Az orosz-ukrán háború 365. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhatvanötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Vlagyimir Putyin: Oroszország továbbfejleszti nukleáris triádját

Oroszország idén tovább fejleszti nukleáris triádját, a hatóságok továbbra is prioritásként kezelik Oroszország védelmi képességeinek megerősítését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, a haza védelmezőjének ünnepe alkalmából a fegyveres erők aktív és veterán tagjaihoz intézett köszöntőjében.

Putyin szerint a korszerű, hatékony hadsereg és haditengerészet Oroszország biztonságának és szuverenitásának, stabil fejlődésének és jövőjének záloga, ezért, mint korában is, Moszkva prioritásként fogja kezelni a védelmi képességek megerősítését. Emléketetett rá, hogy idén várható a Szarmat új interkontinentális rakétarendszer nehézrakétákkal ellátott indítóállásainak hadrendbe állítása, folytatódik a Kinzsal hiperszonikus komplexum sorozatgyártása, és a Cirkon tengeri hiperszonikus rakéták tömeggyártása. Közölte, hogy az orosz haditengerészet az elkövetkező években három újabb nukleáris meghajtású tengeralattjáró cirkálóval bővül.
Mint mondta, Oroszország a valós harci tapasztalatokból kiindulva fejleszti fegyveres erőinek valamennyi összetevőjét, javítani fogja a kiképzési rendszert, és folytatja a csapatok új fegyverekkel, köztük új csapásmérő rendszerekkel, felderítő és kommunikációs eszközökkel, drónokkal és tüzérségi rendszerekkel való felszerelését.
Az elnök szerint az orosz ipar gyorsan növeli a hagyományos fegyverek teljes körének gyártását, és elsajátítja a haderőnemek számára ígéretes modellek sorozatgyártását.
„Oroszország győzelmének kulcsa a nép elpusztíthatatlan egységében rejlik – hangoztatta Putyin, hozzátéve, hogy az emberek bíznak a fegyveres erőkben, és milliók segítik a fronton harcolókat.
Kifejezte háláját a veteránok nemzedékeinek, akiknek hagyományait a jelenlegi fegyveres erők tagjai ápolják.
„A különleges hadműveletben részt vevő orosz katonák bátran harcolnak az ukrajnai neonácizmus ellen, és megvédik az oroszokat az ország történelmi területein” – hangoztatta az orosz elnök.

Visszatért ukrajnai missziójából a lengyel tűzszerészkontingens

Visszatért öt hónapos ukrajnai missziójából az a 98 fős lengyel humanitárius rendőrkontingens, amely az orosz fegyveres erők korábbi műveleti térségeiben maradt robbanóanyagok semlegesítésével foglalkozott – közölte szerda este Jacek Siewiera, a lengyel Belbiztonsági Iroda főnöke.

A TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízió szerint az eddig titokban tartott misszió célja az ukrán hatóságok támogatása volt a civilek lakta területek aknamentesítésében, és az ott maradt robbanóanyagok semlegesítésében.
A lengyel tűzszerészek ezáltal többszáz ember életét mentették meg – írta Siewiera közösségi honlapján.
A TVP Info a Visegrad24 angol nyelvű Twitter közösségi honlapot idézi, amely szerint Ukrajna az Európai Unió terrorelhárítási egységeit tömörítő ATLAS hálózathoz fordult egy ilyen misszió kiküldését kérve, s a kérésre csak Lengyelország adott pozitív választ.
A lengyel kontingens tagjait csütörtök délben Andrzej Duda lengyel elnök fogadja, állami kitüntetéseket ad át nekik.

1,6 millió ukrán talált menedéket lengyel családoknál

A háború kitörése óta 1,6 millió ukrán talált menedéket lengyel családoknál – közölte csütörtökön a lengyel közszolgálati rádióban Pawel Szefernaker lengyel belügyminiszter-helyettes.

Szefernaker aláhúzta: a társadalom menekültek iránti szolidaritásának köszönhetően Lengyelországban nem kellett menekülttáborokat létesíteni, létrejöttek viszont átmeneti tömegszállást nyújtó humanitárius központok, amelyek az elmúlt év folyamán félmillió embert fogadtak, jelenleg mintegy 80 ezer ember tartózkodik ezekben a létesítményekben.
Az ukrajnai menekültek gyorsan beilleszkednek Lengyelországban, a hazájukban zajló orosz agresszió ellenére normális életet szeretnének élni – mondta a miniszterhelyettes. Közlése szerint 1,5 millió ukrán állampolgár kapott lengyel személyazonosító számot (PESEL), amely hivatalos ügyintézést, cégalapítást is lehetővé tesz.
A lengyel határőrség csütörtöki adatai szerint az ukrajnai háború kitörése óta mintegy 10 millióan érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, Ukrajna felé pedig több mint 8 millióan lépték át a határt.
A lengyel hatóságok a PESEL alapján igyekeznek megállapítani azon ukránok számát, akik Lengyelországban maradtak, vagyis nem tértek vissza hazájukba, illetve nem utaztak el harmadik országba. Szefernaker azonban a csütörtöki interjúban megjegyezte: a személyazonosító számmal rendelkező ukránok közül is vannak olyanok, akik visszatértek hazájukba, így jelenleg mintegy 1,3 millióra becsülik azok számát, akik hosszabb lengyelországi tartózkodásra készülnek.
A menekültek körében végzett felmérésekre hivatkozva Szefernaker közölte: mintegy 80 százalékuk önállósodott, vagyis mukát talált, iskoláztatja gyermekeit. A lengyel állam támogatást nyújt a többgyermekes anyáknak, valamint a beteg, idős, fogyatékkal élő ukrán állampolgároknak – emlékeztetett.
A lengyel elnök által januárban aláírt törvénymódosítás értelmében a humanitárius központokban élő, Lengyelországban 120 napnál hosszabb ideig tartózkodó, munkaképes ukránok március 1-től a költségek 50 százalékával járulnak hozzá ellátásukhoz, május elsejétől pedig – a lengyelországi tartózkodás 180. napját meghaladóan – 75 százalékkal kell hozzájárulniuk a költségekhez.

Orosz védelmi tárca: ukrán fegyveres provokáció készül Moldovában

Az ukrán fegyveres erők egységei hamarosan provokációt hajthatnak végre a szakadár Dnyeszter menti terület ellen az Azov fegyveres alakulat bevonásával -közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

„A rendelkezésre álló információk szerint a kijevi rezsim a közeljövőben fegyveres provokációt készít elő a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság ellen, amelyet az ukrán fegyveres erők alegységei hajtanak végre, köztük az Azov nacionalista formáció bevonásával” – írják a tárca által kiadott tájékoztatóban.
A moszkvai védelmi minisztérium szerint az ukrán beavatkozás ürügyéül a Dnyeszter menti területen állomásozó orosz csapatok állítólagos támadása fog szolgálni.
„Az invázióban részt vevő ukrán diverzánsok az Oroszországi Föderáció katonáinak egyenruhájába lesznek átöltöztetve” – olvasható a közleményben.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy élénk figyelemmel kíséri a helyzetet Ukrajna és Dnyesztermente határán, és készen áll arra, hogy reagáljon a helyzet bármilyen alakulására.
A Moldovához tartozó Dnyeszter-mellék területén orosz békefenntartó erők állomásoznak, amelyek 1992 óta felügyelik a Szovjetunió szétesésekor kirobbant polgárháborút lezáró fegyvernyugvás betartását, másrészt orosz őrség őrzi a Cobasna községben lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított raktárakat, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és hatástalanítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor félbeszakadt.

Az ENSZ főtitkára elítélte Oroszországot a háború első évfordulójának közeledtével

Elítélte Oroszországot az ukrajnai háború miatt az ENSZ főtitkára szerdán, amivel egy időben a szervezet közgyűlése kétnapos rendkívüli ülést kezdett a békét sürgető határozati javaslatról.

Antonio Guterres a közgyűlési vitát megnyitó beszédében hangsúlyozta: Oroszország nem érheti el célját erő alkalmazásával, és reményét fejezte ki, hogy – amennyiben Moszkva elszigeteltséget érez – eljön egy pont, amikor a nyomás akkora lesz rajta, aminek már nem tud ellenállni. A diplomata úgy fogalmazott, hogy „ez az invázió egy támadás a közös lelkiismeret ellen is”, az egyéves évfordulót pedig gyászos mérföldkőnek nevezte Ukrajna és a nemzetközi közösség számára.
Az ENSZ Közgyűlése a kétnapos vita után, a háború első évfordulójának előestéjén, csütörtökön szavaz az Ukrajna által előkészített határozati javaslatról, amelyet kedd délutánig 68 ország biztosított támogatásáról. A dokumentum – a megfogalmazás szerint – „igazságos és tartós békét” sürget Ukrajnában.
Az Egyesült Államok ENSZ nagykövete kedden egy sajtóeseményen azt mondta, hogy a dokumentum támogatása kifejezetten a békéről szól és nem nagyhatalmi versengésről, választásról az Egyesült Államok és Oroszország között. Linda Thomas-Greenfield ugyanakkor hozzátette, hogy a háborút egyedül Oroszország fejezheti be – akár azonnal – azzal, hogy kivonja csapatait Ukrajnából és tárgyalóasztalhoz ül.

Orbán Viktor: ennek a háborúnak nem lehet győztese

Ennek a háborúnak nem lehet győztese – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Balatonfüreden a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent beszámoló szerint.

Azt írták, a kormányfő, a Fidesz elnöke a szombati évértékelő beszédét követően szerdán a Fidesz-KDNP-frakciószövetség tagjaihoz szólt Balatonfüreden az Országgyűlés hamarosan kezdődő tavaszi ülésszaka előtt, és beszédében „egyértelmű, világos alapokat” fektetett le a következő időszakra.
A cikk szerint Orbán Viktor elmondta a frakciótagoknak, hogy a kormány a háromnapos kihelyezett ülésen, Sopronban megvitatta, kell-e módosítani a háborúhoz való magyar hozzáálláson, és a kormány arra a döntésre jutott, hogy nem kell, mert a magyar nemzeti érdek ma is azt kívánja, hogy az ország maradjon ki ebből a háborúból.
A magyar emberek így döntöttek áprilisban, nem szállítunk fegyvert, nem csatlakozunk semmilyen háborús koalícióhoz – emelte a miniszterelnök a beszámoló szerint.
A Magyar Nemzet értesülései szerint Orbán Viktor felszólalásában hangsúlyozta: nem szurkolunk senkinek, mert ennek a háborúnak nem lehet győztese.
„Véleménye szerint nem győzhet Oroszország, mert Ukrajna mögött felsorakozott az egész nyugati világ. Oroszország pedig atomhatalom, és egy atomhatalmat nem lehet sarokba szorítani, mert atomháborút robbanthat ki” – olvasható a cikkben.
A lap közölte, a kormányfő újra megerősítette, hogy az egyetlen erkölcsileg helyes pozíció a háborúban a Fidesz-KDNP állásfoglalása, mert életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet, ezért azonnal tűzszünet kell és béketárgyalások kellenek.
Orbán Viktor értékelése szerint Európa az elmúlt egy évben meggyengült, mert a Biden-adminisztráció korlátlanul érvényesíti az érdekeit Brüsszelben az európai érdekek rovására.
A háborúra adott válaszok, a „szankciócunami” elkezdte gyengíteni az európai gazdaságot, miközben az olcsó energiában gazdag Amerikát mindez meg sem érinti – idézték a kormányfőt.
A beszámoló szerint a miniszterelnök végül arról beszélt, hogy gyengülni kezdett Európa katonai ereje is, mert a háború az európai hadseregek készleteit csökkentette, pótlásukról azonban nem gondoskodtak.
A cikkben úgy összegezték: Orbán Viktor szerint Európa alig egy év alatt elvesztette függetlenségét, gazdasági és katonai erejét. Ebben a helyzetben Magyarországnak a saját érdekeit kell képviselnie, mert akkor kerülhet ki sértetlenül és megerősödve a háborús időszakból.
Hozzátették, a kormányfő szerint ehhez három dolgot kell megtenni: meg kell védeni Magyarország függetlenségét, ami azt jelenti, hogy meg kell védeni a békepárti álláspontot a Biden-adminisztrációval és Brüsszellel szemben. A második pontként idézték, hogy meg kell őrizni a magyar gazdaság erejét, az infláció ellen kell háborút indítani, meg kell védeni a munkahelyeket és a családokat, valamint az időseket, illetve a munkából élőket. A cikk a harmadik pontként hivatkozott arra, hogy erősíteni kell Magyarország katonai erejét, „hiszen a békéhez erő kell”.
Beszámoltak arról is, hogy Orbán Viktor beszédében megerősítette: az inflációt Brüsszel szabadította Európára, köztük Magyarországra is.
„A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig a brüsszeli szankció. A szankciókkal Oroszországot célozták meg, de Európát találták el” – jelentette ki a cikk szerint a miniszterelnök.
Úgy folytatta: a szankciós infláción Oroszország és a nyugati multik kerestek nagyon sokat, hiszen 2022-ben az előrejelzések szerint a világ olaj- és gáziparának profitja 500 milliárdról 834 milliárd dollárra nőtt.
Orbán Viktor beszédében világossá tette, hogy extraprofit jelenik meg a hazai energiavállalatoknál, bankoknál, a kereskedelmi multiknál, a gyógyszercégeknél. Ebből a pénzből van a rezsivédelmi alap, ebből tudják fenntartani a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás erejéig – írta a lap, amelynek információi szerint a kormányfő leszögezte: „mi nem nézzük tétlenül az extraprofit keletkezését, elvesszük és visszaadjuk az embereknek”.
A politikai szezon indítására kitérve közölték: Orbán Viktor beszédében a Fidesz-KDNP ellenfeleinek nevezte „a háborúpárti nemzetközi érdekcsoportokat, amelyek a Biden-adminisztrációból, a háborúpárti brüsszeli bürokratákból és háborúpárti politikusokból állnak, a Gyurcsány vezette dollárbaloldalt, amit Orbán Viktor szerint kilóra megvettek, és csak azt teszik, amit a megbízóik kérnek”. Harmadik csoportként pedig a nemzetközi spekulánsokat nevezte meg, akik a háborús időkben haszonra akarnak szert tenni.
A kormányfő beszédét azzal zárta, hogy a Fidesz-KDNP-szövetséget az elmúlt években nem tudták megtörni, mert helyén volt a szívük. „Szavai szerint 2023-ban is azt várja el képviselőtársaitól, amit eddig is: szorgalmat, csapatszellemet és bátorságot” – írta a Magyar Nemzet.

A román elnök önmérsékletre intette az Ukrajnát bíráló román politikusokat

A román államfő országa eltökélt támogatásáról biztosította Ukrajnát és Moldovát, ugyanakkor visszafogottságra intette azokat a román politikusokat, akik a Duna-deltát veszélyeztető hajóút építése miatt bírálják Ukrajnát.

A NATO keleti szárnyának országait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) lengyelországi csúcstalálkozóját követően Klaus Iohannis Románia varsói nagykövetségén tartott – a bukaresti hírtelevíziók által élőben közvetített – sajtóértekezletet. Ezen beszámolt arról, hogy a – Joe Biden amerikai elnök részvételével megtartott – tanácskozáson Románia további eltökélt támogatásáról biztosította Ukrajnát az orosz agresszióval szemben. A román elnök azonban ismét elhárította országa konkrét (katonai) segítségnyújtásának mibenlétét firtató újságírói kérdést: szerinte most fontosabb cselekedni, a „háború után majd többet lehet beszélni”.
Azokra a kérdésekre, amelyek a Duna-deltán keresztül vezető, Ukrajna számára új fekete-tengeri kijáratot biztosító hajóútra vonatkoztak, Iohannis azt mondta: jogos a delta élővilágát féltő aggodalom, de ebben az esetben szerinte inkább feltűnésre vágyó politikusok hangulatkeltéséről van szó, akiket nem annyira a környezetvédelem, mint inkább a jövő évi romániai választások foglalkoztatnak.
Leszögezte: Ukrajna eddig is rendszeresen végzett kotrási munkálatokat az úgynevezett Bisztroje-csatornán, és Kijev most is azt állítja, hogy csak karbantartásról, nem a hajóút mélyítéséről van szó. Ezt ellenőrizni fogják, de ilyen ügyekben előbb a szakértőknek kellene állást foglalniuk, nem a politikusoknak – tette hozzá a jobboldali államfő a kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokratáknak, a Bisztroje-botrányt kirobbantó Sorin Grindeanu szállításügyi miniszternek és a témában meglehetősen harcias kijelentéseket megfogalmazó Marcel Ciolacu házelnöknek üzenve.
Iohannis szerint ebben a kényes, háborús helyzetben főleg Moszkvában örülnének annak, ha feszültté válna az ukrán-román viszony és a román lakosság körében csökkenne Ukrajna támogatottsága. Arra a kérdésre, hogy vajon a májusban esedékes kormányfőcsere után (amikor a koalíciós megállapodás szerint Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök átadja majd helyét Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnöknek) megváltozhat-e a román állam Ukrajnát támogató politikája, Iohannis leszögezte: ameddig ő az ország elnöke, addig ez nem fordulhat elő.

Ukrán főügyész: a bucsai háborús bűnökben vétkes orosz katonákat azonosítottak

Az ukrán rendfenntartók már 91 orosz katonát azonosítottak, akik bűncselekményekben vettek részt a kijevi régióban található Bucsa városában – közölte Andrij Kosztyin ukrán főügyész szerdán, amerikai kongresszusi képviselőkkel a helyszínen tett látogatása alkalmával.

Kosztyin szavai szerint folyamatban van az összes érintett bíróság elé állítása. Azt mondta, hogy a megszállás alatt az orosz hadsereg több mint kilencezer háborús bűncselekményt követett el a kijevi régió bucsai járásában, aminek következtében több mint 1700 civil halt meg, ebből mintegy hétszázan Bucsában.
A főügyész sajtótájékoztatóján kifejezte meggyőződését, hogy még az idén kihirdetik a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészi hivatala által kezdeményezett, az ukrajnai orosz háborús bűnök ügyében indult nyomozás első eredményeit. Hozzátette, hogy az oroszok által Ukrajnában elkövetett háborús bűntettek döntő többségét – mintegy 99 százalékát – ukrán bíróságok fogják megvizsgálni, a nemzetközi intézmények „kiegészítő szerepet töltenek be”.
Emellett Kosztyin bejelentette, hogy néhány héten belül megnyílik a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának kirendeltsége Kijevben, és valamivel később részlegeket nyitnak a frontvonalhoz közeli városokban is.
A főügyész szerint az orosz hadsereg céltudatosan rombolja Ukrajnában a létfontosságú polgári infrastruktúrát, mint mondta, eddig 112 – főként energetikai – objektumra 255 csapást mértek. Szavai szerint az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta több mint 81 ezer polgári létesítmény pusztult el vagy rongálódott meg, köztük 62 ezer lakóépület, több mint 2300 oktatási és nevelési, valamint legalább 450 egészségügyi intézmény. Hangsúlyozta: a főügyészség úgy tekinti, hogy ezeknek a támadásoknak a célja lakhatatlan körülmények szándékos megteremtése, és ez megfelel a népirtás egyik, az ENSZ által meghatározott formájának.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy két orosz szabotázs- és felderítőcsoportot fedeztek fel Harkiv térségében, egyiküket az ukrán erők visszaszorították Oroszországba.
A nap folyamán az ukrán légierő tíz csapást mért az orosz támadók bázisaira, a rakéta- és a tüzérségi csapatok pedig két ilyen területet találtak el – írta a vezérkar. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg kilenc rakétát indított, ebből négyet Harkiv városára lőtt ki, továbbá tíz légicsapást intézett és több mint húsz támadást hajtott végre rakéta-sorozatvetőkkel.

Bukaresti Kilencek: meg kell erősíteni a NATO jelenlétét a szövetség keleti szárnyán

A Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai ragaszkodnak a NATO jelenlétének további erősítéséhez a szövetség keleti szárnyán – áll a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok szerdai varsói csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatban.

A lengyel elnöki hivatal honlapján közzétett dokumentum Oroszországot nevezi meg az észak-atlanti közösséget érő „legkomolyabb és közvetlen” fenyegetésnek. A csúcstalálkozó résztvevői leszögezték: a NATO „határozottan, egységes és felelősségteljes módon” reagált Ukrajna orosz megtámadására.
Hangsúlyozták, hogy a NATO védelmi szövetség, és az euroatlanti biztonság alappillérének nevezték a kollektív védelemről szóló 5. cikket. Kifejezték szándékukat, hogy a Vilniusban rendezendő júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt erősíteni fogják „elrettentő és védelmi pozícióikat a teljes keleti szárnyon a Balti-tengertől a Fekete-tengerig”.
Leszögezték továbbá: várják Finnország és Svédország gyors NATO-csatlakozását.
A nemzetközi jogra hivatkozva hangsúlyozták Ukrajna jogát az orosz agresszióval szembeni védekezéshez és az Oroszország által megszállt területek visszaszerzéséhez a nemzetközileg elfogadott határokon belül. Bejelentették Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek további támogatását, „amíg erre szükség lesz”.
Hangsúlyozták: az Ukrajnában elkövetett háborús bűntettekért felelős személyeket felelősségre fogják vonni. Kifejezték eltökéltségüket az Oroszországra helyezett nemzetközi nyomás fenntartására, és elítélték mindazon államokat – közülük egyedül Fehéroroszországot nevezték meg -, amelyek „aktív módon elősegítik az Ukrajnával szembeni orosz támadó háborút”.
Határozott támogatásukat fejezték ki Ukrajna euroatlanti törekvései iránt, és készségüket nyilvánították az olyan, a „Kreml destabilizáló és káros befolyásának kitett” partnerekkel folytatott közeli együttműködésre, mint amilyen Moldova, Georgia és Bosznia-Hercegovina.
Aláhúzták az euroatlanti egységet, és bejelentették: folytatják erőfeszítéseiket a béke, a biztonság és a stabilitás előmozdítására az egész euroatlanti térségben.
A dokumentum fő téziseit Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke foglalta össze sajtóértekezletén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: nem volt észlelhető lényegesebb véleménykülönbség a csúcs résztvevői között, mind a kilenc térségbeli vezető, valamint a csúcstalálkozón különvendégként részt vevő Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára „a minél mélyebb további együttműködés” fontosságát húzták alá.
Joe Biden hétfő este kezdődött lengyelországi látogatása zárónapján vett részt a B9 csúcstalálkozóján, melynek befejezése után hazautazott.

A horvát elnök hitetlenkedve és félelemmel követi az ukrán háború fejleményeit

Zoran Milanovic horvát elnök szerdán újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy „hitetlenkedve és félelemmel” követi az ukrán háborút, amelynek árát a „szerencsétlen nép” fizeti meg, nem „holmi New York-i hipszterek vagy gazdag oroszok”.

„Az első naptól fogva rémülettel és félelemmel kommentálom az eseményeket” – fogalmazott.
Rámutatott: pénteken lesz egy éve, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen.
„Egyszerűen nem hiszem el, hogy ez megtörténik, és hogy ebbe az irányba halad” – mondta az elnök, hozzátéve: már egy éve arról beszél, hogy ki a felelős ezért a konfliktusért, és kinek mit kellett volna tennie, de többé nem teszi.
„Aki gondolkodik, az megértette, aki nem, az továbbra is ismételni fogja azokat a mantrákat, amelyeket a Daily Telegraphból, vagy a CIA, illetve a KGB tájékoztatóiból másolt ki” – húzta alá.
Kiemelte: ő egy kis ország elnöke, aki bár nem közvetlenül, de valamilyen módon megpróbált fellépni az ellen, ami most folyik, mert „rettenetesen veszélyes és ellenőrizetlen”.
„Egyesek Európában az érzelmek és a gyűlölet teljes töltetével közelítik meg az ukrajnai konfliktust” – fogalmazott.
Végezetül megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy az ukrajnai konfliktus „amerikai és orosz háború”, és végül Washington és Moszkva között születik megállapodás.

Spanyolország hat Leopard 2 harckocsit küld Ukrajnának

Spanyolország hat Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának várhatóan március végén vagy április elején – közölte Margarita Robles védelmi miniszter a spanyol parlamentben szerdán Madridban.

Mint mondta, a járművek egy nemzetközi zászlóaljba kerülnek majd a többi ország által küldött Leopard 2 harckocsival együtt. Számuk tovább növelhető, amennyiben arra szükség lesz és a szövetségesek kérik – tette hozzá.
A hat harckocsi javítását már megkezdték a Santa Bárbara Sistemas nevű vállalat sevillai telephelyén. Az eredetileg Németországtól, használtan vásárolt járművek egy évtizede álltak a spanyol szárazföldi erők zaragozai katonai bázisának raktárában.
Ugyanebben a hadászati központban a múlt héten ötven ukrán katona kiképzése kezdődött meg, közülük negyvenen a harckocsi használatát, tízen pedig a karbantartását tanulják meg. Oktatásukat szimulátoros gyakorlattal is kiegészítik.
A tervek szerint a kiképzés egyidőben fejeződik be a tankok javításával és felkészítésével.
Margarita Robles a parlamentben beszámolt arról is, hogy Spanyolország a háború elmúlt egy éve során 54 katonai transzporttal segítette Ukrajnát, ezekkel egyebek mellett mentőautókat, üzemanyagot, katonai védőfelszereléseket, téli ruházatot, lőszert, lőfegyvert, C-90-es rakétavetőket, Aspide légelhárító üteget, Hawk és Mistral rakétákat küldtek.
Emellett Spanyolország az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukraine) keretében több turnusban fogadott már ukrán katonákat kiképzésre.
A toledói katonai akadémián precíziós lövészetet, improvizált robbanószerkezetek elleni védelmet és aknamentesítést oktattak nekik, egy almeríai műveleti központban tarackkezelést tanultak, a zaragozai légi bázison pedig az Aspide légelhárító rendszer használatát sajátították el.

Joe Biden: sérthetetlen a NATO alapszerződésének 5. cikke

Szent és sérthetetlen a NATO alapszerződésének 5. cikke – hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök szerdán Varsóban, a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján.

Az egyébként zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések elején, a média jelenlétében elhangzott felszólalások keretében Biden felidézte: a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg.
„Most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk” – utalt az elnök az Ukrajna ellen tavaly február 24-én megindított orosz támadásra, majd aláhúzta: a NATO egyre szolidárisabb és egységesebb.
„Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik” – fordult Biden a varsói B9 csúcstalálkozón részt vevő államok képviselőihez. Szentnek és sérthetetlennek nevezte a kollektív védelemről szóló 5. cikket, amely – mint mondta – elkötelezettséget jelent minden nemzet, minden NATO-tagállam iránt.
A NATO elrettentő képességeinek további fejlesztését szorgalmazva, Biden hangsúlyozta: nemcsak Ukrajna szabadságáról, hanem annál általánosabban felfogott szabadságról is van szó.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára felszólalásában kijelentette: egy évvel Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindítása után „látjuk, hogy Putyin nem békére, hanem további háborúzásra készül”. Ezért meg kell erősíteni a Kijevnek nyújtott támogatást, megadni Ukrajnának mindazt, ami szükséges a megmaradásához – fűzte hozzá.
Leszögezte: nem lehet tudni, mikor ér véget a háború. „De ha majd véget ér, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a történelem nem fog megismétlődni” – folytatta. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Oroszország „kiragadja magának az európai biztonság újabb és újabb szeleteit”.
Ebben az összefüggésben sorolta „az utóbbi évek annektáló háborúiban észlelhető orosz eljárási modell” állomásait – a 2008-as georgiai konfliktust, a Krím elcsatolását és a Donyec-medence elfoglalását 2014-ben, majd a tavaly elindított teljes körű ukrajnai inváziót.
Biden és Stoltenberg a csúcstalálkozó különvendégei voltak. Az értekezlet szervezőiként a B9 soros elnökségét képviselő Zuzana Caputová szlovák elnök, valamint Andrzej Duda lengyel és Klaus Iohannis román elnök szólalt fel.
Caputová „az eddiginél is erősebb transzatlanti egység bizonyítékának” nevezte Biden varsói jelenlétét.
Iohannis, aláhúzva Ukrajna támogatásának és a NATO keleti szárnya további erősítésének fontosságát, elmondta: Oroszország „agresszív módon viselkedik”, ez szerinte nemcsak Ukrajnában, hanem Moldovában és Georgiában is észlelhető.
Duda közölte: a B9-es varsói találkozó célja a Vilniusban rendezendő júliusi NATO-csúcsértekezlet előtti egyeztetés, mely lehetséges közös lépésekről, Ukrajna támogatásának további módozatairól szól.
Biden a hétfő este kezdődött lengyelországi látogatása zárónapján vett részt a B9 csúcstalálkozóján.
Az amerikai elnök a varsói Marriott szálloda elnöki lakosztálya szomszédságában átmenetileg létesített házikápolnában részt vett a hamvazószerdai szertartáson is – erről Wieslaw Dawidowski lengyel Ágoston-rendi szerzetes, teológiadoktor számolt be Facebook közösségi honlapján.

Vlagyimir Putyin: új határokat ér el az orosz-kínai együttműködés

Folyamatosan fejlődnek az Oroszország és Kína közötti kapcsolatok, és új határokat érnek el – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor szerdán Moszkvában fogadta Vang Ji kínai államtanácsost, a Kínai Kommunista Párt (KKP) Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság Külügyi Bizottságának igazgatóját.

„Az orosz-kínai kapcsolatok úgy alakulnak, ahogyan azt a korábbi években terveztük, minden halad, fejlődik. Új határokat érünk el” – mondta az orosz államfő.
Az alkalommal élve Putyin üdvözletét küldte „barátjának, Hszi Csin-ping elvtársnak”, a Kínai Népköztársaság elnökének. Elmondta, hogy a korábbi megbeszélés értelmében Oroszországba várja őt.
A KKP októberi kongresszusára utalva, amelyen Hszit a harmadik ciklusra is megválasztották a párt vezetőjének, Putyin azt hangoztatta, hogy Kínában nagyon fontos belpolitikai események zajlottak, amelyek kétségtelenül hozzájárultak az ország megerősítéséhez és a Kínai Kommunista Párt terveinek megfelelő fejlődés feltételeinek megteremtéséhez.
„A nemzetközi kapcsolatok ma bonyolultak. A kétpólusú rendszer összeomlása óta nem javultak, sőt, épp ellenkezőleg, még kiélezettebbé váltak” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.
„Ebben a tekintetben a Kínai Népköztársaság és az Oroszországi Föderáció közötti együttműködés a nemzetközi színtéren, amint azt már többször hangsúlyoztuk, nagyon fontos a nemzetközi helyzet stabilizálása szempontjából” – tette hozzá.
Az orosz államfő méltatta az orosz-kínai együttműködést a nemzetközi kapcsolatokban és Vang Ji személyes hozzájárulását ehhez. Köszönetét és elismerését fejezte ki a kínai külügyminisztérium munkatársainak is.
Putyin pozitívan értékelte a két ország együttműködését a humanitárius szférában, valamint a nemzetközi szervezetekben, így az ENSZ-ben, a BRICS-országok tömörülésében, és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben.
A kínai vendég egyebek között rámutatott, hogy Moszkva és Peking kapcsolatai nem irányulnak harmadik országok ellen, nincsenek kitéve harmadik felek nyomásának. Mint mondta, a viszonyrendszer erős alapokon áll mind a gazdaság, mind a politika, mind a kultúra viszonylatában.
Vang Ji rámutatott, hogy kínai-orosz kapcsolatok a nemzetközi nyomás ellenére is folyamatosan fejlődnek.
„Kína kész együttműködni Oroszországgal a stratégiai eltökéltség fenntartása, a kölcsönös politikai bizalom elmélyítése, a stratégiai együttműködés megerősítése, a gyakorlati együttműködés kiterjesztése, a két ország jogos érdekeinek védelme, valamint világszerte a béke és a fejlődés előmozdításában való konstruktív szerepvállalás érdekében ” – idézte a kínai külügyminisztérium Vangot.
Az ukrajnai háborúról az államtanácsos azt mondta: „Kína, mint korábban, továbbra is objektív és tisztességes álláspontot fog képviselni az ukrán kérdésben”.
Vang azt ígérte, hogy Peking konstruktív szerepet fog játszani a válság politikai rendezésében. Mint mondta, Kína nagyra értékeli Oroszország készségét az ukrán válság tárgyalásos rendezésére.
Orosz sajtóértesülések szerint a kínai elnök május elején tehet eleget orosz hivatali partnere moszkvai meghívásának. Hszi Csin-ping decemberben Pekingben fogadta Dmitrij Medvegyevet, a kormányzó Egységes Oroszország párt vezetőjét.
Vang Jit mostani moszkvai látogatása során előzőleg Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Szergej Lavrov külügyminiszter is fogadta. Marija Zaharova külügyi szóvivő elmondta, hogy Vang és Lavrov megvitatta az ukrajnai válságot, és az orosz miniszter méltatta az ügyben Peking által képviselt „kiegyensúlyozott” álláspontot. Az orosz diplomáciai tárca szerint a kínai rendezési tervet a felek nem vitatták meg.

Polgármester: az orosz erők ismét lőtték Harkivot, áldozatok

A szerda reggeli légiriadó idején több robbanás rázta meg a kelet-ukrajnai Harkivot, az orosz támadásnak eddig két sérültje lett a polgári lakosok közül – közölte Ihor Terehov, a város polgármestere.

Oleh Szinyehubov megyei kormányzó hozzátette, hogy az orosz erők infrastrukturális létesítményekre mértek csapást. A harkivi polgármester információi szerint négy csapás érte a megyeszékhelyt.
Az orosz megszállás alá került Donyeck megyei Mariupolban úgyszintén robbanások történtek a kikötőben, ahol az orosz csapatok lőszert tárolnak – számolt be a városi tanács, hozzátéve, hogy ezután orosz repülőgépek emelkedtek az égbe.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy a keleti fronton szerdán jelentősen megerősödött az orosz légierő aktivitása. „Vadászgépekről, egyéb támadó repülőgépekről és helikopterekről van szó, amelyek támogatják az orosz szárazföldi erők rohamműveleteit bizonyos irányokban” – fejtette ki.
Ugyanakkor Ihnat szerint ez nem számít rendkívülinek. „Háború zajlik, az ellenség régóta aktívan használja a rendelkezésére álló légierőt a megszálló szárazföldi erők kelet-ukrajnai műveleteinek támogatására. Előző nap kevesebb repülést hajtottak végre, valószínűleg a kedvezőtlen időjárási közülmények miatt” – jegyezte meg.
A Harkiv elleni reggeli támadással kapcsolatban a légierő szóvivője kifejtette, hogy az orosz csapatok Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekből nyitottak tüzet a városra.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy lapinterjúban elmondta: a várt nagyszabású orosz offenzíva már folyik, de nagyon alacsony intenzitással, ami miatt sokak számára még nem érzékelhető. Kiemelte: az orosz erők elé azt a stratégiai feladatot tűzte ki a moszkvai vezetés, hogy március 31-ig érjék el Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határait.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Facebookon arról írt, hogy Kijev várakozásai szerint hamarosan megérkeznek az első harckocsik a használatukra kiképzett ukrán katonákkal a nyugati partnerektől.
Közölte, hogy pénteken Németországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban kiállítás nyílik az ukrajnai hadszíntéren megrongálódott orosz harckocsikból. Szavai szerint a felsorolt országok állampolgárai látják majd, hogy „az orosz tankok Ukrajnán keresztül csak múzeumi kiállítási tárgyakként juthatnak el Európába”. Megjegyezte, hogy nyáron Lengyelországban és Csehországban rendeztek hasonló kiállítást.
A miniszter úgy véli, hogy ezeknek a kiállításoknak az oroszok számára is jelzéssé kell válniuk: „Európában látni fogják a valódi arcukat, ami korábban teljes félelmet keltett, de mostanában egyre gyakrabban undort és megvetést”. Reznyikov kifejezte meggyőződését, hogy egyre több európai megbizonyosodik arról, hogy Oroszországot le kell győzni a csatatéren, „és ezt jobb Ukrajnában megtenni, minthogy később az otthona közelében kelljen megállítania az ellenséget”.
Közben Margarita Robles spanyol védelmi miniszter megerősítette, hogy az ország hat felújított Leopard 2 A4-es harckocsit ad át az ukrán hadseregnek – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál az El País spanyol napilapra hivatkozva.

Mateusz Morawiecki: fel kell készülni az évekig tartó védelemre az orosz fenyegetéssel szemben

Fel kell készülni a hosszú évekig tartó védelemre az orosz fenyegetéssel szemben, ami gazdasági kihívásokkal is jár az európai országok számára – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán Varsóban, a Novák Katalin köztársasági elnökkel tartott találkozó elején.

A megbeszélést megelőző rövid nyilatkozatban Morawiecki leszögezte: az orosz fenyegetéssel összefüggésben Európa sok gazdasági kihívással, energetikai válsággal és inflációval szembesül.
A magyar köztársasági elnökkel megvitatandó fő témának Morawiecki az ukrajnai háborút nevezte. „Helyénvaló, hogy önökkel, magyar barátainkkal, éppen ezeket a témákat vitathatjuk meg” – húzta alá a lengyel miniszterelnök.
Novák Katalin a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, Bukaresti Kilencek csoport szerdai csúcstalálkozójára érkezett Varsóba. A csúcson Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is részt vesz.

Megszavazta Moszkva részességének felfüggesztését az Új START megállapodásban az orosz parlament alsóháza

Egyhangúlag megszavazta Oroszország részességének felfüggesztését a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban szerdán az orosz parlament alsóháza.

Az erről rendelkező törvénytervezetet Vlagyimir Putyin orosz elnök terjesztette a ház elé, aki kedden jelentette be a részvétel felfüggesztésének szándékát. Az orosz részesség helyreállításáról az államfő dönthet majd.
Putyin közölte, hogy Moszkva nem lép ki a megállapodásból, de a tárgyalásokhoz való visszatérés előtt értelmeznie kell, hogy a fegyverzetkorlátozás miként veszi majd figyelembe az Egyesült Államoké mellett az ugyancsak NATO-tag Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris arzenálját.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak mondta el szerdán, hogy Oroszország tartani fogja magát az Új START megállapodásnak a stratégiai hordozóeszközökre vonatkozó mennyiségi korlátozásaihoz. Mint mondta, Moszkva szerint ez a jelenlegi szakaszban elégséges a hadászati stabilitás fenntartásához.
Közölte, hogy Moszkva ugyancsak tartani fogja magát ahhoz az 1988-ban megkötött szovjet-amerikai megállapodáshoz, amelynek alapján a felek kölcsönös értesítik egymást a ballisztikus rakéták indításáról.
Elmondta, hogy Moszkva a részességének felfüggesztésével kapcsolatban továbbra sem kíván változtatni katonai doktrínáján és elkötelezettje marad annak az elvnek, hogy a nukleáris háború megengedhetetlen.
A diplomata ugyanakkor bejelentette, hogy az Új START keretében folytatott információcserét és ellenőrzést felfüggesztették. Hozzátette, hogy Oroszország a nemzeti ellenőrzési eszközeivel ezt követően is képes figyelemmel kísérni az amerikai nukleáris potenciált.
Rjabkov szerint az megállapodás jövője teljes egészében az Egyesült Államoktól függ, és lehetségesnek nevezte a korábbi formában való újjáélesztését. Arra figyelmeztetett, hogy Moszkva képes ellensúlyozni Washington lépéseit.
Rámutatott, hogy a francia és a brit nukleáris potenciál a hadászati fegyverzetek szférájában elválaszthatatlan az amerikaitól és Oroszország egy „egyesített ököl” részeként tekint rá. Kérdésre válaszolva Rjabkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az orosz részesség felfüggesztése nyomán az Egyesült Államok kilép az Új START-megállapodásból. Mint mondta, Washington magtartása nem hangolja derűlátásra.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerdai Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Oroszországnak jogában áll bármilyen fegyverrel megvédenie magát, ha az Egyesült Államok a vereségét akarja. Idézte Putyint, aki a kedden elmondott üzenetében azt hangoztatta, hogy „Oroszországot lehetetlen a harctéren legyőzni”.
Medvegyev szerint Oroszország éppen ezért függesztette fel részességét az Új START megállapodásban. Mint írta, ezt egy „rég megérett döntés volt”, amelynek lökést adott a Moszkva ellen az Egyesült Államok és a többi NATO-ország ellen „meghirdetett háború”. Hangot adott álláspontjának, hogy a brit és a francia nukleáris arzenált „rég ideje számításba venni” a megállapodásokban.
Reagált Joe Biden amerikai elnök varsói kijelentésére, miszerint az inváziónak véget vetne, ha Oroszország leállítaná, Ukrajnának pedig vége lenne, ha felhagyna a védekezéssel. A volt orosz elnök és kormányfő szerint Oroszországot „részekre szaggatják”, ha nem győzelemmel zárja le a „különleges hadműveletet”. Hozzátette, hogy a háború akkor ér véget, ha az Egyesült Államok leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításait.
Bidennek azzal az állításával kapcsolatban, hogy a Nyugat nem készült háborúra Oroszország ellen, felvetette a kérdést, hogy vajon miért kellene az oroszoknak egy olyan ország vezetőjének hinniük, amely a legtöbb háborút robbantotta ki a 20. és a 21. században, és egy olyan személynek, aki „az összes, gyengülő intellektuális képességét arra irányítja, hogy Oroszország stratégiai vereséget szenvedjen”.
Biden varsói beszédét Rjabkov egy újabb sikertelen nyomásgyakorlási kísérletnek nevezte.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! Egy éve már. Egy éve tart a kegyetlen öldöklés, mely megváltoztatta az egész világot…

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine