Az orosz-ukrán háború 295. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-kilencvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Rakétatámadás érte Donyecket, többen megsérültek

Legalább kilenc ember megsérült, amikor az ukrán hadsereg csütörtök reggel Grad sorozatvetőből negyven rakétát lőtt ki Donyeck belvárosára – közölte az Oroszországhoz csatolt Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága.

Alekszej Kulemzin donyecki polgármester Telegram-bejegyzése szerint ez volt a városra mért legsúlyosabb csapás 2014 óta. Vitalij Hocenko, a donyecki régió miniszterelnöke azt hangoztatta, hogy az ukrán hadsereg továbbra is a civilek ellen harcol, és újabb háborús bűnöket követ el.
A sorozatvető-támadás során közvetlen találat ért nyolc többemeletes lakóházat, továbbá a diákkórházat, egy iskolát, a helyi műszaki egyetem több épületét és egy templom kupoláját. A templomban éppen elkezdődött a reggeli liturgia. A várost délután ágyúlövések érték.
Más orosz ellenőrzés alá került településekről is jelentettek csütörtökön ukrán találatokat a helyi hatóságok.
Natalija Sutkina, az ukrán háborús bűnök ügyében eljáró központ donyecki képviseletének helyettes vezetője a Harcizszkben tartott sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az ukrán fél által használt nyugati fegyverek miatt a polgári áldozatok száma megnégyszereződött, az épületekben okozott pusztítás mértéke pedig megháromszorozódott. Sutkina szerint 2022. február 17. óta 4527 civil, köztük 154 gyermek vesztette életét, további 4317 ember, köztük 274 gyermek pedig megsebesült a Donyec-medencében.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz csapatok folytatták offenzívájukat, amelynek eredményeként előnyösebb új védvonalakat és állásokat foglaltak el. Gyenyisz Pusilin, az Oroszországhoz csatolt Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a Pervij Kanal orosz állami televíziónak azt mondta, hogy Marjinka város 80 százaléka „felszabadult”.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők sikertelen ellentámadási kísérletek során Kupjanszk irányában mintegy 35 katonát, egy páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, Liman irányában több mint negyven katonát, egy gyalogsági harcjárművet és három páncélozott járművet, Donyeck környékén mintegy harminc halottat és sebesültet, egy páncélozott személyszállítót és két járművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy negyven halottat és sebesültet és négy járművet veszítettek.
Az orosz rakéta- és tüzérségi csapatok az ukrán 92. önálló gépesített dandár és a 105. területvédelmi dandár vezetési pontjára, valamint 45 lőállásban lévő tüzérségi egységre, továbbá 86 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást Harkiv megyében. Megsemmisítettek egyebek között három fegyver-, lőszer- és hadianyagraktárt, valamint egy AN/TPQ-37-es ellentűzradart. Az orosz légierő egy ukrán MiG-29-es repülőgépet és Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig 11 drónt és két Uragan-rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 344 repülőgépet, 184 helikoptert, 2669 drónt, 396 légvédelmi rakétarendszert, 7127 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 sorozatvetőt, 3685 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7 614 speciális katonai járművet semmisítettek meg. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Uniós biztos: Putyin célja, hogy az ukránok szenvedjenek és megfagyjanak

Vlagyimir Putyin orosz elnök célja most az, hogy az ukránok szenvedjenek és megfagyjanak a tél folyamán, az orosz erők folyamatosan brutális bűncselekményeket követnek el a civilek ellen, kulcsfontosságú infrastruktúrát bombáznak, működésképtelenné téve az energiahálózatokat – jelentette ki Sztella Kiriákidész uniós biztos az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén.

A biztos az ukrajnai humanitárius helyzetről szóló vitában elmondta: az ENSZ legutóbbi becslései szerint Ukrajnában, közel 18 millió embernek van szüksége segítségnyújtásra, mivel nem férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, fűtéshez, villanyhoz, ivóvízhez.
Mint mondta, az EU Ukrajna humanitárius donorjaként ezidáig 13 millió ukránnak biztosított alapvető segítséget. Legutóbb az EU 130 millió eurós téli segélycsomagot juttatott el, amely áramfejlesztőket, életmentő felszereléseket tartalmaz. Emellett 77 ezer tonna adományt küldött ukrán kórházaknak és iskoláknak. Hozzátette: az Európai Bizottság emellett új energiaügyi vészhelyzeti központ létrehozásán dolgozik Lengyelországban.
Cseh Katalin, a Momentum uniós parlamenti képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy Európa szomszédságában már 17 ezer ártatlan civil halt meg a barbár orosz invázió következtében, a lakosság jó része van áram és fűtés nélkül, szenvedésük elképzelhetetlen.
Az EU illiberális populistái mindeközben megvétózzák az Ukrajnának szánt humanitárius segélyt, annak érdekében, hogy pénzt csikarjanak ki az EU-tól – jelentette ki. Mint mondta, „először Orbán vétózott, de aztán elállt ettől, mert a többiek a Tanácsban pénzt ígértek neki, de ma jött a hír, hogy a lengyel kormány is feltartóztatja a segélycsomagot, mert pénzt akar cserébe.”
„Nincs szó rá, milyen szégyenletes ez az egész. Remélem, hogy a Tanács végre megtanulja a leckét: ha engedsz a zsarolóknak, mindig többet fognak kérni” – fogalmazott Cseh Katalin.

Hálózati felügyelet: kritikusan nagy a földgázfogyasztás Németországban

Kritikusan magas a földgázfogyasztás Németországban – figyelmeztetett a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) csütörtökön.

A hatóság az eddigi stabilról kritikusra változtatta a gázfogyasztás mértékének megítélését, és a várható időjárást is kritikusnak minősítette.
Az ellátásbiztonság megőrzéséhez 20 százalékkal kell csökkenteni a fogyasztást az utóbbi négy év átlagához képest, de a 49. naptári héten „ismét túl kevés gázt sikerült megtakarítani” – emelte ki Klaus Müller, a Bundesnetzagentur vezetője.
A ipari nagyfogyasztók felhasználása csak 7 százalékkal maradt el az utóbbi négy év átlagától, szemben az egy héttel korábban elért 12 százalékos csökkenéssel. A háztartások és a nem a nagyfogyasztói körbe tartozó vállalatok felhasználása csupán 3 százalékkal csökkent a bázisértékhez képest, míg egy héttel korábban még 13 százalékos csökkenést sikerült elérni.
Ez így együtt azt jelenti, hogy a 49. héten az utóbbi négy év átlagához képest 5 százalékkal kevesebb gáz fogyott. Egy héttel korábban még 13 százalékos volt a megtakarítás.
A kedvezőtlen fejlemény a szokottnál keményebb hidegnek és a földgáztüzelésű erőművek áramtermelésének tulajdonítható. A kelleténél kisebb megtakarítás apasztja a földgáztárolókban felhalmozott készletet – fejtette ki a hatóság vezetője, aláhúzva, hogy „ez nem maradhat így egész télen”.
Valamennyi tárolót együttvéve a töltöttségi szint 91,26 százalékos – áll a Bundesnetzagentur kimutatásában, amelynek alapján az utóbbi héten naponta nagyjából 1 százalékponttal csökkent a németországi gáztárolók töltöttsége.
A kilátások nem jók, az év 50. hetében az átlaghőmérséklet mínusz 3,18 Celsius-fok lehet, így a fogyasztás további jelentős növekedésével kell számolni a felügyelet szerint.
Az Európai Unió legnagyobb gazdaságát azért fenyegeti földgázhiány, mert Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállított németországi szállításait, annak ellenére, hogy a földgázkereskedelmet nem érintik az háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós büntetőintézkedések.
Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek egyebek között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.

Orosz külügy: a Patriot rakéták szállítása növeli Washington háborúba sodródásának kockázatát

A Patriot amerikai rakétavédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása megnöveli annak kockázatát, hogy az amerikai hadsereg közvetlenül belekeveredjen az ukrajnai konfliktusba – jelentette ki Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén.

„Sok szakértő, köztük az óceánon túl lévők is, kétségbe vonta egy ilyen lépés észszerűségét, amely a konfliktus eszkalációjához vezet, növeli az amerikai hadsereg közvetlen belekeveredésének kockázatát a háborús cselekményekbe” – mondta Zaharova.
A CNN amerikai hírtelevízió szerdán azt állította, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya a héten bejelentheti: Patriot rakétavédelmi rendszereket kíván Ukrajnába küldeni. A Pentagon közölte, hogy erről egyelőre nincs közölnivalója.
A washingtoni orosz nagykövetség arra figyelmeztetett, hogy a Patriot rakétavédelmi rendszerek esetleges átadása Ukrajnának provokatív lépés lenne az Egyesült Államok részéről.
Zaharova ismételten kifejezte Moszkva készségét a tárgyalásra az ukrán válság rendezéséről. De, mint mondta, ez csak akkor lehetséges, ha olyan valós javaslatok érkeznek, amelyek figyelembe veszik az új realitásokat és Oroszország jogos érdekeit.
Közölte, hogy Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára diplomáciai csatornákon keresztül hivatalos bocsánatkérést juttatott el Moszkvának Ferenc pápának a csecseneknek és a burjátoknak az ukrajnai háborúban tanúsított állítólagos kegyetlenségére tett megjegyzése miatt. A szóvivő szerint ezzel az incidens rendeződött.
„A hibák elismerésének képessége egyre ritkább a mai nemzetközi kommunikációban. Az adott helyzet azt mutatja, hogy a Vatikán párbeszédre való felhívása mögött ott áll a párbeszéd lefolytatásának és a beszélgetőpartnerek meghallgatásának képessége. Ez a megközelítés, azt mondhatom, őszinte tiszteletet vált ki” – mondta az orosz külügyi szóvivő.
Zaharova ezzel szemben „provokatívnak” és „elfogadhatatlannak” nevezte Martin Griffiths ENSZ-főtitkárhelyettes herszoni látogatását, és úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusát vezető António Guterres főtitkárnak véget kellene vetnie az ilyen akcióinak. Ezt egyebek között azzal indokolta, hogy a régió lakosai népszavazáson döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról. A referendum eredményét a nemzetközi közösség túlnyomórészt nem tekinti legitimnek.
Kijelentette: Guterresnek követelnie kellene, hogy munkatársai a provokatív utazások helyett tartsák be az orosz gabona- és műtrágyaexport korlátozásainak feloldására vonatkozó kötelezettségvállalásaikat. Zaharova nehezményezte egyebek között, hogy szerinte az ENSZ Titkársága és a világszervezet emberi jogi főbiztosának, Volker Türknek a hivatala kerüli az ukrán válsághelyzet pártatlan értékelését, Kijev irányába részrehajló nyilatkozatokat tesz, és a nyugatiak által támogatott narratívát használja.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön pletykának minősítette a Szergej Lavrov külügyminiszter 2023-ban várható esetleges felmentéséről a BRIEF Telegram-csatornán megjelent értesüléseket. A BRIEF meg nem nevezett forrásra és Lavrovnak a Balin állítólag bekövetkezett – az orosz diplomáciai tárca által cáfolt – rosszullétére hivatkozva Mihail Galuzin november végén kinevezett külügyminiszter-helyettest és Szergej Nariskint, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) nevezte meg Lavrov lehetséges utódaként.

Ukrajnában kapott ajándéktárgy robbant a varsói rendőr-főkapitányságon

Felrobbant a lengyel rendőr-főkapitányság varsói székhelyén egy ajándéktárgy, amelyet a szervezet élén álló Jaroslaw Szymczyk ukrajnai látogatása során kapott – közölte csütörtökön a lengyel belügyi tárca.

A robbanás még szerda reggel történt a rendőrfőkapitány irodájával szomszédos helyiségben – tudatták. Mint hozzátették, az ajándékot Szymczyk december 11-12-i ukrajnai munkalátogatása során kapta a helyi ukrán hatóságok egyik főnökétől.
A rendőrfőkapitány könnyű sérüléseket szenvedett, szerda óta kórházban van megfigyelésen. Könnyű, de kórházi kezelést nem igénylő sérüléseket szenvedett az intézmény egyik munkatársa is – áll a közleményben.
Az ügyet az illetékes lengyel szolgálatok és az ügyészség vizsgálja, Lengyelország magyarázatot kért az ukrán féltől.
Csütörtök délelőtt Mariusz Ciarka, a rendőr-főkapitányság szóvivője a PAP hírügynökségnek megerősítette a korábbi médiaértesüléseket, miszerint a robbanás következtében az épületben megrongálódott az őrszolgálati szoba mennyezete.

Az orosz erők ismét Herszont lőtték, áldozatok

Az orosz erők ismét tűz alá vették a dél-ukrajnai Herszon város központját, az ukrán hatóságok eddig két halálos áldozatról tudnak – közölte Kirilo Timoseko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A megyeszékhelyt szinte minden nap támadják az orosz erők azóta, hogy egy hónapja az ukrán hadsereg visszavette fölötte az ellenőrzést. Timosenko szavai szerint a megyei kormányzói hivatal épületétől alig száz méterre csapódtak be lövedékek, amikor szerdán a városra újabb csapást mértek az oroszok.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint később vált ismertté, hogy egy orosz lövedék eltalálta azt a helyet a városban, ahol orvosi ellátást nyújtanak és humanitárius segélyt osztanak. A regionális sürgősségi egészségügyi központban közölték, hogy a halálos áldozatok között van egy 32 éves mentős és egy 70 éves férfi, ketten pedig megsebesültek.
Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a megyeszékhelyen teljesen megszűnt az áramellátás. Szavai szerint az orosz erők folytatják a támadásaikat Herszon létfontosságú infrastrukturális létesítményei ellen. Ígérete szerint az energetikai szakemberek a lehető leghamarabb megkezdik az elektromos hálózat helyreállítását.
Janusevics egy korábbi telegram-üzenetében arról tájékoztatott, hogy az orosz erők 86-szor nyitottak tüzet a régióra, illetve annak központjára, Herszon városra. A támadások következtében három helyi lakos meghalt, további 13 megsebesült.
Közben Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján alacsonynak ítélte annak kockázatát, hogy újabb támadás érné Ukrajnát Fehéroroszország felől. Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetségesnek tart-e egy átmeneti fegyvernyugvást újévkor, leszögezte: tűzszünet Ukrajnában csak akkor lehetséges, ha az Oroszország kivonja csapatait Ukrajna területéről.
Az ukrán vezérkar csütörtöki jelentése szerint Ukrajnában eddig 96 590 orosz katona halt meg, közülük 590-en az elmúlt napon.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy az ukrán erők által foglyul ejtett 15 Donyec-medencei szakadár fegyverest ítélt az illetékes bíróság fejenként 15 év börtönbüntetésre hazaárulásért és Oroszországgal való együttműködésért.

Megkezdődött a tagállami vezetők csúcstalálkozója, középpontban az energia és az ukrajnai háború

Megkezdődött csütörtök délelőtt az uniós tagországok vezetőinek egynaposra tervezett csúcstalálkozója, melynek középpontjában Oroszország Ukrajna elleni háborújának helyzete, valamint az energiaügyek, gazdasági kérdések és az Európai Unió külkapcsolatainak áttekintése áll.

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján mindenek előtt meg fogja vitatni az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket, beleértve annak következményeit is Ukrajnában és máshol.

Az uniós tagállamok vezetői áttekintik az Ukrajnának eddig nyújtott és a jövőben nyújtható további uniós támogatás lehetőségeit is.

Az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői értékelni fogják az energiaárakkal és az ellátás biztonságával kapcsolatos helyzetet, beleértve az eddig hozott és a lehetséges piacoptimalizálási intézkedéseket, valamint az energiakereslet csökkentése terén elért eredményeket.

Az Oroszország Ukrajna elleni háborúja okozta jelenlegi energiaválságra figyelemmel az Európai Tanács megbeszélést fog tartani a gazdasági helyzetről. Megvitatja az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint a célok megvalósításának eszközei között a közös gázbeszerzés, árkorlátozási mechanizmusok bevezetése a TTF gáztőzsdén, a tagállamok közötti szolidaritásra vonatkozó új intézkedések elfogadása, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló erőfeszítések folytatása szerepel. A vezetők vitát folytatnak majd a multinacionális vállaltokra vonatkozó minimumadóról szóló irányelvről is.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében, hangsúlyozta, az EU-nak most az energiaellátás biztonságának szavatolására, az árak csökkentésére, valamint Ukrajna önvédelmének, működésének és lakosságának támogatására kell összpontosítania.

A tagállami vezetők megbeszélést fognak folytatni a transzatlanti kapcsolatokról. A vita a kérdések széles körére terjed majd ki, egyebek mellett a biztonsági és gazdasági együttműködésekre.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői továbbá megbeszélést folytatnak majd a déli szomszédságról, amelynek keretében értékelni fogják a múlt héten Tiranában tartott EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó eredményeit.

Zelenszkij az oroszok kizárását kérte a NOB-tól

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellenzi, hogy orosz sportolók semleges zászló alatt szerepelhessenek a 2024-es párizsi olimpián, mondván: „minden zászlójukat vér szennyezi”.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke múlt szerdán arról beszélt, hogy a himnuszok, zászlók és nemzeti szimbólumok betiltása érvényben marad, az ugyanakkor még nem tisztázott, az ukrajnai háború miatt eltiltott orosz és fehérorosz játékosok és versenyzők részt vehetnek-e a kvalifikációs időszakban, illetve magukon a játékokon, amennyiben pedig indulhatnak, akkor milyen formában tehetik ezt meg.

Zelenszkij a NOB első emberével folytatott tárgyalást követően közleményében hangsúlyozta: Ukrajna csalódott a NOB azon felvetése miatt, hogy az orosz sportolók semleges színekben részt vehessenek az olimpián.

„Fehér vagy bármilyen semleges zászló alatti részvétel lehetetlen az orosz sportolók számára, hisz valamennyi lobogójukat vér borítja” – fogalmazott Zelenszkij, aki az oroszok sporteseményekről történő teljes kizárására szólított fel. Egyben hangsúlyozta: a háborúban eddig 184 ukrán sportoló vesztette életét.

Zelenszkij leszögezte, a NOB alapelvei „határozottan nem irányozzák elő terrorista államok elkényeztetését”.

Az ukrán elnök szavaira egyelőre az orosz és fehérorosz sportminisztérium sem reagált.

Az Egyesült Államok olimpiai és paralimpiai bizottsága hétfőn jóváhagyta azon lehetőség vizsgálatát, hogy orosz és fehérorosz sportolók – szigorúan semleges színekben – induljanak a párizsi játékokon.

Az ukrán erők rakétákkal támadták az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecket

Az ukrán erők rakétákkal támadták csütörtökre virradóra az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecket – számolt be a város polgármestere.

Alekszej Kulezmin Telegram üzenetküldő csatornáján közölte, hogy évek óta ez volt az egyik legnagyobb ukrán támadás a városuk ellen.

Az elöljáró tájékoztatása szerint az ukránok Grad sorozatvetőkből negyven rakétával támadtak a városban élő civilekre. Az ukrán belövések következtében egy óvoda, egy orvosi rendelőintézet, nyolc lakóépület és egy bevásárlóközpont rongálódott meg.

Találat érte a helyi műszaki egyetem és a Szpaszo-Preobrazsenyszkij székesegyház kupoláját is. Az előzetes információk szerint öt ember megsebesült.

A köztársasági rendkívüli helyzetek minisztériumának közlése szerint a robbanások által keletkezett tűzben megsemmisült négy személyautó. A város központi kerületében nem voltak halálos áldozatok.

Kanada visszaállította az Északi Áramlat alkatrészeire vonatkozó szankciót

Kanada szerdától nem teszi lehetővé, hogy Montrealban javítsák az Oroszországból Európába irányuló Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináit.

Melanie Joly kanadai külügyminiszter és Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős tárcavezető közös közleményükben azt írták: Ukrajnával, Németországgal és más európai szövetségesekkel együttműködésben hozták meg a szankciók visszaállításáról szóló döntést.

Egy korábbi mentesség értelmében lehetőség volt arra, hogy az oroszok a meghibásodott alkatrészeket Németország közvetítésével Kanadába küldjék javításra.

A Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat-1-et augusztus 31-én állították le az oroszok karbantartásra hivatkozva, de azóta sem indult újra rajta a gázszállítás. A vezeték egy szeptemberi robbanássorozat következtében súlyosan megrongálódott, a Nyugat és Oroszország egymást vádolta az incidens miatt.

ORFK: több mint 9400-an érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 5398-an léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4005-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 157 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal szerdán 26 ember, köztük 5 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől – tudatta az ORFK.

Tűz ütött ki az angarszki olajfinomítóban, áldozatok

Legalább két ember életét vesztette, öt pedig megsérült, amikor csütörtökön tűz ütött ki az Irkutszk megyei Angarszk olajfinomítójában.

Sajtójelentések szerint a lángok 2500 négyzetméteren terjedtek el, mielőtt a tűz terjedését sikerült megfékezni. A helyszínen az oltás folytatódik.
A tűz keletkezésekor robbanás történt. A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a balesetet valószínűleg gázszivárgás okozhatta.

Az Egyesült Államok nem számít a harcok lezárására az év vége előtt, és tárgyal az ukrán légvédelem erősítéséről

Az Egyesült Államok nem számít arra, hogy a harcok leállnának Ukrajnában a télen, illetve, arra sem mutatnak jelek, hogy a háború véget érne az év vége előtt – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs vezetője szerdán egy sajtóbeszélgetésen.

Arra a keddi sajtóértesülésre, miszerint az Egyesült Államok Patriot típusú nagy hatótávolságú légelhárító rendszert ad Ukrajnának, John Kirby úgy fogalmazott, nem tudja megerősíteni, hogy megállapodás született volna a szállításokról.
Kedden Pat Ryder, a légierő dandártábornoka megerősítette, hogy zajlanak az egyeztetések az ukrán légvédelem erősítéséről, de nem kommentálta a sajtóértesülést, miszerint Patriotokról is szó van.
Kedden a CNN hírtelevízió internetes oldalán írt arról, több kormányzati forrásra hivatkozva, hogy az amerikai kormányzat már véglegesíti a terveket a Patriot típusú légelhárító rakétarendszert Ukrajnába telepítéséről.
Az értesülés arról is szólt, hogy a kezeléshez szükséges ukrán személyzetet a németországi Grafenwöhrben az ottani amerikai katonai támaszponton képeznék ki.
Ukrajna hónapok óta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú légelhárító rendszert, ami hatékony lehet az orosz hadsereg folytatódó, kiterjedt rakétatámadásaival szemben.

Zelenszkij arra kérte az ENSZ-t, hogy küldjön szakértőket Ukrajna energetikai létesítményeihez

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt szerdán António Guterres ENSZ-főtitkárral, akit arra kért, hogy támogassa nemzetközi szakértői missziók megszervezését a háború sújtotta Ukrajna létfontosságú energetikai létesítményeinek felkeresésére.

Erről Zelenszkij az ukrán lakossághoz intézett esti videoüzenetében beszélt, amelyet a Twitteren tett közzé.
„Ma nagyon fontos megbeszélést folytattam Guterres ENSZ-főtitkárral. Megköszöntem neki Ukrajna és a nemzetközi jog megingathatatlan támogatását, hatékony segítségét az olyan javaslataink megvalósításában, mint például a gabonakezdeményezés. Jelenleg azon dolgozunk, hogy államunk létfontosságú energetikai infrastruktúrájához nemzetközi mandátummal küldöttségeket szervezzünk. Hiszem, hogy ez is sikeres lesz” – mondta az ukrán elnök.
Az orosz fegyveres erők a tél kezdete óta rendszeresen mérnek csapásokat Ukrajna polgári infrastruktúrájára, elsősorban hő- és vízerőművekre, elektromos hálózatokra és elosztópontokra. Emiatt Ukrajna súlyos energiahiánnyal küzd. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök múlt vasárnap a Facebookon azt írta, hogy az ország ellen végrehajtott nyolc orosz rakétatámadási hullám során az összes hő- és vízerőmű megsérült, a nagyfeszültségű hálózati létesítményeknek pedig 40 százaléka megrongálódott.

Az EU további 500 millió euró összegű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának

Az Európai Bizottság további 500 millió euró összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának, a pénz az 5 milliárd euró összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) utolsó részletét jelenti – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Az Európai Unió júniusban hagyta jóvá az Ukrajnának szánt makroszintű hitel folyósítását, amely az ország ellen zajló háború okozta finanszírozási szükségleteket hivatott fedezni.
A folyósítás azt követően valósulhatott meg, hogy az Európai Bizottság kedvezően értékelte az október 3-án aláírt egyetértési megállapodásban elfogadott hét strukturális politikai intézkedés Ukrajna általi végrehajtását. Ezen intézkedések célja az ország ellenállóképességének és gazdasági stabilitásának megerősítése, az üzleti környezet javítása, a jogállamiság és a kormányzás megerősítése, valamint Ukrajna energiabiztonságának szavatolása.
A támogatást rendkívül kedvezményes hitelek formájában bocsátották Ukrajna rendelkezésére, lejárata hosszabb futamidejű, mint a szokásos makroszintű pénzügyi támogatások esetében. A szolidaritás jeleként az uniós költségvetés fedezi a kölcsönök kamatait – közölték.
Az orosz-ukrán háború február 24-i kezdete óta Ukrajnának folyósított makroszintű pénzügyi támogatás teljes összege a szerdai kifizetéssel együtt eléri a 7,2 milliárd eurót. Az Európai Unió az elmúlt kilenc hónapban összesen több mint 19,7 milliárd eurós pénzügyi, költségvetési és humanitárius segélyt mozgósított Ukrajna számára.

Az EP hozzájárult az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelfelvételhez

Az Európai Parlament jóváhagyta a 18 milliárd eurós uniós támogatáscsomagot Ukrajna működésének biztosítására – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén sürgősségi eljárás keretében fogadta el a makrofinanciális támogatási rendelet tagállamok által módosított változatát, amely lehetővé teszi, hogy az európai költségvetés helyett 26 tagállam egyenként vállaljon garanciát az Ukrajnának nyújtandó hitelre.
A kedvező feltételek mellett nyújtott, de reformok teljesítéséhez kötött hosszú lejáratú hitelt az alapvető közszolgáltatások, többek között kórházak és iskolák működésének és az otthonukat vesztett lakosság lakhatásának biztosítására költheti Ukrajna. A hitel emellett segít fenntartani az ország makrogazdasági stabilitását és az Oroszország által folyamatosan támadott infrastruktúra újjáépítésében is felhasználható.
Az Európai Bizottság október végén jelezte, hogy Ukrajnának havonta hozzávetőlegesen havi 3-4 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy működőképes maradjon, ehhez 18 milliárd eurós támogatást ajánlott hitelfelvétel segítségével.
A kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
Az orosz-ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, ennek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.

Emelkedő olajárakra számít a Nemzetközi Energiaügynökség 2023-ban

Az Oroszország elleni szankciók nyomán szűkülő kínálat és a növekvő kereslet miatt jövőre emelkedhetnek az olajárak a világon 2023-ban – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdán közzétett jelentésében.

A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet becslése szerint jövőre napi 1,7 millió hordóval, 101,6 millió hordóra nő a globális kőolajfogyasztás. Ez napi 100 ezer hordóval magasabb napi felhasználás a korábbi várakozásokhoz képest.
Az elemzés szerint az orosz kőolajkitermelés éves összevetésben 14 százalékkal eshet vissza 2023 első negyedévének végére és ez megfordíthatja a nyersanyagpiacon hónapok óta tartó árcsökkenési trendet.
Az északi-tengeri Brent olajfajta határidős jegyzése a napokban 80 dollárra, a háború előtti szintekre süllyedt.
A 2023 második negyedévére várható szűkebb kínálat miatt nem zárható ki egy újabb meredek áremelkedés az olajpiacon – közölték.
Az áremelkedést segítheti a kitermelés visszafogása. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének 13 tagja mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló OPEC+ csoport múlt heti bécsi ülésén megerősítette, hogy novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki.
Az IEA jelentésében rámutattak: a szigorú kínai járványügyi korlátozások ellenére a kereslet a világ elsőszámú kőolajimportőrének számító ázsiai országban 2022-ben a vártnál kisebb mértékben, átlagosan napi 15,4 millióra hordóra csökken az előző évi 15,8 millióról.
Jövőre azonban napi 1 millió hordóval nőhet a kínai felhasználás, de Indiában és a közel-keleti országokban is a kereslet bővülésével számolnak.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine