Ideje volna észhez térni

Még egyszer 2018-ról, a korábbi fideszes vezetés bűneiről és a Lázár-Márki-Zay küzdelemről. Bájolgás nélkül. Grezsa István írása.

A napokban érdekes elemzés látott napvilágot a közösségi médiában. Herczeg Sándor eszmefuttatása a vásárhelyi közállapotokról, amelynek egyes részei figyelemre méltóak, más részeiben azonban a helyi közbeszédben régóta kísértő félreértések bukkannak fel. A következőkben nem is Herczeggel, hanem ezekkel a gondolatokkal szállnék vitába. Eljött az ideje, hogy rendezzünk pár kérdést!

Mi is a Fidesz 2018 előtti oly hatalmas bűne?

Talán itt közelebb jutunk, ha azt kérdezzük: mit tegyen a városvezető, ha az elődeihez képest látványosan gyengébb teljesítményt tud felmutatni? A helyes válasz, hogy igyekezzen jobban, Márki-Zay megoldása azonban ennél egyszerűbb volt, és lényegesen kevesebb munkát igényelt: 1. fogd másra a sikertelenség okát, 2. vedd el, rombold le az elődeid sikerét, sőt, ha lehet, sározd be, bélyegezd meg a személyüket is. Az összehasonlítás mérlege máris az oldaladra billen. A történelmet a győztesek írják, jó esetben a tetteikkel, rosszabb esetben a múlt megmásításával, Vásárhely pedig az utóbbira már-már tankönyvi példa. A városba korszakos jelentőségű fejlődést hozó fideszes polgármesterek munkáját Márki-Zay Péter nyilatkozataival az elmúlt években olyan mértékben rombolta, hogy sokan lassan tényleg elhiszik, a 2018 óta regnáló városvezető több fejlődést hozott a villogós zebrával meg az üresen járó Jovány-buszokkal, mint elődei összesen. Pedig ez nem igaz. Ezzel párhuzamosan az elődök folyamatos sározása sokakkal elhiteti, itt bizony nagy bűnök voltak. Pedig ez sem igaz. Ha bármi törvénytelen lett volna, Márki-Zay Péter és a városháza fiókjait kitartóan, hónapokig túró szakértői biztosan felmutatták volna. Ideje lenne ezt a 2018 előtti bűnökről szóló marhaságot elfelejteni.

A 2018-as választáson az emberek változást akartak

Arra a kérdésre, mi történt 2018-ban, a válasz nem bonyolult: Márki-Zay Péter megnyerte a választást. Ahogyan az sem, mi vezetett ide: eredményesebb kampányt folytatott. Ha a politikát a maga valóságában nézzük, és nem valamilyen ideológiai cukormázzal, vagy bölcselkedő magyarázattal nyakon öntve, akkor a választási kampány nem több, mint két (vagy több) fél harca a győzelemért, amiben a résztvevők meghatározzák a maguk mondanivalóját, karakterét, és tudást (szakértők), valamint eszközöket (hirdetés, média, mozgósítás… stb.) használnak, hogy azt minél több választópolgárhoz eljuttassák a kampány sikere érdekében. A Fidesz mondanivalójának középpontjában a teljesítmény állt, az, hogy az elmúlt években milyen fejlődést értek el, és mit szeretnének megvalósítani a jövőben. Az eszközök terén saját erőből próbálták hozni a választást, bízva abban, hogy az előző megmérettetésekhez hasonlóan ez sem okoz majd gondot. Márki-Zay Péter mondanivalója ezzel szemben az ellenfél támadása volt, részben a kormányt, jelentősebb részben Lázár Jánost, a legkisebb mértékben ellenfelét, Hegedűs Zoltánt célozva, és csupán említés szintjén beszélt a terveiről. A technológia tekintetében pedig új fegyvert vetett be: míg a Fidesz a lakossági fórumokon mantrázta, mennyi utat, intézményt újított fel, Márki-Zay amerikai technológiával, amerikai tudással – talán már ekkor amerikai pénzen – a közösségi médiában nyomta a kőkemény, megdöbbentő és professzionális karaktergyilkos-, gyűlölet- és dezinformációs kampányt. Ez vezetett ahhoz, hogy a korábban teljesen inaktív tömegek elmentek a szavazóurnákhoz, nem pedig valami hirtelen jött vagy akár régóta érlelődő kiábrándulás.

Márki-Zay Péter és Lázár János végtelen párharca zajlik Vásárhelyen

És akkor vágjunk át a legsűrűbb ködön: nincs olyan, hogy Márki-Zay Péter és Lázár János párharca. Egyszer indultak egymás ellen, hosszú, kemény kampánnyal és tavaly áprilisi eredményhirdetéssel, amikor is a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb politikai hátszelével és a mindenkori magyar kampányokban felbukkanó legtöbb amerikai dollár segítségével, a miniszterelnök-jelöltként induló, minden ellenzéki párt által támogatott és folyamatosan az országos sajtóban szereplő Márki-Zayt a zöld esőkabátban utcafórumokat tartó Lázár János tönkreverte. Ez tény, ahogyan az is, hogy azóta Lázár ismét a kormány tagja, Márki-Zayt pedig saját politikai szövetségesei is páriaként kezelik. Tény, hogy Lázár 20 éve minden választást megnyer, amin elindul, és immár második (!) minisztersége alatt az elsőhöz hasonlóan komplex, az ország működése és fejlődése szempontjából is meghatározó tárcát kapott. Ha igazán helyére szeretnénk tenni a dolgokat, azt mondanánk, a város újkori történetének legsikeresebb politikusa. Ezzel szemben Márki-Zay a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb – országos szintű – politikai bukását mutatta be.

Hogyhogy nincs harc Lázár és Márki-Zay között?

Úgy, hogy ennek csak a fele igaz. Márki-Zay Péter valóban harcol Lázár Jánossal. 2018 óta folyamatosan. Hogy a Lázár iránt érzett zsigeri gyűlölete miatt nem képes ezt abbahagyni, vagy azért, mert tényleg nincs másra képessége, talán soha nem derül ki. Abból azonban, hogy napról napra egyre elborultabban folyik a „lázározás”, amiből a város még soha, semmit nem profitált, egyáltalán nem következik az, hogy Lázár is ennyit foglalkozna a valóban bukott Márki-Zayval. Ezt gondolni legalább akkora butaság, mint azt hinni, politikusként 2026-ban, közel 25 év képviselői munka után is mindenáron szüksége van az egyéni parlamenti mandátumra. Lázár kiállt Márki-Zay ellen, még akkor is, ha ellenfele egyben az összellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, így jóval több eséllyel indult. Megharcolta, amit meg kellett, és győzött. Miért harcolna tovább a vesztessel?

Nem az számít, hogy fideszes, vagy nem

Végül, itt is állítsuk vissza az irányzékot, hogy a célt lássuk, és ne valamilyen ideológiai délibábot kergessünk. Ahogyan a focit gólra, a polgármesterséget teljesítményre mérik. A polgármester feladata nem az, hogy politizáljon, hanem hogy a városa érdekeit érvényesíteni tudja, fejlődést hozzon a rá bízott közösségnek. Ne politikai hovatartozása alapján akarjunk polgármestert találni, ahogyan autósoktatót se az alapján válasszunk, milyen zene szól a kocsijában. Polgármestert nem a jelölt, hanem a választók érdekeinek megfelelően kell választani. Az elmúlt szűk három és fél évtizedben a fideszes városvezetők hozták a legtöbb fejlődést Vásárhelynek, és a 2024-ben esedékes választás után is még legalább két évig fideszes kormány vezeti majd az országot.

Mindebből mi a tanulság?

1. A Fidesz 2018 előtt semmilyen égbekiáltó bűnt nem követett el, totális tévedés a néhol még helyi, jobboldali körökben is felbukkanó bűntudat. Ha a 2018 előtti hibákat tényként kezeljük, az nem objektivitás, hanem Márki-Zay kommunikációs győzelme. De ha voltak is, hol voltak azok a hibák az elmúlt évek égbekiáltó botrányaihoz képest? Ideje volna felébredni a jobboldalon, és végre abbahagyni a befelé forduló, köldöknéző okoskodást.
2. Ha a Fidesz valamit elrontott, az a kampány volt. Márki-Zay Péter amerikai technológiával és tudással működtetett professzionális gyűlöletkampányával meg tudta osztani a várost, el tudta bizonytalanítani a közösséget, el tudta érni, hogy a város érdekei helyett az ő saját politikai érdekeiről szóljon a voksolás. Mindaddig, amíg ezt meg tudja tenni, győzni fog.
3. A város polgármestere a kampányon kívül még semmiben nem mutatott fel kiemelkedő teljesítményt, de még csak komolyan vehető eredményt sem. Hódmezővásárhelynek Márki-Zay kellett, Márki-Zaynak meg Hódmezővásárhely nem kellett.
4. Hiába szidja Márki-Zay Péter reggeltől estig Lázár Jánost, attól még Lázár Vásárhely legtehetségesebb és az ország egyik legsikeresebb politikusa. Ezt veszni hagyni hatalmas kár. Csak azért, mert Márki-Zayban tombol a gyűlölet, mint a holdat ugató kutyában az ösztön, Lázár és Márki-Zay harcáról okoskodni és igazságokat osztogatni ahelyett, hogy lehetőséget látnánk a képviselő eszében, erejében, és két kézzel kapnánk utána, végletesen ostoba önsorsrontó pazarlás. Vegyük már észre: nem Lázárnak kell Hódmezővásárhely, hanem Hódmezővásárhelynek kell Lázár.
5. Olyan polgármester kell végre a város élére, aki képes eredményeket elérni. Politizálni nem a városházán, hanem a parlamentben kell, a polgármesteri munkát nem tévészereplésben, hanem fejlődésben mérik. Végre ne a polgármesternek legyen városa, hanem a városnak legyen polgármestere.
6. Márki-Zay az elmúlt években bebizonyította, attól senki sem lesz jó városvezető, hogy ellenzéki, vagy akár egyenesen gyűlöli a kormányt. Ha egy fideszes polgármester jelentkezik, hogy kivezesse a várost a gödörből, akkor nem okoskodni kell, hanem segíteni. És kőkeményen elvárni tőle, hogy szélesre nyissa az ajtókat – és a kormány pénztárcáját – Budapesten, hogy együttműködjön mindenkivel, és hogy soha ne az országos politikát vagy a saját ambícióit helyezze előtérbe, hanem a város ügyét.

Ha bájologni akarunk, olvassunk romantikus regényeket, ha mindenbe mindent belelátni, akkor a költészet lesz a jó megoldás. Ha szurkolni akarunk, menjünk sporteseményre, de ha a város reális lehetőségeit akarjuk látni, akkor húzzuk ki a fejünket a homokból, és oszlassuk végre el a lila ködöt. Innen már csak egy lépés kell ahhoz, hogy valóban új fejezetet nyissunk.

Dr. Grezsa István
háziorvos
20 évig önkormányzati képviselő

Fotó: archív, illusztráció/Gémes Sándor