Az orosz-ukrán háború 349. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznegyvenkilencedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Sojgu: sikeres az orosz előrenyomulás Bahmutnál és Vuhledarnál

Sikeresnek nevezte a harci műveletek előrehaladását Artemivszk (Bahmut) és Vuhledar térségében kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

Sojgu a védelmi tárca keddi videokonferenciáján elmondta, hogy a Donyeck térségében és Zaporizzsja irányában indított orosz offenzíva hét település, köztük Szoledar „felszabadítását” eredményezte. Beszámolója szerint a harcok Artemivszk és Vuhledar térségében sikeresen haladnak.
A miniszter azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők csak januárban több mint 6500 embert, 26 repülőgépet és hét helikoptert, 341 páncélozott járművet és 40 sorozatvetőt, valamint 208 drónt veszítettek.
„A nyugati országok példátlan katonai segítsége ellenére az ellenség jelentős veszteségeket szenved” – hangoztatta.
Sojgu szerint az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeznek minél tovább elhúzni a konfliktust, ezért „nehéz támadó fegyverekkel” látják el, és nyíltan orosz területek elfoglalására ösztönzik Kijevet.
„Az ilyen lépések ténylegesen a NATO-országokat is belerángatják a konfliktusba, és kiszámíthatatlan mértékű eszkalációhoz vezethetnek” – figyelmeztetett.
Mint mondta, eközben az orosz hadsereg „folytatja a leszállított fegyverek felőrlését” mind az érintkezési vonalon, mind az odavezető úton.
A tárcavezető azzal vádolta Kijevet, hogy miután tudatosította, hogy képtelen Oroszországot katonailag legyőzni, az új orosz régiók – az Ukrajnától elcsatolt területek – lakóinak megfélemlítéséhez folyamodik, lakónegyedekre és polgári intézményekre mér csapásokat.
A miniszter úgy vélekedett, hogy Oroszország karácsonyi tűzszüneti ajánlatának elutasítása sokat elmond az ukrán vezetés „barbár természetéről”: a kérdéses időszakban az ukrán hadsereg több mint 550 tüzérségi és aknavető-támadást hajtott végre, amelyet ellentűzzel elfojtottak.
Sojgu azt ígérte, hogy az orosz fegyveres erők továbbra is „biztosítani fogják az orosz állampolgárok biztonságát az új régiókban, és meg fogják védeni Ukrajna népét a kijevi rezsim népirtásától”.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-csatornáján kedden vágyálomnak minősítette, ugyanakkor a területi realitások felé tett első lépésnek nevezte azokat a kijevi kijelentéseket, amelyek szerint a Nyugat állítólag kész lenne a koreai forgatókönyv szerint felosztani Ukrajnát. Az elképzelést a volt elnök belső használatra szánt narratívának nevezte. Érvelése szerint amíg a Koreai-félszigetnek a 38. szélességi kör mentén történt felosztása két független országot hozott létre, addig a Donyec-medence és más területek már Oroszország részeivé váltak, „amely a világ legnagyobb állama, és amely teljes szuverenitással és a legfélelmetesebb fegyverekkel” rendelkezik.

Brit katonai hírszerzés: az orosz hadsereg már egy hónapja próbálkozik új offenzíva elindításával

Oroszország nagy valószínűséggel már január eleje óta próbálkozik a jelentősebb támadó hadműveletek újraindításával Ukrajnában, és a műveleti cél szinte bizonyosan a Donyeck megye még ukrán ellenőrzés alatt álló térségeinek elfoglalása – áll a brit katonai hírszerzés kedden ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint azonban az orosz fegyveres erők hetente alig néhány száz méternyi területet tudtak eddig megszerezni, és ennek csaknem biztosan az az oka, hogy Oroszországnak sem elégséges mennyiségű muníciója, sem elegendő létszámú, hadszíntéri manőverekre bevethető alakulata nincs sikeres offenzívák elindításához.
A brit katonai hírszerzés szerint valószínű az is, hogy a magas rangú orosz vezénylő tisztek a rájuk nehezedő politikai és szakmai nyomás alatt olyan terveket készítenek, amelyek elégtelen létszámú, tapasztalatlan alakulatok elé tűznek ki irreális célokat.
Az orosz vezetés várhatóan továbbra is széleskörű előrenyomulást követel. Változatlanul valószínűtlen azonban, hogy Oroszország fel tudna vonultatni olyan erőket, amelyek a következő hetekben jelentősen befolyásolhatnák a háború kimenetelét – fogalmaz keddi összefoglalójában a brit katonai hírszerzés.

Varsóban a Patriot rakétarendszerrel tartanak kiképzési gyakorlatot

Kiképzési gyakorlatot tartanak Varsóban az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszerekkel – közölte kedden Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter, aki szerint a művelet célja az elrettentés.

Blaszczak a varsói Bemovo negyedben működő katonai repülőtéren megszemlélte a gyakorlatot. Emlékeztetett: a lengyel hadsereg számára 2018-ban rendeltek meg 16 indítóállásból álló, két korszerű amerikai Patriot-üteget, melyek közül az első tavaly ősszel érkezett meg Lengyelországba.
A Patriotokat kezelő katonák kiképzése keretében a rakétarendszerek áthelyezését is gyakorolják – mondta el Blaszczak. A miniszter korábban a Twitteren már jelezte: a kiképzés fontos elemeként a rendszereket a közép-lengyelországi Sochaczew városából Varsóba viszik át.
Blaszczak elmondta: tervezett gyakorlatról van szó, melynek része a rendszerek áthelyezése és egyes elemeinek összehangolása. Hozzátette: az ilyen műveletekről a hadsereg elvből nem szokott tájékoztatni, most azonban tudatosan adtak hírt róla. Célja ugyanis egy esetleges támadó elrettentése, a lengyel hadsereg felkészültségének demonstrálása – húzta alá.
Az ukrajnai háború tapasztalata mutatja, mennyire fontos a légvédelem biztosítása – mondta a miniszter.
A második Patriot-üteget várhatóan március végéig telepítik Lengyelországba. A lengyel védelmi tárca tavaly májusban további hat üteg beszerzését célzó ajánlatkéréssel fordult az amerikai partnerekhez.
Emellett az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében – átmeneti jelleggel – két másik Patriot-üteget telepítettek Délkelet-Lengyelországba. Szintén átmenetileg januárban nyolc régebbi típusú, a német hadsereg készleteiből felajánlott Patriot-rakétaindítót telepítettek a kelet-lengyelországi Lublini vajdaságba is.

Mintegy 385 millió koronát gyűjtött eddig a cseh civil szféra Ukrajnának

Több mint 385 millió koronát (6,468 milliárd forint) gyűjtött össze nyolc hónap alatt a cseh civil szféra Ukrajna támogatására. A pénzt mintegy 100 ezren – cseh lakosok, cégek, civil szervezetek – adták össze – közölte hétfőn Martin Ondrásek, a Dárek pro Putina (Ajándék Putyinnak) ironikus elnevezésű kezdeményezés egyik szervezője.

Martin Ondrásek abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az összegyűlt pénzből elsőként beszerzett tankot, amely a cseh sajtóban a Tomás nevet kapta, a napokban sikeresen bevetették az ukrajnai harcokban. Tekintettel az ügy érzékenységére, részleteket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra – mutatott rá a CTK hírügynökség.
A tankon kívül lőszereket, 15 Viktor nevű mobil légvédelmi rendszert, mentőkocsikat és drónokat küldött a cseh civil szektor Ukrajnába – mondta Martin Ondrácek. Az adományokat a prágai ukrán nagykövetséggel egyeztetve vásárolták meg – tette hozzá. A kezdeményezés hozzájárult annak a két páncélozott teherautónak mentőkocsivá történő átalakításához is, amelyet a cseh jegybank adományozott neki erre a célra.
A Dárek pro Putina kezdeményezés az Ukrajna elleni orosz támadás első évfordulója alkalmával nagyszabású tüntetést és koncertet szervez Prága központjában – közölte Martin Ondrásek.

Csaknem 8 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. február 6-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4175 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3380 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 68 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 6-án 55 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Megérkeztek a nagy-britanniai kiképzésre az AS90-es önjáró lövegek üzemeltetésére kijelölt ukrán katonák

Megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket az ukrán fegyveres erőknek felajánlott brit gyártmányú AS90-es önjáró lövegek üzemeltetésére képeznek ki a brit hadsereg szakértői – közölte hétfőn a londoni védelmi minisztérium.

A tárca a Twitteren közzétett rövid tájékoztatásban nem részletezte a kiképzésre érkezett ukrán katonák számát. Az ismertetéshez mellékelt három fotó közül kettőn az látszik, hogy az ukrán kontingens civil ruhás tagjai a brit királyi légierő (RAF) egyik Airbus A330 Voyager repülőgépéből szállnak ki egy meg nem nevezett brit katonai repülőtéren, a harmadik fotó az AS90-es lövegtípus egyik példányát ábrázolja.
A brit védelmi minisztérium hétfői tájékoztatása szerint az ukrán egység a hétvégén érkezett Nagy-Britanniába, hogy elsajátítsa az AS90-esek működtetéséhez szükséges ismereteket.
Ez a második olyan ukrán kontingens, amely brit páncélozott harceszközök működtetésére szóló kiképzés céljából utazott Nagy-Britanniába. Január utolsó napjaiban azok a katonák érkeztek meg, akik az Ukrajnának ugyancsak felajánlott brit Challenger 2 harckocsik üzemeltetését tanulják.
A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül elsőként hozott döntést páncélosok ukrajnai szállításáról.
A Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit és „hozzávetőleg harminc” AS90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától.
A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.
Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS90 önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.
A londoni miniszterelnöki hivatal már a páncélosok ukrajnai szállításáról szóló bejelentéssel egy időben közölte, hogy hamarosan megkezdődik az ukrán katonák kiképzése is a Challenger 2 harckocsik és az AS90-es önjáró lövegek üzemeltetésére, részeként annak a programnak, amelynek keretében több ezer ukrán katona kapott nagy-britanniai kiképzést az elmúlt hat hónapban.
Arról nem hangzott el hivatalos tájékoztatás, hogy a kiképzési programok meddig tartanak, és arról sem, hogy Ukrajna mikor juthat hozzá az első brit harckocsikhoz és önjáró lövegekhez.

A Kreml nem hozza nyilvánosságra Putyin és Bennett tárgyalásainak részleteit

A Kreml nem hozza nyilvánosságra a legfelső szintű orosz-izraeli tárgyalások részleteit, ily módon sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánja Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök szavait, amelyek szerint ígéretet kapott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől arra, hogy nem öleti meg Vlagyimir Zelenszkij ukrán államfőt – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Peszkov elmondta, hogy Putyin és Bennett nagyon intenzív párbeszédet folytatott, amikor az izraeli politikus hazájának miniszterelnöke volt, gyakori volt közöttük a személyes kommunikáció és gyakoriak a telefonbeszélgetések is” – mutatott rá a Kreml szóvivője.
„Valóban, a kétoldalú kapcsolatok mellett Ukrajna és a különleges hadművelet témája is napirenden szerepelt. Több órát töltöttek ennek a témának a megvitatásával. De tudják, hogy nem vagyunk hívei annak, hogy az államfők közötti tárgyalások részleteit nyilvánosságra hozzuk. Ezt most sem akarjuk megtenni. Ezért nem fogom sem cáfolni, sem megerősíteni Bennett úr kijelentését” – fogalmazott Peszkov.
Bennett, aki 2022 elején közvetítőként működött közre Moszkva és Kijev között, a miniszterelnöki posztjáról való távozása óta a hétvégén először adott interjút az izraeli 12. tévécsatornának. A volt kormányfő egyebek között azt állította, hogy Putyin az ukrajnai háború kezdetekor arról biztosította őt, hogy Zelenszkijt nem fenyegeti fizikai megsemmisítés.
Bennett az interjúban azt is elmondta, hogy ezt telefonon közölte az ukrán elnökkel, aki beszélgetésüket követően visszatért a bunkerjából az irodájába, ahol felvett egy videót, amelyen elmondta, hogy nem fél semmitől. Az ex-miniszterelnök szerint a Putyinnal való beszélgetést erről a témáról maga Zelenszkij kezdeményezte, aki akkoriban nagyon féltette az életét.
Bennett azt is megosztotta az izraeli tévéműsor nézőivel, hogy az Oroszország és Ukrajna képviselői között 2022 tavaszán folytatott tárgyalások, amelyekben ő volt a közvetítő, a nyugati országok kezdeményezésére szakadtak meg.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine