Az orosz-ukrán háború 299. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-kilencvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: ellentmond a piaci elveknek az európai gázárplafon-megállapodás

Ellentmond a piaci elveknek az EU gázárplafonról szóló megállapodása – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Minszkben újságíróknak.

„Ez a piaci árképzési folyamat megsértése, a piaci folyamatokba való beavatkozás, bármilyen, a plafonra való hivatkozás elfogadhatatlan” – mondta Peszkov az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva.
A szóvivő szerint az orosz válasz kidolgozásához időre van szükség, hogy „gondosan mérlegelni lehessen az előnyöket és hátrányokat”.
Az uniós országok hétfőn a megawattóránkénti 180 eurós gázárplafon állapodtak meg.
A döntés megelőző várakozás során az amerikai dollár és az euró folyamatosan emelkedett a moszkvai tőzsdén a hétfői kereskedésben. A dollár moszkvai idő szerint 19 óra 02 perckor 67,72 rubelt ért, 3,07 rubellel többet az előző kereskedés zárásához képest. Az euró árfolyama 72,1 rubel volt, miután 3 rubellel emelkedett egy nap alatt.
A dollár hétfőn május 11. óta először emelkedett átmenetileg 68 rubel, az euró pedig 72 rubel fölé.

Az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei megállapodtak a gázársapkáról

Az európai uniós tagállamok energiaügyi miniszterei hétfőn Brüsszelben politikai megállapodást kötöttek a holland gáztőzsde, a TTF határidős piacára vonatkozó árplafon bevezetéséről.

A megállapodás értelmében az intézkedést csak akkor lehetne aktiválni, ha három egymást követő kereskedési napon 180 euró/megawatt fölé emelkedne a TTF legközelebbi határidős kontraktusának ára, illetve a TTF-árak ugyanezen a három napon 35 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál.
A mechanizmus 2023. február 15-ével lép hatályba, miután a tagállamok hivatalosan, írásos úton jóváhagyják. Ideiglenes jellegű lesz, egy évig alkalmazható.
A rendelet felfüggesztési mechanizmust tartalmaz arra az esetre, ha az energiaellátás biztonságát, a pénzügyi stabilitást, az EU-n belüli gázáramlást vagy a megnövekedett gázkeresletet veszélyeztető kockázatokat állapítanak meg.
Kadri Simson uniós energiaügyi biztos a tanácskozást követő sajtótájékoztatón megerősítette: „az Európai Bizottság készen áll arra, hogy előzetesen felfüggessze a mechanizmus aktiválását, ha az Európai Központi Bank, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége azt jelzi, hogy a kockázatok meghaladják az előnyöket”
Kiemelte: a mechanizmus célja, hogy megszüntesse a háborús nyerészkedést, azaz a globális LNG-árakhoz viszonyított felárat, amelyet Európa a TTF-piaci árképzés miatt fizet. „Egy ilyen mechanizmus bevezetésével Európa jobban fel lesz készülve a következő téli szezonra és a tárolók feltöltésének újabb fordulójára, amely az ideinél nagyobb kihívást jelent majd” – tette hozzá.
Az egyeztetés több mint 4 hónapon keresztül tartott a tagállamok és az Európai Bizottság között, az uniós testület eredeti javaslata 275 euró/megawatt lett volna a gázársapkára.

Putyin földosztást kezdeményez az érdemeket szerző katonák között

Rendeletben tett javaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkva megye, a Krím és Szevasztopol vezetésének, hogy az ukrajnai háborúban érdemeket szerző katonák és az elesettek családjai között ingyen osszanak ki telkeket.

A hivatalos jogi információs portálon hétfőn közzétett, a katonák és családtagjaik szociális támogatásáról rendelkező jogszabály azt javasolta a regionális hatóságoknak, hogy fogadjanak el olyan szabályokat, amelyek a földtörvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében ingyen biztosítják a földterületekhez jutást.
Putyin ugyancsak hétfőn aláírt egy törvényt, amely a mozgósított állampolgároknak jogokat biztosít a korábbi állásuk megpályázásakor, ha a munkaviszonyuk a bevonulásuk miatt szűnik meg. Az elnök kézjegyével látta el azt a jogszabályt is, amely 2023-ra 16 242 rubelben (jelenlegi árfolyamon mintegy 90 ezer forintban) állapította meg a minimálbért.

Orosz kémfőnök: felgyorsul a modern nyugati fegyverek fejlesztése

A Nyugat várhatóan felgyorsítja a legmodernebb fegyverrendszerek fejlesztését, valamint a biológiai, genetikai és egyéb fegyverek létrehozására irányuló kutatásokat – írta Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Razvedcsik (Hírszerző) című magazin hétfőn megjelent első számában közölt cikkében.

Nariskin úgy vélekedett, hogy már nem lehet megállítani „a liberális-globalista amerikai egocentrizmusból” a valóban többpólusú világba való átmenetet, és hogy „a történelem menete megállíthatatlan”.
„Nem érdemes azonban arra számítani, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei önként elismerjék a vereségüket, és egyenrangú, konstruktív párbeszédet kezdjenek a jövő világrendjéről. Ellenkezőleg, a Nyugat várhatóan aktivizálja majd a legújabb fegyverrendszerek fejlesztését, és felgyorsítja a biológiai, genetikai és egyéb fegyverek létrehozására irányuló kutatásokat” – írta a TASZSZ által idézett cikkében az orosz kémfőnök.
Nariskin szerint „ezzel egyidejűleg a Fehér Ház jól ismert politikájának keretében, amelynek célja az instabilitás övezetének létrehozása Oroszország határai mentén, folytatódni fognak a Közép-Ázsia és a Transzkaukázus destabilizálására irányuló kísérletek”.
„Emellett Washington továbbra is +ingatni+ fogja a kínai belpolitikai helyzetet, provokálni fogja a feszültség növekedését a Tajvani-szorosban és a Koreai-félszigeten, törekedni fog a Nyugat számára elfogadhatatlan kubai, iráni és venezuelai kormány meggyengítésére és leváltására, újabb kísérleteket tesz majd a +demokrácia+ erőszakos bevezetésére más országokban, a világ népeinek sorsáról döntő szokásos szerepében fellépve” – írta.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn kiadott kommentárjában arra figyelmeztetett, hogy Washington „veszélyes és rövidlátó politikája a közvetlen összecsapás szélére sodorja az Egyesült Államokat és Oroszországot”. Zaharova Ned Price amerikai külügyi szóvivő nyilatkozatára reagált, aki az amerikai-orosz kapcsolatok megromlásáért Moszkvát tette felelőssé.
Az orosz diplomata ezzel szemben azt állította, hogy a hanyatláshoz Washingtonnak „az amerikai hegemónia minden áron való fenntartására irányuló vágya” vezetett, valamint az, hogy elutasította a komoly párbeszédet biztonsági garanciákról. Zaharova szerint Washington az afganisztáni fiaskó után egyre inkább belekeveredik az új konfliktusba, anyagilag támogatva a kijevi „neonáci rezsimet”, és növelve az ukrajnai katonai jelenlétét.
A moszkvai szóvivő emlékeztetett rá, hogy Moszkva óvta Washingtont az eszkalációtól, és hogy Oroszország érdekelt a feszültség csökkentésében és a békés egymás mellett élés elveinek betartásában, szigorúan a kölcsönösség alapján. Kifejezte az orosz fél készségét a párbeszédre, ugyanakkor kifogásolta, hogy szerinte az Egyesült Államokból hiányzik a minimális előrelépéshez szükséges politikai akarat.
A RIA Novosztyi hírügynökség rámutatott, hogy a Razvedcsik című új magazin a (bolsevik) külföldi hírszerző szolgálat megalakulásának 102. évfordulójának előestéjén jelent meg; 1920. december 20-én alakult meg ugyanis az ellenforradalom és a szabotázs elleni harcra létrehozott Összoroszországi Rendkívüli Bizottság (VCSK vagy cseka) külföldi tevékenységért felelős részlege.

Eurobarométer: az európaiak többsége szerint az EU-intézkedéseknek nem lesz pozitív hatásuk a gazdaságra

Az Európai Unió lakosságának 49 százaléka úgy véli, hogy az ukrajnai háború kezdetét követően a gazdasági helyzet javítása érdekében hozott uniós intézkedéseknek pozitív hatásuk lesz, a többi válaszadó szerint azonban az intézkedéseknek negatív hatásuk lesz, vagy hatástalanok lesznek az európai gazdaságra nézve – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

A felmérés szerint tíz uniós állampolgárból nyolc (82 százalék) egyetért azzal, hogy az EU-nak további lépéseket kell tennie az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének csökkentése érdekében.
A válaszadók túlnyomó többsége (83 százalék) úgy véli, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja sürgetőbbé teszi a beruházásokat a megújuló energiába. A megkérdezettek 87 százaléka szerint alapvető fontosságú az olyan fontos infrastrukturális létesítmények védelme, mint a csővezetékek és az internetes kábelek, míg 83 százalékuk egyetért azzal, hogy a villamos energia ára nem függhet a gáz árától.
A felmérésbe bevontak 85 százaléka vélekedik úgy, hogy az emelkedő energiaárak jelentős hatást gyakoroltak vásárlóerejére. 56 százalékuk egyetért azzal, hogy a közelmúltbeli áremelkedések főként Oroszország agresszív magatartásának tudhatók be, 38 százalékuk viszont nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.
Elmondásuk szerint maguk a válaszadók is tettek már lépéseket, vagy készen állnak lépéseket tenni annak érdekében, hogy csökkentsék energiafogyasztásukat és energiakiadásaikat: például lekapcsolják a fényforrásokat, ha elhagynak egy helyiséget (77 százalék), áramtalanítják a használaton kívüli elektronikus készülékeket (62 százalék), és csökkentik otthonukban a hőmérsékletet (58 százalék).
A felmérés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújára válaszul hozott uniós intézkedések általánosságban támogatást élveznek az európaiak körében. A lakosság többsége támogatja a humanitárius segítségnyújtást (88 százalék), valamint a háború elől menekülők befogadását (82 százalék). Tíz válaszadóból hét támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat (71 százalék), valamint Ukrajna pénzügyi megsegítését (70 százalék). A többség egyetért az állami tulajdonú orosz média betiltásával (63 százalék), valamint az Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzésének és szállításának finanszírozásával is (59 százalék) – derült ki az uniós felmérésből.

Kreml: ostobaság, hogy Putyin be akarná vonni a „különleges hadműveletbe” Lukasenkát

Ostoba és alaptalan koholmányok azok a publikációk, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői minszki látogatása arra fogja kényszeríteni Fehéroroszországot, hogy vegyen részt az Ukrajna elleni orosz „különleges hadműveletben” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

„Teljesen ostoba koholmányok, alaptalan fabrikációk” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy mit gondol a minszki tárgyalásról megjelent azon publikációkról, amelyek szerint Putyin be akarja vonni a háborúba Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt.
Korábbi bejelentés szerint Lukasenka és Putyin hétfőn Minszkben a régió biztonságáról és a közös válaszlépésekről készül tárgyalni.
Orosz külügyi közlemény szerint hétfőn Szergej Lavrov orosz és Szjarhej Alejnyik fehérorosz külügyminiszter Minszkben nemzetközi és regionális kérdésekről, valamint az ukrán válságról tárgyalt. A felek megerősítették eltökélt szándékukat, hogy nemzetközi fórumokon összehangolják lépéseiket, és fellépnek az Oroszországra és Fehéroroszországra „a barátságtalan államok által gyakorolt politikai és jogellenes szankciós nyomás ellen”. A fehérorosz fővárosba érkezett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz offenzíva kedvezőbb pozíciók elfoglalásához vezetett. Az ukrán fegyveres erők vesztesége a tábornok szerint ebben az irányban több mint 130 ukrán katona, két harckocsi, három páncélozott harcjármű és három jármű, a donyecki régió déli részén mintegy nyolcvan halott és sebesült, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó, Kupjanszk irányában több mint húsz katona, egy gyalogsági harcjármű és két jármű, Liman irányában pedig mintegy hetven katona, két páncélozott harcjármű és két kisteherautó volt.
Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők három ukrán vezetésipontra, 56 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 139 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Az orosz légvédelem a műveleti területen lelőtt nyolc ukrán drónt, hat HIMARS- és Uragan-drónt, továbbá négy amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát az oroszországi Belgorod megye légterében.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 344 repülőgépet, 184 helikoptert, 2684 drónt, 398 légvédelmi rakétarendszert, 7159 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 sorozatvetőt, 3691 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7264 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Hétfőn reggel újabb dróncsapás érte Kijevet

Több mint 30 drónnal hajtottak végre csapást az ukrán főváros ellen hétfő reggel – írta az Ukrajinszka Pravda.

A hírportál szerint elsősorban a város központjában hallatszottak robbanások. Az ukrán légierő közölte, hogy az oroszok által használt iráni gyártmányú drónokból összesen 35-öt észleltek a város légterében, és ezek közül 30-at sikerült megsemmisítenie a légvédelemnek.

A kijevi vezetés ugyanakkor azt is elismerte, hogy a többi közül AZ EGYIK DRÓNNAK SIKERÜLT BECSAPÓDNIA EGY KRITIKUS FONTOSSÁGÚ (VÉLHETŐEN ENERGETIKAI) LÉTESÍTMÉNYBE.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester legutóbb azt írta, hogy a támadásnak nincsenek halálos áldozatai – jelenti az Index.

Ukrajna visszautasítja Kissinger javaslatát

Az ukrán kormány „az agresszor megnyugtatásaként” utasította el Henry Kissinger veterán amerikai diplomata felhívását, miszerint eljött az ideje a tárgyalásos békekötésnek Oroszországgal, hogy csökkentsék egy pusztító világháború kockázatát − írta meg az al Jazeera.

Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki Richard Nixon, majd Gerald Ford amerikai elnökök alatt a Szovjetunióval szemben folytatott hidegháborús enyhülési politika kidolgozója volt, a Spectator magazinban megjelent véleménycikkében tett javaslatot a békére.

„Minden erőszakra való hajlama ellenére Oroszország több mint fél évezreden keresztül döntően hozzájárult a globális hatalmi egyensúlyhoz. Történelmi szerepét nem szabad lekicsinyleni. Oroszország katonai kudarcai nem szüntették meg globális nukleáris hatókörét, ami lehetővé teszi számára, hogy Ukrajnában eszkalációval fenyegetőzzön” − fogalmazott.

„Kissinger úr még mindig nem ért semmit… sem ennek a háborúnak a természetét, sem a világrendre gyakorolt hatását. A recept, amelyet a volt külügyminiszter ajánl, de fél hangosan kimondani, egyszerű: az agresszor megbékítése Ukrajna egyes részeinek feláldozásával, a többi kelet-európai állam elleni meg nem támadás garanciáiért” − írta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Telegramon.

Durva ostromra készülnek az oroszok egy dél-ukrajnai városban

Az oroszok tankcsapdákat helyeztek el, és utcai harcokra készülnek a dél-ukrajnai Melitopolban – számolt be a város ukrán polgármestere, Ivan Fedorov.

A Pravda szerint a politikus azt írta, hogy a betonból készült védeszközök nem fogják megmenteni az orosz megszállókat, sőt, még a menekülésüket is megnehezíthetik, ha harcra kerül a sor.

Nemrég felmerült, hogy Melitopol elfoglalása lehet az ukrán hadsereg következő nagy offenzívájának a potenciális célja – fogalmaz az Index.

Közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. december 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5902 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3782 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 228 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 18-án 60 ember, köztük 29 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine