Az orosz-ukrán háború 315. napja – FRISSÜL

Immár háromszáztizenötödik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán hírszerzési főnök: Ukrajna nagyszabású offenzívát tervez tavaszra

Az orosz támadások kereszttüzében álló Ukrajna nagyszabású offenzívát tervez tavaszra, a leghevesebb harcok márciusban várhatók – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy televíziós interjúban.

„Célunk, és el is fogjuk érni, hogy visszatérjünk az 1991-es határokhoz, hiszen Ukrajnát a nemzetközi jog minden alanya elismeri” – hangsúlyozta Kirilo Budanov az ABC News-nak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett szerdán. Nem zárta ki azt sem, hogy Oroszország területét fogják érni újabb csapások, de nem pontosította, hogy ki állna ezen támadások mögött. Hozzátette, hogy a támadások „egyre mélyebben történnek” Oroszországon belül, de – mint mondta – csak a háború befejezése után tud nyilatkozni arról, ki követte el a csapásokat.
A hírszerzés vezetője kijelentette azt is, hogy a Donyec-medencében helyenként „hegyekben állnak az orosz katonák holttestei”, és amikor az orosz csapatok támadásba lendülnek, ezeket használják fedezékül.
Kirilo Budanov december végén a Donyeck megyei Bahmutba látogatott, ahol jelenleg heves harcok dúlnak. Szavai szerint megdöbbentette, amit akkor látott. „A katonák mutattak nekem egy olyan területet, ahol holttesteket halmoztak fel, mint egy filmben. (…) Holttestek százai csak úgy rothadnak egy nyílt terepen, helyenként egymásra rakták őket, mint rögtönzött falakat, és amikor az orosz csapatok előrenyomulnak ezen a területen, akkor ezeket a tetemeket használják pajzsként” – fogalmazott a hírszerzési vezető.
Kirilo Budanov véleménye szerint Oroszország elvesztette az egyik legerősebb katonai hatalom státuszát, és a világnak nem kell többé félnie tőle. Az egyetlen probléma szerinte továbbra is az orosz nukleáris arzenál és Vlagyimir Putyin elnök ellenőrizetlen hatalma. Ez szerinte arra késztetheti az egész világot, hogy felismerje a szükségességét Oroszország atomfegyver-mentesítésének vagy legalábbis nukleáris arzenálja nemzetközi felügyeletének. „Az a terrorista ország, amely mindenki előtt atomütőerővel hadonászik és fenyegetéseket szór, nem olyan rezsim, amelynek erkölcsi vagy politikai joga lenne a tömegpusztító fegyverek ellenőrzésére” – fogalmazott az ukrán katonai hírszerzés főnöke.

Klaus Iohannis azt kérte Volodimir Zelenszkijtől, hogy találjanak gyors megoldást az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatos román aggodalmakra

Klaus Iohannis román elnök azt kérte ukrán kollégájától, Volodimir Zelenszkijtől, hogy Kijev találjon gyors megoldást Bukarestnek az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggodalmaira – közölte szerdán a román elnöki hivatal, amely szerint a két államfő telefonon beszélt egymással.

Klaus Iohannis kifejtette mélységes aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy folytatódnak az orosz támadások az ukrán polgári és más létfontosságú létesítmények ellen, ami háborús bűnnek számít a nemzetközi humanitárius jog értelmében, illetve határozottan elítélte az orosz légi támadásokat, amelyek „Ukrajnát sötétben és hidegben hagyták”.
A román elnök felidézte, hogy Románia segítséget nyújtott Ukrajnának az Oroszország indította háború kezdete óta, egyebek mellett az ukrán menekülteket támogatta és elősegítette az ukrán gabonaexportot. Jelezte, hogy Bukarest továbbra is támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Megerősítette, hogy Románia addig fogja segíteni Ukrajnát és az ukrán népet, amíg szükséges.
A közlemény szerint Klaus Iohannis részletesen kitért az ukrán kisebbségi törvényre, amellyel kapcsolatban Bukarest és az ukrajnai románok is aggodalmukat és elégedetlenségüket fejezték ki. Iohannis azt kérte, hogy az ukrán fél találjon gyors megoldást ezekre. A két elnök egyetértett abban, hogy a két ország külügyminiszterei tárgyaljanak erről a közeljövőben.
A román elnöki hivatal közleménye szerint Zelenszkij megköszönte a román félnek a háború kezdete óta nyújtott támogatást. Emellett az ukrajnai román kisebbség helyzetének rendezésével kapcsolatban teljes nyitottságáról biztosította a román felet annak érdekében, hogy az ukrajnai román kisebbség is ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint amilyeneknek a romániai ukrán kisebbség örvend – olvasható a román elnöki hivatal közleményében.
December 22-én a román külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki, hogy az ukrán parlament egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el. Ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.

Szolidaritási jeggyel utazhatnak az ukrán menekültek az ortodox karácsony első napján

Szolidaritási jeggyel utazhatnak január 7-én a háborús menekültek azokba a városokba, ahol ukrán nyelvű karácsonyi mise és ünnepség lesz az ortodox karácsony első napján – közölte az ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló szerdán az MTI-vel.

Grexa Liliána közleményében azt írta: kezdeményezésére a kormány és az Építési és Közlekedési Minisztérium a MÁV-Starttal egyeztetve úgy döntött, hogy az ukrán menekültek január 7-én, az ortodox karácsony első napján szolidaritási jeggyel utazhatnak az ukrán nyelvű ünnepi miséknek helyet adó városokba – Budapest, Miskolc, Debrecen – és vissza. A január 7-ére szóló célirányos „szolidaritási jegyek” esetében a díjmentesség nem vonatkozik az adott vonatokon történő utazásért fizetendő felárakra.
Grexa Liliána úgy fogalmazott, az Ukrajnából menekülni kényszerülők számára különösen nehéz az ünnepi időszak, amelyet most nem tölthetnek otthonukban, szülőföldjükön, és a kormány, valamint a minisztérium a hazájukat elhagyni kényszerülők kulturális és hitéletét kívánja megsegíteni ezzel az intézkedéssel az ortodox karácsony közeledtével.
„Idén más az ünnep, ha lehet, még fontosabb, hiszen az Ukrajnából menekülni kényszerült emberek számára a magyarországi ukrán nemzetiség jelentheti a hidat, a kapcsolatot az anyanyelvhez, az otthoni szokásokhoz” – olvasható az ukrán nemzetiségi szószóló közleményében.
Annak érdekében, hogy a MÁV-Start fel tudjon készülni a csoportos vagy nagyobb utazási igényekre, javasolt, hogy a szolidaritási jeggyel Budapestre, Miskolcra vagy Debrecenbe utazni szándékozó ukrán menekültek regisztráljanak január 6-án 15 óráig a következő linken: https://forms.gle/WbTvRmn5gU3N2dg68.

Ukrán tüzérségi találat ért egy lakóházat Zaporizzsja megyében, halottak

Ukrán tüzérségi találat ért egy lakóházat a Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került részén lévő Vaszilivkában, a támadás következtében legalább két polgári lakos életét vesztette, több mint tízen pedig megsebesültek – közölték szerdán a helyi hatóságok.

A tájékoztatás szerint az eltalált lakóház a katonai közigazgatás épülete mellett található, amely előtt az emberek forgalmi engedélyért álltak sorban a támadás idején. A helyi szervek azt állították, hogy az ukrán erők rendszeresen lövik a város civil objektumait.
Az orosz megszállás alá került területek több településéről jelentett a helyi közigazgatás szerdán ukrán tüzérségi támadást. Donyecket a nap folyamán több tucatnyi találat érte.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fél vesztesége az elmúlt nap folyamán Kupjanszk irányában több mint negyven katona – köztük egy diverzáns- és felderítő csoport tagjai -, két jármű, Liman irányában több mint 150 halott és sebesült – köztük öt diverzáns- és felderítő csoport tagjai -, egy páncélozott személyszállító, hét páncélozott harcjármű és három kisteherautó, Donyeck környékén több mint száz katona, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű és öt egyéb jármű, a donyecki régió déli részén pedig több mint 180 katona, öt harckocsi, öt gyalogsági harcjármű, három páncélozott harcjármű és 10 egyéb jármű volt.
Az orosz rakéta- és tüzérségi erők 83 tüzérségi egységre, valamint 107 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es ellentűzradart, öt ukrán tüzérségi lőszerraktárt, egy külföldi „zsoldosegység” rakéta- és tüzérségi lőszerraktárát, egy Uragan sorozatvetőt, három 2C1 Gvozgyika önjáró tarackot és egy D-20-as löveget. Az orosz légierő egy ukrán MiG-29-es és Szu-25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig hat drónt lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 357 repülőgépet, 199 helikoptert, 2813 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7408 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 968 sorozatvetőt, 3772 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7920 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Kuleba: hamarosan megérkeznek Ukrajnába a Patriot rakétarendszerek

A Patriot amerikai légvédelmi rakétarendszerek hamarosan megérkeznek Ukrajnába, átadásuk előkészítése már megkezdődött – jelentette be Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdai online sajtótájékoztatóján.

„A múlt évet azzal a forradalmi döntéssel zártuk, hogy Ukrajnát Patriot amerikai rendszerekkel látjuk el, amiről Ukrajna és az Egyesült Államok vezetői, Volodimir Zelenszkij és Joe Biden állapodtak meg” – mondta a tárcavezető.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy decemberben Washington újabb, mintegy kétmilliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, ezen belül az első Patriot-üteg leszállítását. Korábbi híradások arról számoltak be, hogy az ukrán hadsereg már megkezdte a katonák kiképzését ezeknek a rendszereknek a használatára.
Kuleba közölte azt is, hogy hamarosan újabb értekezletet tartanak az Ukrajnát támogató országok az úgynevezett Rammstein formátumban. Ezen a találkozón fontos döntésekről hangzanak majd el bejelentések, az esemény konkrét időpontját azonban a miniszter nem közölte. Kuleba hangsúlyozta, hogy Ukrajnának elsősorban lég- és rakétavédelmi rendszerekre és azokhoz tartozó lövedékekre, rakétákra van szüksége. Közölte, hogy Ukrajna nemcsak Patriot rendszerekről folytat tárgyalásokat, hanem NASAMS, IRIS-T és Crotal rendszerekről is, továbbá érdekelt olyan légvédelmi berendezések, mint a Gepard és a Vulcan, vagy hordozható légvédelmi rakétarendszerek, mint például a Stinger, valamint mindenféle kaliberű tüzérségi lövedékek beszerzésében.
Vadim Szkibickij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának szóvivője az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában közölte: a hírszerzés értesülései szerint Oroszországnak problémái vannak a nagypontosságú rakétakészleteinek feltöltésével, viszont vár egy újabb drónszállítmányra Iránból, és a jövőben kombinálva veti be ezeket az eszközöket az ukrán infrastrukturális létesítmények ellen. „Az oroszok most új megközelítéseket próbálnak alkalmazni. Ha nincs elég rakétájuk egy hatalmas rajtaütéshez, akkor kamikaze drónokkal kombinálják a nagypontosságú rakétákat, azaz a H-22-t és az Sz-300-at, különösen az első vonalban” – fejtette ki. Véleménye szerint egyesíteni fogják az eszközeiket annak érdekében, hogy fenntartsák a polgári infrastrukturális létesítményeink elleni csapások ütemét.
Az ukrán elnöki iroda a megyei vezetők jelentéseiből készített összesítésében azt írta, hogy a keddi orosz támadásokban országszerte öt civil vesztette életét, és 13 sebesült meg. Az éjjel az orosz erők ismét lőtték Zaporizzsja környékét, továbbá különösen súlyos a helyzet Donyeck és Herszon megyékben.

Hadrendbe állították a hiperszonikus fegyverekkel felszerelt orosz Admiral Gorskov fregattot

Hadrendbe állt, majd az Atlanti- és az Indiai-óceánt, valamint a Földközi-tengert érintő hosszútávú hajózásra indult az Cirkon hiperszonikus robotrepülőgépekkel felszerelt Admiral Gorskov fregatt – jelentették szerdán az orosz hírügynökségek.

Az ünnepélyes eseményen videókonferencia formájában részt vett Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki köszönetet mondott az orosz hadiipari komplexum szakembereinek, amiért megkezdték a Cirkonok sorozatgyártását. A fegyvert az elnök a világon egyedülállónak nevezte. Hozzátette, hogy Oroszország tovább fogja fejleszteni a fegyveres erők harci potenciálját.
Szergej Sojgu védelmi miniszter közölte, hogy a hosszú út során a fregatt gyakorolni fogja a Cirkon „szárnyasrakéták” használatát. Rámutatott, hogy ez a fegyver megbízhatóan hatol át a lég- és rakétavédelmi rendszereken, a sebessége kilenc Mach feletti, a hattótávolsága pedig meghaladja az ezer kilométert. Mint mondta, a hajó a Cirkonokkal képes célzott és erőteljes csapást mérni a tengeri és a szárazföldi ellenfélre egyaránt.
Az orosz elnök 2019. február 20-án a Szövetségi Gyűléshez (a parlament két házához) intézett beszédében tett bejelentést hiperszonikus fegyverek kifejlesztéséről. A Cirkonok tesztelését tavaly június 1-jén fejezték be, Putyin pedig december 21-én közölte, hogy az év elején hadrendbe fogják állítani a hiperszonikus manőverező repülőgépekkel felszerelt Admiral Gorskovot.

Orosz tábornok: nőtt az újévi ukrán rakétacsapás halottjainak száma, a HIMARS-t likvidálták

Az újévi ukrán rakétacsapásban Makijivkában életüket vesztett orosz katonák száma 89-re nőtt, a HIMARS sorozatvető pedig, amelyből a rakétákat kilőtték, megsemmisült a megtorló csapásban – közölte szerdán Szergej Szevrjukov altábornagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnöksége vezetőjének első helyettese.

Korábban 63 orosz katona haláláról számolt be a hivatalos orosz tájékoztatás.
Szevrjukov szerint az ukrán tüzérség január 1-jén, moszkvai idő szerint 0 óra 1 perckor hat HIMARS-rakétát lőtt ki egy orosz katonai egység ideiglenes telepítési pontjára Makijivka falu közelében. A rakéták közül kettőt elfogott a légvédelem, másik négy pedig eltalált egy épületet, amelyben orosz katonákat szállásoltak el, beomlasztva a tetőszerkezetet.
A tábornok szerint közvetlenül a csapást követően az egység tisztjei és más egységek katonái mindent megtettek az áldozatok megmentése érdekében, elsősegélyben részesítve és kórházba szállítva őket.
„Sajnos, a vasbetonszerkezetek törmelékének eltávolítása során életüket vesztő bajtársaink száma 89-re nő” – mondta.
A tragédia fő oka a védelmi minisztérium szerint az volt, hogy a személyi állomány körében a tilalom ellenére is tömeges volt a mobiltelefonhasználat, ami az ukrán fél számára lehetővé tette, hogy bemérje a katonák tartózkodási helyét.
Az altábornagy azt mondta: az orosz erők válaszul megsemmisítették a HIMARS sorozatvetőt, amelyből a támadást indították. Emellett a druzskivkai vasútállomás közelében végrehajtott rakéta- és légicsapások megsemmisítettek további négy HIMARS-t, négy RM-70 Vampire sorozatvetőt, több mint 800 hozzájuk való lőszert, nyolc járművet, valamint megöltek több mint kétszáz ukrán „nacionalistát” és külföldi „zsoldost”.
Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz volt vezérigazatója, a Cári Farkasok katonai tanácsadócsoport vezetője szerdán a Telegram-csatornáján közölte, hogy elküldött egy testéből kioperált repeszdarabot Pierre Lévy moszkvai francia nagykövetnek, azt kérve tőle, hogy adja át Emmanuel Macron elnöknek. Rogozin december 22-én Donyeckben sebesült meg a vállán és nyaki gerincén egy francia CAESAR önjáró tarackkal végrehajtott tüzérségi támadás következtében, amelyben Vitalij Hocenko, az Ukrajnáról elcsatolt Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke is megsebesült. Rámutatott arra, hogy Donyec-medencében civilek százai, köztük gyerekek életét oltották ki francia fegyverek és zsoldosok.
Rogozin arra kérte Lévyt, hogy mondja meg Macronnak: Franciaország és más NATO-országok nem vonhatják ki magukat a Donyec-medencében elkövetett háborús bűncselekmények felelőssége alól. Sajtóértesülések szerint a Roszkoszmosz volt vezetője és környezete ellen is mobiltelefonforgalmi adatok alapján intéztek támadást.
Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója szerdán Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az orosz légvédelem a belbeki katonai repülőtér közelében, a tenger felett lelőtt két drónt.

Zelenszkij újabb nagyszabású orosz offenzívára figyelmeztetett

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi videóbeszédében megismételte azokat a figyelmeztetéseket, amelyek szerint Oroszország nagyszabású offenzívát készül indítani, hogy javítson a helyzetén – írja a The Guardian.

„Nincs kétségünk, hogy Oroszország jelenlegi urai mindent bevetnek majd, amijük még van, és mindenkit, akit csak össze tudnak gyűjteni, hogy megpróbálják megfordítani a háború menetét, és legalább késleltetni a vereségüket” – mondta Zelenszkij esti videóbeszédben.

„Meg kell akadályoznunk ezt az orosz forgatókönyvet. Erre készülünk. Az új offenzívájuk minden kísérletének kudarcot kell vallania” – tette hozzá az ukrán elnök az Index.hu szerint.

Az orosz erők lassan, de biztosan nyomulnak előre Bahmutban

Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka számolt be az ukránok „kétségbeejtő helyzetről” a stratégiailag fontos helyen fekvő kisváros, Bahmut körül, ahol az orosz erők továbbra is az áttörés reményében haladnak előre. Bahmutban május óta folynak a harcok, a város gyakorlatilag romokban áll.

Zaluzsnij elmondta, „az ukrán erők a kitartanak”, annak ellenére, hogy állítása szerint az „orosz csapatok saját katonáik holttestei felett nyomultak előre” a város bevételére irányuló erőfeszítéseik során.

Bahmut azért is kulcsfontosságú Oroszország számára, mivel a szomszédos Luhanszk és Donyeck közötti utánpótlási vonalon fekszik. Elfoglalása kiindulópontot jelenthet egy szélesebb körű offenzívához is.

Moszkva kiderítette, hogy szerezték meg az ukránok a koordinátákat a makajivkai rakétacsapáshoz

A moszkvai védelmi minisztérium szerint katonáinak „illegális telefonhasználata” vezetett a halálos ukrán rakétacsapáshoz, amely – állításuk szerint – 89 orosz katona halálát okozta Makajivkában – számolt be róla a Sky News.

A rakéták egy ideiglenes laktanyát találtak el az orosz megszállás alatt álló Makijivkában, ahol a hírek szerint a közelmúltban besorozott orosz katonákat szállásoltak el.

Az orosz védelmi minisztérium tisztviselői nemrég azt nyilatkozták, a tiltott telefonhasználat tette lehetővé az ukránok számára, hogy bemérjék a katonák tartózkodási helyének koordinátáit a rakétacsapáshoz.

Azt továbbra sem tudni, hogy mekkora veszteséget okozott az oroszoknak az újévi támadás. Korábban az ukránok még több száz halottról számoltak be, később viszont már arról beszéltek, hogy a számokat még pontosítják. Oroszország először 63 áldozatról tett bejelentést – összegez a Hirado.hu.

Tiltakozik Ukrajna amiatt, hogy orosz katonának öltöztek a szilveszteri hagyományőrzők egy romániai faluban

Tiltakozik a bukaresti ukrán nagykövetség amiatt, hogy egy Bákó megyei faluban orosz katonának öltöztek a hagyományos szilveszteri jelmezes felvonulás részvevői.

„Az orosz agresszió jelképeit be kell tiltani az egész civilizált világban” – írta kedd esti Facebook-bejegyzésében az ukrán diplomáciai képviselet, és arra kérte a román hatóságokat, hogy vizsgálják ki a történteket.
A moldvai Berzunc (Berzunti) községben hagyományosan megszervezett jelmezes felvonuláson több résztvevő orosz katonának öltözött és katonai gépkocsikat imitáló, „Z” betűvel feliratozott mezőgazdasági járművekkel vonult fel. A közösségi médiában elterjedt felvételek szerint a „harckocsikra” „rakétákat” is szereltek.
A bukaresti ukrán nagykövetség bejegyzésében azt írta: sajnálattal veszi tudomásul, hogy miközben Ukrajnát aznap is súlyos orosz rakétatámadások érték, Bákó megyében „egy viccesnek szánt felvonulást szerveztek az orosz terroristák szimbólumait használva”.
„Meggyőződésünk, hogy az ilyen cselekedetek ellentmondanak a román nép álláspontjának, miszerint feltétel nélkül támogatja Ukrajnát az ellene indított orosz háborúban” – idézte az ukrán nagykövetség üzenetét az Agerpres hírügynökség. A kijevi diplomácia hozzátette: reméli, hogy a román társadalom a helyén fogja kezelni az ügyet.
A Bákó megyei rendőrség korábban közölte, hogy nyomozást indított a rendezvénnyel kapcsolatban. Az Agerpres szerint a rendőrség hivatalból vizsgálódik a szélsőséges szervezetek, jelképek és cselekedetek, valamint a háborús bűnösök kultuszának tilalmáról szóló sürgősségi rendelet alapján.

Több mint 15 ezer menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra

Magyarország területére 2023. január 3-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6054 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9360 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 204 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 3-án 106 ember, közülük 47 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az ukrán főparancsnok tájékoztatta az amerikai vezérkari főnököt az ukrajnai harci helyzetről

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka telefonbeszélgetést folytatott kedden Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével, akit tájékoztatott a fronton kialakult helyzetről.
Zaluzsnij a megbeszélésről a Facebookon számolt be. Szavai szerint súlyos csaták zajlanak az ország keleti részén, a Szvatove-Kreminna vonalon, valamint Liszicsanszk irányában. A legnehezebb helyzet továbbra is a Szoledar-Bahmut-Majorszk szakaszon van, ahol az orosz erők „tulajdonképpen saját katonáik tetemei felett” próbálnak előrehaladni, de az ukrán csapatok komoly erőfeszítések árán visszatartják az ellenséges offenzívát – írta.
Hozzátette, hogy az ukrán hadseregnek sikerült megtartania a pozícióit Donyeck megyében Avgyijivka környékén, és folytatni az ellentámadást. „Megbízhatóan tartjuk a védelmi vonalakat Zaporizzsja irányában, és erőfeszítéseket teszünk Herszon védelmére, elsősorban a civilek és a város létfontosságú infrastruktúrája elleni orosz ágyúzásokkal szemben” – fogalmazott az ukrán katonai vezető. Kiemelte, hogy az ukrán-fehérorosz államhatáron a helyzet „teljes mértékben ellenőrzés alatt áll”.
Zaluzsnij tájékoztatta továbbá az amerikai vezérkari főnököt arról, hogy december 31-től január 3-án reggelig az orosz erők 14 rakétacsapást mértek, és 94 iráni gyártású drónt vetettek be ukrán területeken. Köszönetet mondott Milley-nek az Ukrajnának nyújtott külföldi légvédelmi rakétarendszerekért, amelyeket – mint írta – az amerikai vezérkari főnök aktív közreműködése révén bocsátottak az ukrán fegyveres erők rendelkezésére.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine