Az orosz-ukrán háború 283. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-nyolcvanharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin arra használhatja a béketárgyalásokat, hogy erősítse a hadseregét?

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra használhatja fel a béketárgyalásokat és egy esetleges tűzszünetet, hogy pótolja a hadserege hiányosságait, mielőtt újabb támadást indítana – figyelmeztetett már a brit külügyminiszter.

James Cleverly a Sky News szerint azt mondta, fennáll a veszélye annak, hogy „a tűzszünetet Putyin valójában csak arra használja fel, hogy több katonát képezzen ki, több lőszert állítson elő, és újjáépítse a megrongálódott fegyveres erőit, és felfegyverezze a katonákat”.

James Cleverly, aki a héten részt vett a NATO külügyminisztereinek bukaresti találkozóján, megkérdőjelezte, hogy Putyin valóban jóhiszeműen fog-e tárgyalni. Óvatosságra intett, mondván, a lényeg az, hogy nagyon-nagyon óvatosnak kell lennünk, ha a „béketárgyalásokat” – és itt a „béke” szót idézőjelben használom – Vlagyimir Putyin kezdeményezi.

Szerinte ha az oroszok a harcok bármilyen szünetét egyszerűen csak fedezékként használják fel a fegyverkezéshez, akkor az fokozza a bajokat a későbbiekben, hatékonyabb legyen az agresszió következő szakasza akár 12–18 hónappal később – írja az Index.

ISW: Putyin nem akar komolyan tárgyalni Ukrajnával

Az Institute for the Study of War (ISW) legutóbbi elemzésében azt írta, hogy az orosz elnöknek nem áll szándékában komoly tárgyalásokba kezdeni Ukrajnával, ahogy a béke mielőbbi megteremtése sem prioritás számára.

Az agytröszt szakértői úgy vélik, hogy Putyin retorikája egyértelműen arra utal, nem gondolja komolyan a tárgyalásokat, a háborúval kapcsolatban pedig határozott elképzelései vannak.

Vlagyimir Putyin, Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azért beszélnek a tárgyalásokról, hogy megtévesszék a nyugati politikusokat, és azt a benyomást keltsék, hogy Oroszországot rá lehet bírni a tárgyalásokra. Az intézet elemzői szerint a Kreml azt akarja elérni, hogy a Nyugat különböző engedményeket kínáljon fel neki annak reményében, hogy így rábírhatják a tárgyalásra.

Kockázatos hadműveletre készül Putyin

A brit védelmi minisztérium szerint az orosz erők továbbra is a teljes tűzerő nagy részét a donyecki terület Bahmut városa körüli, mintegy 15 kilométer hosszúságú, sáncolt frontvonalú szektorba fektetik.

OROSZORSZÁG A DONYECKI TERÜLETHEZ TARTOZÓ BAHMUT VÁROSÁNAK BEKERÍTÉSÉT TERVEZI ÉSZAK ÉS DÉL FELÉ TÖRTÉNŐ TAKTIKAI ELŐRENYOMULÁSSAL – közölte szombaton a brit védelmi minisztérium.

Oroszország 2022. augusztus eleje óta Bahmutot tekinti fő célpontjának. A város elfoglalásának korlátozott hadműveleti értéke lenne, de potenciálisan lehetővé teheti Oroszország számára, hogy Kramatorszk és Szlovjanszk nagyobb városi területeit is veszélyeztesse – tette hozzá a minisztérium napi hírszerzési frissítésében. Reális a lehetősége annak, hogy BAHMUT ELFOGLALÁSA ELSŐSORBAN SZIMBOLIKUS, POLITIKAI CÉLLÁ VÁLT OROSZORSZÁG SZÁMÁRA – írta a minisztérium a Reuters szerint.

Újabb rakéták csapódtak be Zaporizzsja térségében

Két orosz rakéta csapódott be az éjszaka folyamán a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja térségében – számolt be a Guardian.

A helyi kormányzó, Olekszandr Sztarukh elmondta, hogy a rakéták épületeket rongáltak meg a régió fővárosa, Zaporizzsja közelében, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

A G7-országok és Ausztrália is elfogadta az orosz olaj árplafonjának összegét

A világ iparilag legfejlettebb demokráciáit tömörítő G7-csoport Ausztráliával együtt elfogadta az EU által pénteken javasolt, az orosz olajra kivetendő árplafon összegét – közölte pénteken késő este a G7-csoport.

Az európai uniós tagállamok nagykövetei pénteken állapodtak meg az Oroszországból importált olaj hordónkénti 60 dolláros (23 ezer forint) árplafonjáról.

A javaslattal az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia alkotta G7-csoport Ausztráliával kiegészülve állt elő, péntek éjjel pedig mindannyian elfogadták az EU által javasolt árplafon összegét.

ORFK: több mint 12 ezren érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 6490-en léptek be pénteken Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5612-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 200 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 22 ember – köztük 6 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Kijev: a spanyol kormány amerikai légvédelmi rakétarendszereket adott Ukrajnának

A spanyol kormány átadta Ukrajnának a megígért Hawk típusú amerikai légvédelmi rakétarendszerek közül az első néhányat – jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter pénteken a Telegramon.

A közlemény szerint Reznyikov a dél-ukrajnai Odesszában fogadta Margarita Robles spanyol védelmi minisztert, akivel együtt látogatást tett a sebesült ukrán katonákat ápoló egyik kórházban. „Spanyolország támogatja Ukrajnát, a humanitárius és biztonsági segítségnyújtás folytatódik. Több harcosunkat Spanyolországban képezik ki, és Madrid már átadta nekünk az első Hawk rendszereket” – mondta Reznyikov.
A Hawk légvédelmi rendszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki, közepes hatótávolságú, repülőgépek megsemmisítésére, későbbi módosításaiban pedig rakéták elfogására is használják.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében közölte: az orosz erők Zaporizzsja megye általuk megszállt részében lévő Mihajlivka településen felgyújtották a helyi szakképző iskola épületét, hogy az ukrán fegyveres erőket vádolhassák a polgári infrastruktúra rombolásával.
A jelentés szerint pénteken az orosz hadsereg 13 légicsapást mért az ukrán csapatok állásaira a frontvonal mentén, és négy rakétacsapást civil célpontokra Dnyipro, illetve Zaporizzsja városokban, valamint a zaporizzsjai régióban lévő Zaricsne településen és a Donyeck megyei Kosztyantinyivka városban. Az orosz csapatok legkevesebb tíz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel a dél-ukrajnai Herszon és a mellette fekvő Antonyivka polgári infrastruktúrája, valamint az ukrán csapatok frontvonal menti állásai ellen.
Az ukrán légierő pénteken nyolc csapást mért olyan területekre, ahol orosz katonák, fegyverek és katonai felszerelések koncentrálódnak, továbbá három támadást hajtott végre orosz légvédelmi rakétarendszerek állásai ellen. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek öt parancsnoki állást, egy ellenséges légvédelmi állást, két lőszerraktárt, kilenc élőerő- és haditechnikai koncentrációs területet és további négy fontos ellenséges célpontot találtak el a vezérkar közlése szerint.
A kijevi katonai vezetés pénteki összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 90 ezret.

Dömötör Csaba: a nehéz gazdasági helyzet a szankciós politika következménye

A nehéz gazdasági helyzet a szankciós politika következménye – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken Szegeden, egy lakossági fórum előtt tartott sajtótájékoztatón.

A politikus azt mondta, a vége felé közeledő, Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjáráson több mint 120 helyszínen több tízezren vettek részt fórumokon. A találkozókon elsősorban a gazdasági és háborús helyzetről és az erre adott brüsszeli válaszokról volt szó.
Június óta a szankciókat kiterjesztették az energetikai szektorra is, annak minden következményével. Már nyáron megszületett a döntés az olajembargóról, de az intézkedés csak december 5-én lép hatályba – közölte a politikus.
Emlékeztetett, Magyarországnak sikerült elérnie, hogy mentességet kapjon, vezetéken hozzájuthat az orosz szénhidrogénekhez, de az árhatások alól nem tudja kivonni magát. Ha más országok tengeri úton nem kapnak orosz alapanyagot, az európai szolgáltatóknak pedig megtiltják, hogy orosz forrásból származó termékeket értékesítsenek más országoknak, szűkebb lesz a kínálat, ez pedig árfelhajtó hatású. Ennek következtében az olajárak emelkedésével kell számolni, és ez az egész világon érezhető lesz, különösen Európában – mondta.
Dömötör Csaba rámutatott, miközben a szankciók káros hatásai mindenhol érezhetők Európában, az unió a recesszió rémével néz szembe, európai vállalatok korlátozzák vagy leállítják a termelést, számos cég a világ más részébe helyezi át üzemeit, és most már munkahelyek is veszélyben vannak, nem látni a nyomát irányváltásnak. Sőt újabb és újabb szankciókat akarnak bevezetni, például a gázra, és egyre erőteljesebbek a hangok, amelyek a nukleáris energiára is kiterjesztenék a korlátozásokat – mondta.
A magyar kormány szerint ez tévút, ennek óriási kárai vannak. Ezért kezdeményezték a nemzeti konzultációt, amelyen már több mint egymillióan mondták el a véleményüket – közölte Dömötör Csaba, és arra biztatott mindenkit, aki ezt még nem tette meg, hogy töltse ki a konzultációt papíron vagy online.
Az államtitkár úgy fogalmazott, a következő tárgyalási szakaszokban nagyon nagy súlya van annak, ha több mint egymillió magyar ember akarata egy irányba mutat. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, ha „közösen állunk ki az igazunkért”, akkor sikerülhet irányváltást elérni a brüsszeli politikában – fűzte hozzá.
A kormánynak most is ez a célja, mert ami most van, az tarthatatlan, miközben a háború nem ért véget, és Oroszország az árak növekedése miatt még csökkentett értékesített mennyiség mellett is „a pénzénél van”, nekünk el kell szenvedni a gazdasági károkat, amelyeket minden európai és magyar ember a saját bőrén érez – hangsúlyozta Dömötör Csaba.
Mihálffy Béla (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arra kérte a szegedi városvezetést, hogy a hatszorosára nőtt áram- és többszörösére drágult gázszámlát küldjék el Brüsszelbe, és ott a baloldali politikai szövetségeseik közbenjárásával intézzék el, hogy azok ki legyenek fizetve. Az elhibázott szankciós politika árát nem fizethetik meg a szegediek – hangoztatta a politikus.

Hidvéghi Balázs: a szankciók nem hozták közelebb a háború végét

A Brüsszelben az utóbbi hónapokban meghozott döntések, az Oroszország elleni szankciók a katasztrófa szélére sodorták az európai gazdaságot, inflációt okoztak, drámai energiaár-emelkedésekhez vezettek, és nem váltották be azt a hozzájuk fűzött reményt, ígéretet, hogy közelebb hozzák az ukrajnai háború végét – mondta Hidvéghi Balázs (Fidesz-KDNP) európai parlamenti (EP-) képviselő pénteken Salgótarjánban.

A háború több mint kilenc hónapja tart egyre véresebb és tragikusabb körülmények között, „a szankciós döntések pedig többet ártanak az európaiaknak, mint az agresszornak” – tette hozzá a politikus a Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjárás keretében tartott fórumot megelőző sajtótájékoztatón.
Hidvéghi Balázs ismertette, a kormány nemzeti konzultációt indított a brüsszeli szankciókról, Magyarország az egyedüli európai uniós tagállamként megkérdezi a választópolgárokat azokról a döntésekről, amelyek az elmúlt hónapokban Brüsszelben születtek.
„Véleményünk szerint a rossz, elhibázott szankciókat vissza kell vonni, azokat meg kell változtatni” – fogalmazott, hozzátéve: a nehéz tárgyalási sorozatban a kormány pozícióját erősíti, ha maga mögött tudja a magyar választópolgárok jelentős részének támogatását, a nemzeti konzultáció erre teremt lehetőséget.
A politikus kifejtette: Európa nincs abban a helyzetben, hogy teljes mértékben, egyoldalúan elvágja magát az orosz energiahordozóktól, de az Európai Unió tagállamai is különböző helyzetben vannak, ezért nem lehet egységes, mindenkire egyformán kötelező és egyformára alakított döntéseket hozni, főleg nem az energetika területén.
Azt mondta, Közép-Európát különösen nehezen érinti ez a helyzet, hiszen tengeri kikötő híján az orosz csővezeték fizikai megléte az, ami garantálni tudja a Magyarországra érkező olajat és földgázt, „ezektől az energiaforrásokról pedig nem tudjuk magunkat egyik napról a másikra leválasztani”.
Kitért arra is, sok szankcióról született döntés, a magyarok számára a leghúsbavágóbb az energiahordozók kérdése, és a magyar kormány az ezekről szóló szankciókat nem fogadta el, ezek ellen erőteljesen érvelt.
Emlékeztetett arra, a magyar miniszterelnök felmentést harcolt ki a csővezetéken keresztül érkező olajra bevezetett szankciók alól, Magyarország világossá tette, hogy a földgázra vonatkozó javaslatokat nem tudja elfogadni, illetve a tervezett, atomenergiára vonatkozó szankciókról még tárgyalni sem hajlandó.
Hidvéghi Balázs hangsúlyozta: azon szankciók esetében, amelyek alapvetően, lényegesen érintik a magyar gazdaságot és a magyar embereket, a kormány szembement azokkal, akik ezeket erőltették.

A demokrácia és szabadság melletti közös kiállást hangsúlyozták Joe Biden és Emmanuel Macron washingtoni díszvacsoráján

Az Egyesült Államok és Franciaország együtt áll ki a demokrácia, a szabadság és az egyenlőség mellett – hangoztatta Joe Biden amerikai elnök azon az állami vacsorán, amelyet Emmanuel Macron francia államfő számára adott Washingtonban helyi idő szerint csütörtök este.

Elnökként Joe Biden most adott először hagyományos fehér házi díszvacsorát külföldi állami vezetőnek. Az amerikai elnök ismét elmondta, hogy a két ország együtt áll ki az elnyomással és az igazságtalansággal szemben, és egymásra szövetségesként és barátként tekint.
A vacsorát, amelyen mintegy négyszáz vendég vett részt, a Fehér Ház kertjében felállított hatalmas sátorban rendezték meg. Az eseményen fellépett Jon Batiste New Orleans-i zenész, akinek művészetére egyaránt hatott az amerikai és a francia kultúra.
Az amerikai elnök ezt megelőzően fehér házi irodájában tárgyalt francia hivatali partnerével. A közös sajtóértekezleten Joe Biden kijelentette: e pillanatban nincs terve arra, hogy beszéljen az orosz elnökkel, de készen áll erre, ha Vlagyimir Putyin arról akar vele beszélni, hogy miként vessenek véget az ukrajnai háborúnak.
Emmanuel Macron a tájékoztatón arról beszélt, hogy ha Ukrajna kidolgozza egy békemegállapodás feltételeit, akkor ő hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal. Előtte, az ABC televízió reggeli műsorának adott interjújában még azt mondta: a következő napokban szándékozik beszélni az orosz elnökkel.
Macron szerdán érkezett háromnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba, pénteken New Orleansba látogatott el.

Propagandának nevezte a polohi ukrán győzelmi sajtójelentéseket Zaporizzsja megye Moszkva-barát elöljárója

A kijevi propagandagépezet fantáziájának nevezte pénteken Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója azokat az ukrán sajtójelentéseket, amelyek szerint az ukrán hadsereg behatolt Polohi településre, Mihalivkából és Vaszilivkából pedig ki kellett menekíteni a lakosokat és a közigazgatást.

Balickij egy Telegram-bejegyzésében azt állította, hogy az orosz erők „egyetlen méternyi földet sem adtak át az ellenségnek”, és az oroszbarát hatóságok a helyükön vannak. A tisztségviselő elismerte, hogy az ukrán tüzérség péntekre virradóra eltalált egy transzformátor-alállomást a polohi járásbeli Tokmakban.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett közigazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja város déli részén az éjjel találat ért egy közigazgatási épületet, amelyben az ukrán hadsereg egyik alegysége állomásozott, valamint egy transzformátor-alállomást is.
Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán nehéztüzérségi támadást. Donyeckben öt civil megsebesült, köztük egy tízéves fiú.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve megerősítette, hogy az orosz erők elfoglalták a donyecki régióban lévő Kurdjumovka települést, az offenzíva során több mint hatvan ukrán katonát, három harckocsit és hat páncélozott harcjárművet megsemmisítve. A tábornok azt mondta, hogy a ukrán fegyveres erők visszavert támadások és ellentámadások során „Kupjanszk irányában” több mint ötven katonát, két harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet és két Kozak páncélozott járművet veszítettek, „Liman irányában” több mint százan meghaltak és megsebesültek, tizenegyen letették a fegyvert, és elvesztettek két harckocsit, két páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy ötven katona esett el, és megsemmisítették az ukránok egy harckocsiját, három páncélozott személyszállító járművét és két kisteherautóját.
A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők hét vezetésipontra, 78 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 184 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, továbbá – Csasziv Jarban – külföldi „zsoldosok” egyik állására mértek csapást. Megsemmisítettek két Grad sorozatvetőt, valamint három rakéta-, tüzérségifegyver- és lőszerraktárt. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán MiG-29-es vadászgépet, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, hét drónt, valamint 13 Uragan- és Vilha-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 336 repülőgépet, 177 helikoptert, 2599 drónt, 391 légvédelmi rakétarendszert, 6953 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 908 sorozatvetőt, 3648 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7437 speciális katonai járművet veszítettek.
Alekszandr Sulgin, Oroszország állandó képviselője a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnél (OPCW) a RIA Novosztyi hírügynökség szerint kijelentette, hogy amerikai szakértők ukrajnai vegyi provokációk előkészítésében segédkeznek a „kijevi hatóságoknak”. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva többször figyelmeztetett ezek veszélyére, rámutatva. hogy az ukrán fél katonai célokra vegyi szempontból veszélyes létesítményeket használ.

Ukrán külügyi szóvivő: folytatódnak az ukrán külképviseleteket érő fenyegetések

Véres csomagot kapott több ukrán külképviselet a spanyolországi levélbombás terrortámadás után – hozta nyilvánosságra pénteken közleményben Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő.

A diplomata szavai szerint folytatódik az ukrán nagykövetségek és konzulátusok fenyegetése. „A spanyolországi terrortámadás után véres csomagok érkeztek a magyarországi, hollandiai, lengyelországi, horvátországi, olaszországi, ausztriai ukrán nagykövetségre, a nápolyi (Olaszország) és krakkói (Lengyelország) főkonzulátusra, valamint a brünni (Csehország) konzulátusra. A csomagokban állati szemek voltak. Magukat a csomagokat jellegzetes színű folyadékba áztatták, és ennek megfelelő szaga volt. Tanulmányozzuk ennek az üzenetnek a jelentését” – írta a szóvivő a Facebookon közzétett közleményében. Hozzátette, hogy ezen felül Ukrajna vatikáni nagykövete rezidenciájának bejáratát megrongálták, a kazahsztáni ukrán nagykövetségre egy később hamisnak bizonyuló bombabejelentés érkezett, az egyesült államokbeli ukrán nagykövetségre pedig egy Ukrajnát bíráló cikk fénymásolatát küldték el.
„Okkal feltételezhetjük, hogy az ukrán nagykövetségek és konzulátusok jól megtervezett terrorizálása és megfélemlítése zajlik. Mivel nem tudják megállítani Ukrajnát a diplomáciai fronton, megpróbálnak megfélemlíteni minket. Azt viszont azonnal kijelenthetem, hogy ezek a próbálkozások hasztalanok. Továbbra is hatékonyan fogunk dolgozni Ukrajna győzelméért” – idézte a szóvivő Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait.
A hivatalos külügyi közlemény szerint az ukrán diplomaták továbbra is sikeresen dolgoznak Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésén és az ukránok számára a tél túléléséhez szükséges energetikai eszközközök beszerzésén. Az ukrán fél együttműködik külföldi országok rendfenntartó szerveivel minden fenyegetési eset kivizsgálásában, az elkövetők azonosítása és bíróság elé állítása érdekében.
Kuleba csütörtökön az EBESZ külügyminiszteri tanácsának Lódzban tartott ülése alatt az Ukrinform hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy két ukrán külképviselet is kapott levelet „nagyon konkrét fenyegetésekkel” ugyanazon a napon, amelyen a bombát tartalmazó csomagot elküldték Ukrajna spanyolországi nagykövetségére. A madridi ukrán nagykövetségre érkezett levélbomba miatt a követség egyik munkatársa könnyebben megsebesült a kezén, amikor a bomba felrobbant. Spanyolország terrorcselekménynek minősítette az esetet.
A külképviseleteket csütörtökön Kuleba még nem nevezte meg, mondván, hogy a külügyi tárca hivatalos álláspontját az incidensekkel kapcsolatosan később hozzák nyilvánosságra. A miniszter egy csütörtök esti tévéműsorban még annyit elmondott, hogy addigra már nem kettő, hanem három külképviselet kapott fenyegetőlevelet, amelyeket „vörös folyadékkal itattak” át.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine