Orbán Viktor: Magyarország és Európa belépett a veszélyek korába, aktív, cselekvő védekezésre van szükség (ÉLŐ VIDEÓ)

A 2023-as év legfontosabb feladatának a munkahelyek megvédését nevezte a miniszterelnök. Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának adott élő interjút pénteken.

Meg kell becsülni a rendőröket, mert ez egy veszélyes szakma

Orbán Viktor kormányfő a hajnali budapesti rendőrgyilkosságról azt mondta, hogy együtt érez a meggyilkolt rendőr családtagjaival, gondoskodni fogunk róluk. Meg kell becsülni a rendőröket, mert ez egy veszélyes szakma – tette hozzá. Jó hír, hogy az elkövetőt elfogták. A mi biztonságunk érdekében az ilyen veszélyes embereket gyorsan ki tudják iktatni – tette hozzá.

„Gondoljunk arra, hogy ez megráz minket, mert nem mindennapos eset, és Budapesten ez meglehetősen ritka eset. Mindez azt jelenti, hogy a rendőrök jól végzik a munkájukat, hogy nem történik mindennap ilyen. Az életünk valójában biztonságos és ezt meg kell becsülni” – fogalmazott.

Beléptünk a veszélyek korába

Orbán Viktor szerint 2022 volt az az év, hogy valami megváltozott a világban, és beléptünk a veszélyek korába. A pandémia után háború jött, rossz szankciók, majd pedig energiaáremelkedés, miközben folyik a migráció is – tette hozzá. 2022 volt az az év, amikor mi európaiak beléptünk a veszélyek korába – mondta.

Magyarország az összes veszélyre aktívan reagált

A veszélyhez lehet úgy viszonyulni, hogy védekezünk ezek ellen. Ez egy értelmes magatartás, de egyben önveszélyes, mert megbénít – mondta Orbán Viktor. Sokan megdermednek a válságban, de ehelyett aktívan kell reagálni – tette hozzá.

2022-ben Magyarország az összes veszélyre aktívan reagált, mert nem hagyjuk magunkat. Védelmi állásokat építünk ki – tette hozzá. Magyarorország 2022-ben 17 milliárd eurót fizetett az energiáért, míg 2021-ben csak 7 milliárd eurót. Minderre úgy reagáltunk, hogy rezsivédelmi alap jött létre – mondta. A kormánytól azt várom, hogy 2023-ban is így reagáljon a bajokra – tette hozzá.

„Magyarország nem áthárította az emberekre a teljes rezsiköltséget, így havi szinten 181 ezer forintot kapnak a családok. Ha ezt nem tettük volna, akkor a szegényebb családok mind tönkrementek volna” – mondta Orbán, aki megerősítette: aktív, cselekvő védekezésre van szükség Magyarország részéről a veszélyek ellen 2023-ban is.

Idén is folytatódhat a brüsszeli szerencsétlenkedés

A szankciós heyzetről azt mondta a kormányfő, hogy valakinek azt kellene mondania, hogy ezt elszúrtuk. Ha megszűnének a szankciók, akkor az infláció megfelelződne – tette hozzá. Ehhez politikai döntést kellene hoznia valakinek – mondta Orbán Viktor.

„Brüsszelben a nagy államok véleményét nem tudom megfordítani, így csak fékezni tudom a kártételt” – fogalmazott.

A következő időszakban ez a szerencsétlenkedés folytatódik majd a szankciók ügyében. A németek kapcsán nagy kultúrsokk ért minket, mert azt gondoltuk hogy az ő válságkezelő képességük lényegesen jobb, mint másoké – mondta a kormányfő, hozzátéve: az utóbbi időben nagyot kellett csalódni a németek válságkezelésében, hiszen a szankciókat mind elszámolták, elkalkulálták.

Nyertesek és vesztesek

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a rezsivédelmi alapba azok pénze került, akik extraprofitot értek el az elmúlt időszakban. Nyugaton ezeket az összegeket ne tudják begyűjteni, így az európai emberek a kárvallottjai lesznek a háborúnak – tette hozzá. Gazdaságilag a legnagyobb vesztese Európa, míg a nyertese az Egyesült Államok.

Brüsszel célja a magyar kormány megbuktatása volt

Orbán Viktor az Erasmus-ügyről azt mondta, a magyar diákok semmilyen kárt nem fognak elszenvedni. Magyar érdek, hogy a fiatalok külföldön szerezzenek tapasztalatot – tette hozzá.

„Micsoda emberek ezek, akik más gyerekén állnak bosszút?” – tette fel a kérdést a kormányfő. Általános gyakorlat, hogy Nyugaton politikusok ülnek az egyetemi kuratóriumokban – mondta. Brüsszel célja a kormányváltás volt Magyarországon, és szeretnék, ha beengednénk a migránsokat – fejtette ki a kormányfő. A magyar kormányt erre nem sikerült rászorítani, míg azt sem érte el Brüsszel, hogy ne a szülők végezzék el a szexuális felvilágosult – tette hozzá. Minél több jogkört el akarnak vinni Brüsszelbe, és ehhez szintén nem járul hozzá a magyar kormány.

„Éppen a fentebb bemutatott miatt akartak kormányváltást Brüsszelben, és finanszírozták a dollárbaloldalt. Most megpróbál minket Brüsszel rászorítani arra, amit ők akarnak. A legutóbbi félévben pénzügyileg sarokba akarták szorítani Magyarországot, de a valóságban soha nem voltak akkora tartalékai az országnak” – tette hozzá.

Beruházási csúcs 2022-ben

Azt gondolni, hogy Brüsszel nélkül nem kell fel a nap, az egy komoly frusztrációt okoz ott – mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint a 2010 óta lévő gazdasági stratégia arra épül, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhasson.

Egymillióval többen dolgoznak most, mint 2010-ben, és ez bizonyítja, hogy teljesültek a kormány tervei. Soha nem érkezett még annyi beruházás Magyarországra 2022-ben, mint korábban – tette hozzá.

„Folyamatosan együttműködünk a gazdasági szereplőkkel, így gyorsan tudunk reagálni, a legfontosabb a munkahelyek megvédése” – emelte ki.

Az inflációt egy számjegyűre le kell szorítani az év végére

Orbán Viktor szerint a gazdasági élet szereplői döntik el a béremelés mértékét. „Biztosan mondom, hogy 2022-ben és 2023-ban együttesen reálértékben nőni fognak a bérek Magyarországon. Aktív válságkezelők vagyunk, és ambíciózusak, és 2023-ra is azt a célt tűztük ki, hogy a válságkezelés mellett a nagy nemzeti célokat sem adjuk fel. A családtámogatási rendszert és a munkahelyvédelmi eszközöket is bővítjük” – fejtette ki.

Az inflációt egy számjegyűre le kell szorítani az év végére. Nem kerülhetünk azon országok közé, akik recessziót szenvednek el, 2023-ban is növekedni kell – szögezte le.

2022-ben a költségvetési hiány és az államadósság is csökkent 2021-hez képest, ezt kell tovább folytatni – fogalmazott a kormányfő, aki interjúját úgy zárta: „ambíció, ambíció, ambíció”, ez a helyes út Magyarország számára.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán