Az orosz-ukrán háború 296. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-kilencvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán főparancsnok: több mint hetven rakétát lőtt ki az orosz hadsereg Ukrajnára

Oroszország 76 rakétát lőtt ki pénteken Ukrajnára, közülük az ukrán légvédelem hatvanat semmisített meg a levegőben – közölte Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban kifejtette, hogy az orosz erők Tu-95-ös repülőgépekről H-555-es és H-101-es rakétákat lőttek ki, Kalibr típusúakat pedig a Fekete-tengerről. Ezenfelül SZ-300-as légvédelmi rakétákat is indítottak az orosz erők. Az ukrán légvédelem Tu-22M-as bombázókat és MiG 31K típusú repülőgépeket észlelt, utóbbiak Kinzsal-rakétahordozók. Ezen felül Szu-35-ös repülőgépek is „dolgoztak” H-59-es rakétákkal, továbbá a Kaszpi-tenger északi részéről is voltak kilövések.
Ihnat szavai szerint az orosz erők mindenáron el akarták terelni az ukrán légvédelem figyelmét, és a lehető legnagyobb feszültségben akarták tartani. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére a légvédelem jól működött.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy helyi idő szerint délután fél egykor az ország egész területén lefújták a légiriadót.
Mihajlo Samasov, a kijevi katonai adminisztráció szóvivője közben beszámolt arról, hogy az orosz erők az ukrán fővárosra több mint negyven rakétát lőttek ki, közülük 37-et sikerült a légvédelemnek megsemmisítenie. Hozzátette, hogy a becsapódásokról később érkeznek információk. Közölte: nem tartja kizártnak, hogy a nap folyamán még lehet újabb orosz rakétatámadás.
Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az ukrán légvédelem tíz orosz rakétát lőtt le régiója fölött.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere kijelentette, hogy városában „kolosszális” mértékű infrastrukturális pusztítást végzett a támadás, elsősorban energetikai létesítményekben. Részleteket nem hozott nyilvánosságra. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kifejtette, hogy hosszabb ideig tartó áramkimaradás esetén a közösségi közlekedés és a városi szolgáltatások tovább fognak működni, de némileg más módban. Ígérete szerint áramszünet ideje alatt az autóbuszok minden útvonalon közlekednek, és ingyenesen szállítják az utasokat. Klicsko biztosított afelől, hogy minden buszflotta rendelkezik a szükséges üzemanyag-ellátással és önálló energiaforrásokkal. Az autóbuszállomások területén melegedők is vannak a sofőrök számára. A városi villanyvasút is közlekedni fog dízelmotoros mozdonyok segítségével, áramszünet ideje alatt a metrószerelvények mozgását viszont felfüggesztik, a földalatti állomások ideiglenes óvóhelyként helyként működnek a légitámadás idején. A földalatti állomásokon elérhető lesz internetkapcsolat, villanyáram a mobiltelefonok és más elektromos eszközök feltöltéséhez, ivóvíz és illemhely. A belépés ingyenes, de mindenkinél lennie kell személyazonosságot igazoló okmánynak – írta a polgármester.
Tájékoztatott még arról, hogy a vízellátás hosszabb időre történő kimaradása esetén generátorokkal működtetett szivattyúházakból lehet ivóvizet felvenni, valamint a melegedőpontokat is ellátják kellő mennyiségű ivóvízzel. Ezenfelül továbbra is működni fognak Kijevben a bevásárlóközpontok és a piacok – tette hozzá.
Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság közölte, hogy a reggeli orosz rakétatámadás nyomán kiesett az energiarendszer fogyasztásának több mint 50 százaléka. Az energetikai létesítményekben okozott károk miatt országszerte vészhelyzeti áramszüneteket vezetnek be – tájékoztatott a vállalat.

Nem járul hozzá a horvát parlament ukrán katonák horvátországi kiképzéséhez

Horvátország mégsem képez ki ukrán katonákat a területén – erről döntött pénteken rendkívüli ülésén a horvát parlament.

A jobboldali kormányzó pártnak, a Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) kéthetes egyeztetés után sem sikerült összegyűjtenie a szükséges kétharmados többséget, azaz a 101 szavazatot annak a határozatnak az elfogadásához, amely szerint a Horvát Köztársaság fegyveres erői részt vennének az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójában (EUMAM Ukrajna). A határozat mellett 97 horvát képviselő szavazott, tíz pedig ellenezte.
Horvátország a tervek szerint száz ukrán katonát képezett volna ki területén a következő két évben.
Míg Andrej Plenkovic horvát kormányfő határozottan szorgalmazta a misszióban való részvételt, Zoran Milanovic államfő, aki egyben a hadsereg főparancsnoka, ellenezte azt.
Milanovic szerint a misszió nincs összhangban sem a horvát alkotmánnyal, sem az európai szerződéssel. Ukrajna egyetlen olyan nemzetközi szövetségnek sem tagja, amelyben Horvátország részt vesz, és amely arra kötelezné Zágrábot, hogy nyújtson katonai segítséget számára, és nemzetközi szerződés sem teremt alapot ukrán katonák horvátországi tevékenységére – hangoztatta korábban az elnök.
A parlamenti szavazást heves vita előzte meg.
Akik ellenezték – valamennyien ellenzéki képviselők – a humanitárius segítségnyújtás mellett álltak ki. Úgy vélték: az ukrán katonák kiképzése kiszolgáltatná Horvátországot az orosz támadásoknak.
A kormánypárti képviselők gyávasággal vádolták az ellenzéki pártokat, és emlékeztettek arra, hogy Horvátországnak is jól jött volna a segítség a „honvédő háborúban”, de akkor nem volt ilyen nemzetközi összefogás.
„Szégyellem, hogy Putyin elégedett lesz” – mondta Andro Krstulovic Opara, az egyik HDZ-s képviselő a szavazás után.

Volodomir Zelenszkij és az ukrán nép kapja jövőre a Károly-díjat

Volodomir Zelenszkij ukrán államfő és az ukrán nép kapja 2023-ban a Nemzetközi Károly-díjat – jelentette be pénteken a németországi Aachen rangos díjának odaítéléséről döntő bizottság.

A városháza közleményében ismertetett indoklásban kiemelték, hogy az ukrán nép a nemzetközi joggal ellentétes és „kimondhatatlanul brutális orosz támadó háború áldozata”, de Volodomir Zelenszkij vezetésével nemcsak a haza szuverenitását és a polgárok életét védi, hanem „Európát és az európai értékeket is”.
Mint írták, Oroszország háborúja „a szabadság és a demokrácia, az emberi jogok és a multilateralizmus ellen irányul, az európai társadalmi, biztonsági és békerend ellen”, célja pedig „a népek európai közösségének destabilizálása és Európa politikai újrarendezése”.
Ebben a küzdelemben Volodomir Zelenszkij nem csupán államfő és az ukrán hadsereg főparancsnoka ebben a védelmi háborúban, hanem „ő a motivátor, a kommunikátor” és a védekezés „motorja”, és „a kapocs” Ukrajna és az orosz agresszióval dacoló országot támogatók „rendületlen arcvonala között”.
Az elnök „népének támasza és példaképe”, aki szembeszáll a „reményvesztéssel és a csüggedéssel”, küzd a mindennapi élet fenntartásához és a védekezéshez szükséges felszerelések biztosításáért és annak a hitnek a fenntartásáért, hogy Ukrajna „az európai nemzetek családjához tartozó szabad, független és szuverén” ország lehet.
Volodomir Zelenszkij erőt ad egész Ukrajnának, de az Európai Uniónak is, hogy higgyen ezekben az eszményekben, így „példaképként szolgál minden európai számára” – áll az indoklásban.
A Nemzetközi Károly-díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. A korábbi kitüntetettek között van például Emmanuel Macron francia elnök, Klaus Iohannis román államfő, Ferenc pápa, Bill Clinton volt amerikai elnök és két magyar személyiség, Konrád György író (2001) és Horn Gyula néhai kormányfő, aki 1990-ben kapta meg az elismerést, külügyminiszterként végzett munkájáért.

Ferenc pápa szerint könnyebb volt ellenszert találni a járványra, mint a háborúra

A pandémia és azt követő ukrajnai háború tanulsága az, hogy az embereknek és az államoknak testvérként össze kell fogniuk – jelentette ki Ferenc pápa, aki korunk legaktuálisabb témáinak szentelte a béke világnapjára (január 1-je) írt beszédét. A beszédet már pénteken nyilvánosságra hozta az államfő.

A dokumentum a Senki sem mentheti meg magát egyedül – Induljunk újra a Covid-19-től közösen, a béke ösvényét járva címet kapta.
A katolikus egyházfő minden évben előzetesen közli a béke világnapjára írt üzenetét. A világnapot VI. Pál pápa vezette be, első alkalommal 1968-ban tartották meg.
Mostani üzenetét az egyházfő a már három éve tartó világjárvány elemzésével indította. A Covid-19 az emberiséget az éjszaka mélyére repítette: felborította mindennapi életünket, terveinket, szokásainkat, és a még a korábban kivételes társadalmak látszólagos nyugalmát is. A pandémia a tájékozódás képességének elveszítését és szenvedést okozott. A kezdetben a tudomány számára sem teljesen világos járvány váratlan kihívást jelentett, amely ellen az egészségügy és az állami intézmények jelentős erőfeszítéseket tettek.
A pápa úgy vélte, a Covid-19 a testi tüneteken túl hosszú távon általános rossz érzést okozott mind az egyének, mind családok életében, és ez nem elhanyagolható.
A pandémia ezenkívül a társadalom és a gazdaság „érzékeny idegszálait” is érte, felszínre hozva az ellentmondásokat és az egyenlőtlenségeket. Növelte a társadalomban a már amúgy is elterjedt magányosságot és elszigeteltséget a gyengébbek és a szegényebbek hátrányára, veszélyeztette sokak állásbiztonságát, milliók maradtak munka és bevétel nélkül a kijárási korlátozások időszakaiban – figyelmeztetett Ferenc pápa.
„Ritka, hogy egyén és társadalom fejlődni legyen képes hasonló, vereségérzést és keserűséget teremtő helyzetekben: a járvány legyengítette a békéért tett erőfeszítéseket, ezzel szemben társadalmi konfliktusokat, frusztrációt és az erőszak számos formáját váltotta ki” – írta az egyházfő.
Megjegyezte: válságok után sohasem maradunk ugyanazok. Miután kilábalunk belőlük, vagy jobbak, vagy rosszabbak leszünk. Fel kell tenni a kérdést, hogy mit tanultunk a pandémiából annak érdekében, hogy jobbá tegyük világunkat.
„Elmondhatjuk, hogy a Covid-19 legnagyobb tanítása annak a tudatosítása, hogy szükségünk van egymásra. A legnagyobb kincsünk, még ha veszendő is, az emberek közötti testvériség, hiszen senki sem mentheti meg magát egyedül”.
Tanulságnak nevezte azt is, hogy a fejlődésbe, a technikába, a globalizációba vetett hit nemcsak túlzottnak bizonyult, hanem mérgező is individualizmusával, bálványimádásával, mivel a rohanó világ igazságtalanságot, egyenlőtlenséget, szegénységet, elszigeteltséget teremt, amelyek aztán rosszérzéshez, konfliktushoz, erőszakhoz, háborúhoz vezetnek.
A pandémia hasznos tapasztalataként értékelte viszont a szerénység és az alázat újbóli felfedezését, a szolidaritás újraébredését, valamint a civil csoportok, állami intézmények, nemzetközi szervezetek együttműködését.
„És amikor azt hittük, túl vagyunk a legrosszabban, az emberiséget újabb borzasztó csapás sújtotta” – tért át Ferenc pápa az ukrajnai háborúra. Kijelentette: a háború a pandémiához hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy a konfliktust „bűnös emberi döntések” irányítják.
Az ukrajnai háború ártatlanok életét veszi el, és bizonytalanságot terjeszt, hatása többezer kilométeres távolságra is érezhető, elég a gabonaellátás problémáira és az üzemanyagárakra gondolni – tette hozzá.
„Ez a háború a világ minden más háborújával együtt az egész emberiség vereségét jelenti, nemcsak a közvetlenül érintett felekét. Miközben a Covid-19-re sikerült ellenszert találni, a háborúra még nem. A háború vírusát természetesen nehezebb leküzdeni azoknál a kórokozóknál, amelyek az emberi szervezetet támadják, mivel nem kívülről, hanem a bűntől korrupt emberi szívből ered” – írta.
A pápa szemléletváltást sürgetett mint „az egyedül lehetséges receptet”: az egyének és a nemzetek testvéri szellemben történő cselekvését, elkötelezettséget a társadalom és a bolygó gyógyítása mellett, egy igazságosabb és békés világ építését. Az egyházfő szerint a Covid-19 után nem lehet nem tudomásul venni, hogy a jelenlegi erkölcsi, társadalmi, politikai és gazdasági válsághelyzetek mind szorosan összefüggnek egymással. Mindenki számára hozzáférhető közegészségügyet, a háborúk megállítását célzó békekezdeményezéseket, a teremtett világnak mint közös otthonunknak a gondozását szorgalmazta, valamint élelem és méltó munka biztosítását mindenkinek.
Befogadást és integrációt sürgetett a migránsok és a társadalom perifériájára szorultak számára. Mindannyiunk szégyene, hogy még ma is van éhínség a Földön – szögezte le.
Üzenete végén Ferenc pápa kifejezte abbéli reményét, hogy az emberiség kinccsé teszi mindazt, amit a történelem tanít neki. Az állam és kormányfők, a nemzetközi szervezetek és a vallások vezetői, a jóakaratú férfiak és nők elkötelezettségét sürgette, hogy a béke hírnökeivé váljanak.

Az EU 100 millió euróval segíti a megrongálódott iskolák helyreállítását

Az Európai Unió 100 millió eurós (mintegy 40 milliárd forint) támogatási csomagot különített el az Oroszország Ukrajna elleni háborújában megrongálódott iskolák újjáépítésére – közölte az Európai Bizottság pénteken.

A támogatás részben az EU humanitárius partnerein keresztül, részben az ukrán kormánynak nyújtott költségvetési támogatás formájában fog eljutni Ukrajnába.
A humanitárius segély kisebb és közepes javításokra összpontosít, beleértve az ablakok, tetők, ajtók, szennyvízelvezetési és fűtési létesítmények javítását, valamint tantermi berendezések biztosítását. Az Európai Bizottság emellett az egész EU-ra kiterjedő szolidaritási kampányt indított iskolabuszok adományozására vonatkozóan, a járműveket az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül juttatják el Ukrajnába. Eddig mintegy 240 busz indult útnak az EU-ból és tagállamaiból – tájékoztattak.
A közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézi, aki azt mondta: az EU legfontosabb célja, hogy az ukrán gyermekek a lehető leghamarabb újra iskolába járhassanak. Az EU ezért a háborúban megrongált és lerombolt iskolák újjáépítését támogatja és iskolabuszokat szállít Ukrajnába, hogy a gyerekek valóban a lehető legjobb körülmények között utazhassanak iskolába és tanulhassanak. Ukrajna jövője azzal kezdődik, hogy gyermekei visszatérnek az iskolákba – tette hozzá a bizottsági elnök.
Az orosz légicsapások eddig több mint 2800 oktatási intézményt rongáltak meg vagy semmisítettek meg, legkevesebb 5,7 millió iskoláskorú gyermek nem tud iskolába járni Ukrajnában – közölte az Európai Bizottság.

Az EU elfogadta a kilencedik szankciós csomagot

Az európai uniós tagállamokat tömörítő Tanács pénteken elfogadta a kilencedik uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, válaszul az Ukrajna ellen indított háborúra, a megszorító intézkedések az orosz gazdaságot és a háborúért, annak támogatásáért felelősöket célozzák.

Az uniós tanács közleménye hangsúlyozta: a szankciók célja, hogy kemény csapást mérjenek az orosz gazdaságra és Moszkva képességére az agresszió folytatására.
A tájékoztatás szerint az újabb szankciós csomag alapján megszorító intézkedések vonatkoznak közel kétszáz személyre és szervezetre, köztük az orosz védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, és politikai pártokra.
További három orosz bankot céloznak, köztük az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot az EU fel fogja venni azon orosz állami tulajdonú vagy ellenőrzésű szervezetek jegyzékébe, amelyekre teljes tranzakciós tilalom vonatkozik.
Az EU négy orosz műsorszolgáltató, az NTV Mir, a Rosszija 1, a REN TV és a Pervij Kanal esetében függeszti fel az európai műsorszórási engedélyt. A közlemény szerint a felsorolt médiaorgánumok az orosz vezetés állandó közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak, és összehangolt dezinformációs és háborús propagandatevékenyéget folytatnak, legitimálva ezzel Oroszország ukrajnai agresszióját.
Az intézkedés további exportellenőrzéseket és korlátozásokat vezet be, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Ezen túlmenően az EU kiterjeszti a légiközlekedésre és az űriparhoz kapcsolódó árukra és technológiákra vonatkozó exporttilalmat a repülőgép-hajtóművekre és alkatrészeikre is. Tilos lesz továbbá a drónok hajtóműveinek Oroszországba, illetve bármely olyan országba irányuló közvetlen kivitele, amely drónokat szállíthat Oroszországba. Az intézkedés emellett vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti, valamint megtiltja az orosz bányászati ágazatba történő új beruházásokat.
Az elfogadott intézkedések egyike sem irányul a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, köztük a búza és a műtrágyák Oroszországgal folytatott kereskedelmére – tették hozzá.

Az egyik legnagyobb támadás történt Kijevben, negyven rakétát lőttek ki az oroszok

Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy robbanások történtek Kijev Desznyanszkij és Dnyeprovszkij kerületében. A legfrissebb információk szerint az oroszok mintegy negyven rakétát lőttek a városra, ezek közül 37-et megsemmisítettek a légvédelmi erők – írja az Unian.

A pusztítással és az áldozatokkal kapcsolatos információk pontosítása folyamatban van.

Kreml: Putyin kifejtette Modinak az orosz álláspontot

Elvi értékelést adott Oroszország ukrajnai irányvonalával összefüggésben Vlagyimir Putyin orosz elnök Narendra Modi indiai kormányfőnek – közölte a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin Modi kérésére fejtette ki az orosz álláspontot. A TASZSZ hírügynökség az indiai miniszterelnöki hivatal hivatalos honlapjára hivatkozva azt írta, hogy Modi az eszmecsere során párbeszédre és tárgyalásokra szólított fel az Ukrajna körül kialakult helyzetről. Megállapodás történt a személyes kapcsolattartás folytatásáról.
A Kreml szerint a felek részletesen megvitatták a gyakorlati együttműködés kilátásait olyan területeken, mint a kölcsönös beruházások, az energia, a mezőgazdaság, a közlekedés és a logisztika. Indiának a G20-csoportban és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben kezdődő soros elnökségére való tekintettel a két vezető megvitatta a nemzetközi szervezetekben folytatott szoros koordináció folytatásának fontosságát. Az orosz elnöki hivatal sajtószolgálata azt is megjegyezte, hogy Putyin és Modi elégedettségét fejezte ki a különösen privilegizált stratégiai partnerség elvei alapján fejlődő magasszintű kétoldalú együttműködéssel kapcsolatban.
Putyin egyébként pénteken, a Kreml tájékoztatása értelmében, „megvitatta az ország biztonságának szavatolásával és a szomszédos államokkal való kölcsönhatással kapcsolatos kérdéseke” az orosz biztonsági tanács tagjaival. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő megerősítette, hogy Putyin hétfőn Minszkben tárgyal majd Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel.

Ukrán rakétacsapás ért egy luhanszki települést, áldozatok

Az amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvető rakétája csapódott be egy épületbe az Ukrajnától elcsatolt luhanszki régióban lévő Lantrativka településen, legkevesebb 11 ember életét vesztette, mintegy huszan pedig megsebesültek – közölte pénteken a TASZSZ orosz állami hírügynökség a helyi mentőszolgálatokra hivatkozva.

Helyi források szerint további mintegy húsz ember sorsa ismeretlen. A romok eltakarítása folytatódik. A luhanszki hatóságok szerint Lantrativkára három HIMARS-rakétát lőttek ki.
Más, orosz ellenőrzés alá került területek településeiről is érkeztek pénteken jelentések ukrán tüzérségi támadásokról. Donyeckben a csapásoknak a helyi hatóságok szerint legkevesebb egy halálos áldozatuk volt pénteken.
A donyecki régió hatóságai szerint a területen az elmúlt nap folyamán 222 lövedékkel végrehajtott 37 ukrán tüzérségi támadás következtében legalább két civil életét vesztette, 13 pedig megsebesült.
A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség az orosz biztonsági szervek által összeállított jelentésre hivatkozva egybehangzóan azt írta, hogy a Szevasztopol, a Krími Köztársaság, valamint a Kurszk, a Belgorod és a Voronyezs megye ellen bevetett és elfogott drónok adatai alátámasztják az Egyesült Államok és Lengyelország részvételét az orosz célpontok elleni „terrortámadások” előkészítésében. Az orosz vizsgálat megállapította, hogy a drónok repüléselektronikáját és vezérlőrendszereit az amerikai SpektreWorks cég gyártotta, amely az arizonai Scottsdale repülőterén végezte el a gyári beállítást és tesztelést.
A szerkezetek végső összeszerelése és repülési tesztje annak a lengyelországi Rzeszów repülőtérnek közelében történt, amelyet az Egyesült Államok és a NATO az ukrán fegyveres erők fő ellátási pontjaként használ. A hasznos terhet Odessza és Krivij Rih közelében rögzítették, és itt volt a repülési feladat betáplálásának és indításnak is a helyszíne.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck környékén az orosz hadsereg folytatta offenzíváját és újabb állásokat foglalt el. A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők sikertelen támadási és ellentámadási kísérletek során Kupjanszk irányában mintegy 35 katonát, egy páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, Liman irányában több mint negyven katonát, egy gyalogsági harcjárművet és három páncélozott járművet, Donyeck térségében mintegy harminc halottat és sebesültet, egy páncélozott személyszállító és két egyéb járművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy negyven halottat és sebesültet, valamint négy járművet veszítettek.
Az orosz rakéta- és tüzérségi erők két ukrán vezetésipontra, 45 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 86 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve három lőszer-, fegyver- és hadfelszerelés-raktárt, és egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-37-es ellentűzradart. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán MiG-29-es repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig 11 drónt és két Uragan-rakétát.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború óta 344 repülőgépet, 184 helikoptert, 2669 drónt, 396 légvédelmi rakétarendszert, 7127 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 többszörös rakétavetőt, 3685 tüzérségi löveget és aknavetőt és 7614 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.

Megérkezett Kárpátaljára a NOE családokat és zeneiskolákat segítő adománya

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) elnöke 35 nehéz sorsban élő kárpátaljai családnak adott át karácsonyi szeretetcsomagot, valamint a támogatók jóvoltából két zeneiskola jutott hangszerekhez.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az átadóünnepségen elmondta, hogy örömmel csatlakozott a NOE felkéréséhez, és kollégáival együtt két családnak gyűjtöttek adományt.
Minden évben áldott, békés karácsonyi ünnepeket szoktunk kívánni, de az idén a békés kifejezés új jelentést nyert. Most nemcsak az adventi időszakban, de a hétköznapokban is vágyunk a békére – fogalmazott.
A kormányszóvivő köszönetet mondott mindenkinek, aki „ebben a nagyon nehéz időszakban itt van és küzd, és vigyáz a szomszédra, segít a gyerekeknek tanulni”. Reményét fejezte ki, hogy a béke beköszöntével „ez a közösség is megerősödve fog ebből a nagy nehézségből kikerülni”.
A háború sok mindent elvett az emberektől, de adott is valamit: azt, hogy a közösség tagjai bízhatnak egymásban. „Azt is remélem, hogy úgy érzik, az anyaországra is számíthatnak, és ezek a kötelékek még a mostaninál is erősebbek lesznek” – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra.
A gyűjtés és az adományok átadása nem csak a tárgyakról szól, „ebben ott van sokmillió magyar ember szíve és az üzenetünk, hogy itt vagyunk önökkel, gondolunk önökre, számíthatnak ránk. A magyar kormány a továbbiakban is mindent meg fog tenni azért, hogy az itt élő magyar emberekhez is eljusson az üzenetünk: nincsenek egyedül, egyetlen magyar sincs egyedül a világban, mindannyian számíthatunk egymásra” – zárta gondolatait Szentkirályi Alexandra. Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnöke elmondta, hogy a ruhákat, cipőket, tartós élelmiszereket, gyümölcsöt, tisztítószereket, játékokat és mesekönyveket tartalmazó csomagokat a támogatott családok előzetesen felmért igényei szerint állították össze a kezdeményezés mellé álló partnerek – szervezetek, intézmények és egyéni adományozók – felajánlásaiból, valamint saját forrásaikból.
Ezenkívül a császlóci és nagydobronyi zeneiskola gitárokat, hegedűket és egy pianínót kapott, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete, valamint a ráti Szent Mihály Gyermekotthon pedig három-három befőző automatával gazdagodott – közölte a NOE elnöke. A Nagydobronyi Magyar Házban megtartott ünnepséget a kistérség művészeti iskolásainak hangulatos koncertje, valamint a Kék Nefelejcs énekkar fellépése színesítette.

Századvég: úgy tűnik, a szankciókkal nem sikerül Oroszországot háborús magatartásának megváltoztatására kényszeríteni

A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint jövőre mintegy 30 milliárd köbméternyi gáz hiányzik majd az európai tározókból, és egyelőre nem látni, hogyan pótolják ezt – mondta a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője pénteken az M1 aktuális csatornán.

A műsorban – amelyben az Oroszország ellen meghozott szankciókról beszéltek – Hortay Olivér azt mondta, az energetikai szankciók súlyosan érintik az európai felhasználást, és az emberek sem támogatják ezeket.
„Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a szankciókkal sikerülne Oroszországot háborús magatartásának bármilyen mértékű megváltoztatására kényszeríteni” – fogalmazott az üzletágvezető.
Hozzátette: az elmúlt időszakban úgy tűnhetett, hogy Magyarország szinte egyedül harcol a káros szankciók ellen, de mostanra az európaiak többsége is a magyar álláspontot támogatja.
Közölte, a Századvég kutatása szerint mostanra az európaiak kétharmada károsnak gondolja az energetikai szankciókat. Az energetikai szankciók támogatottsága már tavasszal hanyatlásnak indult Európában, hiszen az emberek tisztában vannak vele, hogy létszükségletről van szó – mondta a szakértő.

Több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Karácsony előtt is rengetegen hagyják maguk mögött a háborús Ukrajnát.

Magyarország területére 2022. december 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5553 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4754 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 176 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 15-én Budapestre nem érkeztek vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az amerikai hadsereg műveleti képzésekre is kiterjeszti az ukrán haderő tagjainak nyújtott támogatást

Az Egyesült Államok januártól a fegyveres katonai kiképzés mellett többszintű műveleti képzésben is részesíti az ukrán fegyveres erők tagjait – közölte az amerikai védelmi miniszter szóvivője csütörtökön.

Pat Ryder dandártábornok egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a tervek szerint havonta mintegy 500 ukrán katonának nyújtanak oktatást annak érdekében, hogy segítsék az ukrán haderő képességeinek erősítését.
A képzések várhatóan az Egyesült Államok hadseregének németországi létesítményeiben lesznek, azokat az amerikai haderő európai és afrikai parancsnokságának kiképző katonái tartják majd – mondta a tábornok, aki arról is beszámolt, hogy a katonai tanfolyam első része a fegyveres kiképzésre fókuszál, majd műveleti képzésekben is részesülnek a résztvevők; a katonai osztag szintű műveletektől a zászlóalj-műveletekig.
A Pentagon szóvivője arról is tájékoztatást adott, hogy április óta már mintegy 3100 ukrán katona részesült amerikai kiképzésben, amelyek jó része az Egyesült Államok által az ukrán haderő rendelkezésre bocsátott fegyverek kezelésére irányult.
Pat Ryder megjegyezte, hogy miközben érthető módon a figyelem az Ukrajna rendelkezésére bocsátott eszközökön van, a kiképzés is lényeges szerepet játszik abban, hogy Ukrajna rendelkezzen azzal a képzett haderővel, ami hozzájárulhat az ország védelmi képességének javulásához.

Michel: már jövőre biztosítani kell Románia és Bulgária schengeni csatlakozását

Az európai uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, valamint hangsúlyozták, Bulgáriának és a Romániának a jövő év folyamán szintén biztosítani kell a csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez – közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtök este.

Charles Michel az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón az európai uniós integrációval kapcsolatban közölte, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának. A fontos lépést jelentő döntés határozott üzenetet küld az EU bővítés iránti elkötelezettségéről – húzta alá.
Közölte továbbá, hogy a tagállami vezetők hozzájárultak az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű támogatás folyósításához és megerősítették, hogy előmozdítják a béketeremtést. A támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére – közölte.
Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett kilencedik szankciós csomag részleteiről, már csak a jogi szövegének pontosítása van hátra. Az újabb uniós megszorító intézkedések egyebek mellett az orosz energiaszektort érintik, valamint segítik a globális élelmiszerellátást – mondta.
Beszámolt arról is, hogy az uniós vezetők megvitatták, miként lehet versenyképesebbé tenni az EU gazdaságát az emelkedő energiaárak és az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások életbelépése esetén. Az uniós tanács azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy már 2023 januárjának végére dolgozzon ki stratégiát az európai versenyképesség védelmére és a termelékenység növelésére – közölte.
A migrációs nyomás nem szűnő növekedése miatt a vezetők megállapodtak abban, hogy február első felében a migráció témakörével foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben – tájékoztatott Charles Michel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az ukrajnai háború súlyos hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a negatív időszak jövőre is folytatódni fog.
Felhívta a figyelmet, hogy jövőre Európában, 30 millió köbméternyi gázhiánnyal lehet számolni, amit lehet ugyan pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak. Véleménye szerint gyors cselekvésre van szükség, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését, és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Reményét fejezte ki, hogy erről a három intézkedésről megállapodás születik az energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozásán.
Von der Leyen arról is beszélt, hogy az amerikai kormány jelentős befektetése a tiszta technológiai ágazatokba önmagában üdvözölendő, azonban tenni kell annak érdekében, hogy a szektorban Európa megőrizze globális vezető szerepét.
„Meg kell győzni az iparág szereplőit, hogy Európában és ne az Egyesült Államokban fektessen be” – fogalmazott.
Ennek érdekében négypontos tervet javasol majd az Európai Bizottság, amely az amerikai kormánnyal való együttműködésre, az állami támogatási szabályok reformjára, a zöld átmenet felgyorsításra és a megújuló energiaforrások kiépítésének előmozdítására összpontosít.
A bizottsági elnök méltatta az EU cseh soros elnökségének tevékenységét, különösen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban. „A cseh elnökség alatt alkalmaztuk legelőször a mechanizmust, ez egyértelműen jelezte, hogy az EU eltökélten élni kíván előjogaival a jogállamiság védelme érdekében” – fogalmazott.
Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor közös európai választ sürgetett az amerikai tervezett állami támogatások ügyében, és hangsúlyozta: el kell kerülni az unió egységes piacát veszélyeztető egyéni megoldásokat.
Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy az uniós vezetők egyértelmű megbízást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy már 2023 első negyedévében erős válaszintézkedést dolgozzon ki az amerikai klímavédelmi csomagra. Két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína állami támogatásokat biztosít gazdasági szereplőinek, miközben Európa nem tesz semmit. „Nem az európai piacok megnyitásával kívánjuk megoldani a helyzetet” – fogalmazott a francia elnök.
Mark Rutte holland miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az EU-tagországok energiaügyi miniszterei hétfőre tervezett tanácskozásukon minden tagállamnak elfogadható megoldást találnak a tőzsdén jegyzett gázárplafon meghatározása ügyében.
Olaf Scholz német kancellár távozáskor adott nyilatkozatában, az uniós parlamenti korrupciós botránnyal összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a testület elnöke valóban végrehajtja az átláthatóság megerősítését célzó reformokat.
„A ügy nagyon komoly, megingathatja a demokráciába és a parlamentarizmusba vetett bizalmat” – jelentette ki. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vitáról a német kancellár azt mondta, bízik abban, hogy a párbeszéd révén javulást érhető el amerikai partnerekkel.

Orosz diplomácia: megjósolhatatlan következményekkel járna Patriot rakéták Ukrajnába szállítása

Bármilyen amerikai Patriot-rakétaszállítás Ukrajnának „megjósolhatatlan következményekkel” járna – írta Oroszország washingtoni nagykövetsége csütörtökön, miután sajtóértesülések jelentek meg arról, hogy véglegesítés alatt áll egy ilyen tartalmú megállapodás.

Oroszország külképviselete közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszer szállítása a globális biztonságra nézve is veszélyt jelentene. Ha megerősítést nyer a megállapodás, akkor az „egy újabb provokatív lépés lesz az amerikai kormányzat részéről” – áll a dokumentumban, amely szerint „Washington stratégiája nem csak az orosz-amerikai kapcsolatokban okozott óriási károkat, de további kockázatot teremt a globális biztonságot tekintve is”.
Az orosz nagykövetség közleménye úgy fogalmaz, hogy a folytatódó ukrajnai fegyverszállítások csak megerősítik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rezsimjét saját büntetlenségének érzetében, és abban, hogy „további bűncselekményeket kövessen el civilekkel szemben” a kelet-ukrajnai területeken.
Kedden a CNN hírtelevízió internetes oldalán írt arról több kormányzati forrásra hivatkozva, hogy az amerikai kormányzat már véglegesít olyan terveket, miszerint Patriot-típusú légelhárító rakétarendszereket bocsátana Ukrajna rendelkezésére, és azt az elnöki jóváhagyás után néhány napon belül el is kezdenék szállítani Ukrajnának.
A keddi sajtóértesülésre John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs koordinátora szerdán úgy reagált, nem tudja megerősíteni, hogy megállapodás született volna a szállításokról.
A sajtóértesülésre a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy reagált, hogy Oroszország bármilyen, Ukrajnának adott Patriot-rakétát legitim célpontnak tekintene, de ő is hozzátette, hogy a hír egyelőre nem nyert megerősítést.
Ukrajna hónapok óta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú légelhárító rendszert, amely hatékony lehet ballisztikus rakéták semlegesítésében az orosz hadsereg folytatódó kiterjedt rakétatámadásai ellen.

Zelenszkij további fegyvertámogatást kért a tagállamok vezetőitől

Ukrajnának modernebb fegyverekre, harckocsikra, több utánpótlásra van szüksége, továbbá az uniós tagállamok támogatásának ki kell terjednie a lég- és rakétavédelemi rendszerekre is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az Európai Tanács Brüsszelben zajló csúcstalálkozójára eljuttatott beszédében csütörtökön.

Zelenszkij beszédében arra kérte az Európai Unió huszonhét tagországának vezetőit: fontolják meg, mit tehetnek még az ukrán légvédelmi rendszerek fejlesztése érdekében. Ugyanis – mint mondta – Ukrajna légvédelme biztonsági garanciát nyújt egész Európának.
„Az unió támogatása nem lehet kevesebb, mint az elmúlt hat hónapban volt. Ez rendkívül fontos az ukrán szabadság és Európa értékeinek védelme szempontjából” – mondta az ukrán elnök, majd hozzátette: az uniós támogatás életek millióinak közvetlen megmentését szolgálja.
Közölte: az eddigi uniós támogatásoknak köszönhetően „Ukrajna és egész Európa megerősödött, Kijev hatékony válaszokat talált minden Európa-ellenes kihívásra”.
Szavai szerint a következő hat hónap sok tekintetben meghatározó lesz az Oroszországgal vívott háborúban. A következő időszakban Oroszország „energiaterrorját” annak minden formájában el kell hárítani – mondta. Az energiaellátást érintő bármilyen orosz zsarolásra, a létfontosságú ukrajnai infrastruktúra, köztük a gázvezetékek elleni támadásra, a gáz- és az olajpiac vagy az atomenergia-szektor destabilizálására tett kísérletekre egész Európának határozott választ kell adnia – jelentette ki.
Ezzel összefüggésben Zelenszkij rendkívül hasznosnak nevezte a teljes orosz energiaexport árplafonjának bevezetését, és arra kérte a tanácskozó uniós vezetőket, állapodjanak meg az Oroszországból származó olaj, az olajszármazékok és a gáz ársapkájában. Az árplafon bevezetése meg fogja fosztani a „terrorista államot” attól a lehetőségtől, hogy a háborút a globális piac rovására finanszírozza – mondta.
Az ukrán elnök végezetül arra kérte az uniós állam-, illetve kormányfőket, hogy továbbra is tegyenek meg mindent Ukrajna energiaellátásának fenntartása érdekében, hogy a háborúban álló ország átvészelje a telet.

Ukrán főparancsnok: tíz tábornokot menesztettek, egy öngyilkos lett a háború kezdete óta

A háború februári kezdete óta tíz tábornokot menesztettek az ukrán hadseregből, egy pedig öngyilkos lett – mondta el Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a The Economist című brit gazdasági lapnak adott interjújában, amelyet az Ukajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön.

„Minden helyzetben embernek maradni, számomra ez a legfontosabb. A háború kezdete óta tízet (tábornokot) menesztettem, mert nem tudták ellátni a feladatukat. Egy főbe lőtte magát” – idézte Zaluzsnij szavait a hírportál.
A lapinterjúban a főparancsnok elmondta, hogy értesülései szerint az oroszok mintegy 200 ezer újabb katonát készítenek elő ukrajnai bevetésre, és az orosz hadsereg mintegy 1,2-1,5 millió fős tartalékkal rendelkezik. Úgy vélekedett, hogy az eddigi orosz mozgósítás „működött”, és a mozgósítottak készek harcolni. Az Ukrajinszka Pravda megjegyezte, hogy a katonai hírszerzés augusztusban nyilvánosságra hozott értesülései szerint Oroszország mintegy 160 ezer katonát vetett be az Ukrajna elleni háborúban, nem számítva a nemzeti gárdája tagjait.
Zaluzsnij kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy az orosz hadsereg újra megkísérel egy offenzívát az ukrán főváros, Kijev ellen. „Már januárban, de nagy valószínűséggel tavasszal az Oroszországi Föderáció nagy offenzívát indíthat a keleti Donbászból, délről vagy akár Fehéroroszországból” – fejtegette.
A főparancsnok ugyanakkor bizakodó a tekintetben, hogy az ukrán erők képesek visszafoglalni azokat a területeket, amelyeket Oroszország február 23. után szállt meg. Ehhez azonban – mint rámutatott – erőforrásokra van szükség. „Ehhez szükségem van 300 harckocsira, 600-700 gyalogsági harcjárműre, 500 tarackra” – sorolta Zaluzsnij.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetségesek valahogy visszatartják-e Ukrajnát a Krím megtámadásában, a főparancsnok megjegyezte: ahhoz, hogy elérjék a Krím határait, az ukrán fegyveres erőknek le kell küzdeniük a Zaporizzsja megyei Melitopolig tartó 84 kilométeres távolságot. Hozzátette, hogy ez elég is lesz, hiszen Melitopol felszabadítása révén Ukrajna a Krími Autonóm Köztársaság szárazföldi folyosójának teljes tűzellenőrzését biztosítaná. „Ahhoz azonban, hogy elérjük Melitopolt, Ukrajnának forrásokra van szüksége – hangsúlyozta Zaluzsnij.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine