Az orosz-ukrán háború 329. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhuszonkilencedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán katasztrófavédelem: befejeződött a keresés a helikopter-baleset helyszínén

A mentést végzők befejezték a keresést túlélők, illetve holttestek után a szerdai helikopter-baleset helyszínén, az ukrán fővároshoz közeli Brovariban – közölte délután az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A katasztrófavédelem által megerősített adatok szerint a balesetben 14-en haltak meg, köztük egy gyermek, valamint 25-en sérültek meg, beleértve 11 gyermeket.
A helikopter a belügyi delegációval fedélzetén szerda reggel zuhant le Brovariban, egy óvoda közelében. A becsapódás következtében tűz ütött ki a helyszínen. A balesetben életét vesztette a helikopteren utazó Denisz Monasztirszkij belügyminiszter, valamint első helyettese, Jevhenyij Jenyin és a tárca államtitkára, Jurij Lubkovics, továbbá három pilóta és még három, a minisztérium alkalmazásában lévő személy.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megindította az eljárást a szerencsétlenség okainak feltárására. Három alapvető verziót vizsgálnak: a repülési szabályok megsértését, műszaki meghibásodást és szándékos cselekményt.
Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a kormány a belügyminiszteri feladatok ellátását átmenetileg Ihor Klimenko országos rendőrfőnökre bízta.

A Wagner erői Bahmutban harcolnak a donyecki régió vezetője szerint

A Wagner orosz katonai magáncég rohamegységeinek Artemivszk (Bahmut) városban a helyzet feszültsége ellenére sikerült előrenyomulniuk – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, a Moszkva által Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője szerdán a Pervij Kanal orosz állami tévécsatornán.

Pusilin azt állította, hogy az Avdijivka felé törekvő orosz erők Opitne településtől keletre kiszorították állasaiból az ukrán hadsereget és kiszélesítették az ottani hídfőállást. Egyúttal, mint mondta, kedvezőbb állásokat foglaltak el Vodjanéban.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy Donyeck környékén a déli katonai körzet önkéntes rohamosztagai – ez a kifejezés a sajtójelentésekben a Wagner magánhadsereg katonáit jelenti – légi és tüzérségi támogatás mellett „felszabadították” Szil települést. A helyi vasútállomás elfoglalásáról Pusilin szerdán tett bejelentést.
Konasenkov azt mondta, hogy a nap folyamán ezen a frontszakaszon mintegy kilencven ukrán katona esett el, valamint három páncélozott harcjármű, négy egyéb jármű, egy Mszta-B önjáró tarack, valamint egy Grad sorozatvető vált üzemképtelenné. Kramatorszknál megsemmisült egy HIMARS- és Grad-lőszert tároló raktár is.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán Kupjanszk előtt több mint hatvan katona, egy páncélozott személyszállító jármű, két kisteherautó, két egyéb jármű és egy amerikai gyártmányú M777-es tarack, Liman térségében több mint kilencven katona, egy gyalogsági harcjármű, három páncélozott harcjármű, egy AN/TPQ-50-as és egy AN/TPQ-48 ellentűzradar, valamint egy SZT-68-as célfelderítő és -követő radar, a donyecki régió déli részén pedig szintén szintegy kilencven katona, négy páncélozott harcjármű, egy kisteherautó és hét jármű volt.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a beszámoló szerint 103 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, illetve 76 lőállásban lévő tüzérségi egységre mértek csapást. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig hét drónt és egy Vilha-rakétát.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 373 repülőgépet, 200 helikoptert, 2898 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7563 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 985 sorozatvetőt, 3855 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8101 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást szerdán a helyi hatóságok.

Putyin: a cél a 2014 óta zajló háború lezárása

A Donyec-medencében 2014 óta nem szűnnek a nagyszabású katonai műveletek, Oroszország fellépésének célja ezek befejezése volt – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor Szentpéterváron a második világháború veteránjaival és túlélőkkel találkozott Leningrád náci ostromgyűrűje megtörésének 80. évfordulója alkalmából.

„Valójában a Donyec-medencében 2014 óta nem szűnnek a nagyszabású hadműveletek – nehéz haditechnika, tüzérség, harckocsik és repülőgépek bevetésével… Minden, amit ma teszünk, beleértve a különleges hadműveletet is, arra irányul, hogy megállítsuk ezt a háborút. Ez a művelet értelme. És hogy megvédjük az ott élő népünket azokon a területeken” – mondta Putyin.
Azt hangoztatta, hogy Oroszország nem tudott nem reagálni az Ukrajnában 2014 óta zajló eseményekre.
„Sokáig türelemmel voltunk, sokáig próbáltunk megállapodásra jutni. Mint most kiderült, egyszerűen becsaptak bennünket. Nem ez az első eset, hogy ez történik velünk. Mindazonáltal mindent megtettünk a helyzet békés megoldása érdekében. Mostanra világossá vált, hogy eleve lehetetlen volt” – mondta.
Megjegyezte, hogy Oroszország, nem akarva elrontani a nemzetközi kapcsolatokat, soha nem emlékeztetett arra, hogy Leningrád blokádjában számos európai ország katonái vállaltak részt, és követtek el bűncselekményt.
„Ez mindig is így volt. Elég kinyitni Lev Tolsztojt, és beleolvasni el a Háború és békébe. Amikor azt mondja, hogy úgy tűnt, a Napóleon vezette francia hadsereg jött ide, de ez egész Európa volt. Bonaparte Napóleon ugyanis ekkorra már az egész kontinentális Európát az ellenőrzése alá vonta. És Tolsztoj már ott leírja mindezt. Ez az 1812-es honvédő háború idején történt. Ugyanez megismétlődött az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban, miután Hitler tulajdonképpen az egész kontinentális Európát is az irányítása alá vonta” – mondta az orosz elnök.
Putyin koszorút helyezett az egykori névai hídfőállásnál, a Határkő emlékműnél és a piszkarjovkai temetőben, ahol 420 ezer civil áldozatot és 70 ezer katonát temettek el 186 tömegsírba, köztük az elnök testvérét, aki 1942 telén, gyermekként halt meg a blokádban. Leningrád 872 napig tartó ostroma következtében csak a civilek közül több mint egymillióan vesztették életüket.
Az orosz elnök, aki látogatást tett az Almaz-Antej hadiipari konszern Obuhov gyárában is, „elkerülhetetlennek” nevezte az orosz győzelmet, amelynek alapja szerinte „Oroszország soknemzetiségű népének” egysége és összetartása, valamint a hadiipari komplexum működése. Utóbbi szerinte annyi légvédelmi rakétát bocsát ki, mint világ többi része.
Azt mondta, Oroszországnak minden oka megvan arra, hogy a jelenlegi ukrán rendszert neonáci rezsimnek tekintse.
Emlékeztetett arra, hogy Kijev dicsőíti Sztepan Banderát, akit Adolf Hitler bűntársának nevezett, az ukrán hadsereg pedig folytatja a záróosztagok és a civilek lelövésének gyakorlatát a Donyec-medencében.
„Ezért minden okunk megvan arra, hogy neonácinak nevezzük a mai rezsimet, és minden okunk megvan arra, hogy a fegyveres erők révén segítsük azokat az embereket, akik az orosz kultúra részének, az orosz nyelv hordozójának tekintik magukat, azt éppúgy ápolják, mint a kultúrájukat és a hagyományaikat. Nem tehetjük meg, hogy nem védjük meg őket” – mondta.
Közölte: a vezetés mérlegeli annak lehetőségét, hogy a hadiipari komplexum alkalmazottai halasztás kapjanak a sorkatonai szolgálat alól is. Mint mondta, az ágazatnak mintegy 870 ezer alkalmazottja van. A részleges mozgósítás alól a hadiipari dolgozók mentesítést kaptak.

Védelmi miniszter: Kanada kétszáz páncélozott járművet ad Ukrajnának

Kanada kétszáz darab Senator típusú páncélozott járművet ad Ukrajnának – jelentette be Anita Anand kanadai védelmi miniszter szerdai kijevi látogatása alatt.

„Ez az új katonai segélycsomag válasz Ukrajna konkrét kérésére ezekre a járművekre vonatkozóan. A segély értéke több mint 90 millió dollár, és az Ukrajnának bejelentett 500 millió dolláros kiegészítő katonai segély részeként érkezik, amelyet Justin Trudeau miniszterelnök 2022 novemberében jelentett be” – idézett a Jevropejszka Pravda hírportál a kanadai kormány által kiadott közleményből.
A hírt Anand ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel együtt jelentette be, akivel kétoldalú megbeszélést folytatott. Megvitatták, hogyan tudja Kanada továbbra is kielégíteni Ukrajna sürgető védelmi szükségleteit. Reznyikov megköszönte Kanadának az Ukrajnának 2022 februárja óta nyújtott több mint egymilliárd dolláros katonai segítséget. Ez egyebek mellett tartalmaz egy NASAMS föld-levegő rakétarendszert hozzá való lőszerekkel, 39 páncélozott harcjárművet, páncéltörő fegyvereket, M777 típusú tarackokat és lőszereket.
Az ukrán hírportál kifejtette, hogy a Senator páncélozott járművek a legmodernebbek közé tartoznak, ebben a kategóriában a legjobb technológiával felszereltek, és fegyverek könnyen telepíthetők rájuk. Lehetővé teszik a személyzet és a felszerelés biztonságos szállítását, valamint egészségügyi evakuálást is. Olyan acéltesttel és üveggel rendelkeznek, amelyek képesek ellenállni az 50-es kaliberű fegyverek tüzének. Robbanásbiztosak, ellenállnak a gránát- vagy aknarobbanásoknak is. A gumiabroncsok útközbeni felpumpálását biztosító Run Flat rendszerrel vannak ellátva, és olyan rendszerrel felszerelve, amely képes a kémiai, biológiai, radiológiai támadások elleni védekezésre azáltal, hogy tiszta levegőt állít elő egy túlnyomásos kabinban.

Lavrov: szóba sem jöhetnek a tárgyalások Zelenszkijjel

Az Ukrajnában bevezetett tilalom miatt szó sem lehet tárgyalásokról Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökkel – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

„Zelenszkijjel szóba sem jöhetnek tárgyalások, már azért sem, mert törvényben tiltott meg minden tárgyalást az orosz kormánnyal” – mondta.
Lavrov szerint Oroszország kész „bármilyen komoly javaslatra válaszolni”, de még nem látott ilyet. Ismételten azzal vádolta a nyugati országokat, hogy megtiltják Kijevnek a Moszkvával folytatandó tárgyalásokat, holott a konfliktusban részes felek korábban már megkezdték a rendezési projektek megvitatását.
„Ukrajnának a kezére csaptak (a márciusi orosz-ukrán tárgyalások után) és megmondták neki: még nem! És azóta, a tavalyi év tavasza után sokszor – egész nyáron, kora ősszel – a nyugati tisztviselők újra és újra azt mondták, hogy túl korai még a tárgyalásokba bocsátkozni, Ukrajnának több fegyvert kell kapnia, hogy erős pozícióból kezdhesse meg a tárgyalásokat” – mondta a külügyminiszter.
Lavrov értelmetlennek nevezte a Zelenszkij által a G20-csoport elé terjesztett tízpontos rendezési tervet. Kifogásolta, hogy miközben a politikusai az hangoztatják, hogy Ukrajna nélkül nem lehet dönteni Ukrajnáról, valójában a Nyugat dönt Ukrajna helyett. A tárcavezető ugyanakkor korábban megjegyezte: az Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke azt mutatja, hogy a Nyugat sokat tett fel az Oroszország elleni háborúra.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is arra hívta fel szerdán ismételten a figyelmet, hogy Ukrajna jogszabállyal zárja ki a tárgyalások lehetőségét.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerdai Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalásokhoz az új területek Oroszország részévé válásának elismerésére vagy „hallgatólagos elfogadására”, valamint új nemzetközi szabályok megalkotására van szükség.
Álláspontja szerint az ENSZ Alapokmányában foglalt hét alapelv közül legalább kettőt Oroszország és a vele szemben ellenséges államok eltérően értelmeztek. Mint írta, a nemzetek önrendelkezési jogának elvéről van szó (a Donyec-medencei köztársaságok és Ukrajna más, Moszkva által immár sajátjának tekintett területei esetében), valamint a nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű végrehajtásának elvéről, különös tekintettel a minszki megállapodásokra.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke, ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy Angela Merkel volt német kancellár, Francois Hollande volt francia elnök és Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetője korábbi beismerő nyilatkozatai bizonyítékként szolgálhatnak egy katonai bíróság számára.
„Ezek a vezetők egy világháború kirobbantását tervezték, amelynek következményei előre láthatók voltak. És megérdemlik, hogy bűnhődjenek a bűneikért” – írta a házelnök.
Vologyin szerint a három általa megnevezett politikus nyilatkozatai megerősítették az Ukrajna ellen indított „különleges hadművelet” szándékát, amely lehetővé tette a katasztrófa és rengeteg ember halálának megelőzését.
A RIA Novosztyi hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Merkel december elején elismerte: az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is megerősített minszki megállapodásokkal időt akartak adni Kijevnek ahhoz, hogy megerősödjön. Később ezt Hollande is megerősítette. Danilov tavaly augusztusban vallotta be, hogy miután Zelenszkij elutasította a 2019-ben Párizsban javasolt Minszk-3-at, Kijev megkezdte a felkészülést egy „nagy háborúra” Moszkvával.

Charles Michel támogatja harckocsik szállítását Ukrajnának

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint elérkezett az ideje, hogy több felszereléssel és harckocsikkal lássák el Ukrajnát.

Charles Michel, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács decemberi csúcstalálkozójának eredményeit értékelő vitáján elmondott beszédében hangsúlyozta: Ukrajnának több katonai felszerelésre van szüksége.
„Itt az idő, sürgősen több felszerelésre van szüksége Kijevnek, és én személy szerint támogatom, hogy Ukrajnának tankokat szállítsanak” – fogalmazott Michel, majd hozzátette: az Európai Unió mindaddig pénzügyi és katonai segítséget nyújt Ukrajnának, ameddig arra a megtámadott országnak szüksége van.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte: részben már sikerült felszámolni a függőséget az orosz energiától, az Európai Unió továbbra is elszánt az orosz fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetése és az energiaárak csökkentése mellett.
„Megmutattuk, együtt erősek vagyunk és képesek vagyunk kiváltani az orosz energiahordozókat” – fogalmazott.
Szavai szerint a közös erőfeszítések meghozták gyümölcsüket, a gázárak most alacsonyabbak, mint Oroszország ukrajnai inváziójának kezdetén voltak, a holland TTF gáztőzsde árai több mint 80 százalékkal estek augusztus óta. Az európai gáztárolók töltöttsége még mindig 80 százalék feletti, továbbá sikerült megkettőzni az unióba érkező megújuló energia mennyiségét. Stratégiai hiba volt Oroszország függőségébe kerülni, az EU azonban kiszabadult ebből a szorításból – mondta.
„Az, hogy épségben átvészeltük a telet, mindenekelőtt egységünk és közös kemény munkánk eredménye. Erre büszkének kell lennünk” – fogalmazott Von der Leyen, majd arra figyelmeztetett: nem szabad hátra dőlni, már a következő télre kell készülni.
Tájékoztatása szerint az EU a legfontosabb nemzetközi gázszolgáltatókkal már kora tavasszal megkezdi a tárgyalásokat azzal a céllal, hogy jóval a nyár előtt megkösse az első közös szerződéseket.
Közölte továbbá, az EU gazdasága versenyképességének kulcsa a tiszta technológiákra való átállásban van. Becslések szerint a tömegesen előállított tiszta energiatechnológia piaca 2030-ra évente körülbelül 650 milliárd dollárt ér majd, ami több mint háromszorosa a mai szintnek – tájékoztatott. Az Európai Bizottság ezért a zöld átállást segítő ipari tervet mutat be, ami olyan szabályozási környezetet hoz létre, amely lehetővé teszi a gyors növekedést, és kedvező feltételeket teremt a tiszta technológiai ipar számára. Ösztönözni fogja a beruházásokat és a tiszta technológiai termelés finanszírozását az állami támogatási szabályok ideiglenes kiigazítása és egyszerűsítése révén. Segíteni fogja a szükséges képességek fejlesztését, legalább egymillió munkahelyet fog teremteni, illetve modernizálni fogja az EU kereskedelmi menetrendjét – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Izraeli raktárakból szállítanak Ukrajnába lőszert az amerikaiak

Izraeli stratégiai fegyverraktárakból szállítanak Ukrajnába lőszert az amerikaiak – jelentette az izraeli média szerdán.

Az Egyesült Államok Izraelben őrzött tüzérségi lőszerkészleteket használ fel Ukrajna fegyverellátására. Noha Izrael következetesen elutasítja Ukrajna kérését fegyverek szállítására, és mindeddig megtagadta a Vaskupola légvédelmi rendszer átadását az Ukrajnának, az országból érkezik amerikai katonai támogatás Ukrajnába az orosz agresszióval szembeni védekezéshez.
A Haarec című újság hírportálja szerint a tüzérségi lőszerek ellátásának folyamatossága érdekében Washington tavaly Jeruzsálemhez fordult, hogy izraeli stratégiai tartalékokból szállíthassanak Kijevnek.
Az amerikai védelmi miniszter Beni Ganz akkori izraeli védelmi miniszternek javasolta a szállításokat az izraeli raktárakból, s ezt Jaír Lapid volt miniszterelnök jóváhagyta, miután megkapta a védelmi tisztviselők jóváhagyását, akiknek fontos volt a további jó kapcsolatok ápolása az Egyesült Államokkal.
Izrael mindeközben következetesen visszautasította az izraeli fegyverszállítási kéréseket azon aggodalmára hivatkozva, hogy Moszkva felbőszítése veszélyeztetheti Izrael cselekvési szabadságát Szíriában, ahol Jeruzsálem, az orosz hadsereggel egyeztetve, rendszeresen csapásokat mér iráni érdekeltségű célpontokra, valamint a közvetlen fegyverátadással veszélynek teheti ki a jelentős oroszországi zsidó közösséget is.
Izrael ennek ellenére több millió amerikai dollár értékben járult hozzá az ukrán háborús erőfeszítésekhez, legutóbb 20 generátor Kijevbe szállítását jelentették be. Korábban felállított egy tábori kórházat, és jelentős humanitárius segélyszállítmányokat biztosított.
Az 1973-as jóm kipúri háború után az Egyesült Államok azért hozott létre stratégiai fegyverraktárakat Izraelben, hogy ezekből az amerikai haderő közel-keleti hadműveleteit segítsék, valamint Izrael számára is biztosítsák az utánpótlást konfliktus esetén.

Charles Michel: elérkezett az ideje, hogy az EU harckocsikkal lássa el Ukrajnát

Elérkezett az ideje, hogy több felszerelést biztosítsunk és harckocsikkal lássuk el Ukrajnát – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.

Charles Michel, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács decemberi csúcstalálkozójának eredményeit értékelő EP-vitán elmondott beszédében hangsúlyozta: Ukrajnának több katonai felszerelésre van szüksége. Az Európai Unió mindaddig pénzügyi és katonai segítséget nyújt Ukrajnának, ameddig arra a megtámadott országnak szüksége van.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte: részben már sikerült felszámolni a függőséget az orosz energiától, az Európai Unió továbbra is elszánt az orosz fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetése és az energiaárak csökkentése mellett.

Brit hírszerzés: elesett Szoledar, ezzel elvágták Bahmut egyik legfontosabb utánpótlási útvonalát is

Szerdán is elkészítette szokásos jelentését a brit hírszerzés, amely három pontban, főleg a donbaszi helyzetre koncentrálva foglalta össze meglátásait.

Egyrészt leszögezték: január 16-ára az ukrán csapatok szinte biztosan visszavonultak a Donyeck megyei Szoledar városából, mely így az orosz katonák, elsősorban a Wagner-zsoldosok irányítása alá került.

Az ukrán csapatok valószínűleg a várostól nyugatra ásták be magukat.

A donbaszi ukrán védvonal első lépcsőjét jelentő tízezres város ostromát a Wagner-csoport vezette. Szoledar elestével megnyílt az esélye annak, hogy az oroszok északról is bekerítsék Bahmutot. A 70 ezres kulcsváros két legfontosabb utánpótlási útvonala közül az egyik Szoledaron keresztül futott, ez zárult el a minapi fejlemények miatt.

A 2023 januárjában készült műholdfelvételek alapján biztosra lehet tudni azt, hogy Bahmut keleti és déli határa folyamatos tüzérségi tűz alatt áll. A hírszerzés rendelkezésére álló információk alapján valószínűsíthető, hogy az orosz erők továbbra sem tudtak behatolni a városba.

Szerdán bejelenthet valamit Putyin – az amerikaiknak és az ukránoknak van egy tippjük

Vlagyimir Putyin január 18-án beszédet mond Szentpéterváron – közölte az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov.

A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint Putyin akár egy második mozgósítási hullámot is bejelenthet. Az ukránok hírszerzése korábban már utalt arra, hogy Oroszország újabb 500 ezer sorköteles katonát hívhat be, hogy elérje céljait a háborúban.

Múlt heti hír, hogy egyes beszámolók szerint a szeptemberi részleges mozgósítás beosztottjainak egy része már a fronton vannak – így a Mandiner.

Az ukrán belügyminiszter is meghalt a kijevi régióban történt helikopter-balesetben

Helikopterszerencsétlenség történt szerdán reggel a kijevi régióban, amikor lezuhant egy gép Kijev térségében, Brovaiban. A helikopter egy óvoda és egy lakóépület közelében ért földet, a történtek idején az óvoda üzemelt, bent voltak a gyerekek és az ott dolgozók.

A tragédiában legkevesebben 16-an meghaltak. Az áldozatok között van két gyerek, valamint az ukrán rendőrség tájékoztatása szerint meghalt a balesetben az ukrán belügyminisztérium vezetése: a belügyminiszter, Denisz Monasztirszij, a miniszterhelyettes és az államtitkár. Az áldozatok közül kilencen a gép fedélzetén utaztak. 22 sérültet vittek kórházba, közülük tíz gyerek – írja a Telex.

Közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4587 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5178 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 162 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 17-én 20 ember, köztük 4 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kreml: Moszkva a Nyugat proxy háborúja miatt növeli az orosz haderő létszámát

A nyugati országok proxy (helyettesítő) háborújával indokolta kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt, hogy Oroszország 2026-ra a tervek szerint másfél millióra növeli a fegyveres erők személyi állományának létszámát.

„Ez (a létszámnövelés) összefügg azzal a háborúval, amelyet a kollektív Nyugat országai folytatnak – egy proxy háborúval, amely magában foglalja a harci cselekményekben való közvetett részvétel, valamint a gazdasági, pénzügyi és jogi háború elemeit, túllépve a jogi kereteket” – mondta Peszkov.
„Hazánk biztonságát feltétlenül biztosítani kell. És ebben az esetben a védelmi minisztérium teljesíti a szerepét” – tette hozzá.
Korábban Szergej Lavrov külügyminiszter is Oroszország elleni proxy háborúnak nevezte a Nyugatnak az Ukrajnával kapcsolatos viselkedését.
Szergej Sojgu védelmi miniszter múlt szerdán az orosz katonai tárca közleménye szerint bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők katonai állománya létszámának másfél millióra növelését 2023-2026 között fogják végrehajtani. Korábban a létszámnövelést „az ország katonai biztonságát szavatoló feladatok garantált megoldásával” indokolta.
Az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát ez év elején 137 000 fővel növelték. Vlagyimir Putyin orosz elnök vonatkozó rendelete az összlétszámot 2 039 758-ban határozta meg, ebből 1 150 628 a katona.
Sojgu szerdai bejelentései között az is szerepelt, hogy Oroszországban két új katonai körzet jelenik meg, a moszkvai és leningrádi. A miniszter feladatként nevezte meg önálló hadseregcsoportok létrehozását „az Oroszországi Föderáció új alanyainak” – az Ukrajnától elcsatolt régióknak – és egy hadtest felállítását a Finnországgal határos Karéliában.
Bejelentette három új gépesített lövészhadosztály és két légideszant rohamhadosztály felállítását, hét gépesített lövészdandár hadosztállyá történő átszervezését, valamint „a haditengerészet, a légi- és űrerők, illetve a stratégiai célú rakétacsapatok harci komponensének” megerősítését.
Korábban a miniszter öt új tüzérhadosztály felállítását és a meglévő dandárok alapján öt tengerészgyalogos hadosztály létrehozását, valamint a légierő kilenc ezreddel és hat dandárral történő megerősítését javasolta.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az összes tevékenységet egy átfogó tervben kell összefoglalni és szinkronizálni a fegyverek, had- és speciális felszerelések szállításának időzítésével, valamint az infrastruktúra kiépítésével. Hozzátette, hogy ezek a 2023-2026-ra tervezett nagyszabású változások minden helyettesétől és minden haderőnem-főparancsnoktól „megfelelő szakszerű döntések meghozatalát” követelik meg.
Rámutatott, hogy különös figyelmet kell fordítani az alakulatok szerződéses katonákkal való feltöltésére. Korábban azt javasolta, hogy a szerződésesek létszámát 695 ezerre növeljék, és ez az állomány már az év végére legalább 521 ezer főből álljon.
Sojgu hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a katonai egységek időben kapják meg a fegyvert és a hadfelszerelést, hogy a katonai körzetekben és az új régiókban növeljék a kiképzőpályák, a fegyveres erők kiképzőközpontjaiban pedig a hallgatók számát, hogy biztosítva legyen az intézkedések teljes körének költségvetési finanszírozása.

Josep Borrell: Ukrajna orosz megtámadása az évszázad legfontosabb eseménye

A világ és benne az Európai Unió tavaly február 24. óta a történelem új szakaszát éli, Ukrajna orosz megtámadása az évszázad legfontosabb eseménye – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.

Josep Borrell, az unió kül-, biztonság- és védelempolitikájának végrehajtásáról szóló 2022-es jelentésről folyatott vitán elmondta: az EU legkevesebb 15 ezer ukrán katona kiképzését kezdte meg tavaly, főként lengyel támaszpontokon, továbbá folyamatos civil és katonai támogatásokat nyújt Kijevnek.
A főképviselő szerint a világban jelentkező kihívásokra az Európai Uniónak, mint ahogyan az ukrajnai háború esetében is megtette, szankciókkal, katonai támogatásokkal kell felelnie. Az EU-nak válaszokat kell keresnie továbbá arra a kínai kijelentésre is, mely szerint Peking nem hisz a szabályok által vezérelt nemzetközi rendben – emelte ki. Fontosnak nevezte továbbá, hogy az Európai Unió olyan tényezővé váljon a világban, amely a lehető legnagyobb mértékben járul hozzá a klímaváltozás elleni harchoz és az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. Ehhez igazságos, multilaterális világrendre van szükség, az energiaválságra megfelelő választ kell adnia, és támogatnia kell az igazságosabb társadalmak kiépítését – húzta alá.
A főképviselő kiemelte, hogy biztonsági stratégiája révén Európa ellenállóbbá válik, hamarabb bevethető, modernebb és összehangoltabb hadseregei révén pedig hatékonyabb segítséget tud nyújtani szükség esetén. Mindennek ellenére jobb védelmi politikára van szükség és több beruházásra a védelem erősítésébe – mondta az uniós diplomácia vezetője.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy az unió történetében eddig nem tapasztalt idők, a háború, az instabilitás stratégiai megfontoltságot igényelnek.
Szavai szerint sajnálatos, hogy nem ez tükröződik az unió kül-, biztonság- és védelempolitikai jelentéseiből, amelyek – véleménye szerint – nem tűnnek megfontoltnak. Ez mind az EP-re, mind az unió külpolitikájának egészére nézve is káros – jelentette ki.
A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a közös politikák terén a tagállamok közötti együttműködés erősítése kulcskérdés. Az egyhangúságon alapuló döntéshozatalt eltörölni kívánó javaslatok nemcsak az unió alapszerződéseivel mennek szembe, hanem az EU alapvető érdekeivel is – mondta. A többségi döntéshozatal bevezetése valójában csak néhány nagyobb tagállam érdekeit szolgálná, miközben a kisebb államok érdekérvényesítését és a kölcsönös szolidaritást súlyosan csorbítaná – emelte ki. Az egyhangúság megőrzése valójában az egység a sokféleségben alapelvnek, a jóhiszeműségen alapuló együttműködésnek a védelmét jelenti. „Ki kell állnunk mellette” – tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.

Az ukrán főparancsnok Lengyelországban találkozott az amerikai vezérkari főnökkel

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kedden Lengyelországban találkozott Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.

Zaluzsnij a Facebookon közölte, hogy ez volt az első személyes találkozójuk. Mint írta, köszönetet mondott Milley tábornoknak az Egyesült Államok és szövetségesei által az országának nyújtott „megingathatatlan támogatásért és segítségért”. „Felvázoltam továbbá az ukrán fegyveres erők sürgető szükségleteit, amelyek kielégítése felgyorsítja győzelmünket” – tette hozzá az ukrán főparancsnok.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolójában rámutatott arra, hogy Zaluzsnijnak ez volt az első személyes taálkozója Milley-vel, de egyben első külföldi útja is Oroszország tavaly febrári ukrajnai inváziója óta. Kedden az amerikai katonai vezető a lengyel-ukrán határ közelében járt egy helyszínen, és először beszélt személyesen ukrán kollégájával. A találkozó helyét nem hozták nyilvánosságra.
Milley tábornok hétfőn egy németországi gyakorlóteret látogatott meg, ahol egy nappal korábban ukrán katonák kezdtek gyakorlatokat – emlékeztetett a hírportál.

Orosz kémfőnök: lehetséges egy újabb találkozó a CIA igazgatójával

A korábbi kapcsolatfelvétel érdemi volt, ezért lehetséges egy újabb találkozó William Burnsszel, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával – közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

Az SZVR és a CIA első embere november 14-én Ankarában tartott két és fél órás megbeszélést, amelyet Nariskin tartalmasnak minősített.
„Volt időnk sok mindent elmondanunk egymásnak, tisztáznunk az álláspontokat” – mondta az orosz kémfőnök, hozzátéve, hogy lehetségesnek tart Burnsszel egy újabb találkozót, amelynek időpontjáról azonban még meg kell állapodni.
Nariskin ugyanakkor azzal vádolta „a kijevi rezsim tengerentúli urait”, hogy akadályozzák az elmozdulást az Ukrajna körüli helyzetben. Azt állította, hogy amikor a Moszkva és Kijev közötti isztambuli tárgyalásokon tavaly tavasszal több kérdésben alapvető megállapodás született, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerinte azt mondta Ukrajnának: „Nem lesz semmilyen béketárgyalás, semmilyen béke, mi már több tízmilliárdot kifizettünk, belétek fektettünk, továbbra is pénzt és fegyvert fogunk belétek fektetni, a feladatotok pedig egyszerű: menjetek és harcoljatok”.
Közölte, hogy európai hivatali partnereivel is rendszeresen egyeztet telefonon, elsősorban Ukrajnával kapcsolatos témákról. A biztonsági szolgálatok közötti kapcsolattartásról és kommunikációs csatornákról további részletekbe nem bocsátkozott.
Az állította, hogy Oroszországnak bizonyos értelemben sikerült csökkentenie azt a veszélyt, hogy Ukrajna „piszkos bombát” hozzon létre.
„Lépéseink célja az volt, hogy megakadályozzuk az ukrán fél bizonyos munkálatait vagy szándékát (egy „piszkos bomba”) létrehozására, mi több, bevetésére” – mondta az SZVR-igazgató.
Nariskin „lehetetlennek” nevezte a Krím Ukrajna által követelt visszaszolgáltatását.
Más országokról szólva az orosz és az iráni szakszolgálatok együttműködését „összehangoltnak” és „perspektivikusnak” minősítette. A Moszkva és Peking közötti kapcsolatok szintjét pedig „példaértékűnek” nevezte, hozzátéve, hogy a felek között „nagy mennyiségű hírszerzési, műveleti és jelinformációs információcsere” zajlik.
Szergej Nariskin szerint Oroszország és Kína „meglehetősen határozott közös állásponton van mind az államközi kapcsolatok általános fejlődése”, mind a pedig világban zajló főbb globális események ügyében.

Donyeck környéki települések bevételéről tett bejelentést a régió megbízott vezetője

A Donyeck melletti Verhne Vodjane község teljes területének és Marjinka város összes magasabb épületének elfoglalásáról, valamint a Szoledarhoz közeli Szil vasútállomás bevételéről tett bejelentést médianyilatkozataiban kedden Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság Moszkva által megbízott vezetője.

Pusilin szerint a Wagner zsoldoscsoport a szili vasútállomás elfoglalásával elvágta a logisztikai összeköttetést az ukrán ellenőrzés alatt álló Sziverszk és Artemivszk (Bahmut) között. Marjinka birtokba vétele a RIA Novosztyi hírügynökség szerint ki fogja iktatni Donyeck délnyugati kerületeinek ukrán tüzérségi támadásait.
Pusilin közölte, hogy Szoledar „megtisztításának” lezárása után a városban segélyközpontot hoznak létre. Elmondta, hogy Szoledarból és Artemivszkből mintegy 200 civilt evakuáltak ideiglenesen Sahtarszkba. A donyecki vezető azt állította, hogy a helyi népi milícia sikeres harcokat vív Avdijivkáért, ahonnan a legtöbb nehéztüzérségi belövés éri Donyecket.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy Donyeck térségében az orosz erők folytatták támadó műveleteiket, több mint hatvan ukrán katonát, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet és hat járművet megsemmisítve.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk térségében több mint ötven katona, egy harckocsi, két gyalogsági harcjármű és két kisteherautó, Liman előtt több mint hetven katona, három páncélozott harcjármű és négy egyéb jármű, a donyecki régió déli részén pedig mintegy negyven katona, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó volt. A szóvivő három ukrán diverzáns- és felderítőcsoport felszámolását is az orosz sikerek közé sorolta.
A jelentés értelmében az orosz taktikai repülőgépek, valamint rakéta- és tüzérségi erők egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárra, 82 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 98 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Megsemmisítettek egyebek között egy lengyel gyártmányú Krab, egy amerikai gyártmányú M109-es Paladin és két Akacija önjáró löveget, egy Grad sorozatvetőt, valamint öt D-30-as egy D-20-as löveget. Konasenkov négy amerikai ellentűzradart is az ukrán napi veszteséglistáshoz sorolt.
Az orosz légvédelem lelőtt hat ukrán drónt, tizennégy HIMARS- és Vilha-rakétát, egy HARM radarelhárító rakétát és egy Tocska-U ballisztikus rakétát.
Az orosz védelmi tárca szerint az orosz fegyveres erők a háború kezdete óta 372 repülőgépet, 200 helikoptert, 2891 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7549 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 984 sorozatvetőt, 3853 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8081 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Dnyipróban befejezték a túlélők utáni kutatást

A mentést végzők befejezték kedden a túlélők utáni kutatást Dnyipróban, az orosz rakétatalálat miatt beomlott kilencemeletes lakóház romjainál – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A közlemény szerint a múlt szombaton történt incidens következtében 44-en haltak meg, köztük öt gyermek, és húsz embert eltűntnek nyilvánítottak. A rakétacsapásban 79-en sérültek meg, köztük 16 gyerek. A romok alól 39 embert, köztük hat gyermeket mentettek ki. Ihor Klimenko országos rendőrfőnök hozzátette, hogy a húsz eltűnt között négy gyermek van, 15 holttestet pedig még nem azonosítottak. Öt gyermek maradt árván, közülük kettőt közeli hozzátartozók híján az állam vett gondozásba.
Közben Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda tanácsadója a Facebookon közölte, hogy benyújtotta lemondását. Szerhij Nyikiforov, az elnök sajtótitkára az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondta, hogy az irodában elfogadták Aresztovics lemondását. A tisztségviselő a dnyiprói házat ért rakétatalálat után ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a H-22-es rakétát az ukrán légvédelem lőtte le, és emiatt zuhant a lakóházra.
Aresztovics nyilatkozata Ukrajnában közfelháborodást váltott ki, ami arra késztette a tanácsadót, hogy bocsánatot kérjen. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az ukrán légvédelemnek még egyetlen H-22-es orosz rakétát sem sikerült megsemmisítenie, erre nincs megfelelő eszköze Ukrajnának. Rámutatott, hogy erre olyan korszerű nyugati rendszerek képesek, mint például az amerikai gyártású Patriot légvédelmi rakétarendszerek.
Aresztovics szavaira orosz tisztségviselők is reagáltak. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy az orosz hadsereg nem mért csapást lakóépületekre, az orosz Meduza hírportál pedig ukrán sajtóforrásokra hivatkozva azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők képviselői korábban legalább három alkalommal tettek bejelentést a Szovjetunióban 1958-ban kifejlesztett, és 1968-ban hadrendbe állított szuperszonikus rakéták lelövéséről.
Az ukrán határőrszolgálat keddi közleményében arról számolt be, hogy tagjai megsemmisítettek egy orosz századot a Donyeck megyei Bahmutnál folyó harcok közben. A közlés szerint 12 orosz katona halt meg, és hozzávetőleg 17 sebesült meg.
Az ukrán 45. tüzérségi dandár arról adott hírt, hogy a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő Szoledar városnál egy lövészárokra mért csapással végeztek a Wagner orosz zsoldoscsoport 25 fegyveresével.
Az ukrán vezérkar kedd reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége további mintegy 870 fővel 116 950-re emelkedett.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine