Az orosz-ukrán háború 290. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-kilencvenedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Odessza áram nélkül maradt egy orosz dróntámadás után

Odessza fekete-tengeri ukrán kikötőváros szinte teljesen áram nélkül maradt az éjszakai orosz dróntámadás után — jelentették szombaton az ukrán hatóságok. Jelenleg a város áram nélkül van — írta az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója, Kirilo Timosenko a Telegramon.

Hozzátette, hogy az alapvető infrastruktúráknak, köztük a kórházaknak és a szülészeteknek van áramellátása. Oroszország szombatra virradó éjjel drónokkal támadta a várost, a csapások következtében a város körzetében szinte valamennyi településen szünetel az áramellátás — mondta Makszin Marcsenko, az odesszai régió kormányzója. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem lelőtt két drónt.

Kijev pénteken hangsúlyozta, hogy Ukrajna háború sújtotta déli régiói, köztük Odessza szenvedi a legsúlyosabb áramkimaradásokat. Csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy folytatják a támadásokat az ukrán energiahálózat ellen.

Odessza kikötőváros az ukránok és az oroszok kedvelt üdülőhelye volt a február 24-én indult orosz támadások előtt.

Kreml: Putyin mindig mondta, hogy Kijev szabotálja a minszki megállapodásokat

Vlagyimir Putyin elnök a kezdetektől fogva arra figyelmeztetett, hogy Kijev szabotálja az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások betartását — jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken az orosz Pervij Kanal televíziónak.

Peszkov Angela Merkel korábbi német kancellárnak a Die Zeit hetilapban megjelent interjújára reagált, amely nagy hullámot vert az orosz politikában. Ebben Merkel arról beszélt, hogy a minszki megállapodáscsomag kísérlet volt arra, hogy időt adjanak Ukrajnának a megerősödésre. „És (Ukrajna) kihasználta ezt az időt, hogy erősebbé váljon, ahogy az ma látható. 2014-2015 Ukrajnája nem a mai Ukrajna” — fogalmazott a volt kancellár.

„Ahogy azt 2015-ben megfigyelhettük a Debalceve környéki harcok közben, Putyin akkor könnyen győzhetett volna. És nagyon kétlem, hogy a NATO-országok akkor ugyanannyit tehettek volna, mint amennyit ma tesznek Ukrajna megsegítése érdekében” — tette hozzá.

Peszkov erre reagálva úgy fogalmazott: „Hiszek Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin őszinteségében és bölcsességében, aki a legelejétől fogva rámutatott, hogy Ukrajna húzza az időt, nem akarja végrehajtani a minszki megállapodásokat, és minden országot arra hívott fel, hogy tettek erősítsék meg az aláírásukat. De mindenki halogatta a dolgot. Ennek most következményei vannak”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerda este, röviddel az interjú megjelenése után azt írta egy Telegram-bejegyzésben, hogy a nyilatkozat bebizonyította: „Berlinnek, és következésképpen az egész kollektív Nyugatnak, nem állt szándékában végrehajtani a minszki megállapodásokat, ezért azt imitálta, hogy betartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, miközben a valóságban fegyvereket pumpált a kijevi rezsimbe, és figyelmen kívül hagyta a kijevi rezsim által a Donyec-medencében és Ukrajnában elkövetett összes bűncselekményt az Oroszország elleni döntő csapás nevében”.

Zaharova csütörtöki sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy Merkel „beismerése” bírósági eljárásban is felhasználható. „Amit Merkel az interjújában mondott, az egy olyan ember tanúvallomása, aki egyenesen azt állította, hogy mindannak, amit 2014-2015-ben tettek, egyetlen célja volt: elterelni a világ közvéleményének figyelmét a valódi problémákról, húzni az időt, fegyverekkel telepumpálni a kijevi rezsimet, és a dolgot egy nagy konfliktushoz elvezetni” — mondta.

Zaharova szerint a volt német kancellár nyilatkozata rávilágít arra, hogy a Nyugat az igazság és a törvény meghamisításának eszközeivel él, és képviselői már 2015-ben, amikor órákig tartó tárgyalásokat folytattak, tudták, hogy a megállapodásokat soha nem fogják végrehajtani, és már akkor készen álltak a konfliktusra.

Makszim Bujakevics, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellett működő orosz állandó képviselet helyettes vezetője pénteken a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a Merkel-nyilatkozat semmissé teszi Németország arra irányuló kísérleteit, hogy a minszki megállapodások garanciavállalójaként pozícionálja magát. A diplomata szerint a Nyugat lépései azt igazolják, hogy nem érdekelt a konfliktus tárgyalásos rendezésében, és elősegítik mindannak a megsemmisítését, ami Ukrajnában Oroszországgal kapcsolatos. Felhívta a figyelmet arra, hogy a volt német kormányfő közvetlen résztvevője volt a Donyec-medencei rendezésről szóló minszki megállapodások kidolgozásának.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak kijelentette, hogy a minszki megállapodások betartása megőrizhette volna Ukrajna területi épségét, de az aláírásuk idején sem Merkel, sem Petro Porosenko akkori ukrán elnök nem törekedett komolyan a konfliktus rendezésére. Lukasenka, aki szerint az egyezség kezesei mindent megtettek Oroszország félrevezetése érdekében, „undorítónak” és „aljasnak” nevezte a volt német kancellár magatartását.

Korábban Petro Porosenko volt ukrán államfő két orosz humoristának, Vlagyimir Kuznyecovnak (Vova) és Alekszej Sztoljarovnak (Lexus) egy telefonveszélgetésben elismerte, hogy a minszki megállapodásokra azért volt szüksége, hogy időt nyerjen az ukrán hadsereg megerősítésére a NATO támogatásával. A két telefonbetyár a hívás során Michael McFaul volt moszkvai amerikai nagykövetnek adta ki magát.

A 2014-15-ben az EBESZ, Oroszország, Németország és Franciaország közvetítésével létrejött minszki megállapodásoknak kellett volna az ukrajnai rendezés alapját képezniük. Az egyebek között a szakadár tartományoknak különleges alkotmányos státust előíró csomagot az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban erősítette meg.

Zelenszkij: Bahmut városából már csak kiégett romok maradtak

Az orosz erők lerombolták a kelet-ukrajnai Bahmut városát − közölte Volodimir Zelenszkij elnök, miközben az ukrán hadsereg rakéta- és légicsapásokról számolt be az ország több pontján

Oroszország kilenc és fél hónapja tartó ukrajnai háborújának legújabb csatái négy olyan tartomány körül összpontosulnak, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember végén jogtalanul Oroszországhoz csatolt − írta meg a The Guardian.

A harcok azt jelzik, hogy Moszkva küzd a régiók feletti ellenőrzés megtartásáért, Ukrajna pedig eltökélte a régiók visszaszerzését. Zelenszkij szerint a helyzet továbbra is nagyon nehéz a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk tartomány több frontvárosában.

Boris Johnson: jövőre véget kell vetnünk a háborúnak

Boris Johnson sürgette a nyugati országokat, hogy sürgősen vizsgálják meg, mit tehetnek még Ukrajna támogatására annak reményében, hogy már jövőre véget érjen a háború − írta meg a The Guardian.

A volt brit miniszterelnök, akit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kulcsfontosságú szövetségesként üdvözölt az ország Oroszország elleni harcában, a The Wall Street Journalban megjelent cikkében amellett érvelt, hogy a háború mielőbbi befejezése mindenkinek érdekében áll, beleértve Oroszországot is.

Johnson azt mondta, hogy bár az Ukrajnával szembeni jelentős pénzügyi kötelezettségvállalás fájdalmas a költségvetési megszorítások időszakában, az idő pénz, és minél tovább tart ez a helyzet, annál többet fogunk végül mindannyian fizetni a katonai támogatásért.

Több száz ballisztikus rakétát kaptak Irántól az oroszok

Az Orosz Föderáció a következő hónapokban több száz ballisztikus rakétát kaphat Iránból – írja a brit védelmi minisztérium hírszerzési adatokra hivatkozva a Twitteren.

Amint azt kiemelik, Irán Oroszország egyik fő katonai szövetségese lett az Ukrajna elleni háborúban.

„Az orosz hadseregnek nyújtott iráni támogatás valószínűleg növekedni fog az elkövetkező hónapokban, mivel Oroszország további fegyverek, köztük több száz ballisztikus rakéta beszerzésére törekszik” – áll a közleményben.

A hírszerzés úgy véli, hogy cserébe Oroszország valószínűleg soha nem látott mértékű katonai és technikai segítséget kínál Iránnak.

Újabb 275 millió dollár katonai segítséget küld az Egyesült Államok Ukrajnának

Az Egyesült Államok újabb 275 millió dollár értékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának – közölte az amerikai külügyminisztérium helyi idő szerint pénteken.

A bejelentés szerint Anthony Blinken külügyminiszter az elnöktől kapott felhatalmazás alapján 275 millió dollárnyi (mintegy ezermilliárd forint) katonai eszközt tesz elérhetővé az amerikai készletekből Ukrajna számára. A szállítmányban légvédelmi eszközök, lőszerek és egyéb, a hadszíntéren felhasználható hadi eszközök szerepelnek, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát.
Ahogy a sajtódokumentum fogalmaz, az elmúlt hetekben Oroszország fokozta támadásait az Ukrajna számára kritikusan fontos infrastruktúra ellen, ami széleskörű szenvedést okoz az ukrán embereknek.
2021 augusztusa óta az Egyesült Államok 27 alkalommal döntött segítségnyújtásról az amerikai katonai készletekből Ukrajna számára – derül ki a külügyminisztérium közleményéből, ami azt is hangsúlyozza, hogy ezzel 20 milliárd dollárra emelkedett az ukrajnai katonai támogatás a Biden-kormány hivatalba lépése óta.

Több mint 11 ezren menekültek Magyarországra pénteken

Magyarország területére 2022. december 9-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6200 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5029 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 226 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán gyerekek köszönik meg az országuknak nyújtott segítséget az Országháznál

Karácsonyi énekeket adnak elő Ukrajnából érkező gyerekek szombat délután az Országház előtt álló karácsonyfánál, hogy így köszönjék meg az országuknak, valamint az onnan érkező menekülteknek nyújtott segítséget – tájékoztatta az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója az MTI-t.

Grexa Liliána gesztusértékűnek nevezte a látogatást a két ország kapcsolatában, amelynek során a gyerekek az ukrán hagyományoknak megfelelően karácsonyi énekeket adnak elő, majd kórusuk parlamenti látogatásuk után az Országház lépcsőjén is énekel.
A Kárpátaljáról és a belső ukrajnai területekről érkező fiatalok Budapest után Bécsbe, Pozsonyba, Prágába és Varsóba is ellátogatnak, hogy így mondjanak köszönetet azon országoknak, amelyek a háborúban támogatják az ukrán népet.
A csoportot elkíséri Julia Hrisina, a Legfelső Tanács oktatási, tudományos és innovációs bizottságának elnöke is.

Gyanús személyeket, illegálisan tartott fegyvert talált az SZBU a Moszkvához hű ukrán ortodox létesítményekben

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) házkutatások során gyanús személyeket, nem regisztrált fegyvereket és orosz propagandaanyagokat talált az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű „szárnyának” Kijev és Herszon megyei létesítményeiben – jelentette pénteken a szervezet.

A közlemény szerit az SZBU ez említett két megyében befejezte a kémelhárítási tevékenységet a moszkvai patriarchátus fennhatóságát elismerő ukrán ortodox egyház ingatlanjaiban. Ennek eredményeként 16 gyanús személyre bukkantak a csernobili tiltott zónában található egyik egyházi intézmény területén.
A biztonsági szolgálat megjegyezte, hogy civileknek nincs joguk külön engedély nélkül a tilalmi zónában tartózkodni, és emlékeztetett arra, hogy a sugárzásveszélyes területen keresztül próbáltak meg az orosz csapatok idén február-márciusban áttörni Kijev felé.
Az SZBU tájékoztatott arról, hogy a jogellenesen ott-tartózkodó férfiakkal szemben „a sugárbiztonsági rendszernek a radioaktív szennyezettségnek kitett területen való megsértéséért” indítottak szabálysértési eljárást, az állambiztonság elleni bűncselekményekben való részvételüket viszont még ellenőrzik. A biztonsági szolgálat hozzátette, hogy ugyanennek a létesítménynek a padlásán egy álcázó hálót is találtak, amelyet általában katonai célokra használnak, fegyverek, felszerelések elrejtésére.
A herszoni egyházmegye helyiségeiben engedély nélkül tartott fegyvert, orosz zászlót és Oroszország arany címerét is megtalálták . A nemzetbiztonsági szolgálat több olyan papról kapott tájékoztatást, akik valószínűleg Oroszország és Fehéroroszország állampolgáraival állnak folyamatos kapcsolatban. Emellett a rendfenntartók Oroszországot dicsőítő propagandaanyagokat is lefoglaltak. A biztonsági intézkedéseket az SZBU az országos rendőrséggel és a önkéntes területi alakulatokkal együtt hajtotta végre a moszkvai patriarchátus ukrán képviselőinek közvetlen részvételével – emelte ki közleményében a biztonsági szolgálat.
Az SZBU az utóbbi hetekben már számos egyházi épületet ellenőrzött országszerte.

Putyin: helyesen cselekedtünk a „különleges hadművelet” elindításával

Oroszország helyesen cselekedett, amikor elindította a „különleges hadműveletet”, mert Angela Merkel volt német kancellár nyilatkozata azt bizonyítja, hogy sem Ukrajna, sem a Nyugat nem gondolta komolyan a minszki megállapodás végrehajtását.

Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki pénteki biskeki sajtóértekezletén Merkelnek a Die Zeit hetilapnak adott nyilatkozatára reagálva, amelyben a volt német kormányfő elismerte, hogy az ukrajnai rendezés alapjának tekintett megegyezéscsomag kísérlet volt arra, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre.
Putyin, aki az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozóján vett részt a kirgiz fővárosban, csalódottságának adott hangot a Merkel-nyilatkozat miatt, amely „abszolút meglepetés” volt a számára, mert, mint mondta, Moszkvában biztosra vették, hogy Berlin őszintén gondolja az ukrajnai rendezést. Az orosz vezető szerint a „különleges hadművelet” már korábban elindulhatott volna, de az orosz fél bízott benne, hogy „a minszki megállapodások keretei között meg lehet egyezni”.
Mint mondta, kiderült, hogy nemcsak az ukrán fél, de a szerződés többi részese is „becsapta” Oroszországot. Az orosz vezető szerint a történtek felvetették a bizalom kérdését, mert Oroszország kész megállapodni Ukrajnáról, és a garanciákról, ám elgondolkodtató számára, hogy kivel is van dolga.
Putyin szerint a „különleges hadművelet” megy a maga útján és nincsen vele probléma. Megismételte, hogy „nincsen olyan tényező”, amely miatt újabb mozgósításra lenne szükség. Úgy vélekedett, hogy a rendezés hosszú folyamat lesz.
Putyin egyébként arra figyelmeztetett, hogy bármely ország, amely nukleáris támadást intéz Oroszország ellen, le lesz törölve a Föld felszínéről, mert válaszcsapásként egyszerre több száz rakéta fog felemelkedni, amit lehetetlen kivédeni. Utalt rá, hogy Oroszországot a katonai doktrínája ugyan nem jogosítja fel első csapásra, mint az Egyesült Államokat, ám a hiperszonikus fegyverei biztosítják számára, hogy erőteljes választ adjon, ha megtámadják.
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország a biztonsága szavatolásához fontolóra veheti, hogy átvegye az amerikaiaktól a „lefegyverző csapás” koncepcióját.
„Először: az Egyesült Államoknak van egy megelőző csapás elmélete. Másodszor: egy lefegyverző csapásmérő rendszer fejlesztésén dolgoznak. Mi ez? Ez egy modern, csúcstechnológiai eszközökkel a vezetésipontok ellen végrehajtandó támadás, amely megfosztja az ellenséget az irányítórendszerektől” – mondta Putyin.
„Ha már erről a lefegyverző csapásról beszélünk, talán el kellene gondolkodnunk azon, hogy átvegyük amerikai partnereink fejlesztéseit, a biztonságuk szavatolására vonatkozó elképzeléseiket?” – tette fel a kérdést.
Elmondta azt is, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (SZVR) és az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője közötti kapcsolatfelvételt Washington kezdeményezte. Lehetségesnek nevezte a folytatást, mint ahogy azt is, hogy a felek további fogolycserékben állapodjanak meg.
Átgondolatlan döntésnek nevezte, hogy nyugati országok ársapkát vezettek be az orosz nyersolajjal kapcsolatban. Elmondta, hogy az orosz vezetés a lehetséges ellenlépések között a termelés csökkentését is fontolóra vette.

Az EU a büntethetőség biztosítására kérte a tagállamokat

Az unió igazságügyi minisztereit tömörítő tanács az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben azt javasolta a tagállamoknak, hogy fogadjanak el intézkedéseket a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elszámoltathatóságára – tájékoztatott az uniós tanács pénteken.

Az igazságügyi tanács szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az egyetemes joghatóság gyakorlását, illetve a belföldi büntethetőséget a legsúlyosabb, külföldön elkövetett nemzetközi bűncselekmények ügyében.
A tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) való szoros igazságügyi együttműködés lehetővé tételére. A tanács arra kérte a tagállamokat, hogy támogassák azon szakosodott szervezeti egységek létrehozását és működtetését, amelyek tagállami szinten a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásával és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás lefolytatásával foglalkoznak.
A tanács felkérte a tagállami kormányokat arra is, hogy az ukrajnai menekültek körében hívják fel a figyelmet arra a lehetőségre, hogy tanúvallomást tehetnek a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények közé tartozó bűncselekmények elkövetésére vonatkozóan, és hogy erősítsék meg a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények áldozatainak támogatását és védelmét a büntetőeljárásokban.
A tanács végezetül azt kérte a tagállamoktól, hogy támogassák Ukrajna legfőbb ügyészének a hivatalát, valamint a bűncselekmények sikeres kivizsgálásának és a büntetőeljárások sikeres lefolytatásának érdekében erősítsék meg az együttműködést az olyan uniós szervekkel, mint az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség (Eurojust), az unió szintén hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol), valamint az ukrajnai polgári biztonsági ágazat reformjával foglalkozó uniós tanácsadó misszió (EUAM Ukrajna).
A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács pénteken közös fellépésre szólította fel tagállamait és a nemzetközi közösséget az Ukrajna ellen Oroszország által elkövetett bűncselekmények büntetlenségének megszüntetéséért.
Az emberi jogok december 10-i világnapját megelőzően kiadott közleményében a páneurópai szervezet aláhúzta: együttes választ követelnek az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények.
„Határozottan elítéljük az emberi jogok Oroszország által elkövetett megsértését, mely a második világháború óta a legsúlyosabb esetek közé tartozik. Felszólítjuk az egész nemzetközi közösséget, hogy tegyen közös és határozott lépéseket az Ukrajnában az orosz agresszióval összefüggésben elkövetett összes bűncselekmény elszámoltathatósága érdekében” – fogalmaztak.
Az Európa Tanács végezetül hangsúlyozta: Európa rendelkezik a legerősebb nemzetközi emberi jogi védelmi rendszerrel a világon, köszönhetően az Emberi Jogok Európai Egyezményének, amely továbbra is vonatkozik az Oroszország által szeptember 16. előtt elkövetett jogsértésekre.
Az Európa Tanács az Ukrajna ellen indított háború miatt március 16-án kizárta tagjai közül Oroszországot, mely szeptember 16-tól nem részes állama az Emberi Jogok Európai Egyezményének.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az emberi jogok világnapja alkalmából kiadott közleményében hangsúlyozta: az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok, elidegeníthetetlenek, egymástól függnek és egymással összefüggőek. Az emberi jogok tiszteletben tartása és érvényesítése a béke, a demokrácia és a fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen.
Az EU továbbra is figyelemmel kíséri az emberi jogi jogsértések eseteit, fokozza a visszaélések elleni küzdelmet, támogatja az elkövetők felelősségre vonására irányuló kezdeményezéseket, és határozott lépéseket tesz az elszámoltatásukért a nemzetközi fórumokon – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az orosz erők eltaláltak egy kórházat Herszonban

Az orosz erők pénteken ismét ágyútűz alá vették Herszon városát és eltaláltak egy kórházat – közölte Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai régió kormányzója.

A tisztségviselő szavai szerint a kórház épületében a lövedékek megrongálták a gyermekosztályt és a hullaházat. Senki sem sérült meg. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője viszont arról adott hírt, hogy egy nap alatt 68-szor lőtték az orosz erők a régiót aknavetőkkel, rakéta-sorozatvetőkkel és egyéb tüzérségi fegyverekkel, valamint harckocsikkal. A megyeszékhelyen lakóövezetekbe csapódtak be lövedékek, magánházakat és többlakásos épületeket ért találat. Timosenko közlése szerint nyolc civil lakos sérült meg.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közben sajtóközleményében azt írta, hogy az orosz megszállók fizikai megfélemlítést alkalmaznak a zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottai ellen, hogy engedelmességre kényszerítsék óket. A zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállás alatt van, de alkalmazottai ukránok. Az Enerhoatom közlése szerint az oroszok csütörtökön a munkások jelenlétében súlyosan megverték a szociális programok osztályának vezetőjét, Olekszij Trubenkovot és helyettesét, Jurij Androszovot. Ezt követően ismeretlen helyre vitték őket. „A megszállók ezenkívül őrizetbe vették és a pincébe dobták a zaporizzsjai atomerőmű műszaki felügyelőjét, Kosztyantin Bejnert, aki közvetlenül felelős a nukleáris és sugárbiztonságért” – írta a vállalat.
Az Enerhoatom szerint az ilyen akciókkal az oroszok igyekeznek elnyerni a személyzet lojalitását, és növelni azoknak a dolgozóknak a létszámát, akik hajlandók elfogadni áthelyezésüket a Roszatom orosz vállalathoz. „Mivel a személyzet ellenáll, nem hajlandó együttműködni a megszállókkal, az oroszok az emberek elleni fizikai bántalmazással fokozzák a rájuk nehezedő nyomást” – szögezte le közleményében az Enerhoatom.
Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság közölte, hogy az ukrán villamosenergia-rendszer kapacitáshiánya továbbra is jelentős, több régióban túllépték a meghatározott fogyasztási limitet, ezért vészleállást alkalmaztak. „Ukrajna-szerte folytatódnak a vészhelyzeti helyreállítási munkák a nagyfeszültségű és elosztó hálózatokon, valamint az erőművekben. Az időjárási viszonyok, a vezetékek jegesedése, az eső és a hó azonban negatívan befolyásolják a nagyfeszültségű és elosztó hálózatok állapotát, és megnehezítik a javítási munkálatokat” – fejtette ki az Ukrenerho. Kiemelte, hogy Donyeck, Harkiv és Herszon megyék energiainfrastruktúráját folyamatosan lövik az orosz erők, ezért ezekben a régiókban továbbra is súlyos gondok vannak az villamosenergia-ellátással. Hozzátette, hogy ezen felül az odesszai és a kijevi régióban is nehéz a helyzet.
A DTEK energetikai vállalat közlése szerint folytatódnak a rendkívüli áramszünetek a fővárosban, Kijevben, valamint a kijevi, dnyipropetrovszki és odesszai régiókban.

Kreml: Putyin mindig mondta, hogy Kijev szabotálja a minszki megállapodásokat

Vlagyimir Putyin elnök a kezdetektől fogva arra figyelmeztetett, hogy Kijev szabotálja az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások betartását – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken az orosz Pervij Kanal televíziónak.

Peszkov Angela Merkel korábbi német kancellárnak a Die Zeit hetilapban megjelent interjújára reagált, amely nagy hullámot vert az orosz politikában. Ebben Merkel arról beszélt, hogy a minszki megállapodáscsomag kísérlet volt arra, hogy időt adjanak Ukrajnának a megerősödésre.
„És (Ukrajna) kihasználta ezt az időt, hogy erősebbé váljon, ahogy az ma látható. 2014-2015 Ukrajnája nem a mai Ukrajna” – fogalmazott a volt kancellár.
„Ahogy azt 2015-ben megfigyelhettük a Debalceve környéki harcok közben, Putyin akkor könnyen győzhetett volna. És nagyon kétlem, hogy a NATO-országok akkor ugyanannyit tehettek volna, mint amennyit ma tesznek Ukrajna megsegítése érdekében” – tette hozzá.
Peszkov erre reagálva úgy fogalmazott: „Hiszek Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin őszinteségében és bölcsességében, aki a legelejétől fogva rámutatott, hogy Ukrajna húzza az időt, nem akarja végrehajtani a minszki megállapodásokat, és minden országot arra hívott fel, hogy tettek erősítsék meg az aláírásukat. De mindenki halogatta a dolgot. Ennek most következményei vannak”.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerda este, röviddel az interjú megjelenése után azt írta egy Telegram-bejegyzésben, hogy a nyilatkozat bebizonyította: „Berlinnek, és következésképpen az egész kollektív Nyugatnak, nem állt szándékában végrehajtani a minszki megállapodásokat”, ezért „azt imitálta, hogy betartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, miközben a valóságban fegyvereket pumpált a kijevi rezsimbe”, és „figyelmen kívül hagyta a kijevi rezsim által a Donyec-medencében és Ukrajnában elkövetett összes bűncselekményt az Oroszország elleni döntő csapás nevében”.
Zaharova csütörtöki sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy Merkel „beismerése” bírósági eljárásban is felhasználható.
„Amit Merkel az interjújában mondott, az egy olyan ember tanúvallomása, aki egyenesen azt állította, hogy mindannak, amit 2014-2015-ben tettek, egyetlen célja volt: elterelni a világ közvéleményének figyelmét a valódi problémákról, húzni az időt, fegyverekkel telepumpálni a kijevi rezsimet, és a dolgot egy nagy konfliktushoz elvezetni” – mondta.
Zaharova szerint a volt német kancellár nyilatkozata rávilágít arra, hogy a Nyugat az igazság és a törvény meghamisításának eszközeivel él, és képviselői már 2015-ben, amikor órákig tartó tárgyalásokat folytattak, tudták, hogy a megállapodásokat soha nem fogják végrehajtani, és már akkor készen álltak a konfliktusra.
Makszim Bujakevics, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellett működő orosz állandó képviselet helyettes vezetője pénteken a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a Merkel-nyilatkozat semmissé teszi Németország arra irányuló kísérleteit, hogy a minszki megállapodások garanciavállalójaként pozícionálja magát. A diplomata szerint a Nyugat lépései azt igazolják, hogy nem érdekelt a konfliktus tárgyalásos rendezésében, és elősegítik mindannak a megsemmisítését, ami Ukrajnában Oroszországgal kapcsolatos. Felhívta a figyelmet arra, hogy a volt német kormányfő közvetlen résztvevője volt a Donyec-medencei rendezésről szóló minszki megállapodások kidolgozásának.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak kijelentette, hogy a minszki megállapodások betartása megőrizhette volna Ukrajna területi épségét, de az aláírásuk idején sem Merkel, sem Petro Porosenko akkori ukrán elnök nem törekedett komolyan a konfliktus rendezésére. Lukasenka, aki szerint az egyezség kezesei mindent megtettek Oroszország félrevezetése érdekében, „undorítónak” és „aljasnak” nevezte a volt német kancellár magatartását.
Korábban Petro Porosenko volt ukrán államfő két orosz humoristának, Vlagyimir Kuznyecovnak (Vova) és Alekszej Sztoljarovnak (Lexus) egy telefonveszélgetésben elismerte, hogy a minszki megállapodásokra azért volt szüksége, hogy időt nyerjen az ukrán hadsereg megerősítésére a NATO támogatásával. A két telefonbetyár a hívás során Michael McFaul volt moszkvai amerikai nagykövetnek adta ki magát.
A 2014-15-ben az EBESZ, Oroszország, Németország és Franciaország közvetítésével létrejött minszki megállapodásoknak kellett volna az ukrajnai rendezés alapját képezniük. Az egyebek között a szakadár tartományoknak különleges alkotmányos státust előíró csomagot az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban erősítette meg.

Putyin: a Nyugat gyarmatává tette Ukrajnát

A nyugati országok gyarmatukká tették Ukrajnát, az ukrán népet pedig ágyútölteléknek használják Oroszország ellen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamai védelmi miniszteri találkozójának résztvevőihez intézett videoüzenetében.

„A Nyugat évek óta szégyentelenül kiszipolyozza és kihasználja (Ukrajna) erőforrásait, népirtásra és terrorra buzdított a Donyec-medencében, gyakorlatilag gyarmattá változtatta ezt az országot, és most cinikusan ágyútölteléknek, faltörő kosnak használja az ukrán népet Oroszország ellen, továbbra is fegyverrel és lőszerrel látja el Ukrajnát, zsoldosokat küld oda, öngyilkos útra tereli az országot” – mondta az orosz vezető.
Putyin azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a „NATO agresszív bővítésével” szerinte „gyakorlatilag lerombolta a stratégiai stabilitás évtizedek alatt kialakított struktúráját”. Azt állította, hogy a Nyugat, az alternatív fejlődési modellek elrettentése céljából törvénytelen szankciókat vezet be, a „színes forradalmak” technológiáit alkalmazza, és katonai konfliktusokat szít.
Az orosz elnök szorgalmazta, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a FÁK tagállamainak védelmi szervei egy, a jelenlegi kihívásoknak megfelelő biztonsági és együttműködési rendszert alakítsanak ki, de nem „valami mitikus íratlan szabályok”, hanem kizárólag a nemzetközi jog és egymás érdekeinek tiszteletben tartása alapján. Rámutatott a folyamatos információcsere és a katonai-technikai együttműködés kiépítésének, a közös békefenntartó missziók, valamint a katonai kiképzés terén való együttműködés fontosságára.

Alapjogokért Központ: a magyarok többsége elutasítja a szankciókat

A felnőtt magyar lakosság többsége elutasítja az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által Oroszországgal szemben eddig bevezetett szankciókat – derül ki az Alapjogokért Központ legfrissebb kutatásából, amelynek eredményeit pénteken juttatták el az MTI-hez.

Azt írták, a magyarok 57 százaléka nem támogatja a szankciókat, 58 százaléka pedig úgy véli, hogy a magyar ellenzék a szankciók pártján áll.
A megkérdezetteknek csak kevesebb mint harmada (31 százalék) ért egyet a bevezetett retorziókkal, és alig 18 százalék volt azon a véleményen, hogy a baloldali pártok nem támogatják a szankciókat.
Az eredmény alapján mindkét kérdésben politikai táborokon átívelő konszenzusról van szó, hiszen az ellenzéki szimpatizánsok egy része is szankcióellenes álláspontot képvisel – mutattak rá a kutatásban.
Hozzátették, a balliberális pártok pedig továbbra sem a többség akarata szerint politizálnak.
Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása november 28-30. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine