztetett arra, hogy Andrzej Duda lengyel elnök szerdán kommentálta a vadászrepülőgépek Ukrajnába történő átszállításának lehetőségét, és megjegyezte, hogy mindenekelőtt szovjet gyártású MiG-29-es repülőgépről lesz szó. Duda a vadászgépek Ukrajnának adásával kapcsolatosan úgyszintén hangsúlyozta, hogy ennek „egy széles körű szövetségesi döntésnek kell lennie”.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nemrég kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna vadászrepülőgépekkel való ellátásának kérdése megoldódik. Azt is mondta, hogy Ukrajna különösen érdeklődik az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vadászgépei iránt.

A Wagner-csoport vezetője egy Bahmuttal szomszédos település elfoglalását jelentette

Az Artemivszktől (Bahmuttól) északnyugatra fekvő Berhivka település orosz elfoglalásáról tett bejelentést Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója pénteken, sajtószolgálatának Telegram-csatornáján.

Prigozsin szerint a Wagner-csoport teljes egészében ellenőrzése alá vonta Berhivkát.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn jelentette be az Artemivszktől északra lévő Paraszkovjivka község „felszabadítását”. Korábbi orosz jelentések szerint ezen települések elfoglalása elvágja az Artemivszk városába Csasziv Jar felől vezető utolsó utánpótlási útvonalat.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán mintegy hatszáz fő volt, ebből mintegy 240-en a Donyeck környékén folytatott harcokban estek el. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők az ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok közül megsemmisítettek egyebek között három harckocsit, két amerikai gyártmányú M777-es löveget, egy lengyel Krab önjáró löveget, két vezetésipontot és hat hadianyagraktárt.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán hadsereg az egy éve elkezdődött háború folyamán 387 repülőgépet, 210 helikoptert, 3228 drónt, 405 légvédelmi rakétarendszert, 8031 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1044 sorozatvetőt, 4205 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8518 speciális katonai járművet veszített. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek hatóságai több településről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást.

Klicsko: 160 civil halt meg Kijevben a háború egy éve alatt

Az ukrán fővárosban Oroszország agressziója következtében egy év alatt 160 helyi lakos vesztette életét, köztük öt gyermek – közölte pénteken Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegramon.

A Moszkva által Ukrajna ellen indított háború kezdetének első évfordulója alkalmából készített összesítésében a városvezető kiemelte még, hogy Kijevben egy év alatt 680 légiriadó volt, és az orosz erők támadásai következtében több mint 700 épület rongálódott meg. Hozzátette, hogy Kijevben több mint 229 000 belső menekültet tartanak nyilván, köztük 40 000 gyermeket.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon köszönetet mondott mindenkinek, aki védi Ukrajnát, és kijelentette, hogy biztos Ukrajna győzelmében. „Rendkívüli képességünk alapjai az emberek, akik betonból és vasból vannak. Hétköznapi emberek, hétköznapi hősök, akik köztünk járnak. Nekik köszönhetjük, hogy életben maradtunk, és győzni fogunk” – fogalmazott a főparancsnok.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzók jelentéseiből készített összefoglalójában azt írta, hogy az elmúlt napban az orosz erők kilenc ukrajnai régiót tartottak tűz alatt, éjszaka rakétatámadást indítottak a Donyeck megyei Kramatorszk és Szvjatohirszk ellen, ahol egy rakéta esett az egyik vállalkozás területére, továbbá 73-szor lőtték Herszon megyét.
Volodimir Zelenszkij elnök videóüzenetében arról tájékoztatott, hogy Herszonban az orosz támadások következtében megsérült egy fővezeték, amely mintegy 600 ház fűtését biztosította, emiatt több mint 40 ezer ember maradt fűtés nélkül.
Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban az ukrán erők mintegy száz ellenséges támadást vertek vissza öt irányban.
„Az Oroszországi Föderáció már egy éve folytat teljes körű fegyveres agressziót Ukrajna ellen. Most fő erőfeszítéseit a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint Donyeck megyében Liman, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányokban történő támadó hadműveletek végrehajtására összpontosítja” – írta a kijevi katonai vezetés. Legfrissebb összesítése szerint eddig hozzávetőleg 146 820 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük az elmúlt napban 970-en. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit és 11 tüzérségi rendszert.

Orosz külügy: Moszkva támadásként értelmezi a Dnyeszter mente békefenntartóinak veszélyeztetését

Figyelmeztetést adott ki pénteken az orosz külügyminisztérium, amely szerint Oroszország ellene irányuló támadásként értelmez majd minden olyan lépést, amely fenyegetést jelent a Moldova Dnyeszter menti területein állomásozó orosz békefenntartók számára.

„Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna és a Dnyeszter-mente határának közelében az orosz védelmi minisztérium ukrán alegységek személyi állományának és katonai felszerelésének jelentős összpontosulását észlelte, amelyet a tüzérség lőállásokba telepítése kísért, valamint példátlan mértékben nőttek az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli repülőgépeinek a Dnyeszter menti terület feletti repülései, figyelmeztetjük az Egyesült Államokat, a NATO-tagállamokat és ukrán pártfogoltjaikat, hogy ne tegyenek újabb kalandor lépést” – áll a dokumentumban.
Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy Oroszország következetesen kiállt minden kérdés politikai és diplomáciai úton történő megoldása mellett.
„Mindemellett senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erői megfelelő választ fognak adni a kijevi rezsim provokációjára, ha az mégis bekövetkezik, és biztosítani fogják honfitársaink, az orosz békefenntartó kontingens, az orosz erők operatív csoportjának katonái és a katonai raktárak védelmét a Dnyeszter menti Cobasna településen” – tette hozzá a minisztérium.
Az orosz tárca hangsúlyozta, hogy minden olyan cselekmény, amely veszélyt jelent a fenti civil és katonai személyek és létesítmények biztonságára, „a nemzetközi joggal összhangban az Oroszországi Föderáció elleni támadásnak minősül”.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön két közleményt is kiadott, amelyben azt állította, hogy Ukrajna „provokációra” készül, amely során orosz támadást kíván imitálni, hogy ürügyet szolgáltasson a maga számára a Moldovához tartozó szakadár Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság lerohanására.
A Moldovához tartozó Dnyeszter-mellék területén orosz békefenntartó erők állomásoznak, amelyek 1992 óta felügyelik a Szovjetunió szétesésekor kirobbant polgárháborút lezáró fegyvernyugvás betartását, másrészt orosz őrség őrzi a Cobasna községben lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és hatástalanítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor félbeszakadt.

Lengyel nemzetvédelmi miniszter: a lengyel Leopardok már Ukrajnában vannak

A lengyel Leopardok már Ukrajnában vannak – közölte Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter pénteken az Andrzej Duda elnök által összehívott, a nemzetbiztonsági tanács ellenzéki frakcióvezetők részvételével megtartott ülésén.

A Joe Biden amerikai elnök e heti lengyelországi látogatását összefoglaló, az ukrajnai orosz támadás kezdetének első évfordulója alkalmából összehívott ülésen Andrzej Duda közölte: nincs a résztvevők között Mateusz Morawiecki kormányfő, mert Kijevben tartózkodik.
„Kissé mosolyogva mondom, hogy Leopardjainkat vitte oda az általunk kezdeményezett tankkoalíció segítségének első részeként” – fogalmazott az államfő.
Mariusz Blaszczak felszólalásában felidézte, hogy a lengyel-német megállapodás nyomán, a szélesebb nemzetközi koalíció keretében a lengyel fél a Leopard 2 A4 típusú harckocsikat, a német fél pedig a legkorszerűbb Leopard 2 A6 típusúakat szállítja Kijevnek.
„A lengyel Leopardok már Ukrajnában vannak” – mondta Blaszczak. Az általa említett, január végi megállapodás értelmében Lengyelország 14 Leopard 2 A4-est, Németország 14 Leopard 2 A6-ost szállít Ukrajnának. Morawiecki később a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közös kijevi sajtóértekezletén elmondta: az első négy harckocsit adtak át.
A lengyel nemzetvédelmi miniszter felidézte: tavaly novemberben Duda elnök a nyugati gyártmányú harckocsik ukrajnai szállítását célzó nemzetközi koalíció összeállítására tett javaslatot. „Valóban fel is építettük ezt a szövetséget” – szögezte le a tárcavezető, hozzátéve: összeállt a 31 tankból álló első, Ukrajnának szánt zászlóalj. Blaszczak megköszönte a norvég, kanadai, finn és más országokat képviselő partnereknek, hogy csatlakoztak a koalícióhoz.
Azt is elmondta, hogy ukrán katonák közben a nyugat-lengyelországi Swietoszówban gyakorolnak Leopard 2 típusú harckocsikkal, oktatóként lengyelek mellett kanadai és norvég katonák is részt vesznek a kiképzésben.
Pénteki hivatalos lengyel közlés szerint Morawiecki Kijevben Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel együtt a háborúban elesettek emléke előtt tisztelgett. A lengyel kormányfő Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott.

Német államfő: Putyin a háború veszteseként vonul be a történelembe

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háborújának veszteseként vonul be a történelembe – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német államfő pénteken Berlinben.

A szövetségi elnök az ukrán zászlókkal díszített hivatalában, a Bellevue palotában az orosz támadás évfordulójára a német politika csaknem valamennyi vezető személyisége, köztük Olaf Scholz kancellár és a kormány több tagjának részvételével tarott megemlékezésen kiemelte, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója a kontinentális Európában, gazdaságilag és katonailag is, és ez így is marad.
Kifejtette: az utóbbi tizenkét hónap megmutatta, hogy „demokráciánk erős, sokkal erősebb, mint Putyin gondolta, és erősebb, mint azt talán néha mi magunk hittük”.
Az orosz elnök „arra játszik, hogy Ukrajna szövetségesei egyszer majd elfáradnak, hogy eltompulunk és inkább félrenézünk a számunkra is nehezen elviselhető borzalmak láttán”, de „nem tesszük meg neki ezt a szívességet” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier, aláhúzva, hogy Ukrajna továbbra is biztos lehet Németország támogatásában.
Mint mondta, Vlagyimir Putyin „minden erejével győzni akar, de az igazság az, hogy akinek parancsára gyilkolnak, porig bombázzák Ukrajnát, városokat rombolnak le és gyermekeket rabolnak el, és aki még a saját katonáit is az értelmetlen halálba küldi nap mint nap, az soha nem lesz győztes a történelem ítélőszéke előtt, hanem máris veszített” – mondta .
Hangsúlyozta: a tárgyalásokhoz vezető út csak akkor nyílik meg, ha az orosz elnök visszavonja csapatait Ukrajnából. Ezt maga Vlagyimir Putyin is pontosan tudja – jelentette ki a német államfő.
Kifejtette: Németország ugyan nem vesz részt a háborúban, de erősen érinti, mert a szomszédjára rárontó Oroszország nemcsak Ukrajna ellen intéz támadást, hanem „porrá zúzza” az európai biztonsági berendezkedést, és támadást intéz két világháború tanulságai és mindaz ellen, amit Németország képvisel.
Ez korszakos változás, és egy új korszak új kérdéseket hoz magával és új gondolkodást, új döntéseket követel meg. Németország így nemcsak pénzügyi és gazdasági segítséget nyújt a megtámadott országnak és befogadja az onnan érkező menekülteket, hanem „évtizedes rutinokkal” szakítva fegyvereket szállít egy háborús övezetbe.
Az ilyen döntéseket mindig nagy viták és heves érzelmek kísérik, így míg egyesek a háború szétterjedésétől tartanak, mások türelmetlenek, még több fegyverrel segítenék a védekezést. Ebben a helyzetben egy valami biztos, mégpedig az, hogy Németország politikai vezetői, a kormányon lévők és az ellenzékiek egyaránt „nagyon is tisztában vannak a döntések jelentőségével, és felelősen mérlegelnek és döntenek hazánk, szövetségeseink és Ukrajna érdekét szolgálva, amiért bizalmat és tiszteletet érdemelnek” – mondta a német államfő.
Németországban pénteken számos városban, kisebb és nagyobb településen tartottak megemlékezést, Ukrajnát támogató demonstrációt és egyéb rendezvényeket a háború kezdetének évfordulója alkalmából. A berlini orosz nagykövetség előtt például az agresszió elleni tiltakozás jeleként felállították egy szétlőtt orosz tank roncsát, amelyet a Kijev melletti Bucsából szállítottak a német fővárosba. Több egyházi megemlékezést is szerveztek, a keresztény egyházak berlini ökumenikus szertartásán a szövetségi kormány több minisztere is részt vett.

Klaus Iohannis: az országukat és szabadságukat védő ukránok egész Európa szabadságát és biztonságát védik

Románia elkötelezetten támogatja Ukrajnát amíg szükséges, az országukat és szabadságukat védő ukránok Románia és egész Európa szabadságát és biztonságát is védik – hangoztatta Klaus Iohannis román államfő az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján, pénteken közzétett videóüzenetében.

„Az ukrán nép harca a mi harcunk is” – szögezte le a román elnök.
Felidézte: egy évvel ezelőtt egyetlen pillanat alatt változott meg a jelen és a jövő, amikor Oroszország kegyetlen és indokolatlan támadást intézett Ukrajna – Románia egyik szomszédja – ellen, ártatlan emberek életét oltva ki, iskolákat és kórházakat rombolva le, otthonukat és szeretteiket elveszítő, gyermekeik biztonságát féltő embereket késztetve menekülésre. Az ukrán nép azonban az egész világ által elismert bátorsággal és eltökéltséggel szállt harcba, hogy megvédje országát és szabadságát, és visszaverte az orosz agressziót – tette hozzá.
Iohannis szerint Románia a lakosság és a hatóságok példás összefogásával, szolidaritásával, a menekültek befogadásával és az Ukrajnának nyújtott segítséggel bebizonyította, hogy olyan partner, olyan szomszéd, amelyre számítani lehet.
„Ezt a harcot Ukrajnának meg kell nyernie, Oroszországnak pedig felelnie kell az elkövetett bűnökért, a tönkretett életekért!(…) Közös felelősségünk, hogy hozzájáruljunk a győzelemhez, a jobb jövő megteremtéséhez, a békéhez. Románia Ukrajna mellett áll és a továbbiakban is kitart mellette” – zárta évfordulós üzenetét a román államfő.
A bukaresti külügyminisztérium (MAE) az ukrajnai háború kezdetének évfordulója alkalmából nyolcoldalas közleményben részletezte az elmúlt év ezzel kapcsolatos román humanitárius, biztonságpolitikai és diplomáciai lépéseit. A MAE szerint az országba érkezett 3,6 millió ukrán menekült közül 112 ezer döntött úgy, hogy Romániában marad, elhelyezésükről és ellátásukról a bukaresti kormány egy menekültügyi integrációs intézkedéscsomag elfogadásával gondoskodott.
A Szucsáván beüzemelt logisztikai központ 74 olasz, francia, bolgár, osztrák, szlovén, ciprusi, görög, német és észak-macedón segélyszállítmány Ukrajnába juttatását szervezte meg és bonyolította le, a konstancai kikötőn, illetve a Duna romániai hajóútjain keresztül 13 millió tonna ukrán gabonának és élelmiszernek biztosítottak alternatív exportútvonalat – sorolta a MAE.
Péntek este ukrán nemzeti színekkel világítják meg a bukaresti kormány épületét, Nicolae Ciuca kormányfő pedig a Romexpo kiállítási csarnokában létesült, ukrán menekülteket befogadó központban, a romániai ENSZ-képviselettel közösen szervezett rendezvényen emlékezik meg az ukrajnai háború kitörése óta eltelt időszakról.

Az Európa Tanács az elszámoltathatóság biztosítását sürgeti

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az ukrajnai háború kitörésének évfordulója alkalmából kiadott közleményében az elszámoltathatóság biztosítását, valamint a háború során okozott károk rendezését lehetővé tevő mechanizmusok létrehozását sürgette.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Strasbourgban, soron kívül tartott ülésén határozatot fogadott el, amelyben megerősítette, hogy határozott és egyértelmű nemzetközi jogi válaszra van szükség Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.
A bizottság üdvözölte a háború során elkövetett bűntettek felelőseinek elszámoltathatóságára irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, és elismerte, hogy olyan nyilvántartásra van szükség, amely rögzíti az orosz agresszióból eredő károkra, veszteségekre és sérülésekre vonatkozó bizonyítékokat és követeléseket. Felkérték Marija Pejcinovic Buric főtitkárt, hogy terjesszen elő javaslatot arra, hogy az Európa Tanács miként tudná elősegíteni a nyilvántartás létrehozását Ukrajnával együttműködve.
A Miniszteri Bizottság végezetül felszólította az Európa Tanácsot és tagállamait, hogy a nemzetközi jog normáival, a többi között az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban járuljanak hozzá átfogó, az elszámoltathatóságot hatékonyabbá tevő rendszer kialakításához.

Sunak: döntő harctéri fölényhez kell juttatni Ukrajnát

Döntő harctéri fölényhez kell juttatni Ukrajnát ahhoz, hogy megnyerhesse az Oroszországgal vívott háborút – közölte pénteken, az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján Rishi Sunak brit miniszterelnök.

Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán világegyház első számú vallási vezetője ugyanakkor annak a véleményének adott hangot évfordulós üzenetében, hogy Oroszországgal nem szabad ugyanúgy bánni, ahogy Németországgal bántak az első világháború után.
III. Károly király – a brit monarchikus protokollban rendkívül szokatlan módon – hivatalos üzenetben szólt elismerően a Nagy-Britannia és szövetségesei által Ukrajnának nyújtott támogatásról.
Rishi Sunak miniszterelnök a Downing Street ismertetése szerint a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) virtuális csúcstalálkozójához intézett felhívásában hangsúlyozta: a háború megnyeréséhez Ukrajnának döntő harctéri fölényt kell kivívnia. Sunak szerint ez szükséges ahhoz is, hogy „változzon Vlagyimir Putyin orosz elnök gondolkodásmódja”.
A konzervatív párti brit kormányfő szerint ennek érdekében „a lépésenkénti megközelítés” helyett arra van szükség, hogy a szövetségesek felgyorsítsák a tüzérségi, páncélozott és légvédelmi eszközök ukrajnai szállítását.
Sunak szerint a következő néhány hét nehéz lesz Ukrajna számára, de Oroszország számára is, amely „ismét túlterjeszkedik” kapacitásain. Ezért most van itt az ideje az ukrán újrafelfegyverzési, átcsoportosítási és előrenyomulási tervek támogatásának – fogalmaz üzenetében a brit miniszterelnök.
Sunak továbbra sem vállalt kötelezettséget arra, hogy Nagy-Britannia korszerű harci repülőgépeket szállítson Ukrajnának, de megismételte azt az álláspontot, hogy London támogat olyan országokat, amelyek Ukrajna által azonnal használható repülőgépeket tudnak átadni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két hete előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében korszerű harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől.
A kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta, azzal érvelve, hogy a pilóták kiképzése a nyugati vadászgépek üzemeltetésére hosszú időbe telik, és Ukrajnának jelenleg a rövid távon hozzáférhető védelmi eszközök beszerzésére van a legnagyobb szüksége.
Sunak ugyanakkor a minap már jelezte, hogy London támogatná azokat az országokat, amelyek Ukrajna által „már most” használható repülőgépeket tudnak szállítani.
Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a brit kormány rendre hangsúlyozza: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét „a jövőben”.
Justin Welby, Canterbury érseke a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban írt, pénteken megjelent cikkében úgy fogalmaz, hogy Ukrajna ellen indított orosz invázió „a gonosz monumentális cselekedete volt”, amely 18 millió ukránt ítélt száműzetésre, egyben 200 ezer orosz és több mint százezer ukrán halálos ítéletét is jelentette
Az anglikán egyház vallási vezetője nem részletezte a halálos áldozatokról általa idézett adat forrását. Azt írta ugyanakkor, hogy Ukrajna saját katonáinak és civil polgárainak életével fizet Európa biztonságáért.
Welby szerint Ukrajna nyugati támogatásának folytatódnia kell.
Az érsek hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Nyugat nem áll háborúban és nem kíván háborúba bocsátkozni Oroszországgal.
Kiemelte azt a véleményét, hogy Ukrajnát nem szabad rászorítani egy igazságtalan békemegállapodásra. Az anglikán egyház vallási főméltósága szerint igazságos béke elérése esetén olyan biztonsági struktúrát kell kiépíteni, amely valószínűtlenné teszi az újabb háborút.
Justin Welby szerint Oroszország nem kerülhet olyan helyzetbe, amilyenben Németország találta magát 1919-ben, az első világháború után. Oroszországnak lehetővé kell tenni, hogy magához térjen és biztonságban éljen, anélkül, hogy újabb agressziót indíthasson – fogalmaz igen szokatlan mértékben politikai jellegű állásfoglalásában Canterbury érseke.
Ugyancsak rendkívül szokatlan üzenetben dicsérte az Ukrajnával szembeni nyugati szolidaritást csütörtökön a brit uralkodó.
III. Károly a Buckingham-palota által ismertetett állásfoglalásában nem nevesíti Oroszországot, de úgy fogalmaz, hogy a világ „elszörnyedve nézi az ukránokra zúdított szükségtelen szenvedést”.
A király szívmelengetőnek nevezte, hogy Nagy-Britannia és szövetségesei mindent tőlük telhető módon segítik Ukrajnát e nehéz időkben.
III. Károly állásfoglalásának az ad különös súlyt, hogy a brit uralkodók a monarchikus protokoll alapján gyakorlatilag soha nem hangoztatnak személyes véleményt aktuális bel- és külpolitikai kérdésekben.

Lengyel nemzetvédelmi miniszter: a lengyel Leopardok már Ukrajnában vannak

A lengyel Leopardok már Ukrajnában vannak – közölte Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter pénteken az Andrzej Duda elnök által összehívott, az ellenzéki frakcióelnökök részvételével is megtartott nemzetbiztonsági tanács ülésén.

A Joe Biden amerikai elnök e heti lengyelországi látogatását összefoglaló, az ukrajnai orosz támadás kezdetének első évfordulója alkalmából összehívott ülésen Andrzej Duda közölte: nincs a résztvevők között Mateusz Morawiecki kormányfő, mert Kijevben tartózkodik.
„Mosolyogva mondom, hogy Leopardjainkat vitte oda az általunk kezdeményezett tankkoalíció segítségének első részeként” – fogalmazott az államfő.
Mariusz Blaszczak felszólalásában felidézte, hogy a lengyel-német megállapodás nyomán, a szélesebb nemzetközi koalíció keretében, a lengyel fél a Leopard 2 A4 típusú harckocsikat, a német fél pedig a legkorszerűbb Leopard 2 A6 típusúakat szállítja Kijevnek.
„A lengyel Leopardok már Ukrajnában vannak” – közölte Blaszczak.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: emberi életeket csak békével lehet megmenteni

A magyar álláspont teljesen világos: mi a béke pártján állunk – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf az egy évvel ezelőtt kitört orosz-ukrán háború alkalmából pénteken közzétett videójában, amelyről a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatta az MTI-t.

A tárca a közleményében idézte a honvédelmi minisztert, aki arról beszélt: kiemelt veszélyt jelen a háború eszkalációja, hiszen míg egy évvel ezelőtt a háború kitörésekor több európai nagyállam és NATO-tagország kifejtette, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség csak az élet kioltására alkalmatlan felszerelésekkel és eszközökkel megvalósítható, ma már a kor legmodernebb katonai páncélosai tartanak az orosz-ukrán front irányába.
Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból. Tűzszünetre, béketárgyalásokra van szükség, hiszen emberi életeket csak békével lehet megmenteni – fogalmazott a miniszter.
A Honvédelmi Minisztérium fenntartja a haderő további fejlesztését annak érdekében, hogy a magyar emberek biztonságát és védelmét garantálja – zárul a közlemény.

Az OECD is elítéli az orosz agressziót

Mathias Cormann, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára pénteken közleményben ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót, és biztosította a szervezet támogatásáról Ukrajnát a háború kitörésének évfordulóján.

Az OECD emlékeztetett, hogy a szervezet az elsők között és a lehető leghatározottabban ítélte el az orosz támadást egy évvel ezelőtt, amelyet indokolatlannak és törvénytelennek nevezett.
Ukrajna és az OECD az elmúlt egy évben is folyamatosan mélyítette együttműködését. A közlemény szerint az OECD továbbra is elkötelezett egy szabadabb, jobb, erősebb és a demokrácia értékeinek megfelelő Ukrajna építése mellett. Azt is kiemelte a szervezet, hogy Ukrajnával már folynak a tagfelvételi tárgyalások.
A szervezet szerint a legfontosabb hogy a nemzetközi közösség biztosítsa az ukrán nép számára az átfogó, igazságos és tartós békét, amely összhangban áll a nemzetközi joggal.
z OECD bejelentette azt is, hogy március 1-jén Kijevben megnyitják az eddig Párizsban működő összekötő irodájukat, amelynek a szlovák nagykövetség ad majd helyet és az OECD Ukrajna-programját fogja koordinálni.

Ukrajna erőteljesebb támogatására szólítottak fel Lengyelország és a balti államok házelnökei

Ukrajna erőteljesebb támogatására szólítottak fel más országokat Lengyelország és a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia) házelnökei abban a közös nyilatkozatban, amelyet pénteken a varsói szejm honlapján tettek közzé.

Az ukrajnai orosz támadás kezdetének első évfordulója alkalmából megfogalmazott dokumentumban Elzbieta Witek, a lengyel parlamenti alsóház elnöke, valamint az észt, a lett és a litván házelnök – Jüri Ratas, Edvards Smiltens, Viktorija Cmilyte-Nielsen – leszögezik: az orosz agresszió mérhetetlen szenvedést hozott az ukrán népnek, világszerte embermilliók életére hat ki, és komoly támadást jelent a nemzetközi jogrenddel szemben.
A négy házelnök aláhúzta: addig, amíg erre szükség lesz, országaik politikai, gazdasági, katonai és humanitárius támogatást nyújtanak Ukrajnának. „Felszólítjuk a többi országot is, hogy növeljék Ukrajna támogatását, és biztosítsák ezáltal az ukrán függetlenség és területi egység védelmének képességét” – áll a nyilatkozatban.
Megerősítették Ukrajna európai uniós és NATO-tagságának támogatását is.
Hangsúlyozták továbbá: soha nem ismerik el az ukrán területek – ezen belül a Krím félsziget, Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsija – illegális elcsatolását.
Mély nyugtalanságukat fejezték ki a Fehéroroszországban észlelhető orosz katonai jelenlét növelése miatt, ami – mint írták – fokozza a biztonsági fenyegetést a térségben. Fehéroroszországot és Iránt felszólították: ne támogassák tovább az Oroszország által Ukrajnával szemben folytatott háborút. „Más országokat is felszólítunk: hagyjanak fel az orosz agressziót lehetővé tevő minden cselekedettel” – fogalmaztak.
Az ukrajnai háborús bűntettekre és az ott keletkezett háborús károkra utalva aláhúzták: Lengyelország és a balti államok együtt fognak működni szövetségeseikkel annak érdekében, hogy a külföldön befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére, a háborús jóvátételre használják fel.
„Az ukrán győzelem az egyetlen módja annak, hogy helyreálljon a béke Európában. Együtt vagyunk Ukrajnával” – zárták le nyilatkozatukat a házelnökök.

Romániába az elmúlt évben több mint tízezezer ukrán állampolgár érkezett naponta

Az elmúlt évben 3 millió 578 ezer ukrán állampolgár lépett be Románia területére, vagyis átlagosan több mint tízezer naponta – derült ki a román határrendőrség pénteken közzétett mérlegéből.

Az érkezők közül 742 ezer volt kiskorú.
Az utóbbi 12 hónapban mintegy 5400 ukrán állampolgárt illegális határátlépés közben értek tetten: ők menedéket kértek a román államtól.
A román határrendészet szerint a teherforgalom is csaknem kétszeresére emelkedett (86 százalékkal nőtt) az Ukrajnával, illetve több mint másfélszeresére (60 százalékkal nőtt) a Moldovával közös határátkelőkön. A legnagyobb, 157 százalékos forgalomnövekedést a Duna-deltában lévő Isaccea határátkelőnél, és a bukovinai Szeretvásáron (+105 százalék) tapasztalták, de a Magyarország felé vezető nagylaki határátkelőn is másfélszeresére emelkedett a háború kezdete óta az áthaladó teherautók száma.
Románia az elmúlt évben két közúti és két vasúti átkelőt nyitott meg az Ukrajnával közös határon.
A bukaresti kormány korábbi közlése szerint Románia tavaly 103 773 tartózkodási engedélyt adott ki a háború elől menekülő, átmeneti védelemben részesülő, menedékesként elismert ukrán állampolgároknak, közülük 47 851 gyermeknek.
A Romániába érkezett ukrán menekültek túlnyomó többsége továbbutazott más országokba.

Victoria Nuland: Washington csak a Zelenszkij-formula alapján kész tárgyalni Moszkvával

Az Egyesült Államok csak a Zelenszkij-formula alapján kész tárgyalni az ukrajnai rendezésről Oroszországgal és nincs köze az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásához – jelentette ki Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott, az ukrajnai háború kitörésének első évfordulóján, pénteken megjelent interjújában.

Nuland azt mondta, hogy az Egyesült Államok csak a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által javasolt békeformula alapján hajlandó tárgyalni az ukrajnai rendezésről. Mint mondta: „Az ukrán fél egy tízpontos tervet javasolt a béke elérésére”.
„Oroszország semmilyen módon nem reagált erre a tervre. Ha a béketárgyalások az ukránok által javasolt igazságos békeformula alapján kezdődtek volna el, természetesen támogattuk volna azokat” – tette hozzá.
Az államtitkár nem adott választ a TASZSZ-nak arra a kérdésre, hogy Washingtonban meghallották-e az orosz nyilatkozatokat a tárgyalások lehetőségéről abban az esetben, ha az Egyesült Államok leállítja a fegyverszállításokat, Kijev pedig abbahagyja az orosz városok lövetését.
Nuland idézte Joe Biden amerikai elnök Lengyelországban elhangzott kijelentését: ha Oroszország abbahagyja a harcot, a háború véget ér, ha pedig Ukrajna hagyja abba a harcot, Ukrajna ér véget. Értésre adta, hogy az Egyesült Államok nem szándékozik leállítani az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.
„Amíg Ukrajnának a túlélésért kell harcolnia az orosz támadásokkal szemben, addig támogatni fogjuk Ukrajna azon képességét, hogy megvédje magát, és helyreállítsa területi integritását és szuverenitását” – mondta Victoria Nuland.
A diplomata úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus lezárultával helyreállítható az egészséges kapcsolat Oroszországgal, amihez szerinte csak Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára lenne szükség, aki azonban nem hoz ilyen döntést.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy támogatja-e Oroszország részvételét az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálásában, Nuland a kérdés eldöntését a projektekben érintett európai országok illetékességébe utalta.
„Ez azoknak az országoknak a döntése, amelyeknek részesedésük van a vezetékben. Az ő döntésük, hogy Oroszország részt vegyen-e (a kivizsgálásban) vagy sem. Nem a miénk” – mondta.
„Szeretném határozottan és visszavonhatatlanul kijelenteni, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze nincs ezekhez a robbantásokhoz. Nulla köze van” – hangsúlyozta.
Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok sikerrel segít Európának megoldani az Oroszországból származó energiaimport korlátozása miatt kialakult energiagondjait, és hogy a kontinensnek nemcsak a telet sikerült túlélnie, de az infláció is csökkent, és sok más nehézséggel is megbirkózott. Hozzátette, hogy Moszkva szerinte „feláldozta az összes bevételét”, amelyet az olaj és a gáz európai eladásából szerzett.
Kínára kitérve Victoria Nuland nagyon nehéznek nevezte Washington és Peking viszonyát, és kifejezte kormánya aggodalmát az Oroszországnak az ukrajnai konfliktusban nyújtandó esetleges kínai segítséggel kapcsolatban. Az államtitkár ugyanakkor kinyilvánította az amerikai-kínai kapcsolatok stabilizálására irányuló készséget.
Arra hivatkozva, hogy nem ismeri a forrást, nem kívánt reagálni Elon Musk milliárdos keddi Twitter-bejegyzésére, amely szerint „senki sem szítja jobban ezt a konfliktust (Ukrajnában), mint Nuland”.
Az amerikai külügyi államtitkár szerint az Egyesült Államok már holnap kész lenne felújítani a tárgyalásokat Oroszországgal a hadászati támadófegyverek további csökkentéséről és korlátozásáról szóló szerződésről, és kész lenne engedélyezni a helyszíni ellenőrzéseket is. Nuland ismételten felelőtlenségnek minősítette a megállapodásban való részvétel orosz felfüggesztését.
„Az Egyesült Államokra és Oroszországra nagy felelősség hárul a világgal szemben a nukleáris arzenálok biztonságának fenntartása ügyében. El kell végeznünk a feladatunkat” – mondta.

Ursula von der Leyen: Ukrajna a szabadságért és a demokráciáért harcol

Ukrajna a szabadságért, a demokráciáért és az Európai Unióban elfoglalt helyéért harcol – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrajnai háború kezdetének évfordulóján pénteken.

Ursula von der Leyen a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében hangsúlyozta, egy éve tart Oroszország „brutális agressziója”, és egyéves a hősies ukrán ellenállás, ahogy egy éve töretlen az európai szolidaritás Ukrajna mellett.
„Az Európai Unió Ukrajna mellett áll mindaddig, ameddig csak szükséges. Éljen Ukrajna! Éljen Európa!” – jelentette ki az uniós bizottság elnöke. „Ukrán barátaink szelleme és elszántsága mindannyiunk számára inspirációt jelent” – fogalmazott.
Von der Leyen közösségi oldalán azt írta: Ukrajna az európai kontinens központjává vált. Ukrajna „az a hely, ahol értékeinket megőrzik, ahol szabadságunkat védik, ahol Európa jövőjét írják” – fogalmazott.
Közölte továbbá, felvonták az ukrán zászlót az Európai Bizottság épülete előtt, aminek az az üzenete, hogy egy napon Ukrajna csatlakozik az európai családhoz, ahová – szavai szerint – jog szerint tartozik. Egy napon ez a zászló magasan lobog majd Brüsszelben – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
Charles Michel, az uniós tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke a közösségi oldalára feltöltött videoüzenetében hangsúlyozta: „sötét évforduló a mai” Ukrajna, Európa és az egész világ számára. Oroszország egy éve háborúzik Ukrajna ellen, Ukrajna pedig egy éve áll ellen bátran az orosz agressziónak – mondta.
Európa az ukránok oldalán áll és támogatja az országot mindaddig, amig szükség van rá, ugyanis – mint fogalmazott – „sosem fogunk elfogadni olyan világrendet, melyet brutális erő irányít”. A szabad és független Ukrajna szabad és független Európát jelent, Ukrajna győzni fog, népe pedig békében és szabadságban fog élni – tette hozzá az uniós tanács elnöke.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a közösségi oldalán közzétett üzenetében hangsúlyozta, Európa továbbra is kiáll Ukrajna mellett a béke, a szabadság és az igazságosság érdekében. A máltai politikus hangsúlyozta, Ukrajna kék-sárga zászlaja -, amely szavai szerint – minden európai szívét megnyerte, az ország népének lenyűgöző bátorságát és erejét szimbolizálja. Azokét, akik legyőzik a nehézségeket – tette hozzá az uniós parlament elnöke.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár videóüzenetében kijelentette: Ukrajna győzni fog, és önálló, független országként kerül ki a konfliktusból. Hangsúlyozta: a szövetségesek nem hátrálnak meg, és továbbra is soha nem látott támogatást nyújtanak Ukrajnának, segítve ezzel az ukrán erőket, hogy visszaszoríthassák az orosz agressziót.
A bátor ukrajnaiak életükért, hazájukért és szabadáságukért harcolnak. Hősiesen szorítják vissza a megszálló orosz erőket – mondta. A NATO főtitkára ugyanakkor figyelmeztetett: Vlagyimir Putyin orosz elnök céljai nem változtak. Oroszország további többszázezres sereget mozgósított, valamint katonai segítségben részesül Irán és Észak-Korea részéről.
Az Észak-atlanti Tanács nyilatkozatot adott ki Oroszország Ukrajna elleni háborújának első évfordulójához kapcsolódóan, amelyben a háborút az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fenyegetésének nevezték az euroatlanti biztonságra nézve.
Hangsúlyozták, Oroszország teljes felelősséget visel a háborúért. Oroszország háborúja a globális biztonságot veszélyezteti, lépései súlyosan aláássák a nemzetközi biztonságot és stabilitást, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Oroszország nem mutat nyitottságot az igazságos és tartós béke iránt – emelték ki.
Közölték: a szövetségesek fokozzák politikai és gyakorlati támogatásukat Ukrajna számára, és szándékuk, hogy továbbra is összehangolt nemzetközi nyomást gyakoroljanak Oroszországra.
„Teljes mértékben támogatjuk Ukrajna jogát az önvédelemhez és a saját biztonsági környezetének megválasztásához” – fogalmaztak.
Egy év elteltével az ukránok bátran harcolnak a szabadságért és a függetlenségért. Oroszország azon törekvése, hogy megtörje Ukrajna bátor népének elhatározását, kudarcot vall – tették hozzá.
Mark Rutte holland miniszterelnök a Twitteren közétett üzenetében emlékeztetett: egy éve immár, hogy az ukrán nép hősiesen és meggyőződéssel harcol a szabadságért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezetésével, aki – szavai szerint – az ország szellemének és bátorságának megtestesítője.
Leszögezte: a háború kizárólag Ukrajna győzelmével fejeződhet be. Hozzátette: országa elkötelezett az ukrán győzelem mellett. Hollandia minden erejével támogatja Ukrajnát mindaddig, amig szükséges – tette hozzá.
Alexander De Croo belga miniszterelnök a közöségi oldalára feltöltött videóüzenetében azt mondta, egy éve, hogy a barbár orosz agresszió felesleges szenvedést és a pusztítást okoz Ukrajnában. Millióknak kell elhagyniuk otthonukat és a más országokban menedéket keresni. Belgium több mint 80 ezezer ukrajnai menekültet fogadott – közölte. Oroszország jogtalan támadása és az ukrán területek elfoglalása a nemzetközi kötelezettségek megszegését jelenti, valamint aláássa az európai biztonságot – húzta alá. Közölte továbbá, országa a háború kezdete óta Ukrajna mellett áll és fenntartja támogatását. Belgium továbbá kiáll a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett, amely az egyetlen út a béke és a stabilitás globális szavatolására – tette hozzá a belga kormányfő.

Egy Bahmuttal szomszédos település elfoglalását jelentette a Wagner csoport vezetője

Az Artemivszktől (Bahmuttól) északnyugatra fekvő Berhivka település elfoglalásáról tett bejelentést Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója pénteken, sajtószolgálatának Telegram-csatornáján.

Prigozsin szerint a Wagner csoport teljes egészében ellenőrzése alá vonta Berhivkát.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn jelentette be az Artemivszktől északra lévő Paraszkovjivka község „felszabadítását”. Korábbi orosz jelentések szerint ezen települések elfoglalása elvágja az Artemivszk városába Csasziv Jar felől vezető utolsó utánpótlási útvonalat.

Bundestag bizottsági elnök: a háború gyors lezárása Ukrajna végét jelentené

Oroszország Ukrajna elleni háborújának gyors lezárása a szabad és demokratikus Ukrajna végét jelentené – jelentette ki a német szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke pénteken.

Michael Roth az orosz támadás elindításának évfordulóján az ntv német hírtelevíziónak nyilatkozva kiemelte, hogy hazája az utóbbi tizenkét hónapban figyelemre méltó gyorsasággal ment át „egy fájdalmas, de szükséges tanulási folyamaton”, hiszen a háború előtt nemcsak pártját, a szociáldemokratákat (SPD), hanem a német társadalom egészét átitatta a gondolat, hogy párbeszédre és megértésre törekvő politikát kell folytatni Oroszországgal, „függetlenül attól, hogy milyen mértékű destabilizációt és katonai erőszakot okoz Kelet-Európában és a világ más részein”.
Azonban az Ukrajna elleni orosz háború megtanította Németországnak, hogy „az a feladatunk, hogy erőssé tegyük az ukrán kormányt”, aminek révén tárgyalásokkal rendezheti viszonyát Oroszországgal.
A háborúk ugyanis rendszerint a tárgyalóasztalnál érnek véget, de a csatatéren dőlnek el, ezért ugyan érthető, hogy „sokak számára észszerűtlennek tűnik a béke kikényszerítése fegyveres erővel”, de tudomásul kell venni, hogy „a háború gyors befejezése a szabad, demokratikus Ukrajna végét is jelentené” – fejtette ki Michael Roth.
Aláhúzta, hogy „senki sem akarja elpusztítani Oroszországot”, és Németország sem törekszik „rendszerváltásra Moszkvában”. Az oroszoknak kell eldönteniük, hogy milyen rendszerben akarnak élni, az viszont elvárható Oroszországtól, hogy feltétel nélkül tartsa tiszteletben a szomszédos országok szuverenitását és területi épségét.
„Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy Ukrajna az erő pozíciójából tárgyalhasson, amikor eljön az ideje” – mondta az SPD politikusa.
Kifejtette: a majdani béketárgyalásokon ki kell dolgozni majd garanciákat arra is, hogy az orosz támadás ne ismétlődjön meg. Ezért a német támogatás közép-, és hosszú távon azt szolgálja, hogy „Ukrajna annyira ellenállóvá váljék, hogy Oroszország soha többé ne merje fenyegetni biztonságát, függetlenségét és területi épségét”.
Erre a legjobb garancia egy modern, jól kiképzett és a konvencionális fegyverrendszereket tekintve a legmagasabb szinten felszerelt ukrán hadsereg – mondta a német parlament külügyi bizottságának elnöke.

Novák Katalin: egy éve pusztít a háború és még nem látjuk a végét

Egy éve pusztít a háború és még nem látjuk a végét – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök a Twitteren közzétett videóüzenetében, megemlékezve arról, hogy egy éve tört ki a háború Ukrajnában.

Novák Katalin úgy fogalmazott, hogy édesanyaként is megrendítő látni az áldozatokat, a szétszakadt családokat, a jövő pusztulását, az elkeseredettséget.
Az államfő hangsúlyozta: Ukrajna területi integritását és szuverenitását nem lehet elvitatni, a háborús bűnösök pedig büntetést érdemelnek.
„Mi, magyarok, azt kívánjuk, hogy nyíljon meg az út az igazságos béke felé” – zárta szavait Novák Katalin.
A köztársasági elnök több más állam- és kormányfővel együtt üzent a háború kitörésének első évfordulóján.

Olaf Scholz: nem a fegyverszállítások hosszabbítják meg a háborút

Oroszország Ukrajna elleni háborúját nem a megtámadott ország önvédelmét segítő fegyverszállítások hosszabbítják meg – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár pénteken.

A kormányfő az orosz támadás elindításának évfordulójára közzétett videóüzenetében kiemelte, hogy hazája szilárdan Ukrajna mellett áll, méghozzá „ma és a jövőben is”, a háborút pedig „nem a fegyverszállításaink hosszabbítják meg”.
„Éppen ellenkezőleg, minél hamarabb belátja Oroszország elnöke, hogy nem éri el imperialista céljait, annál nagyobb az esély a háború mielőbbi befejezésére”.
A vérontás befejezésének lehetősége Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében van, „ő vethet véget ennek a háborúnak” – mondta Olaf Scholz.
Az utóbbi tizenkét hónap megmutatta, hogy „az orosz elnök kudarcot vallott”, hiszen „megosztásra törekedett, és az ellenkezőjét érte el”, Ukrajna egységesebb, mint bármikor korábban, és az Európai Unió egysége is szilárd – fejtette ki a német kancellár.
Mint mondta, végigtekintve a háborúból adódó németországi kihívásokat látható, hogy „sok mindent elég jól megoldottunk”. Németország alig néhány hónap alatt függetlenítette magát az orosz energiától, így már az orosz import nélkül is „van elég gázunk és olajunk”, a gazdaság pedig nem süllyedt mély recesszióba, és a mindenütt megmutatkozó segítőkészség révén egymilliónál is több ukrán talált menedéket az országban – sorolta.
Rámutatott, hogy Németország több mint 14 milliárd euró értékben nyújtott segítséget Ukrajnának, pénzügyi és humanitárius támogatást biztosít a megtámadott országnak és fegyvereket is szállít.
„Megértem, hogy mindez aggaszt egyeseket, és néhány döntésünket megkérdőjelezik, ezért oly fontos, hogy kitartsunk a kezdetektől követett elvünk mellett, miszerint minden lépést a partnereinkkel és szövetségeseinkkel szoros együttműködésben és egyetértésben tesszük meg, és mindent megteszünk azért, hogy a háború ne szélesedjen ki a NATO és Oroszország összecsapásává” – húzta alá Olaf Scholz.

Jens Stoltenberg: Ukrajna önálló és független országként kerül ki a konfliktusból

Ukrajna győzni fog, és önálló, független országként kerül ki a konfliktusból – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken, az ukrajnai háború kezdetének évfordulóján.

Jens Stoltenberg videóüzenetében kijelentette: a szövetségesek nem hátrálnak meg, és továbbra is soha nem látott támogatást nyújtanak Ukrajnának, segítve ezzel az ukrán erőket, hogy visszaszoríthassák az orosz agressziót.
A bátor ukrajnaiak életükért, hazájukért és szabadáságukért harcolnak. Hősiesen szorítják vissza a megszálló orosz erőket – mondta a NATO főtitkára.

Kreml: Putyin elnök nem tart beszédet a háború évfordulóján

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kíván szózatot intézni az országhoz az Ukrajna elleni háború kirobbantásának első évfordulója alkalmából – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökséggel.

Putyin kedden, a parlament két házához intézett üzenetében fejtette ki, hogy a „különleges hadművelet” tervszerűen és körültekintően folytatódik, és minél nagyobb hatótávolságú fegyvereket kap majd Ukrajna a Nyugattól, annyival messzebbre kell eltolni az orosz határtól a fenyegetést.
Az ukrán tüzérség az orosz ünnep és a háború kezdetének évfordulója alkalmából fokozta az orosz ellenőrzés alá került területek lövetését. Ennek következtében a donyecki hatóságok szerint az elmúlt nap folyamán hat civil vesztette életét, 13 pedig megsebesült.
Az orosz védelmi tárca csütörtökön késő este másodszor is kiadott egy közleményt, amelyben arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna Moldova Dnyeszter menti területének lerohanására készül, az akciót úgy beállítva, mintha az ott állomásozó orosz erők támadására reagálna. A tárca közölte, hogy jelentős csapat- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint fokozott dróntevékenységet észlelt Ukrajna és a szakadár Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság határán.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a tervezett ukrán provokáció közvetlen fenyegetést jelent a Dnyeszter menti területen legálisan állomásozó orosz békefenntartó kontingensre. A tárca arra figyelmeztetett, hogy az orosz fegyveres erők megfelelően fognak reagálni.
A Moldovához tartozó Dnyeszter-mellék területén orosz békefenntartó erők állomásoznak, amelyek 1992 óta felügyelik a Szovjetunió szétesésekor kirobbant polgárháborút lezáró fegyvernyugvás betartását, másrészt orosz őrség őrzi a Cobasna községben lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat.

Volodimir Zelenszkij: Ukrajna 2023-ban győzelmet arat

Az ukrán elnök pénteken ígéretet tett arra, hogy országa 2023-ban győzelmet arat, miközben ő és más ukránok pénteken az orosz támadás első, komor évfordulójára emlékeztek, amelyet Zelenszkij „életünk leghosszabb napjának” nevezett.

„Túléltük a teljes körű háború első napját. Nem tudtuk, mit hoz a holnap, de világosan megértettük, hogy minden holnapért harcolni kell” – mondta a politikus a Twitteren közzétett videóüzenetében.
Kijelentette, az ukránok „legyőzhetetlennek” bizonyultak „a fájdalom, a bánat, a hit és az egység évében”. Hozzátette, tudjuk, hogy 2023 a győzelmünk éve lesz”.

Az ENSZ Közgyűlése határozatban sürgeti a harcok lezárását Ukrajnában és az orosz csapatok kivonását

Az ENSZ Közgyűlése a tagállamok háromnegyedének támogatásával elfogadta az ukrajnai békét sürgető határozatot csütörtökön kétnapos vita után, Oroszország elutasította, India és Kína tartózkodott.

A határozatot 141 ország képviselője szavazta meg az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésének zárásaként. A szavazáson 32 állam tartózkodott, Kína és India mellett többi között Dél-Afrika, Pakisztán, Afrika és Közép Ázsia országainak túlnyomó része. A határozatot 7 ország utasította el, Oroszország mellett Fehéroroszország, Észak-Korea, Szíria, Mali, Eritrea és Nicaragua.

A dokumentum felszólítja a konfliktusban érintetteket és nemzetközi közösséget, hogy törekedjenek a békére. A megfogalmazás szerint a határozat megerősíti az elkötelezettséget Ukrajna szuverenitása, függetlensége, valamint területe épsége iránt, nemzetközileg elismert határai alapján. A határozat egyben felszólítja Oroszországot, hogy azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki katonai erőit Ukrajna nemzetközileg elismert területéről.

A rendkívüli ülés szerdai megnyitásakor Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára úgy fogalmazott, hogy „ez az invázió egy támadás a közös lelkiismeret ellen is”, az évfordulót pedig gyászos mérföldkőnek nevezte Ukrajna és a nemzetközi közösség számára. A vita egyik hozzászólójaként a német külügyminiszter kijelentette, hogy létezik egy béketerv, amely az ENSZ alapokmánya. Annalena Baerbock úgy fogalmazott, hogy az ENSZ alapokmánya minden államra egyaránt érvényes, ezért a békéhez vezető út is világos; „Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait Ukrajnából, le kell állítania a bombázásokat és vissza kell térnie az ENSZ alapdokumentumához”.

Kína ENSZ nagykövetének helyettese a vitában hangsúlyozta, hogy a béketárgyalásnak kellene a nemzetközi közösség prioritásának lennie, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az eredeti egyeztetések megrekedtek Kijev és Moszkva között. Dél-Afrika ENSZ nagykövete azt kérdezte, hogy vajon az ilyen határozatok tényleg elsősorban a harcok leállítását célozzák-e, vagy inkább Oroszország elítélését helyezik a középpontba.

A határozat jogilag nem kötelező erejű. Az ENSZ Közgyűlése tavaly két hasonló dokumentumot fogadott el hasonló támogatás mellett. A nemmel szavazó tagállamok száma ezúttal kettővel növekedett, miután Mali és Eritrea korábbi tartózkodását feladva elutasította a javaslatot. A határozati javaslatot Ukrajna fogalmazta meg, az előterjesztők közlése szerint szövetségeseivel szorosan együttműködve.

Több mint 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. február 23-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5795 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5340 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 75 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 23-án 51 ember, köztük 12 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az ENSZ Közgyűlése határozatban sürgeti a harcok lezárását Ukrajnában és az orosz csapatok kivonását

Az ENSZ Közgyűlése a tagállamok háromnegyedének támogatásával elfogadta az ukrajnai békét sürgető határozatot csütörtökön kétnapos vita után, Oroszország elutasította, India és Kína tartózkodott.
Az ukrajnai háború kezdetének első évfordulójára előterjesztett határozatot 141 ország képviselője szavazta meg az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésének zárásaként.
A dokumentum felszólítja a konfliktusban érintett feleket és nemzetközi közösséget, hogy törekedjenek a békére, Oroszországot pedig arra, hogy azonnali vonja ki csapatait Ukrajna nemzetközileg elismert területéről.
A határozat jogilag nem kötelező erejű.

Parlamenti képviselők imádkoznak a békéért

A Parlamenti Imacsoport tagjai 24 órán keresztül imádkoznak a békéért az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján – közölte Vejkey Imre KDNP-s képviselő, az imacsoport vezetője csütörtök este az MTI-vel.

A kereszténydemokrata képviselő elmondta: a csütörtök éjfélkor kezdődő, 24 órás imaláncban óránkénti beosztásban vesznek részt az imacsoport tagjai, összesen 74-en.
Vejkey Imre hozzátette, hisz abban, hogy az imának hatalmas ereje van. A képviselő egyben mindenkit arra kért, hogy az orosz-ukrán háború kitörésének évfordulóján, pénteken csatlakozzanak a közös imához egy-egy órára.
„Imádkozzunk együtt azért, hogy Európában és a világban a fegyverek hatalma helyett újra Isten békéje legyen a győzedelmes, hogy a világ hatalmasai felismerjék, hogy a háború nem megoldás” – fogalmazott Vejkey Imre.

Európai Tanács: nem lehet és nem szabad tétlennek maradni Oroszország bűntetteivel szemben

Oroszország Ukrajna elleni agressziója sérti az emberiség értékeit és a béke elleni bűncselekménynek számít, amellyel szemben nem lehet és nem szabad tétlennek maradni – írták az Európai Tanács tagjai abban a nyilatkozatban, amelyet az ukrajnai háború tavaly február 24-i kitörésének egyéves évfordulójához igazítva, csütörtökön tettek közzé.

Az európai uniós tagországok vezetői nyilatkozatukban aláhúzták: egyetlen országnak sincs joga inváziót indítani a szomszédja ellen, vagy megsérteni annak önállóságát és területi egységét.
Azt írták, hogy Oroszország módszeresen választott célpontjául polgári személyeket, városokat döntött romba, és támadást intézett az ukrán identitás ellen.
„Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy felelősségre vonjanak mindenkit, aki az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben elkövetett háborús bűncselekményekért és egyéb nagyon súlyos bűncselekményekért felelős” – fogalmaztak a tagországok állam-, illetve kormányfői.
Kiemelték: az ukrán nép megmutatta a világnak, hogy hazájuk jövőjéről az ukránoknak kell dönteniük. Az ukrán nép „hihetetlen erőt tanúsított hazájának és a nemzetközi jog alapelveinek az orosz agresszióval szembeni védelmezésében. Elszántságot tanúsított a demokrácia és a szabadság védelme során, ellenálló képességet a megpróbáltatásokkal és méltóságot Oroszország bűncselekményeivel szembetalálkozva. (…) Minden ukrán megérdemli, hogy békében élhessen, és a sorsáról szabadon dönthessen. Ukrajna az európai család tagja” – jelentették ki.
Hangsúlyozták továbbá: az Európai Unió továbbra is támogatni fogja Ukrajnát politikai, gazdasági, humanitárius, pénzügyi és katonai tekintetben, egyebek között az európai ipartól való gyors, koordinált beszerzések révén. Az EU támogatni fogja Ukrajna újjáépítését is, amelynek során törekedni fog a befagyasztott orosz vagyoni eszközök felhasználására az uniós és a nemzetközi joggal összhangban. Közölték azt is, hogy az EU tovább fokozza az Oroszországra annak érdekében gyakorolt nyomást, hogy véget vessen a háborúnak.
„Ennek érdekében el fogjuk fogadni a tizedik szankciócsomagot, és lépéseket fogunk tenni azokkal szemben, akik megkísérlik az uniós intézkedések kijátszását” – fogalmaztak.
Az Európai Tanács tagjai leszögezték: támogatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét. Nemzetközi partnereikkel együtt pedig gondoskodni fognak arról, hogy Ukrajna felülkerekedjen, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásáról, a békének és Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli területi egységének a helyreállításáról, Ukrajna újjáépítéséről és az igazságszolgáltatásról.

Boris Johnson: Nagy-Britannia adjon harci repülőgépeket Ukrajnának

Boris Johnson volt brit miniszterelnök szerint a brit kormánynak harci repülőgépek átadásával kellene segítenie az ukrán fegyveres erőket az Oroszországgal vívott háborúban.

Johnhson a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette azt is, hogy Kína „történelmi léptékű hibát” követne el, ha fegyvereket adna Oroszországnak.
A volt kormányfő – akit sorozatos belpolitikai botrányok után tavaly nyáron kényszerített távozásra a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója – úgy fogalmazott: Nagy-Britannia és az egész euroatlanti biztonsági térség védelme szempontjából is a leggazdaságosabb megoldás annak biztosítása lenne, hogy Oroszország kudarcot valljon Ukrajnában és Ukrajna megnyerje a háborút.
Johnson szerint az ukránok F-16-os vadászgépeket akarnak. „Nekünk nincsenek F-16-osaink, vannak viszont Typhoonjaink. Véleményem szerint érvek szólnak amellett, hogy Nagy-Britannia megtörje a jeget és átadjon néhány Typhoont” Ukrajnának – mondta a csütörtöki Sky News-interjúban Boris Johnson.
Hozzátette: ha az a kérdés, hogy az ukrán pilótákat ki is kell képezni ezeknek a gépeknek a működtetésére, „azt is meg tudjuk oldani”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két hete előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és tárgyalásain igen erőteljes nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy a brit kormány és a nyugati szövetségesek adjanak korszerű vadászgépeket Ukrajnának.
A londoni parlament két házának tagjai előtt tartott beszédében Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.
A londoni miniszterelnöki hivatal azonban meglehetősen tartózkodó módon reagált Zelenszkij beszédére, hangsúlyozva: repülőgépek szállítása csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.
Ben Wallace védelmi miniszter, aki a minap egy brit-olasz miniszteri fórumon vett részt, a rendezvény utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a vadászgépekhez kiszolgáló személyzet is kell, és ha Nagy-Britannia a királyi légierő (RAF) kötelekében hadrendbe állított Typhoon harci repülőgépekből adna Ukrajnának, ahhoz „jó sok embert is” Ukrajnába kellene telepítenie.
„Ha egy Forma-1-es csapatban nincs kiszolgáló személyzet, még az autót sem lehet beindítani” – fogalmazott Wallace.
A védelmi miniszter szerint „sem a jövő héten, sem a jövő hónapban, de még a következő hat hónapban sem” várható brit harci repülőgépek átadása Ukrajnának.
Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a kormány rendre hangsúlyozza: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét „a jövőben”.
Boris Johnson a csütörtöki Sky News-interjúban az Oroszországnak nyújtandó esetleges kínai katonai segítségre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Kína történelmi léptékű hibát követne el, ha ezt megtenné.
„Miért akarná Kína beszennyezni magát azzal, hogy közösséget vállal Putyinnal, aki gengszterként és kalandorként leplezte le saját magát” – tette hozzá a volt miniszterelnök.

A háború évfordulóján újabb segélyszállítmányt küld Ukrajnába a Katolikus Karitász

Katolikus Karitász útjára indította a 367. segélyszállítmányát Ukrajnába, egy évvel az orosz-ukrán háború kitörése után – hangzott el a szervezet csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Écsy Gábor, a Katolikus Karitás országos igazgatója emlékeztetett rá, hogy 2022.február 24-én a világ döbbenettel fogadta az orosz-ukrán háború kitörésének hírét, és egy emberként bízott abban, hogy annak hetek alatt vége is lesz. A Caritas Internationalis és a nemzetközi karitász hálózaton belül a Katolikus Karitász is fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy támogassa azokat a kiszolgáltatott embereket és közösségeket, akiknek az életét az ukrajnai háború tönkretette – tette hozzá.
Az igazgató elmondta, hogy a segélyszállítmányok egy részét Kárpátaljára, emellett Ukrajna belső területeire viszik. Ahhoz, hogy Kelet-Ukrajnába is eljuthassanak, az ukrán hadsereg segítségére is szükségük van. Eddig hat alkalommal küldtek adományokat Ukrajna belső területeire, ezek együttes értéke már meghaladja az 500 millió forintot.
A Katolikus Karitász Kárpátaljára eddig több mint 300 tonna tartós élelmiszert, higiéniai eszközt, fertőtlenítőszert, aggregátort, fűtőpanelt szállított, emellett három járási kórházat orvosi műszerekkel, műtősruhákkal, sebészeti eszközökkel támogattak. A kárpátaljai karitász szervezetek munkáját nyolc kisbusszal és az adományok szállítására alkalmas járművekkel is segítették – sorolta az igazgató.
Écsy Gábor elmondta, hogy a Magyarországra érkezett, segítségnyújtásban részesült menekültek között egyaránt vannak kárpátaljaiak és Ukrajna belső, illetve keleti területeiről származók is. Csaknem 1300 család kapott eddig lakhatási, vagy megélhetési támogatást 60 millió forint értékben, több mint száz család pedig albérleti támogatást, lakhatási hozzájárulást. Ötven család kilencvenegy gyermeke kapott eddig iskolakezdési támogatást, emellett száz ukrajnai gyermek nyaralhatott tavaly Balatonakalin a Karitász Táborban.
A Katolikus Karitász budapesti, Bartók Béla úti központjában jelenleg is folyamatosan érkeznek az Ukrajnából, a háború elől menekülő emberek, akik segítséget kapnak a szervezettől a lakhatásuk intézésében, álláskeresésben, az általuk elszenvedett traumák feldolgozásában, a munkát tolmácsok is segítik.
Écsy Gábor hangsúlyozta, hogy a menekültek támogatását célzó programok folytatódnak, a segítségnyújtásba a Katolikus Karitász országos hálózatában működő egyházmegyei Karitász Központok is bekapcsolódtak, emellett óriási társadalmi összefogás jött létre.

Pedro Sánchez: Madrid tíz Leopard harckocsit ad Ukrajnának

Spanyolország tíz Leopard 2 típusú harckocsit ad hamarosan Ukrajnának – jelentette be Pedro Sánchez spanyol kormányfő csütörtökön Kijevben, miután tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Sánchez megerősítette Margarita Robles védelmi miniszter korábbi nyilatkozatát, miszerint Spanyolország hat harckocsit ad Ukrajnának, de hozzátette, hogy a jövőben ez a szám tízre növekszik.
„Ezt az elkövetkező hetekben vagy hónapokban szándékozunk lebonyolítani” – fűzte hozzá Sánchez az ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
Zelenszkij üdvözölte a tényt, hogy Spanyolország is csatlakozott azon országok koalíciójához, amelyek ilyen típusú harckocsikkal látják el az ukrán hadsereget. Megjegyezte, hogy már zajlik ukrán katonák kiképzése Spanyolországban a harckocsik használatára.
„Arra törekszünk, hogy összhangba hozzuk a harckocsik szállítását az ukrán katonák kiképzésének befejeztével” – fűzte hozzá Sánchez, aki nem zárta ki, hogy az Ukrajnának adott Leopard harckocsik száma még tovább nőhet.
Zelenszkijjel folytatott megbeszélése előtt a spanyol kormányfő felkereste a Kijev megyei Bucsát és Irpinyt, azokat a településeket, ahol az orosz hadsereg tavaly súlyos atrocitásokat követett el.
„Bucsa és Irpiny megmutatják Putyin barbárságának sebeit és hegeit. Oroszország nem nyeri meg ezt a háborút. Egész Spanyolország Ukrajnával van” – írta Sánchez a Twitteren.

Az EU egy évvel meghosszabbítaná az Ukrajnának biztosított kereskedelmi előnyöket

Az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok, kvóták és piacvédelmi intézkedések felfüggesztésének, az úgynevezett autonóm kereskedelmi kedvezmények meghosszabbítására további egy évvel – tájékoztatott az uniós bizottság csütörtökön.

A brüsszeli testület hangsúlyozta: az EU ezzel is támogatja Ukrajna gazdaságát, és segít enyhíteni az ukrán gyártók és exportőrök nehéz helyzetét, amelyet Oroszország „provokáció nélkül indított, és indokolatlan” katonai agressziója idézett elő.
Az aktualizált autonóm kereskedelmi kedvezményeket – azt is figyelembe véve, hogy 2022-ben jelentősen nőtt egyes ukrán mezőgazdasági termékek behozatala az EU-ba – gyorsított védelmi mechanizmus kíséri, amely szükség esetén védi az uniós ipart – emelték ki.
A javaslatot most a parlament és az Európai Unió Tanácsa is megvizsgálja, hogy zökkenőmentes legyen az átállás az autonóm kereskedelmi kedvezmények új rendszerére – tájékoztattak.
A bizottság emlékeztetett: az autonóm kereskedelmi kedvezmények 2022. június 4. óta vannak hatályban. Az egyoldalú és ideiglenes autonóm kereskedelmi kedvezmények kiszélesítik a vámliberalizáció hatókörét az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi térségben azáltal, hogy felfüggesztik az összes fennálló vámot és kontingenst, illetve a dömpingellenes vámokat és védelmi intézkedéseket az ukrán behozatalra vonatkozóan.
Az ukrán termékek exportját lehetővé tevő szolidaritási folyosók mellett az autonóm kereskedelmi kedvezményeknek köszönhető, hogy az Ukrajnából az EU-ba irányuló kereskedelmi forgalom tavaly stabil maradt a háború által okozott fennakadások ellenére, és dacára annak, hogy az ukrán kereskedelem volumene összességében erőteljesen csökkent – tették hozzá.

Ukrán kormányzó: az orosz erők Kupjanszk térségét lőtték, emberek rekedtek a romok alatt

Az orosz erők tüzet nyitottak csütörtökön a Harkiv megyei Kupjanszk térségére, eltaláltak egy adminisztrációs épületet, emberek rekedtek a romok alatt – közölte Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója a Telegramon.

Az előzetes adatok szerint az orosz csapatok Sz-300-as légvédelmi rakétákat lőttek ki. A kormányzó közölte, hogy az eltalált hivatali épület mellett egy ember megsérült, és legalább két ember rekedt a romok alatt. A mentést végzők a helyszínen dolgoznak. Szinyehubov hozzátette, hogy a reggeli órákban Kupjanszk városát is lőtték az oroszok, aminek következtében két nő sérüléseket szenvedett.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője arról számolt be, hogy Kijev fölött lelőttek egy orosz felderítő drónt.
Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az orosz hadsereg az Ukrajna elleni teljes körű agresszió egy évvel ezelőtti kezdete óta csaknem 5 ezer rakéta- és 3500 légicsapást hajtott végre az ország ellen. Ezenfelül csaknem 1100 dróntámadást indítottak.
A katonai vezető közölte, hogy az ukrán erők februárban hat orosz repülőgépet, két helikoptert, 80 robotrepülőgépet és 84 drónt semmisítettek meg Ukrajna légterében.
Hromov szerint a Kreml tervei nem változtak. Az orosz hadsereg igyekszik elfoglalni a donyecki régió kulcsfontosságú városait, a nyárig pedig el akarja érni Luhanszk és Donyeck megyék közigazgatási határait.
A dandártábornok kijelentette még, hogy az ukrán vezérkar értesülései szerint az orosz katonai vezetés erőfeszítéseket tesz a katonai magánalakulatok feletti ellenőrzés megteremtésére, és igyekszik kiszorítani „információs térből” a Wagner zsoldoscsoportot vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal együtt. Ennek érdekében alternatív katonai magánalakulatokat aktiváltak, többek között egy Jasztreb (Sólyom) elnevezésű katonai magánvállalkozás társult az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB).
Hromov elmondása szerint a Wagner csoport és az egyéb félkatonai formációk feletti ellenőrzés megteremtése érdekében az orosz katonai vezetés arra törekszik, hogy maga lássa el az önkéntesekből álló alakulatokat fegyverekkel, katonai felszereléssel és élelmiszerrel.

Orosz katonai szóvivő: Donyeck környékén több mint kétszáz ukrán katona esett el

Az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán mintegy 455 embert veszítettek, közülük több mint 210-en a Donyeck körzetében folytatott harcokban estek el – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és objektumok között sorolt fel egyebek között egy Szu-25-ös repülőgépet, egy harckocsit, egy alacsonyan repülő célok bemérésére használt 35D6-os lokátort és hét hadianyag-raktárt.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója a Rigában szerkesztett Meduza orosz ellenzéki hírportál szerint közzétett egy több tucat, sorba fektetett egyenruhás halottat ábrázoló fényképet, akikről azt állította, hogy az általa irányított zsoldoscsoport tagjai. Azért vesztették életüket Artemivszknél (Bahmutnál), mert nem kaptak elegendő lőszert a védekezéshez – mondta. Prigozsin napok óta lőszerhiányra panaszkodott, amit a védelmi minisztérium részéről „egzaltációnak” minősítettek. Csütörtökön a csoport vezetője megerősítette, hogy a Wagner kapott lőszert.
A moszkvai katonai tárca közölte, hogy az oroszországi Belgorod megyében lezuhant az orosz légierő egy Szu-25-ös csatarepülőgépe. A pilóta katapultált, de életét vesztette, a gép pusztulását a tárca szerint műszaki hiba okozhatta.
Donyeck központjára csütörtök kora délutánig legkevesebb háromszor is tüzet nyitott az ukrán tüzérség. A város mentőszolgálatának négy alkalmazottja a találatok következtében életét vesztette, tíz tűzoltó pedig megsebesült. Később egy civil nő haláláról és három további személy sérüléséről hangzott el hivatalos bejelentés.
A helyi hatóságok arra figyelmeztették a lakosokat, hogy lehetőség szerint ne hagyják el otthonaikat, mert az ukrán hadsereg a haza védelmezőjének Oroszországban ünnepelt napja és az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” elindításának első évfordulója alkalmából valószínűleg fokozni fogja támadásainak intenzitását.

Helyreállt a gépkocsiforgalom a Krími hídon

Teljes egészében helyreállt csütörtökön a közúti forgalom a Krími hídon, amelyet tavaly októberben rongált meg robbantással az ukrán titkosszolgálat.

A híd közúti része összes sávjának helyreállításáról Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes tett bejelentést. Közölte, hogy a helyreállítási munkálatokat a tervezettnél 39 nappal előbb fejezték be. Az építmény vasúti részének teljes helyreállítását júliusra ígérte. A fémkonstrukcióhoz szükséges, 524 tonnányi anyagot már leszállították, az építmény mintegy fele már elkészült.
Husznullin elmondta, hogy a hídlábközök teherbírási tesztjei sikeresen lezajlottak. A hídon, amelyet tavaly október 8-án rongált meg egy robbanóanyaggal megrakott teherautó segítségével az ukrán katonai felderítés, Vitalin Szaveljev orosz közlekedési miniszter szerint a személygépkocsi-forgalom már órákkal a robbantás után helyreállt, és gyakorlatilag a javítás alatt sem állt le. A merénylet óta eltelt idő alatt több mint 700 ezer jármű haladt át rajta.
Husznullin emlékeztetett arra, hogy a Kercsi-szoroson a teherautók számára kompátkelést biztosítottak napi négy közúti és két vasúti komp alkalmazásával, és megnyitottak egy alternatív útvonalat a Krasznodari területen, a Krím és Rosztov megye bevonásával. Mint mondta, mindez lehetővé tette a forgalom stabilitásának fenntartását és mindannak biztosítását, amire a Krím félsziget lakóinak szüksége volt.
A híd két pótolandó részéhez rekordidő alatt 2442 tonna acélszerkezetet gyártottak, amelyet a közlekedésrendészet kíséretében Tyumenből, Voronyezsből és Kurganból szállítottak oda. Az építőknek a híd mindkét oldalán egyaránt ki kellett cserélniük négy hídlábköz-építményt, le kellett fektetniük két réteg aszfaltburkolatot, és fel kellett szerelniük világítóoszlopokat.
A 19 kilométer hosszú Krími híd, amelyen a közúti személyforgalom 2018. május 15-én, a vasúti teherforgalom pedig 2020. június 30-án indult el, a maga nemében a leghosszabb átkelő Európában. Vlagyimir Putyin orosz elnök a híd ellen végrehajtott robbantást követően rendelte el Ukrajna kritikus infrastruktúrájának támadását.

Olasz vezérkari főnök: erősödött az orosz hajók jelenléte a Földközi-tengeren

Esetleges incidensek kockázatára figyelmeztetett az orosz flotta egyre erősebb jelenléte miatt a Földközi-tengeren Enrico Credendino tengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke, aki a parlament védelmi bizottságában szólalt fel csütörtökön.

Enrico Credendino hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború felerősítette a Földközi-tenger stratégiai szerepét.Kijelentette, ami az ország biztonsági helyzetét illeti, az Ukrajnában zajló konfliktus a tengeren érezteti hatását, mivel „megdöbbentő mértékben emelkedett az orosz flotta hajóinak száma a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren, olyan mennyiségben, melyet a hideg háború idején sem lehetett tapasztalni”.
Úgy vélte, magas számuk ellenére az orosz hajók jelenléte nem képvisel közvetlen fenyegetést Olaszország területére, de „jelentősen növeli a feszültséget”.
Hangoztatta, hogy a helyzet nagyobb jelenlétet követel az olasz haditengerészet és a szövetségesek részéről is.
A haditengerészet vezérkari főnöke hozzátette, az oroszok agresszív magatartást tanúsítanak, amely nem számított megszokottnak a Földközi-tengeren, és korábban csak a Baltikum térségében volt tapasztalható.
„Lehetséges az incidens kockázata, és amikor ilyesfajta incidens történik, sose lehet tudni, mi lesz a kimenetele”- hangoztatta.
Megjegyezte, a Földközi-tenger egyébként is „háborgó” térségnek számít a partján fekvő országok gazdasági forrásokért folytatott állandó versengése miatt, valamint az emberkereskedelem, csempészet és más illegális tevékenységek következtében. „Ezért folyamatos ellenőrzésre van szükség” – jelentette ki.
Enrico Credentino hozzátette, problémát jelent a Földközi-medence déli partján fekvő országok fegyverkezése is. Példaként Algériát említette, mely Olaszországtól, Franciaországtól és Németországtól hajókat vásárol, Oroszországtól pedig Kalibr-rakétákkal felszerelt tengeralattjárókat.
Elmondta, az olasz haditengerészet naponta 10 ezer hajót azonosít és ellenőriz átlagban a partoktól távol is. A munkában hatvankét nagyobb hadihajó vesz részt, valamint a nemzeti felderítés két további vizi járműve. A vezérkari főnök hozzátette, nagyobb költségvetési támogatás szükséges a haditengerészet légvédelmi eszközökkel való felszerelésére, és a legénységi létszám növelésére.

Német alkancellár: Putyin nem győzött az „energiaháborúban”

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem győzött az Európa ellen indított „energiaháborúban” – jelentette ki Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter csütörtökön.

A Zöldek politikusa az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta eltelt egy év energiapiaci fejleményeit értékelve az ntv hírtelevíziónak azt mondta, hogy „ha úgy vesszük, hogy Putyin egy energiaháborúval akarja térdre kényszeríteni Németországot és Európát, akkor ki kell jelentenünk, hogy Putyin mindenesetre nem győzött”.
Ugyanakkor „korai lenne azt állítani, hogy mi győztünk, mert még mindig érzékeny helyzetben vagyunk” – tette hozzá Habeck.
Kifejtette, hogy az energiaellátás biztonságával összefüggő folyamatok ellenőrizhetővé váltak, és az ország sokkal jobban vészeli át a telet, mint ahogy az évszak elején gondolni lehetett. Az infrastruktúra fejlesztésével ugyan van még munka, és a beszerzési forrásokat is stabilizálni kell, „de nagyon jól állunk” – mondta a miniszter.
Arra a kérdésre, sikerült-e megakadályozni, hogy az orosz elnök németországi energiaeladásokból származó pénzt használjon fel az Ukrajna elleni háború finanszírozására, azt mondta, hogy „ezt így még nem lehet kijelenteni”, mert német cégek ugyan már nem vásárolnak orosz gázt, de meglehet, hogy cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó külföldi terminálok révén jut még valamennyi Németországba.
A legfontosabb a kőolaj árának csökkentése, mert az összes ismert adat alapján ez sújtja leginkább Oroszországot – tette hozzá Robert Habeck az orosz olaj kereskedelmére bevezetett nemzetközi és EU-s korlátozásokra utalva.
Az infláció és az energia árának németországi emelkedéséről szólva hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni háborúval összefüggő drágulás már enyhül, és várhatóan 2024 tavaszára az inflációt is sikerül „visszanyomni normális szintre”.
A következő, ősszel kezdődő fűtési szezonnal kapcsolatban elmondta, hogy a földgázellátásban a kiinduló helyzet sokkal jobb, mint tavaly, mert a fölgáztárolók valószínűleg nagyjából 60 százalékos töltöttséggel zárják a tavaszig tartó 2022-2023-as szezont – szemben az egy évvel korábbi 25 százalék körüli szinttel -, és időközben több LNG-terminált is építettek. Ugyanakkor az orosz gázimport leállt, és a folyamatok alakulását az időjárás és a fogyasztói magatartás is nagyban meghatározza – fejtette ki a politikus, megjegyezve, hogy továbbra is takarékos földgázfelhasználásra, a fogyasztás visszafogására van szükség.
Németország az ukrajnai háború előtt a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy az Ukrajna elleni támadás miatt Oroszországgal szemben bevezetett EU-s büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
A kormányzati adatok szerint az orosz import kiesését sikerül ellensúlyozni a diverzifikációval, új beszerzési források bevonásával. Az első számú importpartner – azaz Oroszország – helyére Norvégia lépett, és alig egy év alatt felépítették az ország első három tengeri LNG-terminálját.
A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) csütörtöki jelentése szerint a földgázellátás stabil, a tárolók töltöttsége 71,43 százalékos, és a fogyasztás az időjárási hatásoktól megtisztított adatok alapján az utóbbi héten 15,3 százalékkal csökkent a 2018-2021-es időszak átlagához képest.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! Egy éve már. Egy éve tart a kegyetlen öldöklés, mely megváltoztatta az egész világot…

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine