Az orosz-ukrán háború 297. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-kilencvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Henry Kissinger szerint itt az ideje, hogy béketárgyalások útján kerüljük el az újabb világháborút

A volt amerikai külügyminiszter ugyanakkor üzent azoknak, akik „a háború által által impotenssé tett Oroszországot” szeretnék látni: „Moszkva történelmi szerepét nem szabad lealacsonyítani”.

Kissinger a The Spectator lap hasábjain szombaton publikált írásában fejtette ki érvelését, melyet azzal indít, hogy az első világháborúba – melyet „kulturális öngyilkosságnak” nevez – senki nem ment volna bele, ha előzetesen tisztában van minden fél, micsoda pusztítást lehet okozni a másiknak. Ezért már két évvel a konfliktus kirobbanása után, 1916-ban a vérontás befejezését szerették volna elérni egyesek, mert rájöttek: nincs olyan kompromisszum, amely nagyobb áldozatot jelentene a meggyilkolt millióknál, ezért amerikai közvetítéssel szerettek volna tárgyalni a békéről.

Kissinger szerint a tél beköszöntével a fentebb ismertetett „fordulóponthoz” érkezhet az orosz-ukrán konfliktus, és hozzáteszi: „Ideje építkezni az eddig elért stratégiai sikerekre, és ezek mentén tárgyalások segítségével el kell érni a békét”.

A volt amerikai külügyminiszter felhívja a figyelmet: a jelenlegi konfliktus „olyan háború, amelyben két atomhatalom verseng egy hagyományos fegyverzettel rendelkező ország ellen”, ami egyértelmű utalás arra, hogy Ukrajna az Egyesült Államok és Oroszország között proxy-háború zajlik.

A Kissinger által javasolt „békefolyamat” „Ukrajnát a NATO-hoz kötné, bárhogyan is fogalmazzunk”, mivel szerinte a semlegesség Kijev számára már nem opció. Azt is szeretné, ha Oroszország február 24-e előtt vonalakig vonulna vissza, míg a többi terület, amelyre Ukrajna igényt tart – Donyeck, Luhanszk és a Krím – „a tűzszünet után tárgyalás tárgyát képezhetné”. A megállapodás „Ukrajna szabadságának megerősítése mellett” arra törekedne, hogy „új nemzetközi struktúrát határozzon meg, különösen Közép- és Kelet-Európa számára”, amelyben Oroszországnak „végül” helyet kellene találnia – magyarázta.

Míg egyesek Kissinger szerint „a háború által impotenssé tett Oroszországot” részesítenék előnyben, a volt amerikai politikus nem ért ezzel egyet, azzal érvelve, hogy Moszkva „történelmi szerepét nem szabad lealacsonyítani”. Oroszország szétverése hatalmas területét „vitatott vákuummal” tenné egyenlővé, ahol „egymással versengő társadalmak dönthetnek úgy, hogy vitáikat erőszakkal rendezik”, és a szomszédok megpróbálhatnak erőszakkal területet követelni, mindezt „több ezer nukleáris fegyver” jelenlétében – szemlézi a Mandiner.hu.

Több mint 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. december 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6063 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5317 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 174 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 16-án 56 ember, köztük 38 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán főparancsnok: több mint hetven rakétát lőtt ki az orosz hadsereg Ukrajnára

Oroszország 76 rakétát lőtt ki pénteken Ukrajnára, közülük az ukrán légvédelem hatvanat semmisített meg a levegőben – közölte Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban kifejtette, hogy az orosz erők Tu-95-ös repülőgépekről H-555-es és H-101-es rakétákat lőttek ki, Kalibr típusúakat pedig a Fekete-tengerről. Ezenfelül SZ-300-as légvédelmi rakétákat is indítottak az orosz erők. Az ukrán légvédelem Tu-22M-as bombázókat és MiG 31K típusú repülőgépeket észlelt, utóbbiak Kinzsal-rakétahordozók. Ezen felül Szu-35-ös repülőgépek is “dolgoztak” H-59-es rakétákkal, továbbá a Kaszpi-tenger északi részéről is voltak kilövések.
Ihnat szavai szerint az orosz erők mindenáron el akarták terelni az ukrán légvédelem figyelmét, és a lehető legnagyobb feszültségben akarták tartani. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére a légvédelem jól működött.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy helyi idő szerint délután fél egykor az ország egész területén lefújták a légiriadót.
Mihajlo Samasov, a kijevi katonai adminisztráció szóvivője közben beszámolt arról, hogy az orosz erők az ukrán fővárosra több mint negyven rakétát lőttek ki, közülük 37-et sikerült a légvédelemnek megsemmisítenie. Hozzátette, hogy a becsapódásokról később érkeznek információk. Közölte: nem tartja kizártnak, hogy a nap folyamán még lehet újabb orosz rakétatámadás.
Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az ukrán légvédelem tíz orosz rakétát lőtt le régiója fölött.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere kijelentette, hogy városában “kolosszális” mértékű infrastrukturális pusztítást végzett a támadás, elsősorban energetikai létesítményekben. Részleteket nem hozott nyilvánosságra. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kifejtette, hogy hosszabb ideig tartó áramkimaradás esetén a közösségi közlekedés és a városi szolgáltatások tovább fognak működni, de némileg más módban. Ígérete szerint áramszünet ideje alatt az autóbuszok minden útvonalon közlekednek, és ingyenesen szállítják az utasokat. Klicsko biztosított afelől, hogy minden buszflotta rendelkezik a szükséges üzemanyag-ellátással és önálló energiaforrásokkal. Az autóbuszállomások területén melegedők is vannak a sofőrök számára. A városi villanyvasút is közlekedni fog dízelmotoros mozdonyok segítségével, áramszünet ideje alatt a metrószerelvények mozgását viszont felfüggesztik, a földalatti állomások ideiglenes óvóhelyként helyként működnek a légitámadás idején. A földalatti állomásokon elérhető lesz internetkapcsolat, villanyáram a mobiltelefonok és más elektromos eszközök feltöltéséhez, ivóvíz és illemhely. A belépés ingyenes, de mindenkinél lennie kell személyazonosságot igazoló okmánynak – írta a polgármester.
Tájékoztatott még arról, hogy a vízellátás hosszabb időre történő kimaradása esetén generátorokkal működtetett szivattyúházakból lehet ivóvizet felvenni, valamint a melegedőpontokat is ellátják kellő mennyiségű ivóvízzel. Ezenfelül továbbra is működni fognak Kijevben a bevásárlóközpontok és a piacok – tette hozzá.
Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság közölte, hogy a reggeli orosz rakétatámadás nyomán kiesett az energiarendszer fogyasztásának több mint 50 százaléka. Az energetikai létesítményekben okozott károk miatt országszerte vészhelyzeti áramszüneteket vezetnek be – tájékoztatott a vállalat.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine