A magyar ellenzék alibizik, gyűlölködik és a nyugati érdekcsoportokhoz dörgölőzik

2022 elhozta a teljes baloldali politikai elit bukását, a baloldali politika teljes kiüresedését. Az idei évben dominanciaharc várható az elemzők szerint. Több magyar ellenzéki párt léte is értelmetlenné válhat.

Politikai munka helyett csak a céltalan gyűlölködés és a nyugati progresszív érdekcsoportokhoz való dörgölőzés maradt – mondta el a Magyar Nemzetnek Nagy Ervin a baloldal jelenlegi helyzetét értékelve. A XXI. Század Intézet elemzője az új év politikai kihívásait értékelve kiemelte: a baloldalon a megújulás lenne a cél, ám ennek a halvány jelét sem látni. Továbbá jelezte, hogy a kormánypártok számára a politikai stabilitás, valamint a szuverenitás megőrzése a legfontosabb 2023-ban.

„A kormány számára a politikai stabilitás megőrzése lesz a legnagyobb kihívás, illetve a válságra adott válaszok sikeressége lehet majd sorsdöntő. Az már látszik, hogy az Orbán-kormány nem sodródik, hanem cselekszik, azaz úgy megy bele a válságba, hogy van elképzelése a kiútról. A valódi vizsga azonban még hátravan, hisz 2023-ban ismét, mint oly sokszor az elmúlt tizenkét évben, meg kell őrizni az eddigi eredményeket. A baloldalnak viszont leginkább önmagával lesz dolga a következő évben” – fogalmazott Nagy Ervin azzal kapcsolatban, hogy melyik politikai erőnek miért fontos az új esztendő.

A XXI. Század Intézet elemzője emlékeztetett: egy példátlan botrányra kell választ adniuk, 2022-ben ugyanis nemcsak politikailag, hanem erkölcsileg is elbuktak, amikor külföldről fogadtak el pénzügyi támogatást. „A legjobb opció az volna, ha az ellenzék valódi megújulásra készülne, ám ennek még csak halvány jelét sem látjuk. Inkább alibizés folyik, politikai munka helyett pedig csak a céltalan gyűlölködés és a nyugati progresszív érdekcsoportokhoz való dörgölőzés maradt” – hangsúlyozta Nagy Ervin. Továbbá megjegyezte, hogy a kormánypártoknak is szerencsésebb lenne egy olyan új, nemzeti alapon álló baloldallal versengenie, amely képes épkézláb alternatívát állítani, hisz ez a politikai kreativitást erősítené. A Mi Hazánk Mozgalomnak pedig új témákat kell keresnie, mert év végére kissé „elfáradt” a politikájuk.

„A Momentum és a Demokratikus Koalíció dominanciaharca már elkezdődött, és ez az előttünk álló évben is meghatározó lesz. Gyurcsány Ferencék lépéselőnyben vannak, ezért reaktiválják most Donáth Annát. Gelencsér Ferenc ugyanis elbukott” – tért ki arra Nagy Ervin, hogy a 2024-es választásokhoz közeledve felerősödhetnek a baloldalon az ellentétek.

Ismert: az alaptörvény tavalyi módosításának köszönhetően 2024-ben már egy napon fogják tartani az európai parlamenti, valamint az önkormányzati voksolást. Mindez felveti a kérdést, hogy vajon a baloldal milyen stratégiát választ a két voksolásra. A XXI. Század Intézet szakértője szerint a többi ellenzéki párt – a Mi Hazánk Mozgalom kivételével – csak abban bízhat, hogy lesz valamilyen együttműködési forma 2024-ben, így nekik óvatosan kell majd beszállniuk a versengésbe, viszont vállalniuk kell számos konfliktust, mert ha nem teszik, akkor értelmetlenné válik a létezésük. „Ki szavazna egy olyan kis pártra, ami ugyanazt mondja, mint a DK vagy a Momentum?” – tette fel a kérdést Nagy Ervin.

A kormánypártok előtt álló kihívásokról szólva pedig kiemelte, hogy a jobboldal 2023-ban is szuverenitásharcot fog vívni az uniós bürokráciával, a nyugati progresszív és baloldali csoportokkal, illetve azok hazai sejtjeivel.

„2022 elhozta a teljes baloldali politikai elit bukását, a baloldali politika teljes kiüresedését. Miután nincs jele annak, hogy minőségi és a nemzet iránt elkötelezett baloldali politikusok jelennének meg, így ez a bukott elit képes volt megőrizni hatalmát” – erről már Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője beszélt az Origónak adott interjúban. Elmondta, hogy folyamatosak az átigazolások egyik baloldali törpepártból a másikba, és ez 2023-ban is folytatódni fog. Mint mondta, Donáth Anna visszatérése a Momentum elnökeként hozhat némi izgalmat a politikai küzdelembe. „Visszatérésével kialakulhat egy valamelyest egyenrangú küzdelem a Momentum és a DK között, de továbbra is két olyan párt küzdelméről beszélünk, amelyek a tízszázalékos támogatottságot is csak néha-néha tudják elérni” – tette hozzá. Kiemelte: a többi ellenzéki párt, mint az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd csak papíron létezik.