Az orosz-ukrán háború 287. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-nyolcvanhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: a háború elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra

Az ukrajnai „különleges hadművelet” elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra Oroszországban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztése Tanácsának szerdai tanácskozásán.

Azt mondta, hogy az őszi részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona közül 150 ezret vezényeltek Ukrajnában, közülük 77 ezret harcoló egységekbe osztottak be. További 150 ezer ember még a kiképző bázisokon van, így további mobilizációról beszélni „nincs értelme”.
Úgy vélekedett, hogy a nukleáris háború veszélye növekszik, de Moszkva nem fenyegetőzik a nukleáris fegyvereivel, amelyekre úgy tekint, mint a feltartóztatás eszközeire.

Orosz óhitű vezető: félremagyarázták a pápa szavait a „kegyetlenségről”

Ferenc pápa legutóbbi interjújában azt próbálta érzékeltetni, hogy a kegyetlenség nem az orosz lélekből fakad, és hogy Oroszországnak küldetése van, de a média a maga módján értelmezte ezt – mondta Leonyid Szevasztyjanov, az orosz Óhitűek Világszövetségének elnöke szerdán a RIA Novosztyinak, a pápával folytatott levelezéséből idézve.

Oroszországban felháborodást keltett, hogy a katolikus egyházfő az America című jezsuita magazinban a múlt héten megjelent interjúja szerint azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb kegyetlenséget az „orosz hagyományokon kívül” nevelkedett katonák követték el. A pápa a burjátokat és a csecseneket hozta fel példaként.
Szevasztjanov – elmondása szerint – megkérte Ferenc pápát, hogy tisztázza a nagy visszhangot kiváltó álláspontját.
„Amikor Oroszországról beszéltem, az orosz humanizmus hagyományáról beszéltem, Dosztojevszkijt idézve. Világossá akartam tenni, hogy a háború kegyetlenségei nem az orosz lélekből fakadnak. Mindig is az orosz nép megmentésére törekedtem, mert meg vagyok győződve arról, hogy nagy küldetése van. De a média a saját értelmezését kínálja” – idézte Ferenc pápát Szevasztjanov.
Az óhitű tisztségviselő szerint vannak olyan erők, amelyek megpróbálják lejáratni a római katolikus egyházfő béketeremtő kezdeményezéseit.
„A pápa mindig bírálja a fegyvergyártást és a fegyverszállítást. Úgy véljük, hogy a pápa szavait a globális fegyverlobbi torzítja el, amelynek nem érdeke az ukrajnai háború befejezése. Ennek a lobbinak vannak ügynökei, a médiában is. Mindent meg fognak tenni, hogy megzavarják a pápa minden béketeremtő kezdeményezését, lejáratva őt és elferdítve szavait” – zárta szavait Szevasztyjanov.
A vallási vezetőt megszólaltató hírügynökség anyagában nincs szó arról, hogy vajon a csecsenekről és a burjátokról pontosan mit is mondott a pápa.
Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikán „külügyminisztere” korábban bejelentette, hogy a Szentszék kész helyszínt biztosítani az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló tárgyalásoknak. Október végén egy jól értesült vatikáni forrás azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy a Szentszék hajlandó mindent megtenni az ukrajnai béke érdekében és kész lenne közvetíteni, ha mindkét fél felkéné erre. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszország nyitott a kapcsolatfelvételre, de Ukrajna volt az, amely törvényben tiltotta meg a tárgyalások folytatását.
Az oroszországi ortodox egyházon belül az óhitűek és az újhitűek között a 17. században következett be szakadás, mivel Nyikon moszkvai pátriárka – Alekszej Mihajlovics cár segítségével -, a vallást megreformálva visszatért az eredeti bizánci keresztény dogmákhoz. Az óhitűeket, akik ellenálltak az orosz egyház liturgikus rendjének a göröggel, elsősorban a konstantinápolyival való egyesítésének, és bírálták, hogy a reform a szekularizáció feltételeit teremtette meg, a 20. század hetvenes éveiig kiközösítette az orosz ortodox egyház.
Kornyilij metripolita, aki 2005 óta az óhitűek vallási vezetője, 2017 márciusában a Kremlben járva meghívta Vlagyimir Putyin elnököt a közösségbe, aki ennek eleget is tett. Személyében orosz államfő először járt az óhitűek templomában, a moszkvai Rogozsszkaja szlobodában.

Stoltenberg: még nincsenek meg a békés rendezés feltételei

Még nincsenek meg a békés rendezés feltételei Ukrajnában, de a háború legvalószínűbb kimenetele a tárgyalásos megoldás – mondta szerdán a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg a Financial Times című londoni üzleti napilap által szervezett virtuális politikai fórumon kijelentette: Oroszország egyelőre nem mutatja a jelét annak, hogy bekapcsolódna egy olyan tárgyalási folyamatba, amely Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartásáról szólna.
Stoltenberg ugyanakkor hozzátette: az ukránokon múlik annak eldöntése, hogy mikor tartják megfelelőnek az időt a tárgyalások elkezdésére, és az is, hogy megállapodjanak a tárgyalások feltételeiről.
A NATO-főtitkár hangsúlyozta: a legtöbb háború, és a legnagyobb valószínűséggel a mostani ukrajnai háború is a tárgyalóasztalnál ér véget.
A Financial Times felidézi: Joe Biden amerikai elnök a múlt héten kifejezte készségét a tárgyalásokra Vlagyimir Putyinnal arról, hogy az orosz elnök hajlandó lenne-e véget vetni a háborúnak, Mark Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke pedig néhány hete szintén arról beszélt, hogy a télen alkalom nyílhat a tárgyalások megkezdésére Moszkvával.
Olaf Scholz német kancellár a napokban telefonon tárgyalt Putyinnal, akit felszólított arra, hogy mielőbb jusson olyan diplomáciai megoldásra, amelynek része az orosz erők kivonása Ukrajnából – áll a brit lap cikkében.
A Financial Times szerdai fórumán ugyanakkor a NATO-főtitkár kijelentette: Oroszország most láthatóan azzal próbálkozik, hogy legalább egy kis időre „valahogy befagyassza” a háborút, annak érdekében, hogy átcsoportosíthassa erőit és tavasszal megkísérelje egy nagyobb offenzíva elindítását.
Jens Stoltenberg hozzátette: a helyzet paradoxona, hogy „minél inkább szeretnénk a békés, tárgyalásos megoldást, annál inkább sürgető feladat Ukrajna katonai segélyezése”.
Elmondta: a NATO már a háború előtt megpróbált kapcsolatba lépni Moszkvával a Putyin által felvetett biztonsági aggályok ügyében. Stoltanberg szerint azonban hosszú távra ható következményei lesznek annak, hogy Moszkva mégis az Ukrajna elleni offenzíva mellett döntött.
A NATO-főtitkár kijelentette: fel kell ismerni, hogy amikor az ukrajnai háború véget ér, az sem jelenti majd azt, hogy vissza lehet térni „valamiféle jó vagy normális viszonyhoz” Oroszországgal.
Stoltenberg szerint a NATO-nak hosszú ideig tartó nehéz viszonyrendszerre kell felkészülnie Oroszországgal, és ez azt jelenti, hogy befektetési forrásokat kell fordítania saját védelmére.

Piacot ért orosz rakétatámadás Donyeck megyében, halottak

Az orosz erők csapást mértek szerdán a Donyeck megyei Kurahove településre, ahol eltalálták a helyi piacot, a buszpályaudvart, valamint benzinkutakat és lakóépületeket, az eddigi értesülések alapján legalább nyolc civil életét vesztette és öten megsebesültek – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Twitteren.

A tisztségviselő szavai szerint a település központját vették tűz alá rakéta-sorozatvetővel az orosz erők. Timosenko fotókat és videofelvételt is közzétett a támadás utáni helyzetről.
„Ezek terroristák, nem emberek. Felelni fognak ezért” – írta a Twitteren Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, reagálva a támadásra. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy Zelenszkij hat és nem nyolc halálos áldozatról tájékoztatott.

A lengyel-litván-ukrán parlamenti közgyűlés Ukrajna gyors EU- és NATO-tagságát sürgeti

Ukrajna európai uniós és NATO-tagságának gyors elfogadását sürgették a lengyel-litván-ukrán parlamenti közgyűlés Vilniuszban szerdán véget ért kétnapos ülésének közös nyilatkozatában – olvasható a lengyel szenátus hivatalos Twitter-oldalán.

A parlamenti küldöttségét vezető Viktorija Cmilyte-Nielsen litván házelnök, Tomasz Grodzki lengyel szenátusi elnök, valamint Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök által jegyzett nyilatkozat szerint a három ország együttműködni kíván Ukrajna jelenlegi és háború utáni újjáépítésében.
Létfontosságúnak nevezik a nyilatkozatban Ukrajna és Európa számára, hogy „Ukrajna győzzön az Oroszországi Föderáció ellen folytatott háborúban”.
Felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy folytassa és fokozza az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomást, és így csökkentse Moszkva képességét a háború folytatására. Szorgalmazzák Ukrajna további politikai, gazdasági, pénzügyi, humanitárius és katonai támogatását.
Kiemelik a légvédelmi rendszerek ukrajnai szállítása gyorsításának „óriási szerepét” a civil lakosság és a kritikus infrastruktúra védelmében.
Elítélik az atomfegyverek lehetséges bevetését emlegető, „felelőtlen és provokatív orosz retorikát”.
Javasolják az orosz tagság jogosultságának megfontolását az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ). „Határozottan felszólítják” az EBESZ parlamenti közgyűlését a szervezet szabályzatának módosítására úgy, hogy felfüggeszthető legyen azon tagállam mandátuma, amely katonai támadást indított egy másik tag ellen.
A dokumentumban az Oroszország által „törvénytelenül fogva tartott számos ukrán civil” szabadon bocsátását is sürgetik.
Ukrajna februárban kérvényezte az európai uniós tagságot, júniusban odaítélték neki a tagjelölti státuszt az unióban. Szeptember végén Kijev gyorsított eljárású NATO-tagságért folyamodott.

Lavrov: Moszkva komoly ajánlat esetén kész a tárgyalásra

Oroszország kész tárgyalni, ha komoly javaslat érkezik az ukrán konfliktus megoldására, amely teljesíti Moszkva követeléseit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai külpolitikai fórumon.

„Ha most komoly javaslat érkezik arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne megállítani ezt a konfliktust úgy, hogy közben teljesüljenek a mi teljesen jogos követeléseink, természetesen készek leszünk tárgyalni” – mondta Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai miniszterelnök és külügyminiszter emlékének szentelt fórumon.
Az orosz diplomácia vezetője ehhez azt is hozzáfűzte, hogy Oroszország kész lenne komoly párbeszédet folytatni a nyugati országokkal, ha ott előrelátó emberek kerülnek a kormányra.
„Amikor és amennyiben Nyugaton, az Európában és az Egyesült Államokban létrehozott intézmények vezetésébe olyan emberek kerülnének, akik képesek egy kicsit messzebbre látni mint a kétéves választási ciklus (…), akkor természetesen készen állunk egy komoly beszélgetésre” – mondta Lavrov.
A miniszter szerint „ennek a fényes korszaknak az eljövetelére várva” Oroszország mindig tárgyalni fog „a szakértői közösség épeszű embereivel”.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden jelentette be, hogy Oroszország kész a tartós békére, de az Ukrajna ellen elindított „különleges hadművelet” céljainak elérése előtt nem lát esélyt a rendezési tárgyalásokra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a négy kelet-ukrajnai régió elcsatolásáról szóló dokumentumok szeptember végi aláírásakor azt mondta, hogy az orosz fél kész tárgyalni, de ehhez előbb Kijevnek „be kell szüntetnie a tüzet, minden katonai akciót, azt a háborút, amelyet még 2014-ben kirobbantott”. Hozzátette, hogy az elcsatolt területek státusa nem kerülhet szóba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontja ezzel szemben az, hogy Ukrajna nem fog tárgyalni Oroszországgal, amíg Putyin van hatalmon. Később Ukrajna területi integritásának helyreállítását – beleértve a Krím visszacsatolását is -, és a kárpótlást is Kijev tárgyalási feltételei közé sorolta.

Ukrenerho: az orosz erők ismét energetikai létesítményeket támadtak

Az orosz erők ismét több energetikai létesítményre mértek csapást szerdára virradó éjjel Ukrajna keleti részében – hozta nyilvánosságra az Ukrenerho áramszolgáltató társaság.

A közlemény szerint folytatódik az energiarendszer szakaszos helyreállítása a rakétatámadások után, de továbbra is jelentős áramhiány van. Az atomerőművekben az elektromos hálózat károsodása miatt lekapcsolt blokkok feltöltésének folyamata a tervezett módon folytatódik – tette hozzá a vállalat.
„Nehéz helyzet alakult ki az ország keleti részében, ahol az ellenség tegnap este ismételten tüzet nyitott egyszerre több energiainfrastrukturális létesítményre, miközben a hőmérséklet ebben a térségben elérte a mínusz 17 Celsius fokot. A sürgősségi javítási munkálatok folytatódnak. A javítócsoportok emellett azon dolgoznak, hogy felszámolják a rakétatámadások következményeit Kijevben és Odessza megyében, és biztosítsák a régiók energiaellátását” – fejtette ki az Ukrenerho. Kiemelte, hogy továbbra is jelentős hiány van az energiarendszerben, és az összes regionális energiacégnek korlátozást írtak elő az áramfogyasztásra vonatkozóan.
„Sajnos, vannak olyan régiók, ahol túllépték a fogyasztási határértékeket, ezért vészleállítást kellett alkalmazni – mutatott rá a vállalat. Hozzátette, hogy ez egy kényszerű lépés az energiarendszer egyensúlyának fenntartása érdekében. „Attól függően, hogy miként áll helyre a villamosenergia-termelés, a fogyasztáskorlátozások mértéke is változik” – ígérte az Ukrenerho.
A DTEK energetikai vállalat sajtószolgálata szerdán közölte, hogy előző nap egyik létesítményére kétszer is tüzet nyitottak az orosz erők, emiatt le kellett választani az elektromos hálózatról. A vállalat nem hozta nyilvánosságra, hogy hol található ez az energetikai objektum, de azt írta, hogy már nem először érte orosz támadás. Kiemelte, hogy „leállása energia- és hőellátási korlátozáshoz vezetett a régióban”. A támadás következtében személyi sérülés nem történt.
Jaroszlav Janusevics, a déli Herszon megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok keddi tűztámadásaiban két helyi lakos vesztette életét a régióban, és egy sebesült meg. Szavai szerint a keddi napon az orosz erők 51-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel, harckocsikkal, aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel a megye területére.
Az ukrán vezérkar szerdai jelentése szerint kedden mintegy 540 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége elérte a 92 740 főt.

Kreml: Moszkva többféle választ mérlegel az olajárplafon bevezetésére

Moszkva különböző válaszlehetőségeket mérlegel a Nyugat által bevezetett olajárplafonnal kapcsolatban – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

„Amint a döntés megszületik, nyilvánosságra hozzuk” – mondta a szóvivő, aki nem kívánt részletekbe bocsátkozni.
A Vedomosztyi című orosz gazdasági lap szerdán arról számolt be, hogy az orosz kormány három lehetséges válaszlépésen dolgozik, miután az Európai Unió és a G7-csoport 60 dolláros árplafont vezetett be az orosz nyersolajra. A lap szerint az elképzelések között szerepel, hogy Oroszország teljesen megtiltja a szankciókat bevezető országokba irányuló olajértékesítést, megtiltja a kivitelt az olyan szerződések alapján, amelyek az árplafonra vonatkozó záradékot tartalmaznak, vagy irányárat vezet be, amely az orosz Urals nyersolajra adható legnagyobb kedvezményt az etalonnak tekintett Brent típus ára alapján állítja be.
A Vedomosztyi szerint Moszkvában még egyik lehetőséget sem hagyták jóvá, és más alternatívákat vagy kombinációkat sem tartanak kizártnak.
A Bloomberg amerikai hírügynökség azt írta, hogy Oroszország az árplafonra válaszul fix olajárat vezethet be, vagy megszabja a maximális árengedményt a nemzetközi márkákhoz képest.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva minden szankcióra az érdekein alapuló, arányos választ fog adni. Hozzátette, hogy Oroszország megtanult együtt élni a büntetőintézkedésekkel.
A Kreml sajtószolgálata közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő telefonbeszélgetést folytatott az Egyesült Arab Emírségek elnökével, Mohammed bin Zajed an-Nahjannal, megvitatva vele a nyugati országok azon „kísérleteit”, hogy piacellenes árplafont szabjanak az orosz olajra, ami „ellentmond a világkereskedelem elveinek”.

Az ukrajnai háborúra kerestek rá legtöbben idén a Google-on

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos keresések formálták legnagyobb mértékben az idei év összesített magyar Google-listáját, a felkapott keresések tízes toplistáját Ukrajna vezeti.

A Google sajtóirodájának szerdai közleménye szerint dobogós helyezést értek el 2022 fontos hazai eseményei, így a népszámlálás és választás keresőszavai is.
A filmek, sorozatok és televíziós műsorok felkapott keresései között előkelő helyet foglal el például az Uncharted, a Sárkányok háza, a Celeb vagyok, ments ki innen! és az X faktor.
A legnépszerűbb sporteseménynek a Nemzetek Ligája bizonyult, amellyel kapcsolatban a magyar-olasz és a magyar-angol meccs pillanataira és eredményeire voltak igazán kíváncsiak a felhasználók. Ezt követi a téli paralimpia megnyitó ceremóniája, illetve a női kézilabda Európa-bajnokság.
Az emberek között Herceg Erika, Kulcsár Edina, Vlagyimir Putyin a sorrend, az elhunytak közül Berki Krisztiánra, Csollány Szilveszterre és Babicsek Bernátra kerestek rá a legtöbben.
Az idei év legdivatosabb receptjei esetében a fasírt, a franciasaláta és a tócsni elkészítési módjai után érdeklődtek a legtöbben.
A közkedvelt elektronikai eszközök harcát az iPhone termékek nyerték, a videójátékok sorában a Lost Ark volt a legnépszerűbb az Overwatch 2 és a God of War Ragnarök előtt.
Mint írták, a Google, összegyűjtve keresőmotorjának legfrissebb adatait, idén huszonötödik alkalommal tette közzé a leggyakoribb keresések listáit. A Year in Search oldalon a magyar és globális listák mellett a világ számos országának idei eredményei tekinthetők meg.

Varsó Patriot rakéták lengyelországi telepítéséről tárgyal Berlinnel

Varsó a német hadsereg készleteiben lévő, amerikai gyártmányú Patriot rakéták lengyelországi telepítéséről fog tárgyalni Berlinnel, miután Németország elutasította szállításukat Nyugat-Ukrajnába – közölte Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter kedd esti Twitter-bejegyzésében.

A tárcavezető a német védelmi minisztériummal folytatott egyeztetést követően azt írta: csalódottan fogadta az Ukrajnának szánt támogatás elutasítását. „Ezért elkezdjük a rakétavetők lengyelországi elhelyezéséről, parancsnoki rendszerünkbe való bevonásáról szóló munkamegbeszéléseket” – tette hozzá.
Németország azután ajánlotta fel Lengyelországnak a Patriot-rendszert, hogy november közepén feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik szovjet gyártmányú rakétája csapódott be a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva.
Lengyelország arra kérte a német felet, hogy inkább Nyugat-Ukrajnába küldje a felajánlott légvédelmi rakétarendszert. Blaszczak szerint ez megvédené Ukrajnát az orosz támadások okozta további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelné Lengyelország keleti határának biztonságát is.
Christine Lambrecht német védelmi miniszter viszont úgy érvelt: a Varsónak felajánlott Patriot-ütegeket csak a NATO területén belül lehetséges telepíteni, mert az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik.
A német felajánlás Mariusz Blaszczak múlt heti közlése szerint nyolc régebbi típusú rakétaindítóról szól.
Varsó egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében az év végéig két amerikai Patriot-üteget (16 rakétaindítót) is kap. Ezenkívül két üteget már Délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

Robbanásokat jelentettek Dnyipróban, megszólaltak a légvédelmi szirénák

Közép-Ukrajna egész területén légiriadót indítottak kedd este, mivel a helyi média jelentése szerint Dnyipro térségében robbanásokat hallottak.

Az ukrán légvédelem orosz drónokat próbál hatástalanítani térségben – írja a Kyiv Independent.

További szirénák működnek Zaporizzsjában, Poltavában és Kirovohradban.

Ezt megelőzően Odesszában és Mikolajivban is aktív volt érvényben riasztás.

ENSZ: emberek millióit fenyegeti a tél Ukrajnában

Emberek millióit fenyegeti a kemény tél Ukrajnában, tekintettel az ország infrastruktúráját ért számos támadásra – hívta fel a figyelmet kedden Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügynökségének vezetője a világszervezet Biztonsági Tanácsának New York-i ülésén.

„Az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni támadások, ideértve az erőműveket és a távhőszolgáltatókat, emberek millióit fosztották meg a fűtéstől, valamint az áram- és vízszolgáltatástól” – hangsúlyozta Griffiths. Hozzátette, hogy mindez újabb vetületet ad a háború okozta humanitárius válságnak.

Griffiths szóvá tette az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta az egészségügyi intézményeket ért számtalan támadást is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig 715 ilyen esetet dokumentált kórházak, illetve más hasonló létesítmények ellen. „Ezek több mint 70 százalékát teszik ki az egészségügyi ellátórendszerek infrastruktúrája ellen világszerte elkövetett támadásoknak” – emelte ki.

Átfogó rakétatámadás indult Ukrajna ellen

Az orosz hatóságok szerint egyértelműen ukrán dróntámadás okozta a hétfői robbanásokat két olyan repülőtéren, amely több száz kilométerre található az ukrán határtól. Kijev eddig nem vállalta a felelősséget az akciókért, de amerikai sajtóértesülések szerint Ukrajna rendelkezhet nagy hatótávolságú drónokkal. Az orosz elnök szóvivője szerint jelenleg nincs esély béketárgyalásokra, de a harcok folytatását ígérte az ukrán államfő is – számoltak be róla az M1 Híradóban.

Több mint nyolcezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. december 6-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4547 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3570 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 122 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 6-án 33 ember, köztük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Fitch: nem várható súlyos téli földgázhiány és egész éves recesszió Európában

Valószínűleg sikerült elejét venni a súlyos téli földgázhiány kialakulásának Európában, és várhatóan az euróövezeti gazdaság sem tölti a jövő év egészét recesszióban, de a globális növekedés így is gyenge lesz – áll a Fitch Ratings kedden Londonban bemutatott friss negyedéves világgazdasági előrejelzésében.

A nemzetközi hitelminősítő közölte: előző prognózisa óta az euróövezeti gazdaság valamivel ellenállóbbnak bizonyult a vártnál, elsősorban a szolgáltatási szektor – mindenekelőtt a fogyasztás és a nemzetközi turizmus – újraindulási dinamikája miatt.
Enyhült valamelyest a földgázellátási válság is, mivel a vártnál jobban halad a tározók feltöltése, így csökkent az ellátási korlátozások kockázata, és visszaesett a földgáz nagybani beszerzési ára is – áll a Fitch Ratings helyzetértékelésében.
A cég adatai szerint az Európai Unió tározóiban lévő földgázmennyiség novemberben megközelítette a teljes évi EU-fogyasztás 20 százalékát – Németországban ez az arány 25 százalék -, és ez hosszabb távú visszatekintésben megfelel az ilyenkor szokásos töltöttségi szintnek.
A Fitch Ratings szerint ez figyelemreméltó eredmény, tekintettel arra, hogy az év közepe óta meredeken zuhant a vezetékes szállítású orosz földgáz európai importja.
A jó töltöttségi szint tükrözi egyben a cseppfolyósított földgáz (LNG) uniós importjának erőteljes megugrását, a Norvégiából, Azerbajdzsánból és Algériából érkező vezetékes földgázimport növekedését, valamint az EU földgázfogyasztásának jelentős csökkenését – áll a Fitch elemzésében.
A hitelminősítő adatai szerint az uniós földgázfogyasztás szeptemberben 10 százalékkal – Németországban 12 százalékkal – volt alacsonyabb, mint a tavalyi azonos hónapban, és 6 százalékkal maradt el a 2015-2019-es időszak január és szeptember közötti fogyasztási átlagától.
Mindezek alapján a Fitch arra számít, hogy az euróövezeti gazdaság az idei negyedik negyedévben recesszióba kerül, 2022 egészében ugyanakkor az eddig vártnál lendületesebben, átlagosan 3,3 százalékkal emelkedik a valutaunió hazai össztermékének (GDP) értéke.
A Fitch Ratings előző prognózisa 2,9 százalékos GDP-növekedést valószínűsített 2022-re az euróövezetben.
A tanulmány szerint a lendületből jut 2023-ra is: a hitelminősítő a jövő év egészében 0,2 százalékos euróövezeti GDP-bővüléssel számol.
Ez 0,3 százalékponttal javított becslés, a Fitch londoni elemzői ugyanis az előző negyedéves prognózisukban még 0,1 százalékos GDP-visszaesést jósoltak az euróövezetben 2023 egészére.
Az új, felfelé korrigált előrejelzés szerint a Fitch Ratings immár nem számít egész éves euróövezeti recesszióra 2023-ban.
A cég az amerikai gazdaságban az idén 1,9, jövőre 0,2 százalékos, Kínában 2,8, illetve 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol.
A Fitch londoni elemzői a jövő évi amerikai növekedési ütemre szóló előrejelzésüket 0,3 százalékponttal, a kínai hazai össztermék bővülésére adott prognózisukat 0,4 százalékponttal rontották előző becslésükhöz képest.
Mindezek alapján a hitelminősítő 2023-ban a világgazdaság egészében is rendkívüli vérszegény, mindössze 1,4 százalékos növekedést vár az egy negyedévvel korábbi előrejelzésében valószínűsített 1,7 százalékos globális bővülés helyett.
Az utóbbi napokban más nagy londoni házak is a korábbiaknál számottevően komorabb előrejelzéseket adtak a világgazdaság jövőre várt teljesítményére a romló globális kondíciók miatt.
A Moody’s Investors Service hitelminősítő éves előrejelzésében közölte: az idén még 3 százalékos, jövőre 1,7 százalékra lassuló globális GDP-növekedéssel számol reálértéken.
Az ukrajnai háború kezdete előtt, februárban kiadott előző prognózisában a Moody’s Közép- és Kelet-Európában a térségi szintű hazai össztermék átlagosan 4,5 százalékos bővülését valószínűsítette 2023-ra, új előrejelzésében azonban ezt 1,3 százalékra csökkentette.
Nyugat-Európában a hitelminősítő 2023-ra átlagosan 0,4 százalékos egész éves GDP-visszaesést vár a korábbi előrejelzésében szereplő 1,9 százalékos növekedés helyett.
Mindez várhatóan meglátszik majd a világkereskedelem teljesítményében is.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics éves prognózisában közölte: várakozása szerint a globális áruforgalom értéke jövőre 0,2 százalékkal csökken.
Ez jelentősen rontott becslés, mivel a ház előző előrejelzése még a globális árukereskedelem 3,4 százalékos növekedését valószínűsítette 2023-ra.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine