Az orosz-ukrán háború 354. napja – FRISSÜL

Immár háromszázötvennegyedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Zelenszkij újabb személyek ellen léptetett életbe szankciókat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta vasárnap azt a rendeletet, amelynek értelmében 199 orosz és egy ukrán állampolgár ellen léptetett életbe szankciókat.

A büntetőintézkedéseket az államfő az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) határozata alapján rendelte el. A szankciók alá vont személyek között van Jurij Csernyicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese, az orosz állampolgárok közül pedig Andrej Petrov, a Roszenergoatom vállalat vezetője és Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
Olekszij Danyilov, az RNBO titkára közben egy vasárnapi tévéműsorban kijelentette, hogy az oroszok már megkezdték az újabb „nagyszabású offenzívájukat” Ukrajna ellen, de „komoly problémáik” vannak, mert az ukrán hadsereg sikeresen ellenáll. Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes azon kijelentését kommentálva, amely szerint Oroszország állítólag „előfeltételek nélkül” készen áll a tárgyalásokra Ukrajnával, Danyilov azt mondta, hogy az Oroszországi Föderáció céljait és a jelenlegi valóságot figyelembe véve, most a „második Ukrajna” elnevezésű projektet próbálják megvalósítani. Kifejtette, hogy ennek lényege, hogy a 2014-ben Oroszországba menekült Viktor Janukovics elnökhöz hű politikusokat igyekeznek visszahozni különféle vezető pozíciókba.
A Luhanszk megyei kormányzói hivatal a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz hadsereg egyre gyakrabban veti be a légierőt a régióban, szombaton több teleülést is ért légi csapás.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók beszámolói alapján készített összeállításában arról adott hírt, hogy szombaton Ukrajna kilenc, az ország keleti részében lévő megyéjében nyitottak tüzet az orosz erők. Donyeck megyében egy civil vesztette életét és tízen megsebesültek az orosz támadások következtében.
A reggeli órákban a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopol térségét ágyúzták az orosz erők, egy nő életét vesztette egy másik megsérült – közölte Szerhij Liszak megyei kormányzó.
A déli Herszon városában a megyei kormányzói hivatal épületére mértek csapást az orosz erők. A hivatal sajtószolgálatának közlés eszerint senki sem sérült meg.
Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentése szerint az elmúlt napban mintegy 900 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége 137 780-ra nőtt. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy repülőgépet és 13 harckocsit.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy vasárnapra virradóra öt orosz drónt – négy iráni gyártású Sahídot és egy Orlan-10-es típusút lőtt le a légvédelem az ország délkeleti részében.

Bahmuthoz közeli település elfoglalását jelentette be a Wagner csoport vezetője

A donyecki régióban lévő Bahmuttól északra lévő Kraszna Hora település elfoglalásáról tett bejelentést vasárnap Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója.

A Readovka orosz hírportál szerint harcok folynak a délebbre fekvő Paraszkovjivka birtoklásáért és Bahmut utcáin is.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek hadszíntéren egy nap alatt több mint 480 katonájuk esett el, akinek több mint a fele Donyeck város körzetében vesztette életét. A tábornok az ukrán veszteségek között sorolt fel egyebek között egy harckocsit, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy ugyancsak tengerentúli eredetű M109-es Paladin önjáró tarackot, valamint három lőszerraktárt.
Azt mondta, hogy Harkivban precíziós rakétacsapás megsemmisítette a páncélosokat gyártó Malisev gyár összeszerelő műhelyeit.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Az oroszországi Kurszk megyében lévő Gujevo községben ukrán találat következtében egy építőmunkás életét vesztette, egy másik pedig megsebesült. A sérültet helikopterrel szállították kórházba.

Az ukrán elnök pártja törvénymódosítást javasol, hogy katona is lehessen védelmi miniszter

A parlamenti többséget alkotó, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt frakciója olyan törvénymódosításokat készített elő, amelyek lehetővé teszik, hogy hadiállapot idején katonát nevezzenek ki védelmi miniszternek – mondta el Marjana Bezuhla, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság alelnöke vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A politikus szavai szerint az egyik tervezetük szerint ez csak a hadiállapot idejére vonatkozna.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a napokban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint leválthatják Olekszij Reznyikov védelmi minisztert – akinek más kormányzati tisztséget ajánlanak fel -, a helyére pedig Kirilo Budanov dandártábornokot, a védelmi tárca hírszerzési főigazgatóságának vezetőjét neveznék ki. 2018 óta az ukrán jogszabályok szerint csak civil lehet védelmi miniszter, de civilnek számítanak a már leszerelt, korábbi katonák is – fejtette ki a hírportál.

Lengyel elnök: számos karbantartási és egyéb problémával járna vadászgépek átadása Ukrajnának

A lengyel államfő szerint számos karbantartási és egyéb problémával járna, ha Lengyelország harci repülőgépeket adna át Ukrajnának.

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva hozzátette, hogy Lengyelország is szűkében van a korszerű F-16-os vadászgépeknek.
Duda szerint a lengyel álláspont egyébként is az, hogy a vadászgépek esetleges ukrajnai szállításáról szövetségi szinten, közösen kell dönteni.
A lengyel államfő a BBC-interjúban kijelentette: a Lengyelországban hadrendben álló F-16-osok karbantartási igénye nagyon jelentős, vagyis nem elég egyszerűen átadni ezeket a repülőgépeket, külföldi telepítésük esetén meg kellene teremteni a működtetésükhöz szükséges karbantartási, technikai szervizhátteret is.
Ugyanezt az álláspontot hangoztatta a minap Ben Wallace brit védelmi miniszter.
Wallace, aki a héten egy brit-olasz miniszteri fórumon vett részt Rómában, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap ismertetése szerint a rendezvény utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a vadászgépekhez kiszolgáló személyzet is kell, és ha Nagy-Britannia a brit királyi légierő (RAF) kötelekében hadrendbe állított Typhoon harci repülőgépekből adna Ukrajnának, ahhoz „jó sok embert is” Ukrajnába kellene telepítenie.
„Ha egy Forma-1-es csapatban nincs kiszolgáló személyzet, még az autót sem lehet beindítani” – fogalmazott Wallace.
A brit védelmi miniszter szerint „sem a jövő héten, sem a jövő hónapban, de még a következő hat hónapban sem” várható brit harci repülőgépek átadása Ukrajnának.
Ben Wallace és Andrzej Duda nyilatkozatainak előzményeként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és tárgyalásain igen erőteljes nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy a brit kormány és a nyugati szövetségesek adjanak korszerű vadászgépeket Ukrajnának.
A londoni parlament két házának tagjai előtt tartott beszédében Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.
A londoni miniszterelnöki hivatal Zelenszkij beszédére reagálva hangsúlyozta azonban, hogy repülőgépek szállítása csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.
A lengyel államfő a vasárnapi BBC-interjúban kifejtette: Lengyelországnak vannak ugyan korszerű vadászgépei, de ezek száma nem éri el az ötvenet. „Harci repülőgépeink állománya mindössze ennyi, és komoly gondot okozna, ha ennek csak egy kis részét is bárkinek átadnánk. Habozás nélkül kijelenthetem, hogy nekünk sincs elegendő ezekből a repülőgépekből, sokkal többre lenne szükségünk” – tette hozzá.
Nagyon komoly döntést igényelne, ha Varsó „bármilyen repülőgépet, bármennyi F-16-ost” külföldre akarna adományozni, és „nem könnyű számunkra e döntés meghozatala” – mondta Andrzej Duda a vasárnapi BBC-műsorban.

Szijjártó Péter: életeket menteni csak békével és tűzszünettel lehet

Életeket menteni csak békével és tűzszünettel lehet, ezért Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne elérni az ukrajnai háborúban – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Szijjártó Péter kiemelte: az elmúlt hetek nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy a háború elhúzódik, márpedig – mint fogalmazott – „ez a lehető legrosszabb hír, amit kaphatunk a háborúval kapcsolatban”.
Hozzátette: Magyarország Ukrajnával szomszédos országként az elmúlt kis híján egy évben a háború minden azonnali következményével szembesült, köztük a több mint egymillió menekülttel, az egekbe szökő inflációval és a tízmilliárd euróval nagyobb nemzeti energiaszámlával.
Megjegyezte: minél tovább húzódik a háború, annál többen halnak meg, márpedig „itt életeket kell menteni és életeket csak békével lehet menteni”. Hangsúlyozta: Magyarország álláspontja a háború kitörése óta változatlan, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne elérni, mert csak ezek vezetnek el a békéhez és így az emberéletek megmentéséhez, aminél pedig nincs fontosabb feladat.
Azzal kapcsolatban, hogy Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön az EU-csúcson arról beszélt, Ukrajnának további támogatásra, fegyverekre és még több harckocsira, sugárhajtású repülőgépekre és nagy hatótávolságú védelmi rendszerekre van szüksége, ez segíthet „a méltóságteljes, szabad, igazságos béke” eléréséhez, Szijjártó Péter megjegyezte: az EP „hitelessége gyakorlatilag zéró”, az elmúlt időszak korrupciós eseményei világosan megmutatták, hogy az EP „a világ egyik legkorruptabb szervezete”.
Azt mondta: az EP határozatai, nyilatkozatai „általában károkat okoztak Európának”, hangsúlyozva, a fegyverszállítmányok pedig a háború meghosszabbítását okozzák.
Szijjártó Péter szólt arról is, a transzatlanti közösségben a háború retorikája „összehasonlíthatatlanul hangosabb a béke retorikájánál”, ugyanakkor – tette hozzá – a transzatlanti világon kívül a béke iránti vágy sokkal erősebb a háborús retorikánál.
A transzatlanti közösségen kívüli országok nem értik, miért kell egy regionális konfliktust odáig élezni, hogy annak globálisan kedvezőtlen hatásai legyenek és miért nem lehet végre békét teremteni – emelte ki. Mint mondta, a transzatlanti közösségen kívüli országok is szembesülnek a háború hatásaival, az élelmiszer-ellátási problémákkal, a nyersanyag- és energiahordozók árának egekbe szökésével.
„A transzatlanti buborékból kilépve teljesen egyértelmű, hogy a béke hangja, a béke iránti vágy sokkal hangosabb, sokkal erőteljesebb, mint ahogyan azt a mainstream liberális média itt a transzatlanti világban nekünk sulykolja” – jelentette ki.
A szankciókról szólva a miniszter megjegyezte: az európai gazdaság az elmúlt egy évben „elképesztő nehézégekkel került szembe”, az európai gazdaság szenved, a szankciók nem kényszerítették a háború befejezésére Oroszországot, sőt nagyobb károkat okoznak Európának, mint Oroszországnak. A szankciós intézkedések teljes egészében kudarcot vallottak – közölte. Hozzátette: a tizedik szankciós csomag is csak arra lesz alkalmas, hogy „további károkat okozzon nekünk, európaiaknak, hasonlóan az előző kilenchez”.
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország a nukleáris energia semmilyen szankcionálását nem támogatja, mert a nukleáris energiával kapcsolatos bármilyen korlátozás a magyar energiaellátás biztonságát veszélyezteti. Hozzátette: ha a nukleáris fűtőanyag-szállítás tilalma miatt a Paksi Atomerőmű nem tudna működni, ellehetetlenülne Magyarország energiaellátása.
Kijelentette: Magyarország földrajzi okokból csak akkor növelheti függetlenségét a nemzetközi energiapiacoktól, ha nukleáris energiát termel, ezért hozzáférésének korlátozása a nukleáris energiához az ország energiaellátását sodorja veszélybe és veszélyezteti az ország szuverenitását.
Magyarország semmilyen szankciót nem támogat, amely a nukleáris energiához hozzáférést, vagy ezzel összefüggésben az oroszokkal kapcsolatos együttműködését korlátozná – jelentette ki.

Moszkva: Oroszország blokkolta a nyugati fegyverszállítások útvonalát

Az orosz védelmi minisztérium szombaton bejelentette, hogy blokkolták a vasúti útvonalakat, amelyeken a nyugati fegyverek, lőszerek, valamint az utánpótlás eljuthat Ukrajnába. A védelmi tárca arról nem közölt részleteket, hogy pontosan hol akadályozták meg a vasúti szállítást.

Pénteken Oroszország ismét nagyszabású rakétaoffenzívát indított a ukrajnai infrastrukturális létesítmények ellen. Igor Konasenkov, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivőjének szombati tájékoztatása szerint „minden megcélzott objektumot eltaláltak”. Hozzátette: a hadiipart és Ukrajna közlekedési rendszerét ellátó energetikai infrastruktúrát semmisítették meg.

Oroszország korábban többször figyelmeztetett rá, hogy megsemmisít minden olyan fegyvert, amelyet a NATO-tagállamok szállítanak Ukrajnának. Az ukrán hatóságok pénteken arról számoltak be, hogy az energetikai létesítmények elleni tömeges rakéta- és dróntámadások miatt sok helyen nem volt áram. Az ukrán híradások szerint azonban a rakéták és drónok többségét az ukrán légvédelem lelőtte.

Megérkeztek a Litvánia által felajánlott első légvédelmi ágyúk Ukrajnába

Megérkeztek Ukrajnába a Litvánia által felajánlott első Bofors L–70 légvédelmi ágyúk – közölte Arvydas Anušauskas litván védelmi miniszter szombaton a Twitteren.

A 40 mm-es légvédelmi lövegeket – amelyekből Vilnius 36 darab szállítására tett ígéretet – az ukrán hadsereg a kritikus infrastruktúra védelmére kívánja használni.

Bár a Svédországban kifejlesztett L–70-es típus meglehetősen régimódi, a hozzá való lőszer olcsó, egyúttal hatékony védelmet jelenthet a drónok ellen is – jegyzik meg a német N-Tv honlapján.

Zelenszkij: Ukrajna két éven belül csatlakozhat az EU-hoz, a győzelem után a NATO-hoz

Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna két éven belül az Európai Unió tagja akar lenni, majd az Oroszország felett aratott győzelem után a NATO tagjává válhat.

Zelenszkij a törökországi földrengés áldozatainak szóló, Kijevben tartott koszorúzási ceremóniát követően beszélt újságíróknak – számolt be a The Kyiv Independent című angol nyelvű ukrán hírportál szombaton.

Varsó harckocsikat könnyen ígért az ukránoknak, de az F–16-osokkal már sokkal óvatosabb

Andrzej Duda lengyel elnöknek – Kijev egyik legközelebbi szövetségesének – kétségei vannak afelől, hogy Lengyelország tudja-e teljesíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb kérését, aki a nagyvonalú harckocsi-felajánlások után korszerű vadászrepülők küldésére akarja rávenni Varsót.

Andrzej Duda lengyel elnök a BBC péntek esti politikai vitaműsorában azt mondta, hogy a lengyel légierő által használt amerikai F–16-os vadászgépek küldése „nagyon komoly döntés” lenne, amelyet „nem könnyű meghozni”.

Lengyelország Ukrajna egyik leghangosabb támogatójként egyike volt azon országoknak, amelyek januárban ígéretet tettek arra, hogy modern Leopard tankokat, továbbá lőszereket és egyéb felszereléseket küldenek az ukrán hadseregnek.

„Haladéktalanul” lőszereket kért a szövetségesektől az ukrán kormányfőhelyettes

A három hete megígért harckocsik és az elmúlt héten beszerzett vadászrepülők után Ukrajna lőszerek és tüzérségi eszközök „azonnali” szállítását követeli a szövetségesektől – számolt be a Financial Times című amerikai lap.

Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes arra figyelmeztetett, hogy fogyóban vannak a lőszerkészletek, amelyeket fel kell tölteni „az újabb orosz offenzíva elleni védekezéshez”.

„Sürgősen lőszerekre és tüzérségi eszközökre van szükségünk, hogy a kapott új katonai felszereléseket használni tudjuk. Nincs annyi lőszerünk, amennyire szükségünk lenne” – mondta Sztefanisina a lapnak adott interjúban.

ISW: Putyin nem kockáztat meg egy közvetlen konfliktust a NATO-val

Az orosz rakéták a NATO-tagországokban történt esetéleges légtérsértése nem vezet a háború eszkalációjához Moszkva és a nyugati védelmi szövetség között – véli a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). Az amerikai szakértők szerint Moszkva és a NATO-országok összecsapása esetén utóbbi tagállamai keményebben tudnának válaszolni egy esetleges moszkvai provokációra.

Az ISW tanulmánya szerint nagy bizonyossággal feltételezhető, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog megkockáztatni egy közvetlen konfliktust a NATO-val.

Pénteken két, a Fekete-tengeren állomásozó orosz hadihajóról Ukrajna irányába kilőtt orosz rakéta átrepült Moldova és talán Románia légterén is. Románia a NATO és az Európai Unió tagja.

A bukaresti védelmi minisztérium azonban cáfolta azt az ukrán jelentést, miszerint a rakéták megsértették volna a román légteret.

Megint közel 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. február 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4920 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5727 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 126 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 11-én 38 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine