quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
0-24

Izraeli történész: az ukrajnai háború akár fajunk túlélését is veszélyeztetheti

2022. december 21.

Egészen megdöbbentő és vészjósló elemzés látott napvilágot egy közismert izraeli történész tollából. Ez már tényleg a harmadik világháború, végveszélyben az emberiség?

A háborúról és a (világ)békéről elmélkedett új írásában Yuval Noah Harari. Az izraeli történész ebben, talán némileg eltúlozva a konfliktus jelentőségét, megjegyezte: „Putyin háborúja” véget vetett az emberiség legbékésebb korszakának… A jövőre vonatkozóan Harari azt mondja, hogy új globális rendet kell kialakítani, melyben szerepet kell adni „azoknak a nem nyugati hatalmaknak, amelyek hajlandók részt venni benne” – mutatja be a Hirado.hu.

Mint kiemelik, az izraeli történész az amerikai Atlantic folyóirat hasábjain megjelent esszéjében azt írja, a háború természete az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott, ugyanis ami korábban évezredekig „normális” volt, vagyis hogy egy ország területszerző háborút indít, „az mára anatémává vált”. Megváltozott a béke fogalma is: míg sokáig a béke a „háború átmeneti hiányát” jelentette, napjainkban a „háború valószínűtlenségét” értjük alatta. Hozzáteszi: amit legutóbbi könyvében írt, miszerint a 21. században a háborúskodásnak már nincs sok gazdasági vagy geopolitikai értelme, ezért bár nem zárhatjuk ki, komolyan nem is számolhatunk egy ilyen eshetőséggel, mára gyakorlatilag érvényét vesztette.

Szerinte a nukleáris háború veszélyének árnyékában kialakult globális rend lehetővé tette az országok békés fejlődését. Ez a globális rend liberális eszméken alapult, melyek arra ösztönözték a vezetőket, hogy kerüljék a háborút, és ehelyett együtt dolgozzanak közös értékeik védelmében és közös érdekeik előmozdítása végett. „A liberális globális rend az egyetemes értékekbe vetett hitet összekapcsolta a globális intézmények békés működésével” – fogalmaz Harari.

A történész eszmefuttatásában azt állítja, a béke a liberális világrend megkérdőjelezése miatt futott zátonyra. Ehhez pedig az kellett, hogy olyan államok, melyek profitáltak belőle, például Kína, India, Brazília és Lengyelország, illetve azok, akik felépítették, nevezetesen Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, hátat fordítottak neki. A Brexit-népszavazás és Donald Trump 2016-os megválasztása pedig éppen „ezt a fordulatot szimbolizálta”.

Erőteljesen hozzájárult még a nemzetközi intézmények tekintélyének csökkenése, valamint az ellenük intézett gyakori támadások is. A jelenleg is zajló háború véleménye szerint „Putyin hazárdjátéka”, ami ha sikerrel jár, annak a világbéke „végleges összeomlása” lesz az eredménye. Ez pedig a világ remilitarizációját fogja elhozni. A jövőre vonatkozóan Harari úgy gondolja, új globális rendet kell kialakítani, melyben szerepet kell adni „azoknak a nem nyugati hatalmaknak, amelyek hajlandók részt venni benne”.

A szerző szerint ebben az új rendben a hazafiságot és a globalizmust is közös nevezőre kell hozni. Hogy ez mégis hogyan volna lehetséges, azt Harari már nem áruja el – jegyzi meg a Hirado.hu.

Illusztráció: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine