Elemző: ősbűn volt elfogadni a dollárokat, totális hitelességi válságban az ellenzék

A 3 milliárdos amerikai támogatás elfogadása rányomta a bélyegét a baloldalra a politikai elemzők szerint. Az ellenzéki pártok képtelenek új szavazókat megszólítani.

„Hiányzik a politikai stabilitás, ami egy válságban mindig felértékelődik. Másrészről továbbra sincsenek érvényes politikai válaszok, amelyek a sokat emlegetett kormányzóképességhez kellenének. Harmadrészt nincs megújulás” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője azzal kapcsolatban, hogy közvélemény-kutatás is azt mutatja, hogy a baloldal képtelen új szavazók megszólítására. „Jellemző, hogy a múlt héten újra előkerült a választási kudarc fő felelőséről szóló vita, ami nevetséges” – emlékeztetett.

„Az előválasztás megbukott, nem vezetett semmiféle politikai haszonhoz, ráadásul – mint utólag kiderült – nem is volt annyira demokratikus, mint azt előzetesen ígérték. Ha alkukkal döntenek 2024-ben egy esetleges együttműködés részleteiről – amire véleményem szerint részben rá lesznek kényszerülve, legalábbis a helyhatósági választásokon –, akkor az erő fog számítani” – tért ki a baloldal jövőbeni lehetőségeire az elemző. Kiemelte: kevésbé lesz lényeges a lokális helyzet, még kevésbé a rátermettség, sokkal inkább az, hogy országosan ki az erősebb.

Arról, hogy melyik baloldali pártnak kedvezhet, ha egyeztetéseken döntenek a 2024-es stratégiáról, a XXI. Század Intézet munkatársa leszögezte: a nagy hal felfalja a kishalat, a Demokratikus Koalíció bekebelezi a kisebb pártokat.

„Soha ennyi parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt nem versenyzett még a választópolgárok bizalmáért, mint ebben a ciklusban. Most úgy tűnik, hogy a DK és a Momentum dominanciaharcot fog folytatni, a többiek pedig a túlélésért fognak küzdeni” – jelentette ki a szakértő azzal kapcsolatban, hogy milyen jövő várhat a baloldalra. Szerinte a kulcskérdés a megkülönböztethetőség lesz.

„Aki nem tudja magát megkülönböztetni a többiektől, annak nincs esélye a megmaradásra. Persze, hiába erősödik a baloldalon tovább a többiek kárára a Demokratikus Koalíció, a probléma ettől még marad. Gyurcsány Ferenccel nem lehet új szavazókat bevonzani” – húzta alá a politológus.

A guruló dollárok botránya kapcsán Nagy Ervin korábban azt mondta: azzal, hogy hárommilliárd forintnyi dollárt fogadtak el és használtak fel a kampány során, olyan politikai „ősbűnt” követtek el a magyar demokráciával szemben, amit a jelenleg regnáló baloldali elit nem fog magáról sosem lemosni. „Csak a teljes ellenzéki megújulás teremthet tiszta helyzetet. Ellenzékváltás nélkül sosem fogja visszanyeri hitelét a baloldal” – tette hozzá.

A Fidesz támogatottsága ugyan az infláció és a gazdasági válság következtében ugyan némiképp fogy, de az ellenzéki pártok egyike sem tudott ebből profitálni, ezek a szavazók jelenleg a bizonytalanok táborát erősítik – erről már Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője beszélt. Jelezte: a baloldalon belül egy pici elmozdulás van a DK irányába, ám ezek a szavazók nem a kormánypártoktól, hanem belső átcsoportosulás révén érkeztek a Gyurcsány-párthoz.

Horn Gábor szerint a DK-t kivéve az ellenzéki pártok még nem tudták kiheverni az április 3-i történelmi vereséget. „Elbizonytalanodás van, keveset lehet látni az ellenzéki pártokat, kevés felületük van, és ha valamit mondanak, akkor azt hat-hétféleképpen mondják. A koordináció hiánya a szavazók számára is probléma, mivel nem tudnak eligazodni azon, hogy ki mit mond, sokszor pedig egymásnak ellentmondó álláspontot képviselnek” – részletezte. A Republikon Intézet vezetője szerint a másik ok, amiért a baloldal képtelen a bizonytalan szavazók megszólítására, hogy – tavaly őszi kutatások szerint is – az ellenzéki szavazók nagyobb együttműködést szeretnének, és nem a szétforgácsolódást, a külön indulást preferálják.

„Senki nem gondolja komolyan egyik ellenzéki pártról sem – a DK-t is beleértve –, hogy komolyan vehető kormányzati alternatívát tudna nyújtani. Az árnyékkormány legkevésbé erre bizonyíték” – jegyezte meg Horn Gábor.