Az orosz-ukrán háború 345. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznegyvenötödik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Lavrov: a Nyugat fékezi a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását

A Nyugat fékezi a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását, hogy fenntartsa globális dominanciáját – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter az Egységes Oroszország párt főtanácsa nemzetközi együttműködéssel és a külföldön élő oroszok támogatásával foglalkozó bizottságának pénteki moszkvai ülésén.

Lavrov azt hangoztatta: a gyarmatosítók bűnei nem évülnek el, és ösztönei nem halványulnak, ami örökre kizárja a nyugati elitek jogát az erkölcsi vezető szerepre. A miniszter szerint a Nyugat, amely „jólétét nagyrészt a fejlődő országok évszázados kirablásával és kizsákmányolásával érte el”, megkíséreli fenntartani globális dominanciáját, azt remélve, hogy – mint korábban – most is mások rovására oldhatja meg saját fejlődésének és gazdaságának problémáit.
„A Nyugat ezért fékezi a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódásának folyamatát, és erőlteti rá agresszívan a világ többségére a neokolonialista, Amerika-központú rendet, amelynek – mint mondják – olyan szabályokon kell alapulnia, amelyeket ők maguk találnak ki – fogalmazott az orosz külügyminiszter.
Lavrov azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és a Nyugat többi, a miniszter szerint neki alárendelt része a világot a kivételesek kis csoportjára, és az úgynevezett vezetettekre osztja fel.
„Ennek érdekében új, fekete-fehér paradigmákat vetnek be, amelyek abból indulnak ki, hogy a világ egyfelől korrekt, Washington által jóváhagyott demokráciákból, másfelől autokráciákból áll, amelyek között Oroszország, Kína, Irán, Venezuela, Kuba és más országokat szoktak megnevezni” – fogalmazott az orosz diplomáciai tárca vezetője.
A miniszter szerint az Egyesült Államok és európai szövetségesei a gyarmatosítás legrosszabb hagyományai szerint járnak el. Mint mondta, azokat, akik nem hajlandóak Washington utasításai szerint élni, akik független utat járnak, egyoldalú szankciókkal, zsarolással, fenyegetéssel, megfélemlítéssel és kényszerítő nyomásgyakorlással tartóztatják fel, ám azok, akik hűséget tanúsítanak, mindent megtehetnek.
„Vegyük például az ukrán neonácik nyílt támogatását, akik évek óta gyakorolják az etnikai és nyelvi alapú üldöztetést, tisztogatást és fizikai leszámolást” – mondta Szergej Lavrov.

Az EU tagállami nagyköveti szinten megállapodtak az orosz finomított kőolajtermékek árplafonjáról

Az Európai Unió tagállamai nagyköveti szinten megállapodásra jutottak az orosz finomított kőolajtermékek árplafonjáról pénteken – közölte az EU svéd elnöksége a Twitteren, hozzátéve, hogy a megállapodást még jóvá kell hagynia az Európai Unió Tanácsának is.

Az árplafon már vasárnap (február 5-én) életbe lép – közölte saját Twitter-üzenetében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
„Meg kell fosztanunk Oroszországot azoktól az eszközöktől, amelyekkel háborút folytathat Ukrajna ellen. A G7-ekkel árplafont állapítunk meg az orosz kőolajtermékekre vonatkozóan, csökkentve ezzel Oroszország bevételeit, miközben stabil globális energiapiacot biztosítunk” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
A dízel árplafonja hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár – mondták el uniós diplomaták.
Az európai exportra termelt orosz dízelt a közelmúltban még hordónként 110-130 dollárért értékesítették.
A rendelkezés keretében egyúttal megtiltják, hogy az orosz olajtermékek exportját könnyítő szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, finanszírozás – biztosítsanak abban az esetben, ha a termékeket az árplafon felett értékesítették.
Az ársapka bevezetésére Oroszország ukrajnai háborújára válaszul került sor.

Ukrán üzletemberek tulajdonát államosították a Krímben

A „barátságtalan államokhoz” kötődő külföldi tulajdon, köztük ukrán üzletemberek vagyontárgyainak államosításáról fogadott el pénteken határozatot az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím államtanácsa, a listán mintegy félezer objektum szerepel.

Az érintettek között szerepel Szerhij Taruta, Ihor Kolomojszkij, Rinat Ahmetov és Arszenyij Jacenyuk üzletember, 12 ukrán bank és a Dinamo Kijev labdarúgóklub is. Az intézkedés vállalkozásokra, bankokra, a turisztikai és sportinfrastruktúra létesítményeire, valamint az Oroszországgal szemben ellenséges államok kintlévőségeire is kiterjed. Az államosított vállalatok folytatják tevékenységüket.
Szergej Akszjonov, a Krím vezetője közölte, hogy az államosított vagyon eladásából származó összeget a „különleges hadművelet” részvevőinek támogatására fogják fordítani.

Ukrajna a Kreml fenyegetései ellenére is EU-tag lesz

Az Európai Unió a Kreml fenyegetései ellenére sem hagyja abba Ukrajna támogatását, Ukrajna az EU tagja lesz – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Kijevben, az EU-Ukrajna csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón.

„A Kreml nem félemlített meg bennünket, mert az EU és Ukrajna egy család” – idézte az uniós vezetőt a Jevropejszka Pravda hírportál. „Az ukránok egyértelműen a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett döntöttek. Az Önök jövője velünk van a mi közös Európai Uniónkban. Az Önök sorsa a mi sorsunk” – hangoztatta Michel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap fejtette ki véleményét, miszerint Ukrajna megérdemli, hogy még az idén megkezdje a tárgyalásokat az európai uniós tagságról – emlékeztetett a hírportál. Hozzátette: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is azon meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz, és nagyra értékelte Ukrajna eddigi előrehaladását az uniós csatlakozás felé.
Ursula von der Leyen a pénteki sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kezdetnek egy milliárd eurót különít el az unió Ukrajnának az orosz agresszió okozta károk gyors helyreállítására. Kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni tizedik szankciócsomag keretében a korlátozások mértéke 10 milliárd euró lesz. Ismételten jelezte, hogy az EU várhatóan február 24-ig ezt a szankciós csomagot is elfogadja.
Zelenszkij a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az ukrán erők nem hagyják el a Donyeck megyei Bahmut városát. „Senki sem adja fel Bahmutot. Harcolni fogunk, ameddig csak tudunk” – fogalmazott az államfő. Kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy az ukrán hadsereg képes feltartóztatni Oroszország offenzíváját Kelet-Ukrajnában mindaddig, amíg meg nem erősítik az ott harcoló csapatokat a partnerországoktól érkező fegyverekkel. „Az ukrán hírszerzés és a hadsereg szerint a nyomás növekedni fog államunk keleti részén. Oroszország bosszút akar állni. És pontosan ott akarnak bosszút állni, ahol a legnagyobb szükségük van rá. A mi feladatunk nem az, hogy megadjuk nekik ezt a lehetőséget(…) Úgy gondolom, van esélyünk” – fejtette ki Zelenszkij.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra az ukrán fővárosba. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken csatlakozott a küldöttséghez. Az uniós vezetők csütörtökön együttes ülést tartottak az ukrán kormánnyal és Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd pénteken csúcstalálkozó keretében tárgyaltak, amelynek fő témája az volt, milyen előrehaladást tett Ukrajna tagjelöltként az EU-csatlakozás követelményeinek teljesítése terén, illetve mik lehetnek az Ukrajna elleni orosz agresszióra adandó válaszlépések.
A csúcstalálkozó záródokumentuma szerint Brüsszel beleegyezett, hogy Ukrajna időközi értékelést kapjon a tagjelölti státus megadásakor támasztott kritériumok teljesítéséről – számolt be a Jevropejszka Pravda. Korábban az EU ragaszkodott ahhoz, hogy az Ukrajnának adandó értékelés csak ősszel jelenjen meg – tette hozzá a hírportál. Kijev azonban jelezte, hogy a végrehajtás értékelését és a problémák leírását tartalmazó hivatalos EU-dokumentum nélkül Ukrajna nem tud „korrekciós munkát” végezni, ami azzal fenyegetett, hogy 2023-ban nem kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások. A csúcstalálkozón született határozat megoldja ezt a problémát: az EU beleegyezett, hogy „szóbeli jelentését” papírra veti, és tavasszal hivatalosan átadja Ukrajnának.

Kreml: a Donyec-medence védelme még nem teljes

A Donyec-medence még nem teljesen védett a fenyegetésektől, a Krím félsziget védelme azonban már megbízható – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

Peszkov azt a hírt kommentálta így, amely szerint az ukrán belügyminisztérium új rohamdandárokat kezdett toborozni a Donyec-medence és a Krím elleni offenzívához.
„A Donyec-medence védettsége még nem teljes, ezért a különleges hadművelet folytatódik. Tulajdonképpen az ott élő embereket kell megvédenünk. Ez a cél eddig nem teljesült maradéktalanul. Ezt még el kell végezni” – mondta Peszkov.
Hozzátette, hogy „a Krím biztonsága megbízhatóan szavatolt”.
Cáfolta a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap értesülését, amely szerint William Burns, az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója egy rendezési terv keretében felajánlotta Oroszországnak Ukrajna területének 20 százalékát.
„Ez a közlés egy kacsa” – mondta.
Peszkov valótlannak nyilvánította azt az állítást is, amely szerint Burns januárban titokban Moszkvába látogatott.

Először számolt be NASAMS légvédelmi rendszer megsemmisítéséről az orosz katonai szóvivő

Az orosz erők a Donyeck környékén folytatott offenzíva során kedvezőbb állásokat foglaltak el, és először semmisítettek meg norvég NASAMS légvédelmi rendszert – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, a védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában mintegy negyven katona, egy páncélozott harcjármű, egy AN/TPQ-50-es ellentűzradar és egy tüzérségi lőszerraktár. Liman irányában több mint hetven katona, két páncélozott harcjármű, egy gyalogsági harcjármű, egy D-20-as és egy M-777-es tarack, valamint egy lőszerraktár. Donyeck környékén körülbelül negyven katona, egy Mszta-B önjáró löveg egy AN/TPQ-37-es ellentűzradar, egy üzemanyagtároló, két lőszerraktár. Zaporizzsja irányában az ukrán erők vesztesége több mint húsz katona, egy M-777-es, két D-20-as és egy D-30-as tarack, Herszon megyében pedig egy Akacia és két önjáró Gvozgyika önjáró löveg, egy amerikai HIMARS sorozatvető és három lőszerraktár volt.
Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője pénteken Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az Ahmat különleges alakulat harcosai a 2. hadtest egyik dandárjával együtt megvetette lábát Veszele község határában, elfoglalva egy stratégiai fontosságúnak nevezett erődítményt. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója csütörtök este az Artemivszk (Bahmut) közelében lévő Mikolajivka bevételéről számolt be, korábban pedig arról tájékoztatott, hogy a csoport fegyveresei átvették az ellenőrzést a Szoledartól északra fekvő Sacco i Vanzetti község felett.
Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők Konasenkov altábornagy szerint egy nap alatt 103 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 86 tüzérségi lőállásaira mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy Tocska-U rakétaindítót és egy norvég gyártmányú NASAMS légvédelmi rakétarendszert a donyecki régióban lévő Krasznoarmejszk közelében. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán MiG-29-es repülőgépet, a légvédelem pedig hét drónt.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 382 repülőgépet, 206 helikoptert, 3008 drónt, 403 légvédelmi rakétarendszert, 7723 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1004 sorozatvetőt, 3988 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8255 speciális katonai járművet veszítettek.
Az orosz védelmi minisztérium honlapján pénteken frissített térképből kiderül, hogy az Ukrajnától elcsatolt donyecki, luhanszki, zaporzzsjai és herszoni régiót az orosz Déli Katonai Körzet felelősségi területéhez sorolták. A körzet sajtószolgálata a TASZSZ-nak kifejtette, hogy a felelősségi terület növekedését az új régiók Oroszország részévé válása, valamint a donyecki és luhanszki népi milíciának az orosz fegyveres erőkbe való integrálása indokolta.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást pénteken a helyi hatóságok. Enerhodarban felrobbant egy gépkocsi, egy rendőr életét vesztette.

Az ukrán főügyészség eljárást indított a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője ellen

Az ukrán főügyészség eljárást indított Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője ellen – közölte az ügyészi hivatal pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A közlemény szerint Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértésével és az ország elleni háborúban való részvétellel gyanúsítják. A büntetőeljárásban az előzetes nyomozást az országos rendőrség végzi. Az orosz zsoldos csoport vezetője az ukrán főügyészség szerint közvetlenül felelős több ezer háborús bűnért. A vizsgálat eddigi állása szerint Prigozsin felhatalmazást kapott arra, hogy legénységet toborozzon, kiképezze, valamint irányítsa őket az Ukrajna területén folyó harci cselekményekben. Mindez a jelenlegi orosz rezsim teljes támogatásával történt. A főügyészség hangsúlyozta, hogy a Wagner zsoldoscsoport tagjai sem kerülik el a felelősségre vonást, még azok sem, akik külföldre menekültek.
Az ukrán nemzeti gárda pénteken a Facebookon arról számolt be, hogy lelőttek egy Szu-25-ös orosz harci repülőgépet a Donyeck megyei Bahmutnál. A stratégiai jelentőségű, ukrán ellenőrzés alatt álló várost az utóbbi hetekben hevesen támadják az orosz erők.
Az ukrán különleges műveleti erők a Telegramon arról adtak hírt, hogy a Donyeck megye Vuhledar térségében megsemmisítettek egy T-80-as orosz harckocsit, két tengerészgyalogost pedig az összecsapás közben fogságba ejtettek.
Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban mintegy 840 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek négy orosz harckocsit és egy repülőgépet. Az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában az ukrán tájékoztatás szerint megközelíti a 130 ezret.

Németország Leopard 1 típusú harckocsikkal is támogatja Ukrajnát

Németország Leopard 1 típusú harckocsikkal is támogatja Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben – mondta a szövetségi kormány szóvivője pénteken Berlinben.

Steffen Hebestreit tájékoztatóján az újabb segítségről elmondta, hogy a kormány kiadta a Leopard 1 típusú német harckocsik Ukrajnába szállításához szükséges exportengedélyt.
A harckocsik számáról, felszereltségéről, a szállítás ütemezéséről csupán annyit mondott, hogy a részletek „a következő napokban és hetekben konkretizálódnak”.
Rövid időn belül szállítható állapotban 29 darab Leopard 1-es van. A harckocsikat a Flensburger Fahrzeugbau Gesellschaft (FFG) nevű vállalat készíti fel az új bevetésre, amely elöregedett vagy a hadrendből már ki is vont harcjárművek átalakításával, felújításával foglalkozik. A társaságnál 88 Leopard 1-esen dolgoznak.
A hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek középig gyártott nyugatnémet harckocsimodell képességei nagyjából megfelelnek az azonos korú szovjet harckocsikénak, amelyeket igen nagy számban alkalmaz Oroszország is az Ukrajna elleni háborúban.
Az újabb német támogatás így nem biztosít technológiai fölényt a védekező ukrán erőknek, szemben a világ legerősebb harckocsijaként számon tartott Leopard 2 típussal. A modern modellből a szövetségi kormány 14-et ad át a hadsereg (Bundeswehr) állományából, és összehangolja az Ukrajnát ugyancsak Leopard 2-esekkel támogató partnerországok erőfeszítéseit.
A Leopard 1-esekkel az egyik legfőbb gond a lőszerutánpótlás. A harckocsi 105 milliméteres lövegéhez nemigen lehet már lőszert szerezni. A legfőbb forrás Brazília lehetne, ahol a hadsereg egykori – 250 darabból álló – Leopard 1-es állománya révén komoly tartalékok vannak, de az Ukrajna nyugati támogatását fenntartásokkal szemlélő elnök, Luiz Inácio Lula da Silva nem hajlandó lőszert adni az orosz támadás elleni védekezéshez.

Alapjogokért Központ: egyre rosszabbá válik Európa pozíciója

Az Alapjogokért Központ szerint az ukrajnai háború tekintetében egyre rosszabbá válik Európa pozíciója és jelen pillanatban nem látszik ebből a kiút sem.

Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: az Európai Uniót vezető jelenlegi elit olyan „olyan mélyen mászott bele ebbe a pozícióba”, hogy ebből már egyáltalán nem tud kihátrálni.
Értékelése szerint a háború tekintetében nem jók a kilátások.”Sokkal rosszabb a helyzet, mint egy hónapja, és sokkal rosszabb a helyzet, mint fél éve” – tette hozzá.
Kovács István az unió és Ukrajna viszonyát felidézve arról beszélt, hogy a kapcsolatokban az események 2013-14-ben vettek „tragikus fordulatot”, amelynek megoldásában az EU vezetése azóta szeretne főszerepet játszani.
„Sokkal jobban jártunk volna, ha az EU nem csinál semmit” – mondta a stratégiai igazgató. Álláspontja szerint az uniós vezetés a háborút megelőző válságokat – köztük a 2008-2009-es pénzügyi válságot, a migrációs krízist és a koronavírus-járványt – is félrekezelte.
Úgy folytatta, hogy a kontinens sokkal jobban járt volna, az unió nem vezetett volna be szankciókat. Mint közölte, az EU „maga is” főszerepet játszik abban, hogy a kontinens is belesodródjon a konfliktusba, ami „elképesztő veszélyeket tartogat számunkra”.
Kovács István kitért rá: az Egyesült Államok úgy szankcionálta Oroszországot, hogy az neki a „legkevésbé fájjon”, az uniós tagországok közül pedig Magyarországnak sikerült elérnie, hogy kimaradjon a szankciók negatív hatása alól.
Kovács Attila, európai uniós kutatási igazgató az eseményen kijelentette, hogy az európai vezetők semmit nem tesznek a béke érdekében, továbbá a háborút érintő politikájuk nem az EU-s érdeket és nem az európai polgárok érdekeit tartja szem előtt.
Az energiabiztonságra térve azt mondta, hogy optimista: ezt a telet energetikai szempontból „hozni tudni fogja Európa”, és nem okoz komoly ellátásbiztonsági problémákat a helyzet. Szólt arról is: ha a konfliktus katonai-biztonságpolitikai értelemben nyugvópontra is jutna, a gazdasági hatások – az elhibázott uniós szankciós és energiabeszerzési politika miatt – „velünk maradnak még középtávon”.
Megfogalmazása szerint „mindenféleképpen kurzusváltásra lenne szükség” az uniós intézmények részéről, de ez a 2024 tavaszi európai parlamenti választások és az új összetételű Európai Bizottság felállása előtt már nem lehetséges.
A Brüsszel által erőltetett szankciós politika „egyértelműen zsákutcába jutott” – hangsúlyozta.
Kovács Attila kiért arra is, hogy a kettősmérce alkalmazása az EU-ukrán viszonyban is tetten érhető, mivel a uniónak „mintha nem számítana” az ukrajnai korrupció és a médiaszabadság helyzete.

A NATO szerint Oroszország nem tett eleget az Új START-szerződés szerinti kötelezettségeinek

A szövetségesek aggodalommal állapítják meg, hogy Oroszország nem tett eleget a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés szerinti kötelezettségeinek – jelentette ki az Észak-atlanti Tanács pénteken, azt követően, hogy az Egyesült Államok korábban a megállapodás megsértésével vádolta Moszkvát.

Az amerikai külügyminisztérium kedden közölte: azzal, hogy Moszkva nem engedélyezte az ellenőrzéseket oroszországi katonai helyszíneken, megsértette szerződéses kötelezettségeit.
A NATO pénteken közzétett közleményében kiemelte: az, hogy Oroszország nem hajlandó összehívni a kétoldalú konzultatív bizottság ülését a szerződésben meghatározott időkereten belül, és 2022 augusztusa óta nem teszi lehetővé az Egyesült Államok ellenőrzési tevékenységeit orosz területen, megakadályozza Washingtont abban, hogy a szerződés szerinti jogait gyakorolja, továbbá aláássa az Egyesült Államok azon képességét, hogy megfelelően ellenőrizze, hogy Moszkva betartja-e kötelezettségeit.
A NATO-közlemény hangsúlyozta: az Egyesült Államok betartja az Új START-szerződésben vállalat kötelezettségeket.
Aláhúzták: a szerződés minden állam, köztük a NATO-szövetségesek nemzetbiztonsági érdekét szolgálja, Oroszország mulasztása azonban aláássa a megállapodás életképességét.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy teljesítse a szerződés szerinti kötelezettségeit azáltal, hogy lehetővé teszi az ellenőrzéseket területén, és visszatér a kétoldalú konzultatív bizottságban való részvételhez” – tette hozzá közleményében az észak-atlanti katonai szövetség.
A hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló az Új START-szerződés 2011-ben lépett életbe, 2021-ben pedig öt évre meghosszabbították. A megállapodás rendelkezik egyebek között a nukleáris robbanófejek maximális számáról is.
A Kreml tavaly augusztusban jelentette be, hogy felfüggeszti a szerződés által lehetővé tett amerikai ellenőrzéseket az oroszországi katonai helyszíneken. Moszkva a lépést azzal a Washington és szövetségesei által életbe léptetett beutazási szankciókkal indokolta, melyekről Oroszország Ukrajnai ellen indított háborúja nyomán hoztak döntést.

Nézőpont: a magyarok békét akarnak, de nem látják a háború végét

A magyarok négyötöde (78 százalék), de még a baloldaliak kétharmada (63 százalék) szerint is azonnali tűzszünetre lenne szükség, és mindössze 2 százalékuk számít arra, hogy a harcok véget érhetnek a háború kitörésének közelgő évfordulója előtt – derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelyről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

A január 30. és február 1. között, ezer ember telefonos megkérdezése alapján készült elemzésben az áll, hogy a magyar választók négyötöde szerint azonnali tűzszünetre van szükség Ukrajnában, még akkor is, ha így Ukrajna nem tudja visszaszerezni az összes területet, amit Oroszország elfoglalt. Hozzátették, hogy még a politikai hovatartozás sem befolyásolja jelentősen az erről szóló vélekedést: a baloldali szavazók közel kétharmada is egyetért a fegyvernyugvás szükségszerűségével, míg a kormánypártok szavazói körében 91 százalékos a tűzszünettel való egyetértés. Hangsúlyozták, hogy nincs olyan társadalmi csoport, aki egyetértene a háború folytatásával az elfoglalt területek visszaszerzése reményében.

A Nézőpont szerint a magyarok többségét békepárti elvárások, ugyanakkor „borúlátó várakozások” jellemzik: majdnem a felük (49 százalék) szerint a konfliktus még évekig elhúzódik, és csupán egyharmaduk (33 százalék) számít arra, hogy 2023-ban rendezni tudják a helyzetet. Úgy folytatták, szinte senki nem számít arra, hogy a következő hónapban véget ér a háború (2 százalék). Ebben a kérdésben egyformán pesszimisták a kormánypárti és kormánykritikus szavazók, ugyanolyan arányban (46, illetve 48 százalék) számítanak arra, hogy a hadakozás évekig elhúzódik, de ugyanannyian (34, illetve 35 százalék) vannak azok is, akik szerint idén befejeződik a konfliktus – áll a kutatásban.

A szuverenitás védelméről egyeztettek orosz és kínai külügyi vezetők Moszkvában

Megerősítette a közös szándékot Oroszország és Kína szuverenitásának megvédésére, és egy igazságosabb, többpólusú világrend közös építésére Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője és Ma Csao-hszü kínai külügyminiszter-helyettes csütörtöki moszkvai találkozóján – közölte az orosz külügyminisztérium.

„Megerősítést nyert a két ország szuverenitásának, biztonságának és fejlődéshez fűzött érdekeinek határozott védelmére, valamint egy igazságosabb, demokratikusabb, többpólusú világrend közös építésére irányuló szándék” – áll az orosz minisztérium közleményében.
A találkozó során a két diplomáciai vezető közösen elutasította a konfrontatív politikát, és az egyes országok arra irányuló kísérleteit, hogy más államok belügyeibe beavatkozzanak, valamint szankciókkal és más törvénytelen módszerekkel fékezzék fejlődésüket.
A tárgyalás során Lavrov méltatta a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi állapotát, amelyek a közlemény szerint dinamikusan fejlődnek a két ország vezetője között tavaly december 30-án lefolytatott eszmecsere során elért megállapodásoknak megfelelően. Az orosz miniszter a személyes kapcsolatok, a kétoldalú turizmus és a cserekapcsolatok helyreállítása mellett foglalt állást a karanténkorlátozások feloldásával kapcsolatban.
Lavrov pozitívan szólt a Pekinggel az ENSZ-ben, a BRICS-csoportban, a Sanghaji Együttműködési Szervezetben, és más nemzetközi fórumokon folytatott együttműködésről is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberben oroszországi látogatásra hívta meg kínai hivatali partnerét, Hszi Csin-pinget. Orosz sajtóértesülések szerint hamarosan Moszkvába várják Vang Ji korábbi külügyminisztert is, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottsága főhivatalának igazgatóját.
December 21-én Hszi a pekingi állami rezidencián fogadta Dmitrij Medvegyevet, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesét, aki a kormányzó Egységes Oroszország párt elnöke is. A felek a kétoldalú stratégiai együttműködésről és az ukrajnai konfliktusról is tárgyaltak.
Lavrov csütörtökön, a Rosszija 24 állami hírcsatornának és a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy noha hivatalos szövetség nincs Moszkva és Peking között, a kétoldalú kapcsolatok minőségének szintje ennél magasabb, és nincsenek korlátai.

Ursula von der Leyen nagyra értékelte Ukrajna előrehaladását az uniós tagság felé

Az Európai Unió központi intézményeinek és magasrangú vezetőinek kijevi látogatása azt jelzi, hogy Ukrajna komoly előrehaladást ért el az uniós tagság felé, és üzenet a befektetőknek, hogy Ukrajna tovább fog haladni ezen az úton – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Kijevben, az EU és az ukrán kormány együttes ülésén.

A bizottsági elnök 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal érkezett az ukrán fővárosba – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
„Kollégáimmal nemcsak azért vagyunk itt, hogy megvitassuk a további támogatást, hanem hogy az Ukrajnát az Európai Unióhoz még közelebb hozó lépésekről is tárgyaljunk. Az a tény, hogy ma itt találkozunk Kijevben, erős jele a már elért óriási előrelépésnek és közös elkötelezettségünknek” – idézte von der Leyennek az ukrán kormány előtt mondott szavait az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
Az EB elnöke megjegyezte, hogy „alig egy éve még senki sem tudta elképzelni, milyen gyorsan tud Ukrajna az EU felé elmozdulni”. „Most viszont Ukrajna az Európai Unió tagjelöltje. Tudom, hogy ukránok milliói dolgoznak keményen e cél elérése érdekében. Az EU sok ukránt befogadott, energiahálózataink szinkronban vannak, az ukrán termelés profitál az Európával folytatott kereskedelemből. Ma például olyan javaslatokkal érkeztünk, amelyek biztosítják Ukrajna egyidejű hozzáférését az EU egységes piacához” – mutatott rá Von der Leyen. Szavai szerint az EU segíteni kíván Ukrajnának abban, hogy teljes gazdasági potenciálját mozgósítsa az orosz agresszió elleni küzdelemben, majd az újjáépítésben is. „Látogatásunk a befektetők felé is üzenetet kell hogy küldjön: Ukrajna tovább fog haladni az európai úton. Ambiciózus reformterve van, nemcsak azért, mert az EU ezt kéri, hanem mert az ukránok tudják, hogy ez az út egy erősebb Ukrajna felé vezet” – hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy az ukránok bátorsága inspirálja az EU-t, és új célt adott neki. „Az EU Ukrajnával lesz, ameddig csak szükséges” – mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az együttes ülésen úgy vélte, hogy idén már nem lesznek akadályok az Ukrajna teljes jogú uniós tagságáról szóló tárgyalások előtt. Reményét fejezte ki, hogy ez év tavaszán az Európai Bizottság értékelést ad arról, Ukrajna miként hajtja végre azt a hét uniós ajánlást, amelyeket az uniós tagjelölti státusz megszerzésekor kapott. „A végéhez közeledik az ukrán kormány és a parlament munkája a hét uniós ajánlás ügyében. Tavasszal elérkezik az időközi értékelés ideje ezen ajánlások végrehajtásáról” – mondta az államfő. Zelenszkij az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország gyorsítja az európai szankciókhoz való alkalmazkodás ütemét. „Most azt látjuk, hogy az európai szankciók üteme kissé lelassult. A terrorista állam éppen ellenkezőleg: fokozza a szankciókhoz való alkalmazkodása ütemét. Ezt korrigálnunk kell. Hiszünk abban, hogy együtt meg tudjuk csinálni” – mondta Zelenszkij Ursula von der Leyenhez fordulva. Az ukrán elnök szerint az Oroszországgal szembeni szankciópolitika szempontjából az egyik legfontosabb összeurópai feladat, hogy csökkentse az Oroszországi Föderáció azon képességét, hogy megkerülje a már bevezetett szankciókat.
Az Európai Bizottság elnöke afelől biztosította az ukrán kormányt, hogy február 24-ig elfogadják az Európai Unióban az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot. Emellett szavai szerint a G7-es együttműködés keretében új határárat készülnek kiszabni az Oroszországból származó kőolajra. Hangsúlyozta továbbá, hogy Oroszországnak fizetnie kell az Ukrajnának okozott pusztításért.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a tanácskozást követő sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Ukrajnának az orosz agresszió utáni újjáépítésének költsége már most meghaladja a 600 milliárd eurót. Hangsúlyozta, hogy az újjáépítést azonnal meg kell kezdeni, nem kell megvárni vele Ukrajna győzelmét.

Az EU megállapodott az Ukrajnának szánt további 545 millió eurós katonai támogatásról

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Békekeretből származó további 500 millió euró (mintegy 200 milliárd forint) értékű katonai támogatásról állapodott meg Ukrajna számára, valamint elfogadta az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) kiképzési erőfeszítéseit támogató új, 45 millió euró (mintegy 18 milliárd forint) összegű támogatási intézkedést.

Az uniós tanács közleménye kiemelte: a döntéssel az EU fokozza az ahhoz nyújtott támogatását, hogy Ukrajna meg tudja őrizni önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint, hogy meg tudja védeni polgári lakosságát Oroszország folytatódó háborújával szemben.
Ez a hetedik pénzügyi csomag az Európai Békekeretből, ezzel az Ukrajnának nyújtott teljes uniós hozzájárulás 3,6 milliárd euróra emelkedik – közölték.
Az ukrán fegyveres erőket támogató EUMAM Ukrajna kiképzési tevékenységét támogató intézkedés célja, hogy biztosítsa a szükséges, halált nem okozó felszereléseket és készleteket, valamint a kiképzéshez szükséges szolgáltatásokat.
Közölték: az intézkedés elfogadása annak bizonyítéka, hogy az EU továbbra is határozottan támogatja az ukrán hadsereget az orosz agresszióval szembeni küzdelmében. Az Oroszország által legutóbb végrehajtott, az ukrán polgári lakosok és polgári infrastruktúra ellen irányuló, megkülönböztetés nélküli támadások megint csak azt bizonyítják, hogy Moszkva semmilyen mértékben nem tartja tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi jogot – tették hozzá.

Putyin: ismét „keresztes” német tankok fenyegetik Oroszországot

Ismét „keresztes” német tankok fenyegetik Oroszországot – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a sztálingrádi győzelem 80. évfordulója alkalmából megrendezett volgográdi ünnepi koncerten.

„Akik arra számítanak, hogy legyőzik Oroszországot a csatatéren, úgy tűnik, nem értik, hogy egy modern háború Oroszországgal nagyon más lesz számukra” – hangoztatta Putyin.
„Mi a tankjainkat nem küldjük a határukhoz. Van mivel válaszolnunk. És a páncélozott járművek bevetésével az ügynek nem lesz a vége. Ezt mindenkinek meg kell értenie” – tette hozzá.
Az elnök szavait, amelyekkel párhuzamot vont a nyolc évtizeddel ezelőtti, és a mostani idők között, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy magyarázta, hogy „azon mérce alapján, ahogy a kollektív Nyugat új fegyvereket szállít, Oroszország teljesebb mértékben kihasználja majd meglévő képességeit arra, hogy a különleges hadművelet során megadja válaszát”.
„Hihetetlen, de tény: ismét német Leopard tankok fenyegetnek bennünket, a fedélzetükön kereszttel ” – mondta az ünnepségen Putyin.
„Most, sajnos, azt látjuk, hogy a nácizmus ideológiája immár modern köntösben, modern megjelenési formában ismét közvetlen veszélyt jelent hazánk biztonságára. Ismét kénytelenek vagyunk szembeszállni a kollektív Nyugat agressziójával” – fogalmazott.
Az orosz elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszországnak még mindig sok barátja van szerte a világon, egyebek között Észak-Amerikában és Európában is.
Putyin szerint az utódoknak a Sztálingrádban győztes katonákkal szembeni erkölcsi kötelessége, hogy megakadályozzák a történelem eltorzítását. Rámutatott, hogy a világháború során a Volga partján elért fordulópont után vált világossá, hogy a nácik tervei bukásra vannak ítélve, és Németország szövetségesei ezt követően kezdték lázasan keresni annak módját, hogyan kerülhetik el a felelősségre vonást.

Két amerikai sorozatvető megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Donyec környéki, valamint a donyecki régióban és Zaporizzsja irányában folytatott orosz támadóműveletekről, valamint két amerikai gyártmányú sorozatvető Kramatorszk környékén történt megsemmisítésről számolt be egyebek között a csütörtöki hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az ukrán fegyveres erők vesztesége a tábornok szerint Kupjanszkban több mint 25 katona, egy páncélozott harcjármű, két jármű, három Grad sorozatvető, Liman irányában több mint száz katona, hat páncélozott harcjármű és egy D-30-as tarack, Donyeck térségében mintegy félszáz katona, egy harckocsi, egy páncélozott személyszállító jármű, két kisteherautó, egy Mszta-B önjáró egy D-30-as vontatott tarack, a donyecki régió déli részén és Zaporizzja irányában több mint 65 katona, négy páncélozott harcjármű és két egyéb jármű, Herszon irányában pedig két lőszerraktár volt.
Konasenkov szerint az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán 78 ukrán tüzérségi lőállásra, valamint 105 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú M-142 HIMARS és egy M-270 MLRS sorozatvetőt a donyecki régióban lévő Kramatorszk közelében, valamint rakéta- és tüzérségi fegyverek három raktárát, egy 35D6 típusú, alacsony magasságú célfelderítő radart és egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-37 ellentűzradart. Az orosz légvédelem lelőtt öt ukrán drónt és négy HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 381 repülőgépet, 206 helikoptert, 3001 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7719 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1003 sorozatvetőt, 3981 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8 249 speciális katonai járművet semmisítettek meg.
Dmitrij Rogozin, a Cári Farkasok elnevezésű különleges katonai tanácsadó egység vezetője a Telegram-csatornáján közölte, hogy négy Marker típusú autonóm irányítórendszerű tankelhárító robot érkezett a Donyec-medencébe, amelyeket nagyteljesítményű páncéltörő fegyverekkel szerelnek fel. Rogozin korábban arról számolt be, hogy a Marker csapásmérő változata képes lesz legyőzni az ukrán fegyveres erők részére leszállítandó amerikai Abrams és német Leopárd harckocsikat.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegramon azt írta, hogy idén jelentősen növekedni fog a fegyverek és hadfelszerelések minden típusának gyártása Oroszországban.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást csütörtökön a helyi hatóságok. A donyecki régióban lévő Volodimirovkában egy civil életét vesztette, egy másik pedig megsebesült ukrán belövés következtében.

Az EP teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az Oroszországgal szembeni tízedik szankciós csomag elfogadását sürgette, amely egyebek mellett teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra.

A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a Lukoil orosz olajvállalathoz és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez hasonló vállalatok szankcionálását kérték. Az EP emellett a jogellenesnek tartott tevékenységek széles körében – a többi között a kényszerkitoloncolásokban és a megszállt ukrán területen tartott népszavazások lebonyolításában – részt vevő tisztviselőket is szankciókkal sújtaná.
Az állásfoglalás megismételte az EP-képviselők azon korábbi felhívását, hogy az EU azonnali és teljes embargót vezessen be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára, valamint hogy a Balti-tengeren az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeinek használatát teljesen felfüggessze.
Ukrajna uniós tagsági kilátásaival kapcsolatban a szöveg azt várja el az EU-tól, hogy „munkálkodjon a csatlakozási tárgyalások megkezdésén, és támogassa a következő lépéseket felvázoló ütemtervet, mely lehetővé teszi Ukrajna csatlakozását az uniós egységes piachoz”.
Az EP-képviselők megerősítették Ukrajna jövőbeli uniós tagsága iránti elkötelezettségüket, és hangsúlyozták, hogy a csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, mely magában foglalja a vonatkozó eljárások tiszteletben tartását, valamint az EU-val kapcsolatos reformok és csatlakozási kritériumok teljesítését. Ezzel összefüggésben felkérték az ukrán hatóságokat, hogy vezessenek be jelentős reformokat, hogy a lehető leghamarabb hatékonyan igazodjanak az uniós tagsági elvárásokhoz.
Az elfogadott szöveg felszólítja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák és gyorsítsák fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat, különösen a fegyverek biztosítását, de az alapvető politikai, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és humanitárius támogatást is.
Sürgette továbbá a pénteken, Kijevben tervezett EU-Ukrajna csúcstalálkozón részt vevő vezetőket, hogy kiemelten kezeljék az Ukrajnának szánt gazdaságélénkítő csomagot, melynek – mint írták – a rövid, közép- és hosszú távú segélyezésre, újjáépítésre és helyreállításra kell összpontosítania. Az állásfoglalás továbbá megismételte az EP arra irányuló felhívását, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeit, valamint az orosz oligarchák vagyonát használják fel a háború utáni újjáépítés finanszírozására.
A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője felhívta a figyelmet: Brüsszel azt ígérte, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók a háború befejezéséhez vezetnek, ehelyett a háború „brutálisabb” mint valaha, Európa pedig tönkremegy a szankciók miatt. „Szankciók helyett békére van szükségünk” – húzta alá Deutsch Tamás.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke a vita kapcsán hangsúlyozta: Magyarország a kezdetektől fogva támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. A csatlakozási folyamat során azonban ugyanazon feltételeknek kell érvényesülniük mint a többi tagjelölt ország esetében, így a koppenhágai kritériumok betartása is kulcsfontosságú – hangsúlyozta a politikus, majd hozzátette: az Ukrajna területén élő magyar, román, bolgár kisebbségek jogainak érvényesülése a csatlakozási tárgyalások egyik előfeltétele.
Gál Kinga szerint éppen ezek a kisebbségi közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának, a nemrégiben elfogadott törvények azonban – mint kiemelte – nem ezt segítik elő.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képivelője, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra emlékeztetett, hogy a kisebbségi jogok biztosítása elengedhetetlen feltétel Ukrajna csatlakozási folyamatában.
„A háború árnyékában a reformok teljesítése nagy erőfeszítéseket igényel Ukrajnától, azonban az uniós tagságra vonatkozó kritériumok, beleértve a koppenhágai kritériumok és az Európai Bizottság által júniusban meghatározott feltételek végrehajtása nélkülözhetetlen követelményei a csatlakozásnak. Ezen feltételek egyike a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolása” – mondta.
Az ukrán parlament által a nemzeti kisebbségeket érintően decemberben elfogadott új törvény nem biztosítja a nemzeti kisebbségek alapvető jogainak érvényesítését és védelmét, nem javítja az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét, hanem bebetonozza a 2017-es oktatási törvény és a 2019-es nyelvtörvény által okozott jogszűkítéseket – hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea.

Közel 10 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. február 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4942 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4876 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 119 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 2-án 120 ember, köztük 41 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine