Az orosz-ukrán háború 302. napja – FRISSÜL

Immár háromszázkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A Fehér Ház végsőkig kitartana Kijev mellett, a republikánusok válaszokat várnak a katonai támogatásról

Az Egyesült Államok mindvégig kitart az Oroszország indította háborúban védekező Ukrajna mellett, akármennyi ideig tart is – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs koordinátora csütörtökön.

John Kirby újságíróknak tartott évzáró sajtóbeszélgetésén arra is kitért, hogy olyan szállítási útvonalat alakítottak ki Ukrajna felé, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai és egyéb katonai támogatások korábban nem tapasztalt gyorsasággal jussanak el az ukrajnai hadszíntérre.
Az ukrán elnök amerikai kongresszusban mondott szavaira – miszerint azok a katonai eszközök, amelyeket a Nyugattól kapnak, nem elégségesek Ukrajnának – John Kirby azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij világosan beszélt, amikor további katonai eszközök szállítását sürgette. A szóvivő szerint ez érthető, hiszen egy ilyen helyzetben bármelyik elnök a lehető legtöbbet szeretné megkapni a lehető leggyorsabban. „Az Egyesült Államok ebből ki fogja venni a részét” – fogalmazott a nemzetbiztonsági tisztviselő.
Azt is megerősítette, hogy amerikai értesülések szerint Észak-Korea az elmúlt hónapban katonai tüzérségi eszközöket szállított a katonai magánvállalkozásként működő orosz Wagner csoport számára, és – John Kirby szavai szerint – Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre nagyobb mértékben támaszkodik a csoportra az ukrajnai katonai műveletek során. A magánhadsereg ukrajnai tevékenységének finanszírozására havonta 100 millió dollárnyi összeget fordít az orosz állam, és amerikai becslések szerint a szervezet mintegy 50 ezer fegyverese, köztük börtönből toborzott elítéltek is részt vesznek a harcokban Ukrajna keleti részén – tette hozzá Kirby. Elmondta azt is, hogy a Wagner csoportra korábban bevezetett szankciókat kiterjesztik.
Republikánus képviselők ugyanakkor szerdán bírálták az újabb amerikai katonai támogatások egyes elemeit és annak formáját. Thomas Massie, Kentucky állam képviselője közösségi oldalán az Egyesült Államok költségvetésében szereplő 45 milliárd dollárnyi jövő évi ukrajnai támogatás miatt hangoztatott kifogásokat. Üzenetében azt a kérdést tette fel, hogy miért kellett az Ukrajna támogatásáról szóló összeget abba a törvénybe „rejteni”, amely a költségvetési nehézségek miatti kormányzati lezárást hivatott megelőzni, és miért sorolódik a floridai hurrikánkárok helyreállítására szolgáló segélyalap elé. Andy Biggs arizonai képviselő pedig megismételte a republikánusok által többször is hangoztatott kitételt, miszerint nem fognak belemenni több üres csekk elfogadásába Ukrajna számára.
Ezzel szemben a szenátusi republikánusok vezetője Mitch McConnell szenátor szerdán úgy nyilatkozott, hogy a republikánusok többsége számára is első számú prioritás a szükséges támogatást megadni Ukrajna számára.
Csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be orosz gazdasági érdekeltségek ellen: ezúttal tengerészeti, haditengerészeti cégeket, az orosz állam számára beszállító, többségében orosz vállalatokat vett fel a szankciós listára.

Putyin: Ukrajnának hamarosan elfogynak a tartalékai

Oroszország hatalmas katonai tartalékokat emészt fel, de óriási a különbség az orosz és az ukrán hadiipari komplexum között, Kijevnek hamarosan nem maradnak tartalékai – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtök esti sajtókonferencián.

„A különbség közöttünk és azok között, akik ellenünk vannak, az, hogy az ukrán hadiipari komplexum, ha még nem is nullázódott le teljesen, de gyorsan afelé halad. Hamarosan nem lesz saját bázisuk” – mondta.
Putyin szerint Oroszország gyártóbázisa ezzel szemben „csak növekszik”, és nem a gazdaság többi ágazatának rovására. Hozzátette, hogy Ukrajnával ellentétben Oroszország az elmúlt évtizedekben fejlesztette védelmi iparát, hadtudományát és technológiáját.
Elmondta, hogy Oroszország számon tartja mennyi fegyver maradt az ukrán raktárakban, hogy mit tudnak előállítani, hogy milyen időn belül, hogyan tudják kiképezni a személyi állományt. Hozzátette, hogy a NATO forrásai nincsenek kimerülőben, de Ukrajna főként szovjet gyártmányú fegyvereket kap, amelyek fogyóban vannak. Rámutatott, hogy nyugati országok rendelkeznek új eszközökkel, de az ezekre való átállás nem lesz egyszerű.
A „különleges hadművelet” haladási tempójával kapcsolatban azt mondta, hogy a harcok intenzívvé válása igazolhatatlan veszteségekkel járna és „a tyúk magonként csipeget”. Azt hangoztatta, hogy minden konfliktust diplomáciai tárgyalások zárnak le, és annál jobb, minél előbb megérti ezt az ellenfél.
„Arra fogunk törekedni, hogy ez minél előbb befejeződjön. Minél gyorsabban, annál jobb” – mondta, hozzátéve, hogy Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, a béketárgyalások felújítását. Furcsának nevezte, hogy Kijev megtiltotta önmaga számára a tárgyalásokat.
Az Ukrajna ellen indított „különleges hadműveletet „kényszerű” és „szükséges” intézkedésnek nevezte. Köszönetét fejezte ki a katonáknak és az őket támogató önkénteseknek. Leszögezte ugyanakkor, hogy Moszkva azok megvédésére törekszik, akik az orosz nép és kultúra részének érzik magukat.
Azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nem lehet az emberek azon része ellen fordulni, akik az orosz világhoz tartozónak tekintik magukat, ám egy olyan háborút „szabadítottak el” ellenük, amelyet Oroszország sokáig eltűrt.
„Továbbra is darabolni fognak. Mi meg egyesíteni fogunk. Senki más nem akarja az orosz nép egyesítését, csak mi. És ezt tenni is fogjuk. És meg is tesszük” – fogalmazott az elnök.
Az Ukrajnának szállítandó Patriot amerikai föld-levegő rakétarendszerekkel kapcsolatban elmondta, hogy „mindig van ellenszer”, Oroszország el fogja őket „pattogtatni”. A Patriotokat gyengébbnek nevezte az orosz Sz-300-as rendszereknél. Úgy vélekedett, hogy ezek az eszközök csak meghosszabbítják a konfliktust.
Putyin az év mérlegére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy bár visszaesés tapasztalható, Oroszország határozottan vette a lépést. Emlékeztetett rá, hogy sokan összeomlást és gazdasági katasztrófát jósoltak neki, de az idei infláció valamivel több, mint 12 százalékos lesz, amivel az ország „sokkal jobban teljesít, mint sok G20-as ország, és magabiztosan bizonyít”. Fontosnak mondta, hogy a külföldi befektetéseket oroszokkal tudták helyettesíteni.
Úgy vélekedett, hogy az orosz gazdaságban nincsenek aggasztó elemek és nem kell attól tartani, hogy kialakult helyzet meggátolná az országnak a jövőre, beleértve a 2023-as évre vonatkozó terveit.
Bejelentette, hogy a jövő hét elején alá fogja írni az olajárplafon bevetésére válaszul bevezetendő intézkedéscsomagot. Azt mondta, ezek elővigyázatossági intézkedések lesznek, mivel az orosz gazdaságot és az üzemanyag- és energiaágazatot érintő egyedi károk nem láthatóak. Közölte, hogy Oroszország jelenleg nagyjából a plafonként meghatározott árakon értékesít.
Putyin azt ígérte, hogy a jövő év elején mondja majd el a parlament két házának az idén esedékes üzenetét.

Volodimir Zelenszkij Andrzej Dudával találkozott Lengyelországban

Andrzej Duda lengyel elnökkel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszów város repülőterén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, washingtoni látogatásáról hazafelé tartva.

A találkozóról a lengyel államfői hivatal Twitter közösségi honlapján számoltak be, előtte Zelenszkij rövid videót osztott meg róla a Telegram csatornán.
Zelenszkij beszámolt Dudának amerikai látogatásának részleteiről, és a két államfő „a folytatódó ukrajnai orosz agresszió fényében a lengyel-ukrán kapcsolatok alakulását is megvitatta” – áll a lengyel elnöki hivatal bejegyzésében.
Jakub Kumoch államtikár, a varsói elnöki hivatal külügyi irodájának vezetője a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban „rendkívül optimistának” nevezte az ukrán fél által nyújtott beszámolót az amerikai tárgyalásokról.
„Oroszország arra számított, hogy a telet a Nyugat háborús fáradtsága felkorbácsolására használja fel, és olyan mediális légkört teremtett, mely nyomán egyes nyugati országok azonnali (Moszkva iránti) engedményeket szorgalmaznának” – magyarázta Kumoch. Hozzátette: nem ez a helyzet, az ukránok „nagyon egyértelmű biztosítékot kaptak az Egyesült Államoktól arról, hogy Washington továbbra is ki fog állni mellettük”.
A PAP lengyel hírügynökségnek Kumoch úgy foglalta össze a rzeszówi találkozón elhangzottakat, hogy az Ukrajnának szánt amerikai támogatás „nemcsak hogy nem gyengül, hanem erősödik, és új fegyvernemekkel bővül”.
A lengyel sajtó az ukrán elnök honlapján közzétett hivatalos közleményt idézi, mely szerint Zelenszkij és Duda kiértékelték a 2022-as évet, mely a háború miatt „rendkívül nehéz történelmi kihívásokat hozott”. Zelenszkij ez alkalomból megköszönte az ukránoknak nyújtott lengyel támogatást.
A megvitatott témák közül az ukrán közlemény az ukrán védelmi képességek megerősítését és a humanitárius kérdéskört emeli ki.
Az Egyesült Államok után Lengyelország a második állam, ahová Zelenszkij az országa ellen februárban indított orosz támadás óta személyesen ellátogatott.
Joe Biden amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok 1,8 milliárd dollár pótlólagos katonai támogatást nyújt Ukrajna számára, amelynek része Patriot nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer is. Az amerikai törvényhozás ezen a héten elfogadhatja az 2023-as költségvetést, amelyben 45 milliárd dollárt szánnak Ukrajna támogatására.

Orosz vezérkari főnök: a „különleges hadművelet” Kijev nyugati támogatása ellenére is folytatódik

Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet” a Nyugat Ukrajnának nyújtott masszív támogatása ellenére – jelentette ki Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök csütörtökön a külföldi katonai attaséknak tartott moszkvai tájékoztatóján.

Geraszimov szerint az orosz fegyveres erők „folytatják a különleges hadműveletet, a legfőbb főparancsnok (Vlagyimir Putyin elnök) által meghatározott összes feladat végrehajtása érdekében”. A hadseregtábornok a harcokat az „elkeseredett” jelzővel minősítette és azzal vádolta meg Kijevet, hogy „terrorista módszereket” alkalmaz a harcban, a zaporizzsjai atomerőmű bombázásával pedig „nukleáris terrorista taktikához” folyamodik.
Értékelése szerint a helyzet a 815 kilométeres érintkezési vonalon mára stabilizálódott, az orosz hadsereg pedig fő erőfeszítéseit a Donyecki Népköztársaság „felszabadításának” befejezésére összpontosítja. (Putyin elnök szeptember 21-én több mint ezer kilométeres frontvonalról számolt be.)
A beszámoló szerint az orosz hadsereg több mint 1300 kritikus célpontot talált el nagy hatótávolságú, precíziós rakétákkal, ami jelentősen csökkentette az ukrán fegyveres erők harcképességét és megzavarta a parancsnoki és irányítási rendszerét, megbénította a hadiipari komplexumot és megnehezítette a katonai szállítmányozást. A tábornok elmondta, hogy először alkalmazták harci körülmények között a Kinzsal hiperszonikus rendszert, amely „nagy hatékonyságról és az Ukrajnában telepített légvédelmi rendszerekkel szembeni sebezhetetlenségről tett tanúbizonyságot”.
Geraszimov állítása szerint az orosz haderő és harcászati légierő naponta mintegy 150 bevetést hajt végre, és már több mint 11 ezer egységnyi ukrán fegyverzetet és felszerelést semmisített meg. A drónok alkalmazásának köszönhetően több mint 600 célpontot likvidáltak.
Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy „a konfliktus elhúzódó jellegűvé tétele” érdekében fokozzák az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Azt mondta, hogy a Kijevnek nyújtott külföldi pénzügyi támogatás már csaknem eléri a 100 milliárd dollárt.
A Geraszimov által ismertetett adatok szerint a Nyugat a háború kezdete óta több mint 350 harckocsit és mintegy ezer páncélozott harcjárművet, mintegy 700 tüzérségi rendszert és 100 rakétasorozatvetőt, valamint több mint 5300 hordozható légvédelmi rakétarendszert és 130 ezer páncéltörő fegyvert adott át az ukrán félnek. A nyugati országok emellett négy repülőgépet és több mint 30 helikoptert, valamint legalább ötezer drónt szállítottak Ukrajnának.
Geraszimov abban hibáztatja a Nyugatot, hogy gyakorlatilag felszámolta a globális fegyverzetellenőrzési rendszert. Az egyetlen megmaradt eszköz, a stratégiai támadófegyverek további csökkentésére és korlátozására vonatkozó Új START egyezmény a világjárványban bevezetett korlátozások miatt nem működik „rendeltetésszerűen”.
Az Egyesült Államok az orosz vezérkari főnök szerint a NATO-t olyan eszköznek tekinti, amellyel a saját érdekeit védi meg az európai országok biztonságának rovására. Álláspontja értelmében a szövetség fellépése fokozza a feszültséget és csökkenti a biztonságot az Oroszországgal való érintkezési vonal mentén, eközben pedig a szervezet megkísérli kiterjeszteni befolyását az euroatlanti térségen túlra.
A tábornok azzal is megvádolta Washingtont és szövetségeseit, hogy kiélezik a konfrontációt Oroszországgal az Északi-sarkvidéken, valamint hogy megkérdőjelezik Moszkva jogát az északi tengeri útvonalra, ami szerinte „a régió biztonságának egyik fő kihívása”.
Az orosz értékelés értelmében a Nyugat negatívan befolyásolja a közép-ázsiai helyzetet is, és befolyásának megerősítésére törekszik a kaukázusontúli térségben, egyebek között a hegyi-karabahi probléma megoldásába való, megoldást színlelő beavatkozással.
Az ázsiai-csendes-óceáni térségben az Egyesült Államok Geraszimov szerint a meglévő együttműködési rendszer lerombolására és a helyzet destabilizálására törekszik „a Tajvan függetlenségét támogató, Kínával szembeni provokatív intézkedésekkel”. Úgy ítélte meg, hogy Oroszország és Kína jogosan reagál közös járőrözéssel és gyakorlatokkal az „agresszív” amerikai haderő-fejlesztésre. Mint mondta, Moszkva nem fogja követni Washington példáját abban, hogy új szövetségeket és választóvonalakat hozzon létre a régióban.
Oroszország feladatai között nevezte meg a védelmi képességek tervszerű megerősítését. Közölte, hogy idén több mint 3100 páncélos, rakéta-tüzérségi és egyéb fegyvert állítottak hadrendbe, a légierőt pedig „korszerű repülőgép-rendszerekkel és modernizált harci helikopterekkel” látták el. Bejelentette, hogy az orosz és fehérorosz hadsereg jövőre Zapad-2023 (Nyugat 2023) és Scsit Szojuza-2023 (a Szövetség Pajzsa-2023) kódnéven közös hadgyakorlatot tart, amelyre a tervek szerint partnerországokból is meghívnak kontingenseket.
A védelmi minisztérium prioritása továbbra is a Független Államok Közösségnek (FÁK) tagországaival való partnerségi és szövetségi kapcsolatok fejlesztése, valamint a Kollektív Védelmi Szerződés Szervezete (ODKB) katonai komponensével és a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai katonai tárcáival való együttműködés.

Csúcstalálkozót tart Ukrajnával az EU február elején

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csúcstalálkozóra hívta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, a meghívást az ukrán fél elfogadta, a csúcsértekezletet február 3-án tartják – közölte egy uniós tisztségviselő brüsszeli újságírókkal csütörtökön.

Azt egyelőre nem közölték, hol tartják meg a csúcstalálkozót.
A találkozón a tagállamok vezetői nem lesznek jelen, az ukrán elnök mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel vesz részt.
Az EU évente tart csúcstalálkozót Ukrajnával, rendszerint Brüsszelben.
Volodimir Zelenszkij az országa ellen indított háború február 24-i kezdete óta először szerdán hagyta el Ukrajnát. Első külföldi útja Washingtonba vezetett. Előzőleg is számos rendezvényen vett részt, de ezekhez minden alkalommal Ukrajnából csatlakozott videókapcsolaton keresztül.

Sojgu szemlét tartott a műveleti övezetben

A műveleti zónában ellenőrizte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a katonák ellátását és életkörülményeit – közölte a moszkvai védelmi tárca csütörtökön a Telegram-csatornáján.

Sojgu fogadta az egységparancsnokok jelentését, különös figyelmet fordítva a terepen lévő csapatok ellátására, és ellenőrizte a személyi állomány elhelyezését. A hadseregtábornok, aki mindent rendben talált, egyebek között köszöntötte a katonákat a közelgő újév alkalmából. A miniszter legutóbb vasárnap tartott szemlét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi minisztérium testületének kibővített ülésén egyebek között arról beszélt, hogy a „különleges hadművelet” övezetébe vezényelt katonákat mindennel el kell látni, amire szükségük van, beleértve a legmodernebb felszereléseket. Hangsúlyozta, hogy a finanszírozásban nincsenek korlátozások, az ország mindent megad, amit csak a hadsereg kér.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz hadsereg folytatta az offenzívát Donyeck térségében. A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők harci cselekményekben a Harkiv megyei Kupjanszk irányában mintegy 15 katonát és két járművet, Liman irányában több mint húsz halottat és sebesültet, két páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, Donyeck térségében mintegy félszáz katonát, két harckocsit, három gyalogsági harcjárművet és öt járművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katonát – köztük két diverzánscsoport tagjait -, két páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok 57 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 93 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy ukrán rádióelektronikai hadműveleti állomást, egy amerikai M777-es tarackokat javító üzemet és három lőszerraktárt. Az orosz légierő lelőtt két MiG-29-es repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig három drónt és két HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 350 repülőgépet, 188 helikoptert, 2694 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7191 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 934 sorozatvetőt, 3700 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7707 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Megsebesült a volt Roszkoszmosz-vezér és a helyi kormányfő Donyeck ukrán ágyúzásában

Két ember életét vesztette, és mások mellett Dmitrij Rogozin volt orosz miniszterelnök-helyettes, a Roszkoszmosz orosz űrügynökség volt vezérigazgatója, valamint Vitalij Hocenko, a Donyecki Népköztársaság kormányfője is megsebesült, amikor ukrán tüzérségi támadás ért egy donyecki szállodát – közölték csütörtökön orosz hírügynökségek.

Rogozin, aki Cári Farkasok elnevezéssel katonai tanácsadó csoportot alapított az elcsatolt szakadár köztásaságok fegyveres alakulatainak haditechnikai támogatására, a Telegram-csatornáján azt írta, hogy egy szűkkörű tanácskozáson vett részt a szállodában, amelyet a nyolc éve tartó Donyec-medencei konfliktus során egyszer sem ért támadás. Megállapítása szerint „valaki kiszivárogtatta az információt” az eseményről, mire „120 vagy 155 milliméteres” ágyúkból lőni kezdték a létesítményt.
Rogozin közölte, hogy műteni fogják egy, a jobb lapockája fölé fúródott háromszor négy milliméteres fémszilánk miatt. A volt Roszkoszmosz-vezér egy, a Kommerszant című lapnak név nélkül nyilatkozó asszisztense azt mondta, hogy az orvosok szerint a repeszt egyelőre nem lehet eltávolítani. Az informátor szerint Rogozin, akinek állapota stabil, nem kívánja, hogy „Oroszország más régióiba” evakuálják, amíg a többi sebesült állapota nem stabilizálódik.
Arról, hogy a támadásban két ember életét vesztette, csütörtök reggel Gyenyisz Pusilin, az Oroszország által elcsatolt Donyecki Népköztársaság vezetője tett bejelentést. Pusilin a történteket terrortámadásnak minősítette.
A Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni jelentése szerint Rogozin az 59. születésnapját ünnepelte a szálloda éttermében, amikor a létesítményt öt célzott belövés érte, röviddel Hocenko érkezése után, feltehetően amerikai M777-es tarackból. A Rosszija 1 tévécsatornán saját politikai talkshow-t vezető Vlagyimir Szolovjov a szerda éjszakai adásban úgy vélekedett, hogy egy bekapcsolva hagyott moszkvai mobiltelefon vezethette célra a lövedékeket.
A RIA Novosztyi hírügynökség azt írta, hogy az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) feltételezése szerint a csapást francia CAESAR tarackkal hajtották végre. A sebesült Hocenko regionális kormányfő egyébként csütörtökön már részt vett egy tanácskozáson.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön együttérzését fejezte ki a támadás áldozatai hozzátartozóinak, és gyors felépülést kívánt a sebesülteknek. Hozzátette, hogy orosz tisztségviselők továbbra is fel fogják keresni a donyecki régiót, az önkéntesek pedig „felbecsülhetetlen támogatást” nyújtanak a helyieknek.
Kifogásolta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a washingtoni látogatása során senki sem óvta arról, hogy „folytassa a lakóházak barbár lövetését a Donyec-medence településein”.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki tájékoztatóján rámutatott, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) donyecki irodájának kedd éjszakai ukrán ágyúzása újabb példája annak, hogy Kijev megsérti a nemzetközi humanitárius jogot. A szóvivő Moszkva szolidaritását fejezte ki a Vöröskeresztnek és azt hangoztatta, hogy a képviselet elleni támadás „logikus következménye a donyecki civil szektor válogatás nélküli lövetésének”.
Donyeck az elmúlt hetekben intenzív ukrán tüzérségi támadások célpontjává vált, a városban kórházakat és iskolákat értek találatok, és egy templom kupolája is megrongálódott. Vlagyimir Putyin elnök a rendvédelmi szervek szakmai ünnepnapja alkalmából hétfőn „nagyon súlyosnak” nevezte a donyecki régióban kialakult helyzetet. Kedden fogadta Pusilint, aki a légvédelem megerősítését kérte tőle. Putyin a találkozón nehezményezte, hogy a nyugati média intézményesen elhallgatja a Donyeck polgári létesítményeire mért ukrán csapásokat.
A Donyecki Népköztársaság területét, beleértve a székvárost is, csütörtökön egyebek között Szmercs és Grad sorozatvetőkből lőtte az ukrán tüzérség.
Dmitrij Rogozin 2011-2018 között miniszterelnök-helyettesként felügyelte az orosz hadiipari komplexumot. A Roszkoszmosz állami űripari vállalat élén 2022 júliusáig állt. Novemberben jelentette be, hogy ő a vezetője a Cári Farkasoknak. A csoport neve a TASZSZ szerint a Jugoszláviában harcoló orosz önkéntes alakulatokra vezethető vissza. Maga Rogozin a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságban harcolt önkéntesként.

Volodimir Zelenszkij az amerikai kongresszusban: az amerikaiak pénze befektetés

Az Ukrajnának küldött amerikai pénz nem adomány, hanem befektetés a globális biztonságba és demokráciába – jelentette ki az ukrán elnök az amerikai Kongresszusban tartott beszédében szerda este.

Volodimir Zelenszkij azt ígérte, hogy a támogatást a lehető legnagyobb felelősséggel használják fel, ami segítséget ad ahhoz, hogy „felgyorsítják a győzelmet.
Az államfő a Képviselőház és Szenátus együttes ülésén megköszönte a Kongresszus által korábban megszavazott pénzügyi támogatási csomagokat. Kifejtette, hogy harctéren az orosz erők fölényben vannak a lőszert és tüzérségi eszközöket tekintve, amit az Ukrajnának támogatásként szállított eszközök ellensúlyoznak ugyan, de megjegyezte, hogy ezek „nem elegendők”.
Az amerikai katonai eszközök felhasználását illetően Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy soha nem kért amerikai katonákat a tankok és egyéb eszközök kezeléséhez, azt az ukrán katonák elsajátítják.
A világ annyira összekapcsolt, kölcsönösen függő, hogy senki nem állhat a félre a háború hatásai elől „az Egyesült Államoktól Kínáig, Európától Latin-Amerikáig”, és senki nem érezheti magát biztonságban egy ilyen háború idején – hívta fel a figyelmet.
Az elnök arra is kérte az amerikai törvényhozókat, hogy segítsenek megvalósítani az általa javasolt 10 pontos béketervet, valamint sürgette őket, hogy Oroszország felelősségre vonása keretében fokozzák a Moszkva elleni szankciókat.
Az ukrán elnök szerdán a déli órákban érkezett az amerikai fővárosba. Először Joe Biden fogadta a Fehér Házban, ahol az amerikai elnök hivatalosan is bejelentette, hogy az Egyesült Államok 1,8 milliárd dollár pótlólagos katonai támogatást nyújt Ukrajna számára, amelynek része Patriot nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer is.
Az ukrán elnök hivatalos programját a Kongresszus tagjai előtt tartott beszéd zárta. Az amerikai törvényhozás ezen a héten elfogadhatja az Egyesült Államok 2023-as 1700 milliárd dollár kiadásról szóló költségvetését, amelyben 45 milliárd dollárt szánnak Ukrajna támogatására.
A háború idén február 24-i kezdete óta Volodimir Zelenszkij első alkalommal járt hivatalos látogatás keretében külföldön.

12 200 menekült érkezett Magyarországra Ukrajnából szerdán

Magyarország területére 2022. december 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7858 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4342 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 258 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Zelenszkij-Biden találkozó: Washington Patriot légvédelmi rakétarendszert küld Ukrajnának

Az Egyesült Államok Patriot nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának – jelentette be hivatalosan Joe Biden elnök, amikor a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Az ukrán államfő szerdán a déli órákban érkezett Washingtonba, ahol délután négyszemközt tárgyalt az amerikai elnökkel.
Joe Biden a négyszemközti megbeszélés előtt megemlékezett arról, hogy 300 napja tart a háború, és megerősítette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei Európában és másutt továbbra is gondoskodni fognak arról, hogy Ukrajna rendelkezzen a szükséges pénzügyi, humanitárius és biztonsági segítséggel.
Az elnök a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Patriot-rendszer szállítása mellett az Egyesült Államok vállalja egyéb katonai eszközök közvetlen szállítását amerikai készletekből, valamint bizonyos szerződéses kötelezettségvállalásokat is, összesen 1,8 milliárd dollár értékben.
Az elnök kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a rakétarendszer szállítása nem jár a konfliktus szempontjából eszkalatív hatással, mert védelmi felhasználásról van szó, és nem támadó jellegű alkalmazásról.
Hozzátette, hogy ő és az ukrán elnök is békét akar, és ennek egyszerű módja az lenne, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntene, hogy „kivonul” (Ukrajnából). „Ez viszont most nem fog megtörténni” -jegyezte meg Joe Biden, amihez hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a további segítségnyújtásra fordítják figyelmüket, hogy Ukrajna a harctéren legyen képes győzni.
Volodimir Zelenszkij a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy köszönetet mondani érkezett az ukrán emberek nevében az amerikai elnöknek és az Egyesült Államok polgárainak az elmúlt hónapokban nyújtott támogatásért.
Úgy fogalmazott, hogy jó hírekkel tér haza, a most bejelentett pótlólagos katonai csomag legerősebb eleme a Patriot-rendszer, ami jelentősen növeli majd az ukrán légvédelem hatékonyságát.
Az ukrajnai humanitárius helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy a tél túlélési kérdéssé vált az ukrán emberek számára. Beszélt Oroszország felelősség vonásáról, és arról is, hogy az amerikai elnökkel közösen van javaslat a béke elérésére is.
Megállapította, hogy az elmúlt hónapok eseményei igazi partnerré és szövetségessé tették Ukrajnát és az Egyesült Államokat
Az ukrán elnök washingtoni idő szerint az esti órákban a Kongresszus tagjai előtt is beszédet mond.
Volodimir Zelenszkij még elutazása előtt kiadott üzenetében a látogatás céljaként jelölte meg, hogy megerősítse Ukrajna ellenállóképességét és védelmi képességeit, valamint megvitassa az együttműködést országa és az Egyesült Államok között.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine