Az orosz-ukrán háború 330. napja – FRISSÜL

Immár háromszázharmincadik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az orosz nagykövetség ellenőrzi az Izraelből Ukrajnába irányuló lőszerszállításról szóló jelentést

Oroszország ellenőrzi az amerikai tüzérségi lőszerek Izraelből Ukrajnába történő szállításáról szóló médiajelentéseket – közölte Anatolij Viktorov, Oroszország izraeli nagykövete egy, a Valdaj nemzetközi vitaklubban csütörtökön tartott moszkvai eszmecserén.

„Ellenőrizzük ezt az ügyet, és a csatornáinkon keresztül megkérjük izraeli kollégáinkat, hogy beszéljük meg a témát” – mondta Viktorov.
Elsőként a The New York Times című amerikai lap közölte amerikai és izraeli forrásokra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok tavaly megállapodást kötött Izraellel arról, hogy Ukrajnának 155 mm-es tüzérségi lőszert szállítanak a zsidó állam területén található amerikai raktárakból. Az információ szerint az egyezség 300 ezer tüzérségi lövedék Kijevnek történő átadását irányozza elő. Ennek mintegy felét már elszállították Európába, és várhatóan Lengyelországon keresztül fog Ukrajnába érkezni.
„Mi nagyon odafigyelünk Izrael minden biztonsági aggályára, nemcsak most, hanem már évek óta. És természetesen izraeli partnereinktől is viszonosságra számítunk” – nyilatkozott a nagykövet.
„Mindkét ország számára fontos, hogy ez az (izraeli) irányvonal, miszerint elutasítják a fegyverek, azok alkatrészeinek és más eszközöknek a szállítását a konfliktusövezetbe Ukrajna számára, továbbra is fennmaradjon” – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy az orosz fél elégedett az izraeli hatóságok kiegyensúlyozott álláspontjával.

Blaszczak: legalább egy dandárnyi tankot kell adni Ukrajnának

Varsó azt javasolja, hogy a nyugati államok szélesebb koalíciója legalább egy páncélos dandárnyi tankot adjon Ukrajnának – mondta el csütörtöki sajtóértekezletén Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Blaszczak azután nyilatkozott újságíróknak, hogy videokonferencia formájában a brit, észt, lett és litván hivatali partnerével, valamint a cseh és szlovák védelmi miniszterhelyettessel az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról egyeztetett.
A nyugati szövetségeseknek a németországi Ramstein légi támaszponton pénteken rendezendő találkozóját megelőző konzultáción Blaszczak megerősítette Andrzej Duda elnök múlt heti bejelentését, miszerint Lengyelország kész arra, hogy szélesebb nemzetközi koalíció keretében 14 Leopard-2 harckocsit adjon át Ukrajnának.
Ukrajnát legalább egy dandárnyi tankkal kell támogatni, vagy akár többel is, a valódi segítségnyújtáshoz ezért az államok koalíciója szükséges – mondta a lengyel tárcavezető.
Közölte: a fenti javaslatot pénteken a ramsteini értekezleten fogja megismételni. Reményének adott hangot, hogy a kezdeményezést a Leopard tankokat gyártó Németország is támogatja.
Leopard harckocsik átadására eddig Lengyelországon kívül Finnország fejezte ki készségét. Rishi Sunak brit miniszterelnök pedig bejelentette, hogy Nagy-Britannia Challenger-2 harckocsikat szállít Kijevnek. A modern harckocsik Ukrajnának történő átadására irányuló kezdeményezést az amerikai védelmi tárca és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is támogatta.
A Leopardok átadásához viszont Németország jóváhagyása szükséges.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán a davosi világgazdasági fórumon a CNN amerikai televíziónak adott interjúban a német jóváhagyásnál fontosabbnak és „kritikus jelentőségűnek” nevezte, hogy Berlin a saját készleteiből is küldjön Leopardokat Ukrajnába.
Felidézte: a lengyel kormány elsőként ajánlotta fel a tankok átadását. „Most pedig másokat, különösen a németeket biztatjuk arra, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt” – jelentette ki Morawiecki.
Hazatérése után, szerda este a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva a miniszterelnök kulcsfontosságúnak nevezte a Leopardok átadását, azzal érvelve, hogy elemzések szerint februárban új orosz offenzíva várható Ukrajnában.
Hasonlóképpen érvelt Davosban a médiának nyilatkozva Andrzej Duda elnök is. Elmondta továbbá: a világgazdasági fórum idején tartott egyeztetései során felmerült amerikai Abrams harckocsik ukrajnai szállításának témája is.
A The Wall Street Journal amerikai napilap értesülésére reagálva, miszerint Berlin akkor lehet hajlandó Leopardokat küldeni Ukrajnába, ha Washington is támogatja a várható orosz támadás elleni védekezést ugyanilyen kategóriájú M1 Abrams tankokkal, Duda elmondta: ilyen német feltételről ő nem tud.
Mindazonáltal Ukrajna védelmi érdekei szempontjából nagyon jó lenne, ha változatosság kedvéért a német fél az Egyesült Államokat a korszerű Abramsok adományozására bátorítaná – vélekedett Andrzej Duda.

Egy Bahmut melletti település bevételét jelentette be a Wagner zsoldoscsoport alapítója

Az Artemivszk (Bahmut) közvetlen peremkörzetéhez tartozó Kliscsijivka község teljes elfoglalásáról tett bejelentést csütörtöki Telegram-bejegyzésében Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magáncég alapítója.

Prigozsin elismerte, hogy Kliscsijivka környékén még mindig heves harcok folynak és „az ellenség belekapaszkodik minden egyes négyzetméternyi területbe”. Valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint az ukrán fegyveres erők menekülnének a donyecki régióban lévő Artemivszkből.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által kinevezett kormányzója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva az állította, hogy az oroszok által kiürített Herszon várost novemberben ismét birtokba vevő ukrán dandár csaknem maradéktalanul odaveszett Szoledarnál. Utóbbi város elfoglalásáról múlt pénteken tett bejelentést a moszkvai katonai tárca.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett csütörtöki hadijelentés szerint az orosz erők Donyeck körzetében folytatták az offenzívát. Az elmúlt nap folyamán mintegy nyolcvan ukrán katonát öltek meg, és két páncélozott harcjárművet, négy egyéb járművet, három francia Caesar önjáró tarackot, egy amerikai gyártmányú M-777-es tarackot, valamint egy Gvozgyika és két Akacija önjáró tarackot, egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart és egy lőszerraktárt megsemmisítettek.
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk térségében több mint harminc katona, egy páncélozott harcjármű, két egyéb jármű és két Akacija önjáró tarack, Liman felé hatvan halott és sebesült, egy páncélozott személyszállító, három kisteherautó, egy D-20-as tarack és egy tüzérségi lőszerraktár, a donyecki régió déli részén pedig több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó volt.
Az orosz harcászati repülők, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a jelentés szerint 98 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 67 tüzérségi egység lőállására mértek csapást. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-öst, a légvédelem pedig öt drónt.
A jelentés szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 374 repülőgépet, 200 helikoptert, 2903 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7569 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 985 sorozatvetőt, 3865 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8113 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást szerdán. Egyedül a regionális központ Kijevi negyedére húsz sorozatvető-rakétát lőttek ki.

Ukrajna támogatásának folytatását ígéri az új német védelmi miniszter

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásának és a német haderő (Bundeswehr) korszerűsítésének folytatását ígérte Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön Berlinben, a kinevezése és hivatali esküje utáni első nyilatkozatában.

A szociáldemokrata politikust katonai tiszteletadással fogadták a minisztériumban, miután átvette megbízólevelét az államfőtől és letette a hivatali esküt a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A Bundeswehr legmagasabb rangú katonái előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy tisztelettel és alázattal kezdi el új munkáját, amelyhez a haderő minden egyes tagjának támogatására szüksége van, és meg is követeli ezt a támogatást.
Mint mondta, „nem normális időket élünk” Európában, hiszen „Oroszország kegyetlen megsemmisítő háborút folytat egy szuverén állam, Ukrajna ellen”, ezért egészen mást jelent a biztonság, mint akárcsak egy éve.
Németország nem részese a háborúnak, de mégis érintett, ezért továbbra is támogatni kell Ukrajnát, és „gyorsan erőssé kell tenni” a Bundeswehrt – húzta alá a miniszter.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja „korszakváltást” jelent, és azt is, hogy a Bundeswehr kiemelt szerepbe kerül – mondta Boris Pistoius, hozzátéve: minden erejével azon lesz, hogy a német véderő „Németország, a NATO és az emberek érdekében” teljesíthesse küldetését, a biztonság védelmét.
A politikus Sebastien Lecornu francia védelmi miniszterrel folytatta első hivatalos tárgyalását. A telefonos megbeszélésről tájékoztató minisztériumi közlemény szerint mindenekelőtt az ukrajnai helyzetről és a német-francia biztonsági együttműködésről tárgyaltak.
Boris Pistorius első vendége Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter volt, aki az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) pénteki miniszteri ülését készíti elő. A tanácskozást a Rajna-vidék Pfalz tartományi amerikai légitámaszponton, Ramsteinben tartják.
A megbeszélés előtt tett sajtónyilatkozatukban mindketten a szoros együttműködés és Ukrajna támogatásának folytatását ígérték. Lloyd Austin köszöntetet mondott a szövetségi kormánynak az Ukrajna katonai támogatásáért és a NATO keleti szárnyának megerősítéséért folytatott erőfeszítésekért, és kiemelte, hogy Németország az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesei közé tartozik. Boris Pistorius aláhúzta, hogy hazája és az Egyesült Államok, mint oly sokszor, az Ukrajna ellen orosz támadás közepette is „vállvetve” küzd a biztonságért.
Tervezett konkrét lépéseket nem ismertettek, így arról sem számoltak be, hogy miként döntenek abban a kérdésben, hogy a szövetségi kormány küld-e Leopard-2 típusú német harckocsikat Ukrajnába, és hozzájárul-e ahhoz, hogy az ilyen járművekkel rendelkező országok támogassák állományukból az ukrán hadsereget.
A német sajtóban ismertetett elemzések szerint Berlin akkor lehet hajlandó a Bundeswehrtől vagy közvetlenül a gyártótól Ukrajnába küldeni a világ legerősebb harckocsijának számító Leopardokból, ha Washington is támogatja az orosz támadás elleni védekezést ugyanilyen kategóriájú M1 Abrams tankokkal. Várhatóan a pénteki ramsteini tanácskozáson határoznak az ügyben.

Az EP támogatja egy különleges törvényszék létrehozását

Az Európai Parlament szerint különleges nemzetközi törvényszék létrehozására van szükség az Ukrajna elleni orosz agresszió során elkövetett bűncselekmények felelőseinek elszámoltatására, valamint a nemzetközi igazságszolgáltatás joghézagainak felszámolására a büntetlenség elkerülése érdekében.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 472 szavazattal, 19 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők leszögezték, a különleges törvényszék létrehozása és a nemzetközi jogi lépések egyértelmű jelzést küldenének Oroszországnak és a világnak a büntetlenség felszámolásáról.
Az EP-képviselők szerint el kell érni, hogy az orosz és a fehérorosz politikai és katonai vezetést felelősségre vonják az Ukrajna elleni agresszió során elkövetett bűncselekményekért, a számos ukrán városban elkövetett atrocitások ugyanis – mint írták – rávilágítanak a háború brutalitására. Véleményük szerint a törvényszék létrehozása kiegészítené a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) erőfeszítéseit, mivel Ukrajna esetében jelenleg nem tudja kivizsgálni az elkövetett bűncselekményeket.
Megjegyezték, a különleges törvényszéknek hatáskörrel kell rendelkeznie nemcsak Vlagyimir Putyin orosz elnök és Oroszország politikai és katonai vezetése, hanem Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és környezete által elkövetett jogsértések kivizsgálására is. Hangsúlyozták továbbá: a különleges törvényszékkel kapcsolatos uniós előkészítő munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni, és arra kell összpontosítani, hogy Ukrajnával együttműködve alakítsák ki a vonatkozó szabályokat. Az ukrán és a nemzetközi hatóságokat pedig támogatni kell a várható eljárásokon felhasználható bizonyítékok összegyűjtésében – tették hozzá.

Kreml: az új fegyverszállításokkal más szintre léphet a konfliktus

Az Ukrajnának szánt újabb nyugati fegyverszállítások semmi jót nem ígérnek Európa és a világ biztonsága szempontjából, azt jelenthetik, hogy a konfliktus új szintre lépett – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.

A szóvivő arra reagált, hogy a várakozások szerint nyugati országok védelmi illetékesei a németországi ramsteini amerikai légibázisra összehívott csütörtöki találkozókujon újabb, korszerű pácélos eszközöket is tartalmazó fegyverszállításokat jelenthetnek be.
Peszkov kommentálta Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet szavait is, aki arra figyelmeztetett, hogy az orosz fegyveres erők nem hagyják válasz nélkül az orosz területre, egyebek között a Krímre mérendő csapásokat. A nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy az új fegyverek majd újabb civilek halálát okozzák.
Antonov Ned Price amerikai külügyi szóvivő nyilatkozatára reagált, amely szerint megengedhető, hogy az ukrán hadsereg amerikai fegyvereket vessen be a Krím ellen.
Az orosz elnöki szóvivő leszögezte, hogy Antonov álláspontja, amely kilátásba helyezte az összes Ukrajnának szállítandó fegyver megsemmisítését, a Kremlével azonos. Arra emlékeztetett, hogy Ukrajnának már vannak olyan fegyverei, amelyekkel naponta csapásokat mér orosz területekre. Utóbbiak alatt az Ukrajnától elcsatolt régiókat értette.
„Ez potenciálisan rendkívül veszélyes” – mondta Peszkov.
Úgy vélekedett, hogy Ukrajna számára annál jobb lesz, minél előbb hajlandóságot mutat arra, hogy figyelembe vegye Moszkva követeléseit.
„Minél hamarabb felismeri és belátja az ukrán rezsim, hogy Oroszország és (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) van és lesz, és hogy előbb-utóbb mégiscsak fel kell adnia mindent, ami oroszellenes”, annál jobb Ukrajnának – fogalmazott Peszkov.
A szóvivő kommentálta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtöki Telegram-bejegyzését, amelyben azt állította, hogy egy nukleáris hatalom veresége egy hagyományos háborúban nukleáris háborút provokálhat, és a nukleáris hatalmak számukra sorsdöntő, nagy háborút sohasem veszítettek el. A kérdésre, hogy ez vajon az orosz nukleáris doktrína módosulását jelenti-e, így válaszolt: „Nem, egyáltalán nem. Ez teljes összhangban van a nukleáris doktrínánkkal. Olvassa el a nukleáris doktrínát, abban nincs ellentmondás.”
Peszkov közölte, hogy Putyin csütörtökön az ortodox vízkereszt alkalmából részt vett a hagyományos megmártózásban egy, a szóvivő által meg nem nevezett, Moszkvához közeli helyszínen. Hozzátette, hogy a szertartásról felvétel nem készült.

Ukrajna támogatásának folytatását ígérte az új német védelmi miniszter

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásának és a német haderő (Bundeswehr) korszerűsítésének folytatását ígérte Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön Berlinben, a kinevezése és hivatali esküje utáni első nyilatkozatában.

A szociáldemokrata politikust katonai tiszteletadással fogadták a minisztériumban, miután átvette megbízólevelét az államfőtől és letette a hivatali esküt a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A Bundeswehr legmagasabb rangú katonái előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy tisztelettel és alázattal kezdi el új munkáját, amelyhez a haderő minden egyes tagjának támogatására szüksége van, és meg is követeli ezt a támogatást.
Mint mondta, „nem normális időket élünk” Európában, hiszen „Oroszország kegyetlen megsemmisítő háborút folytat egy szuverén állam, Ukrajna ellen”, ezért egészen mást jelent a biztonság, mint akárcsak egy éve.
Németország nem részese a háborúnak, de mégis érintett, ezért továbbra is támogatni kell Ukrajnát, és „gyorsan erőssé kell tenni” a Bundeswehrt – húzta alá a miniszter.

Közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4710 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4850 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 181 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Lavrov: hibáznak a nyugatiak, amikor Moszkvát és Pekinget egyszerre próbálják meg feltartóztatni

Hibáznak a nyugati országok, amikor Oroszországot és Kínát egyszerre próbálják meg feltartóztatni – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tavalyi évet értékelő, háromórás szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

Lavrov hazugsággal vádolta meg a nyugatiakat, akik azt mondják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, hanem csak segítenek Ukrajnának helyreállítani területi épségét. Úgy vélekedett, hogy Washington nagyon magasra emelte a tétet, amikor a dominanciája megtartása érdekében törvénytelen módszerekhez folyamodott, és olyan mechanizmusokat semmisített meg, mint a szabadpiac és a magántulajdon sérthetetlensége. Rámutatott, hogy a nyugati elvekkel ellentétes szankciókat Oroszország után hamarosan bármely más olyan állam ellen is bevethetik, amely szintén nem hajlandó teljesíteni „az amerikai parancsot”.
Véleménye szerint a NATO és az EU közös nyilatkozata a nyugati politika „apoteózisa” volt, amely szerinte arról szól, hogy ezek a szervezetek készek minden eszközt bevetni az „aranymilliárd” érdekeinek védelmében, és ki akarják szivattyúzni az erőforrásokat a világ többi részéből.
Lavrov eszmefuttatása értelmében míg Hitler a múlt század közepén a „zsidókérdést” próbálta megoldani, a modern amerikai és európai politikusok most az „oroszkérdésnek” fogtak neki; Moszkva stratégiai vereségére törekszenek, és „dekolonizációt” sürgetnek.
„Az Oroszország elleni szankciókat azért hirdették ki, hogy az orosz nép forradalmat hajtson végre, ezt senki sem rejti véka alá. Az arra irányuló kétségbeesett kísérlet, hogy bármilyen eszközzel fenntartsa a dominanciát, megerősíti, hogy Washington megpróbálja megakadályozni a többpólusú világ kialakulását, ami halad a természetes útján” – fogalmazott.
Az ukrajnai „különleges hadműveletet” a Nyugat által Oroszország ellen indított hibrid háborúra adott válasznak nevezte, amelynek céljait Moszkva alapvető érdekei határozzák meg.
„Ukrajnában lehet olyan katonai infrastruktúra, ahogy semmilyen Oroszországgal határos területen sem, amely veszélyt jelent az államunkra, nem lehet diszkrimináció, nem lehet üldöztetés azon honfitársainkkal szemben, akik történetesen az ukrán állam polgáraivá váltak, de meg akarják őrizni nyelvüket, kultúrájukat, a lehetőséget, hogy gyermekeiket ebben a kultúrában neveljék, ahogyan azt az ukrán alkotmány kimondja” – mondta.
A tárcavezető azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy gátolják a béketárgyalásokat Moszkva és Kijev között, valamint arra használják fel Ukrajnát, hogy lerombolják az európai biztonsági rendszert. Mint mondta, nincs értelme kizárólag az ukrán válságról tárgyalni, Moszkva a problémák teljes spektrumáról akar komoly eszmecserét folytatni.
„Úgy már nem lesz, ahogy eddig volt. Már rég megmondtuk: olyan helyzet nem lesz többé, amikor hazudnak nekünk, dokumentumokat írnak alá, és nem hajlandók végrehajtani őket, ahogy ez az EBESZ asztanai nyilatkozata, az Oroszország-NATO Tanács, a Németország, Franciaország és Lengyelország által aláírt, az ukrajnai helyzet szabályozásáról szóló megállapodás, a minszki megállapodások… (esetében történt). Egész idő alatt a szemünkbe hazudtak” – hangsúlyozta Lavrov.
Azt mondta, Moszkva és Peking együttműködése szépen alakul, amely nem egy szövetség, „de erősebb egy szövetségnél. A kétoldalú kapcsolatot bizalom- és tiszteletteljesként jellemezte, olyannak, amely az érdekek egyensúlyán alapul.
Mint mondta, a felek különösen az ENSZ-ben, a Sanghaji Együttműködési Szervezetben és a BRICS-ben, valamint Kína Egy övezet, egy út kezdeményezésén belül koordinálják tevékenységüket, és közös hadgyakorlatokat is tartanak. Hibának nevezte az amerikaiak és az európaiak arra irányuló kísérleteit, hogy Oroszországot és Kínát egyszerre próbálják meg feltartóztatni.
„Az Egyesült Államok ezt egyedül nem tudná csinálni. Nem véletlen, hogy rabszolgává tették Európát, ezt teszik Japánnal, és be akarják vonni Indonéziát, Kanadát, Dél-Koreát. Az Egyesült Államok nem elég erős ahhoz, hogy érvényre juttassa a dominálás, valamint Oroszország és Kína megfékezésének irányvonalát. Ehhez a nyugati tábor teljes mozgósítására van szükség” – fogalmazott.
Elismerte, hogy Kína sokkal mélyebben integrálódott a globalizációs folyamatokba, így ott nehezebb megszabadulni a nyugati befolyástól. A Nyugat azonban Lavrov szerint már olyan feltételeket szabott Tajvannal kapcsolatban, amelyek a kínaiak és a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlanok, ezért Peking felismerte, hogy a nyugati rendszeren belül maradnia egyet jelent a saját alapvető érdekeinek kockáztatásával.
Kifogásolta, hogy a konszenzuskeresés helyett katonai blokkok jönnek létre, mint például az AUKUS, amelyben Japán a militarizáció felé halad. Ugyanakkor a Nyugat megpróbál éket verni India és Kína közé.
Mint mondta, Oroszország mindenki számára előnyös alapokon igyekszik együttműködni az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal. Az arabokat Oroszország régi és hűséges barátainak nevezte, akik megértik, hogy Moszkva egy új demokratikus világrendért küzd. Úgy vélekedett, hogy Latin-Amerikában is kedvezően alakulnak a dolgok Oroszország számára.
A posztszovjet térséggel kapcsolatban hangsúlyozta: Moszkva soha nem tiltotta meg ottani partnereinek, hogy másokkal együttműködjenek, ahogyan a Nyugat teszi. Méltatta Georgia azon képességét, hogy ellenálljon a nyugati nyomásnak.
Az örmény-azeri konfliktusról szólva kifejezte reményét, hogy a lezárt Lacini-folyosó ügye hamarosan megoldódik. Figyelmeztette Jerevánt, hogy egy európai megfigyelő misszió telepítése az azeri határra nemkívánatos következményekkel járhat az örmények számára, ha erről nem állapodik meg Bakuval.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine