Az orosz-ukrán háború 293. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-kilencvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Oroszország és Ukrajna szerint is nehéz a helyzet Donyeckben, mindkét fél harctéri sikerekről számol be

Oroszország és Ukrajna kedden nehéznek nevezte a kelet-ukrajnai Donyeck térségében zajló harctéri helyzetet, mindkét fél hadisikerekről számolt be.

A régió egyes területein nehéz volt az előrenyomulás — mondta az úgynevezett Donyecki Népköztársaság Moszkva által beiktatott legfőbb tisztségviselője, Gyenyisz Pusilin, aki szerint Donyecknek több mint a fele orosz ellenőrzés alatt áll. Szavait a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség idézte.

Az értesülést független források nem erősítették meg.

A régióban az elmúlt hetekben zajló heves harcok miatt nem világos, hogy Donyeck mely részei állnak orosz és ukrán ellenőrzés alatt. Ukrajna legfelsőbb katonai parancsnoksága kedden napi harctéri jelentésében azt közölte, hogy erői a régió 10 különböző pontján visszaverték az oroszokat.

Oroszország arról számolt be, hogy fokozatosan előrenyomul az állásaiból. A védelmi minisztérium bejelentette, hogy az ottani offenzívában hétfőn 30 ukrán katona vesztette életét.

Pusilin hangoztatta ugyanakkor, hogy a régió északi részén, a Liman-vonal mentén kemény a helyzet. Ukrajna órákkal azután foglalta vissza Limant, hogy Putyin szeptemberben kihirdette Donyeck annektálását.

„A helyzet továbbra is nehéz, az ellenség ellentámadással próbálkozik, de egységeink most minden pozíciót tartanak” – mondta Pusilin. „Nem mindig lehet előrehaladni” – tette hozzá.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara ezzel egy időben azt közölte, hogy erői visszaverték a frontváros elleni orosz támadást.

A donyecki frontvonal oroszországi tartós ágyúzása teljesen lerombolta Bahmut városát, és súlyosan megrongálta a régió központjában fekvő Avdijivka városát — közölte korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az ukrán államfő hétfő este videokapcsolaton keresztül sürgette a világ iparilag legfejlettebb demokráciáit tömörítő G7-csoport vezetőit, hogy támogassák elképzelését, miszerint télen egy különleges globális békecsúcsot hívjanak össze, amelynek célja a béke megteremtése lenne.

A csúcstalálkozó Kijev 10 pontos béketervének végrehajtására összpontosítana, amely többek között azt követeli, hogy Oroszország vonja ki minden csapatát Ukrajnából, és Kijev ne tegyen területi engedményeket.

„Javaslom, hogy hívjunk össze egy külön csúcstalálkozót — a Globális Békeformula Csúcstalálkozót — (Global Peace Formula Summit), hogy eldöntsük, miképpen és mikor tudjuk végrehajtani az ukrán békeformula pontjait” – mondta Zelenszkij a G7 vezetőinek az irodája által rendelkezésre bocsátott átirat szerint. Hozzátette, „Javaslom, hogy más lelkiismeretes államokhoz hasonlóan, önök is mutassák meg vezető szerepüket a békeformula egészének vagy konkrét pontjainak végrehajtásában”.

A G7-vezetői egyelőre nem kommentálták az elképzelést, de azt mondták, hogy elkötelezettek a béke megteremtése mellett.

Meloni: jelenleg kevés esély van a tűzszünetre Ukrajnában

Az Európai Uniónak határozottabb szerepet kell játszania az ukrajnai háború megoldása érdekében Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint, aki a kijevi kormány támogatását hangsúlyozta a római képviselőházban az Európai Unió csúcstalálkozóját megelőző felszólalásában kedden.

Meloni úgy vélte, jelenleg nagyon korlátozott a lehetősége a tűzszünetnek, ennek ellenére Olaszország minden erőfeszítést megtesz a béke érdekében.
„Az ukrajnai konfliktus mindannyiunkat érint (..) Az Európai Uniónak ebben is meghatározóbb szerepet kell betöltenie az egész kontinens javára” – hangoztatta a miniszterelnök. Kifejtette, az uniónak egységesen kell támogatnia Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, és segítenie kell Ukrajna európai csatlakozási folyamatát is.
Giorgia Meloni szerint a „felületes békepropagandán túl” a tűzszünethez két feltétel szükséges, vagy az egyik fél megadja magát, vagy patthelyzet alakul ki a konfliktusban.
Meloni kormánya teljes támogatásáról biztosította Kijevet, hangsúlyozva, hogy az általa vezetett Olasz Testvérek (FdI) jobboldali párt ezzel kapcsolatos állásfoglalása ellenzékben és most kormányerőként is ugyanaz.
A szankciók „fájdalmasak a gazdaságunknak, de eredményesek: hatással vannak Oroszországra. Moszkva nagyobb árat kell, hogy fizessen, mint amekkorát Európa visel. Ezért kell figyelnünk az intézkedések hatását, főleg azokét, melyek az energiára vonatkoznak”. – hangoztatta Meloni.
Az olasz miniszterelnök az Európai Unió erkölcsi kötelességének nevezte a háború okozta élelmiszerhiány elkerülését, ami Meloni szerint az európai biztonságot is veszélyezteti, ha az ellátási nehézségek instabilitáshoz vezetnek az afrikai országokban.
Giorgia Meloni elmondta, hogy Olaszország a háború kirobbanása óta 172 ezer menekültnek adott ideiglenes humanitárius tartózkodási engedélyt, többségükben nőknek és gyerekeknek.
Megerősítette, hogy Róma újabb fegyverszállítmányt küld Ukrajnába az év végéig, amely az ötödik lesz február óta.
A kormányfő az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődő találkozója előtt szólalt fel a római parlamentben. A Világbanktól és az Európai Bizottságtól Ukrajna újjáépítésére becsült 349 milliárd euróval kapcsolatban Giorgia Meloni úgy vélte, hogy az összeg a háború elhúzódásával csak emelkedni fog.
Giorgia Meloni az EU-csúcs témáit érintve kitért a migráció kérdésére is: „a migránsok szétosztásáról folytatott vita helyett az Európai Unió külső határai védelmére kell áttérni: a legális bevándorlásra épülő együttműködésre van szükség, az illegális bevándorlással szembeni határozottabb megelőzéssel és fellépéssel, ami az indulások megállítását jelenti, és a kitoloncolások európai szintű működtetését” – jelentette ki.
Afrikát nem „kizsákmányolni”, hanem támogatni kell: az eddig a kivándorláshoz való jog hangoztatásával szemben a maradás jogát kell biztosítani – mondta Giorgia Meloni.
Megjegyezte, az emberkereskedőknek, vagyis „a harmadik évezred cinikus rabszolgatartói gazdagításának semmi köze a szolidaritáshoz”.

Zelenszkij: Oroszország nem mondott le arról, hogy áramkimaradásokat okozzon Ukrajnában

Oroszország továbbra is célba veszi Ukrajna áramellátását – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői esti beszédében, miután az ország energetikai infrastruktúráját ért csapáshullám miatt milliók maradtak áram nélkül a tél beállta előtt – írja a CNN.

„Mindannyiunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy Oroszország nem hagyott fel a terror taktikájával” – fogalmazott Zelenszkij.

A mérnökök az orosz támadások után többször is igyekeztek helyreállítani az áramellátást, és Zelenszkij hozzátette, Kijev „mindent megtesz azért, hogy minél több olyan berendezést hozzon Ukrajnába, amely képes kompenzálni a rakétatalálatok okozta károkat”.

Közel hétezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. december 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 3863 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3061 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 136 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 12-én 65 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Zelenszkij javasolta, hogy Oroszország karácsonykor kezdje el kivonni erőit Ukrajnából

Oroszország karácsonykor megkezdheti csapatainak kivonását Ukrajna területéről, és ezzel megmutathatja, hogy képes lemondani az agresszióról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 országcsoport vezetőihez videokapcsolaton keresztül intézett beszédében.

„Azt javasoljuk, hogy Oroszország tegyen egy konkrét, érdemi lépést a diplomáciai rendezés felé, amelyről Moszkvában oly gyakran beszélnek. Olyan ünnepek jönnek, amelyeket több milliárd ember ünnepel: a Gergely-naptár szerinti karácsony, az újév, és a Julián naptár szerinti karácsony. Ez az az idő, amikor a normális emberek a békére gondolnak, nem az agresszióra. Azt javaslom, hogy Oroszország legalább próbálja meg bizonyítani, hogy képes visszautasítani az agressziót. Helyes lenne idén karácsonykor megkezdeni az orosz csapatok kivonását Ukrajna nemzetközileg elismert területéről” – fejtette ki Zelenszkij.
Hozzátette, hogy ha Oroszország végrehajtja a csapatai kivonását Ukrajnából, akkor éppen ezzel biztosítja a harci cselekmények leállását is. „Remélem, hogy önök támogatják felhívásunkat, mert ez globális érdek. Egyben ez a béketervünk része. A megszállónak távoznia kell. Ez biztosan meg fog történni, és nem látom okát, hogy Oroszország miért ne tenné meg most, karácsonykor” – mondta az elnök. Azt is felvetette a G7-országoknak, hogy hívjanak össze egy különleges csúcstalálkozót, hogy eldöntsék, hogyan és mikor lehet megvalósítani az Ukrajna által javasolt béketerv pontjait.
Zelenszkij a november közepén tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán „békeképletnek” nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről.

Borrell: még nincs megállapodás a kilencedik szankciós csomagról

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa eldöntötte, hogy további személyeket vesz fel az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedések listájára, azonban még nincs megállapodás a teljes szankciócsomagról – közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.

Borrell a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően sajtótájékoztatón közölte: a szakminiszterek elvben megegyeztek abban, hogy további mintegy kétszáz orosz személyt, csoportot és szervezetet vesznek fel a szankciós listára, még úgy is, hogy a kilencedik szankciócsomagot még nem hagyták jóvá véglegesen.
„Amit már jóváhagytunk, azok az egyéni szankciók. Körülbelül kétszáz személyre és szervezetre vonatkoznak majd” – fogalmazott.
A jóváhagyott szankciós lista súlyosan fogja érinti az orosz védelmi szektort és a hadsereget – húzta alá. A megszorító intézkedések az orosz kormány legfelsőbb vezetőit is érintik, a parlament alsózáhában, az Állami Dumában, a felsőházban, a Szövetségi Tanácsban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. Mindazokat, akik felelősek az ukrán gabona elrablásáért, valamint az ukrán emberek és különösen a gyermekek Oroszországba történt deportálásáért – mondta.
Borrell a részletek ismertetése nélkül közölte: még finomítani kell az Oroszországgal szemben bevezetendő kilencedik szankciós csomag egyes részeit, valamint azok lehetséges hatásait. Emlékeztetett, hogy a csomag három további orosz bankot céloz meg, korlátozni fogja Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz, exportkorlátozásokat vezet be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre, valamint az orosz energia- és bányászati szektort érinti.
Az uniós diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy a megszorító intézkedések teljes csomagjáról még a hét vége előtt megállapodás születik.
Borrell végezetül közölte: a Külügyek Tanácsa az Európai Békekeret 2023-as pénzügyi forrásának kétmilliárd eurós emeléséről állapodott meg. A döntés egyértelmű politikai jelzést küld arról, hogy az EU elkötelezett az Ukrajnának és más partnereknek nyújtott katonai támogatás mellett – közölte.
z Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy abból finanszírozzák a katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos valamennyi közös kül- és biztonságpolitikai fellépést a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyeknek a célja a nem uniós országok, valamint a regionális és a nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

Scholz: fontos lépés az orosz kőolaj árának korlátozása

A világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport fontos lépést tett az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjának bevezetésével – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár hétfőn Berlinben.

Olaf Scholz a G7 csoport vezetőinek online megbeszélése után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a soros német elnökség irányításával dolgozó hetek továbbra is „erős gazdasági nyomást” fejtenek ki az Ukrajnára támadó Oroszországra, és az ársapka bevezetésével fontos lépést tettek az olajexportból származó orosz állami bevétel csökkentéshez.
A csoport erőfeszítései a kőolaj nemzetközi piacának stabilitását és a „túlságosan magas árak” csökkentését is szolgálják, a kevésbé fejlett országok, a „globális dél” érdekében is – fejtette ki a német kancellár, aláhúzva: a hetek azért is dolgoznak, hogy „megvédjék a leggyengébbeket a háború hatásaitól”.
A soros német elnökség tervezett utolsó csúcsszintű megbeszélésén arról is megállapodtak, hogy kialakítanak egy „platformot” az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás összehangolásáról – mondta Olaf Scholz.
A háború utáni ukrajnai újjáépítés a Nyugat-Európa második világháború utáni újjáépítését szolgáló nemzetközi segélyprogramhoz, a Marshall-tervhez mérhető feladat lesz – tette hozzá.
Mint mondta, az ukrajnai háború az eddiginél is jobban összeforrasztotta az értékközösséget alkotó G7 csoportot, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont „elszigetelődött”, már „teljesen egyedül van”.
Azonban a hetek a nemzetközi közösség többi sürgető gondjáról sem feledkeztek meg, ezt mutatja, hogy elindították Klímaklub elnevezésű éghajlatvédelmi kezdeményezésüket – mondta a kancellár.
Ismertette: a hetek nyitott és nemzetközi kezdeményezése az éghajlat védelme és a klímasemleges gazdaság társadalmilag igazságos kiépítése iránt elkötelezett államok együttműködését hivatott ösztönözni. Így meghívnak minden országot, hogy 2023-tól csatlakozzanak a klubhoz és dolgozzanak együtt a globális éghajlatvédelmi célokért. Egyben felkérik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy a Nemzetközi Energiaügynökséggel (IEA) együtt hozzon létre egy ideiglenes titkárságot az új kezdeményezés körüli feladatok ellátására.

Az EU kiterjesztette Iránnal szembeni szankcióit az Oroszországnak szállított drónok és az emberi jogok megsértése miatt

Az Európai Unió további iráni személyeket és szervezeteket vett szankciós intézkedések hatálya alá az Oroszországnak szállított, és általa Ukrajnában bevetett drónok, valamint az iráni tüntetések vérbe fojtása miatt – közölték az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli ülése után.

A külügyminiszterek négy iráni embert és szintén négy iráni szervezetet vettek szankciós jegyzékbe az Oroszország által az ukrajnai háborúban használt drónok (UAV) fejlesztésében és szállításában betöltött szerepük miatt.
A külügyminiszterek továbbá húsz személyt és egy szervezetet vettek fel a szankciós jegyzékbe.
A jegyzékbe vettek felelősök a Mahszá Amíni halála miatt kirobbant tüntetések vérbe fojtásáért – közölték.
A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. Az Irán elleni emberi jogi szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések iráni exportjának tilalmát is.
Az EU október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok Oroszországnak történő szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe. Az Európai Unió Tanácsa november 14-én két személyre és két szervezetre vetett ki szankciókat az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelős irániakkal szemben.
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket amiatt, hogy egy oroszbarát kommandó előtte, február 27-én megszállta a krími parlamentet, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz csatlakozásról. Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték.

Ukrán légimentőket képeznek ki Lengyelországban

Megkezdődött hétfőn Varsóban az ukrán légimentőket kiképző tanfolyam, amelyen a sérültek és betegek kimenekítését gyakorolják háborús területekről.

Az első, tíz napig tartó kurzuson tíz légimentőt képeznek ki. A március végéig megvalósítandó projektben összesen 50 ember vesz részt 5 csoportban.
A varsói légimentő központban a tanfolyamot Adam Niedzielski egészségügyi miniszter, Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke, valamint Irina Mikicsak ukrán egészségügyi miniszterhelyettes részvételével nyitották meg.
Niedzielski aláhúzta, hogy a kiképzés az európai uniós szabványoknak megfelelően zajlik, ezzel is elősegítve Ukrajna európai integrációját.
Mikicsak közölte, hogy a háború kitörése óta az ukrajnai kórházakból Lengyelországba, illetve Lengyelországon keresztül más államokba több mint kétezer gyógykezelés alatt álló pácienst menekítettek ki, köztük másfél ezer rákbeteget.
Robert Galazkowski, a lengyel légimentő szolgálat igazgatója elmondta: egy, már befejezett, 15 hétig tartó projekt keretében 550 ukrán orvost és egészségügyi dolgozót képeztek ki, ők most Ukrajnában a frontvonal közelében teljesítenek szolgálatot.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine