Az orosz-ukrán háború 340. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznegyvenedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Petr Pavel: van értelme az Oroszország elleni szankcióknak

Van értelme az Oroszország elleni szankcióknak, mert hatást gyakorolnak Moszkva lehetőségeire a háború folytatásához – jelentette ki Petr Pavel megválasztott cseh államfő vasárnap a prágai közszolgálati televíziónak adott interjúban.

„A szankciók ténylegesen akadályozzák Oroszországot, hogy több pénzt fektessen be az ukrajnai háborúba. A fejlett technológiák kivitelének akadályozása arra kényszeríti Oroszországot, hogy kevésbé fejlett fegyvereket használjon, valamint leleplezi Oroszország kapcsolatait az olyan rendszerekkel, mint az iráni vagy az észak-koreai” – mondta az újonnan megválasztott cseh köztársasági elnök.
„Szükség van arra, hogy minden úton nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy a konfliktus Ukrajna, mint megtámadott ország sikerével végződjön” – szögezte le Petr Pavel.
A megválasztott cseh elnök megerősítette: első külföldi útja Szlovákiába fog vezetni. Pavel délután telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Heves orosz támadás érte Herszon városát

A dél-ukrajnai Herszon városát újabb heves orosz támadás érte, sok a sérült és a halálos áldozat – közölte vasárnap a megyei tanács.

A megyei kormányzói hivatal eddigi adatai szerint a megyeszékhely ágyúzása következtében hárman haltak meg és öten szenvedtek sérüléseket. Minden sérültet kórházba szállítottak, közülük egy ember állapota válságos.
A támadás miatt számos polgári infrastrukturális létesítmény megrongálódott. Károk keletkeztek egy iskola, egy buszpályaudvar, egy posta, egy bank épületében és több lakóházban.
Az ukrán egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy találat érte a megyei klinikai kórházat, ahol egy ápolónő megsérült.
A helyi sajtó arról számolt be, hogy három erőteljes támadás érte a várost helyi idő szerint 12.48 és 14.05 óra között, később az Ukrajinszka Pravda hírportál azt jelentette, hogy délután két óráig hétszer nyitottak tüzet az orosz erők Herszonra.

Orosz külügy: felelősségre fogják vonni a Donyec-medencei kórházak elleni rakétatámadások elkövetőit

Kilátásba helyezte a Donyec-medencei kórházak ellen végrehajtott, a „Nyugat által vezérelt” ukrán rakétacsapások elkövetőinek és megszervezőinek felelősségre vonását vasárnap az orosz külügyminisztérium, háborús bűncselekménynek minősítve a történteket.

Az orosz védelmi tárca szombaton közölte, hogy repesz-robbanótöltettel felszerelt amerikai HIMARS-rakéták csapódtak a luhanszki régióban lévő Novoajdarban egy kórház épületébe, aminek következtében 14 ember életét vesztette, 24 pedig megsebesült. Az áldozatok túlnyomórészt a kórház betegei és alkalmazottai voltak. A tárca szándékossággal vádolta meg az ukrán felet.
Szombaton ukrán tüzérségi csapás érte a Herszon megyei Nova Kahovka kórházát is, ott nem voltak áldozatok.
Az orosz külügyminisztérium vasárnapi közleményében kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot, mert miközben gyakran ítél el „imitált” orosz bűncselekményeket, „illegális törvényszéki” felelősségre vonással fenyegetőzve miattuk, szemet huny Ukrajna „barbár” cselekedetei felett.
A tárca hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és más NATO-országok reagálásának elmaradása „a nemzetközi humanitárius jog újabb szörnyű lábbal tiprása”, ami „ismét megerősíti a konfliktusban való közvetlen részvételüket és az elkövetett bűncselekményekben való részvételüket”.
Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosához és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához (ICRC) fordult a novoajdari kórházra mért csapás ügyében, azt követelve tőlük, hogy tartassák be az ukrán hatóságokkal az 1949. évi genfi egyezményt. Ennek 18., a polgári személyek háború idején való védelméről szóló cikke kimondja, hogy sebesültek, betegek, fogyatékkal élők és szülő nők ellátására létrehozott polgári kórházak semmilyen körülmények között nem válhatnak támadás célpontjává.
Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese a Twitteren közvetlen felelősséggel vádolta az Egyesült Államokat, rámutatva, hogy az amerikai gyártmányú HIMARS rakétavetőkkel végrehajtott csapások célpontjai „washingtoni egyeztetés tárgyát képezik”. A diplomata szerint „az amerikai adófizetőknek tudniuk kell, hogyan használják fel a pénzüket”.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke elrendelte, hogy indítsanak büntetőeljárást a novoajdari kórház elleni sorozatvető-támadás ügyében, és állapítsák meg, hogy az ukrán hadsereg részéről ki felelős a csapásokért.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Telegramon közölte, hogy az ukrán fegyveres erők Melitopol körzetében, Szvetlodolinszke község közelében vasárnap HIMARS-csapást mértek a Molocsna folyón átívelő egyik közúti hídra. Rogov szerint a javítási munkálatok közben végrehajtott támadásnak két civil áldozata és hét sebesültje volt.
A helyi hatóságok vasárnap Donyeckből is jelentettek ukrán nehéztüzérségi csapásokat.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke vasárnap a Telegram-csatornáján azt állította, hogy az Ukrajna ellen indított orosz „különleges hadművelet” ukrán állampolgároknak és a szláv földeknek a „felszabadításává” vált az amerikai „gyarmatosítók” uralma alól. A politikus szerint a kilenc évvel ezelőtt Kijevben végrehajtott államcsíny után Ukrajnában egy kívülről irányított, „náci bábrezsim” jött létre, amely bezáratta a nemkívánatos médiát, betiltotta a politikai pártokat és elnyomta az egyházat.
„Amerikai kiképzők, zsoldosok vannak ott. A kijevi rezsim megmentése érdekében nehézfegyvereket kezdtek szállítani” – írta Vologyin.
Hozzátette, hogy mindez szerinte Washington közvetlen részvételét bizonyítja a konfliktusban, attól félve, hogy elveszíti „gyarmatát”.

Donyec-medencei előrenyomulásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Az orosz katonai szóvivő Donyec-medencei előnyomulásról, a Wagner zsoldoscsoport pedig egy Szoledartól délnyugatra lévő település elfoglalásáról tett vasárnap bejelentést.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz offenzíva előnyösebb állások elfoglalását tette lehetővé. Ezen a frontszakaszon a tábornok szerint elesett mintegy 90 ukrán katona, valamint üzemképtelenné vált egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, 14 egyéb jármű, két Akacija önjáró löveg, egy D-20-as és egy D-30-as tarack, egy Vilha és egy Szmercs sorozatvető, az amerikai fegyverek közül pedig két M777-es vontatott és két Paladin önjáró tarack, valamint egy AN/TPQ-50-es ellentűzradar. Emellett, mint mondta, felrobbant az ukrán 81. légimozgékonysági dandár lőszerraktára Kramatorszk közelében.
Az orosz támadás a tábornok szerint a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja irányában is folytatódott. Itt az ukrán erők az orosz összefoglaló szerint egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, három kisteherautót, két egyéb járművet és két Akacija önjáró tarackot veszítettek, emellett Precsisztovka és Vuhledar területén megsemmisült az ukrán 68. hegyivadász és 72. gépesített dandár egy-egy tüzérségi lőszerraktára. Mintegy száz ukrán halottról és sebesültről is beszámolt.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója vasárnap közölte, hogy a csoport elfoglalta a Szoledartól délnyugatra fekvő Blahodatne községet. A Wagner közleménye szerint a fegyveresek ezt megelőzően, a Bahmutivka folyón átkelve elvágták a települést Sziverszkkel összekötő utánpótlási útvonalat. Blahodatne birtokba vétele megnyitotta az utat Kraszna Hora és Paraszkovijivka felé.
Az Amerika Hangja orosz nyelvű hírportálja szerint az ukrán vezérkar azt állította, hogy a blahodatnei támadást visszaverték.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában négy diverzáns- és felderítőcsoport, mintegy ötven katona, egy páncélozott személyszállító és egy Akacija önjáró löveg, Liman irányában mintegy 110 katona, egy gyalogsági harcjármű, négy páncélozott harcjármű, egy Nona SZ önjáró löveg és egy Grad rakétavető, Herszon irányában pedig egy AN/TPQ-36-os, egy AN/TPQ-48-as ellentűzradar és egy tüzérségi lőszerraktár volt.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint rakéta- és tüzérségi erők 143 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 103 tüzérségi állásra mértek csapást. Az orosz légvédelem lelőtt négy drónt, 16 HIMARS-, Vilha- és Uragan-rakétát, valamint egy amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 381 repülőgépet, 204 helikoptert, 2980 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7670 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 995 sorozatvetőt, 3956 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8218 speciális katonai járművet veszítettek.

Ukrán vezérkar: több száz Wagner-zsoldos került kórházba Luhanszk megyében

Az orosz Wagner zsoldoscsoport mintegy háromszáz tagját szállították a Luhanszk megyei Juvilejne kórházába, az orvosok azonban nem hajlandók ellátni őket – hozta nyilvánosságra vasárnap az ukrán vezérkar.

A jelentés szerint az orvosok azért nem akarják kezelni őket, mert legtöbbjük olyan betegségek hordozója, mint az AIDS, a szifilisz, a tuberkulózis, valamint a tüdőgyulladás.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója közben egy tévéműsorban elmondta, a régiójában sok az orosz katona, akik képzetlenek, de létszámuknak köszönhetően képesek az előrenyomulásra. „Bármi lehetséges, mert ez egy hatalmas ellenség elleni háború. Oroszország 140 milliós lakosságával hatalmas tartalékkal rendelkezik. Igen, ezek nem hivatásos katonák, de még mindig sok van belőlük. Még ha nincs is jól átható taktikájuk, a létszámuknak köszönhetően fokozatosan haladnak előre” – fogalmazott a kormányzó. Egyúttal megjegyezte, hogy a térségben nehéz a helyzet, de az ukrán erők jól tartják az ellenőrzésük alatt álló területeket.
A dél-ukrajnai Herszon megyei kormányzói hivatal arról adott hírt, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a megyeszékhelyt, Herszon városát. Eltaláltak egy tömegközlekedési vállalatot, amelynek az épülete megsemmisült és tíz városi járműben keletkeztek károk. További négy lakóház rongálódott meg, de személyi sérülés nem történt.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban mintegy 650 orosz katona halt meg, akikkel együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége hozzávetőleg 126 160-ra emelkedett. Az ukrán erők egyebek mellett nyolc orosz harckocsit és hét tüzérségi fegyvert semmisítettek meg az elmúlt napon.

A nukleáris armageddon kirobbantása is szerepelhet Putyin tervei között

Amennyiben az orosz hadsereg megalázó vereséget szenved Ukrajnában, Vlagyimir Putyin orosz elnök az atomhoz nyúlhat, amely egy milliók halálát okozó nukleáris armageddon kirobbanásához vezethet – figyelmeztetett egy vezető katonai szakértő.

Tim Willasey-Wilsey volt brit diplomata felvázolta, hogy a háború hogyan fajulhat globális vérengzéssé. Megjegyzései Dmitrij Medvegyev fenyegetése után hangzottak el, aki arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszországot Ukrajnában legyőzik, akkor kirobbanhat a nukleáris háború Európában.

Senkinek sem jut eszébe levonni a következő elemi következtetést: ha egy atomhatalom vesztésre áll, az nukleáris háborút idézhet elő – dühöngött Medvegyev.

Willasey-Wilsey szerint Moszkva akkor vethet be atomot, ha az ukrán hadsereg jelentős győzelmeket ér el a Donbaszban és a Krím közelében, vagy csapatai súlyos vereségeket szenvednek, esetleg a katonák föllázadnak a tisztek ellen – mutatja be az Index.

Rendkívül súlyos a helyzet Kelet-Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hétvégén tovább folytatódtak a heves harcok Kelet-Ukrajnában – írja az Independent.

„A helyzet a fronton és különösen a donyecki régióban – Bahmut és Vuhledar közelében – továbbra is rendkívül súlyos. Az orosz hadsereg nem szűkölködik a pusztítás eszközeiben. És csak erővel lehet megállítani őket. Katonáink, akik a Donyecki területeket védik, igazi hősök” – jegyezte meg az elnök az Index szerint.

Leváltják a Wagner-csoportot Bahmutnál

Az Intitute of the Study of War (ISW) elemzői szerint a hagyományos orosz erők váltják a kimerült Wagner-csoport zsoldosait Bahmutnál. Az offenzíva egyébként január 12-e körül tetőzött Szoledár elfoglalásával.

A hagyományos orosz egységek most részt vesznek a bahmuti harcokban, hogy új lendületet adjanak az ottani orosz offenzívának. A január 20-án közzétett harci felvételek arra utalnak, hogy az orosz légideszanterők Bahmut környékén tevékenykednek, mivel a felvételeken egy orosz BMD–4M látható.

Olaf Scholz kész tárgyalni személyesen is Putyinnal

Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott közvetlen tárgyalásokon keresztül próbálna véget vetni az ukrajnai háborúnak – írja a Die Welt.

Újra fogok beszélni Putyinnal telefonon, mert beszélnünk kell egymással. Putyinnak kell kivonnia a csapatait Ukrajnából, és véget vetni ennek a szörnyű, értelmetlen háborúnak, amely már több százezer ember életébe került – mondta a német kancellár.

Scholz szerint a Putyinnal a múltban folytatott telefonbeszélgetések „nem voltak udvariatlan hangvételűek”, de Putyin többször világossá tette, hogy egy szomszédos ország területeit erőszakkal akarja annektálni, és ezt a kancellár „elfogadhatatlannak” nevezte.

Időről időre tárgyaltunk a fogolycseréről, az ukrajnai gabonaexportról és a zaporizzsjai atomerőműről. Fontos azonban, hogy a tárgyalások visszatérjenek a tényleges témához: hogyan tud a világ kilábalni ebből a szörnyű helyzetből. Ennek előfeltétele nyilvánvaló: az orosz csapatok kivonása – mondta Scholz az Index szerint.

Szakértők szerint kiszélesedhet a háború a nyugati fegyverszállítmányok miatt

A nemrég bejelentett legújabb fegyverszállítások a háború fokozódásának irányába mutatnak. A nyugati harckocsik jelentős támogatást jelentenek Ukrajnának, de az M1 által megkérdezett szakértők szerint nem tudják alapvetően megváltoztatni az erőviszonyokat, ráadásul az európai társadalmak is rendkívül megosztottak a fegyverszállítások kérdésében. Közben az ukrán elnök már vadászrepülők és további rakéták átadását sürgeti.

Ukrajna megkapja azt, amit már egy ideje követel a Nyugattól: Leopard harckocsik érkezhetnek a harcterekre. A német páncélosok mellett az USA is küld több tucatnyi Abrams tankot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már az első, német tankszállítmányok bejelentése után azt mondta, köszöni a felajánlásokat, de rakétákat és harci repülőket is kér. „Az új tankok is úgy égnek majd, mint a többi, csak nagyon drágák” – így reagált a Kreml a harckocsiszállításokra.

Az orosz elnöki szóvivő úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok egyre inkább részeseivé válnak a konfliktusnak. A nyolcvan Leopard harckocsi nem valószínű, hogy eldöntheti Ukrajna javára a harcokat – erről beszélt az M1-en Somkuti Bálint. A Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója hangsúlyozta: a német gyártmányú harcieszközök az ukrán páncélos haderő mindössze 10 százalékát teszik majd ki. Úgy vélte, hónapok telnek majd el, mire csatába mehetnek ezek a járművek, mert a tankok felkészítése és a legénység kiképzése még hátra van. Hozzátette: azt sem szabad elfelejteni, hogy hiába modern technikáról beszélünk, „nincs legyőzhetetlen harcijármű”.

„Ez a háború azt mutatta meg, hogy még mindig a mennyiség az, ami igazán fontos és az, aki tovább bírja a szállításokat, tovább bírja a harcieszközöknek a csatamezőre való szállítását az fog nyerni” – mondta a szakértő.

„Nekünk Magyarország biztonsága az első” – így reagált a miniszterelnök a háborús feszültségre. Orbán Viktor a Kossuth rádióban emlékeztetett rá, hogy a konfliktus kezdete és a magyar választási kampány nagyjából egybeesett.

Kiemelte: a magyar választáson az emberek valójában választottak háború és béke között is. És a békét választották. Ezért a magyar vezetők rá voltak kényszerítve, hogy világosan és egyenesen fogalmazzanak.
A kormányfő leszögezte: „Az elején kimondtuk, hogy ez nem a mi háborúnk, nem akarunk beszorulni az oroszok meg az ukránok közé, ez egy olyan háború, egy olyan konfliktus, amit lokalizálni kellene, nem pedig nemzetköziesíteni, és Magyarország mindent meg fog tenni a béke érdekében. Ezzel leütöttük azokat a cölöpöket, amihez odakötöttük utána a lovunkat. Ezért Magyarország nem sodródik bele a háborúba.”

Szerinte ha a magyar kormány véletlenül ebbe az irányba szeretne lépéseket tenni, ami kizárt, amíg ő a miniszterelnök, akkor is szembe találná magát a nyilvánvaló népakarattal, hiszen az emberek néhány hónappal ezelőtt világosan elmondták, hogy mit várnak el a magyar vezetőktől.

Európa nagyon megosztott a fegyverszállítások kérdésében – erről beszélt a Századvég Közéleti Tudásközpont vezető elemzője az M1-en. Palóc André azt mondta, kutatásukból kiderült, hogy az európai országok több mint a felében az emberek úgy gondolják, nem kellene fegyvereket szállítani Ukrajnának, de az is látszik, hogy sok helyütt a kormányzat mindezt figyelembe sem veszi. „Az országok többségében azt látjuk, hogy egy nagyon komoly megosztottság a társadalmakon belül, és azt is világosan látszik, hogy lényegében nagyon sok olyan politikai vezetést látunk Európa szerte, ahol egyértelműen kiderül, hogy a politikai iránytás az szembe megy a választók akaratával” – fogalmazott az elemző a Hirado.hu szerint.

Von der Leyen: nem térhetünk vissza az orosz energiafüggőséghez

Semmilyen körülmények között nem térhetünk vissza az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőséghez – szögezte le Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a német, ellenzéki, jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) düsseldorfi újévi fogadásán szombaton.

„Ez generációs feladat, amellyel meg kell birkóznunk” – szögezte le a német politikus. Von der Leyen ugyanakkor a német ipar egyik központjának számító Észak-Rajna-Vesztfáliában hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem nem mehet a gazdaság rovására. Vlagyimir Putyin orosz elnök a brüsszeli testület vezetője szerint „alábecsülte az ukrajnai nép bátorságát és ellenállóképességét, akárcsak az európaiak összetartását.”

„Putyin arra számított, hogy az olaj-, szén-, és földgázfüggőségünk miatt zsarolhat minket”, de ezeket a számításokat keresztbe húzta, hogy Németország más országoktól kezdett energiahordozókat beszerezni – hangoztatta von der Leyen.

A kereszténydemokrata politikus szerint Észak-Rajna-Vesztfáliában minden adott ahhoz, hogy a tartomány megerősödve kerüljön ki a tiszta energiára való átállásból.

A britek vadászgépeket küldhetnek Ukrajnába

Az Egyesült Királyság vadászrepülőgépeket szállíthat az ukránoknak légi rendészeti feladatok ellátására – de csak miután Oroszország kivonta csapatait az országból, mondta egy meg nem nevezett magas rangú brit katonai tisztviselő.

A Reuters információi szerint bár harci repülőgépek küldése Ukrajnába jelenleg „nem prioritás” London számára, a későbbiekben nem zárható ki az ilyen szállítások lehetősége.

Az Egyesült Királyság akkor mérlegelhet egy ilyen forgatókönyvet, ha az orosz erők kivonulnak Ukrajnából, és „szükség van arra, hogy az ukránok légi rendészeti missziót hajtsanak végre légterük védelme érdekében” – fejtette ki a lap forrása.

Szerdán Olaf Scholz német kancellár nemrég jelentette be, hogy a német fegyveres erők 14 Leopard 2-es harckocsit adnak Ukrajnának saját raktáraikból, ám elutasította Kijev vadászrepülőgépekre vonatkozó kérését, mondván nem akarja, hogy az ukrajnai konfliktus fegyveres szembenállássá váljon Oroszország és a NATO között.

Közel 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5116 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5480 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 186 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine