Az orosz-ukrán háború 350. napja – FRISSÜL

Immár háromszázötvenedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán főügyészség: eddig csaknem százharminc gyermeket hoztak vissza Oroszországból

Az Ukrajnából jogellenesen Oroszországba vitt ukrán gyermekek közül eddig 128-at sikerült kimenekíteni – közölte kedden Julija Uszenko, az ukrán főügyészi hivatal gyermekvédelmi főosztályának vezetője az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a kimentett gyermekek közül több mint ötvenen szüleikkel vagy gondozóikkal együtt jelenleg az EU-tagországokban tartózkodnak.
„Felmerülhet a kérdés, hogy miért ilyen kicsi ez a szám a kitoloncoltak számához képest? De számunkra ez nemcsak számjegy, hanem 128 gyerek élete. Hazájukba való visszatérésük ugyanis sok ember munkája, akik hónapokig dolgoznak azért, hogy legalább egy gyermeket visszahozzanak. Ez sok biztonsági kockázatot jelent, azoknak is, akik ebben segítenek. Arról, hogy kik ezek az emberek, és hogyan történik minden, most nem beszélhetek” – fejtette ki Uszenko.
Biztosított afelől, hogy Ukrajna e téren minden tőle telhetőt megtesz, de – mint mondta – sajnos ez nem elég. „A diplomácia szokásos eszközei nem működnek, a nemzetközi humanitárius jog követelményei nem vonatkoznak az agresszorra, ezért nincs egységes mechanizmus – tette hozzá.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzói hivatalok közléseiből készült összefoglalójában azt írta, hogy szerdára virradó éjjel az orosz erők Sz-300-as rakétákkal lőtték Harkiv városát, Donyeck megyében pedig Druzskivkát, ahol eltaláltak egy ipari létesítményt és egy többszintes épületet. Reggeltől elkezdét ismét ágyúzni Avgyijivkát. Ezen felül a Harkiv megyei Volcsanszkban a tüzérségi támadások következtében megrongálódott egy kórházépület, a déli Herszon megyei Nova Kahovkában pedig egy energetikai létesítmény.
Volcsanszkban egy idős nő életét vesztette, egy 16 éves lány megsérült. Kedd délután egy 77 éves nő halt meg a Szumi megyei Pavlivkát ért orosz ágyúzások következtében. Szumi megyében szerdán is tüzérségi lövedékek becsapódása hallatszott, részletek egyelőre nem ismertek.
Az ukrán vezérkar szerdai harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap során mintegy 910 orosz katona halt meg a harcok közepette, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg 134 100-ra emelkedett. Az ukrán erők megsemmisítettek továbbá 15 orosz páncélozott harcjárművet, nyolc harckocsit, egy repülőgépet és egy helikoptert. Az ukrán katonák – a vezérkar állítása szerint – egy nap alatt a donyecki és a luhanszki régióban 22 településnél verték vissza az orosz csapatok támadásait.

Harci repülőgépeket kért londoni beszédében Zelenszkij

Harci repülőgépeket kért Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől szerdai londoni beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkijt, aki előre be nem jelentett látogatásra érkezett a brit fővárosba, először Rishi Sunak miniszterelnök fogadta a Downing Streeten. Sunak hivatalának előzetes tájékoztatása szerint a brit kormányfő az ukrán katonáknak nyújtott, hónapok óta zajló brit kiképzési program jelentős bővítését ajánlotta fel Zelenszkijnek, kiterjesztve ezt a programot az ukrán légierő pilótáira és a tengerészgyalogságra.
Zelenszkij ezután beszédet mondott a brit parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban a törvényhozás két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai, valamint a brit kormány képviselői előtt.
Beszédében az ukrán elnök arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak Ukrajnának korszerű harci repülőgépeket. A kérést azzal nyomatékosította, hogy átnyújtotta az ukrán légierő egyik kiemelkedően sikeres aktív harci pilótájának sisakját Sir Lindsay Hoyle-nak, a londoni alsóház elnökének.

Scholz: tovább szigorítják az EU-s szankciókat a háború kitörésének évfordulóján

Az Európai Unió tovább szigorítja az Oroszországgal szembeni szankciókat az Ukrajna elleni orosz támadás első évfordulóján – mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár a tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács csütörtökön kezdődő kétnapos rendkívüli tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a támadás megindításának évfordulójára, február 24-re tervezett szigorítás „világos üzenet” Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arról, hogy nem valósulnak meg „imperialista tervei”.
Az Európai Tanács azt az ígéretet is megerősíti, hogy „Ukrajna jövője az EU-ban van” – jelentette ki Olaf Scholz.
Kiemelte, hogy hazája már 12 milliárd eurót fordított az ukrán államháztartás és a gazdaság megsegítésére, és az orosz rombolás utáni helyreállításra, továbbá befogadott több mint egymillió ukrán menekültet, és a fegyverszállításokban is „egészen elöl áll” az európai rangsorban.
Németország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, de nem hoz olyan döntést, amelynek révén a NATO belekerül a háborúba – tette hozzá, kiemelve, hogy „nem a NATO háborúzik Oroszországgal, hanem Oroszország rontott rá Ukrajnára”.
Ez azt jelenti, hogy „Putyinnak kell abbahagyni a háborút, minél előbb, annál jobb”, méghozzá nemcsak Ukrajnának és Oroszországnak, hanem az egész világnak – mondta a német kancellár.
A fegyverszállításokról elmondta, hogy a kormány kitart eddigi politikája mellett, vagyis partnereivel együttműködve jár el, és a döntéseket csak az előkészítés után hozza nyilvánosságra, mert „a legnagyobb értékünk a szövetségesek egysége”, és ezt az egységet nagyban veszélyezteti, ha a politikai szereplők „egymást túllicitálva” követelnek minél több katonai támogatást, és „markáns belpolitikai nyilatkozatokkal” kommentálják a döntéshozatal folyamatát.
Az ilyen nyilvános vitákban „Németország nem vesz részt”, mert az esetleges nézeteltérésekről szóló „spekulációk” kizárólag Vlagyimir Putyinnak „és propagandájának” használnak – fejtette ki a kancellár.
A brüsszeli EU-csúcs egy további témájával, a nemzetközi migrációval kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi 12 hónapban tapasztalt „ütem és pragmatizmus” megőrzésével a jelenlegi – 2024 tavaszáig tartó – EU-s törvényhozási ciklusban el lehet fogadni a menekültügyi rendszer reformját.
A sikeres reform és a tervezett új rendszer első számú eleme, „alfája és ómegája” az érkezők pontos nyilvántartása, hiszen „tudnunk kell, hogy ki jön Európába, és miért”.
A második számú elem a közösség külső határának „hatékony ellenőrzése” a külső határon fekvő tagállamok, a szomszédos országok és az EU-s határigazgatási szervezet, a Frontex közreműködésével – mondta Olaf Scholz.
Szavai szerint a reform harmadik alkotóeleme az „önkéntes szolidaritás”. Ez azt jelenti, hogy a külső határon fekvő tagállamoknak a határ ellenőrzésre és a menedékkérők regisztrációjára vonatkozó felelősségét „összekapcsolják” a többi tagállam menedékkérők önkéntes befogadását jelentő szolidaritásával.
A németországi helyzetről a többi között elmondta, hogy a védelemre nem jogosult menedékkérőknek vissza kell térniük hazájukba, ugyanakkor szükség van szakképzett munkavállalók bevándorlására az EU-n kívülről is. Ezért „migrációs partnerségi” megállapodásokat kell kötni az érintett országokkal arról, hogy Németország az elutasított menedékkérők visszafogadásáért cserébe legális lehetőséget biztosít a munkavállalási célú bevándorlásra.

Luhanszki vezető: ellentámadásra készül az ukrán hadsereg

Miközben az orosz katonai szóvivő szerdán súlyos ukrán veszteségekről számolt be, az Ukrajnától elszakított luhanszki régió megbízott vezetője közölte, hogy az ukrán hadsereg erőösszpontosítást hajtott végre egy ellentámadáshoz.

Leonyid Paszecsnyik, a luhanszki régió vezetője a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva nagyon nehéznek minősítette a helyzetet az érintkezési vonalon, különösen Szvatove és Kreminna közelében, de Liszicsanksznál és Rubizsnénél is. Mint mondta, az ukrán fegyveres erők ezen a szakaszon egységeket vonnak össze, hogy ellentámadásba lendüljenek és elveszített területeket szerezzenek vissza.
Ezzel szemben Apti Alaudinov vezérőrnagy, az Ahmat különleges egység parancsnoka, a luhanszki „népi milícia” 2. hadtestének parancsnokhelyettese a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Kijev Herszonból, Harkivból, sőt Nyugat-Ukrajnából is erőket és eszközöket helyez át a Donyec medencébe, mert „nagyon rosszul megy a dolga”. Alaudinov azt mondta, hogy Artemivszkben (Bahmutban), ahol az ukrán oldalon nagyszámban harcolnak külföldi „zsoldosok”, az orosz csapatok folytatják sikeres előrenyomulását, a várost jobb oldalról „átkarolták” és több utcát elfoglaltak.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában több mint 35 katona, egy páncélozott személyszállító és egy jármű, Liman irányában több mint 130 katona, egy gyalogsági harcjármű, három páncélozott harcjármű, egy Grad sorozatvető és egy lőszerraktár, Donyeck térségében több mint 140 katona, egy harckocsi, három kisteherautó, három egyéb jármű, egy Mszta-B önjáró tarack és két lőszerraktár, a donyecki régió déli részén minegy 75 katona, egy harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, három páncélozott harcjármű, két jármű, valamint három lőszer- és üzemanyagraktár, Herszon irányában pedig egy aknavetős osztag volt.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán 123 ukrán előerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 74 tüzérségi lőállásra mértek csapást, eltalálva egyebek között egy drónokkal foglalkozó harkivi repülőipari vállalat műhelyeit és az ukrán 79. ejtőernyős rohamdandár főhadiszállását a donyecki régióban lévő Krasznohorivkánál. Az orosz légvédelem lelőtt tíz drónt és 11 HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 382 repülőgépet, 206 helikoptert, 3046 drónt, 403 légvédelmi rakétarendszert, 7789 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1011 sorozatvetőt, 4022 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8291 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok szerdán ukrán tüzérségi támadást. Paszecsnyik azt állította, hogy az ukrán hadsereg szándékosan löveti a luhanszki kórházakat.
Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos szerdán a Telegram-csatornáján közölte, hogy a fogolycsere révén az orosz fogságból kiváltott katonákat az ukrán hadvezetés visszaküldi a frontvonalba.

Downing Street: Londonba utazik szerdán az ukrán elnök

Londonba látogat szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki egyebek mellett az ukrán katonáknak nyújtott nagy-britanniai kiképzési program jelentős bővítéséről tárgyal Rishi Sunak brit miniszterelnökkel – közölte szerda délelőtt Sunak hivatala.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormány felajánlja, hogy a program hosszabb távra szóló részeként NATO-szabványoknak megfelelő, fejlett technológiájú harci repülőgépek üzemeltetésére nyújt kiképzést ukrán pilótáknak.
A beszámoló megfogalmazása szerint ennek célja az, hogy az ukrán vadászpilóták a távolabbi jövőben is védelmezni tudják Ukrajna légterét.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása ugyanakkor nem említi, hogy Nagy-Britannia vagy bármely más nyugati NATO-szövetséges harci repülőgépek ukrajnai szállítását tervezné.
Rishi Sunak szóvivőjének szerdai megfogalmazása szerint „e hosszú távra szóló képességfejlesztési befektetés” részeként Nagy-Britannia együttműködik Ukrajnával és a nemzetközi szövetségesekkel „az ukrán védelmi igényeknek megfelelő kollektív támogatás összehangolásáról”.
A Downing Street január végén egyértelműen azt közölte, hogy Nagy-Britannia nem szállít korszerű harci repülőgépeket Ukrajnának, mert ez „nem lenne praktikus” a kiképzési idő hosszúsága miatt.
A brit kormány ugyanakkor – a nyugati NATO-szövetségesek közül elsőként – azt már korábban bejelentette, hogy páncélozott harcjárműveket szállít Ukrajnának.
E program keretében Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit és „hozzávetőleg harminc” AS90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától.
A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.
Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS90 önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.
Nagy-Britannia már megkezdte az ukrán katonák kiképzését a Challenger 2 harckocsik és az AS90 típusú önjáró lövegek üzemeltetésére.
A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint Rishi Sunak miniszterelnök felajánlja Zelenszkijnek, hogy Nagy-Britannia bevonja a kiképzési programba az ukrán tengerészgyalogságot is.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint ez annak a programnak a kiegészítése lenne, amelynek alapján Nagy-Britannia az utóbbi hat hónapban tízezer ukrán katona harckészségét fejlesztette.
Ebben a brit kiképzési programban az idén további húszezer ukrán katona vesz részt.
A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint a brit kormányfő felajánlja azt is, hogy Nagy-Britannia nagyobb hatótávolságú eszközökkel látja el Ukrajnát.
Sunak szóvivője nem részletezte, hogy ez milyen típusú katonai felszerelés szállítását jelenti. Kijelentette ugyanakkor: a cél az ukrán frontvonalakra nehezedő nyomás enyhítése mellett az, hogy Oroszország ne tudja folyamatosan támadni a kritikus fontosságú ukrán civil infrastrukturális létesítményeket.
Volodimir Zelenszkij szerdán várhatóan felszólal a londoni parlamentben is.

Újabb segélyszállítmányt küldött Ukrajnába az Ökumenikus Segélyszervezet

Újabb 32 millió forinttal támogatta egy magyar cég az Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai humanitárius segélyprogramját – közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.

Azt írták, hogy élelmiszerből és higiéniás eszközökből álló szállítmánnyal segítenek Harkivban és a környező településeken a Philip Morris Magyarország támogatásával.
A 32 millió forint értékű, Magyarországról küldött, 39 raklapnyi segélyárut a háborútól szenvedő nők, gyermekek, idősek és fogyatékossággal élők között osztotta ki az Ökumenikus Segélyszervezet helyi partnerszervezete. A segélyszállítmány mintegy 3500 embernek nyújtott azonnali segítséget – közölték.
A vállalat támogatásának részeként Kárpátalján élő háborús menekültek és menekülteket befogadó családok is segítséget kapnak. Összesen 69 tonna tüzelőanyagot osztanak ki az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai 230 család számára, háztartásonként 300 kilogramm brikettet adományozva a téli hónapok átvészeléséhez – tették hozzá.
Emlékeztettek arra is, hogy a cég és anyavállalata a háború kitörése óta támogatja a humanitárius erőfeszítéseket, segítséget nyújt ukrajnai munkavállalóknak és Ukrajna teljes lakosságának. A vállalatcsoport már több tonna élelmiszert, gyógyszert és egyéb alapvető szükségleti cikket juttatott el Ukrajnába, mintegy tízmillió dollár értékben, partnerségben több ország civil szervezeteivel.
A Philip Morris Magyarország már több mint 160 millió forinttal támogatta a magyar humanitárius és segélyszervezetek, egészségügyi intézmények, önkormányzatok menekülteket és a háború áldozatait segítő munkáját itthon és Kárpátalján egyaránt.
Emlékeztettek arra is, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet Magyarország legnagyobb humanitárius segélyprogramjának végrehajtójaként, illetve az ACT Alliance nemzetközi összefogással megvalósuló segélyprogramjának vezetőjeként eddig beregszászi központtal több mint 250 kárpátaljai, többek között iskolákból, művelődési házakból kialakított menekültszállót támogatott segélyáruval vagy felújítással, Ukrajna 19 régiójában pedig a lembergi és a kijevi humanitárius központján keresztül segít.
A segélyszervezet eddig mintegy 220 ezer menekültnek segített összesen több mint 1450 tonna élelmiszerrel, higiéniás eszközökkel, gyógyszeradománnyal, továbbá pszichoszociális tanácsadás és átmeneti szállás formájában.
Hozzátették, a segélyszervezet a hazai és ukrajnai területeken végzett humanitárius gyorssegélyezés mellett a visszatelepülést, az újjáépítést segítő hosszú távú segélyprogramokat hajt végre.
Ukrajnai menekülteket segítő munkájáról az ukrajna.segelyszervezet.hu oldalon található bővebb információ, illetve a 11705008-20464565 számlaszámon fogadnak pénzadományokat – áll a közleményben.

Egy nagyváros áramellátására alkalmas mobil erőművet küld az Egyesült Államok Ukrajnába

Nagy teljesítményű elektromos erőmű-turbinát küld Ukrajnába az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége (USAID) – közölte kedden az USAID.

A mobil gázturbina összteljesítménye 28 megawatt, ezzel mintegy 100 ezer otthont képes árammal ellátni. A közlemény szerint az eszközt Ukrajna területén ott vetik majd be, ahol a leginkább szükség van kiegészítő áramforrásra a kritikus infrastruktúra ellen folytatódó orosz légitámadások közepette. A mobil erőművet lakások mellett kórházak, iskolák és egyéb fontos létesítmények áramellátására használják majd – olvasható az USAID közleményében.
A szervezet helyettes vezetője, Isobel Coleman kedden Kijevben jelentette be az újabb segítségnyújtást.
Oroszország Ukrajna elleni háborújának tavaly februári kezdete óta az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége 1700 áramfejlesztőt szállított Ukrajna 22 megyéjébe.

Washington tízmilliárd dollár értékű fegyvereladást hagyott jóvá Lengyelország számára

Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta rakétarendszerek eladását legfeljebb 10 milliárd dollár (mintegy 3700 milliárd forint) értékben Lengyelország számára – jelentette be az amerikai védelmi minisztérium kedden.

A Pentagon közlése szerint a terv magában foglal 18 HIMARS mozgékony tüzérségi rakétarendszert, nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszerhez (ATACMS) való rakétákat, valamint több mint 1000, irányított rendszerbe illeszkedő rakétát. A megállapodás megfelel Lengyelország azon katonai törekvésének, hogy javítsa képességeit, valamint továbbfejlessze együttműködési képességét az Egyesült Államokkal és más szövetségeseivel – olvasható a közleményben.
A közlésből az is kiderül, hogy az ATACMS rendszerek esetleges továbbadásához Ukrajna számára az Egyesült Államok beleegyezése szükséges. Kijev eddig eredménytelenül kért Washingtontól nagy hatótávolságú taktikai rakétákat.
A Pentagon közleménye potenciális eladásról szól, és nem utal arra, hogy bármilyen szállítási szerződés már létrejött volna Lengyelország és amerikai hadiipari szállítók között.
Lengyelország hadseregének modernizálására törekszik, miközben régebbi katonai eszközeit az Oroszország indította háborúban védekező Ukrajnának adományozza. Varsó tavaly hozzájárulást kapott az Egyesült Államoktól, hogy 366 Abrams amerikai gyártású harckocsit vásároljon, majd a megrendelést kiegészítette további 500 HIMARS nagy mozgékonyságú, könnyű rakétavető eszközzel. Miután a HIMARS-t gyártó Lockheed közölte, hogy csak 200 eszközt tud szállítani, a lengyel kormány tavaly októberben megállapodást írt alá Dél-Koreával 288 ott gyártott Csunmu tüzérségi rakétarendszer megvásárlásáról.

Hölvényi György: az afrikai élelmiszerválság Európa biztonságát fenyegeti

Az afrikai élelmiszerválság Európa biztonságát fenyegeti – hangoztatta Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti (EP-) képviselője az EP fejlesztési bizottságának az afrikai élelmiszerválságról szóló ülésén.

A politikus ezért hatékony uniós fellépést, konkrét lépéseket sürgetett az afrikai helyi kistermelők támogatása érdekében.
Hölvényi György, az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a korszerű mezőgazdasági technológiák bevezetése, a mezőgazdasági termelés növelése és a gazdák piachoz jutásának elősegítése területén a hatékony uniós fellépés a migráció megállításának fontos eszköze.
Az orosz-ukrán háború, a kiszámíthatatlan éghajlati viszonyok, a konfliktusok, a növekvő energiaárak és a koronavírus hatásai súlyos élelmiszerválságba taszították Afrikát – mutatott rá.
Az EP-képviselő elmondta, Afrika lakosságának több mint fele a mezőgazdaságból él. A kisméretű családi gazdaságok azonban nem férnek hozzá sem a piachoz, sem a pénzügyi szolgáltatásokhoz, ráadásul szinte semmilyen segítséget sem kapnak a szélsőséges időjárás elleni küzdelemhez. Részvételük kulcsfontosságú az élelmiszerválság mérsékléséhez, ezáltal a migráció megfékezéséhez – emelte ki.
Tájékoztatása szerint konkrét lépéseket sürgetve a következő kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz és a Világélelmezési Program (WFP) vezetőihez: hogyan támogatja az EU az innovatív mezőgazdasági és vízgazdálkodási technológiákat, és mit tesz a kisgazdaságok termelékenységének növeléséért és piacra juttatásáért?
„Ezeken a területeken a hatékony uniós fellépés a migráció megállításának fontos eszköze” – fogalmazott Hölvényi György, majd hozzátette: az uniós bizottság jelenlévő képviselői nem adtak érdemi választ, ezért írásbeli kérdéssel fordul a testülethez.

Az ukrán hírszerzés nem erősítette meg az orosz hadijelentést a Bahmut körüli helyzetről

Az ukrán hírszerzés nem erősítette meg, hogy az orosz erők számos falut, köztük a Donyeck megyei Bahmut közelében lévő településeket foglaltak volna el, mint ahogy azt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden bejelentette.

„Az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere, Szergej Sojgu egy videokonferencián bejelentette, hogy a megszálló hadsereg teljesen ellenőrzése alá vonta Donyeck megyében Szoledar, Kliscsijivka, Krasznopillja, Blahodatne és Mikolajivka, valamint a zaporizzsjai régióban lévő Pidhirne és Lobkove településeket. Az ukrán fegyveres erők vezérkara már hivatalosan bejelentette, hogy január 25-én kivonták az ukrán csapatokat Szoledar városából. Ami a többi települést illeti, az ellenség általi elfoglalásukat jelenleg nem erősítették meg. Az ukrán védelmi erők folytatják a védelmet az említett helyek mindegyikében” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága által kiadott sajtóközleményt.
A hírszerzés hozzátette: Sojgu szándékosan elhallgatta azt a tényt, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport erői aktívan részt vettek a harci cselekményekben a felsorolt települések térségében, ami – szerinte – az Oroszországi Föderáció katonai-politikai vezetése közötti konfliktus folytatódását jelzi.

Ismét közel 8 ezer menekült érkezett Ukrajnából

Magyarország területére 2023. február 7-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 3919 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3672 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 86 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 7-én 45 ember, köztük 13 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine