Az orosz-ukrán háború 321. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhuszonegyedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Román védelmi miniszter: Európa egységes legyen Oroszországgal szemben

Fontos, hogy az ukrajnai háború ügyében Európa egységes és szolidáris legyen Oroszországgal szemben – jelentette ki kedden Lengyelországban Angel Tilvar román védelmi miniszter.

Tilvar lengyel hivatali partnerével, Mariusz Blaszczak kormányfőhelyettessel, nemzetvédelmi miniszterrel az északkelet-lengyelországi Bemowo Piskie községben állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljhoz látogatott.
A zászlóaljnál szolgáló román légvédelmisekkel tartott találkozót követő sajtóértekezleten Tilvar elmondta: Blaszczakkal az ukrajnai háborúról, a térség biztonsági helyzetéről tárgyaltak. Utalt az ukrán menekülteknek nyújtott segítségre, és hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az Oroszországgal szembeni európai egység és szolidaritás. Megerősítette: Románia az idei évtől a bruttó hazai termék 2,5 százalékát szánja védelmi kiadásokra.
Blaszczak kiemelte a NATO-n, az Európai Unión és a Bukaresti Kilencek nevű tömörülésen belüli védelmi együttműködés jelentőségét. Szólt a lengyel és a román hadsereg folyamatban lévő korszerűsítéséről, ami – mint mondta – lehetővé teszi a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő államok erejének fejlesztését. „Ezzel mutatjuk meg a lehetséges agresszornak, hogy nem érdemes az észak-atlanti szövetséget megtámadni” – jelentette ki.
Ukrajna támogatását Blaszczak a térségbeli államok függetlensége szempontjából is fontosnak nevezte. „Tudatában vagyunk annak, hogy rossz dolog volna az orosz birodalom újjáépítése” – tette hozzá.
Lengyelországban 2017 óta állomásozik mintegy ezer fős amerikai, brit, horvát és román katonákból álló NATO-zászlóalj. A román kontingens mintegy 120 katonát tesz ki.

Sojgu: mesterséges intelligencia fogja javítani az orosz csapatirányítást

Bővülni fog 2023-ban az orosz hadsereg modern csapásmérő képességeinek arzenálja, felszerelése a legmagasabb szívonalú lesz, a csapatok irányítási rendszerét pedig mesterséges intelligencia-technológiák alkalmazásával fejlesztik – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca keddi vezetői tanácskozásán.

„Javítanunk kell az irányítás és kommunikáció rendszerén. Ennek érdekében aktívan fogjuk alkalmazni a mesterséges intelligencia-technológiákat” – hangoztatta Sojgu a telekonferencián.
Elmondta, hogy a védelmi minisztérium idén a légi- és űrerők – egyebek között a vadászgépek, bombázók és drónok – harci képességeinek javítását, valamint a nukleáris triád fejlesztését is tervezi.
„A legelső terveink között szerepel a modern csapásmérő képességek arzenáljának bővítése. Ugyanilyen fontos feladat a személyi állomány felszerelésének és taktikai apparátusának mielőbbi korszerűsítése a legmagasabb szintre. Mindennek, amire egy katonának szüksége van, modernnek, kényelmesnek és megbízhatónak kell lennie” – mondta.
Szergej Sojgu a katonai sorozóirodák munkájának, valamint a polgári és területvédelem rendszerének digitalizálását is beharangozta.
„Folyamatosan elemeznünk és rendszereznünk kell csapataink ukrajnai és szíriai akcióinak tapasztalatait, és fel kell használnunk azokat a személyzeti képzési programok és a katonai felszerelésekkel kapcsolatos tervek kidolgozásához. A csapataink által szerzett tapasztalatoknak kell képezniük a harci kiképzés feljavításának alapját” – mondta a miniszter.
A védelmi tárcára hivatkozó keddi orosz sajtójelentések szerint Alekszandr Lapin vezérezredes veszi át az orosz szárazföldi erők vezérkarának irányítását. Az 58 éves, Szíriában harci tapasztalatokat szerzett Lapin 2017-től a központi orosz katonai körzet, majd a háború kezdetétől október végéig az ukrajnai „különleges hadműveletben” részt vevő orosz egységek központi hadarejének parancsnoka volt. A Lisicsanszkért folytatott harcokért július 4-én megkapta az Oroszország Hőse címet, ám Ramzan Kadirov októberben élesen bírálta a tábornokot, őt hibáztatva az akkori orosz harctéri kudarcokért.

Donyecki tisztségviselők: súlyos harcok folynak Szoledarért és Bahmutért

Szoledar és Artemivszk (Bahmut) orosz bevételéért súlyos harcok folynak az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió tisztségviselőinek keddi nyilatkozatai szerint.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve közölte, hogy Donyeck térségében az orosz hadsereg az offenzíva során az ukrán fegyveres erők 57. és 59. gépesített lövészdandárjának egységeire mért vereséget, megsemmisítve mintegy félszáz katonát, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és négy egyéb járművet.
Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a Pervij Kanal állami tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy Szoledar „nagyon közel áll a felszabadításhoz”, ugyanakkor elismerte, hogy ezért „nagyon nagy árat” kell fizetni és az ukrán helyőrség a veszteségekkel nem számolva tanúsít ellenállást.
Jan Gagin, a donyecki régió vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornán arról beszélt, hogy Artemivszk felszabadítása „ha nem a közeli órákban, akkor a közeli napokban” várható.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport alapítója kijelentette, hogy az ukrán hadsereg „bátran harcol Bahmutért és Szoledarért” és cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az ukrán katonák tömegesen dezertálnának. Prigozsin szerint – akinek nyilatkozatát a sajtószolgálata osztotta meg Telegramon -, a két városért „véres és nehéz harcok folynak”.
Az RBK gazdasági napilap idézte Prigozsin január eleji nyilatkozatát, amelyben az üzletember azt mondta, hogy történelmi és földrajzi adottságai miatt Artemivszk egyedülálló és nagyon nehéz hely a harci műveletek szempontjából. Felhívta a figyelmet arra, hogy a várost gátak, szakadékok és a magaslatok tagolják, és „hab a tortán”, hogy Szoledar és Bahmut alatt bányák rendszere épült ki, amelyek „valójában földalatti városok hálózatát” alkotják. Artemivszkből és a környező településekből Prigozsin szerint az ukrán hadsereg „egységes védelmi rendszert hoz létre”.
Konasenkov tábornok a keddi hadijelentésben tette közzé a számadatokat: az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában mintegy húsz katona, egy páncélozott harcjármű és négy egyéb jármű, Liman irányában több mint negyven halott és sebesült, egy páncélozott személyszállító és három kisteherautó, a donyecki régió déli részén pedig több mint húsz katona és három kisteherautó volt.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint rakéta- és tüzérségi csapapatok két rakéta- és tüzérségi fegyverraktárra, 62 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 105 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Egyebek között két amerikai gyártmányú M777-es tarackot, négy lengyel gyártmányú Krab önjáró löveget, három D-20-as vontatott tarackot, két Grad és egy Uragan sorozatvetőt, valamint egy AN/TPQ-50 és egy AN/TPQ-36 ellentűzradart semmisítettek meg. Az orosz légierő lelőtt három ukrán Szu-25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig tíz drónt.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 370 repülőgépet, 200 helikoptert, 2866 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7465 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 975 sorozatvetőt, 3802 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7992 speciális katonai járművet veszítettek.
Kedden az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. Donyeckben legkevesebb egy civil életét vesztette, kilenc pedig megsebesült a találatok következtében.

Kormányzó: az orosz erők ismét lőtték Herszont

Az orosz erők kedden ismét tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszon városára, az eddigi információk alapján egy helyi lakos sérült meg – közölte Jaroszlav Janusevics, a megye kormányzója.

Hozzátette, hogy találat ért egy helyi oktatási intézményt is. A mostanit megelőzően hétfő este nyitottak tüzet az orosz erők a megyeszékhelyre – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Találat ért egy családi házat, amelyben tűz ütött ki, egy ember életét vesztette.
Janusevics egy korábbi Telegram-üzenetében közölte, hogy hétfőn az orosz erők 46 alkalommal lőtték a megye területét harckocsikkal, rakéta-sorozatvetőkkel és aknavetőkkel, illetve egyéb tüzérségi fegyverekkel, két civil vesztette életét és kettő sérült meg.
Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az elmúlt napban az oroszok 86-szor nyitottak tüzet a Donyeck megyei Szoledar városra és peremvidékére különböző tüzérségi fegyverekkel. Szavai szerint Szoledar lerohanásának fő módszere, amelyhez az ellenség most folyamodik, a rakéta-sorozatvetők és az ágyútüzérség alkalmazása és ezek támogatásával a gyalogság kis csoportjainak előretörése.
Közölte, hogy az orosz erők óriási veszteségeket szenvednek el, de továbbra is próbálnak előrenyomulni a város felé.
A Luhanszk megyei kormányzói hivatal közölte, hogy hétfőn két civil vesztette életét, és kettő sérült meg a Szvatove közelében fekvő Nevszke falu elleni orosz támadásban. A hivatal adatai szerint mire az ukrán hadsereg felszabadította a települést, már csupán mintegy 150 lakója maradt.
Pavlo Kirilenko, a szomszédos Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy hétfőn hat helyi lakos sérült meg az orosz erők támadásai következtében, négy Bahmutban és kettő Kurahivkában.
Az ukrán hadsereg egyik szóvivője közben arról számolt be, hogy a Dnyipro folyón az ukrán csapatok megsemmisítettek egy kisebb orosz hadihajót a Herszon megyei Bilohrudij szigetnél.
Vitalij Kim, a herszoni régióval szomszédos Mikolajiv megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az oroszok az Ocsakiv elleni hétfői támadás során eltaláltak egy második világháborús „aknatemetőt”, és áttörték a veszélyes területre öntött méteres betonréteget. A világháborús aknák robbanása szavai szerint több mint kétszáz épületben okozott károkat a településen.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat arról tájékoztatott, hogy a hideg idő miatt több régióban átlépték a megszabott fogyasztási limitet, ezért ismét vészleállításokat alkalmaznak. Arra nem tért ki a szolgáltató, hogy mely megyékben lesz rendkívüli áramkimaradás.

NATO-főtitkár: kudarcot vallottak Putyin kísérletei a nyugati szövetségesek megosztására

Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vallott a nyugati szövetségesek megosztására tett kísérleteivel az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a katonai szövetség és az Európai Unió közötti együttműködési megállapodás aláírását követően kedden.

Stoltenberg, a NATO brüsszeli székházában tartott sajtótájékoztatón közölte, a katonai szervezet és az Európai Unió egységesebb, mint valaha az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatást illetően. A felek tovább tervezik növelni a megtámadott ország támogatását.
„Nem szabad alábecsülni Oroszországot” – figyelmeztetett a norvég politikus. Szavai szerint Moszkva másfajta Európát akar, ellenőrizni akarja szomszédjait, a demokráciát és a szabadságot pedig fenyegetésként értékeli. Ez – mint kiemelte – hosszú távú következményekkel jár a közös biztonságra nézve, ami indokolja a NATO és az EU közötti együttműködés magasabb szintre emelésének fontosságát – húzta alá.
Kijelentette továbbá, a felek közötti partnerség Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával még szorosabbá válik. A NATO-főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a két ország mihamarabb a katonai szövetség teljes jogú tagjává válhat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EU fokozni fogja a Kremlre nehezedő nyomást az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók fenntartása és megerősítése által. A német politikus emellett kilátásba helyezte további megszorító intézkedések bevezetését Fehéroroszországgal szemben. Hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnának minden rendelkezésre álló eszközt biztostani kell az önvédelem folytatásához.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy a felek között létrejött immár harmadik együttműködési megállapodás erősíti az európai biztonságot, az EU elkötelezett amellett, hogy többet költsön annak megőrzésére.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban azt mondta, Putyin a katonai szövetség gyengülését szerette volna elérni, de az ukrajnai háborúval megerősítette. Hangsúlyozta: a két ország NATO-csatlakozása a szövetség erősödését mutatja. Az EU ugyanezen okokból felgyorsítja az EU-bővítési folyamatokat a Nyugat-Balkán országaival, korábban tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának és Moldovának, valamint uniós perspektívát Georgiának – tette hozzá a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
A NATO és az EU együttműködésről szóló közös nyilatkozat egyebek mellett rögzíti, hogy az euroatlanti térség az elmúlt évtizedek legsúlyosabb biztonsági fenyegetésével áll szemben.
„Az Európa szomszédságában jelentkező konfliktusok, a béke törékenysége és az instabilitás aláássák biztonságunkat, és táptalajt biztosítanak a stratégiai versenytársaknak, valamint a terrorista csoportoknak ahhoz, hogy befolyást szerezzenek, destabilizálják a társadalmakat és veszélyt jelentenek biztonságunkra” – fogalmaztak.
A szövegben elismerik az erősebb európai védelmi kapacitás fontosságát, amely – mint írták – pozitívan járul hozzá a globális és transzatlanti biztonsághoz, valamint kiegészíti a NATO céljait és erőfeszítéseit.
Az aláírók kijelentették: „a növekvő stratégiai verseny korszakát éljük. Kína növekvő magabiztossága és politikája olyan kihívásokat jelentenek, amelyekkel foglalkoznunk kell”.
Hangsúlyozták, hogy tovább erősítik az együttműködést, valamint bővítik és elmélyítik a közös munkát, válaszul a geostratégiai versenyre egyebek mellett az ellenálló képesség és a létfontosságú infrastruktúrák védelmének fokozása által, a biztonságra veszélyt jelentő technológiákkal szembeni védelem megerősítésével, illetve az éghajlatváltozás biztonságát illetően, valamint a hamis információk terjedésével szemben.

Több mint 13 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 9-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5886 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7282 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 241 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 9-én 45 ember, köztük 16 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kormányzó: az orosz erők a Mikolajiv megyei Ocsakivot lőtték, sok sérült

Az orosz erők tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében lévő Ocsakiv városra, a támadásban az eddigi információk szerint 15 civil sérült meg – közölte Vitalij Kim, a régió kormányzója hétfőn a Telegram alkalmazáson.

Hanna Zamazejeva, a megyei tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy a sebesültek között van egy kétéves kisgyermek is. Három embert kórházi ápolásra a megyeszékhelyre, Mikolajivba szállítottak, a támadásban ugyanis megrongálódott a helyi kórház épülete, ajtók és ablakok törtek ki.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a Telegramon arról írt, hogy az orosz erők a Wagner magánhadsereg bevonásával újabb ostromot indítottak a Donyeck megyei Szoledar város elfoglalására. „A Szoledar bevételére tett sikertelen kísérlet és a visszavonulás után az ellenség átcsoportosult, helyreállította a veszteségeket, további támadóegységeket vetett be, taktikát váltott és erőteljes támadást indított. Az ellenség a szó szoros értelmében saját katonái holttestén át halad előre, tömegesen beveti a tüzérséget, a rakéta-sorozatvetőket és az aknavetőket, még a saját katonáit is tűz alá véve” – fogalmazott. Megerősítette, hogy jelenleg is heves harcok dúlnak Szoledar térségében.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az ukrán csapatok előretörnek Szvatove és Kreminna irányában, utóbbi település irányában sikerült visszafoglalniuk bizonyos területet. Szavai szerint az orosz erők folyamatosan új tartalékosokat vonnak be a térségbe.
A kormányzó közölte, hogy két civil meghalt, kettő pedig megsebesült hétfőn egy Luhanszk megyei település orosz ágyúzása következtében. Elmondta, hogy az oroszok folyamatosan támadják és ágyúzzák Bilohorivkát, de az ukrán hadsereg javított ottani pozícióin, és kitartóan őrzi állásait. Állítása szerint az orosz erők minden épületet rommá lőttek Novoszelivszke településen.

A Kreml megbízik az orosz védelmi minisztérium harctéri tájékoztatásában

A Kreml megbízik abban a tájékoztatásban, amelyet az orosz védelmi tárca nyújt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak.

A bizalom kérdése azzal kapcsolatban merült fel, hogy az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte: megtorló csapást mért az ukrán hadseregre, válaszul arra az újévi rakétatámadásra, amelyben Makijivkában 89 orosz katona életét vesztette. A tárca szóvivője, Igor Konasenkov azt mondta, hogy két kramatorszki kollégiumra mért csapás több mint hatszáz ukrán katona halálát okozta. Az ukrán kormány és több külföldi újságíró valótlannak minősítette ezt az állítást és a Kommerszant című lap szerint több orosz katonai Telegram-csatorna is kételyét fejezte ki az információ hitelességével kapcsolatban.
„A Kremlben teljes a (minisztérium iránti) bizalom. Szeretném emlékeztetni önöket az elnök szavaira, miszerint a különleges hadműveleten történtekkel kapcsolatos információk fő és teljesen legitim forrása a védelmi minisztérium” – mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy az elnöki hivatalban megbíznak-e a megtorló csapásról szóló tájékoztatásban.
A szóvivő azt mondta, nem érdemes hitelt adni annak a Telegram-csatornákon megjelent értesülésnek, miszerint Moszkva újabb mozgósításra készül. Mint mondta, Oroszországban a tájékoztatás elsődleges forrásai a hatóságok, élükön az elnökkel, amelyek már „többször mindent elmondtak” a mobilizációról.
Peszkov kacsának minősítette azokat a Kijevben megfogalmazott állításokat, amelyek szerint Dmitrij Kozak, az orosz elnöki hivatal helyettes vezetője az ukrajnai rendezésről tárgyal Európában, és hogy az ukrán vezetésnek a „koreai opciót”, vagyis a konfliktus tartós befagyasztását szándékozzák felajánlani. Arra a hírre reagálva, hogy Franciaország AMX-10 RC „kerekes harckocsikat” tervez Ukrajnába szállítani, kijelentette, hogy ez csak meghosszabbíthatja az ukrán nép szenvedését, de nem akadályozhatja meg a „különleges hadművelet” kitűzött céljainak elérsét.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapnak adott interjújában azt állította, hogy Moszkva Ukrajnában nem Kijevvel, hanem a Nyugattal áll szemben.
„Ami Ukrajnában történik, nem Moszkva és Kijev összecsapása, hanem a NATO, mindenekelőtt az USA és Nagy-Britannia katonai konfrontációja Oroszországgal. A NATO-kiképzők, félve a közvetlen kontaktustól, az ukrán fiúkat küldik a biztos halálba” – mondta Patrusev.
Patrusev hozzátette, hogy Oroszország egy különleges katonai művelettel „a saját régióit szabadítja fel a megszállás alól, és véget kell vetnie a Nyugat azon véres kísérletének, amely a testvéri ukrán nép elpusztítására irányul”.
„Nem állunk háborúban Ukrajnával, mert értelemszerűen nem lehet bennünk gyűlölet az egyszerű ukránok iránt” – fogalmazott.
Úgy vélekedett, hogy „minél hamarabb rájönnek Ukrajna polgárai arra, hogy a Nyugat az ő kezükkel harcol Oroszország ellen, annál több életet fognak megmenteni”.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine