Az orosz-ukrán háború 361. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhatvanegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz védelmi minisztérium: ukrán dróntámaszpontot semmisítettek meg Hmelnyickij megyében

Tengeri indítású, nagy távolságú precíziós rakétacsapások elpusztították az ukrán pilóta nélküli repülőgépek 383-as ezredének telepítési pontját Hmelnyickij város közelében, valamint egy tüzérségi lőszerraktárt a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megyei Grecsani vasútállomásnál – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők veszteségei az elmúlt nap folyamán a különböző frontszakszokon meghaladták a hatszáz halottat és sebesültet. Közülük, mint mondta, mintegy 250-en a Donyeck körzetében folyó harcokban estek el.
Igor Konasenkov a megsemmisített objektumok és eszközök között sorolt fel egyebek között két vezetésipontot, egy Buk-M1 légvédelmi rendszert, egy lengyel Krab önjáró löveget és hét lőszerraktárt.
A szóvivő már szombaton bejelentette, hogy elfoglalták a Harkiv megyei Hrjanikivka települést.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben legkevesebb negyven sorozatvető-rakéta csapódott be egyebek között oktatási és közigazgatási létesítményekbe.
Vlagyimir Konsztantyinov, a 2014-ben elcsatolt Krím parlamentjének elnöke a RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte, hogy a félszigeten mintegy hétszáz olyan objektumot államosítottak, amely ukrán oligarchák, politikusok és üzletemberek tulajdona volt. Bejelentette, hogy ezeket árverésre fogják bocsátani.

Kreml: a Nyugat részéről nincs készség a békekezdeményezésekre

A kollektív Nyugat részéről nincs meg a készség vagy a nyitottság a békekezdeményezésekre – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő vasárnap a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.

A szóvivő ezt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek azzal a kezdeményezésével kapcsolatban mondta, hogy Minszkben rendezzenek egy orosz-amerikai csúcstalálkozót, az ő részvételével.
„Aligha remélhetünk viszonosságot és választ egy ilyen kezdeményezésre bárki részéről is a kollektív Nyugatról. Washingtonból pedig hallottuk a nyilatkozatokat, hogy Joe Biden amerikai elnöknek nem lesz más állomása (a jövő héten esedékes európai útja során), mint Lengyelország. Tehát egyelőre nincs készség vagy nyitottság a kollektív Nyugat részéről a békekezdeményezésekre” – mondta.
Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, a parlament két házához intézendő üzenetében részletes értékelést ad majd a nemzetközi helyzetről és az Ukrajnai elleni „különleges hadműveletről”.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Emmanuel Macron francia elnöknek arra a kijelentésére érezte fontosnak reagálni, miszerint Franciaország soha nem támogatta és nem is fogja támogatni Oroszország teljes legyőzését. Zaharova emlékeztetett rá, hogy Franciaország fegyvert szállít Ukrajnának.
„A fegyverszállítások, amelyek hátterében az Oroszország győzelmének elfogadhatatlanságáról szóló nyilatkozatok állnak, nem engednek más logikus következtetést levonni, mint azt az egyet, hogy le akarnak győzni bennünket” – írta a szóvivő a Telegramon.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke a Telegram-csatornáján kifejezte meggyőződését, hogy a legutóbbi müncheni biztonsági konferencia a „leghírhedtebbként” vonul majd be a történelembe a „síri csend” miatt, amely az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantását övezte rajta. A politikus szerint nincs ma a biztonságpolitikában az ukrán válság mellett harsányabb téma az Oroszországot Németországgal összekötő csővezetékek elleni támadásnál.
A téma elhallgatását Koszacsov annak tulajdonította, hogy szerinte ahogy a müncheni konferencia megtartása, ugyanúgy a vezetékek felrobbantása is a NATO kezdeményezésére történt.

Emmanuel Macron: Oroszországnak veszítenie kell, de nem cél, hogy teljesen tönkretegyék

Emmanuel Macron francia államfő egy vasárnapi interjúban megerősítette, hogy az ukrajnai háborúban Oroszország vereségét szeretné, de óvatosságra intette mindazokat, akik „mindenekelőtt Oroszország széttaposását” célozzák, ami „soha nem lesz Franciaország álláspontja”.

„Oroszország vereségét szeretném, és azt szeretném, ha Ukrajna meg tudná védeni az álláspontját, de meggyőződésem, hogy a végén mindez nem katonailag fog megoldódni” – fogalmazott a francia elnök a Le Journal du Dimanche című, vasárnap megjelenő lapnak, a Le Figaro című napilapnak és France Inter közrádiónak adott interjújában.
„Egyesekkel ellentétben én nem gondolom, hogy Oroszországot teljesen tönkre kell tenni, meg kell támadni szárazföldön. Ezek a megfigyelők mindenekelőtt Oroszország széttaposását szeretnék. Ez soha nem volt Franciaország álláspontja, és nem is lesz soha” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Az államfő azokra utalt, akik tavasszal bírálták, mert többször is elmondta, hogy „nem szabad megalázni Oroszországot”, mégpedig azért nem, hogy „azon a napon, amikor a harcoknak vége lesz, tudjunk majd egy megoldási utat kiépíteni a diplomácia eszközeivel”.
Az 59. Müncheni Biztonsági Konferenciát (MSC) követően készült interjúban az államfő megerősítette: a tárgyalásos megoldást szorgalmazza továbbra is.
A konferencián a francia elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárhatja győzelemmel az Ukrajna elleni háborút. Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök máris kudarcot vallott, miután nem vált be az a számítása, hogy csapatai gyorsan lerohanják és elfoglalják Ukrajnát, és mindenki számára világossá vált, hogy nem legitim, hanem „neokolonialista” háborút folytat, amelyben ráadásul olyan „neo-maffiaállami” eszközöket használ, mint a Wagner magánhadsereg. Továbbá az orosz elnök szándékával szemben a NATO nem gyengül, hanem erősödik, két új taggal bővül, és Vlagyimir Putyin kudarca az is, hogy az Ukrajna elleni támadással nem erősíti, hanem rombolja hazája tekintélyét – emelte ki Emmanuel Macron, aki elmondta: fokozni kell a nyugati fegyveres támogatást, hogy az ukrán csapatok „ellentámadásba lendüljenek” annak érdekében, hogy „hiteles tárgyalások” kezdődhessenek a két fél között.
„Most az kell, hogy Ukrajna olyan katonai offenzívát indítson, amely megzavarja az orosz frontot annak érdekében, hogy a tárgyalások megkezdődhessenek” – mondta a vasárnapi interjúban Emmanuel Macron. Szerinte „egyik fél sem tud teljesen győzni”, mert „a mozgósítás hatásai nem olyan jelentősek sem Ukrajnában, sem Oroszországban, mint amire számítani lehetett, és megvannak a kapacitásbeli korlátai”.
A francia elnök úgy vélte, hogy „minden más opció, mint Vlagyimir Putyin, a jelenlegi rendszeren belül rosszabbnak tűnik”. A lap szerint ezzel olyan, keményebb álláspontot képviselő emberekre utalt, mint Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára vagy Jevgenyij Prigozsin, az offenzívában kulcsszerepet játszó Wagner katonai magáncsoport alapítója.
„Őszintén, azt lehet gondolni, hogy egy demokratikus megoldás fog az orosz civil társadalomban megerősödni annyi bekeményített év után és egy konfliktus kellős közepén? Nagyon szeretném, de nem hiszek igazán benne” – mondta Emmanuel Macron.

Több mint 11 500 menekült érkezett egy nap alatt Magyarországra

Magyarország területére 2023. február 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5328 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6248 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 130 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 18-án 85 ember, köztük 24 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Brit miniszterelnök: London hosszabb hatótávú fegyverekkel látja el Ukrajnát

Nagy-Britannia lesz az első ország a szövetségesek közül, amely hosszabb hatótávolságú fegyverekkel látja el Ukrajnát – mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök szombaton, az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC). Hozzátette: olyan új chartára is szükség lesz, amely elősegíti Ukrajna biztonságának védelmét az ukrán NATO-csatlakozásig hátralévő időben.

Sunak, akinek felszólalását a Downing Street ismertette, egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy London a közeljövőben nem készül nyugati harci repülőgépek ukrajnai szállítására. Részletek nélkül úgy fogalmazott azonban: a brit kormány kész támogatni bármely más országot olyan repülőgépek átadásában, amelyeket Ukrajna „már ma használni tud”.
Rishi Sunak hozzátette: ki kell képezni ukrán pilótákat a legfejlettebb repülőgépek működtetésére, annak érdekében, hogy Ukrajnának „hosszú távon” is meglegyen a képessége biztonságának megvédésére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében korszerű harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől.
A kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta, azzal érvelve, hogy Ukrajnának jelenleg a rövid távon hozzáférhető védelmi eszközök beszerzésére van a legnagyobb szüksége.
Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a Downing Street a brit kormányfő szombati beszédéhez kapcsolódva hangsúlyozta: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét „a jövőben”.
Rishi Sunak a szombati müncheni konferencián kijelentette: közösen kell segíteni Ukrajnát abban, hogy megvédhesse városait az orosz bombáktól és az iráni drónoktól, és ennek érdekében Nagy-Britannia lesz az első ország, amely hosszabb hatótávolságú fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek.
Sunak kiemelte: olyan katonai stratégiára van szükség, amely döntő hadszíntéri fölényt biztosít Ukrajnának a háború megnyeréséhez, és olyan politikai stratégiára, amellyel „a békét lehet megnyerni”.
A háború megnyeréséhez Ukrajnának még több tüzérségi eszközre, páncélozott járműre és a legfejlettebb légvédelmi rendszerekre van szüksége – mondta a brit miniszterelnök.
A Downing Street a beszéd ismertetéséhez fűzött tájékoztatásában felidézi, hogy a brit kormány tavaly 2,3 milliárd font (csaknem ezermilliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és ennek keretében hárommillió egységnyi hadfelszerelés – köztük egy páncélosszázadnyi Challenger 2 harckocsi, kétszáz egyéb páncélos jármű, több mint tízezer páncéltörő rakéta és rakéta-sorozatvető rendszerek – átadására vállalt kötelezettséget.
Rishi Sunak a müncheni konferencián kijelentette: a nyugati szövetségesek együtt több felszerelést juttatnak Ukrajnának a következő néhány hónapban, mint amennyit a tavalyi év egészében szállítottak.
Hozzátette ugyanakkor: a béke megnyeréséhez azt a nemzetközi rendet kell újjáépíteni, amelytől a világ kollektív biztonsága függ, és e feladat elsődleges pontja a nemzetközi jog érvényben tartása.
A brit kormányfő szerint a világnak el kell számoltatnia Oroszországot; át kell tekinteni például, hogy Moszkvát miként lehetne rászorítani a hozzájárulásra az ukrajnai újjáépítés költségeihez.
Rishi Sunak szerint a biztonság hosszú távú fenntartásához szükséges új keretrendszert is létre kell hozni.
Oroszország a múltban is egymás után lépett fel olyan országok ellen, amelyekre nem terjed ki a NATO nyújtotta kollektív biztonság, és a nemzetközi közösség nem reagált kellő eréllyel ezekre az esetekre – hangsúlyozta a brit kormányfő.
Idézte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki kijelentette, hogy Ukrajna valamikor a NATO tagja lesz.
Sunak szerint azonban addig is, amíg ez meg nem történik, többet kell tenni Ukrajna hosszú távú biztonságának megerősítéséért, és ennek érdekében Ukrajnát magasan fejlett, NATO-normáknak megfelelő védelmi kapacitásokkal kell felszerelni.
Ukrajnának biztosítékokra is szüksége van arra, hogy megkapja ezt a támogatást, így a Vilniusban esedékes következő NATO-csúcs előtt London összeül barátaival és szövetségeseivel annak érdekében, hogy megkezdje e hosszú távra szóló biztosítékok kialakítását – fogalmazott szombati müncheni beszédében a brit miniszterelnök.
Sunak szerint a cél az, hogy Vilniusban egy olyan új chartát lehessen összeállítani, amely elősegíti Ukrajna megvédését a jövőbeni orosz agressziótól.
A brit kormányfő nem részletezte, hogy e charta várhatóan mit tartalmaz, de kijelentette: az ukrajnai háború tétje nem egyedül Ukrajna, hanem minden ország biztonságát és szuverenitását érinti.

Konasenkov: az orosz erők visszafoglaltak egy falut Harkiv megyében

A kelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol az orosz erők több hete folytatnak offenzívát, Kupjanszk felé nyomulva visszafoglalták az ukrán hadseregtől Hrianykivka falut – közölte szombaton Moszkvában Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az oroszbarát „Donyecki Népköztársaság” parlamenti képviselője, Andrej Bajevszkij a Szoboljov Live televízióban szombaton kijelentette, hogy a Bahmutban lévő ukrán hadseregcsoport helyzete „válságoshoz közeli”, mert csak egyetlen ellátási útvonaluk maradt.
A donyecki szakadár terület vezetője, Denyisz Pusilin pedig egy Rosztov-na-Donuban tartott szemináriumon újságírók előtt kijelentette, hogy az orosz erők a Vuhledar északi részén lévő nyaralóövezetet ellenőrzik, de magában a városban nem folynak harcok.
Jevgenyij Balickij, a dél-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz kézen lévő részének kormányzója szintén újságíróknak azt mondta, hogy a megye területének mintegy 62 százaléka van orosz kézen.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine