Az orosz-ukrán háború 323. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhuszonharmadik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Donyecki katonatiszt: Szoledar nyugati része is orosz kézre került, a városban még van szórványos ellenállás

Szoledar város nyugati része is az orosz hadsereg ellenőrzése alá került, de az ukrán erők szórványos ellenállását nem sikerült felszámolni – jelentette ki Andrej Bajevszkij, a donyecki „népi milícia” alezredese, helyi parlamenti képviselő csütörtökön a Szolovjov Live médiacsatornán.

„Vannak még elszigetelt kis ellenállási zónák Szoledarban, a mieink folytatják az ellenség elfojtását ezeken a helyeken. Összességében a művelet sikeresen alakult, és Szoledar nyugati külvárosa már teljesen az ellenőrzésünk alatt áll” – hangoztatta Bajevszkij.
A donyecki régióban található Szoledar városának elfoglalását abban fogalmazta meg, hogy a fejlemény nyomán lehetségessé válik az Artemivszkben (Bahmutban) állomásozó ukrán csapatok elszigetelése; megszűnnek a Sziverszkből kiinduló lehetséges utánpótlási útvonalak és orosz célponttá válik a közvetlenül belőhető Szlovjanszk és Artemivszk közötti autópálya.
Jan Gagin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetőjének tanácsadója, katonai szakértő a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők mintegy öt dandárja, több mint tízezer ember veszett oda a Szoledarért folytatott harcokban. A veszteségek számba vételekor nem vették figyelembe a külföldi „zsoldosokat”, akik Gagin szerint „voltak elegen”.
Azt hangoztatta, hogy az ukrán fél újabb erők – az elnöki tartalék és területvédelmi alakulatok – átdobásával próbálja meg visszafoglalni a várost, de úgy vélekedett, hogy ez az erőfeszítés nem fog sikerrel járni. Gagin azt mondta, hogy Szoledarban az ellenállást lokalizálták.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők folytatják az offenzívát Donyeck környékén, ahol az elmúlt nap folyamán mintegy hetven katonát, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet és négy egyéb járművet semmisítettek meg.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjank irányában öt diverzáns- és felderítő csoport, több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó, Liman irányában több mint száz ukrán katona, négy páncélozott harcjármű és három egyéb jármű, a donyecki régió déli részén pedig több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három egyéb jármű volt.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők két lőszerraktárra, 76 tüzérségi tüzelőállásra, valamint 123 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Megsemmisítettek egyebek között három Grad sorozatvetőt, két amerikai gyártmányú M777 tarackot és egy M109 Paladin önjáró tarackot, két 2C1 Gvozgyika önjáró tarackot, egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es ellentűzradart. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig öt drónt valamint három HIMARS- és Vilha-rakétát.
Oleg Szaljukov hadseregtábornok, az orosz szárazföldi erők főparancsnoka, az ukrajnai orosz egyesített hadseregcsoport parancsnoka csütörtökön Fehéroroszországban tartott csapatszemlét.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 372 repülőgépet, 200 helikoptert, 2873 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7486 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 979 sorozatvetőt, 3813 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8049 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

Alkancellár: Németország nem akadályozhat másokat Ukrajna támogatásában

Németország nem akadályozhat más országokat az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásában – jelentette ki a német alkancellár csütörtökön azzal a lengyel javaslattal kapcsolatban, hogy nyugati államok közösen német gyártású Leopard páncélozott szállító harcjárművekkel is erősítsék Ukrajna haderejét.

Robert Habeck berlini tájékoztatóján a varsói vezetés szerdán ismertetett javaslatáról kérdésre válaszolva kiemelte, hogy „Németország nem állhat az Ukrajna támogatásáról döntő országok útjába, függetlenül attól, hogy Németország milyen döntést hoz”.
Hozzátette: Berlin továbbra is a partnereivel együtt határoz arról, hogy miként járul hozzá Ukrajna katonai képességeinek erősítéséhez.
Német hírportálok a Zöldek politikusának nyilatkozatát értelmezve kiemelik, hogy a lengyel kormány a nemzetközi összefogás keretében egy harckocsizászlóalj – egy 14 járműből álló egység – erejéig támogatná Ukrajnát Leopardokkal, amihez a hadiipari exportról szóló jogszabályok alapján feltétlenül szükséges a német kormány hozzájárulása. A harcjárműveket ugyanis eredetileg a lengyel hadseregnek szállították, és minden egyéb felhasználáshoz szükséges Berlin engedélye.
Olaf Scholz kancellár még nem nyilatkozott a lengyel elképzelésről. Legutóbb hétfőn – Berlinben, pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) helyi, tartományi szervezetének egy kampányrendezvényén – beszélt nyilvánosan Ukrajna katonai támogatásáról, megerősítve kormánya eddigi irányvonalát, miszerint nem lehet „német külön út” és el kell kerülni a NATO és Oroszország közvetlen összeütközését, amiből az következik, hogy minden lépést egyeztetni kell a NATO-partnerekkel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.
Rámutatott, hogy a Marder típusú harcjárművek szállításáról is Washingtonnal együtt határoztak, és a közös döntés révén Ukrajna nem csupán a német hadsereg (Bundeswehr) készletéből kap modern nyugati péncélozott harcjárművekkel, hanem az amerikai hadsereg állományából is, Bradley típusúkat.
Németország a tervek szerint 40 Mardert ad át Ukrajnának, még az első negyedévben, használatukra Németországban képeznek ki ukrán katonákat. A kiképzés két hónapig tart majd.
Németország eddig is jelentős katonai segítséget nyújtott Ukrajnának, szállított a többi között Gepard önjáró légvédelmi ágyúkat, és a német hadiipar legkorszerűbb termékével, a Bundeswehrnél még be sem vezetett IRIS-T föld-levegő rakétarendszerrel is segíti a védekezést az orosz támadás ellen.
A segítség összehangolásának folyamatában a következő nagyobb szabású esemény január 20-án lehet, amikor miniszteri szintű tanácskozást tart az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) a németországi Ramsteinnél működő amerikai légitámaszponton.

Danyilov: a következő két-három hónap sorsdöntő lehet

A következő hónapok nagyon fontosak lesznek az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban, mindkét fél döntő csatára készül – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) titkára egy csütörtöki tévéműsorban.

„A következő két-három hónap nagyon fontos és szinte döntő lesz ebben az ütközetben, amelyre mi, és ellenségünk, az agresszor is készülünk” – fogalmazott a tisztségviselő. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint ezt Danyilov azzal összefüggésben mondta, hogy Szergej Szurovikint az „orosz légierő atyjának” nevezett Valerij Geraszimov váltotta az ukrajnai orosz erők parancsnoki posztján.
Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján Geraszimov kinevezése kapcsán úgy vélekedett, hogy a megszálló csapatok vezetésében a gyakori személycserék az orosz csapatok irányításának problémáit jelzik.
„Azt figyelhetjük meg, hogy a megszálló ország fegyveres erőinek vezetésében rendszeresen történnek személyi változások. Ha minden rendben lenne, akkor nem lennének ilyen gyakoriságú személycserék. A közelmúltban bekövetkezett személyi változások azt jelzik, hogy soraikban össze kell vonni a csapatok irányítását. Nem minden sikerül úgy, ahogy ők szeretnék” – fejtette ki véleményét Hromov.
A katonai vezető elmondta: az ukrán fegyveres erők vezérkara arra számít, hogy a közeljövőben az orosz csapatok igyekeznek elfoglalni a donyecki régió teljes területét, majd ezt követően a zaporizzsjai régióban folytatják az előrenyomulást.
Szavai szerint a vezérkar azt is előrevetíti, hogy az orosz erők változatlanul indítanak rakéta- és légicsapásokat Ukrajna-szerte a létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen. Hozzátette, hogy Ukrajna elfoglalására vonatkozó tervei megvalósítása érdekében Oroszország nagyszabású intézkedéseket jelentett be a fegyveres erők megreformálására, egyebek mellett a teljes létszám 1,5 millióra való növelését és legalább 20 új hadosztály felállítását.
„A vezérkar úgy véli, hogy az Oroszországi Föderáció legutóbbi lépései a Kreml azon szándékáról tanúskodnak, hogy hosszú távú konfrontációra és nagyszabású harci cselekményekre készül. Az ellenség fő célja hazánk teljes területének elfoglalása és Ukrajna államiságának megsemmisítése” – foglalta össze a dandártábornok.
Hromov szerint helytelen latolgatni, hogy a donyecki régióban lévő Szoledar városának – amelyért véres csaták zajlanak – hány százalékát ellenőrzik jelenleg az ukrán, és hány százalékát az orosz erők. „Szoledarral kapcsolatban: heves csaták dúlnak, kissé helytelen százalékosan megbecsülni, hogy a város mekkora részét ellenőrizzük mi, és mekkorát igyekszik ellenőrizni az ellenség. Folynak a harcok, amelyek hevesek. Egyelőre ennyi” – fogalmazott a katonai vezető.
Az ukrán különleges erők parancsnoksága csütörtökön közölte, hogy a Szoledarért vívott harcokban több mint száz orosz katona halt meg, az ukrán erők tüzérséget és Tocska-U taktikai rakétarendszert alkalmaztak a támadó orosz csapatok ellen.

Kreml: a „hadművelet” feladatainak bővülése indokolta, hogy a vezérkari főnök parancsnoksága alá került

Az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” feladatainak bővülése miatt nevezték ki Valerij Geraszimov vezérkari főnököt az egyesített hadseregcsoport parancsnokává – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

„A védelmi minisztérium (Geraszimov kinevezését) az előttünk álló feladatok nagyságrendjének bővülésével magyarázta. Ehhez nincs mit hozzátennem” – mondta a Kreml szóvivője.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán nevezte ki Geraszimov hadseregtábornokot az egyesített haderőcsoport parancsnokává. Helyetteseinek Szergej Szurovikin hadseregtábornokot, a légi- és űrerők főparancsnokot, Oleg Szaljukov hadseregtábornokot, a szárazföldi erők főparancsnokát és Alekszej Kim vezérezredest, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettesét tette meg. A moszkvai katonai tárca indoklása szerint a „különleges hadművelet” parancsnoki szintjének megemelése azzal is összefügg, hogy szorosabb együttműködést kell létrehozni a haderőnemek között, valamint javítani kell a háttértámogatás minden típusának minőségét, és a haderőcsoportok irányításának hatékonyságát is.
Peszkov leszögezte, hogy a „hadművelet” minden korábban kitűzött célja, köztük a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság „felszabadítása” a 2014-es határok között továbbra is érvényben marad. Méltatta az orosz fegyveres erők Szoledarnál tanúsított hősiességét, de megjegyezte, hogy az offenzívában „a fő munka” még hátravan.
Közölte, hogy Moszkva kész lenne megvizsgálni annak a két brit állampolgárnak az ügyét, akinek Szoledar környékén nyoma veszett, de ilyen felkérés London részéról nem érkezett. Az orosz külügyminisztérium egyébként csütörtökön további 36 brit állampolgárnak tiltotta meg az oroszországi beutazást az ukrajnai háborúval kapcsolatban tanúsított, Moszkva által oroszellenesnek minősített megatartása miatt. Az érintettek között vannak miniszterek, biztonsági szervek képviselői és újságírók.
Kérdésre válaszolva Peszkov kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elvileg támogatja a sorkötelezettségi korhatár emelésének ötletét, a témával kapcsolatos részletek ismertetését ugyanakkor a védelmi minisztérium hatáskörébe utalta.

Németország Patriot rakétákat szállít Lengyelországba

Jövő héten szállítják Lengyelországba a német hadsereg készleteiből felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszereket – erősítette meg az erről szóló médiainformációkat Wojciech Skurkiewicz nemzetvédelmi miniszterhelyettes csütörtökön a lengyel közszolgálati rádió hírcsatornájának (Polskie Radio 24) nyilatkozva.

A Patriot rakétákat a lengyel hadsereg parancsnoki rendszere alá rendelik – mondta Skurkiewicz. A fegyverekkel együtt német kezelőszemélyzet is érkezik, ugyanolyan szabályok szerint, mint amelyek alapján Lengyelország például a Litvániában vagy Romániában 2017 óta állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljakba saját katonai kontingensét vezényelte.
A németországi Patriotok ideiglenes lengyelországi telepítéséről Varsó és Berlin azt követően állapodott meg, hogy novemberben az ukrán légvédelem egyik szovjet gyártmányú rakétája véletlenül a kelet-lengyelországi Przewodów településen csapódott be, két lengyel állampolgár halálát okozva.
A rakétarendszerek befogadása kapcsán Andrzej Duda elnök az év elején jóváhagyta mintegy 400 német katona lengyelországi állomásozását.
A Patriot-ütegeket a kelet-lengyelországi Lublini vajdaságba telepítik. Korábbi közlések szerint nyolc régebbi típusú rakétaindítóról van szó.
Lengyelország azt kérte, hogy a Patriotokat Nyugat-Ukrajnába telepítsék, Berlin azonban eredetileg elutasította ezt. December végén viszont Washington két rakétaüteg ukrajnai telepítéséről döntött: egyet a német, egyet pedig az amerikai készletekből adnak át.
Varsó egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében két korszerű amerikai Patriot-üteget (16 rakétaindítót) is beszerez a lengyel hadsereg számára, melyek telepítése folyamatban van. Ezenkívül két üteget már Délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

Amerikai dandártábornok: Putyin atomot vethet be Ukrajnában

2023-ban félelmetes dolgok történhetnek Kevin Ryan szerint.

A Jerusalem Post arról ír, hogy a háború 2023-ban félelmetes véget érhet. A lap Kevin Ryan, az amerikai hadsereg nyugalmazott dandártábornoka által az Insidernek adott interjúját szemlézte. „Vlagyimir Putyin orosz elnök atomfegyvereket vethet be, ha úgy gondolja, hogy Ukrajna győzni fog” – jelentette ki Ryan.

Emlékeztettek: Oroszország többször említette a nukleáris fegyverek bevetését a háború során. „A népünket mindenáron megvédjük. Minden csapásra válaszolni fogunk, erre azoknak is felhívom a figyelmét, akik atomcsapással fenyegetőznek. Nem blöffölök, amikor azt mondom, hogy nukleáris fegyvereket is bevethetek” – mondta akkor Putyin a Mandiner.hu összefoglalója szerint.

Mintegy 12 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. január 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5811 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5971 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 295 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine