Az orosz-ukrán háború 353. napja – FRISSÜL

Immár háromszázötvenharmadik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az eddigieknél is nagyobb adóskockázatot jelző szintre minősítette vissza Ukrajnát a Moody’s

Az eddigieknél is nagyobb adóskockázatot jelző szintre minősítette vissza Ukrajnát a Moody’s Investors Service, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió elhúzódásával növekszenek az ukrán államadósság-helyzet fenntarthatóságát terhelő kockázatok.

A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „Caa3”-ról „Ca”-ra minősítette vissza Ukrajna devizában és hazai valutában fennálló hosszú lejáratú szuverén adósságállományának osztályzatát.
A cég az ukrán osztályzati kilátást az eddigi negatívról stabilra módosította.
A Moody’s módszertani meghatározása alapján a „Ca” minősítés arra figyelmezteti a befektetőket, hogy az ilyen osztályzattal ellátott adós vagy már törlesztési csődben van, vagy nagyon közel jár ehhez az állapothoz.
A „Ca” besorolás tíz fokozattal marad el a befektetési ajánlású sáv alapfokától, amely a Moody’s osztályzati metodikája alapján „Baa3”.
A mostani leminősítéshez fűzött elemzésében a Moody’s kiemeli, hogy a „Ca” osztályzatú adósságkötelezettségek törlesztési csődje esetén a tipikus behajthatósági ráta 35-65 százalék közötti sávban mozog.
A cég az ukrán szuverén osztályzat visszaminősítésének indoklásában hangsúlyozza: becslése szerint az ukrán hazai össztermék (GDP) tavaly 30 százalék körüli mértékben zuhant, tekintettel az ukrán gazdaságban keletkezett jelentős károkra és a lakosság körében okozott veszteségekre.
Az ukrán magánszektor mutat valamelyes ellenálló-képességet, és fokozatosan alkalmazkodott a nehéz körülményekhez, emellett Ukrajna jelentős pénzügyi segítséget kap a javításokra és az újjáépítésre. A háború azonban hosszan tartó károkat okoz a kulcsfontosságú gazdasági szektorok termelőkapacitásában, különösen annak következtében, hogy az utóbbi időben egyre hevesebb támadások érik a kritikus jelentőségű infrastrukturális létesítményeket – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő idézi a Kijevi Gazdaságtudományi Egyetem becslését, amely szerint az ukrajnai infrastruktúrában tavaly decemberig 138 milliárd dollár kár keletkezett, és ez a 2021-ben elért GDP-érték 70 százalékának felelt meg.
A Moody’s közölte: becslése szerint a GDP-arányos államháztartási hiány az adományok nélkül mérve tavaly megközelítette a 30 százalékot, de a jelentős külső támogatást is beleszámolva 17 százalék lehetett a deficit.
Ebben a környezetben gyorsan növekszik az ukrán kormány adósságterhe, és az adósságpályára ható kockázatok felfelé mutatnak – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő közölte: becslései szerint a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta tavaly csaknem 35 százalékponttal 82 százalékra emelkedett, és 2023 végéig várhatóan meghaladja a 90 százalékot.
Az elemzés szerint a Moody’s várakozása az, hogy az ukrán államadósság-dinamika végül fenntarthatatlannak bizonyul, és ez növeli a kereskedelmi hitelezőknek jelentős veszteségeket okozó, szélesebb körű adósságátrendezés valószínűségét.

Felajánlotta közvetítését az új brazil elnök

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök pénteken Washingtonban felajánlotta közvetítői szerepét az ukrajnai rendezés érdekében.

A tavaly decemberben államfővé választott baloldali politikus a CNN hírtelevíziónak adott interjúban azt mondta, kész tárgyalni az amerikai, az orosz és a kínai elnökkel is. Továbbá megerősítette, hogy országa nem fog fegyvert szállítani Ukrajnának.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Luiz Inácio Lula da Silva hangsúlyozta, hogy ő a béke pártján áll, ennek érdekében döntött a be nem avatkozás politikája mellett, és ezért utasítja el, hogy országa hadi felszerelést küldjön Ukrajnába.
Hangsúlyozta, hogy a fegyverszünet érdekében közvetíteni akar, és erről tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral annak brazíliai látogatása alkalmával. Szeretne a békéről beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Hszi Csin-ping kínai államfővel és Joe Biden amerikai elnökkel is – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez, és Oroszország részéről hiba volt Ukrajna lerohanása mellett dönteni.
Kijelentette, hogy a világ csak akkor képes fejlődni, ha béke honol.
Interjújában a brazil elnök arról is beszélt, hogy legalább olyan politikai megosztottságot lát az Egyesült Államokban, mint Brazíliában.
Kifejtette, hogy az amerikai demokraták és republikánusok közötti választóvonal „sokkal komolyabb, vagy legalább olyan súlyú”, mint ami a brazil politikában tapasztalható, és megjegyezte, hogy Brazíliában nincs meg a „gyűlölet kultúrája”. A politikai megosztottságról az államfő a január elejei zavargások kapcsán beszélt, amikor elődje, Jair Bolsonaro hívei behatoltak a brazil törvényhozás épületébe, szinte pontosan két évvel azt követően, hogy Donald Trump korábbi elnök támogatói az amerikai törvényhozás épületét támadták meg.
Arra a kérdésre, hogy kérni fogja-e elődje, a Floridában tartózkodó Jair Bolsonaro kiadatását, úgy felelt, erről valószínűleg nem beszél Joe Bidennel, mert az ügy a bíróságokra tartozik.
Kijelentette, hogy a választáson leváltott államfőnek egy napon haza kell majd térnie Brazíliába, és akkor minden ellene indított perben bíróság elé kell állnia. Megjegyezte, hogy Jair Bolsonaro ellen már 12 pert indítottak, és még több következik. Reményét fejezte ki, hogy népirtás vádjával nemzetközi bíróság is elítéli majd a koronavírus-járvány idején hozott intézkedések és a janomami őslakos közösségek földterületét érintő döntések miatt.
Joe Biden amerikai elnök nem sokkal megválasztása után hívta meg az új brazil elnököt Washingtonba annak jelzéseként, hogy szeretné rendezni az Egyesült Államok és Brazília viszonyát.
Luiz Inácio Lula da Silva 2003 és 2010 között már volt Brazília elnöke, utána korrupciós bűncselekmények miatt 2017-ben 9 év börtönre ítélték. Az ítéletet 2018-ban 12 évre hosszabbították, majd 2021-ben bírói elfogultságra hivatkozva törölték. Lula da Silva 580 napot töltött börtönben.

HM: Magyarország légterét nem sértették meg az orosz rakéták

Magyarország légterét nem sértették meg az orosz rakéták – írta a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-hez péntek este eljuttatott közleményében.

A közlemény felidézi: sajtóhírek szerint pénteken az oroszok a Fekete-tengerről indítottak rakétákat, kiterjedt támadást intézve ezzel Ukrajna ellen. Az orosz Fekete-tengeri flottából kilőtt két Kalibr cirkálórakéta Ukrajna nyugati tartományait célozta.
Magyarország légterét a szóban forgó rakéták nem sértették meg – közölte a minisztérium.
„Hazánk továbbra is a béke pártján áll, életeket menteni csak békével lehet és arra buzdítja az érintett feleket, hogy tárgyalóasztalhoz ülve rendezzék a konfliktusokat. Haditechnikai- valamint az élet kioltására alkalmas eszközökkel, fegyverekkel Ukrajnát továbbra sem támogatjuk és ilyen szállítmányokat a magyar-ukrán határon nem engedünk át. Ugyanakkor hazánk a történelmének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja Ukrajnának. Ez a háború emberek ezreinek értelmetlen halálát okozza, amit Magyarország nem támogat” – áll a HM közleményében.

Az Egyesült Államok nem lát közvetlen katonai fenyegetést Moldovára és Romániára nézve a rakétaincidens nyomán

Az amerikai kormányzat szerint nem fenyegeti közvetlen veszély Moldovát és Romániát azt követően, hogy orosz rakéták moldovai légtéren keresztül érték el Ukrajnát – közölte a külügyminisztérium helyettes-szóvivője pénteken.

Vedant Patel telefonos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szoros kapcsolatban vannak a moldovai partnerekkel és a román szövetségesekkel az üggyel kapcsolatban, ugyanakkor hozzátette, arról nincsenek információk, hogy a román légteret is érintették volna a támadó fegyverek.
„Jelenleg nincsenek közvetlen katonai fenyegetésre utaló jelek Oroszország részéről Moldova, vagy Románia ellen” – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok támogatja Moldova szuverenitását és területi integritását, valamint alkotmányba foglalt semlegességét.
Az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője a tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok tavaly októberben intézkedéseket hozott az orosz kormány, illetve orosz magánszemélyek és szervezetek ellen Oroszország „folyamatos, rossz szándékú, befolyásszerző kampánya” miatt, amellyel próbálja destabilizálni Moldovát, ehhez fegyverként használva a korrupciót is.

Putyin: az orosz diplomaták meghiúsították Moszkva elszigetelését

Az orosz diplomatáknak sikerült megakadályozniuk Oroszország elszigetelődését a világban – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai külügyminisztérium munkatársaihoz és veteránjaihoz a diplomaták napja alkalmából pénteken intézett köszöntőjében.

„Nagyrészt az önök erőfeszítéseinek köszönhetően nemcsak a kollektív Nyugat országunk elszigetelésére irányuló terveit sikerült meghiúsítanunk, hanem aktivizálnunk is sikerült az együttműködést a világközösség legtöbb tagjával” – állt a Kreml honlapján közölt üzenetben.
Putyin a diplomácia prioritásait az orosz állampolgárok törvényes jogainak védelmében és a külföldön élő oroszok támogatásában, a neonácizmus és az etnikai megkülönböztetés megnyilvánulásai elleni küzdelemben nevezte meg. Az orosz elnök szerint Moszkva továbbra is a „többpólusú és demokratikus világrendet” fogja előmozdítani, amely az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten és a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak tiszteletben tartásán alapul. A diplomáciai kapcsolatok fő témájaként a „felelős nemzetközi partnerekkel” való együttműködés további erősítését nevezte meg.
A szakmai ünnep előestéjén Putyin egy évvel meghosszabbította két külügyminiszter-helyettes, Mihail Bogdanov és Alekszandr Grusko megbízatását. Mindkét diplomata életkora meghaladta a közszolgálatban bevezetett 65 éves korhatárt.
Szergej Lavrov külügyminiszter a szakmai ünnepségen kijelentette, hogy a Nyugat új „keresztes hadjáratot” akar indítani a Kelet ellen, „ukrán neonácikat élcsapatként felhasználva”. Kifejezte meggyőződését, hogy az orosz nemzetbiztonságot fenyegető veszélyt semlegesíteni fogják.
Lavrov úgy vélekedett, hogy a második világháború óta a legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb évtized következik.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján reagált Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró publikációjára, amely szerint az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren keresztül összekötő gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantását Joe Biden amerikai elnök rendelte el. Zaharova képtelenségnek nevezte, hogy az Egyesült Államokat nem lehet felelősségre vonni a világ infrastruktúrája ellen elkövetett diverzánsakciók miatt. Mint mondta, Washington addig folytatja ezt, amíg meg nem állítják.
Azt mondta, hogy Moszkvát nem lepték meg a Hersh által levont következtetések és kifogásolta, hogy az európai országok nem érdekeltek a felelősök megállapításában. Zaharova elfogulatlan nemzetközi vizsgálatot sürgetett az ügyben.
Az NATO-nak a dezinformáció ellen meghirdetett küzdelmét úgy jellemezte, hogy az voltaképpen cenzúra, az Oroszország és Kína elleni agresszív propaganda eszköze. Josep Borrellnek, az EU külügyi szolgála vezetőjének azt a nyilatkozatát kommentálva, amelyben az orosz média betiltását az unióban a szólásszabadság védelmével indokolta, Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy „az eltérő véleménynek a véleménypluralizmus nevében való elnyomása abszolút oximoron”.
Borrellnek arra a kijelentésére, amely szerint az EU támogatja az Oroszországban külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközöket, azt mondta, hogy ez a megnyilvánulás alátámasztja a moszkvai döntés helyességét.
Grusko külügyminiszter-helyettes egyébként az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az EU „egyáltalán nem önálló semmilyen fontos döntés meghozatalában”. Mint mondta, Oroszország kész lesz együttműködni az unióval, ha Brüsszel függetlenséget mutat.
Zaharova, kitérve a Japánnal megkötendő békeszerződés lehetőségére, azt mondta, hogy ez a téma Oroszország számára lezárva marad. Indoklása szerint nem lehet a kétoldalú kapcsolatokról szóló alapvető dokumentum aláírásáról tárgyalni egy olyan állammal, amely Moszkvával szemben nyíltan barátságtalan álláspontot képvisel és igyekszik sérteni az érdekeit.
A szóvivő azt hangoztatta hogy az amerikai hiperszonikus rakéták japán területre történő telepítése minőségileg megváltoztatná a régió biztonsági helyzetét, és negatívan befolyásolná a világ stratégiai stabilitását.
Dmitrij Peszkov, az Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő számára nem jelent kiemelt problémát, ha Emmanuel Macron francia elnök úgy dönt, hogy megfosztja a Becsületrend Nagykeresztjétől. Hozzátette: az orosz állampolgárok tisztában vannak vele, hogy számára más ügyek élveznek prioritást – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.
Macron a héten Becsületrenddel tüntette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Putyint Jacques Chirac érdemesítette az elismerésre.

Harkiv megyei település elfoglalását jelentette be az orosz katonai szóvivő

Az orosz hadsereg elfoglalta a Harkiv megyei Dvoricsna községet – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az orosz erők műveleti területen megsemmisítettek egyebek között egy Mi-8-as helikoptert, három harckocsit, két sorozatvetőt, négy amerikai gyártmányú M777-es tarackot és az ukrán hadsereg több lőszerraktárát. Mint mondta az ukrán emberveszteség az elmúlt nap folyamán meghaladta a négyszáz főt, a legtöbb katona, mintegy 125, Donyeck körzetében esett el.
Konasenkov közölte, hogy az ukrán erők Herszon megyében két sikertelen partraszállási kísérletet tettek a Dnyeper bal partján.
Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője a Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy az orosz erők megvetették a lábukat az ostromlott Vuhledar déli részén. Mint mondta, megkezdődött a városban maradt polgári lakosok – mintegy ezer ember – evakuálása a biztonságosabb Volnovahába.
Kifogásolta, hogy az elmúlt héten gyakoribbá váltak az ukrán tüzérségnek a hátországi települések polgári létesítményekre mért csapásai.
Az orosz fegyveres erők második nyugati körzeti katonai bírósága pénteken hét évre növelte Alekszandr Leskov mozgósított katona fegyházbüntetését, aki a kubinkai Patriot parkban tavaly novemberben megütötte Gyenyisz Mazanov alezredest, kifogásolva a mobilizáltaknak biztosított kiképzést és felszerelést. Az országos visszhangot kiváltó ügyben Leskov – akit önkéntesként vonult be – eredetileg öt és fél évet kapott, ám az ügyészség súlyosbításért folyamodott.
Szevasztopolban a helyőrség katonai bírósága fejenként több mint háromévi szabadságvesztésre ítélt két katonát, akik harci bevetés során tavaly szeptemberben megtagadták a parancsot.

A román védelmi tárca újabb 150 amerikai gyártmányú csapatszállító páncélost vásárolna

A román védelmi minisztérium (MAPN) újabb 150 Piranha 5 típusú nyolckerékmeghajtású páncélozott csapatszállító jármű beszerzéséhez kérte a parlament hozzájárulását – tudatta pénteken a G4Media.ro hírportál.

A parlamentnek küldött átirat szerint az amerikai General Dynamics vállalat a román hadseregnek szánt járműveket Romániában gyártaná le, a Romarm védelmi ipari tröszttel korábban megkötött keretegyezménye alapján.
A beszerzés értékét a MAPN 674 millió euróra becsülte (közel 262 milliárd forint.) A 100 millió euró feletti közbeszerzésekhez a parlament jóváhagyása szükséges – emlékeztet a G4Media.
A Piranha 5-ös páncélosok romániai gyártásáról öt éve állapodott meg a MAPN az amerikai tulajdonban lévő European Land Systems-Mowag vállalattal. Az akkori szerződés 227 jármű beszerzéséről szólt, amelyek közül az első harmincat még a svájci székhelyű Mowag gyártotta, a többit pedig már a Bukaresti Gépgyárban állították össze.
A román legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) 2017-ben hagyta jóvá a hadsereg felszerelésének tízéves fejlesztési tervét, amelynek értelmében Románia 9,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket. A román hadsereg nyolc nagyszabású beruházási programot indított, ezek mindegyikének értéke meghaladja a százmillió eurót.
Románia 2017-ben vállalta, hogy a GDP két százalékának megfelelő összeget fordít évente védelmi kiadásokra. Az ukrajnai háború kitörése után a CSAT úgy döntött, hogy Románia 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emeli védelmi kiadásait.

Csaknem 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. február 10-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5375 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5329 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 10-én 120 ember, köztük 23 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine