Az orosz-ukrán háború 310. napja – FRISSÜL

Immár háromszáztizedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Egy fehérorosz illetékes szerint nem véletlenül lépett a légtérbe a lelőtt ukrán rakéta

A fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára pénteken egy orosz állami hírportálnak adott interjúban kijelentette: nem valószínű, hogy az előző nap lelőtt ukrán légvédelmi rakéta véletlenül lépett be az ország légterébe, a legvalószínűbb, hogy szándékosság volt a rakétaindítás mögött.

„Kijev minden eszközzel regionális konfliktust akar kiprovokálni. Ennek példája a minapi incidens az ukrán SZ-300 rakéta lelövésével. Kevés okunk van azt hinni, hogy (a rakéta) véletlenül lépett a légterünkbe. Minden jel szerint valakinek a terve valósult meg” – idézte a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség az interjút, amelyet Aljakszandr Valfovics a Sputnik Belarus hírportálnak adott.
A fehérorosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a fehérorosz légvédelmi erők lelőttek egy ukrán SZ-300 típusú föld-levegő légvédelmi rakétát a Breszt megyei Harbaha település közelében, mintegy 15 kilométernyire a fehérorosz-ukrán határtól. Az incidens miatt a minszki külügyminisztériumba kérették Ukrajna nagykövetét.
A BelTA fehérorosz állami hírügynökség egy pénteki jelentése szerint a fehérorosz légvédelmi erők parancsnoka, Kirill Kazancev nem zárta ki az esetleges ukrán provokáció lehetőségét.
A hírügynökség szerint a fehérorosz védelmi tárca két lehetőséget vizsgál: az egyik szerint a légvédelmi rakéta véletlenül hibás röppályára került vagy meghibásodott, a másik szerint szándékos provokáció történt az ukrán hadsereg részéről.
Csütörtök este Kijev jelezte: nem zár ki egy szándékos orosz provokációt, amellyel Fehéroroszországot be akarják vonni a háborúba.
„Az ukrán fél nem zár ki egy szándékos provokációt a terrorista orosz állam részéről, amely úgy állapította meg robotrepülőgépei röppályáját, hogy a fehérorosz terület feletti légtérben kelljen elfogni őket” – olvasható a védelmi minisztérium közleményében. A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozza, hogy kész részt venni az incidens körülményeinek „objektív” kivizsgálásában.

Orosz katonai szóvivő: az ukrán hadiipart és utánpótlást célozta az orosz rakétatámadás

Az orosz fegyveres erők csütörtökön nagy erejű, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel mértek csapást az ukrán hadiipar működését támogató katonai igazgatási és energetikai létesítményekre – mondta el Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a csütörtöki támadás sikeres volt, és az összes kijelölt létesítményt eltalálták. A csapás következtében leállt a haditechnikai eszközök és lőszerek gyártása és javítása, valamint az ukrán hadsereg tartalékosainak az ország nyugati régióiból történő átcsoportosítása, és elakadt a külföldi fegyverek vasúti szállítása is.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán Kupjanszk irányában mintegy hatvan katonát, három páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, Liman irányában több mint negyven ukrán katonát, négy páncélozott harcjárművet és öt egyéb járművet, Donyeck környékén mintegy félszáz katonát, három páncélozott személyszállítót és négy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint 70 katonát, öt páncélozott harcjárművet és hat járművet veszítettek.
Az orosz rakéta- és tüzérségi erők a jelentés értelmében 73 tüzérségi egységre, valamint 86 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között az Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer egy radarállomását, két amerikai gyártmányú AN/TPQ-50 ellentűzradart, két 2C1 Gvozgyika önjáró tarackot, egy Grad sorozatvetőt, valamint D-20-as és D-30-as ágyúkat.
Az orosz légierő lelőtt egy ukrán MiG-29-es repülőgépet és két Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig hat támadó – köztük három Tu-141-es Sztrizs típusú – drónt, nyolc egyéb, pilóta nélküli ukrán légi járművet, egy Bayraktar-TB2 típusú, nyolc HIMARS- és Uragan- rakétát, valamint lelőttek egy amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 355 repülőgépet, 196 helikoptert, 2756 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7313 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 954 sorozatvetőt, 3746 tábori tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7827 speciális katonai járművet semmisítettek meg. Az adatokat más források nem erősítették meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből és Enerhodarból jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Readovka.ru portál hivatalos forrásra hivatkozva közölte, hogy Donyeckben az ágyúzás következtében életét vesztette Jevgenyij Ribakov, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) katonai vizsgálati osztályának helyettes vezetője. Az orosz Fekete-tengeri Flotta fő kikötőjének otthont adó Szevasztopolban reggel működésbe lépett a légvédelem.
Az Ukrajnától elcsatolt Donyecki és Luhanszki Népköztársaság parlamentje pénteken egyhangúlag új alkotmányt fogadott el, amely a helyinek az orosz jogrenddel való harmonizálása mellett egyebek között előírja, hogy a régió kormányzóját ezentúl nem közvetlen, hanem parlamenti szavazással fogják megválasztani.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte, hogy pénteken ukrán támadás érte Sebekino és Vjazovoje települést. Mint mondta, a régióban a konfliktus kezdete óta ukrán belövések következtében 22 civil vesztette életét, további száz pedig megsebesült. Emellett több mint 1600 lakás és lakóház semmisült meg részben vagy teljesen, körülbelül hétezer embert evakuáltak, 15 településen pedig, ahol az önkormányzat vészhelyzetet hirdetett ki, gyakorlatilag nem maradtak lakosok. Gladkov elmondta, hogy a problémák kezelésében a központi kormányhoz fordult segítségért.

Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság az ukrán hadvezetés ellen Mariupol ügyében

Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és az ukrán hadvezetés több más tagja ellen azon a címen, hogy Mariupolban tiltott harci eszközöket és módszereket alkalmaztak – közölte pénteken a hatóság sajtószolgálata.

Az ukrán hadsereg által az azovi-tengeri kikötővárosban elkövetett bűncselekmények kivizsgálására létrehozott törzs pénteki ülésén elhangzott, hogy Mariupol teljes átvizsgálása eredményeképpen több mint háromezer civil holttestére bukkantak, a városnak okozott kár pedig a becslések szerint 176 milliárd rubel (mintegy 925 milliárd forint).
„Mivel a civileknek állt módjukban elhagyni a várost, és élelem után kutatva jártak, élő céltábláivá váltak az ukrán büntetőosztagosoknak, akik különböző típusú fegyverekkel gyilkoltak. Csak 2022 áprilisában 51 civil holttestét találták meg az ukrán csapatok által elhagyott állásokban, a város teljes felszabadítása és ellenőrzése után pedig számuk meghaladta a háromezret” – áll az SZK jelentésében.
Az orosz hatóság szerint az ukrán nemzeti gárda szándékosan akadályozta a civilek evakuálását a városból. A vizsgálóbizottság azt állította, hogy a polgári halálesetek kivizsgálásának eredményei szerint az ukrán hadsereg részese volt a lakosok lelövésének. A jelentés javaslatot tett a Mariupolban megölt személyek DNS-adatbázisának létrehozására, amely segítené a nyomozást, és a hozzátartozók is megtudhatnák, mi történt eltűnt szeretteikkel.
Az orosz hatóság szerint az ukrán fegyveres erők jogsértést követtek el azzal, hogy „a várost és annak polgári infrastruktúráját szándékosan katonai célokra használták fel”. Ezzel kapcsolatban az SZK tiltott harci eszközök és módszerek alkalmazása címén büntetőeljárást indított Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Pavljuk altábornagy, műveleti parancsnok, Jurij Szodol altábornagy, a keleti operatív-taktikai hadseregcsoport parancsnoka, Jurij Lebegy altábornagy, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka, Denisz Slega ezredes, a gárda 12. műveleti dandárjának parancsnoka és Denisz Prokopenko őrnagy, a gárda 12. dandárjához tartozó Azov önálló különleges egység parancsnoka ellen.
Az SZK közölte, hogy új adatokat kapott a külföldi „zsoldosoknak” az ukrán fegyveres erőkben való részvételéről. A hatóság szerint az ukrán katonákat német oktatók képezték ki épületek ostromára külföldi fegyverek használatával.
Az SZK szerint az Oroszország által elcsatolt Donyecki és Luhanszki Népköztársaság infrastruktúrájában keletkezett kár elérheti a 228 milliárd rubelt (1210 milliárd forintot).
Mariupolban tavasszal, az Ukrajna elleni orosz invázió elején folytak harcok, amelyek következtében az ENSZ becslése szerint a város lakóépületeinek akár 90 százaléka is elpusztult. Az orosz erők nyárra a várost elfoglalták, majd a Donyecki Népköztársaság részeként az Oroszországi Föderációhoz csatolták. Ezt a döntést a nemzetközi közösség és Ukrajna nem ismeri el, utóbbi a várost „ideiglenesen megszállt területnek” tekinti.

Putyin: erősödni fog az orosz-kínai katonai együttműködés

Oroszország és Kína erősíteni fogja a katonai együttműködést – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön videókapcsolaton keresztül megbeszélést folytatott kínai hivatali kollégájával, Hszi Csin-pinggel.

„Az orosz-kínai együttműködés egész komplexumában, kapcsolatainkban különleges helyet foglal el a katonai és haditechnikai együttműködés, amely hozzájárul országaink biztonságához és a stabilitás fenntartásához a kulcsfontosságú régiókban. Célunk, hogy erősítsük az orosz és a kínai fegyveres erők közötti együttműködést” – hangoztatta az orosz vezető az eszmecsere nyilvánossággal megosztott megnyitóján.
Putyin jövő tavaszra állami látogatásra hívta meg Hszit Moszkvába. Mint mondta, a hivatalos vizit „az orosz-kínai kapcsolatok maradandóságát fogja demonstrálni a világnak” és „az év legfontosabb politikai eseménye lesz a kétoldalú kapcsolatokban”.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a két ország együttműködése a nemzetközi színtéren hozzájárul az igazságos világrend kialakításához.
„Ön és én ugyanúgy tekintünk a globális geopolitikai tájkép folyamatban lévő átalakulásának okaira, irányára és logikájára” – mondta.
Azt hangoztatta, hogy Moszkva és Peking „a Nyugat példátlan nyomása és provokációi közepette” nemcsak saját érdekeit védelmezi, hanem „mindazokét is, akik a valóban demokratikus világrend és az országok azon joga mellett állnak ki, hogy szabadon dönthessenek sorsukról” – tette hozzá.
„A nehéz, távolról sem egyértelmű nemzetközi környezetben készek vagyunk fokozni a stratégiai együttműködést, fejlődési lehetőségeket biztosítani egymásnak és globális partnerek lenni országaink népeinek javára és a globális stabilitás érdekében” – hangoztatta Hszi.
Az RBK című orosz gazdasági lap szerint Igor Morgulov, Oroszország pekingi nagykövete már novemberben beszélt arról, hogy Hszi Csin-ping 2023-ban Oroszországba látogathat. Putyin már korábban is meghívta Hszit, aki a Kreml szerint a koronavírus elleni intézkedésekre hivatkozva nem fogadta el az invitálást.
A két vezető 2022-ben kétszer találkozott személyesen: először februárban, amikor az orosz elnök a téli olimpia idején, röviddel az ukrajnai háború megindítása előtt Pekingbe látogatott és szeptemberben, amikor mindkét vezető részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozóján.
Putyin a csütörtöki megbeszélésen egyebek között azt is elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelem idén a nemzetközi nyomás ellenére is 25 százalékkal növekedett, és valószínűleg a vártnál előbb fogja elérni a 2024-re tervezett 200 milliárd dolláros szintet.

Az osztrák külügyminiszter nem számít arra, hogy a háború hamarosan véget ér

Alexander Schallenberg jóslata szerint „a háború 2023-ban is velünk lesz”. Az APA osztrák hírügynökségnek adott évvégi interjújában az osztrák külügyminiszter kifejtette, csak Oroszországon és Ukrajnán múlik, hogy visszatalálnak-e a tárgyalóasztalhoz, illetve hogy „tartós béke csak a tárgyalóasztalnál jöhet létre, nem pedig a csatatéren”. Egyelőre azonban mindkét ország harctéren próbál valamiféle megoldást kieszközölni.

Schallenberg párbeszédre szólított fel, mondván, hogy „minden érzelmesség ellenére” nem szabad „elveszíteni az arányérzéket”. Figyelmeztetett arra is, hogy Oroszország „nem fog eltűnni a térképről”, továbbra is „Európa legnagyobb szomszédja” marad.

Az osztrák külügyminiszter örül annak, hogy még mindig van kapcsolat az USA és Oroszország között. „Azt hiszem, erre szükség van, hiszen a 20. században is megtapasztaltuk, hogy a legrosszabb elkerülése érdekében mindig kell, hogy legyenek csatornák a párbeszédre” – fogalmazott.

A háború kitörésével kapcsolatos kérdésre Schallenberg azt mondta, Nyugat-Európában sokan úgy vélték, hogy talán mégiscsak igaza volt Francis Fukuyamának és a liberális demokrácia valóban végérvényesen győzelmet aratott, ám a jelenleg is folyó háború „felébresztett minket a történelem utáni, posztnacionális világról szóló álmainkból”.

Berendelték Minszkbe az ukrán nagykövetet a fehérorosz területre zuhant rakéta miatt

A minszki védelmi minisztérium közölte, hogy a fehérorosz légvédelem lőtte le csütörtökön helyi idő szerint 10 óra tájban az SZ-300-as ukrán rakétát.

A BelTa fehérorosz állami hírügynökség korábban azt jelentette, hogy egy ukrán SZ-300-as légvédelmi rakéta csapódott be fehérorosz területen.

A védelmi minisztérium Telegram-csatornáján közölt jelentés szerint a fehérorosz légvédelem Breszt megye Ivanava kerületében, Harbaha településnél lőtte le az ukrán rakétát, amelynek darabjait egy szántóföldön találták meg.

Oleg Konovalov, Breszt megye katonai biztosa a BelTa által a közösségi médiában közzétett videón nem tulajdonított nagy jelentőséget az incidensnek, mondván, hogy „a helyieknek egyáltalán nincs mitől tartaniuk. Sajnos, hasonló dolgok megtörténnek”.

Konovalov a novemberi esethez hasonlította az incidenst, amikor az ukrán légvédelmi erők által kilőtt egyik SZ-300 típusú rakéta a NATO-tagállam Lengyelország területén csapódott be, de a konfliktus kiszélesedésével kapcsolatos aggodalmakat gyorsan sikerült szétoszlatni.

Az ukrán nagykövetet azonban bekérették a külügyminisztériumba, hogy hivatalos tiltakozó jegyzéket nyújtsanak át neki.

„A fehérorosz fél rendkívül komolynak ítéli meg az incidenst” – közölte Anatolij Hlaz külügyi szóvivő. „Kértük, hogy az ukrán fél folytasson vizsgálatot (.), vonja felelősségre az elkövetőket, és hozzon átfogó intézkedéseket a hasonló incidensek megismétlődésének megakadályozására”.

Egy ukrán katonai szóvivő elismerte, hogy a rakéta ukrán volt, de hozzátette, hogy az incidensben „nincs semmi különös, légvédelmi akció következménye”, „olyasmi, ami nem egyszer történik meg”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarországnak a biztonság a legnagyobb érték

2022 megmutatta, hogy Magyarország számára a biztonság a legnagyobb érték – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf Facebook-oldalán pénteken megjelent videóüzenetében.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a háború, a délről fenyegető migrációs nyomás, a szankciók hatására kialakult energiakrízis mind egyszerre fenyegetik Európa fizikai és egzisztenciális biztonságát.
A háború és a válság kiterjedésének veszélye viszont sajnos mindaddig nem is szűnik meg, amíg a háborúnak, a migrációnak és a szankcióknak vannak támogatói és haszonélvezői – mutatott rá.
A miniszter kiemelte: a kormány számára a legfontosabb, hogy megőrizze Magyarország biztonságát, mert biztonság nélkül nincs semmi. Ezért kitartóan szorgalmazzák a békét, nem hagyják, hogy az ország háborúba sodródjon és fejlesztik a védelmi képességeket.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett, a kormány az idén tovább javította a katonák anyagi megbecsülését. Ennek nyomán szeptember óta minden katona a korábbi fizetésének egynegyedével többet vihet haza és a béremelés 2024-ben is folytatódik.
A katonákat modern eszközökkel szerelik fel; az idén megérkeztek a LYNX harci járművek és a PzH 2000 önjáró lövegek is – sorolta.
Ezzel újabb lépést tettek a baloldali kormányok által leépített nehéztűzérség visszaépítésére – fűzte hozzá.
A miniszter szólt arról, hogy újraindítják az egykor kiváló magyar hadiipart. „A hazai gyártású eszközökkel nemcsak saját szükségleteink biztosíthatók, de jelentős tényezővé tudunk válni a nemzetközi piacon is” – jegyezte meg.
A magyar katonák kiválóan teljesítenek a nemzetközi missziókban; négy hónapon át védtük a Balti légteret és egy éven át magyar parancsnok vezette a NATO legnagyobb szárazföldi misszióját, a koszovói KFOR-t – idézte fel.
Ugyanakkor a NATO elkötelezett tagjaként is mindent megteszünk a biztonságért – mondta, példaként említve, hogy a több nemzet alkotta NATO-harccsoport alakult a szövetség keleti szárnyának védelmében.
„Köszönöm katonáink egész éves hazafias szolgálatát és köszönöm a magyar embereknek is, hogy támogatták a Magyar Honvédséget és együttműködtek biztonságunk megőrzése érdekében. A békéhez erő kell, folytatjuk a munkát” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint patthelyzet alakult ki a frontokon

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint patthelyzet alakult ki a frontokon, jelenleg sem Ukrajna, sem Oroszország nem képes jelentősebb előrenyomulásra.

Kirilo Budanov a BBC brit közszolgálati rádiónak adott csütörtöki nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „a helyzet beragadt, semmi sem mozdul”.
Hozzátette, hogy Oroszország „teljes mértékben zsákutcába jutott”, és nagyon jelentős veszteségeket szenved.
Budanov elismerte ugyanakkor, hogy az ukrán fegyveres erők is nélkülözik a szükséges erőforrásokat ahhoz, hogy egyszerre több térségben előrenyomulásba kezdjenek.
„Nem tudunk minden irányba kiterjedő, átfogó vereséget mérni rájuk, de ők sem tudnak vereséget mérni ránk” – mondta az ukrán katonai hírszerzés vezetője a BBC-nek.
Budanov kijelentette: Ukrajna nagyon várja az újabb fegyverszállítmányokat, köztük a fejlett technológiájú fegyverekét.
A Fehéroroszországban tapasztalt orosz csapatmozgásokról az ukrán hírszerzési főnök kijelentette: ez csak arra irányuló kísérlet, hogy Ukrajna katonákat csoportosítson át a déli és a keleti hadszínterekről északra.
Kirilo Budanov elmondta: nemrégiben egy vasúti szerelvény, amely zsúfolva volt orosz katonákkal, megállt az fehérorosz-ukrán határ közelében „fényes nappal, hogy mindenki láthassa”, majd néhány óra múlva visszaindult anélkül, hogy bárki leszállt volna róla.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője kijelentette: jelenleg nem látja semmiféle jelét annak, hogy Fehéroroszország területéről készítenének elő inváziót Kijev vagy az észak-ukrajnai térségek ellen.
Fehéroroszország területéről már indítottak ukrajnai támadásokat az orosz fegyveres erők, de Budanov szerint a fehérorosz lakosság nem támogatná hazája ennél kiterjedtebb részvételét az ukrajnai háborúban.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ezért tesz meg minden lépést annak elkerülésére, hogy „országát katasztrófa érje” – fogalmazott az ukrán katonai hírszerzés vezetője.
Budanov szerint a donyecki régióban lévő Bahmutért folyó harcokban orosz részről a Wagner-csoport nevű zsoldoshadseregé a vezető szerep, mivel a csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin „politikai trófeaként” akarja elfoglalni a várost.
Az ukrán hírszerzési vezető szerint Oroszország nem tudja hosszabb távon a jelenlegi intenzitással folytatni az ukrajnai infrastrukturális létesítmények elleni rakétatámadásokat, mivel fogytán vannak rakétakészletei, az orosz ipar nem tudja feltölteni a kifogyott készleteket, Irán pedig – jóllehet drónokat szállít – eddig nem volt hajlandó rakétákat is eladni Oroszországnak, mivel tart a nyugati szankcióktól.

Giorgia Meloni felajánlotta Róma közvetítését az ukrajnai béke érdekében

Konkrét jelzést sürgetett Oroszországtól a béke érdekében Georgia Meloni olasz miniszterelnök évvégi sajtótájékoztatóján, amelyen kormánya első két hónapjának munkájáról beszélt pénteken.

Meloni bejelentette, hogy még az ukrajnai háború február 24-re eső első évfordulója előtt Kijevbe akar utazni.
Hangoztatta, hogy Róma készen áll közvetíteni egy esetleges békemegállapodás kidolgozásában. Hozzátette, a béke megteremtésén azonban „dolgozni kell”, és konkrét jelzésekre van szükség a felek részéről. Úgy látta, Oroszország részéről egyelőre „nincsenek nagy visszajelzések”.
Giorgia Meloni kedden telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akit meghívott Rómába.
Meloni elfogadhatatlannak nevezte Moszkva nézeteit arról, hogy aki katonailag erősebb, elfoglalhatja a szomszéd ország területeit.
„Remélem, hogy az orosz kormány előbb vagy utóbb rádöbben a hatalmas tévedésére, és leállítja ezt az értelmetlen háborút, amellyel megtámadta Ukrajnát” – jelentette ki.
Évvégi három órás sajtótájékoztatóján, amelyen negyvenöt kérdésre válaszolt, a miniszterelnök hangoztatta, hogy miután csak két hónapja van kormányon, összegzést még nem von, hanem munkája megkezdéséről tud beszámolni.
Azt mondta, ötéves kormányfői mandátuma végére büszke és optimista Olaszországot akar hátrahagyni. Megjegyezte, nem akar feltétlenül örök életében politikus maradni, mivel eredetileg újságíró a mestersége. Úgy vélte, a nők praktikusabbak és gyorsabbak a politikában is.
A jobbközép kormány prioritásaként az államfő közvetlen megválasztását jelölte meg.
Kifejtette, hogy az általa vezetett Olasz Testvérek (FdI) jobboldali párt elődje, az Olasz Szociális Mozgalom (MSI) nem szalonképtelen, és jelentős szerepet töltött be az olasz köztársaság történetében. Példaként említette az MSI szerepét az antiszemitizmus elleni fellépésben, valamint a politikai erőszakkal és a terrorizmussal szemben.
Giorgia Meloni szólt a szerda esti kormányülésen elfogadott migrációs rendeletről is kifejtve, hogy az intézkedéscsomag a nemzetközi jog tiszteletben tartására akarja ösztönözni a nem kormányzati szervezeteket.
Megjegyezte, a sajtó gyakran idézi korábbi kijelentéseit, miszerint hajóblokádot akar felállítani a Földközi-tengeren az illegális migráció feltartóztatására.
„Tévesen számolnak be a szavaimról egyes újságírók, a hajóblokádot nem az észak-afrikai országokkal szemben vezetném be, és semmilyen háborút nem akarok indítani (ellenük), hajóblokád alatt európai missziót értek” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy első lépésben gazdasági beruházásokkal kell segíteni a migránsok kiindulási országait. Líbia stabilitását elengedhetetlennek nevezte a migrációs helyzet szempontjából.
Ami a Katargate néven is emlegetett korrupciós botrányt illeti, amelyben az Európai Parlament több olasz képviselője és más munkatársa érintett, Giorgia Meloni kijelentette, „idegesíti”, hogy olasz botrányként könyvelik el a történéseket, miközben „szocialista botrányról” van szó. Hangoztatta, hogy az európai intézményeknek nem szabad elfogadniuk azt a nézetet, miszerint sérthetetlenek.
Kormánya feladatai között nevezte meg a demográfiai növekedés ösztönzését is, amelyet gazdasági prioritásnak nevezett. Hangoztatta, hogy eszközként a családok támogatását, kedvező adóztatását akarják használni.
Új európai stabilitási paktumot sürgetett, kijelentve, hogy a régi gazdasági eszközök érvényüket veszítették. Felszólította az Európai Központi Bankot (EKB), „kerülje el a pánikkeltést és az ingadozást”, amellyel – szerinte – megsemmisíti a kormányok pénzügyi erőfeszítéseit.
Miután az olaszországi repülőtereken ismét kötelezővé tették a Kínából érkezők tesztelését, Giorgia Meloni úgy vélte, a járványhelyzet ellenőrzés alatt áll. Ezzel egy időben európai szinten egyeztetett intézkedéseket szorgalmazott.

Hollandia kitoloncolhatja a katonai mozgósítás miatt menedéket kérő oroszokat

Azoknak az orosz állampolgároknak, akik a hazájukban történő mozgósítástól való félelmükben Hollandiába menekültek, már nincs feltétlen joguk Hollandiában maradni – írta csütörtökön az NlTimes hírportál, Eric van der Burg igazságügyekért felelős államtitkár bejelentésére hivatkozva.

Az igazságügyi és biztonsági minisztérium közleménye szerint Oroszország október végén leállította a katonai mozgósítást, így a Hollandiába menekült orosz állampolgároknak nem kell tartaniuk attól, hogy katonai műveletek végrehajtására sorozzák be őket. A minisztérium hozzátette, hogy a bevándorlási hivatal, dönthet úgy is, hogy feldolgozza az oroszok menedékkérelmeit.
A kormány emellett úgy döntött, hogy a szolgálatot megtagadó orosz sorkatonák által már benyújtott menedékkérelmek elbírálását felfüggesztik a következő félévre, ugyanez vonatkozik a dezertáló orosz sorkatonákra is, így ők még legalább hat hónapig Hollandiában maradhatnak.
Az igazságügyi tárca közölte, több információra van szükség arról, hogy „milyen mértékben vetettek be erőszakkal oroszországi sorkatonákat az ukrajnai háborúban, ezért még nem lehet körültekintően dönteni a 18 és 27 év közötti orosz sorkatonák menedékkérelmeiről”.
A moratórium nem vonatkozik a dezertáló hivatásos orosz katonákra. „A helyzetükről rendelkezésre álló információk elegendőek ahhoz, hogy a menekültügyi hivatal dönteni tudjon e célcsoport nemzetközi védelem iránti kérelmeiről” – tájékoztatott a minisztérium.

Drónt lőttek le az engelszi orosz hadászati reptérnél

Az orosz hadsereg légvédelmi rendszere megsemmisített egy ukrán drónt a Szaratov megyei Engelsz fölött – közölte Roman Buszargin, a megye kormányzója csütörtökön a Telegram-csatornáján. Engelszben üzemel az orosz hadászati légierő gépeit állomásoztató repülőtér, amelyet ebben a hónapban már kétszer is támadtak ukrán drónok.

Buszargin közölte: ismét olyan rémhírt terjesztettek, hogy Engelszt evakuálni kell, de nyugalomra intette a lakosságot. A kormányzó szerint az anyagi kár nem jelentős, és senki sem sérült meg.
Az RBK gazdasági portál szerint korábban a MASH és az Osztorozsno Novosztyi Telegram-hírcsatornája is arról számolt be engelsi lakosokra hivatkozva, hogy a repülőtér környékén légiriadó volt, és robbanásokat lehetett hallani. Ukrán drónok lelövéséről adott hírt a Telegram-csatornáján csütörtökön egy másik orosz régió, Brajnszk megye kormányzója, Alekszandr Bogomaz is.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást csütörtökön a helyi hatóságok.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők Kupjanszknál több mint húsz katonát, két páncélozott harcjárművet és három járművet, Limannál mintegy hetven katonát, három páncélozott harcjárművet és öt kisteherautót, Donyeck környékén – ahol az orosz erők offenzívájuk eredményeként újabb előnyös állásokat foglaltak el – több mint nyolcvan embert, négy gyalogsági harcjárművet, három páncélozott harcjárművet és hat egyéb járművet, a donyecki régió déli térségében pedig mintegy harminc katonát, két páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót veszítettek. A tábornok emellett két, meg nem nevezett létszámú diverzánscsoportot is az ukrán veszteséglistához sorolt.
A rakéta- és tüzérségi erők négy ukrán vezetésipontra, 83 tüzérségi egységre, valamint 102 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között három tüzérségi lőszerraktárt, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot, egy HIMARS sorozatvetőt – utóbbit a donyecki régióban lévő Konsztantyinivka közelében -, egy Mszta-B önjáró tarackot és egy-egy D-20-as és D-30-as löveget.
Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös és Szu-24-es repülőgépet, valamin két Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig hét ukrán drónt, valamint négy HIMARS- és Uragan-rakétát.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 354 repülőgépet, 194 helikoptert, 2741 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7296 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 953 sorozatvetőt, 3742 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7810 speciális katonai járművet veszítettek. Ezeket az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Újabb súlyos orosz rakétatámadás érte Ukrajna több régióját, köztük a fővárost

Újabb súlyos orosz rakétatámadás érte csütörtökön Ukrajna több régióját, köztük a fővárost, Kijevet.

A nemzeti infrastruktúrát célba vevő támadásokra válaszul az egész országban megszólaltak a légvédelmi szirénák. Az ukrán hatóságok több régióban közölték, hogy néhány rakétát megsemmisítettek.
Ez a legsúlyosabb orosz rakétatámadás december 16. óta, és a tizedik hullám október óta. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök napok óta figyelmeztet egy új nagy orosz támadásra.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Twitteren azt írta, hogy az oroszok több mint 120 rakétát lőttek ki Ukrajnára.
Olekszij Aresztovics, egy másik elnöki tanácsadó felszólította a lakosokat, hogy sürgősen menjenek az óvóhelyekre. Óvott attól, hogy a robbanásokról és rakétacsapásokról a közösségi hálózatokon fotókat tegyenek közzé, mert ez akadályozná az ukrán légvédelem munkáját, és elárulná pozícióit. „Ha így tesznek, korrigálják az ellenség hibáit” – írta.
Kijevben a regionális közigazgatás szerint működésbe léptek a légvédelmi rendszerek a folyamatban lévő rakétatámadás elhárítására. A fővárosban robbanások hallatszottak.
Az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicsko arra szólította fel a lakosokat, hogy készüljenek fel további áramkimaradásokra. Telegram-csatornáján azt üzente, hogy töltsék fel a mobiltelefonjaikat és más eszközöket, és tartalékoljanak vizet. Klicsko közölte, hogy a rakétacsapásoknak Kijevben eddig három sérültjük van, köztük egy 14 éves lány.
A kijevi lakosok a városi vezetésnél azt kezdeményezték, hogy állítsa le a fővárosi metró működését csúcsidőn kívül, 10 és 17 óra között, és a megtakarított áramot ossza szét a fogyasztók között, elsősorban azoknak, akiknek nincs gáztűzhelyük – írta csütörtökön az UNN hírügynökség.
Dnyipro, Odessza és Krivij Rih régiókban a hatóságok kikapcsolták az áramszolgáltatást, hogy minimálisra csökkentsék a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményekben keletkező károkat, ha találat éri őket.
Az éjszaka folyamán Vinnicja, Zsitomir, Kirovohrad, Mikolajiv és Csernyihiv megyékben riasztást rendeltek el, az ukrán média Dnyipro, Nyikopol, Szumi és Harkiv megyékben is robbanásokról számolt be.
Odessza délkeleti külvárosában csütörtök reggel két robbanás hallatszott – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség egy szemtanút idézve.
A DTEK, a legnagyobb ukrán magán áramszolgáltató vállalat odesszai kirendeltsége arról tájékoztatott, hogy az Odesszai régióban vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be.
A nyugat-ukrajnai Lviv nagyváros csaknem teljesen áram nélkül maradt – jelentette be Andrij Szadovij polgármester.
„A város 90 százaléka világítás nélkül van. További információkra várunk a villamosmérnököktől. A villamosok és trolibuszok nem közlekednek. A vízellátás megszakadhat. A kritikus infrastrukturális létesítményeknél dízelgenerátorokra állunk át” – írta a polgármester Telegram-csatornáján.

Több mint 12 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2022. december 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6372 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5821 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 245 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 29-én 165 ember, közülük 47 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine