Szakértő: Európa csak rosszul járhat a szankciókkal

Annyi biztos a számok alapján, hogy a már hatályba léptetett energiaszankciók nem váltották be az unió hozzájuk fűzött reményeit. Ideje lenne letérni a rossz útról!

A már hatályba léptetett energiaszankciók nem váltották be az unió hozzájuk fűzött reményeit, ezért nem szabad támogatni a tizedik szankciós csomag tervében felvázolt további korlátozásokat, semmilyen területen – mondta lapunk megkeresésére az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Villányi-Kovács Ilona szerint a szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, így teljesen felesleges egy újabb csomag kidolgozása.

Az Európai Unió jelenleg megújuló energia felhasználásáról szóló reformmal és villamosenergia-piaci reform kidolgozásával próbálja megóvni magát az orosz energiának való kiszolgáltatottságtól. Villányi-Kovács Ilona, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, ez hosszabb folyamat, a szankciók pedig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, így teljesen felesleges egy újabb csomag kidolgozása. Mint kifejtette, az energiareform-kísérletek több-kevesebb sikerrel működnek, hiszen a tagállami érdekekben megosztottság van ezeken a területeken is például olyan fontos kérdésben, mint a hidrogén- vagy az atomenergia felhasználása – utóbbit például idehaza a megkérdezettek jelentős része támogatja.

Annyi biztos a számok alapján, hogy a már hatályba léptetett energiaszankciók nem váltották be az unió hozzájuk fűzött reményeit – mutatott rá a vezető elemző.

Jó példa erre az uniós hatodik szankciós csomagja, amelyet az orosz kőolajra és kőolajtermékekre vetettek ki. Villányi-Kovács Ilona emlékeztetett, az olajembargó bevezetésére fokozatosan került sor, a nyersolaj esetében már 2022. december 5-től, majd a finomított kőolajtermékek esetében 2023. február 5-től lépett hatályba a tilalom. Nagy eredmény, hogy Magyarország azok között a tagállamok között van, amelyek sikeresen elérték, hogy ezen időpontokat követően is tudjanak orosz kőolajat importálni. Jelen állás szerint elmondható, hogy Magyarországon, illetve a régiós országokban az ellátásbiztonság biztosított marad egészen addig, amíg elérhető az orosz olaj. Sőt a dízel, illetve az üzemanyagok tekintetében – ahogy tapasztalhatjuk – az árak mérséklődtek is, noha a világpiaci folyamatok nem erre a tendenciára engedtek következtetni.

Az elemző rámutatott, annak ellenére, hogy az unióba egyre kevesebbet szállít, az új piacok belépése miatt Oroszország olajexportja ismét növekedést mutat, Európa pedig ezzel egyidejűleg egyre súlyosabb energiaválságba sodorja magát. A képlet hasonló a tizedik szankciós csomaggal is, a nukleáris energia embargója esetén ugyanez folytatódna. Villányi-Kovács Ilona kiemelte, Európában 18 oroszok által tervezett atomerőmű van, köztük a paksi is, amely az itthon megtermelt villamos energia nagyjából felét biztosítja.

A Roszatom jelenleg is nyereséges társaság, világviszonylatban vezető pozíciót tölt be az atomenergetika több területén – kiterjedtségét a tevékenységi területein kívül jól mutatja, hogy összesen háromszázharmincezer (!) munkavállalót foglalkoztat. Ezért a szankciós körbe kerülését követően csak eladná a fűtőelemeit másoknak, például a BRICS-csoportnak (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika). Az unió ezzel csak veszíthet, ennek okán ha a szankciópárti tagállamok továbbra is a vesztükbe rohannának, Magyarországnak végig arra kell törekednie, hogy a szankciók alkalmazása alól kivételt képezhessen.

Villányi-Kovács Ilona hangsúlyozta, az Európai Uniónak egyértelműen a békekötést kellene előmozdítania, hiszen csak az menthet életeket és tud hozzájárulni az európai gazdasági környezet stabilitásához. Az unió által biztosított pénzügyi segítség szempontjából is Ukrajna egészen addig feneketlen kút marad, amíg nincsen béke a háborús felek között és nem kezdődhet meg a tényleges újjáépítés – írja a Magyar Nemzet.

Illusztráció: MTI/Mohai Balázs