Az orosz-ukrán háború 336. napja – FRISSÜL

Immár háromszázharminchatodik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: Célunk a védekezés a „történelmi területeken” létrehozott fenyegetésekkel szemben

Az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” célja megvédeni Oroszországot azoktól a fenyegetésektől, amelyeket a „történelmi területein” kívánnak létrehozni ellene – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, a moszkvai Lomonoszov Egyetem diákjaival megtartott találkozóján.

„A különleges hadművelet célja, ahogyan azt már sokszor elmondtam, elsősorban az embereknek és magának Oroszországnak a védelme azoktól a fenyegetésektől, amelyeket a velünk szomszédos történelmi területeinken próbálnak meg létrehozni. Ezt nem engedhetjük meg” – fogalmazott Putyin.
Meglátása szerint az európai politikai elitek gyakran nem a saját, hanem harmadik országok érdekeit képviselik. Úgy vélekedett, hogy egyszer eljön majd az az idő, amikor „Európa vissza fogja kapni szuverenitását”.
Közölte, hogy továbbra is jó kapcsolatokat ápol „sok egyszerű és nem egyszerű osztrákkal”, akiknek Oroszországról alkotott véleménye a világban zajló drámai események ellenére nem változott.
Putyin köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a „különleges hadműveletben”. Egyebek között megismételte azt a kijelentését, miszerint a Donyec-medencében harcoló ukrán csapatok visszavonulását a hátuk mögül tüzelő saját „nacionalista” záróosztagaik akadályozzák meg.

Hollandia kész harckocsikat küldeni Ukrajnának

Hollandia kész Leopard 2 harckocsikat küldeni Ukrajnának, ha ez segíti Kijevet – jelentette be Mark Rutte holland kormányfő az RTL televíziós csatornának adott szerdai nyilatkozatában.

Rutte azután közölte ezt, hogy Németország bejelentette: Leopard 2 harckocsikkal is segíti Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben.
Múlt héten Wopke Hoekstra külügyminiszter a holland parlamentben azt mondta, a kabinet számára „nincsenek tabuk” Ukrajna rendszeres katonai felszereléssel való ellátását illetően.
Ugyancsak a múlt héten jelentette be a holland kormány, hogy két Patriot légvédelmi rendszert küld Ukrajnának Németországgal és az Egyesült Államokkal együttműködve. Hollandia tavaly 90 modernizált orosz T-72-es harckocsi szállítását finanszírozta Ukrajnába az amerikai és a cseh kormánnyal együttműködve.
A belga védelmi miniszter szerdán közölte, hogy Ukrajna „jelentős katonai segélyre” számíthat kormányától, ugyanakkor azt is bejelentette, Belgium nem küld harckocsikat Ukrajnába, mivel Belgiumnak már nincsenek tankjai.
Belgium körülbelül tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy eladja a tankokat, darabonként 10-15 ezer euróért. „Nincs akadálya, hogy visszavásároljuk őket, de azok a vállalatok, amelyeknek eladtuk, ma már mintegy félmillió eurót kérnének értük darabonként, és ez nem foglalja magában a felújításukat sem” – közölte.
Dedonder elmondta, hogy Belgium légvédelmi és páncéltörő eszközöket, valamint lőszert küldene Ukrajnának, ami valamennyire kielégíti az orosz invázió ellen harcoló ország kéréseit.

Kreml: a Moszkva elleni ukrán csapással való fenyegetőzés igazolja az orosz inváziót

Igazolja az Ukrajna ellen indított orosz invázió helyességét, hogy Kijev Moszkva, Szentpétervár és Jekatyerinburg elleni csapásokkal fenyegetőzött – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Peszkov Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója azon kijelentésére reagált, miszerint Kijev Moszkva, Szentpétervár és Jekatyerinburg elleni csapások végrehajtását mérlegeli. Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzési főcsoportfőnökség (GUR) szóvivője a CNN-nek nyilatkozva oroszországi katonai raktárak elleni támadásokat helyezett kilátásba.
„Nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsim semmitől sem riad vissza, ez ismét megerősíti a választott út, és a szándékaink helyességét – a szándékunkat, hogy megvédjük magunkat az ilyen veszélytől” – hangoztatta a Kreml szóvivője.
Emlékeztetett az Oroszország területén korábban elkövetett terrorcselekményekre – köztük Darja Dugina újságíró Moszkva körzetében tavaly augusztusban történt meggyilkolására -, amelyekért az orosz hatóságok Kijevet tették felelőssé. Peszkov kedden is Dugina esetére hivatkozott azzal az értesüléssel kapcsolatban, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok között felmerült a Wagner zsoldoscsoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin elleni merénylet terve.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Szputnyik rádiónak nyilatkozva reagált Podoljak egy másik, azt elismerő nyilatkozatára, hogy Denisz Kirejev ukrán üzletemberrel, az Oroszországgal tárgyaló első ukrán delegáció tagjával az ukrán biztonsági szolgálat végzett tavaly márciusban a konfliktus elején kialakult „zűrzavar” következtében. A The Wall Street Journal amerikai lap tényfeltárása nyomán vált ismertté, hogy Kirejev nem dolgozott az oroszoknak, ahogy azt az ukrán hatóságok állították.
Zaharova szerint a gyilkosság annak bizonyítéka, hogy jogállamiság és a rend már régóta nem létezik Ukrajnában. Rámutatott, hogy az ügyben nem folytattak le hivatalos vizsgálatot.
Az ukrán kormányzatban végrehajtott személyi változások okát a moszkvai külügyi szóvivő abban látja, hogy a Kijevben kormányzó „banda” folytathassa a külső utasítások végrehajtását. Megítélése szerint az ukrán rendszer „bűnözői jellege” ezzel nem változott meg, és a korrupció ellen fellépni – ez volt a személycserék indoka -, a törvénytelenség körülményei között kilátástalan.
Peszkov elnöki szóvivő egyébként szakértőkre hivatkozva azt hangoztatta, hogy az amerikai Abrams és német Leopard harckocsik Ukrajnának való leszállítása műszaki okokból „meglehetősen kudarcos” terv, amely túlbecsüli azt a potenciált, amellyel e lépés hozzájárulhat az ukrán fegyveres erők megerősítéséhez. Megismételte: egyelőre nem körvonalazódik annak lehetősége, hogy a konfliktus rendezését diplomáciai útra tereljék.
A szóvivő, azokra a hírekre reagálva, amelyek szerint a Killnet hackercsoport a tervezett Leopard-szállítást megtorlandó nagyszabású támadást indított a német infrastruktúra ellen, abszurdnak nevezte, hogy bármilyen számítógépes bűnözői csoportot Oroszországgal hozzanak összefüggésbe. A kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin elnök milyen számítógépet használ, Peszkov azt mondta, hogy „jót”, amely „megfelelő biztonsági szinttel” rendelkezik.

Jelentősen csökkent Oroszország szerepe az EU külkereskedelmében

Az Európai Unió árukereskedelmi forgalma jelentős mértékben csökkent Oroszországgal 2022 februárja, az ukrajnai háború kezdete óta.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdai jelentése alapján Oroszország részesedése az EU áruimportjából 2022 februárja és 2022 szeptembere között 6,4 százalékról 3,8 százalékra csökkent. Ugyanebben az időszakban az Oroszországba irányuló export részesedése a teljes uniós exportból 2,3 százalékról 1,1 százalékra csökkent.
Az EU Oroszországgal szembeni kereskedelmi deficitje 2022 márciusában érte el csúcspontját 19,6 milliárd euróval. Ezt követően fokozatosan csökkent, és 2022 szeptemberében 9,7 milliárd eurót tett ki.
Az uniós importban hat kulcsfontosságú árucsoportból ötben jelentősen csökkent az orosz szállítások részesedése a 2022-es harmadik negyedévre az előző évi átlaghoz képest, egyben viszont, a nikkel esetében a több mint negyven százalékos orosz részesedés még egy kicsit emelkedett is.
Az összes importáru közül a szén esetében csökkent a legnagyobb mértékben az orosz szállítások részaránya. Az uniós szénimportnak az oroszországi szállítások 2021 egészében még 45 százalékát adták, 2022 harmadik negyedévében azonban már csak 13 százalékát.
Az uniós földgázimportnak 2021-ben még 36 százalékát fedezte Oroszország, 2022 harmadik negyedévére viszont az arány 18 százalékra csökkent.
Az orosz műtrágyaszállítások az idei harmadik negyedévben 17 százalékát tették ki az uniós behozatalnak, míg 2021 egészében 29 százalékát.
Az uniós vas- és acélimportban az orosz szállítások részesedése 5 százalékra csökkent 16 százalékról.

Varsó üdvözli, hogy Németország Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnának

Üdvözölte több lengyel politikus, köztük Mateusz Morawiecki miniszterelnök a német szövetségi kormány szerdai döntését, amelynek értelmében Berlin Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnának, és más államoknak is engedélyezi ezek átadását.

Morawiecki Twitter közösségi honlapján megköszönte Olaf Scholz kancellárnak a döntést, amely „nagy lépést jelent Oroszország megállításához”. „Együtt erősebbek vagyunk” – tette hozzá a lengyel kormányfő.
Piotr Müller kormányszóvivő szerint a német döntés jó hír Európa biztonsága szempontjából. Az Európai Uniónak és a NATO-nak „bátor lépéseket kell tenniük kontinensünk orosz invázióval szembeni védelme érdekében” – nyilatkozott Müller a PAP hírügynökségnek.
Rafal Bochenek, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt szóvivője felidézte: Lengyelország több európai állammal együtt a háború első napjaitól támogatta Ukrajnát.”Ha megvédjük Ukrajnát, megvédjük Európát” – szögezte le Bochenek a PAP-nak nyilatkozva.
Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal nemzetbiztonsági irodájának főnöke úgy látja: a Leopardok reális reményt jelentenek Ukrajna számára az Oroszország által megszállt területek fokozatos visszafoglalására. Siewiera hangsúlyozta annak a nemzetközi koalícióépítésnek fontosságát, amely hatással van a háború lefolyására, és „talán távol tartja azt a lengyel határoktól”.
Andrzej Duda lengyel elnök január 11-én bejelentette: Lengyelország egy nemzetközi koalíció keretében egy századnyi Leopard harckocsit ad át Ukrajnának. Miután múlt pénteken a németországi Ramsteinban tartott találkozón az Ukrajnát támogató országoknak nem sikerült megállapodniuk a Leopardok szállításáról, Mateusz Morawiecki kormányfő jelezte: Lengyelország egy szűkebb, Németország nélküli koalícióban is kész korszerű fegyverekkel támogatni Ukrajnát.
Steffen Hebestreit, a német szövetségi kormány szóvivője szerdán közölte, hogy egy századnyi, vagyis 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit adnak át Ukrajnának a német hadsereg állományából.

Németország Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnának

Németország Leopard 2 harckocsikkal is segíti Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben – közölte a szövetségi kormány szóvivője szerdán.

Steffen Hebestreit közleménye szerint a szerdai berlini kormányülésen hozott döntés alapján első lépésként egy századnyi, vagyis 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit adnak át a német hadsereg (Bundeswehr) állományából.
A támogatás azt szolgálja, hogy az ukrán hadsereg minél gyorsabban felállíthasson két zászlóaljat a német gyártmányú harckocsikból. Ehhez más országok is átadnak ilyen járműveket Ukrajnának, amihez megkapják a német kormány engedélyét.
Olaf Scholz kancellár kiemelte, hogy a döntés megfelel a kormány eddig is követett alapelvének, miszerint Németország a partnereivel szorosan együttműködve segíti Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben – áll a közleményben.
A világ legerősebb és legmodernebb harckocsijának számító Leopardok használatára Németországban képeznek ki ukrán katonákat. A támogatási csomaghoz a járművek és a kiképzés mellett lőszer, szállítás és karbantartás is jár – tették hozzá.
Elsőként, január közepén a lengyel kormány jelentette be, hogy ugyancsak 14 darab Leopard 2-vel is támogatná Ukrajnát, ha más országok követik példáját. A német sajtóban közölt elemzések szerint Németország mellett Finnország, Svédország, Hollandia, és akár Spanyolország és Portugália is csatlakozhat a lengyel kezdeményezéshez, az Egyesült Államok pedig ugyancsak a legmodernebb harckocsijából, az M1 Abrams típusból adhat át jelentős számú darabot Ukrajnának.
A német kormánynak a hadiipari exportról szóló szabályok miatt nemcsak arról kellett döntenie, hogy kaphat-e Ukrajna Leopardokat a Bundeswehrtől, hanem arról is, hogy engedélyezi-e más országoknak a német gyártótól vásárolt harckocsik továbbadását. A döntést hetekig folytatott belső egyeztetés és nyilvános vita előzte meg.
Andrij Melnyik ukrán külügyminiszter-helyettes, korábbi berlini nagykövet az ntv német hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a védekezés támogatása modern nyugati harckocsikkal csak a számos szükséges lépés egyike, és következő lépésként az ukrán haditengerészetet is meg kell erősíteni.
Ukrajnának hadihajókra és tengeralattjárókra is szüksége van nyugati támogatóitól, hogy megvédhesse igen hosszú fekete-tengeri partvonalát és megakadályozhassa az újabb orosz tengeri támadásokat – mondta a diplomata.
Hozzátette: a háborúnak még messze nincs vége, Oroszország „nagyon erős ellenfél”, és hadiipara „teljes gőzzel termeli a fegyvereket”.

Az ukrán elnök életbe léptette az önálló ukrán ortodox egyházhoz nem tartozó ortodox egyházi személyek elleni szankciókat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán rendeletileg életbe léptette a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (SZNBO) keddi, a kánoni ukrán ortodox egyház és az orosz ortodox egyház tíz képviselője ellen hozott határozatát.

A dokumentum az államfői hivatal honlapján jelent meg. Tartalmát a RIA Novosztyi orosz hírügynökség ismertette.
A korábban a moszkvai patriarkátus alá tartozó, de az önálló (autokefál) ukrán ortodox egyházhoz nem csatlakozó úgynevezett kánoni ukrán ortodox egyház és az orosz ortodox egyház tíz képviselője ellen elrendelt szankciók értelmében egyebek között zárolják az érintett személyek vagyonát, korlátozzák tevékenységüket, és megtiltják részvételüket a privatizációban. Állami tulajdont nem adhatnak bérbe, tilos számukra hivatalos látogatások, találkozók tartása, szerződések és megállapodások kötése, és megvonják tőlük az ukrán állami kitüntetéseket. Az elnöki rendelet hatálya öt évre szól.
Az SZNBO korábban már 22 orosz egyházi személyiség ellen vezetett be szankciókat. Vannak köztük metropoliták, továbbá Kirill moszkvai pátriárka unokaöccse, Mihail Gungyajev, aki az orosz ortodox egyházat képviseli az Egyházak Világtanácsában és más nemzetközi szervezetekben Genfben, valamint Vlagyimir Legojda, a moszkvai patriarkátus társadalmi és médiakapcsolatokért felelős szinódusi osztályának elnöke és mások.

A védelmi kiadási cél újabb emelésére számít a NATO főtitkára

A védelmet szolgáló kiadásokra megjelölt cél újabb emeléséről dönthetnek a NATO-tagállamok a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja azt bizonyítja, hogy fontos döntés volt a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási cél kijelölése a 2014-es walesi csúcson, de ez a célkitűzés csak egy évtizedre szólt, ezért frissíteni kell – mondta Jens Stoltenberg egy szerdai német lapinterjúban.
Rámutatott, hogy a 2014-es döntést sem békeidőben hozták, hiszen Oroszország Ukrajna elleni háborúja éppen 2014-ben, a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával kezdődött, és a NATO tagjai ennek hatására kötelezték el magukat a védelmi kiadások növelését jelentő 2 százalékos cél mellett.
Jens Stoltenberg a Die Welt című lapban közölt interjúban kifejtette: egyelőre nem tudja megmondani, hogy a tagországok miként járnak el, de biztos abban, hogy megállapodásra jutnak a litvániai találkozón, és azt feltételezi, hogy az eddiginél „ambiciózusabb” kiadási célt tűznek ki, hiszen „mindenki látja”, hogy többet kell fordítani a védelemre.
A NATO-főtitkár arról is szólt, hogy „aki békét akar holnapra, annak ma támogatnia kell Ukrajnát”.
„Furcsán hangzik, de a fegyverszállítások vezetnek el a békéhez” – tette hozzá, kiemelve, hogy a NATO biztonsági érdekei túlmutatnak az Ukrajnával vállalt szolidaritáson, mert a tekintélyelvű vezetők, „az autokraták figyelik, hogy miként reagálunk az invázióra, és levonják a tanulságokat, ha (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) arat sikert”.
Arra is kitért, hogy az atomfegyverek bevetésének kockázata alacsony, és nem tapasztalnak változást az orosz nukleáris erők tevékenységében.
Ugyanakkor „az orosz nukleáris retorika teljességgel felelőtlen és veszélyes” – húzta alá a NATO főtitkára, hozzátéve: nem szabad megengedni, hogy Oroszország „zsaroljon” ezzel a retorikával, mert ha sikerrel jár, akkor „veszélyesebb lesz a világ”, és Moszkva mindig a „nukleáris fenyegetés” eszközét használja majd, ha el akar érni valamit.

Megint közel 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4395 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4340 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 24-én 27 ember, köztük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Törökország felfüggesztette a török-svéd-finn háromoldalú mechanizmust

Törökország határozatlan időre felfüggesztette a háromoldalú mechanizmust a NATO-csatlakozásra váró Svédországgal és Finnországgal a közelmúltban történt svédországi „provokációk” miatt – jelentette kedden a TRT Haber állami hírtelevízió diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A beszámoló szerint a háromoldalú mechanizmus következő találkozóját februárban Brüsszelben tartották volna.
Múlt szombaton egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt. Azt megelőzően, január 12-én Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet szimpatizánsainak egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte.
Erdogan a történtekre reagálva hétfőn kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a „gyalázatos” Korán-égetés után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. Senki nem rendelkezik annak szabadságával, hogy más vallások szentségeit megalázza – nyomatékosította.
Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított PKK Svédországban és Finnországban élő tagjainak kiadását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség függetlenségéért.

Meghalt két brit állampolgár Kelet-Ukrajnában

Meghalt két brit állampolgár Ukrajna keleti térségében – közölték kedden az áldozatok családtagjai.

A bejelentés szerint, amelyet az egyik áldozat, a 28 éves Chris Parry családjának képviseletében a londoni külügyminisztérium tett közzé, Parry és a 47 esztendős Andrew Bagshaw akkor vesztette életét, amikor a Donyeck megyei Szoledar városából próbáltak helyi lakosokat evakuálni.
A városért az elmúlt hetekben heves harcokat vívtak az ukrán és a orosz erők, és a moszkvai védelmi minisztérium nemrégiben bejelentette a hadműveleti szempontból fontos település elfoglalását.
Andrew Bagshaw családja sajtóorgánumok útján közzétett kedd esti tájékoztatásában azt közölte, hogy a két brit a szoledari lakosság humanitárius célú evakuálásában vett részt, és éppen egy idős asszonynak segítettek a város elhagyásában, amikor járművüket tüzérségi találat érte.
Chris Parry családja a londoni külügyi tárca által ismertetett közleményben beszámolt arról, hogy Parry már tavaly márciusban, az orosz invázió kezdete után Ukrajnába utazott, és négyszáznál is több ember életét mentette meg.
Parry a délnyugat-angliai Cornwall megyében, Bagshaw – brit állampolgárságának megtartásával – Új-Zélandon élt.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság keddi beszámolója szerint utoljára január 6-án látták őket, amint éppen Szoledar felé tartottak. A Wagner nevű orosz zsoldosmilícia nem sokkal később azt közölte, hogy megtalálta egyikük holttestét.
Cherilyn Mackrory, aki Chris Parry egykori cornwalli lakhelyének választókörzetét képviseli a londoni alsóházban, kedd este közölte a BBC-vel, hogy Parry halálát a brit külügyminisztérium is megerősítette.

Harckocsik szállítását sürgeti az amerikai szenátus Ukrajnában járt küldöttsége

A kijevi vezetés további nemzetközi fegyveres támogatását sürgette az amerikai szövetségi törvényhozás Ukrajnában járt küldöttségét vezető Lindsey Graham republikánus szenátor keddi sajtótájékoztatóján.

A politikus a múlt heti látogatást összegezve úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, amelyben a harckocsik központi kérdéssé váltak. A küldöttség meggyőződött arról, hogy az ukrán hadseregnek nehézjárművekre – német Leopard, valamint amerikai Abrams harckocsikra – van szüksége – mondta, hozzátéve: Kelet-Ukrajnában nem sikerülhet az orosz erők visszaszorítása harcjárművek nélkül.
A politikus emellett nagy hatótávolságú rakéták küldését is szorgalmazta az orosz ellentámadás megállítása érdekében, amely Bahmut közelében orosz előrehaladást hozott.
Lindsey Graham célnak nevezte az oroszok kiszorítását Ukrajnából az ukrán erőknek adott olyan fegyverzet segítségével, amellyel a hadszíntéren képesek legyőzni az orosz hadsereget. Ahogy fogalmazott, „nem cél amerikai katonákat küldeni Ukrajnába, és nem cél a harmadik világháború kirobbantása sem, hanem az a cél, hogy megállítsák a támadást, és kiszorítsák Oroszországot Ukrajnából, és felelősségre vonják” a cselekedetei miatt. Egyben felszólította az amerikai védelmi minisztériumot, hogy vizsgálja felül álláspontját az Abramsokat illetően, ugyanis ezek küldése mintaként is szolgálna Németország számára.
Lindsey Graham az ukrán kormányt érintő korrupciós botránnyal kapcsolatos kérdésre válaszolva hangsúlyozta: elvárják, hogy Ukrajna megtegye az ígért lépéseket a korrupció megfékezésére és megváltoztassa törvényeit. A szenátor egy hosszú út kezdetéről beszélt, amelynek során az üzleti gyakorlat megváltozik Ukrajnában. Hozzátette, hogy az Ukrajna felé irányuló fegyverszállításokért felelős amerikai katonai vezetés az átláthatóságot és elszámoltathatóságot tartja szem előtt.
A kongresszus felsőházi küldöttsége a múlt héten járt Ukrajnában, ahol mások mellett találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel is. A küldöttségben a republikánus Lindsey Graham mellett Richard Blumenthal és Sheldon Whitehouse demokrata szenátor kapott helyett.

Scholz: Berlin Washingtonnal egyeztetve dönt a lengyelországi Leopard harckocsik Ukrajnába szállításáról

A német szövetségi kormány a kellő sürgősséggel napirendre veszi a lengyel kormány kérését német gyártmányú Leopard 2 harckocsik Ukrajnába szállításáról, és a washingtoni vezetéssel egyeztetve hoz döntést – mondta Olaf Scholz kancellár kedden Berlinben.

A kormányfő a Die Welt című lap Gazdasági csúcstalálkozó című fórumán a lap hírportálján közölt beszámoló szerint rámutatott, hogy a hadiipari exportot szabályozó előírások határozzák meg azt az eljárást, amellyel dönteni kell a külföldön értékesített német termékek továbbadásáról harmadik országnak.
Ezt az eljárást le is folytatják, és a lengyel kérést az ügy által megkövetelt sürgősséggel kezelik – tette hozzá Olaf Scholz.
Olaf Scholz a nem nyilvános fórumon a Die Welt beszámolója szerint hozzátette, hogy a kérés jóváhagyását a washingtoni vezetéstől teszik függővé. Mint mondta, „soha nem egyedül cselekszünk, hanem szorosan egyeztetve legfontosabb partnereinkkel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal”.
A német lakosság támogatja ezt az alapelvet, és a kormány kitart mellette – húzta alá a kancellár.
A lengyel kormány keddi tájékoztatása szerint hivatalosan megkérték a német kormányt arra, hogy járuljon hozzá a lengyel hadseregnek vásárolt Leopard 2 harckocsik egy részének – korábbi adatok szerint 14 darab – átadásához az orosz támadás ellen védekező ukrán erőknek.

Putyin: Oroszország több mint háromszor annyi Patriot-szintű rakétát gyárt, mint az Egyesült Államok

Oroszország több mint háromszor annyi, a Patriotokkal egyenértékű légvédelmi rakétát gyárt, mint amennyit az Egyesült Államok – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Novo-Ogarjovóban.

Putyin akkor beszélt erről, amikor a rezidenciáján fogadta Vjacseszlav Gladkovot, Belgorod megye kormányzóját.
„Az Egyesült Államokban például Patriot rakétákat gyártanak – a mi országunk háromszor több ilyen rakétát gyárt. Még többet is, mint háromszor annyit” – mondta az államfő.
„Ami pedig általában a különböző célú légvédelmi rakétákat illeti, az orosz gyártás a világ egészének gyártásával vethető össze. Mindennek tetejébe maguk a rendszerek is modernek és megbízhatóak. Ettől függetlenül, persze, minden megtörténhet, de összességében a rendszer megfelelően működik” – tette hozzá.
„A gyakorlati harci alkalmazás megmutatta, hogy Oroszország légvédelmi rendszere az egyik legjobb a világon” – hangoztatta az orosz elnök.
Gladkov egyebek között elmondta, hogy az Ukrajnával határos belgorodi régióban a háború kezdete óta a területet ért találatok következtében 25 ember vesztette életét és további 96 sebesült meg.

Kreml: nem tesz majd jót Moszkva és Berlin viszonyának, ha Kijev német tankokat kap

A Leopard harckocsik Ukrajnába szállítása nem tesz majd jót az orosz-német kapcsolatoknak – figyelmeztetett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak nyilatkozva.

„Az ilyen szállítások nem sok jót ígérnek a kapcsolatok jövőjét tekintve. Minden bizonnyal nyomot hagynak majd e kapcsolatok jövőjén” – jelentette ki a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogyan befolyásolja majd az Oroszország és Németország közötti viszonyt, ha Berlin jóváhagyja a Leopard tankok szállítását Kijevnek.
Peszkov szerint a kétoldalú kapcsolatok jelenleg „már meglehetősen mélyponton vannak”.
„Nincs érdemi párbeszéd Németországgal, az Európai Unió többi országával vagy az észak-atlanti szövetséggel” – mondta.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Berlinben a Boris Pistorius német védelmi miniszterrel közösen megtartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Leopard harckocsikról szóló német döntés hamarosan megszületik.
A németországi Ramstein amerikai légitámaszponton mintegy félszáz, Ukrajnát támogató ország védelmi minisztereinek pénteki találkozóját követően Pistorius azt közölte, hogy a résztvevők még nem döntöttek arról, hogy szállítsanak-e Ukrajnának Leopard 2 harckocsikat. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy Varsó alternatív koalíciót hoz létre azokból az országokból, amelyek készek harckocsikat szállítani Ukrajnának, ha maga Németország nem hajlandó erre.
Peszkov arra hivatkozva, hogy az ügyről nincsnek értesülései, nem akarta kommentálni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfőnek azt a kijelentését, hogy Kijev megnemtámadási szerződés megkötését javasolta Minszknek.

Zeman: Csehország teljesíti szövetségesi kötelezettségeit

Milos Zeman cseh köztársasági elnök kedden az északkelet-csehországi Náchodban biztosította lengyel partnerét, Andrzej Dudát, hogy Lengyelország megtámadása esetén Csehország teljesítené a NATO-tagságból fakadó szövetségesi kötelezettségeit északi szomszédjával szemben.

Az elnök Andrej Babis államfőjelölt vasárnapi televíziós vitában elhangzott kijelentésével kapcsolatban beszélt a témáról Dudával.
Babis azt mondta, államfőként nem küldene cseh katonákat Lengyelország vagy a balti államok megsegítésére, ha támadás érné őket. Tisztán elméleti kérdésről van szó, a legfontosabb dolog megakadályozni a háborút – tette hozzá a volt kormányfő.
Andrej Babis később a Twitteren módosította álláspontját és leszögezte: a Csehország által is aláírt NATO szerződést ő is betartaná. Babis kijelentését számos cseh és külföldi politikus is bírálta.
„Az elnökválasztási kampány két személy egymás elleni küzdelme a legmagasabb szinten, elhatalmasodnak az érzelmek, s ezek éppen a vitákban csúcsosodnak ki” – fogalmazott a lengyel államfő.
Zeman szerint Csehország saját érdekében is segítséget nyújtana szövetségeseinek.
„A szövetségesi kötelezettségek okán, de saját érdekünkben is természetesen kötelességünk lenne segíteni, sőt ezt még szívesen is tennénk” – szögezte le a cseh államfő, akinek második mandátuma március elején jár le.
A cseh választópolgárok e hét végén, pénteken és szombaton dönthetnek arról, hogy Andrej Babis volt kormányfő vagy Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO katonai bizottságának korábbi elnöke legyen Csehország következő államfője.

A NAÜ nem talált katonai felszerelést az ukrajnai atomerőművekben

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzéseinek eredménye negatív volt, nem találtak katonai felszerelést az ukrajnai nukleáris létesítményekben – jelentette ki Rafael Grossi, a szervezet főigazgatója kedden az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán.

Grossi cáfolta az orosz Külső Hírszerző Szolgálat hétfői bejelentését, miszerint Ukrajna atomerőművek területén tárol nyugati országoktól kapott rakétákat és tüzérségi lőszert.
A főigazgató emlékeztetett: ez a második alkalom, hogy a NAÜ-nek sikerült megcáfolnia az orosz részről jövő valótlan állításokat, hogy ezekben a létesítményekben „veszélyes, illegális tevékenységek” folynak.
Orosz vezetők novemberben arra figyelmezettek, hogy Ukrajna úgynevezett „piszkos bombával” készül támadást elkövetni, vagyis olyan robbanószerkezettel, amely hagyományos töltetet tartalmaz, de radioaktív szennyezőanyagot szór szét. A NAÜ ezt követően alapos vizsgálatot folytatott, amelynek végén arra az eredményre jutott, hogy a vizsgált helyszíneken nem volt nyoma nukleáris tevékenységnek, illetve radioaktív anyagoknak.
Grossi a múlt hét elején utazott Ukrajnába, hogy a NAÜ Csernobilban, illetve három működő atomerőműben biztonsági szakértőkből álló állandó jelenlétet létesíthessen, ahogy azt december közepén a szervezet bejelentette. Az elképzelések szerint mintegy tucatnyi szakértő tartózkodna állandó jelleggel Ukrajnában. A megfigyelők jelenléte egyrészt az esetleges támadások kockázatának mérséklését szolgálja, másrészt a szakemberek állandó jelentéseket tesznek majd a létesítmények biztonságosságáról, illetve szükség esetén műszaki támogatást nyújthatnak.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine