Az orosz-ukrán háború 282. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-nyolcvankettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Scholz Putyinnak: Németország elítéli a polgári infrastruktúra elleni légicsapásokat

Németország elítéli az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni orosz légicsapásokat – közölte Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel pénteken telefonon a német szövetségi kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint.

A német kancellár legutóbb szeptember közepén beszélt az orosz elnökkel. Steffen Hebestreit kormányszóvivő a több mint két hónapra megszakadt párbeszéd folytatásáról tájékoztató közleményében ismertette, hogy az egyórás beszélgetés témája az Ukrajna elleni orosz támadó háború és következményei voltak.
A kancellár ismét elítélte a nemzetközi joggal ellentétes támadást, ezúttal különösen a polgári infrastruktúrára mért légicsapásokat, és hangsúlyozta, hogy Németország kitartóan támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni védelmi képességének biztosításában.
Olaf Scholz azt is ismételten sürgette az orosz elnöknél, hogy találjon mielőbb diplomáciai megoldást a konfliktusra, és e megoldás részeként vonja ki az orosz csapatokat Ukrajnából.
A kancellár és az orosz államfő az Ukrajna elleni háború miatt „különösen feszült” globális élelmezési helyzetről is tárgyalt – áll a közleményben, amely szerint mindketten kiemelték az ukrán gabonaexportról szóló meghosszabbított megállapodás jelentőségét.
A kancellár és az orosz elnök végül megállapodott abban, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak.

Újabb házkutatásokat tartottak a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház több épületében

Újabb házkutatásokat tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház több kolostorában és templomában – közölték az ukrán hatóságok pénteken a Telegramon.

A hivatalos tájékoztatás szerint a nyugat-ukrajnai Zsitomir és Rivne régiókban, valamint Kárpátalján végrehajtott műveletek az orosz titkosszolgálat szabotázstevékenysége elleni intézkedések részét képezték.
Az SZBU az utóbbi hetekben már számos egyházi épületet ellenőrzött országszerte. A rendőrséggel és a nemzeti gárdával együtt végrehajtott házkutatások során „oroszbarát irodalmat”, jelentős mennyiségű készpénzt és „gyanús” orosz állampolgárokat találtak az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű szárnyához tartozó kolostorok helyiségeiben az SZBU sajtószolgálata szerint.

Kreml: az orosz kivonulás követelése megnehezíti a tárgyalást Moszkva és Washington között

Megnehezíti a tárgyalási alap keresését az a körülmény, hogy Joe Biden amerikai elnök az orosz hadsereg kivonását nevezte meg a Moszkvával Ukrajnáról folytatandó tárgyalások feltételeként – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

„Úgy véli (Biden), hogy ez (Oroszország kivonulása) a demonstrációja annak, hogy Putyin kész tárgyalni. (.) Az Egyesült Államok nem ismeri el az új területet az Oroszországi Föderáció részeként, és ez természetesen megnehezíti a közös megbeszélések talajának megtalálását” – mondta Peszkov.
„Mindamellett Putyin elnök nyitott volt, ma is az, és a jövőben is nyitott marad a kapcsolatfelvételre, a tárgyalásokra. Természetesen érdekeink elérésének legkívánatosabb módja a békés, diplomáciai eszközökkel való megvalósítás” – tette hozzá.
A Kreml szóvivője emlékeztetett, hogy orosz elnök megpróbált tárgyalásokat kezdeményezni az Egyesült Államokkal, a NATO-val és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), ám, tette hozzá, „a kezdeményezés nem talált viszonzásra”.
Biden csütörtökön, az Emmanuel Macron francia elnökkel közösen tartott washingtoni sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy a közeljövőben nem tervez megbeszélést Putyinnal, ám mégis hajlandó lenne erre, ha az orosz államfő „érdeklődést mutatna” a háború befejezése iránt.
Az állami finanszírozású Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) pénteken közzétett adatai szerint az oroszok 78,1 százaléka bízik Putyin elnökben, 74,1 százalékuk pedig helyeslően vélekedik a teljesítményéről. A mobiltelefonos felmérést november 21-27. között végezték el egy 1600 fős, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt mintán.

Több mint 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. december 1-jén 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5302 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5837 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 175 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 1-jén 27 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jens Stoltenberg: nem engedhető meg, hogy Oroszország győzzön

Nem szabad megengedni, hogy Oroszország győzzön az Ukrajna elleni háborúban – jelentette ki Jens Stoltenberg csütörtökön Berlinben.

A NATO főtitkára a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy az észak-atlanti szövetség nem hagyja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „belerángassa a háborúba”, de nem is engedheti meg, hogy az ukrán lakosságot „fagyhalálba” rakétázó Oroszország győzzön.
„Putyin győzelme arra bátorítana más autoriter vezetőket, hogy hasonló eszközökkel próbálják elérni céljaikat, ami veszélyesebbé tenné a világot, és mindannyian sérülékenyebbé válnánk” – mondta Jens Stoltenberg.
Ezért a NATO feladata Ukrajna támogatása és annak megakadályozása, hogy a háború átterjedjen más országokra – tette hozzá.
Mint mondta, ennek a támogatásnak „ára van”, amit az energia és az élelmiszerek drágulása is mutat, de „míg mi pénzzel, az ukránok az életükkel fizetnek” a nemzetközi joggal ellentétes orosz támadás elhárításáért.
Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy „Oroszország nem tudja, és nem is fogja megnyerni a háborút”, Németország pedig Ukrajna támogatása mellett a NATO területének védelméért is mindent megtesz. Védelmi képességeinek fejlesztése révén az idei 14 ezer után jövőre már 16 ezer, 2025-ben pedig már 30 ezer katonával járul hozzá a szövetség többnemzetiségű gyorsreagálású haderejéhez.
Azzal kapcsolatban, hogy Németország Patriot rakétavédelmi rendszerrel támogatná a NATO-szövetséges Lengyelország légvédelmének megerősítését, Varsó viszont azt sürgeti, hogy inkább Ukrajnának segítsenek az amerikai gyártmányú rendszerrel, Jens Stoltenberg kérdésre válaszolva üdvözölte a német kezdeményezést, és elmondta, hogy még nem értek véget a tárgyalások róla.
Olaf Scholz kijelentette, hogy a német ajánlat továbbra is érvényes, és tartalma „változatlan”.
Jens Stoltenberg üdvözölte azt a német-norvég kezdeményezést is, hogy a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat földgázvezetékek elleni támadásra válaszul a NATO közreműködésével erősítsék meg a tengerek alatti kritikus infrastruktúra védelmét. Mint mondta, ezek az energiaszállító vezetékek és távközlési kábelek a szövetségi tagállamainak működéséhez létfontosságú „ütőerek”, és biztonságukat erősítené a NATO szervezeti keretébe tagozódó új koordinációs központ.
Arra a kérdésre, hogy helyesnek tartja-e egy kínai állami óriásvállalat, a Cosco tulajdonszerzését Németország és egész Európa egyik legnagyobb kereskedelmi centrumában, a hamburgi tengeri kikötőben, Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy „Kína nem ellenfél a NATO számára”.
Kifejtette: Kína ugyan „a biztonságunkat, az érdekeinket és az értékeinket tekintve kihívást jelent”, de a kereskedelmi, gazdasági és politikai kapcsolatokat fenn kell tartani. Ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy a gazdasági kapcsolatok „függőségek és sérülékenységek” kialakulásához vezethetnek, de a szövetség minden egyes tagországának önállóan kell „megtalálnia az egyensúlyt”.

Ukrajnai háború – Újabb fogolycserét hajtottak végre

Újabb fogolycserét hajtott végre csütörtökön Ukrajna és Oroszország, ötven-ötven katonát cseréltek ki egymás között – hozta nyilvánosságra Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.

Kijelentette, hogy a most kiszabadított foglyok között vannak olyan ukrán katonák is, akik részt vettek Mariupol védelmében és a Donyeck megye orosz ellenőrzés alatti részében lévő Olenyivka településen tartották fogva őket. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint két hét alatt ez már a negyedik fogolycsere volt Oroszországgal.
Valentin Reznyicsenko, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy csütörtökön az orosz erők ismét nehéztüzérséggel lőtték Nyikopol városát. Elektromos vezetékeken és többemeletes lakóépületekben keletkeztek károk, az egyik ilyen házban megsebesült egy 56 éves férfi.
Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat elnöke felszólította a zaporizzsjai atomerőmű dolgozóit, hogy ne írjanak alá semmit az oroszokkal és a Roszatom orosz vállalattal. Kijelentette, hogy Jurij Csernyicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese elárulta Ukrajnát, és együttműködik az oroszokkal. Szavai szerint Csernyicsuk – akit az oroszok szerdán kineveztek az erőmű igazgatójának – ahelyett, hogy minden erőfeszítést megtett volna az erőmű mielőbbi felszabadítása érdekében, „úgy döntött, hogy segít az orosz támadóknak legalizálni a nukleáris létesítmény jogellenes megszállását, és más atomtudósokat is erre buzdít”. Kotyin közölte, hogy Csernyicsukot menesztették az Enerhoatomtól, és „előbb-utóbb mindenért felelni fog a törvény és az emberek előtt”. Az Enerhoatom elnöke felszólította az erőmű dolgozóit, hogy „ne tegyenek olyan helyrehozhatatlan lépéseket, amelyekkel áthúzzák egész korábbi életútjukat, semmissé teszik minden korábbi sikerüket és eredményüket”.
Kotyin megismételte, hogy az orosz megszállók szerinte egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a zaporizzsjai atomerőmű ukránbarát állományára, megfélemlítik, zsarolják őket, nem engedik be őket a munkahelyükre. Kijelentette, hogy az oroszok nem atomerőműnek használják a létesítményt, hanem elsősorban katonai bázisként és a nukleáris zsarolásuk eszközeként az egész világ ellen. Nem törődnek Európa legnagyobb atomerőművének nukleáris és sugárbiztonságával és jövőbeli sorsával sem – szögezte le az Enerhoatom elnöke.

Kreml: a NATO továbbra is háborúra kényszeríti Kijevet

A NATO továbbra is háborúra kényszeríti Kijevet – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön az észak-atlanti szövetség bukaresti külügyminiszteri tanácskozását értékelve.

„A szövetség még mindig az utolsó ukránig akar harcolni, és a szövetség még mindig fegyvert pumpál Ukrajnába. Így természetesen meghosszabbítja a háborút, és ezáltal a helyzetet éppen az ukrán rezsim számára nehezíti meg” – mondta.
Peszkov azt hangoztatta, hogy nem lesz legitimitásuk azoknak a bíróságoknak, amelyek létrehozását egyes nyugati országok kezdeményezik Oroszország ukrajnai tevékenységének kivizsgálására. Mint mondta, Moszkva nem fogadja el őket, és elítéli őket.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz csapatok offenzívájának eredményeként „teljesen felszabadult” Andrijivka település a donyecki régióban. Közölte, hogy ennek következtében több mint negyven ukrán katona esett el, valamint két harckocsi és öt páncélozott harcjármű semmisült meg.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők sikertelen támadási és ellentámadási kísérletek során „Kupjanszk irányában” több mint hatvan katonát, hat harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és négy páncélozott járművet, „Liman irányában” mintegy húsz halottat és sebesültet, egy harckocsit és négy páncélozott harcjárművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katonát, négy gyalogsági harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok a donyecki régióban lévő Szlovjanszk város közelében külföldi „zsoldos” egységek három ideiglenes állomáshelyére, 85 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 162 lőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt, a lőszerkészletével és a kezelő személyzetével együtt, valamint két AN/TPQ-37-es ütegelhárító radart, továbbá három ukrán lőszer- és tüzérségi lőszerraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt három ukrán drónt, valamint nyolc HIMARS- és Vilha-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a „Kijev ellenőrzése alatt álló területekről” csütörtökön ötven orosz hadifogoly tért vissza. A tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 334 repülőgépet, 177 helikoptert, 2592 drónt, 391 légvédelmi rakétarendszert, 6930 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 905 sorozatvetőt, 3642 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7431 különleges katonai járművet veszítettek.
A minisztérium azt is bejelentette, hogy az orosz légi- és űrerő csütörtökön katonai műholdakat szállító Szojuz-2.1b rakétát indított el a pleszecki űrrepülőtérről. Ugyaninnen legutóbb hétfőn indítottak útjára katonai műholdat.
Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán nehéztüzérségi támadást. Vjacseszlav Gladkov kormányzó a Telegramon közölte, hogy az oroszországi Belgorod városban működésbe lépett a légvédelmi rendszer, és a határ mentén több községet ukrán találat ért.

Nagy István: a háborúra adott minden európai válasz elhibázott

Minden európai válasz, amely az orosz-ukrán háborúra érkezik, elhibázott – jelentette ki az agrárminiszter csütörtökön Nyíradonyban.

Nagy István a Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjárás keretében tartott fórumot megelőző sajtótájékoztatón azt mondta, a szankciók nem az agresszornak, nem az orosz félnek fájnak, hanem nekünk, európai polgároknak.
„Ha azt nézzük, személyes életünkben milyen áldozatokat kell hozni, hogy az európai gazdaságot milyen hátrányos helyzetbe hozzák ezek a szankciók, valóban mondhatjuk, hogy elhibázottak” – mondta a tárcavezető.
Mindenkit arra kért, vegyen részt az országos konzultációban, mert „minden egyes vélemény számít, erőt ad ahhoz, hogy azt a küzdelmet amely a békéhez vezet, sikeresen meg tudjuk vívni”.
Úgy fogalmazott: mi nem akartuk ezt a háborút, az életünk mégis gyökeresen megváltozott miatta. A magyar kormány érzékeli, hogy a családoknak áldozatot kell hozniuk, érzékeli a belső bizonytalanságot, ezért – csakúgy, mint a családokban ilyen esetben – „le kell ülnünk és meg kell beszélnünk a dolgainkat”.
„Európában egyedül Magyarországon kérdezzük meg az emberek véleményét” – jelezte, hozzátéve: az emberek válaszokat akarnak, az emberek biztonságot akarnak.
Nagy István kiemelte: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy ez a háború minél hamarabb befejeződjön. „Alapvető érdekünk, hogy tűzszünet legyen, hogy tárgyaljanak, hogy béke legyen” – fűzte hozzá.
Azért tartják az országban a fórumokat is, hogy az emberek hangját meghallva annyi erőt tudjanak gyűjteni, amivel el tudják érni, hogy Európa vezetői közösen emeljék fel a hangjukat a háború folytatása ellen, és akarják a tűzszünetet, a tárgyalást és a békét.
Az agrárminiszter a konzultáció hatását kétségbe vonóknak is üzenve azt mondta, eddig minden ilyen véleménykérésnek – a migrációs kérdőívnek, vagy a genderkérdőívnek – komoly hatása volt.
Ezért kérte a lakosságtól, a nyíradonyi emberektől, mondják el az álláspontjukat, mert „minden vélemény erőt ad a küzdelemhez, amely a békéhez vezethet”.

Nuland: Putyin kudarcot vallott az EBESZ megosztására tett kísérletében

Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vallott az Ukrajna legyőzésére, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megosztására vagy tönkretételére tett kísérletében is – jelentette ki Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár csütörtökön a lengyelországi Lódzban.

Nuland az EBESZ külügyminiszteri tanácsának ülésén vesz részt. A konferencia egyik panelbeszélgetését követő sajtóértekezleten kijelentette: optimista az EBESZ jövőjét illetően. Putyin „brutális agressziója és háborús bűntettei ellenére vereséget szenvedett az Ukrajna legyőzésére tett kísérletében”, és hasonlóképpen sikertelennek bizonyultak „azon törekvései, hogy megossza vagy tönkre tegye az EBESZ-t” – mondta az amerikai politikus.
Szerinte a lódzi konferencián az EBESZ 57 tagállama közül 55-nek a képviselői „óriási egységet és ellenállóképességet” tanúsítottak azon demokratikus értékek védelmében, amelyekre az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben Helsinkiben aláírt záróokmánya utal.
Az említett számokkal Nuland feltehetőleg az orosz és a fehérorosz küldöttségre utalt. Lengyelország nem adott vízumot Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, Oroszország nevében az ülésen csak Alekszandr Lukasevics állandó EBESZ-nagykövet vesz részt. Fehéroroszország képviselete is hasonló szintű.
Az EBESZ a soros lengyel elnökség és a szervezet főtitkára, Helga Schmid vezetésével, valamint új módszerek kidolgozásával „még ellenállóbb, még kreatívabb és nyitottabb szeretne lenni annak dacára, hogy most borzasztó orosz brutalitással néz szemben” – jelentette ki Nuland, utalva az EBESZ úgynevezett moszkvai mechanizmusára, amely a szervezeten belüli egyhangúság hiányában is lehetővé teszi a döntéshozatalt. Az említett mechanizmust az EBESZ elődje, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1991-es moszkvai találkozóján fogadták el az emberi jogok hatékonyabb védelme érdekében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a lódzi tárgyalások alatt írt Twitter-bejegyzésében bírálta az egyik panelbeszélgetés címét, tudniillik hogy Válaszúton az EBESZ. „Szeretnék egyet nem érteni ezzel a címmel, az EBESZ ugyanis (egy rossz választással könnyen) a pokolba tartó úton találja magát, miután Oroszország semmibe veszi a szervezet szabályait” – fogalmazott Kuleba.
„Oroszországgal már mindent kipróbáltunk: kérni, kibékíteni, kedveskedni, semlegesnek vagy aktívnak lenni, kerülni az egyenes beszédet. Most arra jutottunk, hogy jobb lenne, ha Oroszország nem lenne az EBESZ-ben” – írta Kuleba a bejegyzésében.
Margareta Cederfelt, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke szerint a tagállamok minisztereinek kezdeményezniük kell az Oroszország által Ukrajnában okozott károkat felmérő „magas szintű intézmények létrehozását”. „Oroszország háborút indított, és ezért meg kell fizetni” – hangsúlyozta Cederfelt.
Zbigniew Rau, az EBESZ soros elnökségét képviselő lengyel külügyminiszter kiemelte: az orosz vezetés „birodalmi ambíciói” lehetetlenné tették a tárgyalást a szervezeten belül is. „Az orosz tervben a háború szerepelt, és ez meg is valósult” – jelentette ki Rau.
Sokan úgy látják, hogy az EBESZ nem töltötte be a neki szánt szerepet, mert nem akadályozta meg a háborút – mondta Rau, hozzátéve: az egyik tagállam, Oroszország, „folyamatosan bénította” a munkáját.
A lódzi tárgyalásokból kizárt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette: „a Nyugat dominanciára törekvése” miatt az EBESZ „nem élt történelmi esélyével, és az összeurópai biztonság alappillére helyett marginális szervezetté válik.

Lázár János: a szankciók valójában Európának ártanak

Amikor Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókat bevezették, nyilvánvalóan minden tagállamnak, így Magyarországnak is hazudtak, hiszen a szankciók Európának ártanak valójában és nem Oroszországnak – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Mohácson.

Lázár János a Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjáró sorozat rendezvényén, a fórumot megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az is hazugság volt, hogy a szankciók segítségével hamarabb véget ér a háború, ehelyett a háború vége jelenleg nem is látszik.
A miniszter szerint az is hazugság volt Brüsszeltől, hogy a szankciós csomag nem érinti az energiát, és annak nem lesz hatása az energiahelyzetre. Ezzel szemben a szankciók miatt elszabadultak az energiaárak, a növekvő energiaárak miatt pedig megnőtt az infláció – mondta.
Lázár János szerint abból a nehéz helyzetből, amelybe Magyarország Brüsszel miatt került, akkor lehet kilábalni, ha a kormányt továbbra is támogatják, ezért mindenkit arra kért, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban.
A tárcavezető a sajtótájékoztatón érintette az 1526-ös sorsdöntő ütközet félezredik évfordulójával kapcsolatos Mohács 500 programot is, amely – mint mondta – komoly fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé a településen és környezetében.
A térség fejlődését szolgálja a miniszter szerint a Mohács közelében futó M6-os autópálya Bóly és az országhatár közötti szakaszának építése is. Ezzel kapcsolatban elmondta: a 90 milliárd forintos, 2024-es átadással tervezett beruházás készültsége jelenleg már több mint 60 százalékos.
A politikus reményét fejezte ki, hogy a térség fejlődését szolgáló másik fontos infrastrukturális fejlesztés, a tervezett mohácsi Duna-híd – az energiaválság miatt ideiglenesen leállított – előkészítése is folytatódhat a jövőben.

Kuleba: fenyegető leveleket is küldtek a levélbombán kívül ukrán külképviseleteknek

Két ukrán külképviselet is kapott „nagyon konkrét fenyegetésekkel” levelet ugyanazon a napon, amelyen a bombát tartalmazó csomagot elküldték Ukrajna spanyolországi nagykövetségére – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön.

A tárcavezető az EBESZ miniszteri tanácsának a lengyelországi Lódzban tartott ülése alatt nyilatkozott az Ukrinform hírügynökségnek.
„Ez egyértelműen a terror új formája. Nagyon aktívan együttműködünk a spanyol hatóságokkal, hogy kiderítsük, ki áll a háttérben. Természetesen sejtjük, hogy ki áll a háttérben, de nyomon kell követnünk az ügynökök és az érintettek teljes hálózatát” – mondta Kuleba. Hozzátette, hogy szerdán „más nyugtalanító események is történtek, amelyek nem robbanóanyagokhoz kapcsolódnak, hanem nagyon konkrét fenyegetéseket küldtek ukrán nagykövetségeknek”. Azt azonban nem árulta el, hogy a szóban forgó ukrán külképviseletek mely országokban vannak.
A külügyminisztérium vezetője szerint mindezek alapján elmondható, hogy Ukrajna ellen „célzott, nagyszabású hadjárat” folyik.
A madridi ukrán nagykövetségre érkezett levélbomba miatt a követség egyik munkatársa könnyebben megsebesült a kezén, amikor a bomba felrobbant. Spanyolország terrorcselekménynek minősítette az esetet. Az ukrán külügyminiszter utasítást adott az ukrán nagykövetségek biztonságának haladéktalan megerősítésére, és felszólította spanyol kollégáját, hogy tegyen sürgős intézkedéseket a támadás kivizsgálására.

Moszkvai külügy: az oroszok démonizálását segíti a Bundestag az ukrajnai éhínség népirtásnak minősítésével

Az Oroszország démonizálására tett ukrán kísérleteket segíti, hogy a német parlament népirtásnak minősítette az 1932-33-as ukrajnai éhínséget – szögezte le csütörtöki közleményében az orosz külügyminisztérium.

„Ez egy újabb kísérlet annak a Nyugat által támogatott kampánynak az igazolására és bátorítására, amely Oroszország démonizálására irányul Ukrajnában, valamint arra, hogy az ukrán nemzetiségű embereket oroszok, valamint Oroszország és a volt Szovjetunió más népei ellen uszítsák” – hangsúlyozta a tárca.
Az orosz külügy rámutat: a német parlament alsóháza elhallgatta, hogy az az éhínség nemcsak Ukrajnában, hanem a Szovjetunió egész területén pusztított. „A német kormánykoalíció és az ellenzéki CDU/CSU blokk parlamenti képviselői erről megfeledkezve úgy döntöttek, hogy demonstratívan a támogatásukról biztosítják az ukrán hatóságok által az ultranacionalista, náci és ruszofób erők ösztönzésére kitalált politikai és ideológiai mítoszt” – olvasható az állásfoglalásban.
A dokumentum szerint ezzel a provokatív akcióval „a németek megpróbálják átírni a saját történelmüket, és elfelejteni a második világháborúban általuk okozott borzalmakat”.
„Úgy tűnik, kedvelik az ukrán háborús bűnösök ideológiai követőit, akik évente fáklyákkal vonulnak a Galícia (ukrán) SS-hadosztály zászlaja alatt” – írták.
A tárca szerint a német politikai elit a Szovjetuniónak tulajdonított, „az ukrán nemzeti radikálisok által kitalált népirtással a saját bűneit próbálja kisebbíteni”. Ezek közé sorolta 27 millió szovjet állampolgár céltudatos kiirtását, a keleti fronton folytatott totális háborút, a holokausztot és Leningrád blokádját.
„Ez nem a szovjet nép megsemmisítésére tett szándékos kísérlet volt?” – tették fel a kérdést.
Az orosz külügyminisztérium szerint erkölcstelen az is Németország részéről, hogy nem hajlandó kártérítést fizetni a leningrádi blokád túlélőinek, elletétben a holokauszttúlélőkkel. A zárlat több mint egymillió ember éhhalálát okozta, és köztük ukránok is voltak- írták.
„A Bundestagnak szégyellnie kellene magát az ilyen erkölcstelen döntések miatt, amelyek önfelmentő kísérletek a háborús bűnökért viselt felelősség alól, illetve a fajgyűlölet és a diszkrimináció fasiszta ideológiáját élesztik fel” – olvasható a közleményben.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt elnöke csütörtökön azt hangoztatta, hogy Németországnak nincs joga Oroszországot humanizmusól és „az úgynevezett holodomorról szóló történetből” kioktatni, és a németeknek még további nemzedékeken át kell bűnbánatot gyakorolniuk a háborúban elkövetett bűneik miatt.
A német parlamenti alsóház szerdán elfogadott egy határozatot, amely népirtásnak minősítette a holodomort, a szovjet-ukrajnai tömeges éhínséget. Annalena Baerbock német külügyminiszter volt az első német kormánytag, aki nyilvánosan népirtásnak nevezte ezt a tragédiát.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine