Navracsics Tibor: hangsúlyosabb szerepet kapnak a vármegyék a fejlesztéspolitikában

Az eddiginél sokkal decentralizáltabb fejlesztéspolitika megvalósítása a cél az európai uniós források tervezésére és felhasználására a 2027-ig tartó időszakban – közölte a területfejlesztési miniszter kedden Zalaegerszegen, sajtótájékoztatón.

    Navracsics Tibor beszélt arról, hogy a területi operatív fejlesztési program új változata, a TOP Plusz mintegy 2000 milliárd forint értékű támogatást biztosít, az összeg felére már az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások alatt kiírták a pályázatokat a nemzeti költségvetés terhére.

    Tavaly év végéig 756 milliárd forint felhasználására született támogató döntés, idén január végére 492 milliárd forintról a támogatói szerződéseket is megkötötték; 445 milliárd forintot előlegként fizettek ki – ismertette a minsizter.

    A politikus felidézte, hogy a magyar kormány decemberben állapodott meg az Európai Bizottsággal a helyreállítási és újjáépítési alap mintegy 2500 milliárd forint értékű keretéről.

    Ennek nagyjából a felét nagy energetikai projektekre költik a bizottság elvárásai alapján, amelynek révén „az orosz gázzal kapcsolatos függőségünket egy kicsit oldani tudjuk” és a megújuló energiák is nagyobb teret kapnak a magyar energiaellátásban. Ugyanez a forrás szolgál a lakossági energetikai korszerűsítések finanszírozására is – tette hozzá a miniszter.

    Jelezte, hogy a 2500 milliárd forintos keret negyedét a digitális átátállást, a digitális infrastruktúra fejlesztését segítő projektekre fordítják.

    Navracsics Tibor emlékeztetett arra is, hogy mintegy 14 ezer milliárd forintot jelent a kohéziós alapból Magyarország által lehívható európai uniós forrás 2027 végéig. Ebből hozzávetőlegesen 4000 milliárd jut az agrár- és vidékfejlesztési projektekre, illetve mintegy 10 ezer milliárd a korábban is meglévő TOP programok új változataira, amelyek között „újdonság a digitális megújulás operatív program” mintegy 800 milliárd forintos kerettel.

    A jövő fejlesztéspolitikájában kiemelt jelentősége lesz a vármegyéknek – hangsúlyozta a miniszter. Az a cél, hogy lehetőség szerint már a tervezést is decentralizálják, vagyis ne Budapestről, az országos intézmények határozzák meg a fejlesztési irányokat, hanem bevonják a területi szereplőket is – fűzte hozzá.

    Kifejtette, hogy a TOP Plusz programokban még meg nem pályáztatott mintegy 1000 milliárd forint összegre várhatóan tavasszal írják ki a pályázatokat. Ehhez arra van szükség, hogy a területi integrált programokat áttervezzék a vármegyék, így az új felhívások révén 211 milliárd forintot biztosítanak a megyei fejlesztésekre, 473 milliárdot pedig a megyei jogú és a kiemelt városokra.

     A vármegyékre jutó pályázatok három téma köré csoportosulnak: az aktív turizmus fejlesztésére 63 milliárd, a köznevelési infrastruktúra fejlesztésére 82 milliárd, helyi humánfejlesztésekre pedig 66 milliárd forint összegű pályázati keretre lehet számítani – sorolta Navracsics Tibor.

    Pál Attila (Fidesz-KDNP), a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke elmondta: a vármegyék az Európai Bizottsággal történt megállapodásig előzetes integrált fejlesztési programokat tudtak készíteni, most ezeket igazítják a megállapodásban foglaltakhoz. Márciusra kellene minden vármegyének elfogadnia az új programokat, majd egy újabb kormánydöntéssel indulhatnak a pályázati kiírások.

    Zalában az elmúlt 5-7 évben „ugrásszerű és látványos fejlődést” hoztak a kormány által biztosított megelőlegezett források. A mostani hétéves időszakban 61 milliárd forint jut a zalai fejlesztésekre, 30 milliárdra már ki is írták a pályázatokat, amelyekből 20 milliárd forintra megkötötték a szerződéseket is.

    Négy zalai városra – Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Keszthelyre és Lentire – további 30 milliárd forint fejlesztési forrás jut, mindez pedig kiválóan illeszkedik a Magyar falu program kistelepüléseket támogató pályázataihoz – fogalmazott Pál Attila.