Megkezdődött a Budapest 150 programsorozat

A Budapest Nyitány című zeneszerzői pályázat meghirdetésével és a Budapest Drámapályázat díjátadójával megkezdődött a főváros egyesítésének 150. évfordulóját ünneplő Budapest 150 programsorozat.

Karácsony Gergely főpolgármester az Örkény Színházban megrendezett keddi eseményen kiemelte: Budapestet egységes várossá nem az elismerő okirat tette, hanem a benne élőktől vált és válik azzá minden egyes nap.

    A programsorozatról elmondta: szeretnék bemutatni és széles körben hozzáférhetővé, élménnyé tenni Budapest sokszínű kultúráját. „Mert a kultúra összetartja a közösségeket, tartást ad akkor is, ha társadalmi vagy gazdasági válságok pusztítanak” – hangsúlyozta, hozzátéve: Budapest egyesítésének 150. évfordulója a kultúra ünnepe is lesz.

    Kiemelte: Budapest 150 éves sztorija a budapestiek saját magukhoz és a városukhoz való kapcsolódásának története. „Budapest a lehetőség és egyben a felelősség is, hogy azzá váljunk, akik lenni akarunk, hiszen Budapesten mindenkinek joga van ahhoz, hogy azzá legyen, ami ő maga. Céljaival, ábrándjaival, kalandszomjával és a másik budapestihez és a másik magyarhoz való kapcsolódásával” – fogalmazott a főpolgármester.

    Elmondta, hogy a zeneszerzői és a drámapályázat mellett az idén megszületik a Budapest nagyregény: a magyar irodalom nagyjai 23 fejezetben dolgozzák fel a város 23 kerületének történetét. A hónap végéig bárki elküldheti a maga történetét a nagyregényhez – tette hozzá.

    Elkészül Budapest új monográfiája, kiállításon mutatja be a „budapestiséget” a Budapesti Történeti Múzeum és hamarosan újra kultúra költözik a Merlin Színházba. Készülnek a fővárosi színházak, mozik, könyvtárak, megtöltik kultúrával a köztereket, a rakpartot és a metróaluljárókat is. Budapestnek lesz bora, söre és tortája is az ünnep alkalmából – sorolta Karácsony Gergely.

    Kiemelte: a programsorozatot nemcsak a fővárosi intézmények és cégek, hanem a kerületi önkormányzatok bevonásával szeretnék megvalósítani.

    „A 150. évforduló tehát az egyesítésről szól, ez ma is a feladat: Budapest újraegyesítése” – fogalmazott.

    A zeneszerzői pályázatot a Budapesti Fesztiválzenekar hirdeti meg a Fővárosi Önkormányzat támogatásával. A pályaműveket április 30-ig várják. A szakmai zsűri május 30-ig bírálja el a műveket.

    Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója videóüzenetében elmondta: már amikor 1923-ban a város 50. születésnapját ünnepelték, felismerték, hogy a zene mennyire fontos, felkérték Dohnányi Ernőt, Bartók Bélát és Kodály Zoltánt egy jubileumi mű komponálására.

    Hozzátette: ezt a hagyományt szeretnék folytatni most, száz évvel később, a 150. születésnapon, ezért pályázatot írtak ki zeneszerzőknek egy ünnepi, új mű megírására, amelyet a Budapesti Fesztiválzenekar a Hősök terén fog bemutatni a jubileumi hangversenyen.

    A Budapest Drámapályázatot a Budapesti Művelődési Központ a Fővárosi Önkormányzattal és a Színházi Dramaturgok Céhével együttműködésben hirdette meg. A pályázatra több mint 80 pályamű érkezett, a második fordulóba 18-an jutottak be, a darabokat ötfős zsűri értékelte.

    A drámapályázaton első díjat nem adtak át, a megosztott második helyezett Pass Andrea és Trencsényi Katalin, a megosztott harmadik helyezett Egressy Zoltán és Kisari Szabolcs lett. A díjazottak 2-2, illetve 1,5-1,5 millió forintos jutalmat nyertek. A legjobbnak ítélt nyolc mű kötetben is megjelenik a Budapest 150 kiadványai között – hangzott el az eseményen.

    Bősz Anett humán területekért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: a drámapályázat szövegeit nyilvánosságra hozzák, azért is, hogy a színházi alkotók választhassanak a művek közül. Hozzátette: nemcsak a drámák megszületését, hanem színrevitelét is szeretnék támogatni. Szándékuk az, hogy akár már a következő színházi évadban is látható legyen előadás a most született művekből.   

    Az eseményen Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója bemutatta a megújult Budapest Időgépet, amely interaktív történeti térképeken keresztül segít megismerni a város átalakulását, korabeli helyszíneket, az egyes épületekre vonatkozó levéltári forrásokat és fotókat.

borítókép mti, Koszticsák Szilárd