Az orosz-ukrán háború 364. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhatvannegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A német alkancellárt az amerikai nagykövetség tájékoztatta a készülő orosz támadásról

A berlini amerikai nagykövetség egy nappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete előtt, 2022. február 23-án tájékoztatta Robert Habeck német alkancellárt, hogy másnap megkezdődik a támadás – ezt maga a politikus hozta nyilvánosságra.

Az alkancellár-gazdasági miniszter a Stern című német hírmagazin szerdai számában közölt összeállításban elmondta, hogy 2022. február 23-án kora este látogatói érkeztek az amerikai nagykövetségről.
Az illetők a másnapi támadás előkészületeiről tájékoztatták. „Kaptam egy dossziét, amelyben az állt, hogy a vérkonzerveket kiolvasztották, a rakétavetőket betöltötték, a járműveket megjelölték és a csapatok egyértelműen a határ felé tartanak” – mondta Robert Habeck.
Az anyag alapján „világos volt, hogy a háború elkezdődik és keserű valósággá válik” – mondta a Zöldek politikusa.
A kormánypárt egy másik politikusa, Annalena Baerbock külügyminiszter a magazinnak arról számolt be, hogy telefonon értesült a támadás megindulásáról. Az irodavezetője hívta fel, február 24-én kora reggel, 4.59-kor, néhány perccel az első orosz rakéták kijevi becsapódása után.
„Azt mondtam, jaj ne!” – idézte fel a német külügyminiszter, hozzátéve: mindig is világos volt, hogy Oroszország ráronthat szomszédjára, „de amikor meg is történik, először szinte eláll a lélegzeted”.
A Sternnek egy sor német politikus és biztonsági szakértő beszélt arról, miként élték meg a háború kezdetét. A lap kiemelte, hogy a történelmi változások ritkán történnek sokkhatásszerűen, gyakran inkább lopakodó vagy hullámszerű a változás természete, és nem mindig lehet felismerni, hogy gyökeres átalakulás zajlik.
Mint írták, utólag visszatekintve nem mindenki annyira őszinte magához, mint Lars Klingbeil, a legnagyobb kormánypártnak, a szociáldemokratáknak (SPD) a társelnöke. A politikus Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva elmondta: „nem gondoltam, hogy Putyin tényleg támadni fog, abban a hitben éltem, hogy el lehet hárítani a háborút”.
Ezért volt olyan nehéz február 24-én a felismerés, hogy a remény hiábavaló volt, a háború elkezdődött – fejtette ki Lars Klingbeil.
A berlini vezetés Oroszország Ukrajna elleni támadásának hatására egy sor ügyben fordulatot vett. Szakítottak például azzal az alapelvvel, hogy a német szövetségi kormány nem engedheti meg a hazai hadiipari cégeknek, hogy háborús övezetbe szállítsanak fegyvert. Németország így az ukrán erők egyik legnagyobb támogatója lett, szállítanak például légvédelmi rakétarendszereket, önjáró lövegeket, páncélozott harcjárműveket, március végétől pedig modern harckocsikat is, és a német hadsereg (Bundeswehr) a német gyártmányú fegyverrendszereket használó ukrán katonák kiképzését is vállalta.

Lavrov: Moszkva és Peking kész megvédeni egymás érdekeit

Moszkva és Peking kész megvédeni egymás érdekeit a nemzetközi színtéren – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor szerdán Moszkvában fogadta Vang Ji kínai államtanácsost, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság Külügyi Bizottságának irodavezetőjét.

„Kapcsolataink stabilan és dinamikusan fejlődnek, és a nemzetközi színtéren tapasztalható nagy turbulenciák ellenére összetartást és készséget tanúsítunk arra, hogy a nemzetközi jog és az ENSZ központi szerepének tiszteletben tartása alapján kiálljunk egymás érdekeiért” – mondta Lavrov.
Vang hangsúlyozta, hogy a magasszintű kölcsönhatás dinamikáját a KKP elnöke, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin orosz elnök erőfeszítései tartják fenn.
„A nemzetközi helyzet változékonysága ellenére Kína és Oroszország mindig fenntartja stratégiai elszántságát, szilárdan és magabiztosan halad a többpólusú világ kialakításának irányába, továbbra is elkötelezett a többpólusú modell mellett” – mondta a kínai tisztségviselő.
Vang szerint Peking arra számít, hogy a moszkvai találkozója új megállapodásokhoz vezet. A volt kínai külügyminiszter biztosította róla orosz tárgyalópartnerét, hogy bármely poszton folytatja a munkát a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésén.
Orosz sajtóértesülések szerint egyébként a kínai elnök május elején tehet eleget orosz hivatali partnere moszkvai meghívásának.

Ferenc pápa: romokon nem lehet igazi győzelmet aratni

A nemzetek vezetői kötelezzék el magukat a ukrajnai háború lezárása, a tűzszünet elérése és a béketárgyalások elindítása mellett – szólított fel Ferenc pápa az ukrajnai háború első évfordulója alkalmából a vatikáni audienciateremben mondott beszédében szerdán.

A katolikus egyházfő emlékeztetett, hogy február 24-én lesz egy éve Ukrajna megtámadásának.
„Egy év telt el ennek az abszurd és kegyetlen háborúnak a kezdete óta. Megbocsáthat-e az Úr ilyen sok bűntettet és ennyi erőszakot?” – kérdezte Ferenc pápa.
Ismételten felhívást intézett a nemzetek vezetőihez, kötelezzék el konkrétan magukat a konfliktus lezárása, a tűzszünet elérése és a béketárgyalások elindítása mellett.
A pápa úgy vélte, „a romokra épített győzelem soha nem lesz igazi győzelem”.
A húsvét előtti nagyböjt kezdőnapján, hamvazószerdán Ferenc pápa személyesen vezeti a Rómában szokásos szertartásokat. Az Aventinus-dombon körmenetet vezet a Szent Anzelm-templomtól a Szent Saba-templomig, ahol misét mutat be. Áldását adja és paptársai fejére hinti a hamut, amelyet a tavalyi virágvasárnap megáldott olajfaágak elégetéséből nyertek.
A pandémia éveiben a pápa a Szent Péter-bazilikában mutatta be a hamvazószerdai szertartást, tavaly pedig az egyházfő gyengélkedése miatt a szentszéki államtitkár, Pietro Parolin vezette az Aventinuson.

Biden: Oroszország sohasem győz Ukrajnában

A brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök kedden a varsói Királyi Vár kertjében mondott beszédében.

Az amerikai elnök az ukrajnai háború kitörése első évfordulójának napjaiban érkezett Lengyelországba. Az összegyűlt tömeg előtt kijelentette: „Alapvető kérdéssel, valamint a legfőbb értékeink védelmét illető kötelezettségvállalásokkal állunk szemben: védeni fogjuk-e az agresszióval szemben a nemzetek szuverenitását, a szabadságot, kiállunk-e a demokrácia mellett?”. Hozzáfűzte: az igenlő válasz már egy évvel ezelőtt ismert volt.
„Az ukránok hazaszeretete győzni fog, ma, holnap, mindörökké” – fogalmazott. „A brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában” – húzta alá .
Bejelentette a Moszkvával szembeni szankciók kiterjesztését, kilátásba helyezte a „háborús bűnösök” megbüntetését, és „szent eskünek” nevezte a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkét. Hangsúlyozta: a NATO védeni fogja a nemzetek és a demokráciák szuverenitását.
„Putyin tévedett, az ukrán nemzet nagyon erős, a demokráciák pedig egységesek” – mondta. „A NATO finlandizációja helyett az orosz elnök Finnország és Svédország NATO-sítását láthatja” – utalt Finnország második világháború után megszerzett semleges státuszára, amely a Szovjetunióval kialakított jó gazdasági kapcsolatok mellett lehetővé tette a skandináv ország belpolitikai szabadságának, társadalmi rendszerének megőrzését.
Biden felidézte a tavaly októberben elfogadott, Ukrajna területeinek orosz megszállását elítélő ENSZ-határozatot. „Ma még egyszer az oroszokhoz fordulok. Az Egyesült Államoknak és Európa nemzeteinek nem áll szándékában Oroszország elfoglalása” – jelentette ki, hozzáfűzve: Washington szövetségesei nem Moszkva ellenségei.
Putyin elnök viszont – mondta – „a háborút választotta, az ő választását jelenti minden nap, amikor a háború folytatódik”. Kijelentette: ha Oroszország abbahagyná az Ukrajnával szembeni támadásokat, a háború véget érne. Ukrajna végét jelentené viszont, ha megszűnne védekezni, ezért „közösen meg kell bizonyosodnunk arról, hogy Ukrajna képes a védekezésre” – mondta az amerikai elnök.
Az 1980-as évekbeli lengyel Szolidaritás mozgalom hagyományát felidézve, Biden megemlítette a mai fehérorosz ellenzéket, valamint az uniós csatlakozásra törekvő moldovai társadalmat is.
Az amerikai elnök beszéde előtt felszólalt Andrzej Duda lengyel elnök is. Párhuzamba állította a Szolidaritás mozgalom szellemiségét a jelenlegi ukrán menekülteknek nyújtott segítséggel. Fegyverek küldését is szorgalmazta, hogy Ukrajna védőinek legyen mivel harcolniuk.
„Ne habozzatok, ne féljetek!” – mondta a lengyel elnök, hozzátéve: ma Oroszországgal nem lehet helye „a szokásos üzletmenetnek”, hiszen ahol „vért ontanak, ott tisztességes ember nem üzletel”. A NATO feladata a szabad világ védelme – hangsúlyozta, megköszönve Bidennek Ukrajna bátor támogatását.
A varsói Királyi Várban Biden kedden este Maia Sandu moldovai elnökkel, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, Tomasz Grodzki szenátusi elnökkel, Donald Tusk volt kormányfővel, a fő lengyel ellenzéki párt elnökével, valamint Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesterrel találkozott.
Az amerikai elnök az ukrajnai háború első heteiben, tavaly márciusban is járt a lengyel fővárosban. Idei varsói látogatása zárónapján, szerdán Biden részvételével tartják Varsóban a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóját.

FSZB-főnök: Biden nem kapott garanciákat Moszkvától a kijevi útjához

Az Egyesült Államok értesítette Oroszországot Joe Biden előkészületben lévő kijevi látogatásáról, ám az amerikai elnöknek Moszkva nem adott biztonsági garanciákat – jelentette ki Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Shot Telegram-csatornának nyilatkozva.

„Az Egyesült Államok valóban értesítette Oroszországot Biden kijevi látogatásáról diplomáciai csatornákon keresztül. Mi nem adtunk garanciát a biztonságára” – mondta az FSZB-főnök a vezető orosz médiumok, így a TASZSZ hírügynökség által is idézett nyilatkozatában.
Biden hétfőn előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben, ahol a katonai támogatás újabb csomagját jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy Washington néhány órával az elnöki vizit előtt értesítette Moszkvát, hogy elejét vegye a konfliktushelyzeteknek. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese ezzel szemben a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az amerikai elnök azután utazott az ukrán fővárosba, „miután előzetesen biztonsági garanciákat kapott”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden újságíróknak nyilatkozva egy „színielődás” folytatásának minősítette a Biden-látogatást, amely szerinte nem szolgált újdonsággal. Lavrov szerint hiábavalóak a „náci rezsim megmentését célzó próbálkozások”.
„Nem hiszem, hogy számunkra az amerikai elnök ukrajnai látogatása olyan rendkívüli esemény lenne, amely hatással lehetne a belpolitikánkra” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Pervij Kanal tévécsatorna műsorában.
Peszkov elmondta, hogy Oroszország élénk figyelemmel kísérte Biden ukrajnai látogatását, és így tesz lengyelországi útjával kapcsolatban is.
Bortnyikov egyébként a Shotnak azt is elmondta, hogy az orosz és az amerikai szakszolgálatok között folytatódik az együttműködés, elsősorban a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Azt mondta, hogy az együttműködés szintje már nem a régi, ami senkinek sem hasznos, és hogy „mindenki érdekelt a kapcsolattartásban”.
Elmondta ugyanakkor, hogy nyugati szervezetek állnak az ukrán titkosszolgálatok mögött, egyebek között a Krími híd ellen elkövetett robbantásos merénylet ügyében is.

Shea Bradley-Farrell: a Biden-kormányzat tevékenysége nem az Egyesült Államok érdekeit szolgálja

A Biden-kormányzat orosz-ukrán háborúval kapcsolatos tevékenysége nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit – erről beszélt Shea Bradley-Farrell amerikai külpolitikai, nemzetbiztonsági szakértő, a Counterpoint Institute vezetője az Alapjogokért Központ rendezvényén Budapesten, kedden.

A „Magyarországról: A szabadság utolsó európai fellegvára” elnevezésű rendezvényen az amerikai szakember kiemelte: hisz az ukránok szuverenitásában, de nem gondolja, hogy az Egyesült Államok érdeke lenne „Putyint Kína karjaiba lökni”. Nem jó a konfliktus szítása, kiszélesítése, elhúzódó háború várható, hiszen az oroszok „nem fognak leállni”.
Ugyanakkor a szakember kiemelte azt is, hogy Donald Trump elnöksége idején nem történhetett volna meg a Krím elfoglalása, de Barack Obama elnöksége idején megtörtént, s nem tört volna ki az orosz-ukrán háború sem.
Shea Bradley-Farrell beszélt arról, hogy számára mindig Amerika volt az első, ahogy Orbán Viktor számára Magyarország az első.
A magyarok kiállnak azért, amiben hisznek, harcosan, de kedvesen. Orbán Viktor bátorítást ad a nemzeti szuverenitás kérdésében, Magyarország megtartja szuverenitását, kiáll az érdekiért, és ez jó – fűzte hozzá.
Magyarország ezer éve küzd a szabadságáért, a magyarok határozottan ragaszkodnak a szuverenitásukhoz, meg akarják tartani az identitásukat. Egy generációval ezelőtt az Egyesült Államokban is megvolt a hazaszeretet, ma ezt újra kell építeni. Az Egyesült Államokban sok mindennel „küszködünk, hamar dühösek lesznek az emberek” – mondta Shea Bradley-Farrell.
Orbán Viktor 12 pontjából az amerikai szakember azt emelte ki, mely szerint a legfontosabb, hogy „játsszunk a saját szabályaink szerint”. Nem szabad félni attól, hogy hitünk szerint cselekedjünk. A hit nagyon fontos. Az Egyesült Államokban támadás alatt áll az Istenbe és a családba vetett hit, sokan feladták Istenbe vetett hitüket, az ország elvesztette társadalmi egyensúlyát – figyelmeztetett Shea Bradley-Farrell.
Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy a nacionalizmus nem csak Magyarországnak, de Európának is fontos. Sokan összemossák az önkényuralmat a nacionalizmussal, de itt nem erről van szó, hanem hazaszeretetről – mutatott rá Shea Bradley-Farrell.
Kérdésre válaszolva elmondta: álláspontja szerint egy konzervatív amerikai kormányzat képes lenne változtatni az orosz-ukrán háború menetén.
Shea Bradley-Farrell kiemelte: óriási megtiszteltetés, hogy az Alapjogokért Központ munkatársa lehet, ezzel egy motiváló szövetség, barátság jött létre.
A rendezvényen Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója elmondta: az intézet nemzetközi építkezése „turbó fokozatba kapcsolt”, nem csak Európában, de a transzatlanti területen is. Shea Bradley-Farrell az első külföldi vendégkutatójuk, aki a központtal közösen a magyar politikai viszonyokról szóló könyvet ír az amerikai közönségnek.
Szánthó Miklós kiemelte: az Egyesült Államok nem csak Joe Biden, David Pressman és a Demokrata Párt. Magyarországnak az Egyesült Államokban is vannak barátai: józan konzervatívok, akik egyetértenek abban, hogy háború helyett békére, hidegháború és tömbösödés helyett együttműködésre van szükség, és tisztában vannak a balliberális hálózatok gerilla hadviselésével, „soft power” eszközeivel.

Csaknem 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. február 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4766 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4132 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 79 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 21-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine