Szakértő figyelmezteti Amerikát a kínai tengeri flotta erejére

A Pentagon által 2022 novemberében közzétett jelentés szerint a kínai Népi Felszabadító Hadsereg hadiflottájának létszáma már 2020-ban meghaladta az Egyesült Államok haditengerészetének kapacitását, a különbség pedig növekedni fog a következő években.
„A világ a hadviselés új korszakába lép, amelyben a technológia, a koncepciók, a partnerek és a rendszerek integrációja – együttesen többet jelent, mint a flottaméret – határozza meg a győzelmet a konfliktusban” – idézte a CNN a Pentagon ambiciózus jelentését. A hírportál azonban gyorsan ellenpontozta a Pentagon optimizmusát, mivel korábbi és aktív haditengerészeti vezetők egyaránt arról értekeztek az elmúlt időszakban, hogy
a jelenlegi létszámkülönbség és ipari hátország kapacitása mellett Amerika vereségre van ítélve egy Kínával szemben vívott háború esetén.
A történelem során a létszámfölény döntött
Sam Tangredi, az US Naval War College Leidos tanszékének professzora arra figyelmeztet: ha a történelemből levonható tanulság, akkor azt kell mondani, hogy Kína számbeli előnye valószínűleg az amerikai haditengerészet vereségéhez vezetne egy Kínával vívott háborúban. Tangredi, az Egyesült Államok haditengerészetének egykori kapitánya 28 tengeri háborút vizsgált meg, az i. e. 500-as görög–perzsa háborúktól kezdve a közelmúlt hidegháborús proxykonfliktusain és beavatkozásain keresztül. Ezek közül csupán három esetben talált olyan végkifejletet, amelyben a kiváló technológia győzött a nagyobb számok felett.
„Az összes többi háborút nagyobb létszámmal vagy ha egyenlő erők között, akkor magasabb rendű stratégiával vagy admirálissal nyerték meg. Gyakran mindhárom tulajdonság együtt hat, mert a nagy flotta üzemeltetése általában elősegíti a kiterjedtebb képzést, és gyakran jelzi, hogy a vezetők foglalkoznak a stratégiai követelményekkel”
– mutatott rá Tangredi.
A három kiugró jelenséget – a 11., 16. és 19. századi háborúkat – nem mindenki ismeri. Azonban az elemzett összecsapások többsége a számok győzelmét mutatja a technológia felett.
Tanulságos vereségek
A professzor példaként említette az 1800-as évek eleji napóleoni háborúkat. Mint írta, a francia hadihajók jobbak voltak a hajótervezés és -építés technológiájában, végül mégis a királyi haditengerészet hajóinak nagy száma akadályozta meg Napóleont abban, hogy átkeljen az (angol) csatornán. Közelebbi példát említve a II. világháborúból tett összehasonlítást az amerikai és a japán flotta között. A professzor kiemelte, hogy bár a Japán Birodalom olyan kiváló technológiákkal szállt be a háborúba, mint Zero vadászgépek, a Long-Lance torpedó és a légi torpedók, végül az Egyesült Államok ipari méretei és flotta mérete döntötték el a harcot.
angredi professzor kutatását méltatta a londoni King’s College háború és stratégia professzora, Alessio Patalano is. Az angol professzor is úgy vélekedett, hogy a tömeg mérete meghatározó a tengeri hadviselésben. Amerikai kollégájával egyetértve megerősítette, hogy
a flotta nagyobb létszáma kiterjedtebb és jobban képzett személyzetet is megkövetel. A személyzeti kapacitásokon túl pedig meghatározó a flottát fenntartó ország iparának mérete, hogy a csatákban elszenvedett veszteségeket pótolni tudja.
Ezzel kapcsolatban Tangredi professzor is úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok védelmi ipara nem lenne képes lépést tartani Kínával. Mint mondta, a hidegháború után az amerikai hadiipar zsugorodni kezdett, és amíg az 1940-es években még az USA volt a világ ipari óriása, addig mára ez a titulus Kínát illeti.
Az ukrajnai háború tanulságai
A CNN cikke arra is kitért, hogy már az orosz–ukrán háború is rávilágított az Egyesült Államok ipari kapacitásának szűkösségére. Mint írták, Amerika jelenleg nem képes megfelelni annak a kettős nyomásnak, hogy egyidejűleg támogassa lőszerrel Ukrajnát és feltöltse a saját készleteit. Erre mutatott rá Daryl Caudle, az Egyesült Államok haditengerészetének parancsnoka is egy washingtoni szimpóziumon, ahol felszólította a védelmi ipar szereplőit, hogy fokozzák a termelést.
„Önök nem szállítják azt a hadianyagot, amelyre szükségünk van. Pedig ez nagyon fontos a győzelemhez, amit lőszer nélkül nem lehet elérni” – hangsúlyozta.
Az admirális azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok most egy olyan versenytárssal és potenciális ellenféllel szembesül, amilyet még sosem láttak.
A CNN kiemelte Mike Gilday haditengerészeti műveleti parancsnok múlt heti kijelentését is, amely szerint az Egyesült Államok kapacitás terén nem versenyezhet Kínával. A parancsnok hangsúlyozta, hogy ha az USA nem képes a hadihajók és a rakéták számában felvenni, akkor az állam vezetőinek el kell gondolkodniuk azon, hogy fogadni mernének-e a technológiai fölény döntő szerepére. Hozzátette:
„nem mondom, hogy egy kisebb létszámú, ám technológiailag fejlettebb flotta nem lehet képes legyőzni egy nagyobb létszámú, de kevésbé fejlett flottát. Csak azt állítom, hogy három kivételtől eltekintve az elmúlt 1200 évben senkinek sem sikerült.”
forrás hirado.hu, borítókép mandiner