Az orosz-ukrán háború 303. napja – FRISSÜL

Immár háromszázharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A kijevi régiónak mintegy 50 százalékos villamosenergia-hiánnyal kell szembenéznie, állítja a régió vezetője

A kijevi régióban az energiahiány körülbelül 50 százalékos – közölte Olekszij Kuleba, a kijevi regionális katonai közigazgatás vezetője a Telegramon, melyről a CNN cikkében számoltak be.

„A kórházak, a víz- és hőellátó rendszerek és más kritikus infrastrukturális létesítmények áramellátása prioritás” – tette hozzá, megismételve, hogy a helyzet „nehéz” Bucha, Brovary és Boriszpil körzetekben, ahol naponta 2-4 órán át ég a villany.

Az ukrán energetikai infrastruktúrán „éjjel-nappal” folynak a munkálatok, hogy az orosz rakétatámadások okozta károkat helyreállítsák – tette hozzá.

Washingtoni orosz nagykövet: nagy a kockázata a két nagyhatalom közötti összecsapásnak

Nagy a kockázata a két nagyhatalom közötti közvetlen összecsapásnak – jelentette ki a TASZSZ állami hírügynökségnek nyilatkozva Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete.

A misszióvezető a pénteken megjelent interjúban azt hangoztatta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatása azt bizonyítja, hogy ma már senki sem titkolja: a Fehér Ház politikájának valódi célja Oroszországgal szemben ukrán területen folytatott proxyháború. Ezt pénzzel, fegyverrel és hírszerzési adatokkal támogatja annak érdekében, hogy stratégiai vereséget mérjen Moszkvára.
Nehezményezte, hogy az amerikai támogatás, amely évekkel ezelőtt kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek eseti szállításával kezdődött, mára eljutott a Patriot légvédelmi rendszerek biztosításáig. Rámutatott, hogy a Patriotok, amelyek kezelő személyzete sajtóértesülések szerint amerikai lesz, az orosz hadsereg legitim célpontjává válnak.
„És ha amerikaiak halnak meg? Amennyiben a személyzethez fognak tartozni? Mi lesz a reakció itt, Washingtonban? Ez nem bizonyíték arra, hogy a (washingtoni) kormányzat közvetlenül részt vesz a jelenlegi konfliktusban?” – vetette fel a szónoki kérdést a nagykövet.
„Zelenszkij itteni látogatása, washingtoni tárgyalásai azt mutatták, hogy sem a (washingtoni) kormányzat, sem Kijev nem áll készen a békére. A hangsúly a háborún van, az egyszerű katonák halálán, azon, hogy az ukrán rendszert továbbra is az Egyesült Államok igényeihez kössék” – hangsúlyozta Antonov.
„Diplomatáink az Egyesült Államokban minden lehetőséget megragadnak, hogy elmagyarázzák Oroszország álláspontját. Hangsúlyozzuk, hogy a két nagyhatalom közötti összecsapás kockázata nagy. Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy az országunk biztonságával kapcsolatos aggodalmainkat ne hagyják figyelmen kívül, hanem meghallgassák őket és együtt dolgozunk ezek megoldásán” – mondta a misszióvezető.
Az orosz nagykövet Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó rendezési javaslatával kapcsolatban az Oroszországgal való tárgyalás készségét emelte ki pozitívumként. Antonov egyébként „színházi showként” jellemezte az „elemében lévő” Zelenszkij vizitjét. A diplomata szerint az ukrán államfő azt demonstrálta, hogy kész országa érdekeit az amerikaiakénak alárendelni, Washington pedig cserébe további segítséget ígért neki a Moszkva elleni harcban.

Észak-Korea tagadja, hogy lőszert szállítana Oroszországnak

A phenjani külügyminisztérium tagadja azt a médiajelentés, miszerint Észak-Korea lőszert szállítana Oroszországnak, valamint elítéli az Egyesült Államokat, amiért fegyvereket szállít Ukrajnának – jelentette pénteken a KCNA észak-koreai hírügynökség.

A Tokio Simbun című japán lap cikkezett korábban arról, hogy Észak-Korea lőszereket, köztük tüzérségi lövedékeket szállított Oroszországba a múlt hónapban, valamint arról, hogy a következő hetekben további szállítmányok várhatók.

„A japán média hamis értesülése, miszerint az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lőszereket szállított volna Oroszországba a legabszurdabb feltételezés, amely választ sem érdemel” – reagált az észak-koreai külügyminisztérium a japán értesülésekre.

Egy orosz ellenzéki képviselő feljelentette Putyint a háború szó használata miatt

Egy szentpétervári ellenzéki politikus feljelentette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amiért egy csütörtöki sajtóértekezleten háborúnak nevezte az ukrajnai „különleges hadműveletet”.

Nyikita Juferev az államügyészséghez fordult azzal a panasszal, hogy Putyin megsértette azt a jogszabályt, amely szerint az orosz hadseregre vonatkozó „hamis hírek” terjesztéséért büntetés jár.
„Vlagyimir Putyin háborúnak nevezte a háborút. De nem jelentették be a különleges hadművelet beszüntetését, és nem hirdettek háborút. Ezért a szóért már néhány ezer embert elítéltek” – írta a politikus a Twitteren a Fokusz orosz internetes portál szerint.
Az orosz elnök az ukrajnai orosz katonai beavatkozás február 24-i kezdete óta először használta a háború szót a „különleges hadművelet” helyett.
Juferev több más szentpétervári képviselővel együtt az Állami Dumához intézett felhívásban, szeptemberben Putyin eltávolítását követelte tisztségéből az ukrajnai beavatkozás miatt. Előtte levelet írt az orosz elnöknek azzal a kéréssel, hogy vessen véget az ukrajnai háborúnak.

Megint csaknem 13 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2022. december 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7997 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4806 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 220 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 22-én 141 ember, köztük 70 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.

A Fehér Ház végsőkig kitartana Kijev mellett, a republikánusok válaszokat várnak a katonai támogatásról

Az Egyesült Államok mindvégig kitart az Oroszország indította háborúban védekező Ukrajna mellett, akármennyi ideig tart is – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs koordinátora csütörtökön.

John Kirby újságíróknak tartott évzáró sajtóbeszélgetésén arra is kitért, hogy olyan szállítási útvonalat alakítottak ki Ukrajna felé, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai és egyéb katonai támogatások korábban nem tapasztalt gyorsasággal jussanak el az ukrajnai hadszíntérre.
Az ukrán elnök amerikai kongresszusban mondott szavaira – miszerint azok a katonai eszközök, amelyeket a Nyugattól kapnak, nem elégségesek Ukrajnának – John Kirby azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij világosan beszélt, amikor további katonai eszközök szállítását sürgette. A szóvivő szerint ez érthető, hiszen egy ilyen helyzetben bármelyik elnök a lehető legtöbbet szeretné megkapni a lehető leggyorsabban. „Az Egyesült Államok ebből ki fogja venni a részét” – fogalmazott a nemzetbiztonsági tisztviselő.
Azt is megerősítette, hogy amerikai értesülések szerint Észak-Korea az elmúlt hónapban katonai tüzérségi eszközöket szállított a katonai magánvállalkozásként működő orosz Wagner csoport számára, és – John Kirby szavai szerint – Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre nagyobb mértékben támaszkodik a csoportra az ukrajnai katonai műveletek során. A magánhadsereg ukrajnai tevékenységének finanszírozására havonta 100 millió dollárnyi összeget fordít az orosz állam, és amerikai becslések szerint a szervezet mintegy 50 ezer fegyverese, köztük börtönből toborzott elítéltek is részt vesznek a harcokban Ukrajna keleti részén – tette hozzá Kirby. Elmondta azt is, hogy a Wagner csoportra korábban bevezetett szankciókat kiterjesztik.
Republikánus képviselők ugyanakkor szerdán bírálták az újabb amerikai katonai támogatások egyes elemeit és annak formáját. Thomas Massie, Kentucky állam képviselője közösségi oldalán az Egyesült Államok költségvetésében szereplő 45 milliárd dollárnyi jövő évi ukrajnai támogatás miatt hangoztatott kifogásokat. Üzenetében azt a kérdést tette fel, hogy miért kellett az Ukrajna támogatásáról szóló összeget abba a törvénybe „rejteni”, amely a költségvetési nehézségek miatti kormányzati lezárást hivatott megelőzni, és miért sorolódik a floridai hurrikánkárok helyreállítására szolgáló segélyalap elé. Andy Biggs arizonai képviselő pedig megismételte a republikánusok által többször is hangoztatott kitételt, miszerint nem fognak belemenni több üres csekk elfogadásába Ukrajna számára.
Ezzel szemben a szenátusi republikánusok vezetője Mitch McConnell szenátor szerdán úgy nyilatkozott, hogy a republikánusok többsége számára is első számú prioritás a szükséges támogatást megadni Ukrajna számára.
Csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be orosz gazdasági érdekeltségek ellen: ezúttal tengerészeti, haditengerészeti cégeket, az orosz állam számára beszállító, többségében orosz vállalatokat vett fel a szankciós listára.

Putyin: Ukrajnának hamarosan elfogynak a tartalékai

Oroszország hatalmas katonai tartalékokat emészt fel, de óriási a különbség az orosz és az ukrán hadiipari komplexum között, Kijevnek hamarosan nem maradnak tartalékai – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtök esti sajtókonferencián.

„A különbség közöttünk és azok között, akik ellenünk vannak, az, hogy az ukrán hadiipari komplexum, ha még nem is nullázódott le teljesen, de gyorsan afelé halad. Hamarosan nem lesz saját bázisuk” – mondta.
Putyin szerint Oroszország gyártóbázisa ezzel szemben „csak növekszik”, és nem a gazdaság többi ágazatának rovására. Hozzátette, hogy Ukrajnával ellentétben Oroszország az elmúlt évtizedekben fejlesztette védelmi iparát, hadtudományát és technológiáját.
Elmondta, hogy Oroszország számon tartja mennyi fegyver maradt az ukrán raktárakban, hogy mit tudnak előállítani, hogy milyen időn belül, hogyan tudják kiképezni a személyi állományt. Hozzátette, hogy a NATO forrásai nincsenek kimerülőben, de Ukrajna főként szovjet gyártmányú fegyvereket kap, amelyek fogyóban vannak. Rámutatott, hogy nyugati országok rendelkeznek új eszközökkel, de az ezekre való átállás nem lesz egyszerű.
A „különleges hadművelet” haladási tempójával kapcsolatban azt mondta, hogy a harcok intenzívvé válása igazolhatatlan veszteségekkel járna és „a tyúk magonként csipeget”. Azt hangoztatta, hogy minden konfliktust diplomáciai tárgyalások zárnak le, és annál jobb, minél előbb megérti ezt az ellenfél.
„Arra fogunk törekedni, hogy ez minél előbb befejeződjön. Minél gyorsabban, annál jobb” – mondta, hozzátéve, hogy Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, a béketárgyalások felújítását. Furcsának nevezte, hogy Kijev megtiltotta önmaga számára a tárgyalásokat.
Az Ukrajna ellen indított „különleges hadműveletet „kényszerű” és „szükséges” intézkedésnek nevezte. Köszönetét fejezte ki a katonáknak és az őket támogató önkénteseknek. Leszögezte ugyanakkor, hogy Moszkva azok megvédésére törekszik, akik az orosz nép és kultúra részének érzik magukat.
Azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nem lehet az emberek azon része ellen fordulni, akik az orosz világhoz tartozónak tekintik magukat, ám egy olyan háborút „szabadítottak el” ellenük, amelyet Oroszország sokáig eltűrt.
„Továbbra is darabolni fognak. Mi meg egyesíteni fogunk. Senki más nem akarja az orosz nép egyesítését, csak mi. És ezt tenni is fogjuk. És meg is tesszük” – fogalmazott az elnök.
Az Ukrajnának szállítandó Patriot amerikai föld-levegő rakétarendszerekkel kapcsolatban elmondta, hogy „mindig van ellenszer”, Oroszország el fogja őket „pattogtatni”. A Patriotokat gyengébbnek nevezte az orosz Sz-300-as rendszereknél. Úgy vélekedett, hogy ezek az eszközök csak meghosszabbítják a konfliktust.
Putyin az év mérlegére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy bár visszaesés tapasztalható, Oroszország határozottan vette a lépést. Emlékeztetett rá, hogy sokan összeomlást és gazdasági katasztrófát jósoltak neki, de az idei infláció valamivel több, mint 12 százalékos lesz, amivel az ország „sokkal jobban teljesít, mint sok G20-as ország, és magabiztosan bizonyít”. Fontosnak mondta, hogy a külföldi befektetéseket oroszokkal tudták helyettesíteni.
Úgy vélekedett, hogy az orosz gazdaságban nincsenek aggasztó elemek és nem kell attól tartani, hogy kialakult helyzet meggátolná az országnak a jövőre, beleértve a 2023-as évre vonatkozó terveit.
Bejelentette, hogy a jövő hét elején alá fogja írni az olajárplafon bevetésére válaszul bevezetendő intézkedéscsomagot. Azt mondta, ezek elővigyázatossági intézkedések lesznek, mivel az orosz gazdaságot és az üzemanyag- és energiaágazatot érintő egyedi károk nem láthatóak. Közölte, hogy Oroszország jelenleg nagyjából a plafonként meghatározott árakon értékesít.
Putyin azt ígérte, hogy a jövő év elején mondja majd el a parlament két házának az idén esedékes üzenetét.

Volodimir Zelenszkij Andrzej Dudával találkozott Lengyelországban

Andrzej Duda lengyel elnökkel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszów város repülőterén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, washingtoni látogatásáról hazafelé tartva.

A találkozóról a lengyel államfői hivatal Twitter közösségi honlapján számoltak be, előtte Zelenszkij rövid videót osztott meg róla a Telegram csatornán.
Zelenszkij beszámolt Dudának amerikai látogatásának részleteiről, és a két államfő „a folytatódó ukrajnai orosz agresszió fényében a lengyel-ukrán kapcsolatok alakulását is megvitatta” – áll a lengyel elnöki hivatal bejegyzésében.
Jakub Kumoch államtikár, a varsói elnöki hivatal külügyi irodájának vezetője a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban „rendkívül optimistának” nevezte az ukrán fél által nyújtott beszámolót az amerikai tárgyalásokról.
„Oroszország arra számított, hogy a telet a Nyugat háborús fáradtsága felkorbácsolására használja fel, és olyan mediális légkört teremtett, mely nyomán egyes nyugati országok azonnali (Moszkva iránti) engedményeket szorgalmaznának” – magyarázta Kumoch. Hozzátette: nem ez a helyzet, az ukránok „nagyon egyértelmű biztosítékot kaptak az Egyesült Államoktól arról, hogy Washington továbbra is ki fog állni mellettük”.
A PAP lengyel hírügynökségnek Kumoch úgy foglalta össze a rzeszówi találkozón elhangzottakat, hogy az Ukrajnának szánt amerikai támogatás „nemcsak hogy nem gyengül, hanem erősödik, és új fegyvernemekkel bővül”.
A lengyel sajtó az ukrán elnök honlapján közzétett hivatalos közleményt idézi, mely szerint Zelenszkij és Duda kiértékelték a 2022-as évet, mely a háború miatt „rendkívül nehéz történelmi kihívásokat hozott”. Zelenszkij ez alkalomból megköszönte az ukránoknak nyújtott lengyel támogatást.
A megvitatott témák közül az ukrán közlemény az ukrán védelmi képességek megerősítését és a humanitárius kérdéskört emeli ki.
Az Egyesült Államok után Lengyelország a második állam, ahová Zelenszkij az országa ellen februárban indított orosz támadás óta személyesen ellátogatott.
Joe Biden amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok 1,8 milliárd dollár pótlólagos katonai támogatást nyújt Ukrajna számára, amelynek része Patriot nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer is. Az amerikai törvényhozás ezen a héten elfogadhatja az 2023-as költségvetést, amelyben 45 milliárd dollárt szánnak Ukrajna támogatására.

Orosz vezérkari főnök: a „különleges hadművelet” Kijev nyugati támogatása ellenére is folytatódik

Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet” a Nyugat Ukrajnának nyújtott masszív támogatása ellenére – jelentette ki Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök csütörtökön a külföldi katonai attaséknak tartott moszkvai tájékoztatóján.

Geraszimov szerint az orosz fegyveres erők „folytatják a különleges hadműveletet, a legfőbb főparancsnok (Vlagyimir Putyin elnök) által meghatározott összes feladat végrehajtása érdekében”. A hadseregtábornok a harcokat az „elkeseredett” jelzővel minősítette és azzal vádolta meg Kijevet, hogy „terrorista módszereket” alkalmaz a harcban, a zaporizzsjai atomerőmű bombázásával pedig „nukleáris terrorista taktikához” folyamodik.
Értékelése szerint a helyzet a 815 kilométeres érintkezési vonalon mára stabilizálódott, az orosz hadsereg pedig fő erőfeszítéseit a Donyecki Népköztársaság „felszabadításának” befejezésére összpontosítja. (Putyin elnök szeptember 21-én több mint ezer kilométeres frontvonalról számolt be.)
A beszámoló szerint az orosz hadsereg több mint 1300 kritikus célpontot talált el nagy hatótávolságú, precíziós rakétákkal, ami jelentősen csökkentette az ukrán fegyveres erők harcképességét és megzavarta a parancsnoki és irányítási rendszerét, megbénította a hadiipari komplexumot és megnehezítette a katonai szállítmányozást. A tábornok elmondta, hogy először alkalmazták harci körülmények között a Kinzsal hiperszonikus rendszert, amely „nagy hatékonyságról és az Ukrajnában telepített légvédelmi rendszerekkel szembeni sebezhetetlenségről tett tanúbizonyságot”.
Geraszimov állítása szerint az orosz haderő és harcászati légierő naponta mintegy 150 bevetést hajt végre, és már több mint 11 ezer egységnyi ukrán fegyverzetet és felszerelést semmisített meg. A drónok alkalmazásának köszönhetően több mint 600 célpontot likvidáltak.
Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy „a konfliktus elhúzódó jellegűvé tétele” érdekében fokozzák az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Azt mondta, hogy a Kijevnek nyújtott külföldi pénzügyi támogatás már csaknem eléri a 100 milliárd dollárt.
A Geraszimov által ismertetett adatok szerint a Nyugat a háború kezdete óta több mint 350 harckocsit és mintegy ezer páncélozott harcjárművet, mintegy 700 tüzérségi rendszert és 100 rakétasorozatvetőt, valamint több mint 5300 hordozható légvédelmi rakétarendszert és 130 ezer páncéltörő fegyvert adott át az ukrán félnek. A nyugati országok emellett négy repülőgépet és több mint 30 helikoptert, valamint legalább ötezer drónt szállítottak Ukrajnának.
Geraszimov abban hibáztatja a Nyugatot, hogy gyakorlatilag felszámolta a globális fegyverzetellenőrzési rendszert. Az egyetlen megmaradt eszköz, a stratégiai támadófegyverek további csökkentésére és korlátozására vonatkozó Új START egyezmény a világjárványban bevezetett korlátozások miatt nem működik „rendeltetésszerűen”.
Az Egyesült Államok az orosz vezérkari főnök szerint a NATO-t olyan eszköznek tekinti, amellyel a saját érdekeit védi meg az európai országok biztonságának rovására. Álláspontja értelmében a szövetség fellépése fokozza a feszültséget és csökkenti a biztonságot az Oroszországgal való érintkezési vonal mentén, eközben pedig a szervezet megkísérli kiterjeszteni befolyását az euroatlanti térségen túlra.
A tábornok azzal is megvádolta Washingtont és szövetségeseit, hogy kiélezik a konfrontációt Oroszországgal az Északi-sarkvidéken, valamint hogy megkérdőjelezik Moszkva jogát az északi tengeri útvonalra, ami szerinte „a régió biztonságának egyik fő kihívása”.
Az orosz értékelés értelmében a Nyugat negatívan befolyásolja a közép-ázsiai helyzetet is, és befolyásának megerősítésére törekszik a kaukázusontúli térségben, egyebek között a hegyi-karabahi probléma megoldásába való, megoldást színlelő beavatkozással.
Az ázsiai-csendes-óceáni térségben az Egyesült Államok Geraszimov szerint a meglévő együttműködési rendszer lerombolására és a helyzet destabilizálására törekszik „a Tajvan függetlenségét támogató, Kínával szembeni provokatív intézkedésekkel”. Úgy ítélte meg, hogy Oroszország és Kína jogosan reagál közös járőrözéssel és gyakorlatokkal az „agresszív” amerikai haderő-fejlesztésre. Mint mondta, Moszkva nem fogja követni Washington példáját abban, hogy új szövetségeket és választóvonalakat hozzon létre a régióban.
Oroszország feladatai között nevezte meg a védelmi képességek tervszerű megerősítését. Közölte, hogy idén több mint 3100 páncélos, rakéta-tüzérségi és egyéb fegyvert állítottak hadrendbe, a légierőt pedig „korszerű repülőgép-rendszerekkel és modernizált harci helikopterekkel” látták el. Bejelentette, hogy az orosz és fehérorosz hadsereg jövőre Zapad-2023 (Nyugat 2023) és Scsit Szojuza-2023 (a Szövetség Pajzsa-2023) kódnéven közös hadgyakorlatot tart, amelyre a tervek szerint partnerországokból is meghívnak kontingenseket.
A védelmi minisztérium prioritása továbbra is a Független Államok Közösségnek (FÁK) tagországaival való partnerségi és szövetségi kapcsolatok fejlesztése, valamint a Kollektív Védelmi Szerződés Szervezete (ODKB) katonai komponensével és a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai katonai tárcáival való együttműködés.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine