quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Külön tantárgyként tanulnának a klímaváltozásról a magyar diákok

2023. február 15.

A most iskolapadban ülők még életük során szárazsággal és éhínséggel nézhetnek szembe a klímaváltozás miatt – vélekedik az EY GDS Magyarország és a Junior Achievement Magyarország közös Innovációs napján megkérdezett hazai középiskolás diákok többsége. A tanulók szerint külön tantárgynak kellene foglalkoznia az éghajlatváltozással.  

Az ország különféle középiskoláiból 10 diákcsapat versengett az EY Global Delivery Services (GDS) budapesti irodájában megrendezett Innovációs nap keretében. A Junior Achievement Magyarország szervezésében a fiatalok iskolájuk fenntarthatóbbá tételére dolgoztak ki terveket tanáraik és az EY globális szolgáltatóközpontjában dolgozó munkatársak segítségével. A tanulók egy felmérésben is részt vehettek, amely a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásaikat vizsgálta.  

A válaszok alapján az iskolások ötöde csak a hőmérséklet enyhe emelkedésére számít az éghajlat változása következtében, azonban több mint felük (56%) úgy véli, hogy még életükben szárazság és éhínség fenyegetheti az emberiséget, negyedük (23%) szerint pedig akár a civilizáció is elpusztulhat.  

A diákok leginkább (84%) szelektív hulladékgyűjtéssel próbálnak tenni a környezetvédelemért. A legtöbben elsőként az energiafogyasztásukat csökkentenék az éghajlatváltozás mérséklése érdekében. A megkérdezettek több mint fele (55%) szerint nagy szükség lenne egy önálló, a klímaváltozással és fenntarthatósággal foglalkozó iskolai tantárgyra, a válaszadók harmada azonban megelégedne azzal is, ha más órákon több szó esne a témáról.  

Az iskola amúgy is természetes terepe a környezetvédelemről folyó eszmecserének, hiszen tízből négy diák a tanáraival, három pedig az osztálytársakkal, barátokkal beszélget a leggyakrabban erről a témáról, a válaszadók ötöde pedig a szüleivel, családjával. Az iskolákat a tanulók elsősorban (48%) megújuló energiát hasznosító berendezések felszerelésével, illetve (33%) több zöld növény telepítésével, valamint – a kevesebb papírfelhasználás érdekében – a digitális oktatás kiterjesztésével (17%) tennék fenntarthatóbbá.  

„A környezetvédelem és a fiatalokkal való tudásmegosztás egyaránt fontos számunkra” – hangsúlyozta Dominik Wozniak, a budapesti GDS integrációs vezetője. „Munkatársaink nagy lelkesedéssel segítették mentorként a diákokat, hogy üzleti szempontból megvalósítható, átlátható és vonzó, pénzügyi számításokat tartalmazó, alaposan kidolgozott terveket készítsenek. Az Innovációs napon mind a 10 csapat azon dolgozott, hogy zöldebbé tegyék iskolájukat. A számos izgalmas prezentáció közül a a Xantus János gimnázium esővízgyűjtő rendszerét és a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium világításának környezetbarát átalakításának ötletét díjaztuk. Bízunk benne, hogy a sikerrel járó pénzjutalom segítségével megvalósíthatják elképzeléseiket.” 

Az üvegházhatás kialakulásházhoz egyaránt hozzájárultak az előző generációk, a vállalatok és a kormányok – ezen az állásponton van a megkérdezett diákok közel négyötöde. Ezzel összhangban tízből kilencen vélik úgy, hogy az éghajlatváltozás okozta problémák megoldása mindannyiunk feladata. A diákok szerint a cégek leginkább a környezetbarát megoldások népszerűsítésével, megújuló energia használatával és kevesebb hulladék termelésével tudnák leginkább segíteni a fenntarthatóságot. 

Az EY tovább csökkenti a üvegházhatású gázok kibocsátását, és már két éve karbon-negatív társaságként működik, vagyis több szén-dioxidot távolít el a légkörből, mint amennyit termel. A vállalat célja, hogy 2025-re net zéró kibocsátó legyen. A törekvések részeként olyan új technológiákba, szolgáltatásokba és a termékekbe ruház be, amelyek segítenek minimalizálni az ügyfélek károsanyag-kibocsátását, és egyúttal csökkentik a megbízók ökológiai lábnyomát. Az EY ugyancsak bevezette a Ripples nevű globális vállalati felelősségvállalási programot, amelynek keretében a munkatársak a tudásukat, képességeiket és tapasztalataikat felhasználva milliók életét tehetik jobbá, azáltal, hogy támogatják a következő generációkat, befolyásos vállalkozókkal működnek együtt és felgyorsítják a környezeti fenntarthatóságot.