Gyurcsány Ferencék bedarálják az ellenzéki kispártokat

A jelek szerint a Demokratikus Koalíció előbb-utóbb végleg bekebelezi a kisebb baloldali politikai formációkat.

Hiába hívott össze országos kongresszust a Jobbik, az érdeklődés hiányában elmaradt – állítja a párt korábbi kabinetfőnöke. Elemzők szerint a meghiúsult rendezvény a Jobbik agóniáját mutatja. Szenved a többi törpepárt is, a tagok közül egyre többen kötnek ki a DK soraiban, ami azt mutatja, Gyurcsány Ferenc pártja lassan bedarálja az ellenzéket – összegez cikkében a Magyar Nemzet.

Érdeklődés hiányában elmaradt a Jobbik decemberre meghirdetett XXVII. kongresszusa – számolt be közösségi oldalán a párt egykori kabinetfőnöke. Molnár Enikő úgy fogalmazott, Jakab Péter „megpuccsolása után” már egy kongresszus összehívására sem képes a Jobbik, „egy életképes kongresszust, sőt semmilyent nem tudnak tartani”. A bejegyzésből kiderül, a találkozót december 17-re tervezték, a meghívókat pedig már a hónap elején kiküldték, ugyanakkor a rendezvény „elmaradásáról hivatalos tájékoztatást nem is kapott az a csekély számú alapszervezet, amelyik még nem hagyta ott a pártot”. „De mitől is fél annyira a Jobbik elnöksége, hogy a hivatalosan összehívott kongresszust nem tartják meg?” – tette fel a kérdést Jakab Péter bizalmi embere, aki válaszként úgy fogalmazott: „Attól, hogy ország-világ előtt kiderül, a pártot már csak néhány fizetett alkalmazott jelenti. Az aktivisták elfogytak, támogatottság nincs, ami van, az pár száz millió, amit a vezetés még gyorsan felél. Nem véletlenül tart Gyöngyösi Márton több megyét összevonva már csak pár főnek »beszélgetéseket«, amiket Jobbik-tagoknak hirdet meg. Ennyien vannak” – írta Molnár Enikő, leszögezve, a Jobbiknak mindenképp vége. A Magyar Nemzet szerette volna megtudni, miért maradt el a rendezvény, de a Jobbik sajtóosztálya nem reagált megkeresésükre.

Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szerint bár pontosan nem ismert, hogy a párt miért nem tudta megtartani kongresszusát, annak elmaradása a pártszervezet agóniájára utalhat. „A Jobbik 2018 óta nagyon sokat vesztett erejéből, és ma már azért küzd, hogy támogatottságát egyáltalán a parlamenti bejutási küszöb közelébe emelje” – fogalmazott az elemző. Szerinte mindezek mögött – a belső harcokon és szakadásokon túl – elsősorban tartalmi okokat kell keresnünk.

„Az áprilisi választás előtt az egykori nemzeti radikális erő egyértelműen a baloldali összefogás részét képezte, és mindenben szövetségeseihez igazodott. A kampány során – az idegen érdekeket érvényesítő támogatók elvárásainak megfelelően – háborúpárti álláspontot képviseltek, és hivatásos katonákat küldtek volna a szomszédban zajló konfliktusba” – emlékeztetett Zila János. Hangsúlyozta, a belpolitikai térben jelenleg legfontosabb választóvonalat jelentő kérdéskörben, a szank­ciós politikát illetően most is egy oldalon állnak a többi balliberális párttal, függetlenül attól, hogy kommunikációjuk szerint a jövőben nem az áprilisihoz hasonló felállásban kívánják megméretni magukat. – Aktuális elnökük, Gyöngyösi Márton szerint a szankciók jók és működnek, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint a választók többsége ezt messze nem így gondolja – tette hozzá az elemző.

Nem a Jobbik az egyetlen olyan ellenzéki párt, amely nem tud mit kezdeni a támogatottság hiányával. A baloldali törpepártok szinte mindegyike keresi az útját, tagjaik közül pedig egyre többen kötnek ki a DK-nál, amely láthatóan bedarálja a kisebb pártokat. Az elmúlt időszakban a legtöbben a Momentum soraiból igazoltak át Gyurcsány Ferenchez. Déri Tibor momentumos újpesti polgármester mellett Bodrozsán Alexandra, a Momentum kecskeméti önkormányzati képviselője, Buzinkay György, a Momentum korábbi elnökségi tagja, illetve Juhász Béla momentumos sződligeti polgármester is a Demokratikus Koalíció táborában politizál már. Hasonló döntést hozott nemrégiben Szilágyi Szabolcs, a Jobbik miskolci önkormányzati képviselője, Erdősi Éva korábbi párbeszédes politikus, az ellenzék volt közös csepeli polgármesterjelöltje, valamint Szücs Balázs VII. kerületi alpolgármester is, aki a Párbeszéd egyik alapítója volt, kampányfőnökként pedig kétszer is országgyűlési mandátumhoz juttatta Szabó Tímeát – összegzett a Magyar Nemzet.

Illusztráció: MTI/Mohai Balázs