Az orosz-ukrán háború 286. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-nyolcvanhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Blinken: a háborút nem zárhatja le egy „hamis béke”

A háborút majdnem biztosan diplomáciai úton, tárgyalásokkal fogják lezárni, de ennek egy igazságos, tartós békének kell lennie, nem egy „hamis-békének” – hangoztatta az amerikai külügyminiszter egy washingtoni eseményen.

Anthony Blinken a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai gazdasági-politikai napilap által szervezett pódiumbeszélgetésen kifejtette: most úgy látják, amennyiben Oroszország nem képes elérni jelenlegi műveleteivel azt, hogy „az ukrán emberek feltegyék a kezüket”, akkor megkísérli befagyasztani a konfliktust. Ez azt jelenti, hogy tűzszünet lép életbe, de Moszkva a megszerzett területek sorsáról nem fog tárgyalni, hanem megtartja azokat, ami azonban a konfliktusból való „hamis kiút” lenne – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője.
Megjegyezte: amíg Oroszország nem mutat érdeklődést egy kézzelfogható diplomáciai megoldás felé, addig nem lesz előrelépés, ha viszont megteszi, „mi leszünk az elsők, hogy segítsünk”.
Blinken megismételte, hogy alapvetően az ukránok hozzák meg a döntéseket arról, hogy merre, mikor és hogyan akarnak tovább haladni, és ebben élvezik az Egyesült Államok támogatását.
Az Oroszország területén történt közelmúltbeli robbanásokkal kapcsolatban – amelyek orosz közlés szerint ukrán támadások eredményei -, Blinken leszögezte: ezekhez a jelentésekhez nincs mit hozzáfűznie. Hozzátette: Ukrajnában a valóság ma az, hogy egész területét rakétabecsapódások érik, mivel Oroszország megpróbálja lebénítani az ország energiahálózatát.
Közölte, hogy az Egyesült Államok az Európai Unióval, a Világbankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), valamint más szereplőkkel összehangoltan dolgozik azon, hogy Ukrajna hozzájusson azokhoz az erőforrásokhoz, amelyekre szüksége van az orosz támadásokban megsérült áramhálózatának kijavításához és helyreállításához.
Az amerikai külügyminiszter a WSJ rendezvényén megerősítette: folytatják Ukrajna ellátását azokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé teszik számára az önvédelmet, az orosz erőkkel szembeni ellenállást, elfoglalt területeinek visszafoglalását, valamint folytatódik a gazdasági és humanitárius segítségnyújtás is.

Kreml: tárgyalni csak a „különleges hadművelet” céljainak elérése után lehet

Oroszország kész a tartós békére, de a „különleges hadművelet” céljainak megvalósítása előtt nem lát esélyt a tárgyalásokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

Peszkov Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a The Wall Street Journal fórumán tett kijelentését kommentálta, miszerint az ukrajnai konfliktusnak „igazságos és tartós békével” kell véget érnie.
„Abban egyet tudunk érteni, hogy a történések végereménydóménye egy igazságos és tartós béke kell hogy legyen. De ami a tárgyalások kilátásait illeti, jelenleg nem látjuk őket” – mondta Peszkov.
Arra a kérdésre, hogy mi lehet az előfeltétele egy ilyen tárgyalásnak, az államfő szóvivője azt mondta, hogy „egy különleges hadművelet céljait kell elérni”.
„Az Oroszországi Föderációnak el kell érnie céljait és azokat el is fogja érni” – hangoztatta a szóvivő.
Peszkov „provokációnak” minősítette azokat az információkat, amelyek szerint a mozgósítás újabb hulláma várható, és hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben nem máshonnan, hanem csakis hivatalos forrásból kell tájékozódni.

Ukrán légierő: Oroszországnak több napi felkészülés kell egy újabb nagyszabású támadáshoz

Több napba is beletelik, mire Oroszország felkészül egy új masszív rakétacsapásra – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője keddi sajtótájékoztatóján.

Kifejtette, hogy az előkészítés magában foglalja a rakéták útvonalának programozását és különféle hírszerzési információkat. Az oroszok figyelembe veszik az ukrán légvédelmi rakétarendszerek telepítését, kiszámítva a légvédelem gyenge pontjait – tette hozzá. Ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy kedden újabb, a hétfőinél kisebb volumenű rakétatámadást hajtanak végre az orosz erők. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajnában a fegyveres erők napját ünneplik, másrészt a korábbi támadások esetében, október 10-e és október 17-e után is másnap újra támadtak.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy tévéműsorban úgy vélekedett, hogy Oroszországnak maradtak még rakétái Ukrajna ellen néhány újabb nagyszabású rakétacsapáshoz. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország nagy pontosságú fegyvertartaléka már a kimerülés szélén van, és láthatóan Oroszország kész bevetni minden tartalékát. Gyártanak ugyan újabb rakétákat, de ez elenyésző számú ahhoz képest, amennyit felhasználnak – tette hozzá a hírszerzés vezetője. „Az a helyzet. hogy még van néhány nagyszabású támadásuk, és lenullázódnak” – foglalta össze Budanov. Hozzátette, hogy 2022 decemberének elejéig Irán egyetlen ballisztikus rakétát sem szállított Oroszországnak.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője közben bejelentette, hogy újabb fogolycserét hajtott végre Kijev Moszkvával, 60-60 katonát cseréltek ki. A megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán tárca pedig azt közölte, hogy csere keretében 45 elesett ukrán katona holttestét kapta vissza Ukrajna .
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson árról tájékoztatott, hogy keddre virradó éjjel a régió ért orosz ágyúzások következtében egy 68 éves helyi lakos életét vesztette Kupjanszk térségében.
Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők éjjel rakétákkal lőtték a régiót, lakóházakban és létfontosságú infrastrukturális létesítményekben téve károkat. Az előzetes információk szerint személyi sérülés nem történt.
Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója közölte, hogy a hétfőn Oroszország 84 csapást mért a régióra. Lövedék csapódott egy férfikolostorba, amelynek több épülete megrongálódott, a gazdaságukban nevelt szarvasmarhák közül többen repeszsérülésektől pusztultak el.
Az ukrán vezérkar keddi jelentése szerint hétfőn mintegy 510 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége elérte a 92 200-at. Az ukrán erők megsemmisítettek hétfőn egyebek mellett öt harckocsit és egy tüzérségi harceszközt, 61 rakétát és öt drónt.

Elfoglalt településekről és ukrán veszteségekről számolt be az orosz védelmi miniszter

Az orosz hadsereg nemrégiben hét települést vont ellenőrzése alá a Donyec-medencében, az ukrán fegyveres erők vesztesége pedig novemberben meghaladta a 8 ezer főt – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter egy keddi parancsnoki telefonkonferencián.

A tárcavezető az ukrán veszteségek közé sorolt még öt repülőgépet, tíz helikoptert, közel 150 harckocsit és több mint 300 páncélozott harcjárművet is. Az elfoglalt települések felsorolásakor Majorszk, Pavlivka, Opitne, Andrijivka, Bilohorivka, Juzsnaja és Kurdjumivka nevét említette. Ezek bevételéről a minisztérium szóvivője korábban már beszámolt.
Sojgu hangsúlyozta, hogy az orosz erők mindent megtesznek a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának szavatolása érdekében, Kijev pedig a miniszter szerint „a létesítmény további szándékos bombázásával a nukleáris katasztrófa veszélyének látszatát igyekszik kelteni”. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt két hétben 33 nagy kaliberű lövedéket lőttek ki a létesítményre, amelyek többségét az orosz légvédelem elfogta, „néhányuk azonban még mindig az atomerőmű biztonságos működését befolyásoló létesítményeket találta el”. Ezt „nukleáris terrorizmusnak” minősítette.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt monda, hogy az orosz csapatok offenzívát hajtottak végre Liman irányában, amelynek eredményeként előnyös védvonalakat és új állásokat foglaltak el. A támadás következtében több mint nyolcvan ukrán katona, két harckocsi, három páncélozott harcjármű és két kisteherautó „semmisült meg”. A beszámoló szerint sikeresen folytatódik az orosz előrenyomulás Donyeck könyékén is, ahol az elmúlt nap folyamán több mint 60 ukrán katona esett el és öt páncélozott harcjármű vált üzemképtelenné.
A tábornok beszámolója szerint az ukrán fegyveres erők sikertelen támadások és ellentámadások közben Kupjanksznál mintegy 65 katonát, két gyalogsági harcjárművet és egy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint harminc halottat és sebesültet, két gyalogsági harcjárművet és három járművet veszítettek.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamin a rakéta- és tüzérségi erők négy ukrán vezetésipontra, 83 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 176 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Eltalálták egyebek között külföldi „zsoldosok” egyik ideiglenes állomáshelyét a Harkiv megyei Iljicsivka településen, és megsemmisítették egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását, valamint három rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt.
Az orosz légierő lelőtt egy ukrán MiG-29-es repülőgépet, a légvédelem pedig hat drónt, 15 HIMARS- és Uragan-rakétát, valamint két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 340 repülőgépet, 180 helikoptert, 2634 drónt, 391 légvédelmi rakétarendszert, 7010 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 910 sorozatvetőt, 3662 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7484 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
A tárca szerint kedden hatvan orosz hadifogoly tért vissza „a Kijev által ellenőrzött területekről”.
Donyecket kedden eddig három ukrán sorozatvető-támadás érte. A helyi területvédelmi parancsnokság szerint legkevesebb hat civil életét vesztette, tíz pedig megsebesült.
Az Ukrajnával határos oroszországi Rosztov megye Novosahtyinszk városában egy álcaruhás kézi golyószóróból rendőrökre nyitott tüzet, kettőjüket megsebesítve. A Rigában szerkesztett ellenzéki Meduza hírportál a Baza és a Mash Telegram-csatornára hivatkozva azt írta, hogy a férfit feltehetően dezertálással gyanúsítják.
A járőrautó, amelyre tüzet nyitott, egy eltűnt nő felkutatására indult. A lövöldözés miatt Novosahtyinszkban bezárták az óvodákat és a városból kivezető utakat, a lakosokat pedig arra kérték, hogy maradjanak otthon.

Herszon megye Oroszország által megszállt részén megtakarításaik rubelre való átváltására szólították fel a lakosságot

A dél-ukrajnai Herszon megye orosz megszállás alatt lévő részét irányító hatóságok felszólították a lakosokat, hogy váltsák át megtakarításaikat rubelre, mert január elsejétől nem használhatják az ukrán fizetőeszközt, a hrivnyát.

Volodimir Szaldo, Herszon megye megbízott kormányzója a Telegramon kedden közzétett videoüzenetében a hrivnya gyors elértéktelenedésével indokolta a lépés szükségességét. Az ukrán gazdasági problémák miatt a fizetőeszköz hamarosan semmit sem fog érni – jelentette ki. Közölte: minden bank köteles átváltani a hrivnyát rubelre.
„2023. január 1-jétől csak rubelben lehet fizetni az üzletekben és a szolgáltatásokért” – figyelmeztetett Szaldo.
Hozzátette: lesznek bizonyos bankok, ahol jövőre is át lehet váltani a megtakarításokat rubelre.
Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta a hrivnya értékének ötven százalékát elvesztette a dollárral szemben.
Az oroszok még októberben, Herszon annektálását követően bejelentették, hogy a rubel lesz a hivatalos fizetőeszköz a térségben. Luhanszkban és Donyeckben ez már egy ideje így van. Herszont Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja megyével együtt csatolták az Oroszországi Föderációhoz. A lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el.
Herszon megyében az ukrán csapatok az elmúlt időszakban visszafoglalták Herszon városát és több más települést, azonban a régió nagy része továbbra is orosz ellenőrzés alatt áll.

Dróntámadás érte a kurszki repülőteret Oroszországban

Dróntámadás érte a kurszki repülőteret Oroszországban – közölte Roman Sztarovojt, az oroszországi régió kormányzója kedden a Telegram-csatornáján.

„Egy olajtartály kigyulladt a kurszki repülőtér közelében dróntámadás következtében. Áldozatok nem voltak. A tüzet megfékezték. Minden szakszolgálat a helyszínen dolgozik” – írta a kormányzó.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a kurszki repülőtér az Ukrajna ellen indított háború február 24-i kezdete óta nem fogad és nem indít polgári repülőgépeket. Kurszkban, valamint tíz másik dél- és közép-oroszországi repülőtéren, korlátozott repülési rendet vezettek be ekkor.
Hétfőn Szaratov és Rjazany megyében támadtak katonai repülőtereket ukrán drónok. Az orosz védelmi minisztérium szerint a szovjet gyártmányú, kis magasságban repülő drónokat az orosz légierő légvédelme lelőtte, de a támadásban a műszaki személyzet három katonája így is életét vesztette, négy másik pedig megsebesült. Két repülőgép burkolata kisebb sérüléseket szenvedett.
A tárca szerint a támadás a gyagilevói és az engelsi repülőtér ellen irányult, ahol az orosz légierő Tu-95-ös hadászati bombázói állomásoznak. A Readovka.news hírportál hétfői közlése szerint a drónokat feltehetően Harkiv megyéből indították, ami azt jelenti, hogy a Rjazany megyei Gyagilevóig mintegy 566 kilométert, a Szaratov megyei Engelsig 700 kilométert kellett megtenniük. A portál megjegyezte, hogy Moszkva 640 kilométerre van a feltételezett indítási helyszíntől.
A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Engels repülőteréről december 3-án és 4-én az amerikai Maxar cég kereskedelmi műholdjai felvételeket készítettek.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Gyagilevo és Engels elleni támadási kísérlet dacára az orosz haderő hétfőn nagy pontosságú légi és tengeri indítású fegyverekkel mért csapást Ukrajna katonai komplexumának irányítási rendszerére és kapcsolódó létesítményeire, kommunikációs csomópontjaira, energetikai és katonai egységeire. A támadás megsemmisítette mind a 17 kiválasztott célpontot, megnehezítve az ukrán utánpótlás vasúti szállítását.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett közigazgatási főtanácsának tagja a Szolovjov-Live médiacsatornának nyilatkozva kedden kijelentette, hogy az ukrán erők reggel óta lövik a zaporizzsjai atomerőmű ipari övezetét. Az Oroszország által elcsatolt donyecki régióban lévő Horlivka polgármestere, Ivan Prihogyko Telegram-bejegyzésben közölte, hogy négy ukrán tüzérségi találat károkat okozott a Sztirol vegyi üzemben. A Donyecki Népköztársaságban a helyi hatóságok szerint az elmúlt nap folyamán négy civil életét vesztette, nyolc pedig megsebesült ukrán belövések következtében.

Közel 7500-an menekültek Magyarországra a háború elől hétfőn is

Magyarország területére 2022. december 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4431 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 2941 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 186 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 5-én 88 ember, köztük 29 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Csecsen katonai egység vezetője: halad az orosz előrenyomulás

A harci kezdeményezés a luhanszki és a donyecki régióban teljes mértékben az orosz erők kezében van, halad az előrenyomulás Artemivszk (Bahmut) és Szoledar irányában, de „jó a haladás” a Kreminna-Szvatove-Cservonopopivka irányban is – közölte Apti Alaudinov, az Ahmat nevű csecsen különleges egység parancsnoka a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva hétfőn.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán Kupjanszk irányában hatvanöt katonát, két gyalogsági harcjárművet és két kisteherautót, Liman irányában több mint hatvan halottat és sebesültet, három gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott járművet és négy kisteherautót, Donyeck térségében több mint hetven katonát, két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katonát, két gyalogsági harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.
Konasenkov szerint az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők hét ukrán vezetésipontra, 72 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 193 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, eltalálták egyebek között külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyét a donyecki régióban lévő Kramatorszk és Dibrova település közelében, és megsemmisítettek egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-37-es mobil radarállomást, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását és egy lőszerraktárt. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös és egy MiG-29-es repülőgépet, a légvédelem pedig két Mi-8-as helikoptert, tíz drónt és két HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 339 repülőgépet, 180 helikoptert, 2628 drónt és 391 légvédelmi rakétarendszert, 6 996 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 910 sorozatvetőt, 3657 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7477 speciális katonai járművet veszítettek.
Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán nehéztüzérségi támadást. Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje szerint Alcsevszkben legkevesebb tíz civil halt meg HIMARS-támadás következtében. Donyeckben egy polgári lakos vesztette életét az ágyúzásban.
A Rigában szerkesztett orosz ellenzéki Meduza hírportál a Baza és az Astra Telegram-csatornára hivatkozva azt írta, drón csapódott be az oroszországi Szaratov megyei Engels város katonai repterén, megrongálva két Tu-95-ös hadászati rakétahordozót. Az incidensben a híradás szerint két katona megsebesült.
Orosz állami hírügynökségek szerint robbanás történt az oroszországi Rjazany megye egyik repülőterén, aminek következtében három ember életét vesztette. A TASZSZ ezen felül öt, a RIA Novosztyi hat sérültről számolt be. A történtek okát nem közölték. A Meduza azt írta, hogy Rjazany megyében csak Gyagilevóban van katonai reptér, ahol szintén Tu-95-ösök állomásoznak.
Az orosz védelmi minisztérium hétfő este közleményben erősítette meg, hogy az ukrán fél „megkísérelt” alacsonyan repülő, sugárhajtású drónokkal csapást mérni gyagilevói és az engelsi repülőtér ellen reptérre, de a légvédelmi eszközök elfogták az eszközöket. A drónok darabjai a repülőterekre zuhantak és felrobbantak, kisebb kárt okozva két repülőgép burkolatában. A támadás következtében három orosz katona életét vesztette, további négyet pedig kórházba kellett szállítani.
A tárca szerint az arra irányuló kísérlet ellenére, hogy terrorcselekménnyel zavarják meg az orosz nagyhatótávolságú légierő harci műveleteit, az orosz haderő közép-európai idő szerint 13 óra körül nagypontosságú légi és tengeri indítású fegyverekkel mért csapást Ukrajna katonai komplexumának irányítási rendszerére és kapcsolódó létesítményeire, kommunikációs csomópontjaira, energetikai és katonai egységeire.
A tárca szerint a csapás elérte célját, mind a 17 kijelölt létesítményt eltalálták, amivel megzavarták az ukrán fegyveres erők tartalékosai, a külföldi fegyverek, a haditechnikai eszközök és lőszerek vasúti szállítását a hadműveleti területre.
Az oroszországi Kurszk megyében, az Ukrajna határához közeli Tyotkino községben ukrán belövések következtében húsz magánházban károk keletkeztek. Személyi sérülés nem történt.

Putyin gépkocsival áthajtott a korábban megrongált Krími hídon

Megnyitották a forgalmat hétfőn a Kercsi-szoroson átívelő Krími híd egy kijavított szakaszán, ráengedve a járműveket a híd közúti részének jobb oldalára, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is áthajtott gépkocsival.

A létesítményt, amely még további helyreállítást igényel, október 8-án egy felrobbantott teherautó rongálta meg. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a támadást az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége szervezte.
Az eseményen – utólag kiadott beszámolók szerint – Vlagyimir Putyin orosz elnök is megjelent, aki gépkocsival át is hajtott a hídon. Putyin a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő – az Ukrajna elleni háború során elfoglalt – szárazföldi folyosó fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott, hogy ukrán hivatalos személyek még most is fenyegetik a hidat és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát.
Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes azt ígérte, hogy a közúti rész korlátozott áteresztő képességű bal oldalát márciusra teljesen helyreállítják.

Kijev: két infrastrukturális létesítményt ért találat Odessza megyében

Az orosz erők újabb nagyszabású rakétatámadása során hétfőn két infrastrukturális létesítményt ért találat a dél-ukrajnai Odessza megyében – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő hozzátette, hogy egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Arra nem tért ki, konkrétan mit találtak el az orosz rakéták.
Az odesszai városi tanács arról adott hírt, hogy a megyeközpont egy részében megszakadt az áramellátás, emiatt leállították az elektromos árammal működő közösségi közlekedési eszközöket a városban. Úgyszintén leállították a távhőt biztosító összes városi kazánházat is, valamint a helyi vízművek közlése szerint teljesen megszűnt a vezetékes vízellátás Odesszában.
Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság sajtószolgálata közölte, hogy több helyütt vészleállás történt az elektromos infrastruktúra károsodása miatt. Részleteket későbbre ígértek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetet intézett a lakossághoz, amelyben kijelentette, hogy az ukrán légvédelem az orosz rakéták többségét lelőtte, és megkezdődött az áramellátás helyreállítása.
Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy három régióban, Odessza mellett Kijev és Vinnicja megyében ért találat villamosenergia-létesítményt. „Egyes régiókban a rendszer kiegyensúlyozása és a balesetek elkerülése érdekében vészleállításokat kellett alkalmazni. A mentést végzők már dolgoznak a támadás utóhatásainak felszámolásán, hogy minden otthonba visszatérhessen a fény” – tette hozzá a kormányfő.
A DTEK áramszolgáltató vállalat közlése szerint az orosz támadás miatt a kijevi, a dnyipropetrovszki és a donyecki régiókban kritikus a helyzet, ezért kényszerültek rendkívüli leállásokra.
Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy az orosz erők több mint hetven rakétát lőtt ki Ukrajnára, ebből a légvédelem több mint hatvanat megsemmisített.

Putyint gonosz manóként ábrázoló szobor jelent meg Prága egyik terén

Vlagyimir Putyin orosz államfőt gonosz manóként ábrázoló szobrot helyeztek el hétfőn Prágában azon a talapzaton, amelyen 2020-ig Ivan Konyev szovjet marsall szobra állt.

A Vlagyimir Putyint kifigurázó szobor egy világtérképen áll. Az orosz elnök balkeze egy gázvezeték csapját próbálja elzárni, míg jobbkeze a náci karlendítést utánozza.
A szobor Ahriman démon, a perzsa mitológia egyik ismert alakjára utal, aki az abszolút rosszat képviseli – mondta újságíróknak nyilatkozva Dusan Dostál, a mű alkotója. A szobor a kovácsművészek nemzetközi találkozója alkalmával készült a Helfstyn várkastélyban. Alkotója szerint 30 napig lesz kiállítva Prága 6. kerületének főterén, majd elárverezik, és a pénzt Ukrajnának szánt fegyverek vásárlására fordítják – tette hozzá Dostál.
A téren 2020 tavaszáig Ivan Konyev szovjet marsall szobra állt, aki 1945-ben a csehszlovák fővárost felszabadító szovjet egységek parancsnoka volt. Konyev szobrát azzal az indoklással távolíttatta el a kerület vezetése, hogy a marsall nagyon dicstelen szerepet játszott 1956-ban Magyarországon és 1968-ban Csehszlovákiában. A tervek szerint a szovjet parancsnok szobrát a téren utóbb a cseh főváros felszabadításának szentelt új emlékmű váltja majd fel. A pályázatot még nem hirdették meg.
„Az új Putyin-szoborral arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi energiaválságért az orosz elnök személyesen is felelős. Felelőssége Ukrajna megtámadásában pedig nyilvánvaló” – szögezte le Dusan Dostál, aki a szobor köztéri kiállítását vállalkozók segítségével valósította meg.
„Célunk a szobor segítségével felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy az ukrajnai probléma még nem oldódott meg, és továbbra is segítséget kell nyújtanunk Ukrajnának” – jelentette ki újságírók előtt Dalibor Dedek, a kezdeményezést támogató vállakozók nevében.

Zurabisvili: harminchárom georgiai önkéntes halt meg Ukrajnában

Harminchárom, az ukrán erőket támogató georgiai önkéntes halt meg Ukrajnában – közölte Szalome Zurabisvili georgiai elnök hétfőn Varsóban, a lengyel hivatali partnerével, Andrzej Dudával közösen tartott sajtóértekezleten.

A két államfő egyeztetésének egyik fő témája az ukrajnai helyzet volt.
Zurabisvili Ukrajna függetlensége és területi egysége elleni „jogtalan és kegyetlen” háborúnak nevezte az orosz inváziót. Utalva az országát 2008-ban ért orosz támadásra, Zurabisvili aláhúzta: az ukránok nemcsak a saját szabadságukért, hanem Georgia szabadságáért is harcolnak.
Georgia „nem teheti meg, hogy saját lehetőségeihez mérten ne támogassa Ukrajnát” – fogalmazott. Hozzátette: országának nincs olyan ereje, hogy bekapcsolódjon a háborúba, és az „nem is lenne helyes”.
Az Ukrajna iránti szolidaritásáról beszélve az elnök tiszteletét fejezte ki „azon georgiai katonák iránt, akik önként harcoltak Ukrajnában, és életüket vesztették”. Szavai szerint 33 önkéntesről van szó.
A háború után fontos lesz, hogy „ne engedjük meg ennek megismétlődését”, a nemzetközi közösségnek nem szabad újból elkövetnie azokat a hibákat, amelyek a Krím 2014-es megszállása után történtek – mondta Zurabisvili.
Megerősítette: országa továbbra is az Európai Unió tagjelölti státuszára vár. Ezzel arra utalt, hogy az Európai Bizottság nyáron elfogadta Ukrajna és Moldova tagjelöltségét, megtagadta viszont Georgiáét. hangsúlyozta, hogy a georgiaiak 80 százaléka támogatja országuk európai perspektíváját.
Andrzej Duda megköszönte georgiai partnerének „az ukrajnai orosz agresszió ügyében tanúsított egyértelmű kiállást”. Mindkét elnök tudatában vannak annak, hogy határozottan fel kell lépni Ukrajna védelmében, újabb háborúk megelőzése érdekében a nemzetközi közösségnek le kell állítania az orosz agressziót – húzta alá Duda.
Zurabisvili kedden az auschwitzi emlékmúzeumba látogat, a volt német náci lágerben részt vesz az ott 80 évvel ezelőtt meggyilkolt Grigol Peradze grúz ortodox szerzetesnek, a Varsói Egyetem professzorának szentelt megemlékezésen. A mártír lelkészt a grúz ortodox egyház és a lengyel autokefál ortodox egyház 1995-ben szentté avatta.

Lavrov: katasztrófához vezethet Washington és a NATO konfrontatív irányvonala

Katasztrofális következményekkel járhat az Egyesült Államok és a NATO Oroszországgal szembeni konfrontatív katonai irányvonala – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfőn közzétett videoüzenetben, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó moszkvai konferencia részvevőihez intézett.

„A Nyugat Oroszország megfékezésére irányuló erőfeszítései közepette komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államok és a NATO irányvonala, amelynek célja egészében véve a velünk való de facto katonai konfrontáció. Világos, hogy ez a nukleáris hatalmak közvetlen összecsapásával jár, aminek katasztrofális következményei lehetnek. Kénytelenek vagyunk rendszeresen figyelmeztető jeleket küldeni ezzel kapcsolatban” – hangoztatta Lavrov.”De ahelyett, hogy komolyan vennék, Nyugaton rosszindulatúan elferdítik ezeket, és fenyegető retorika használatával vádolnak bennünket” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy az öt hatalomnak a nukleáris háború elfogadhatatlanságáról szóló nyilatkozatával összhangban meg kell akadályoznia minden fegyveres konfliktust a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok között.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine